Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

13*55 Április 20 ÍN APLO <S Az országgyűlés keddi ülése (Folytatás a 2 oldalról) A Magyar Nemzeti Banknak egyik legfontosabb feladata, hogy naponta hatékonyan el­lenőrizze a termelési, forgalmi, pénztári tervek teljesítését a vállalatok saját és kölcsönvett eszközeinek rendeltetésszerű felhasználását. Megkülönböztetést kell ten­ni a hitelpolitikában a jól és rosszul működő vállalatok kö­zött. Az önálló gazdálkodás megszilárdítása érdekében a bankhálózat figyelmét elsősor­ban a rosszul dolgozó vállala­tok felé kell irányítani. A költségvetésben kilenc milliárd forintot irányzott élő államunk a beruházásoíkra. En mek takarékos felhasználása ’i 1955. évi népgazdasági tervünk teljesítésének egyik legfonto­sabb kérdése. A Beruházói l Bariknak az a feladata, heg y a beruházásokra előirányzó tt összegeket, ezen összegek gaz­daságos felhasználását fc/ko- zott mértekben ellenőrizze/. A minisztertanács ne\ (.ben benyújtott köUségvetó j a , Magyar Dolgozók Párt/ a III. kongresszusának s a párt Központi Vezetőségén» k alap vető haUig-ozatam alapszik, ezek célkitűzéseit valósítja meg. A párt Központú Vezetősége március» határozata harci program, amely arra kötelezi a gazé/, »sági vezetőket, a mi- niszfeéu usndka-t, ho-gy a niáip- gazüa/.ág minden területén az élkor» étkezendő időkben szaka­datle» nul dakádrúl-dekádra, hó­nap» ól-hónapra teljesíts-ak a nép» gazdasági terv minden eVi- iráí át. Ennek megfelelően min­dé» i részletében hajtsák végre a tisztelt országgyűlés előtt fe kvő 1055. évi költségvetést. A népgazdasági terv és a fköltségvetés azokra a sike­reikre épül, amelyeket a dol­gozó népünk, az elmúlt év­tized alatt,- a Szovjetunió ba­ráti támogatása és segítsége mellett, dicső pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezeté­sével eddig elért. A népgazdasági terv. a köi-t- ségvetés, reális t-erv. Stceros végrehajtásához sckmillió dol­gozó, munkások, parasztok, ér­te-miségiek közös munkájára van szükség. (Hosszantartó, lel­kes taps.) Olt Károly beszéde után An- tos István, az orszá-ggyűlés gazdasági és pénzügyi bizott­ságának elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel., Autós István felszólalása Elmondotta, hogy a gazda­sági és pénzügyi bizottság megtárgyalta az 1955. évi költ­ségvetést és az 1964. évi zár­számadást. A beterjesztett költségvetéssel kapcsolatban a bizottság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy mennyi­ben biztosítja azokat a pénz­ügyi alapokat, amelyek a nép­gazdaság fejlesztése, - dolgo­zó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése, hon védelmünk erősítése érdeké­ben 1955-ben megvalósítandó Eelaaatok végrehajtásához szűk aég-esek. — Az 1955. évi népgazda­sági terv — folytatta, — amely a költségvetés összeállításánál alapul szolgált, megfelel aszo- cia-’jísía bővített újratermelés köve telimén yeineäa, helj'esen tűzi ki a termelés és a terme­lékenység emelésének, az ön­költség csökkentésének, felada­téit. Végrehajtása jelentős előrehaladást jelent a népgaz- diaságurJkban meglévő arány­talanságok felszámolásában és ezáltal helyes átmenetet bízta, sít második ötéves tervünk 19 >6 január 1-én történő meg­indításához. .