Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-21 / 93. szám
fzxvxv'r* T5SBSS" A MAI SZAMBANt gyóxelmeínrk »lapja: pártank helye- (1.—2. 8.) — Május 1-re készül megye. (3. 8.) — Az ifjúság előtt az ú,i társadalom felépítésének hatalmas feladati ül, <8. 8.) — ISO kiló vasat gyűjtöttem. (4. o.) ho> M DP TOLNÁM EGYE! PABTBIZO TT JA'C AN AK LAPJ A XU. ÉVFOLYAM. OS. SZÁM ARA SO FILLER CSÜTÖRTÖK, 1935 ÁPRILIS 21 A parasztság jövője a szövetkezet 'li egy érik első három terme- fcősaövetkezete 1948-ban ala- ; ioitt. Hét évvel ezelőtt összegen három termelőszövetkezet tagsága indította el azt a kö- .irito gazdálkodási formát, amelyek napjainkban már hatalmassá fejlődtek. Az igazi, a termelőszövetkezeti élet úttörőit, ma már 225 termelőszövet kezet 7714 családja követi, akik összesen 63.000 holdon gazdálkodnak. Ez a hatalmas arányú fejlődés amellett tanúskodik, hogy dolgozó parasztjaink jelentős része a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Köaös útra léptek az egyénileg gazdálkodók, a földnélküli szegény parasztok, hogy megteremtsék a szövetkezeti gazdálkodás feltételéit. A sok apró nadrágszijparcellát a tagosítás során eggyé tagosítot- ták. 20, 30, 60 holdas területeken az új agrotechnikai módszerek bevezetésével indult meg a munka. Ezáltal lehetővé vált a gépek fokozottabb alkalmazása. A gépelt, a traktorok, az arató-cséplő kombájnok, a silózók és a többiek fokozatosan szorították és szorítják lei azokat az eszközöket, amelyek nagyon sok emberi erőt igényelnek és általuk mégis kisebb terméseredményt lehet elérni. A szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom célja, hogy a termelőszövetkezeti tagok jólétén keresztül mezőgazdasági termelésünket eddig nem tapasztalt magasra emelje. Ennek elérésére valamennyi lehetőség adva van. Termelőszövetkezeteinket segíti a párt, a kormány, a gép állomás, a tanács, a még jobb eredményeit elérésében. Nagyüzemi gazdálkodás, már ez a szó magában foglalja azokat a lehetőségeket, amelyeket egyet len egy egyéni giazdu sem tud és nem tudhat elérni. Termelőszövetkezeteink tagjai a növénytermesztésben alkalmazott új eljárásokkal, a keresztsoros gabonavetéssel, a négyzetes és a heterózis kukoricavetéssel, a vegyszeres gyomirtással még nagyobb termésátlagot tudnak felmutatni. Az újonnan épült lehánfistállók százaiban a jcfob- nél-jobb tejelőképességü tehenek sokasága van, amelyek a zootechnlkai eljárások alkalma záséval több tejet, nagyobb teljesítőképességű utodókat adnak. Nagyon sokat lehetne beszélni arról, hogy termelőszövetkezeteinkben milyen lehető ségek vannak a jó termés elérésére és ezen keresztül valamennyi tsz tag életszínvonalának emelésére. Erről maguk a tények beszélnek. Termelőszövetkezeteink élvonalába küzdötte fel magát a sraion- tomyai Alkotmány tsz, a szed- resi Petőfi, a faddi Uj Élet, a Köiesd-borjádi Haladás Ssz- ek tagsága. Rajtuk kívül elismeréssel lehet nyilatkozni megyénk nagyon sok kisebb- nagyobb termelőszövetkezeteinek munkájáról. Scheidl Lajos, a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet tagja első zárszámadásuktól kezdve megőrizte azokat az elszámolási papírokat, melyek igazolják az évről-évre kapott részesedést. Scheidl Lajos harmadmagával dolgozott a tsz-ben, ő egyedül 389 munkaegysége után az 1953-as gazdasági évben 16 mázsa búzát, 4 mázsa rozsét, több mint 14 mázsa kukoricát kapott. Az egész család közel 40 mázsa kenyérgabonát vitt haza. Nap, mint nap hallani arról hogy a megye több termelőszövetkezetébe új tagok kérték felvételüket. A naposban kezdte meg a várdombi Gabor Áron tsz-ben Verebi Péter, Vörös Pál és Jámbor Károly a munkát. De lehetne még nagyon sok termelőszövetkezetet említeni, amelyek napról- napra új tagokkal gyarapodnak. Megyénk termelőszövetkezet tei nemcsak a belépő új tagokkal, számban gyarapodnak, hanem egyre inkább megerősödnek gazdaságilag is. A termelőszövetkezetek portáin gyönyörű istállókat és más gazdasági épületeket látni amelyeket az elmúlt pár év alatt építettek, de az elkövetkezendő időre szóló tervek (csak építkezés terén) még gazdagabbá, erősebbé fogják tenni termelőszövetkezetein keh A cikói Alkotmány tsz földterülete rövid egy hónap alatt az új belépők által behozott földterülettel 400 holdra gyarapodott