Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

N APLÓ 1955 Április sí A (Folytatás az 1. oldalról). létéit közvetlenül ellátó ipar­ágak továbbfejlesztésére. A köz szükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, az élelmi­szer- és ruházati üzemek kapa­citásának növelésére a költség- vetés 781 millió forintot biz­tosít. A nehézipar, a szocialista ipar fejlesztésére irányuló be­ruházások mellett a költségve­tés jelentékeny összegeket irá­nyoz elő a munkásosztály szo­cialista, kulturális, az üzemi munkafeltételeket és az üzemi munkabiztonságot javító, a bal­esetek fokozottabb elhárítására szolgáló berendezésekre és lé­tesítményekre. A dolgozók igényeinek foko­zottabb kielégítésére pártunk politikájának megfelelően kor­mányunk változatlanul- támo­gatja a kisipari termelőszö­vetkezeteket és a kisipart. Pár lünk sohasem titkolta, hogy a kisiparban is n szöi'etkezés híve. Egyszersmind azonban elősegíti a kisiparosok — ••ci­pészek, bognárok, ácsok, ková­csok, borbélyok, szabók, s más kisiparosak — működési lehe­tőségét, elsősorban a falvak­ban, s mindazokon a helyeken ahol erre a lakosságnak“ szük­ségé van. Tovább a mezŐ2azcta*ásíi termeh's fellendítésének útján Pártunk Központi Vezetősé­ge és népköz társaságunk ko r­mánya 32 utóbbi másfél-két évban nagyjelentőségű haitá-- rozatokat hozott a mezőgazda- sági termelés fellendítésére. Ezévi tervünk a mezőgazda­sági termelés 7.3 százalékos emelését írja elő, amelynek teljesítésére minden lehetősé­günk megvan. Pártunk, s kor­mányunk változatlanul első­rendű feladatának tartja, hogv folytassa a küzdelmet n mező­gazdaság elmaradottságának felszámolása érdekében. Ezt igazolják 1955 évi költségveté­sünknek a mezőgazdaság tá­mogatását szolgáló előírásai is. Az 1955. évi beruházásoknak 26.8 száza’ékát fordítjuk a mezőgazdaságra, amely csak­nem kétszer több. mint a nie zőgazdaság fejlesztésére biz­tosított összegek aránya az 1953 évi költségvetésben s több, mint a multévi költség vetés előírása, amely 23,3 százalék volt. Az egyénileg gazdálkodó do1 gozó parasztok az egész meg­művelhető területnek mintegy kétharmadán gazdálkodnak Rendkívül fontos tehát, hogy a falun megnőtt termelés- kedv, termelési biztonság eme1 kedjék, növekediék, hogy a dolgozó parasztság szorgalma san ellássa napi munkáját, le­hetőségeihez mérten növelje termelését, fejlessze gazdasá­gát, emelve ezzel saját élet- színvonalát is. A párt és az állam változat­lanul biztosítja az egyénileg gazüéikcdó dolgozó paraszt­ságnak mindazokat a kedvez­ményeket és előnyöket, ame­lyek megkönnyítik munkáját, növelik termelési kedvét és jövedelmét. Az állam támo­gatja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot, különö­sen a szegénypsrasztságot az­zal is, hogy lehetővé teszi szá­mára, hogy — a helyi adottsá­gokhoz képest — a gépállo­mások munkáját fokozottabban igénybevegyék. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a parasztság be­csületesen eleget tegyen a be­adásnak. amely egyik legfon­tosabb állampolgári kötelezett­sége. Továbbra is lehetővé te­szi azonban azt államunk hegy a becsületesen teljesítők termékfeleslegeiket a szabad­piacon eladhassák. Pártunk és kormányunk azonban élesen fellép a fculá- kök és más falusi kizsákrná- nyolók által folytatott spelcu- láció, igauzsora, s általában mindenfajta üzérkedés ellen, mert ez nemcsak a munkás- osztályt és jsz alkalmazottakat károsítja meg. hanem a dol­gozó parasztságot is. Termelő •zövetkezefeink uipwerődil éséért és fejlesztéséért Pártunk — végrefhajtva a pártkongresszus