Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
2 NAPLÓ 1955 APIULÍS 20 Az országgyűlés keddi ülése (folytatás az 1. oldalról) SEMiSBtásá cikkeik forgalma, ugyanakkor [növekszik a szabadforgalomban felvásárlásra kerülő növényi és állati eredetű termények és termékek mennyisége is. Mindez együtt jár az ipar és felvásárló vállalatok fongóalapszüficség)leitének velerytős növekedésével, amelyet elsősorlban a költség- vetésnek kell biztosi tanóa. í'or- góalapjuttatásra, a vállalati nyereségből nem fedezhető forgóalapkiagészátésre költségvetésünk 1955 éviben több minit 1.400 millió forintot irányoz elő.’ 1955-ben 5.5 sztízalékkal emelkedik az állami és szövetkezeti árutorgatom A párt és a kormány a termelő erők fejlesztésére főbb milliárd ot irányoz elő. Ezzel szilárd alapot teremt a lakosság' megnövekedett élet: színvonalának megtartásához és további emeléséhez. A fogyasztási cikkeiket gyártó iparágak, valamint a mező- gazdasági termelés növekedése i ehetővé teszi, hogy az állami és szövetkezeti áruforgalom 1955-ben 5.5 százalékkal emelkedjék. A közszükségleti cikkek növekvő termelésén alapuló áruforgalom emeükedése biztosítja, hogy a dolgozóik növekvő reáljövedelmük ellenében kellő mennyiségű és választékú árut vásárolhassanak. . Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése, a dolgozók reáljövedelmének emelkedése, a kiskereskedelmi áruforgalom bővülése a forint vásárlóerejének szilárdságát támasztja alá. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése alapján szilárd, egyensúlyban van ma is a vásárlóerő és az árualap. Az áruatenríí növelései, választó kának bővítése azonban megköveteli, hogy szorosabbá váljék az ipar és a kereskedelem kapcsolata, megköveteli, hogy egyes tartós fogyasztási cikkeiében, a ruházati cikkek néhány fajtájában és a paraszti termelés céljait szolgáló árukban tovább növeljük a termelést és kiegészítsük készleteinket. A belkereskedelemre az az igen fontos feladat vár, hogy a lakos sag növekvő szükségleteinek és igényeinek figyelemmel, kísérésével gondoskodjék az áruellátásról, a lakosság jó kiszolgálásáról, áruigényeinek, a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak felé való közvetítéséről. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése fokozott feladatok elé állítja külkereskedelmünket is. Iparunknak — amint ismeretes — számos olyan fontos anyagra van szűk sége, amelyek jelentékeny részét külföldről szerezzük be. A szükséges anyagok import útján való beszerzéséhez növelnünk kell exportunkat. Maradéktalanul teljesítenünk kell export- tervünket. Az exporttervek teljesítésében egyformán jelentős szerepe van az exportra dolgozó üzemeknek és az exportot lebonyolító külkereskedelmi vállalatoknak. A kivitelre dolgozó vállalatoknak biztosítaniuk kell exportgyártmányaink kiváló minősegét és a szállítási határidők pontos megtartását. Különösen fontos ez a gépiparban, mivel ez évben jelentékenyen nő a gépipari export. Külkereskedelmi szerveink az 1955. évben e feladatoknak csalt akkor felelhetnek meg jól, ha növelik mozgékonyságukat, tanulmányozzák a piaci lehetőségeket és nagy figyelmet fordítanak az üzletkötések gazdaságosságára. Dolgozó népünk megtakarításaiból egyre nagyobb a jelentősége azoknak az összegeknek, amelyek évenkint az államköl- csönökből visszafizetésre kerülnek. Védelmi kiadásaink előirány zatát — honvédelmünk