Több a föld, több állatot tudnak tartani, de annak férőhely is kell. Megvan a lehetőségük ahhoz, hogy felépítsék a tervezett 300 férőhelyes juh-hodáiyt, a 100 darab süldő befogadására alkalmas süldő- szállást és 50 férőhelyes telién istállót. Termelőszövetkezeteink Vígjai ma a szocialista mezőgazdaság leghívebb harcosai. Dolgoznak, mert bőségesen viszont látják munkájuk gyümölcsét zárszámadáskor, amikor kocsikkal viszik haza a részesedést, de látják évközben is, amikor a teljesített munkaagy ségekre pénzelőleget kapnak. Dolgozó parasztjaink is meg becsülésben részesülnek. Pátiunk segítségéről nagyon sok intézkedés tanúskodik. De gondtalan életet, mint azt a tsz-be tömegesen belépő egyéni gazdák száma is bizonyítja — és ezt egyre többen felismerik — csak a felemelkedés egyedüli útja, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás biztosíthat. Kössönjiik a segítséget TermelőszövetkezetiinJcben még 1952-ben felépült a 100 férőhelyes tehénistálló. Az istállóban vízvezeték is van. Az udvarban lévő kútba a szakemberek szivattyút helyeztek, hogy mindjárt helybe legyen a víz. A szivattyú azonban 1952 óta nem. volt jó. Többször kértük az illetékesek segítségét, de kiáll. Ezek után a bölcskei gépállomáshoz fordultunk, kértünk és kaptunk is segítséget. A főgépész, Keriai János elvtárs meg vizsgálta a kutat, s ígéretet tett arra, hogy a gépállomás megcsinálja. A gépállomási elvtársak beváltották ígéretüket. Stier István elvtárs, az igazgató, beszerezte a hiányzó alkatrészeket, két szerelőt küldött és a főgépésszel együtt a szerelők iizembehelyezték a szivattyút. A bölcskei gépállomás szerelőinek és vezetőinek ezúttal köszönetét mondok az egész tagság nevében. VHR1N VENDEL, a dunakömlődi Szabadság tsz elnöke, Népünk győzelmeinek alapja: pártunk helyes politikája Az országgyűlés költségvetési vitája. Az országgyűlés kedden délután rövid ebédszünet után folytatta az 1955. évi költségvetési vitát. Elsőnek Ács Lajos elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. • Ács Lajos elvtárs beszéde A magyar dolgozó nép az elmúlt tíz évben nagy sikereket ért el a Szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, a kultúra felvirágoztatásaiban, jóléte emelésében. — Mind e sikerek forrása és knindúLópoiriitja a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca, történelmi jelentőségű győzelme a német fasizmus felett a második világháborúban. A dicső Szovjetunió .győzelmes hadserege űzte ki a fasiszta haderőket és' magyar cinkosaikat országunkból. Népünk soha el nem múló hálával emlékezik a Szovjetunió hősi, önzetlen, kér meny harcára, amelyet a német fasizmus által Icigá- zott népek szabadságáért vívott. Népünk élt a Szovjetunió nyújtotta szabadsággal, s állandó segítségével. A magyar dolgozó nép a párt és a munkásosztály vezetésével megdöntötte a kizsákmány ölök uralmát, s megteremtette a népi demokratikus rendszert. A szocializmusért vívott harcban népünk, munkásosztályunk győzelmeinek, sikereinek alapja pártunk helyes politikája volt és marad. Pártunk a szocializmusért vívott harcában a munkásosztályt, a dolgozó néipet állandóan mozgósítja fő irányvonalának: az ország szocialista Iparosításé,nak, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. a dolgozók anyagi, kulturális jóléte szakadatlan .növelésének megvalósításéra. A dolgozó nép, mindenekelőtt a munkásosztály áldozatos, hősi küzdelmével 1928-hoz képest héiromszorosára növelte ae egész ipar termelését; a nehéz !,par 1934-ban csaknem ötször annyit termelt, mint 1938-bsn Tíz év alatt alapvetően megváltozott iparunk szerkezete. \ szocialista iparosításban elért eddigi sikerek eredményeként a nehézipar aránya az egész iparban az 1938 évi 38.8 százalékról 1954-re 52.6 százalékra emelkedett. Az ipar fokozódó jelentőségét bizonyítja 1 nemzeti jövedelemből való részesedésének növekedése is. 1949-ban az ipar a nemzeti 'övedelem 55.9 százalékát, 1954-ben már csaknem 79 százalékát adta. A magyar ipar nemcsak térfogatban nőtt meg, hanem korszerűsbödötí is, technikai színvonlai a feji'Ó- dött, elsősorban ennek volt köszönhető, hagv — a legutóbbi másfél-két évtő.! eltekintve —• jelentékenyen emelkedett az egész iparban a termelékenység. 