— Az 1955. évi költségvetés helyesen tűzi ki a feladatokat, — mondotta befejezésül, — mert szilárdan támaszkodik pártunk III. kongresszusának iránymutatására és a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatára. — Ez egyúttal biztositék arra is, hogy 'mun­kásosztályunk, egész dolgozó népünk lelkesen és áliihatato- san fog küzdeni megvalósítá­sáért, ezzel is bizonyságot té­ve, ho.gy szilárdan tömörül pártunk és . kormány uruk köré. — Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és pénzügyi bizott­ság javasolja, hogy az ország- gyűlés hagyja jóvá az 1954. évj zárszámadást; és az 19-55. évi költségvetést 46 931.3 mil­lió forint bevétellel, 45,457.5 millió -.forint 'kiadással és 1,503.8 millió forint felesleg­gel fogadja ok (Nagy taps.) Ezután ebédszünet követke­zett. \ Á páti, mint az egész társadalmunk vezető és irányító ereje Hazánk április í-én ünne­pelte jelszabaduJMsának 10. évfordulóját. A munkában eltelt 10 eszteniió alatt gyö­kerében táltosait meg orszá­gunk gazdasági, társadalmi és politikai arculata. Az urak országából tj. nép országa lettünk. Nem iudtiunk volna azon­ban élni a Szovjetunió adta szabadsággal, ha nincs a párt, a kommunisták pártja, amely világosan látta a szép, e boldog jövő felé vezető utat, amely magára vállalta, hogy vezeti a munkásosz­tályt, a dolgozó népet törté­nelmi feladatai megvalósítá­sáért . vívott harcában. Az újtípusú, forradalmi párt sajátossága, hogy a mun kásosztály élcsapata, mivel elsősorban a munkásosztály, c, dolgozók érdekeit védi. Ve- ne tője a proletárdiktatúra ki­vívása, a szocializmus a kom munizmus megvalósításáért folyó harcnak. Előre lát a párt a forradalmi elmélet se­gítségével, melynek jelentő­ségét így méltatja Lenin: „Forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi mozgalom gern." Mindenkor meglátja r történelmi fejlődés irányát és a történelem tc-uasztalatai alapján, a dolgozók érdekeit figyelembevéve határozza mag politikáját, feladatait. A Kommunista Párt a munkás- osztály tudatos élcsapata, 9mely jól ismeri a társadal­mi fejlődés és a politikai harc törvényeit, ugyanakkor szer­vezett csapat is, amelyet eggyé forraszt a fegyelem, az altarat és cselekvés egysé­gé, amelyet elszakíthatatlan szálak fűznek a néphez. A párt a dolgozók szervezeté­nek legmagasabb formája, a párt vezeti a dolgozók vala­mennyi többi szervezetét, az egész népet. A Kommunista Párt tevé­kenységének fő alkotó része a politikai vezetés. A párt tűzi ki a nép elé a tevékeny­ség tudományos programját, mutatja meg a célt és eléré­sének útját, jelöli ki a cselek vés helyes vonalát. A párt politikájának ki­dolgozásánál mindenkor a dolgozók létérdekeiből, a szocializmus felépítésének ér dekeiből indul ki. Ezeknek az érdekeknek fe­lel meg a munkásosztály ve­zette munkás-paraszt szövet­ség megszilárdításának pár­tunk által kidolgozott politi­kája, az ország iparosításá­nak, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének politi­kája, a kizsákmányoló osz­tályok felszámolásának, népi demokráciánk védelmi képes­sége megerősítésének, a béke védelmének politikája, mely­nek helyességét, mindent le­győző erejét népi demokrá­ciánk eddigi eredményei, fejlődésünk eddigi tapaszta­latai igazolnak. A párt politikája megvaló­sítása végett valamennyi ál­lami és társadalmi szervezet tevékenységét irányítja. A pártnak az ország életében betöltött vezetőszerepe első­sorban abban fejeződik ki, hogy a legfontosabb kérdése­ket (i pá"t úimTt.ntásn szerint döntik el, a párt pedig az egész nép érdekeiből, az ál­lam érdekeiből indul ki. A párt adja meg az irányelve­ket az ötéves tervek kidolgo­zásához, tanulmányozza a dől gok állását az iparban, a me­zőgazdaságban és a társa­dalmi élet minden területén, figyelembe veszi a tömegek tapasztalatait, támogat min­dent, ami új, ami élenjáró, feltárja a fogyatékosságokat és kijavításukra törekszik, biztosítja szakadatlan előre­haladásunkat. Pártunk fennállása óta be­töltötte vezető és irány'tő szerepét a proletariátus cl l- kitŰzései megvalósításáirrt folyó küzdelemben. A Tanácsköztársaság létre­hozása nagy cselekedő le a kommunista pártnak. Ipiaz, a Magyar Tanácskoztál fsaság elbukott, részint a kő Iső el­lenség túlereje, mái részt a pártegység hiánya folytán, de tapasztalatai a maci/ar mun­kásmozgalom kit ncsestár&t bővítik, gazdagít jelit. A Horthy-rends ;er alatt a kommunisták 'illegalitásba szorultak. Ebben az időszak­ban főcél az illl igális centra­lizált Kommunista Párt lét­rehozása. 