megszilárdítása, néphadseregünk felkészültségének fokozása céljából — a költségvetés összkiadásainak elmúlt évi 11 százalékáról 12.5 százalékra — 5.7 milliárd forintra emeltük. A nemzetközi helyzet alakulása, Nyugat-Németország felfegyverzését célzó párizsi szerződések ratifikálása szükségessé teszi, hogy a béketábor országai közös intézkedéseket tegyenek a béke megvédésére, saját biztonságuk növelésére. Jelentős összegeket fordítunk kulturális és szociális célokra Dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növelésében jelentős szerepet tölt be a költségvetés szociális-kulturális kiadásainak összege. Az 1955. évi állami költség- vetés negyvenhat milliárdos összegéből több, mint 10.4 milliárd forintot irányoz elő e célokra. Ezen belül az oktatás, sport és testnevelés céljaira, továbbá népművelési intézményeit, tudományos kutatóintézetek fenntartására és fejlesztésére 3.458 millió forintot fordítunk. Az alsófokú oktatási intézményekre — a múlt évi jelentős fejlesztésen túlmenően — több mint harminchat millió forinttal fordít többet költség- vetésünk. Közép és felsőfokú oktatásunk az elmúlt években nem volt kellő összhangban az egyes népgazdasági ágak munkaerőszükségletével, emiatt helyenként aránytalanságok keletkeztek. A munkaerőszükséglet figyelembevételével bizonyos átcsoportosításra volt szükség. Ennek következtében az általános gimnáziumok tanulóinak létszáma az előző évhez viszonyítva mintegy hat százalékkal növekszik, ugyanakkor a technikumok és szak- középiskolák tanulőlétszáma, az egyetemek és főiskolák összhallgatói létszáma, kisebb mértékben csökken. Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás kiadásai ebben az cvben meghaladják a kétezer millió forintot. Jelentős eszközöket .fordítunk a költségvetésből a tudományok fejlesztésére is. Hatezerldlencszázhatvanöt m'l Hó forintot irányoz elő költségvetésünk egészségügyi és szociális viszonyaink további fejlesztésére, népünk egészségének védelmére. A kórházak és klinikák fenn tartására és fejlesztésére fordított kiadások meghaladják az 1.210 millió forintot. A társadalombiztosítási kiadások az 1954. évi költségvetéshez viszonyítva 497 millió forinttal emelkednek és meghaladják a 2.300 millió forintot. A múlt év szeptemberében elfogadott új nyugdíjtörvény népi demokratikus államunk nagy vívmánya. A felemelt nyugdíjak fedezetére a költség- vetés 2.177 millió forintot irányoz elő. Üdültetési célokra a költség- vetés kereken 128 millió forintot irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az üdülés költségeinek mintegy 75 százalékát az állam viseli. A párt és a kormány célul tűzte ki dolgozó népünk lakásviszonyainak további meg javítását. Költségvetésünk 801) milliót irányoz elő lakásépítésre, ezen felül 418 millió forintot1 hosz- szúlejáratú kölcsönökben nyújt egyéni családi házak építésére. Népünk anyagi életviszonyainak javulását segítik elő a költségvetésnek azok az előirányzatai is, amelyek az üzemegészségügyi és munkavédelmi berendezések fejlesztését biztosítják. Az államapparáíus alapvető követelménye, hogy jól, gyorsan és olcsón tloli*o?zék Amikor a Magyar Népköztársaság kormánya a költség- vetési javaslatban az eszközök túlnyomó részét a népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának növelésére irányozza elő, egyúttal arra is törekszik, hogy mindenképpen csökkentse azokat