1938-höz képset a munka termelékenysége az iparban 1954-re 63.6 százalékkal, ezen belül a nehézipari:«!) 94.9 százalékkal növekedett. A szocialista ipar hatalmas növekedése az alapja egész népgazdaságunk fejlődésetek. A nehézipar erőteljes fejlődése teszi lehetővé egész gyáriparunk gépeinek rendszeres felújítását, számtalan iparágban új gépek bevezetését, a közile- kedés fejlesztését, a mezőgazdaság ellátását korszerű gépek kel, a könnyűipar, az é!e1imi- szeripar fejlesztését. A nehéz(Nagy taps.) A felszabadítás alapvető változásokat hozott országúink, népünk életéiben is. Népünk évszázados harcai, küzdelmei után végre valóiban szabad lett. A szovjet hadsereg meghozta dolgozó népünknek a nemzeti függetlenséget, a felemelkedés lehetőségét. Méltán fordul ezért országgyűlésünk hátával és köszönettel a hatalmas Szovjetunió hadserege, népei s kormánya félé az egész magyar dolgozó nap névéiben hazánk felszabadításának tizedik évfordulóján, további sikereiket kívánva a nagy szovjet népnek a kommunizmusért vívott harcában, a világ békéjének megóvásáért folytatott küzdelemében. (Lölkes taps.) Ipar állandó fejlesztése erősíti és erősítette honvédelmünket. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nehézipar erőteljes fejlesztése tette lehetővé és teszi lehetővé, hogy hazánk gazdagabb, kulturáltabb, fejlettebb országgá váljék, a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális jóléte szakadatlanul növekedjék. A szocialista ipar nagyarányú fejlődésével párhuzamosan növekedett a munkásosztály súlya, száma, kultúrája is. A munkásosztály, szövetség ben a dolgozó szegényparaszt- sággai, kivívta a hatalmat, megsemmisítette a városban a Pártunk vezetésével a dolgozó nép az eümúiií évben is sütésieket; ért el a szocializmus építésében. A könnyűipar termeiése a pártunk és kormányunk határozatainak megfelelő gyorsabb fejlesztése révén csaknem tíz százalékkal, illetve az élelmiszer iparé több mint tizenkét százalékkal növekedett. Jelentékenyen növekedett a közszükségleti cikkek temveléee, az egész ipar 1953- hoz képest 13 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott. A kedvezőtlen időjárás ellenéire az elmúlt évbén némileg tovább javult a mezőgazdaság helyzete is. A mezőgazdaság a párt és a kormány segítségével sok mezőgazdasági gépet, védekezőszert, rézgálf- cot, más nővényvédöszert, sok más felszerelést és gépet kapott. Az e'múlt másfél-ikéí évben pártunk politikájának, a párt- és kormányhatározatoknak megfelelően emelkedett; a doít- gozók életszínvonala. A munkások reálbére 1949- ben már 40 százalékkal hahadta meg az 1938 évi béreket: s 1954-ben 15 százalékkal tovább növekedett a munkások és az alkalmazottak reálbére. A dolgozó parasztok jövedelme is tekintélyesen emelkedett. Az élelmiszerei!áitás a műit évben — a sertéshús kivételével — általában kieáégítő volt. Növekedett az iparcikkek mennyisége és választéka. Javultak a dolgozók munkakörülményei. Mindez igen örvendetes! kőzf^májnyo’-dk létalapját, s «»vétségben a dolgozó paraszt sággal, a többi dolgozó réteggel, hozzálátott a szocializmus alapjainak lerakáséihoz. A műin kásosztály e k üzdolefmiben uralkodó osztállyá, az egész nép elismert vezérévé, a nemzet vezető osztályává vált. A magyar dolgozó nép a mezőgazdaság? termelés felf.endí- tésétoeai is ért el sikereket. A mezőgazdasági termetes ma némileg meghaladja az 1938. évi termelési színvonalat, mind a növénytenrnélós'ban. mind az állat tény őszit ősiben. A munkásosztály, párt irányító, szervező, segítő munkája nyomán a dolgozó parasztság egy- rés®e rálépett a szocialista fejlődés útijára. Mindez azt bizonyítja, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának a szocializmus építésére irányuló politikája helyes politika* Mindez azt bizonyftje. hogy megingathatatlanul " harcolnunk kell a párt főirányvonaláéit, a szocdaildsta iparosításért, a nehézipar erőteljes fejlesztéséért, mert a nehézipar a szocialista ipar teremti meg elsősorban a szocializmus anyagi alapjait, tesai lehetővé a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a haza megvédését, a nép amcyagii, kulturális jóléte következetes emelését. Ezért egész népünktől támogatott pártunk egységesebben, mint vaflaha, halad előre ezen az úton a további felemelkedéshez. Meg kell állapítani ugyanakkor, hogy az utóbbi másfélkét évben az életszínvonal emelésével párhuzamosan alig növekedett a szocialista ipar termelése, a nehézipar termelése pedig visszaesett. Nem emekedett a termelékenység, hanem csökkent az önköltség. Nem emelkedett a termelés megfelelően a múlt évben a mezőgazdaságban sem. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi ülésén megvizsgálta népgazdaságunk helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt másfél évben a szocialista ipart, a nehézipart, a termelékenység növelését lebecsülő, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelést gátló, a technológiai fegyelmet, az állampolgári fegyelmet romboló jobboldali opportunista, pártellenes, népi demokráciánk érdekeivel ellentétes nézetek felszámolása az előfeltétele annak, hogy ipari és mezőgazda- sági termelésünk múlt évben tapasztalható stagnálása megszűnjék, az ipari és a mezőgazdasági termelés újra felfelé íveljen, harc induljon a termelékenység növeléséért, s az önköltség csökkentéséért népgazdaságunk további sikeres előre haladásáért, a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális jóléte további fokozásáért. Mivel pártunkban a jobboldali nézetek képviselője elsősorban Nagy Imre elvtárs volt, pártunk Központi Vezetősége helyesen tette, hogy legutóbbi ülésén kizárta őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből s visszahívta minden tisztségéből, amelyet a párt. bizalmából élvezett, illetve töltött be. A pártkongresszus óta. de különösen a múlt év vége óta. fokozódó harc a jobboldali opportunizmus ellen máris érezteti hatását a termelés, a termelékenység kedvezőbb alakulásában is. \ Ezt bizonyítják az 1954. IV. negyedévi tervtel je sí lés számai. A népgazdaság további fellendülése mutatkozott meg 1955, tehát ez év elején. A szocialista ipar első negyedévi tervét 104.6 százalékra teljesítette. Bár az első negytíévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta élő, mégis eredménynek kell tekinteni a terv teljesítését, sőt túlteljesítését. Komov eredmény, hogy több szenet, bauxitot, hengereltacélt, fogatos ekét, sorvető gépet, foszforműtrágyát, étolajat, szappant, pamutszövetet, gyapjúszövetet, selyemszövetet, bőrcipőt, férfiöltönyt, motorkerékpárt termeltünk, mint amit a terv számai előírtak. Azonban még számos cikkből az ipar a tervnél kevesebbet állított elő és a javulás ellenére sem volt kielégítő a termékek minősége. Biztató, hogy az előző negyedévhez képest némileg nőtt a termelékenység, s az ipar számos területén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. De az önköltség csökkentésben megmutatkozó javulás még nem kielégítő. A Mezőgazdaságban a múlt évhez viszonyítva általában növekedett az állatállomány. A mezőgazdaság 1955. első negyedévében is nagyszámú gépet kapott, köztük 1100 traktort (ebből több mint ötszáz Univerzál traktort, 1200 traktorekét 300 kultivá- tort, 150 fűkaszálót). Némileg megjavították munkájukat a gépállomások is. Az első negyedév biztató eredményeit azonban tovább kell fejlesztenünk, küzdve az 1955. évi terv dekádról-dekád- ra, hónapról-hónapra, minden részletében való teljesítéséért. Ez a legfőbb feladat ma a szocializmus építéséért a dolgozók jólétének állandó növeléséért vívott harcban. A magyar ipar és mezőgazdaság fejlődébe A legfőlih feladat: az évi terv teljesítése A beruházásoknál —- első a nehézipar nak kell lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten a leggyorsabban fejlődnie. Csakis így biztosítható népgazdaságunk egészséges fejlődése, a mezőgazdaság, a könnyű és élelmiszeripar fejlesztése, védelmi erőnk fokozása, a nép jólétének műveltségének, kultúrájának állandó emelései A nehézipar elsőrendű fejlesztése mellett nagy összegeket fordít a költségvetés a dolgozó nép fogyasztási szükség(Folytatás a 2. oldalon) Az 1955. évi költségvetés előirányzatai mindenben elősegítik e feladatok eredményes megoldását, végrehajtását. A nehézipari termelésnek a fogyasztási iparéhoz képest viszonylag lassúbb ütemű fejlődése nem lehet tartós jelenség népgazdaságunkban. A második ötéves terv első éveiben már érvényt kell szerezni — a népgazdaság helyes arányai kialakításával — annak az elvnek, hogy a nehéziparnak a népgazdaság többi ága előtt kell járnia, hogy a nehézipar-