1925 iben a párt első kongresszusa a szocia­lista forradalom kivívását je­löli meg feli idatkéni A párt ténykedése a. munkások szer­vezésére, s a dolgozók szé­les rétegeinek a lehetőségha­tárán bdlüli megnyerésére szorítkozott. A párt tömegbe­folyása különösen a háború utolsó éveiben nőtt meg a békepol inkája folytán. A párt h/ itása mutatkozott meg a ratf.nkások sztrájkjainak szerv érzésénél, az egyes sza­bóid ztok létrejötténél. A felszabadulás után a párt legálissá vált. Ar új körül­mények között a páit politi­kája megszabásánál a dolgo­zók célkitűzéseinek megvaló­sítását vette alapul ismét. Megteremtette a földrefor­mot. A gyárak, üzérnek, bá­nyák államosítva lettek. Meg . valósult a munkásosztály és parasztság legégetőbb köve­telése. Pártunk vezetésével a munkásosztály, dolgozó né­pünk megvalósította a mun­kásosztály hatalmát és építi hazánkban a szocializmust. A szocialista iparosítás kö- veikez/cében hazánknak el­maradt agrár jellege meg­szűnt,, lehetővé vált a kor­szerv nagyüzemi mezőgazda­ság létrehozása. Megnyílt a pavasztsáqa előtt a tehetőség hogy termelőszövetkezetekben dolgozzék és a technika leg­újabb vívmányainak felhasz­nálásával növelje a föld ter- l néshozamát. A belpolitikánkban a főcél a szocializmus gazdasági alap törvényének mind nagyobb érvényesülése, vagyis dolgo­zó népünk jólétének követ­kezetes emelése, szociális, kulturális igényeinek mind naayobbmérvű kielégítése a bővítetújratermelés, a mun ka termelékenységének növe­lése alapján. A társadalom igényeit fel­mérve a párt nemcsak a fel­adatokat szabja meg. de a dolgozókkal való széles kap­csolata, közvetlen ellenőrzé­se és az egyes gazdasági szer­vek beszámoltatása révén ál­landóan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását, bírálatával segíti a menetköz ben felmerült hiányosságok kiküszöbölését. A párt Központi Vezetősé­gének március 4-i határozata megállapítja, hogy a júniusi párthatározat óta nem emel­kedett megfelelően a munka termelékenysége, az önkölt­ség csökkentése, a mezőgazda ság szocialista szektorainak fejlődése, végső soron az élet színvonal tartós és állandó emelésének biztosítása nem volt meg hazánkban. A márciusi határozat meg­állapítja, hogif a párt helyes politikája végrehajtásának a jobboldali veszély képezi fő akadályát. E nézet megmu­tatkozik. abban, hogy igye­keznek elferdíteni a szocia­lista iparosítás politikáját, mely oda vezet, hogy míg 1953. júniusa előtt túl gyors volt az iparosítás üteme, ma pedig a nehézipar állandó fejlesztését tagadó nézet kö­vetkeztében az ipari terme­lés pangásnak indult. A párt helyes politikájá­nak jobboldali eltorzítása megmutatkozott a párt pa- rasztpolitikájánák elf erdíté- sében. . Nem magyarázták, ,hogy a munkás-paraszt szö­vetség olyan osztályszövet­ség, melynek célja a szocia­lista társadalom felépítése, valamint a kizsákmányolás teljes megszüntetése. Olyan szövetség, amelyet a munkás- osztály vezet. A párt helyes politikájától való eltérés ered ményezte, hogy az elmúlt másfél év alatt nem foglal­koztunk eléggé a dolgozó pa­rasztság nevelésével, nem magyaráztuk, hogy felemel­kedésének egyedüli útja a termelőszövetkezeti mozga­lomban található meg. En­nek hiánya következtében a termelőszövetkezetekben dol­gozó parasztság egyrésze ma­ga is kifelé kacsintgatott, sőt nem egy visszatért a régi­hez, az elmaradotthoz, az egyéni gazdálkodáshoz. Pártunk Központi Vezető­sége márciusi határozatának nagy jelentősége abban van, hogy leleplezte ezeket a ká­ros jobboldali, antimarxista nézeteket, melyek a munkás- osztályt igyekeznek leszerel­r?v n pT0fl’*'~.