útmutatásait. — újból előtérbe helyezte a termelőszövetkezetek népsze­rűsítését a falun. A nagyüze­mi mezőgazdaság megteremté­séért vívott harc érdekében ma pártunk mindenekelőtt a ter­melőszövetkezetek termelési színvonalának emelését tartja a döntő kérdésnek, mivel a dolgozó parasztság szövetkezé­sének egyik legfőbb feltétele a vonzó példa. Pártunk és kor­mányunk a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, a társu’á- sók fejlesztése során változat­lanul B legszigorúbban szem előtt tartja az önkéntesség el­vét. Államunk nagy támogatást nyújt a termelőszövetkezetek nek a költségvetés előirány zataiból is. Mezőgazdasági beruházásaink­ból ebben az évben több mint hatezer új traktort, nagyszá­mú cséplőgép, egyéb talajmű­velő és növényápoló gép ke­rül a falura. A gépállomások fejlesztésére, tevékenységük ío hozására 1.2 milliárd forintot ír elő a költségvetés, ez köz­vetve szintén elsősorban a ter­melőszövetkezetek megerősítő sót szolgálja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerő­sítésére, termelésűk fellendí­tésére 406 millió forint mező­gazdasági hosszú, és közép- lejáratú hitelt irányoz elő a költségvetés. A termelőszövetkezetek íe‘- Iendítésében mindezek nagy szerepet játszanak. A legdön­tőbb azonban az, hogy a ter­melőszövetkezetek tagsága, a termelőszövetkezeti vezetők, az intézőbizottság! tagok, s kü­lönösen a termelőszövetkeze­tek elnökei, felhasználva a gépállomás segítségét, „ gépál­lomás kihelyezett agronómusá- nak segítségét és tanácsait, harcot kezdeményezzenek a magasabb terméseredménye­kért. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele az. hogy a termelő­szövetkezeti tagok között erő­södjék a munkafegyelem, tngy szorgalmasan elvégezzék u munkát mind a növényápolás­ban, mind az állattenyésztés­ben. Elsősorban ezen múlik a termelőszövetkezetek jobb jö­vedelmezősége. Érnek érdeké­ben fokozottabban bekell vonni a családtagokat a munkába, kü ’.önösen ;i nőket, helyre kell állítani az alapszabály előírá­sait a háztáji földeikkel kap­csolatban, biztosítva, hogy a tagok háztáji gazdasága ne ha­ladja meg az előírt méreteket. Szigorúan meg kell védeni a szövetkezeti közös vagyont. Pártunknak, a tanács-szerve­inknek a falun egyik leg­fontosabb kötelességük segí­teni mindebben a termelő­szövetkezeteket. Pártunk számol azzal, hogy ebben az évben a termelőszö­vetkezetek számszerűleg is nö­vekedni fognak. Ezt bizonyít­ja, hogy az első negyedévben több, mint 15 ezer új tag lé­pett be a termelőszövetkezetek be, s a termelőszövetkezetek össz-taglétszáma — másfél évi visszaesés és pangás után — újból gyarapodni kezdett. A mezőgazdasági termelés fellendítésére hozott határoza­tok végrehajtására pártunk és kormányunk fokozottabb har­cot kezdeményezett. A terme­lőszövetkezeti mozgalomra vo­natkozóan célul tűzi ki, hogy a termelőszövetkezetek jórésze elérje a minden megyében ma már nagyobb számban találha­tó, jól dolgozó termelőszövet­kezeteik színvonalát. Az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok számára biztosítja a termelésük további fokozásá­hoz szükséges e szít őzöket és lehetőségeket. Az 1955. évi költségvetés dolgozó népünk anyagi, kultu­rális életének további felemel­kedését irányozza elő. A dol­gozók életszínvonala 1954-hez képest tovább növekszik 1955- ben. 1954-hez viszonyítva a lakosság fogyasztási alapja a . nemzeti jövedelemből több. mint tíz százalékkal növekszik: a növekvő vásárlóerőnek megfe leiően 5.5 százalékkal növek­szik a kiskereskedelem árufor­galma. Tovább javul n kiske­reskedelem áruellátása, csök- : ken a hiánycikkeik száma, «—> országgyűlés költségvetési vitája Megfelelően növekszik 1955- ben a lakosság igényeinek jobb kielégítésére az iparcikkek for­galma; növekedése 16 százalé­kot tesz ki az elmúlt évhez sáp est. Tovább nő a munkás- osztály reálbére, s a dolgozó parasztság roáljövedelme is. A költség'/elés bizlosítja a dolgozók kulturális cs szocíá lis helyzetének további meg­javítását is. A költségvetést hatalmas telel — csaknem félmilliárű forint —; új kiadás terheli, amely a felemelt nyugdíjak fedezésére szolgál. Ezzel az 1951. évi 1.7 milliárd Ff helyett 1955-ban már csaknem 2.2 .mil­liárd forintot fordít államunk az öregek, rokkantak, stb nyugellátására. Az egészség- ügyi ellátást javítja a kórhá­zi ágyak növelése, amelyek­nek száma 1955-ben eléri a 60 ezret. A bölcsődei férőhelye’.: szánta 23 ezerre nő. 1955-ben a íáTsadalcsnbiztosítottak. szá­ma majdnem atéri a hatmil­liót. Az általános iskolákra! nem csak a megnövekedett létszámú tanulók ellátását, hanem az oktatási színvonal emelésére'.: feltételeit is biztosítja a kö't- ségvetés. A színházi előadá­sok száma lö55-ben az előző évhez képest tíz százalékkal növekszik. Nagy gondot fordít a költ­ségvetés, & népgazdasági terv ss 1 alsósok építésére. Ebnen az évben több. mint harminc­ezer lakás építését kell befe­jezni a népgazdasági terv sze­rint. Állami élőből újabb, körül­belül nyolcezer lakás építését kell megkezdeni. Az állami ía- itások karbantartására és fel­újítására szintén jelentékeny összegeket fordít a liöltségve­-jSS. Az élesedő nemzetközi hely­zetre való tekintettel hazánk honvédelmi erejének fokozá­sára a költségvetés a. honvé­delmi kiadásokat r.z elmúlt évi 11 százalékról 12.5 száza­lékra emeli. A tanácsok költségvetésének emelkedése szintén a lakosság éróoKét szolgálta. A tanácsok íöúségvetésének növekedésé­ből a legnagyobb rész a szo­ciális és kulturális feladatok­ra esik. Ebben az évben csak­nem kilencven millió forinttal fordítanak többet a város és falu lakosságának kulíurá- ű és szociális igényei -óbb kielégítésére, mint az elmúlt évben., A kormány emellevl tehetővé tette, hogy a tanács ít a helyi erőforrások jobb felhasználására a helyi köz- ségpolitiík&i tervek anyagi és pénzügyi fedezetére a költség­vetés mellett községfejieszié- .ii alapot létesítsenek. Teraiclekenvebb munkát, alacsonyabb önköltséget Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártjá­nak politikája :. szocializmus felépítésére, a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális jólétének állandó fokozására irányul. Pártunknak c célki­tűzésé ölt testet a2 1955 évi tervben, az 1955. évi állami költségvetésben is. A dolgozó nép jólétének, ha­zánk gazdasági erejének foko­zására irányuló ez évi tervünk végrehajtása mindenekelőtt attól függ, hogy a tervben meg határozott mértékig növeked­jék az ipar és a mezőgazdaság termelése, íelvár, hogy az ipar termelése legalább 5.7 száza­lékkal, a mezőgazdaság tér- melése legalább 7.3 százalék­kal növekedjék. De ez nem elegendő! 