a kiadásokat, amelyek ezzel közvetlen kapcsolatban nem állnak. Ilyenek elsősorban az igazgatási kiadások, amelyeknek két milliárdot meghaladó összege még mindig túlzottan magas. A szocializmus t építő ország állama ppa rátusának alapvető követelménye, hogy jól, gyorsan és olcsón dolgozzék. Az utóbbi években a termelő és a nem termelő munkában foglalkoztatottak aránya egészségtelenül alakult. Állam- apparátusunk felduzzadt, felesleges hivatalok keletkeztek, indokolatlanul megnőtt az adminisztratív létszám mind az államigazgatásban mind a vállalatoknál. Az államigazgatási szervezet, valamint az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésére elhatározott intézkedések elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az államigazgatást és az ügyintézést bürokrácia- mentessé, a dolgozó néphez való kapcsolatában közvetlenné tegyük. Az államigazgatás és a vállalati ügyvitel egyszerűsítése csökkenti az igazgatási költségeket és munkaerőt is szabadít fel a termelés számára. Nálunk munkanélküliség nincs, sőt a népgazdaság számos területén, az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazda- sásban igen jelentős a munkaerőhiány. Arra kell törekedni, hogy e népgazdasági területeken jelentkező munkaerőhiány csökkenjék és az adminisztratív munkakörökben nélkülözhető minél több munkaerő a termelésben helyezkedjék el. Az adminisztratív munkakörből felszabadítható munkaerők ről, a termelő munkába állításukról a kormány messzemenően gondoskodik. Államunk minden polgárának munkát biztosít. Az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozó részére munkába állásáig, legfeljebb azonban hat hónapig, a munkaviszony folyamatossága biztosítva van, ezalatt az idő alatt betegségi biztosításban, családi pótlékban, régi munkahelyének elhagyásakor egy, illetve másfélhavi illetményének megfelelő juttatásban részesül. Gondoskodott a kormány arról is, hogy az adminisztratív munkakörből felszabaduló dolgozók megfelelő szakmai átképzésben részesüljenek. A tanácsok 1955. évi kiadásait 6.957 millió forinttal irányozza elő költségvetésünk. A tanácsok költségvetésének ilyen jelentős összege azokat a fontos feladatctcat szolgálja, amelyek az ipar, a mezőgazdaság, a város, és községgaz- dálkodás.. a szooiálig és kulturális építés megnövekeoteitt helyi föladatéival kapcsoi'EJlíbain tanáicaainikra háruLnak. A tanácsi fcöitségveíiésfc'k növdzedésáből igen jelenlős rész a kulturális és szociális faládáitokra van előirányozva. A tanács: kezelésiben lévő alsó ás középfokú oktatási ic.tézmé- nyefiabem az előző éviihez vi- saanyüfcwa mintegy hatezer fő vei több nevelő segíti elő az oktatásit munka szírvvonaiáinaik amelósét Az általános • iskolák napközi otthonai .az év folyamán tízezer férőhellyel bővülnek. Az év folyamán tovább: íöbbszáz ipari, építési kereskedelmi, közlekedési és népművelési véíia’.at, intézmény kerül a mmisztérifumők hatásköréből a tanácsok irányítása alá, hogy ezekre támaszkodva a helyi arkstitsáigiofe és lehetőségek fjgyelerabevétedével és felihasznáilásávial a tanács jobban kielégíthesse a lakosság szükségleteit. A •tarjáicsóikntak, megnövekedőit feladataikra tekintetfei ícikczöbt figyelemmel kell fnr- dulniok a takarékos s ág, nem utó''só sorbán a tanácsi vállalatok; gazdálkodása felé. A tanácsoknak - bevételek biztosítása érdekében is fokozott mértékben kell érvényt szerezniük az állam polgári fegyelemnek, az adó és begyűjtési kötelezettségek teljesítésének. A dolgozó parasztságunk több. -égé pontosan eleget is tesz illsimpolgári kötelességének, teljesíti adófizetési és h jadá- « kötelezettségét. Az adófizetés és a beadás elsőrendű állampolgári kötelesség és megenged hetet1 ea. hogy egyesek kivonják magúkat e kötelezettségek telje- ütése alól. A tanácsok pénzügyi szervei és a begyűjtési szervezet ne legyeneik elnézek a nm-Jfizeitőkkei, a notórius nemteljesátőkkeli, a kulákokka'g a spekulánsokkal szemben. A költésvetés a termelek er»ysée jelentékeny emelésével és az önköltség 3 százalékos csökkentésével számol A Magyar Dolgozók Pártja UI. kongresszusának és Központi Vezetőségének ez év márciusi ülésének határozat a- "» alapuló 1955. évi költségvetés manadéfetata® végrehajtása dolgozó népünk életszínvonalé nak emelését, második ötéves ‘érvünk megalapozását, a szó - realizmus alapjainak tövé bői építéséit jelenti. A költségvetésben tükröződő feladatok végrehajtását, a nehézipar erősítését a mező- gazdaság fellendítését és a dolgozó nép anyagi és kuHuráiis életszínvonalának emelését csak úgy tudjuk megoldani ha a termelési terveiket rendszeresen túlteljesítjük, ha szakadatlanul növeltük a munka termelékenységét, csökkentjük „ termékek önköltségét, ha harcolunk a minőség megjavításáért, a munka- és íVkoü fegyelem megszilárdításáért- és erélyes intézkedésekkel gátat vertünk mindenféle .pazarlásnak. A költségvetés az állami vállalatoktól származó bevételeket úgy irányozza elő hogy a szocialista ipar termelésének népgazdasági tervben előírt, 5.7 százalékos emelésével és pz Snkö'tséy három százalékos csökkentésével számol. Az ipa ri termők© í ^rvben előírt önköltséges ö^ffaentése szempont. ából elsőre ndu leleni ősií igű a munka teiuT.rí ékényté.géneik reikbzK r2s röve]ésB. Ezt húróa £’-‘á rvewat^*kosán a Magyar Da aozák Pártja K özpmnti A ezet':;vlt'á nők már Husi határozata is-.mely előírja, hegy „az egy főre ©só teirnelést az ipenbesn az elmúl t évhez Isá pest 39 százalékkal köti emelni. A. rmmloa termalőkenysége kedvezőtlen alakulásának számos ok,a van. Gátolja a terme- ’ákenység növekedését minde- neikelőtit a még mindig meg- 'évő egyenlőtlen ütemű termelés, az úgynevezett hévégi rctarmnunita. Ezután rámutatott a miniszter ama, hogy az egyenlőtlen ütemű terme lésnek egyik oka az üzemeik közti rossz és sok áriban szükségtelenül széles kooperáció. A rohammunkát, ©mely a berendezések elégtelen kihasználásához és a munkaerő ész--■zerű-tlen isfiPínv ■'t-i vet, a munka és az üzemek' közötti ‘kooperáció helyeseio-r. íreg szervezésével, az anyagiltéitíh; javítás ár71!2,I, ú’T’er a,z éviben • feltétlenül minimálisra kell csfikeríeni. Különösen kedvezőtlen a munka íenmelé- kenységénak a’.efculísa egyik téiSifcrJlosejbb iparágunkban, a szénbányászatban. Itt az egy munkásra eső termei és. az egyre fokozódó gépellátás eltér,éré is. ez elmúlt évben 8.1 százalékkal maradt akta az i 853. évinek. A termelékenység kedvezőtlen alakulásának másik fő ok? a "épek k; p"m használás-bar.. a munkaszervezés terén jelentkező hiányosságokban rejlik. Az elmúlt években a szónbá- -lyászréhira rendelkezésre bocsátott 28 da,reib F 4-es fej-tógépből, az elmúlt év III ne- Tvedében csupán 11 darab ál- ’ott használatiban ele még ezek a gépek s;,m adtok az előírt iljesítirrtény-t. Az építésügyi minisztérium ‘elügye'ete alá tartozó gépköt- csönssö vállalatnál ötven. millió Erélyes intézkedésekkel «játat vetünk mindenféle pazarlásnak Rámutatott a miniszter, hogy lehet pazarolni és a termelékenység emelését hátráltatni azzal is, hogy meg nem szolgált főért fizetnék ki. Az erősen fellazult munka- normák következtében az ipar 1934 év folyamán 430 millió forint olyan munkabért használt fel, amely mögött nem állott semmiféle termelési érték. Nyilvánvaló, ha régi, efavulí műveleti utasítás helyett, új, korszerűbb eljárást vezetnek be, sikkor a normák megállapításánál ezt figyelembe kell venni. ' Nem erő siti a munkafegyelmet az sem, ha érbetegeknek, szintűi ánscknsk táppénzeké t .osKtagatmak. Akadnak még igazgatók, akik aka rva-akaratilsmil a szimulálások, a munkafegyelem tanítóik kezére járnak. Meg nem érdemelt juttatást adni: olyan visszaélés, amelynek a dolgozó náp érzi kárát. Széleskörű mozgalmat kel*, kezdeményezni a munka törmeléken ységénok jelentős emelésére, A felszabadulási murik a verseny nagyszerű lendülete biz- tesította első negyedévi terveink tólteüjesttését. Ennek a verseariyleradületneíc nem szabad aiéltfcihagyniia az elkövetkező időszakban sem. Ezt az élő és i'ffbó'l kibontakozott ver- senysze’íiemet ápolnunk, fej- 'esztemürfs kell 1955 évi terveink végrehajtása és túlteljesítése érdekében. El kell érni, hogy minden 'oará'giban növeikediék a szfa- han;ovistájk, a kiváló dolgozók 's az élraunkások száma, Jelentős 'mértékben meg kell! javítanunk a termelés szervezését és műszaki irányításit. A jövőben gazdasági és műszaki vezetőink munkán át nemcsak a terv mennyiségi, hanem minőségi mutatóinek teljesítése alapján kell meg- íté'ni. Csak az. az igazgató, műszaki vezető teljesíti a rábízott feladatot, aki nemcsak •'öfobet. de jobbat és olcsóbban :s' termel Ennek érdekében az elmúilt év során a kormánv — a Magyar Dctgozók Pártja III. kong resszusa irányelveinek, mecfe- ’e'őan — jelentős mértékben fokozta a vállalati igazgatók önállóságát, kiszélesítette hatás körüket. Az igazgatók azonban még nem élnék eléggé jogaikkal és könnyén elfelejtkeznek a felelősségről. Számtalan példa mutatja, hegy a munkások is iabban Szeretik az erélyes, céltudatos vezetést, amely elismeri a jó munkái, de fellép a lazaság, a fegyelmezetlenség, a csalások eben. Nagy ösztönző erő az igazgatók rendelkezésére bocsátott 'gaz?Etái akn, amely a jó munka jutalmazását szolgálja. Ez évben erre a célra mint. egy .kétszózötvc.nm’.r.'i'ó forintot ’rínyózí.1urak élő. Ez az összeg i-ten fősen niSvelihető a terme- >ési és önköltségi tervek .túlteljesítés ével. Az igazgató mellett a válla- ’at. főmérnökének, mérnökeinek. technikusa linux és művezetőinek ugyancsak behatóan I és rendszeresen kel fog la tkoz- niok a termelékenység és az önívöíltség alakulásával. A Magyar Dolgozók Pártja, Központi Vezetőségének márciusi határozata 1933 évi tervünk végrehajtásának egyik legfontosabb feltételeként jelölte meg az anyagi és pénzügyi eszközökkel való legszigorúbb takarékosságot. Népgazdasági tervünk ennek megfelelően előírja, hogy az óv során általában 2—3 százalékos an y agtmag tak a rí tás t kell elérni. Az anyaggal való takarékosságnak rendkívüli jelentősége különösen akkor szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy az ipari termelés költségeinek több mint hatvan százaléka anyagjellegű. Ennélfogva csupán egy százalékos anyagmegtakarítás is többszáz millió forint megtakarítást eredményez. Számos példa mutatja: ha műszaki vezetőink kellő gondot fordítanak az anyagtafearékos- ságra, jelentős ' eredményes mutatkoznak. Komoly műszaki intézkedések eredményeképpen több újítás bevezetésével a penicillin anyagköltsége a Chinoin-nál 41.8 százalékkal és a Hajdúsági Gyógyszergyárnál 32 százalékkal csökkent. Az anyagtakarékosságnak — mint az önköltségcsökkentés döntő eszközének — különösen az importanyagok tekintetében kell az év során fokozott mértékben érvényt szereznünk. Helyesen kell megszerveznünk az anyagfelhasználást és annak ellenőrzését. Az önköltségcsökkentési terveik teljesítését gátolja népgaz dóságunk minden ágában előforduló jelentős selejtveszteség is. A kohó- és gépipari minisztérium vállalatainál a selejtkár 1954-ben meghaladta a négy- százmilliót. Különösen nagy volt a selejt az öntödéknél. A takarékosság megvalósításának egyik fontos követelménye, hogy sokkal jobban biztosítsuk az egész nép tulajdonának, a társadalmi tulajdonnak a védelmét. Népünk vagyonának, javainak védelme azt követeli meg, hogy az igazságszolgáltatás is sokkal keményebben és következetesebben sújtson le azokra, akik a köztulajdont megkárosítják. Takarékosság munkával és anyaggal a. termelés, a forgalom, az államigazgatás, népi demokráciánk valamennyi területén — ez az 1953. évi állami költségvetés sikeres végrehajtásának egyik legdöntőbb feltétele. A párt és a kormány ezért az egyes területeken megmutat kozó fegyelmezetlenség és lazaság leküzdésében a becsületes, öntudatos dolgozókra, elsősorban a munkásosztály nagy többségére támaszkodik. Nem kétséges, hogy körültekintő, határozott vezetéssel és a dolgozó tömegek harcos támogató sával megteremtjük azt a gyors és határozott fordulatot népgazdaságunkban, amelyet egész népünk érdeke megkövetel. valósítása — szolgálatába kell állítani. A pénzügyminisztériumnak, a tanácsok pénzügyi szerveinek a finanszírozási munkán keresztül szigorúan kell ügyelniük arra, hogy az eszközöket kizái-ólag a költség- vetésnek megfelelően, rendeh tetésszerűen használják fel. Az állami vállalatok tevékenységének ellenőrzésében fokozni kell a Magyar NemzeJ Bank szerepét. (Folytatás a 3. oldalon) 4 Tovább keli javítani a riíiizü«yi szervek munkáját \ minisztériumoknak, a. tanácsi szerveknek, a vállalatoknak és a költségvetési intézményeknek napról-napra küzdeniük kell az önálló elszámolás megszilárdításáért, a gazdasági szervezetek jövedelmezőségének növeléséért. A pénzügyi és bankszervek munkáját ezért fokozott mértékben népgazdaságunk közpon fi kérdéseinek a termelési terv teljesítése, a termelékenység emelkedése, az önköltség .csökkentése, a takarékosság megszeld vezetőinek meg kell kö- veteOriök önoaaguktól, csak■ úgy, mint dolgozóiktól, hogy a technológiai utasításokat, az’ egyes műveletterveket a leg■ pontosabban betartsák. A termelékenység emelését ís ezzel az önköltség esckiken■ lését sokszor károsan befolyásolja a felületes minősége’jien őrzés és munfcaátvé'íe! is. far int értékben több mint egy óve állnak kihassnálatíaaul city an gépek, amelyekre a népgazdaság más ágaiban, sürgősen szükség lenne. Hátráltatja a munka tenme- lékenyságénieik alakulását a fej lett technológiai folyamatok alkalmazásától való idegenkedés is. Az üzemek gazdasági és mű-