ó,Ti!p'l''o vetett hitét megingatni és letéríteni a szocializmus épí­tésének egyetlen járható út­járól, a szocialista nehézipar fejlesztéséről, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek. áriáról. A párt'határozatainak vég­rehajtása megköveteli, hogy vártunk, valamennyi tanra elsajátítsa a marxizmus-le- ninizmus tanításainak alap­jait. Ezen tanítások elsajátí­tásával tudjuk biztosítani, hogy minden kommunista tár saclalmi ■ életünk bármely te­rületén eredményesen tud­jon harcolni a párt vezető­szerepének biztosításáért, a hozott határozatok végrehaj­tásáért. Különösen nagy fel­adat vár a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, gazda­körökben létrehozott M DP csoportokra. Az MDP csopor­toknak kell elsősorban a párt irányvonalának megfelelően egységes álláspontot elfoglal ni gazdasági és politikai kér­désekben egyaránt és annak végrehajtására mozgósítani a széles dolgozó tömegeket. PAPP KAROLY Tamási. „Nem engedjük, hogy gyermekeink mosolyát a halál féléiéin váltsa fel“ — 150 édesanya tanácskozása az anyák Lueüvei konferenciáján Szokatlanul hideg, esős reg gelre virradtunk vasárnap reggel Azonban annyira sem az eső nem eshetett, sem a hideg szél nem fújhatott, hogy megakadályozza a gyér meküket féltő szerető édes­anyák útját, akik Szekszárd- ra jöttek az anyák megyei konferenciájára. 150 édes­anya jött össze a KPDSZ kultúrtermébe. Góndöcs Ferencné, az MNDSZ megyei elnökségé­nek tagja mondott ünnepi beszédet, alki a többek kö­zött hangsúlyozta: — Mi, magyar anyák, akik a felszabadító Szovjet­unió jóvoltából 10 éve élünk szabad hazában, saját bő­rünkön tanultuk meg, hogy mit jelent a háború és mit jelent békében élni, a fér­fiakkal egyenjogúságot él­vezve dolgozni s a párt sze­rető gondoskodása mellett nevelni gyermekeinket. A konferencia résztvevőit kis óvódások, úttörők és ka­tonák üdvözölték. Az édesanyák közül első­nek Szabó Sándomé györ- könyi sokgyermekes anya szólalt fel, aki magával hoz­ta az utolsó békealáírásokat. — Mi befejeztük a béke­aláírást, .— kezdte beszédét — de egy pillanatra sem pihenünk habárainkon. Ház- ról-házra járva beszélgetünk a béltemozgalom feladatairól és követeljük: üljenek össze a nagyhatalmak vezetői és legyen béke az egész föl­dön. Ezután Szabó Jánosné, a nagyformáéi állami gazda­ság borjúr.evelője beszélt, aki részt vett a IV. magyar bákekongresszuson s több községben beszámolt élmés nyeiről. — Nem beszélhetünk a bé­kéről anélkül, hogy ne em­lékeznénk a múltra — mon­dotta.— Apám, az első vi­lágháborúban megrokkant. Három kis testvéremmel alig tudott felnevelni ben­nünket, igen sokat fáztunk és éheztünk. A második vi­lágháborúba a férjein ment katonának s én a negyedik gyermeket várva, oltmarad­tam a nyomorúságban. Csak öt év múlva láttuk viszont egymást, de c. közben eltelt időről még emlékezni is bor­zalom. Ma hat gyermekünk- kel igen boldogan élünk, — Azt aluirom. hogy minden­ki olyan boldog legyen az egész világon, mint mi va­gyunk, Közel 30 borjút ne­velek a háztartási mutikám mellett, de örömmel te­szem, mert családom jobb­léte mellett a népgazdaságot is segítem jó munkámmal. Magastermetű, 50 év kö­rüli asszony emelkedik szó­lásra. Szeme mélységes bá ­natot fejez ki, amint alig hallható hangon beszélni kezd: :— Szekszirdon, az újvá­rosi temető egyik sirhantja alatt egy fiatal pilóta fek­szik, aki 22 éves korában idegen érdekekért halt meg. Ez a katona az én elsőszii- lőtt fiam