1954-licz képest fordulatot I kell elérni a munka terme­lékenységében, az önköltség csökkentésében. Az 1955. év első negyedévének jó tapasztalatait és biztató eredményeit felhasználva, to­vább fejlesztve, a kormány­nak, a minisztériumoknak, a gyárak, vállalatok, gazdaságok igazgatóinak, a2 értelmiségiek­nek, a munkásoknak, a parasz­toknak harcot kell foiyiatniclk azért, hogy a termelékenység általában legalább 3.9 százalék kai növekedjék, az önköltség legalább hárem százalékkal csökkenjen, az anyagmegtaka­rítás minimum 2.3 százalékot tegyen ki az 19,54. év eredmé­nyeihez 'képest. Ez ma n dol­gozó nép jólétéért vívott küz­delemben a legfontosabb. Er­re kell pártunk minden tagjá­nak, a népi demokrácia min­den hívének erejét összponto­sítania. Az első negyedévi tervjelen- tés adatai azt bizonyítják hogy cg}-re jobban megértik a vezetők és a dolgozók egyaránt a termelékenység, s az önkö.t- ség jelentőségét, összefüggését egész további előrehaladásunk kai, a népgazdaság fejlesztésé­vel, az életszínvonal emelésé­vel. Egyre több olyan gyár, vál­lalat vau az országban, mint a Pécsi Szénbányászati Tröszt. A Pécsi Szénbányá­szati Tröszt bányaüzemei 1955. januárjában és febru­árjában az egy tonna szénre cső önköltséget 0.74 forint­tal csökken telték, s ezzel három negyedmillió forint önköltségcsökkentést értek el. Hogyan értők el ezt az ered­ményt? Ezt az eredményt a következő intézkedések végre­hajtása biztosította. A gazda sági vezetők, a párt- és szak szervezeti yezetök főfigyelme a termelési tervek teljesítésé­vel párhuzamosan a gazdasá­gosság kérdésére irányult. Mi­vel a szénbányászatban — mint más iparágakban is. — az önköltség legfontosabb ösz- szetevője az anyag- és bérkölt­ség, a tröszt vezetői az anyag­felhasználás tervszámait anya­gomként a tapasztalatokat fi- gyelembevéve — üzemekre, aknákra bontják le, s napon­ta ellenőrzik a felhasznált anyagmennyiséget. Ha vala­melyik üzom több anyagot akar feréerm.!. a tröszt azon­nal vizsgálatot indít és a több­letfelhasználást csak a legim- doteoltcbb esetben engedélye­zi. Naponta és dekádonként egybevetik az üzemek béríeí- haszrálását a tényleges terme­léssel, s időben intézkednek az indokolatlan bérfelhaszná­lás esetében. Ilyenkor az ak­nák vezetőivel közösem dolgoz­nak ki intézkedéseket a bér­alap-túllépés felszámolására, Erre határidőt állapítanak meg s az elhatározott intézkedések végrehajtását szigorúan ellen­őrzik. Ez a példa szemléltetően bi­zonyítja, hogy mindenekelőtt a gazdasági vezetőkön, a helyi párt- és szakszervezeten, a ve­zetők és a dolgozók együttes harcán múlik az önköltség megfelelő alakulása. Az önköltségcsökkentése ér­dekében üzemeinket fejlettebb és jobb technikával kell állan­dóan ellátni; ezt mindenekelőtt nehéziparunk szolgáltatja. Emellett azonban a legfonto­sabb az hogy az üzemek, gaz­daságok megfelelően hasznosít­sák a rendelkezésükre bocsá­tott technikát, Ez azonban el­sősorban a bányákban, az épít­kezéseken. a gépállomásokon és az állami gazdaságokban sok kívánnivalót hagy maga után. A technológiai fegyelem megtartása az önköltség csök­kentésének másik fontos felté­tele: a kohászatban de másutt is azonban ennek még nem tu­lajdonítják a szükséges jelentő­séget. Az anyaggal, a béralap­pal való takarékosság — mint már láttuk —1 az önköltség csökkentésének egyik legfonto­sabb forrása. Rendkívüli jelen­tősége van a munkafegyelem helyreállításának, megszilárdí­tásának: ez az igazgatók, a párt- és szakszervezetek, s a becsületes munkások ‘ közös ügye. Az önköltség csökkentésének fontos feltétele az anyagi cs pénzügyi eszközökkel való szigorú takarékoskodás, a pa­zarlás megszüntetése, az ál­lami és a Gazdasági appará­tus egyszerűsítése. Céltudatos, határozott, felelős vezetést Az egész állami és gazdasági vezetés megjavítása, a céltuda­tos, határozott, kemény, fele­lős vezetés megteremtése to­vábbi munkánk, tervünk telje­sítésének egyik legfőbb feltéte­le. Különösen nagy gondot keü fordítani a minisztériu­mokban, a gazdasági appará­tusban az egyszemélyi felelős vezetés megszilárdítására. Ma a felsőbb szervek nem egyszer kicsinyesen gyámkodnak az alsóbb szervek vezetői felett. A felelős vezetőknél gyakran az ügyek összetorlódnak, hete­kig elintézetlenül hevernek, mert az alsóbb szervek vezetői részére nem biztosítják eléggé a törvényben nekik előírt ha­táskört, vagy az alsóbb szervek vezetői nem élnek vele. Külö­nösen fontos, ,,hogy a terme­lést közvetlenül irányító gyá­rak, gépállomások, állami gaz­daságok igazgatói a számukra biztosított jogkörrel valóban él­jenek. Pártunknak is mindent el kell követnie annak érde­kében, hogy munkájával elő­segítse a vezetők, a műszaki vezetők, igazgatók tekintélyé­nek megszilárdítását. Mindez azonban nem elegen­dő! Hazánkban, szocializmust építő népi demokráciánkban hatalmas jelentősége van an­nak, hogy pártszervezeteink, szakszervezetein!:, DlSZ-szer- vezeteínk, a tanácsok, a dolgo­zók más tömegszervezetei sok­oldalú szívós felvilágosító, ne­velő munkát végezzenek a dol­gozók körében. A párt főmód­szere a dolgozó tömegek köré­ben a meggyőzés. A fegyelem megszilárdítása, az igazgatók tekintélyének növelése, egyéb feladataink megoldása nem képzelhető el másként, csak úgy7, ha a pártszervezetek a tö- megsZervezetekkel együtt je­lentékenyen fokozzák a nevelő, felvilágosító munkát a dolgo­zók körében, ha pártunk sza­vát eljuttatják minden dolgozó­hoz. Pártunk és állami, gazdasági szerváiul:, a dolgozók ragy tö­meg szervezetei fokozottabb, s nagy figyelmet fordítanál: az ifjúságra s a párt ifjúsági tö- megszsrvezetánek, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének megerő­sítésére, mert az új nemzedék ifjú tömegei, a dolgozó ifjú­ság telkes hadserege hatalmas erő a szocializmusért vívott harcban. Fokozott gondot for­dít pártunk a nőik bevonására a szocialista építésbe, a társa­dalmi munkába, a közéletbe. Mind a városban, mind a fa­lun nagy jelentősége van a népfront-mozgalom kibontako­zásának. A népÍTOEá-fnocgElen új lehetőséget ieremit aura, hogy min derék, akt a béke ügyéért kész harcolná, aki 1 la­zája szabadságáért, felemelke­déséért kész munkálkodni, fo­kozottabban, aktívabban részt- yahessan a hasa jcfob jövőjé­ért folyó küzdelemben. A náp- franí-mozgalom «kisegíti rA- püffiik nevelését, hazafias, de­mokratikus forradalmi hagyo­mányainak szám előtt tartásá­val, az új szocialista éleire, a szocializmus eszméjének meg- írtfásére. A népfront, kiküszö­bölve az eddigi hibáikat, építő, harcos mozg silómmá válik, amely a párt vezetése alett segíti népünk erkölcsi, politi­kai egységének kialakítását, a szocializmus építését. Felemelkedésünk elvalaszt­h a lattan a tartós béke kiví­vásától. Népünk békét kíván, ezért éberen figyeli az amerikai itn- peri'a’fernusr.ak, s más impe­rialista körüknek mesterkedé­seit az új háború kirobbantó- sóra. A béke .védelmében ál­landóan erősíti hazánk védel­mi erejét, néphadseregét. Bé­kénk legfőbb őre, a hatalmas Szovjetunió, a dicsőséges szov­jet nép, a Szovjet Hadsereg. A béke megvédésének legfőbb biztosítéka a népi demokrati­kus. felszabadított hatszáz- mULiós Kína, a demokrácia, a szocializmus' és a béke Szcv- ietuTvó-vezette hatalmas tábo­rának fokozódó ereje. Népünk feilhábprodássai fo­gadta a párizsi szerződések ratifikálását. Az ameri&ai- angul imperialisták fegyvert akarnak adni a német milita­ristáik kezébe, akik egy ember­öltő alatt már kétszer borítot­ták bérbe-lánglba a világot s mérhetetlen szenvedést okoz­lak az emberiségnek, hazáink­nak. Népünk jól megérti, hegy a német militariámus heSyre- áüítása új helyzetet teremt a nemzetközi életben. A niám-ei miiítariamus feltámasztása ve­szélyes tűzfészket jelent Euró­pában, Ezért hazánk minden békeszerető polgára lelkesen helyesfli a kormánynak a ■noszkvai értekezleten ‘kifejtett nyilatkozatát s mindazokat a hatékony intézkedéseket — midit a közös parancsnokság felállítását — amelyek békánk fokozottabb védelmét szolgál­ják! (Lelkes, nagy taps.) Pártunkat millió szál kuli össze a dolgozókkal Pártunk politikája végrehaj­tásában a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a dolgo­zóik legszélesebb tömegeire tá­maszkodik. Pártunk legsazen- telbb feladatának tartja, hoigy napról^napra elmélyítse biza- 'amjteljes kapcsolatait minde­nekelőtt a nemzet vezető osz­tályával: a munkásosztállyá;’ és az egész dolgozó néppel, politikánk végrehajtásában ál- álandóan szemünk előtt lebeg a szocializmus építésére irá­nyuló, a munkásosztály vezet­te mu.nl; ás-paraszt szövetség megerősítése, megszilárdítása. A.z osztályharc bonyolult vi.szo nyal között a városi kizsák­mányoló osztályok maradvá- nyai ellen, a falusi kul^kság éltem vívott harcban pártunk arra törekszik, hogy napról- napra erősítse népünk politi­kai-erkölcsi egységét, a szo­cializmus építésiére, a béke, f haza mag védésére irányuló p_ Cf-n/yaí ^ 0O yBégéi. Pártunk vezető. irányító szerepének, a pari helyes po­litikájának érvényesítése a legfontosabb a szocializmus építéséért vívott harcban. A munkásosztály forradalmi pártja nélkül, a dolgozó nép pártja nélkül nincs és nem is lehet népi demolcrácia! Csak a párt helyes poéitikájjával építhető föl a szocializmus! Ennek tudatában pártunk mim den tagjának szent kötelessé­ge, hogy fegyelemben, munká­ban péklát mutasson, szakadat lanul erősítse kapcsolatait a dolgozók nagy tömegeivel. Pártunkat millió és millió szál köti össze a dolgozókkal. Par­tunk eltéphető! lenül összeforrt a magyar munítósosztáUyal, a dolgozó parasztsággal, népünk­kel. Pártunk a szocializmusért vívott harc motorja, a magyar nép esze. szíve, becsülete. A pártunk vezette munkásosztály — szövetségiben a dolgozó pa­rasztsággal — diadalra viszi hazánkban a szocialista építés ügyét, Mar x-Engels-Len im­Sztálin tanításai szellemében — a Szovjetunió állandó se­ri ts égével — felépíti a szocia­lizmust! Pártunk Központi Vezetősé­ge megbízásából az etőt&rjesz- tatt költségvetést elfogadom. iNagy taps.) \ liíilrééüvetééi vita további hozzászólásai Ezután Kossá István, az Országos Tervhivatal elnöké­nek első elnökhelyettese szóh hozEá a minisztertanács és a közvetlen felügyelete alá tar­tozó szervek költségvetéséhez Gábri Mihály országgyűlési képviselő a belügyi költségve­téshez szólt hozzá. Ezután Kopácsi Sándor. a belügyim:risztén um budapesti ‘őosztályának vezetője szólalt fel. IVtagosi Károly, a Soproni 'amutipar főművezetője, a könnyűipar költségvetéséhez szólt hozzá. Ezzel a keddi ülés végeiért. Az országgyűlés szerdán foly­tatta a költségvetés tárgyalá­sát. Vz orszáooyülés szcnlai iiiéáe Az országgyűlés szerdai ülé­sét délelőtt 10 órakor nyitotta meg Nagyistók József, az or­szággyűlés aielnöke. Az ország gyűlés szerdán folytatta a költségvetés vitáját. Elsőnek Dávid Ferenc, az MDP Szolnok megyei párlbizott ságácak első tátikái’*, a hon­védelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Tausz János, a belkereske­delmi miniszter első helyette­se szólalt fel ezután. A kül­kereskedelmi tárca költségve­téséről beszélt. Ezután Kvsnyér Zoltán szólt a szénbányászati minisztérium költségvetéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents