Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-28 / 124. szám

TOMIM Br NAPLÓ JbnL Xiflb Mr JtmM «3SZA& </.»//tfftt /ír Untain MAI SZAMBÁN: Jegyzékváltás z négyhatalmi kormányfői ér­tekezlet ügyében. (2. o.) — Megérkezett Bel- gráüba a Szovjetunió kormányküldöttsége. {2. *>.) — A terv teljesítés nem helyettesítheti a varsád! gépállomás pártszervezetének munká­ját a termelőszövetkezetekben. (3. o.) — A ta­mási járási népművelési csoport segíti a falusi kultúrotthonok műsorvaia-sztasái. (4. o.) ■Ma AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 124. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955 MÁJUS 28 Helyeseljük a varsói szerződést! A Megyei Tanács dolgozói kedden a déli szünetben rőp- gyűlést tartottak a tanács épületének udvarán. A gyűlésen Somogyi István, a tanácsapparátus békebizottságának titkára beszélt. Elmondotta, hogy a szerződés valamennyiünk akaratát fejezi ki, mert abban békés életünk biztosítását látjuk. — Hazánk a varsái szerződést aláíró országok egyike. Részese annak a világpolitikai jelentőségű szervezetnek, amely védő­falat emel a nyugatnémet imperialista újrafelíegyverzés elé. Népünk történelmében nagyjelentőségű állomás a varsói érte­kezlet, mert az ott megkötött szerződés értelmében mi is hoz­zájárulhatunk a béke megvédéséhez. — Szajkó Lajosaié arról beszélt, minden dolgozó helyeselheti a varsói szerződést, amely valamennyiünk békeakaratát fejezi ki. — Nekünk, anyáknak nem mindegy az, hogy békére, vagy háborúra neveljük gyer­mekeinket és nem mindegy az sem, hogy amit eddig békében felépítettünk, újabb háború rombolja le. Ezért kötelessége min­den dolgozónak, hogy munkahelyén még nagyobb akarattal dolgozzék és munkájával tegyen hitet a béke ügye mellett. * Az Építőipari KTSz dolgozói rövid tíz percre letették a szerszámot, hogy megbeszéljék, mit jelent népünknek a varsói szerződés megkötése. Szegedi István, a KTSz elnöke mintegy 50 dolgozó előtt ismertette, miért volt szükség erre a szerző­désre. — Az amerikai imperialisták keresztülhajszolták, hogy csatlósaik elfogadják a párizsi szerződést, ami lehetőséget adott Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére, a fasizmus feltámasztására. Népünk elégszer szenvedett a német hódító törekvés átkos következményeitől, nem akar mégegyszer né­met gyarmat lenni. Ezért fogadjuk örömmel a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal kötött kölcsönös barátsági, együtt­működési és segélynyújtási szerződést, amelyet most foglalt törvénybe az országgyűlés. Békénk, biztonságunk követeli meg, hogy felkészüljünk az agresszorok méltó fogadására. A varsói szerződés teljes mértékben megfelel a magyar nép érdekeinek Százak és ezrek ültek a rádió mellett szerdán este, amikor az országgyűlés tör­vénybe iktatta a varsói szer­ződést, mely teljes mérték­ben megfelel a magyar nép nemzeti érdekének, azoknak a külpolitikai célkitűzések­nek, amelyeket az országgyű lés legutóbbi ülésszakán jó­váhagyott. Megyénk dolgozói nak, munkások és parasztok ezreinek a figyelme fordult néhány nappal ezelőtt Varsó felé, ma pedig megnyugodva vették tudomásul, a varSói szerződés törvénybeiktatását. Faddon A hangoshíradó sugározta az országgyűlés tanácskozá­sát. Mintegy hatvan dolgo­zó paraszt, termelőszövetke­zeti tag, asszonyok, lányok hallgatták feszült érdeklődés sei. Az utcákban, a rádiós házak ablakai alatt összeve­rődtek a szomszédok, jóba­rátok. Az Újsoron, és a Fel- szabadulás-. úton kilenc ház­ban jöttek össze közös rádió- hallgatásra. Lelkesen figyel-* téle Hegedűs András elvtárs, majd Rákosi Mátyás elvtdrs beszédét, amelyből újra és újra megértette mindenki, a Szovjetunió következetes bé­kepolitikáját, a magyar nép békeakaratát. A faddi dolgo­zók az egész magyar néppel együtt üdvözölték a varsói szerződést, mint békénk és biztonságunk szilárd alapját. Kertész János, Bitter György termelőszövetkezeti tagok és a többiek is azzal a biztos érzéssel indultak haza, hogy külpolitikánk leg­fontosabb irányelve tovább­ra is a baráti együttműkö­dés és megbonthatatlan ba­rátság a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és valamennyi népi demokrati­kus országgal. Zombán a párthelyiségben jöttek ösz- sze szerdán este a párttagok és pártonkívüliek mintegy húszán, hogy meghallgassák a varsói szerződés törvénybe iktatását, melyet a rádió az országgyűlésről közvetített. Az egybegyűltek nagy fi­gyelemmel hallgatták Hege­dűs elvtárs és Rákosi elvtárs beszédét, mely után a rádió hallgatók lelkesen együtt táp soltak az országgyűlésen résztvevőkkel. Török János- né, az MNDSZ községi elnö­ke mindjárt el is mondta vé­leményét a jelenlevőknek. — Népünk szilárd egységét fejezi ki az országgyűlés, mely törvénybeiktatta a var­sói szerződést. Ez a közös katonai összefogás biztonság érzést ad valamennyiünknek. Drága hazánk védelmére olyan erőt kell létrehoznunk, amely gátat vet a háború erőinek. Köszönet a jó munkáért A bonyhádi gépállomás dolgozóinak! A majosi közsági tanács, a mezőgazdasági átlandóbizott- ság és a község dolgozó parasztsága elismerését és köszönetét fejezi ki a gépállomásnak, a Majos község halárában őszi és tavaszi szántást végző traktorosoknak a jól végzett munkáért. A községi tanács az'ellenőrzések, határszemlék alkalmá­val megálflapítoíta, hogy Szabó Mihály és Galambos János traktorosok a község határában olyan munkát végeztek, amely­ikéi az egész lakosság elismerését vívták ki. A • bérszántást Végeztető gazdák több esetben beszéltek megelégedetten az el­végzett munkáról. A traktorosok a legkisebb parcellát is a legnagyobb gonddal szántották fel, közben arra is ügyeltek, hogy a szomszédos területeken ne okozzanak károkat. Számtalan gazda mondta már, hogy ősszel a gépállomás­sal fog szántatni, sőt a gépi munkát olyan gazdák is igénybe akarják venni, akiknek fogatuk is van. Most, hogy a gépállomásnak köszönetünket fejezzük ki, kérjük a vezetőséget, részesítse dicséretben Szabó Mihályt és Galambos Jánosit, ' Forrai Antal ve b. etaök, Mafios Szilárd takarmánybázist 1 Silóznak a gyönki Vörös Csillag tsz-ben A gyönki Vörös Csillag tsz- ben nemrég készült el három 100 köbméteres betonozott siló gödör. A tsz tagjai raür meg is töltötték silóval az egyik gödröt: lekaszálták az őszi ta­karmánykeveréket és azt si- lózták le, illetve tették el té­lire. A képen: éppen most fejez­ték be a siiőgödör leföldelését Séta István, Bajusz Mihály, idős Séta János elvtársak és a községi pártbizottság titkárá­val, Benedek Imre elvtárssal beszélgetnek. A háttérben a még üresen lévő két silógödör látható. Helyesen állapítja meg Bajusz bácsj — akinek a fia jelenleg képzőművészeti egyetemen tanul Budapesten fejlődésnek indult az állat- állományunk, de ha már most nem gondoskodunk megfelelő takarmányról, akikor nem tudjuk továbbfejleszteni azt. Ennek pedig nagy szerepe van abban, hogy milyen lesz az év­végi részesedésünk. Az állatállomány fejlesztésének feltétele: Á takarmánybázis biztosítása A tamási Vörös Szikra termelőszőiretkezetben a nővén#* ápolási munkálatok mellett nagy gondot fordítanak a takar-* manybázis biztosítására, -melynek egyik alapja a nagytömegű, jó-minőségű, olcsó és gazdaságos stlótakarmány. A termelőszöveMoezatben most folynak a silózám munká­latok, amelyek sok dolgot adnak a takarmányozási brigádnak. Kocsi, kocsi után hordja a silózasra alkalmas őszi takarmány- keveréket, de segédkezik a* vontató és a tehergépkocsi is, hogy a megkezdett süogödrök mJelöbb megteljenek. A tsz tavaszt si­lót a si terve 280 köbméter, cft vezetőség azonban úgy határozott, hogy a tavaszi tervet 120 százalékra teljesítik. Eddig már 250 köbméter jóminőségv zöldsiűót vermeltek el. A letaJcaritott őszi takarmánykeverék helyén mar megkezdték a szántást, sőt silokulkoricát es borsócealamádét is vetettek. A tsz tagsága nemcsak a tehénállomány részére, hanem a növendék borjak részére is gondoskodik jó-minőségű takar­mányról. A zsenge lucerna kaszálását néhány nappal ezelőtt kezdték meg, amelyet mint jómrnópégű szénát elsősorban a vá­lasztott borjakkal, másrészt pedig darálva, szénaUszt formájá­ban a sertésekkel etetnék. A tamási Vörös Szikra, tsz tagsága a párt és a kormány határozatát szem előtt tartva törekszik az állatállomány minőségi fejlesztésére, melynek egyik alapfelté­tele a takarmánybázis biztosítása GENSZLER ANTAL I járási főállattenyésztő. Több mint kétszeresére emelkedett a fejési átlag a zöldtakarmányozás bevezetésével a decsi Hiizakalász tsz-ben Eddig eléggé el voltunk ma­radva a tejtermelésben a gyen­ge takarmányozás miatt. A fe­jési átlag 3.6 liter volt, az is­tállóátlag pedig 2,2 liteir. Arra törekedtünk, hogy ezt a gyen­ge eredményt mielőbb meg­szüntessük. A legelő ápolását kellő időben elvégeztük, meg- fogasoltuk, hogy az állatok részére jóminőségű takar­mányt biztosítsunk. Tudtuk, hogy a legeltetés megkezdésé­vel emelkedik majd a tejter­melés. Nem is csalódtunk. Május »-én kezdtük meg a legeltetést, amelyet meg is há­láltak a tehenek, napról-nap- ra emelkedik a tejhozam. Be­vezettük a napi háromszori fe­jest is. Most már elértük a na­pi 7,3 literes fejé« és a 4.9 literes istálJóátlagot és min­den reményünk megvan ah­hoz, hogy tovább fokozzuk ezt ,az eredményt. BABOS GÁBOR V mezőgazdász Ä magasabb kukoricatermésért A Üi&Z-fiatal Éppen befejezte az ebédet az a néhány ember, akik kö­zött rátaláltam Spannenber- ger Imrére, a bonyhádi gép­állomás zetorosára. 1950-ben került a gépállomásra és most a Dózsa Népe termelőszövet­kezetben dolgozik. A gépállo­máson mindig a legjobb trak­torosok között volt, nevét azonban nemrég ismének meg a megyében. Akkor, ami kor a DISZ II. kongresszusa tiszteletére felajánlotta, hogy tervét 200 százalékra telje­síti. Nemrégiben újabb elha­tározást tett, azt, hogy mél­tó versenytársa lesz Pék Já­nosnak, aki tavaly az ország legjobb növényápoló trakto­rosa volt. Spannenberger Imrével most arról beszélge­tünk, hogyan akarja megva­lósítani kitűzött célját, ö ma­ga nem igen beszél róla. -le szavaiból érzik, hogy szeret­né megelőzni az országoshírű traktorost. — Eddig mindössze 70 hold kukoricát kapáltam meg, mi­vel lassan keltek a vetések. A munka zöme még csak ez­után kerül elvégzésre. Csat­lakoztam Pék elvtdrs felhí­vásához, hogy a verseny he­vében a lehető legnagyobb területen végezzek növény- ápolást. Egy már valószínű: két százalékkal több üzem­anyagot tudok megtakaríta­ni, mint amit Pék elvtárs vállalt: — Es mi a biztosítéka a terv túlteljesítéséhez? — Elsősorban a munka jó megszervezése. Az embernek tudni kell előre, milyen mun­kát és hol kell végezni. Zsu- ro elvtárs, az agronómus se­gít ebben. Itt van például a munkautalvány. 10 napra meghatározza, hol, milyen muúkát és milyen minőség­ben kell végeznem. Eddig hátráltatott az is, ha a kapál: életlenek voltak, le kellett szerelni, bevinni a gépállo­másra, sajátmagának élesíte­ni. visszavinni. Most már ez a gond sincs meg. Este, mi­kor befejezem a munkát, le­szerelem a kapáltai, bent a gépállomáson megélesítik, reggel gond nélkül láthatók munkához. — Volt-e már kifogás a munkád ellen? — nett közbe az egyik jelenlévő. — Eddig még nem — válaszol. — In­kább a minőségi munkára fordítok gondot. Végezzek ipkább egy holddal keve­sebb munkát, mert az nekem nem jelent sakkal több jöve­delmet, de a termelőszövet­kezetnek így mázsákkal lesz niagasabb a termése. Azért veszek részt, ebben a ver- senyben, hogy segítsem a tér melőszövetkezetet a nagyobb terméseredmény elérésében. Két esztendővel ezelőtt a búzaföldön láttam, meg elő­ször Kovács Istvánt. Csodál­kozva nézte, amint Szántó József, a volt „irodista” kom bájnnal nagyszerűen aratott, csépelt a mözsi Úttörő tsz. nagy táblájában. — Ez az­tán teszi — mondotta, — mennyivel szebb és haszno­sabb a termelőmunka egy magamfajta ember számára, mint az akták gyártása. Mikor ezt történt, még nem tudtam, hogy Kovács István kiváló gépész, traktorhoz, ze- torhoz, gépkocsihoz, minden mezőgazdasagi géphez egy­aránt ért. Azt tudtam csak, hogy a gépállomások megyei igazgatóságán mint adminisz­tratív ember dolgozik. Kelle­mesen csalódtam... Az elmúlt napokban kezes­lábas traktorosruhába öltöz­ve a szedrest Petőfi terme­lőszövetkezet nagy tablójá­ban találkoztam vele. öröm­mel újságolta, hogy ö is trak­toros, résztvesz már a terme­lő munkában, a szedresi gép állomáson, ahol ebben az idő­szakban éppen kukoricát kor­páit. — Hol és kinek kapa! Ko­vács elvtárs? — Az eredeti terv szerint a tengelici Petőfi termelőszövet kezet és a harci Alkotmány termelőszövetkezet kukorica­kapálásának egy részét bíz­ták rám. De az eredeti terv­től el kellett térni, mert a Petőfi tsz-ben Benke elvt&rs a kiváló teljesítményével el tudja végezni a. kapálást. Az én munkámra viszont szük­ség volt másutt: a medinai Béke ben és a harci Alkot­mányban kapáltam eddig. — A tsz-tagok hogyan nyi­latkoznak a gépről és a ma­ga munka járói? _ Meg vannak elégedve. A harci U) Elet tsz-ben a legidősebb tag az öreg Virág bácsi is megnézte, milyen munkát végez a gép és azt mondta: — Ez igen... De a többi tagok is megnézték, milyen munkát végzek. Mi­kor látták, hogyan dolgozom, azonnal abbahagyatlák a fo­gatokkal az ekézést. ■— Mennyit tud megka-pál- ni egy nap? — Tudom, hogy rám ítgy is*mint zetorosra, de külö­nösképpen, mint kommunis­tára, a holdanként 40 mázsás kukoricatermés elérésében számítanak a termelőszövet­kezetek tagjai. Ha pedig kora reggeltől késő estig ka­pálok, negyven hold gépi kapálást tudok végezni. Ezen keresztül lehetőség lesz ar­ra, hogy minden termelőszö­vetkezetben elvégezzem a há­romszori gépi kapálást, — Nem tudok pífcepzehw számomra ebben az időszak­ban nagyobb és szebb fel­adatot, mint azt, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok bal*, dogulását segítem, eiá, '* A kommunista

Next

/
Thumbnails
Contents