volt, aki szerette az életet, akinek tervei vol­taik. Egy pillanatra megái1., mintha erőt gyűjtene s egy­re emelkedettebb hangon folytatja: — Az anyai szívben igen sok a szeretet, de ez a szív gyűlölni is tud, amikor fced- vesei életére törnek. Most is van egy katona fiam, fő­hadnagy, de ő nem tőkések érdekeit, hanem egy szabad hazában élő nép békéjét védi. Dávid Andrásné, a hőgyé- szi Uj Barázda tsz tagja el­mondja, hogy egymaga 5 új tagot szervezett a szövetke­zetükbe az utóbbi napokban. Kevés a munkáskéz a sok földhöz, de a tsz asszonyai nem engedik berbe-adni a kukoricát, hanem megkavá'- nak minden talpalatnyi rö­göt. Nagy Ferencné, a si- montornyai Bőrgyár dolgo­zója, Ilerczeg Jánosné, a dombóvári Cementipari Vu lalai munkásnője és más üzemek asszonyai 130—150 százalékos tervteljesítést, va­lamint kiváló minőségi- mun­kát vállalnak. A tsz-asszo- nyolt 200—250 munltaegység eléréséről, az egyéni paraszt- asszonyaik pedig több be rom,fim velősről és a beadás pontos teljesítéséről beszél­nek. Harmincnyolc békeszerető édesanya szólalt fel a konfe­rencián.1 Az a határozott hang, ahogyan a rajongásig szerető és egyben gyerme­keiket féltő, gyűlölni tudó anyák beszéltek, — hatal­mas erőt sugárzott. A megyei pártbizottság - ne vében Szigeti János elvtárs, az ágit. prop. osztály vezető­je szólt az anyákhoz, s to­vábbi karchoz adott segítsé­get szavaival. Többek között felszólalt még Kiss Ferenc megyei béketitkár ás Prant ner Józsefné, az MNDSY or­szágos elnökségének tagja-, Munkámban segít a Tolnai Napló A pártsajtó nagy segítséget ad mindennapi munkánk el­végzéséhez. Több esetben előfordult, hogy az egyes feladatai végrehajtása gondot okozott, hogy miképpen valósítsam u-c... Rájöttem arra, hogy pártunk megyei lapja, a Tolnai Napló ,s minden számában közöl olyan cikkeiket, amelyek megkönnyí­tik a munkák elvégzését. Az én munkaköröm, illetve mun­kám helyes és fontosabb elvégzéséhez legnagyobb segítséget a párt és párt-építés című cikkek adják, de ezenkívül igen sok ób an citok jelenik meg, amely komoly segítséget ad feladatain*, elvégzéséhez. A sajtó olvasása során különösen megragadták figyelmemet az olyan cikkek, amelyek azzal foglalkoztak és foglalkoznak, hogy minél szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat a dolgozó töme­gekkel, s minél közelebb hozzuk őket a párthoz. A Központi Vezetőség határozatai és a Tolnai Napló cikkemeik szenemé­ben azon dolgozom, hogy azokat, akik kiváló dolgozók, de még idegenkednek a párttól, megnyerjem bizalmukat, a párt iránt- Ezen a téren varrnak kezdeti eredmények, amelyeket igyek­szem tovább fejleszteni. A megvet pártbizottság határozata értelmében, amely i Tolnai Napló olvasói számának felemelését jelölte meg szá­munkra, Paks község párttagjai és népnevelői is bekapcsolód­tak, aimaik végrehajtásába. Örömmel kell megállapítani, hogy ez a munka jól folyik, s már most íjs vannak eredményeim,. A kampány ideje alatt. 71 új előfizetőt szerveztünk a Tornai Naplóra. Ebben a munkában 'kitűntek Kraszna; Béla, Hernádi, Kasztovsz&i elv-társak, de még sokam mások is. Ismét visszatérve a pártsajtó olvasásának- fontosságára, véleményem szerint nem tudja az a vezető gyorsan és helye­sen elvégezni a munkáját, ha nem tanulmányozza állandóan a sajtót. Ezért pártszervezetünk azon. dolgozik, hogy közsé­günk területén a dolgozó tömegek mellett elsősorban mindem párt, állami és tömegszervezeti vezető előfizetője legyen pár­tunk megyei lapjának. E cél elérése érdekében javítjuk a po­litika; nevelőmunkát, hogy minél nagyobb eredményeket ér­jünk el ezen a területen is. BEKŐ IMRE tóözs. párthoz, ti-feána, Paks..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents