Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
mic musrimiesnsBtmrsKi AKA 50 FILLÉR SZERDA, 1955 ÁPRILIS 2« XII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM A MAI SZAMBÁN: Az országgyűlés keddi ülése. (1.—í.—3. o.) — A párt, min« az egész társadalmunk vezeti és irányító ereje. (3. o.) — „Nem engedjük, hogy gyermekeink mosolyát a halálfélelem váltsa lel.14 (3. o.) — Nem vagy egy edül. (4. o.) AZ MDP TOLNA 4 z országgyűlés kedden délelőtt tíz óra- kor folytatta. tanácskozását. Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Ezután az országgyűlés Olt Károly eivtárs Tisztest Országgyűlés! Az 1955. évi államai költség- vetés, amelyet a minlszterta- rács nevében az Országgyűlés elé térj esz lek. azokból a fel- adatctoból indul lei, amelyeicet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya népgazdaságunk további fej- lagzibáséra, dolgozó népünk, anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítására maghatározott. Az 1953. évi Áiíheará költségvetés, összhangban a népgazdasági tervvel, lehetővé teszi hogy tovább építsük hazánkban a szocializmus alapjait megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. pénzügyminiszter Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eredményeivel foglalkozott Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk lelkesedéssel és odaadó, áldozatos munkává! váltott., valóra az ötéves tervben kitűzött feladatok túlnyomó részét. A miniszter többek között rámutatott: Sztálinvdros és a Sztálin Vasmű felépítése az egész magyar dolgozó nép, elsősorban a magyar munkásosztály olyan dicsőséges tette volt, melyre méltán lehetünk büszkék. Az egész ország elismerését vívták ki azok a munkások és műszaki dolgozók, aádik határidő előtt fejezték be a Lenin Kohászati Művek nagy kohójának építését. Kazincbaircikán már áramot adnak az új erőmű első gépegységei. Az ino- tai November 7 Erőmű pedig már évek óta látja el villa- riosemergiával a környező ipar vállalatokat és lakótelepeket. Elkészült a TiszalöM Duzzasztómű, amely a tiszántúli területeik öntözését teszi lehetővé. Lényeges változáson ment át öt év alatt mezőgazdaságunk is, korszerűsítésére több, mint kilenc milliárd forintot fordíötéves tervünk utolsó évének, 1954 állami költségvetésének mérlege azt mutatja, rogy a költségvetési év negyvenöt milliárd 286 millió 639 ezer forint bevétellel, 43 milliárd 980 millió 133 ezer forint 'kiadással, tehát egymilliáxd 306 millió 503 ezer forint több lettel zárult, ami államháztar- ,tásunk szilárd egyensúlyát bizonyítja. A költségvetés végrehajtása mintegy nyolc-ki lene száza.Mk- fcal alatta maradt az előirány- z®tnak. A költségvetés végrehajtásának alacsonyabb szamai elsősorban a népgazdasági terv évközi módosítása során elhatározott átcsoportosítások és beruházási csökkentések következményei. Rámutatott a miniszter arte. is, hogy a költségvetés előirányzatainak évközi csökkentése ellenére is népgazdaságunkban 19i54. év folyamán jelentős eredményeket értünk el. A könnyűipar termelése 9.5 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 12.2 százalékkal emel kadett. Az ipar lényegesen bővítette számos fogyasztási cikk beszámolója fajlesszüik a szocialista ipart, elsősorban a nehézipart, fokozott gondot fordítsunk a könnyű- és élelmiszeripar termeléséneik növelésére, nagy összegeiket fordítsunk a tnező- gazaaságra, gondoskodjunk ns pünk szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséről és biztosítsuk országúink védelmi képességének további megszilárdítását. Az Í9Ó5. évi állami költségvetéssel egyidejűleg nyújtom be a Tisztelt Országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról készült, a minisztertanács által jóváhagyói* zár számadást. tettunk. Gépállomásom hálózzák be az országot. Szociális és kulturális célokra a beruházásokkal együtt az öt év alatt 46 3 milkárd forintot fordított államunk. ötéves tervünk sikereinek, csakúgy, mint a felszabadulás óta eltelt tíz év minden győzelmének kandit"1 ópontja és forrása a Szovjetunió és az » baráti támogatás, amelyet a szovjet nép nyújtott számunkra, részben közvetlen gazdasági segítség formájában, részben gazdag tapasztalatainak átadásával — mutatott rá a miniszter. Az ötéves terv során nemcsak eredményeket értünk el, hanem hibákat is elkövettünk. Ezek a hibák azonban egy pillanatra sam h«n<ályosíth®tják el azokat a hatalmas eredményeket és sikereket, amelyeket dolgozó népünk pártunk és kormányunk vezetésével az első évtized alatt, első ötéves tervünk során elért. Az ötéves terv megvalósítása sorén elért nagyszerű eredményekért mindenekelőtt köszönet illeti meg népünk vezető erejét, hős munkásosztály úrikat, (nagy taps) köszönet illeti meg dolgozó parasztságunkat, népi értelmiségünket. (Nagy taps.) választékát, javította a minő- ssget. A közszükségleti cikkek termelése 1953 évhez viszonyítva 13 százalékkal nőtt, — Komoly eredményeket ért ele téren nehéziparunk. amely 35.1 százalékkal szállított több közszükségleti cikket, mint az előző évben. Az^ év során megjavult a mezőgazdaság műtrágyával, növényvédőszerrel és mezőgaz dasági gépekkel való ellátása. Az átlagkeresetek növekedése és egyes árleszállítások következtében a munkások alkalmazottak reálbére 1954-ben átlag 15 százalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A doLgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények 'és termelési segítség eredményeképpen ie'eníSs mértékben emelkedett a parasztság életszínvonala. Az elmúlt évben állami eszközökből és saját erőből közel harmincezer lakás épült. Az 1954. évi költsógvetéisbő! jóléti és Morális célokra 'keréken tízmilliérd forintot fordított államunk, Az 1954. évi költségvetés végrehajtásénak vizsgálata az eredmények me®ett számos fogyatékosságra hívja íel a figyelmet. Az ipar 1954. évi termelési íervét 1.4 százalékkal túlteljesítette ugyan, azonban, ahogy arra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége rámutat, az ipari termelés egyes területeiken elért ered- rpények etilemére is, alapjában véve egyhelyben topog, a mun- ■ka tarmedékenysége, a legtöbb iparágban csőidként és „ termékek önköltsége növekedett, a munkafegyelem meglazult, a mezőgazdaság árutermelése kedvezőtlenül alakult." „Mindez kihatott a nemzeti jövede- ’em ajlalkulására is, amely 1953- hoz képest csokiként." Az évközben elhatározott be mházási csökkentések és átcsoportosítások nem eléggé tervszerű végrehajtása fele ózta a gazdálkodás nehézségeit. A vállalati gaEdáiíkodás területén fellépő lazaság azon káros jobboldali, opparturüste. né zetek eltérjed ősének következménye, amelyek lebecsülték az önköltség csökkentéséért, a munka termelékenysége emelá véért folytatott harc jelentőségét. A hiány osságokért nemcsak egyes irányító gazdasági szerveinket irrheíLi felelősség, hanem felelősség terheli a pénzügyi ellenőrzést is, mert nem lépatt fel kellő határozottsággal a lépten-nyamon jelentkező lazaságokkal szemben. A hiányosságok legjobban kiütköztek a szénbányászati, kohó- cs gépipari, építőipari minisztériumnál és az állami gazdaságoknál. A szén önköltsége 1933-hoz mérten emelkedett. A kohó. és gépiparban az új feladatokra való áttérés azonban nem folyt tervszerűen, fellazította a terv- és munkafegyelmet, növelte az anyagpazarlást. A legnagyobb eredményromlás a kohászatban. mu latiaozik. Az építőipar költeógei az él- ntóit év folyamán közel öt saáaaléfakial emelkedtek. Ennek következtében a terv évközi csökkentesének ellenére is az. építőipar megközelítőleg ötszáz millió forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. Az állami gazdaságok 1964 éviben jelentősen nagyobb mértéktoen terhelték az álsmi köCtséigvelést. mint 19&3-basi. Ennek döntő oka az volt, hogy c, tervezett hozamokkal szemben jelentős kiesés mutatkozott, ugyanakkor a termékek önköltsége emelkedett. Számos példa bizonyítja, hogy a szénbányászatban, a gépiparban, az állami gazdaságokban is mag lehet valósítaná, sőt túl tehet teljesíteni a termelésii tervek teljesí- lése mellett a termelékenységi és az önköltségcsökkentés! tervet is.. Annak következtében, hogy népgazdaságunk egyes ágainak tenne lese ee fejlődése a tervezettől elmaradt, a költségvetési akkumulációhoz való hozzá javulása csökkent, az életszínvonal eddigi emelkedése jórészt meglévő tartalékaink felélésén és elsősorban a beruházások csökkentésén alapult. A nép jóiéi emelésének azonban nem ez az útja. A Magyar Dolgozók Pártija Központi Vezetőségének márciusi határozatta megmutatta uz egyedül helyes ritát a nép j ál étéinek következetes emeléséhez, szociális, kulturális igényelnek mind nagyobb mérvű kielégítéséhez. Ez az út: a szocialista bővített újratermelés 'biztosítása: a termelés szakadatlan növekedése mind az^tparban. mind a mezőgazdaságban, a munka- termelékjenység állandó növekedése, az önköltség csökkentése, a legszigorúbb takarékosság érvényesítése az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása. az állampolgár: kötelezettségeik pontos teljesítése. E céldk szolgálatában áül az 1955 évi költségvetés. Yalóraválíoíínk az ötéves tervben kitűzőit teladaiok túlnyomó részét Népgazdaságunkban 1954. év folyamán is jelentős eredményeket ériünk el százalékát, végül igazgatási kiadótokra kétmilliárd forintot, az összkiadások 4.5 százalékát irányozza elő. ICőlíségveitéíürtaieik ezek a legfőbb ágazati arányai is mu- tatjják, hogy a kö'tségvetésban összpontosított anyagi esakö- zöket a párt és a kormány oői- ká'lűzésének megfelelően olyan célok megvalósítására fordítjuk, amelyek elősegítik népgazdaságunk valamennyi ágának fejlődését, fokozzák népünk anyagi és kulturális szükségeteknek k le lé gí téeét. biztosítják békés ópitőmun- kánk védelmét Beruházásokra a költségvetésben 9 milliárd forint van előirányozva, a költséyvetés. kiadásainak húsz százaléka. A beruh ázásé« re előirányzott összeg 36 seáHaiéikét nehézipari, 8.7 százalékát fogyasztási ipari, 23.2 százalékát mezőgazdasági bd'úházásotora fordítjuk. A beruházások előirányzatát egészíti ki az állami vállalatok és költségvetési szervek által felújítási célokra fordítandó 4.8 millié'.vi forint, amelyet az állami vállalatok termelő berendezéseik, különösen géppair- kuk áilagámek megjavítására, termelólíépességénelk és kapa- cit-ásániak bővítétore használi nak fel. Nőgvraílliárd forintot fordít államunk az ipar, iiiindenekelÓtt a nehézipar tévesztésére A beruházási és felújítás célokra előirányzott összegek biztosítják, hogy néhány nagyobb új létesítmény mellett. iTtesjiévő üzeme ink egész sorában hajítsunk végre kisebb- uagyöbb bővítéseket, korszerü- sítésedcet és befejezzünk több olyan létesítményt, amelyeknek építését 1954-ben átmenetileg leállítottuk. Ebben az esztendőben a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzott összegéből közel négy milliárd forintot fordít államiunk az iparnak, mindenekelőtt a nehéziparnak fejlesztésére. Nehézipari. beruházásaink nyomán továbbfejlődik büszkeségünk; a Szitáién Vasmű. Tovább épül új, hatalmas kok- szolóműve és érctömörítője. Folytatjuk egy sor meglévő nehézipari létesítményünk mint pl. a Lenin Kohászati Művek, a Soroksári Vasöntöde, a Gheorgfaiu Dej Hajógyár rekonstrukciós muriíáTataiit. Tovább építjük a borsodi erőművet, -amely ezerben már meg- kezdí a villamosienergia termelést. Folytatjuk a komlói bánya fejlesztését és a rudabé- nyai ércdúsító építését. Mindezzel elősegítjük nehéziparunk igen komoly' erős kését. A termelés, emelkedés évek az áruforgalom növekedésévé! gondoskodni kéül közlekedésünk fejlesztéséről is. A aö-i vekvő ájniforgalom, valamint a személyszállítás zavartalan lebonyolítása céü’áhó' nyolcszaz naiilió f.vrmtot fordítnmk a közr- ’ekedés mnden ágúnak iovábh fejlesztésére.. .Az é'elimiszer, a könnyű, é* az egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, kapacitásuk ró verésére, új g . kel. és modern 3ki vai való fe‘i.9zerediésüa<.re költségvetésünk 781 miUió forintot irányoz elő. Könnyűipari ‘beruházásaink nyomán, egv sor rekonistrukciÓB létesitmóny mellett, ez év folyamán megépül a miskolci harmincké'- ezer orsós ű)i fonoda. Számos új létesítniéininy'éi, köztük sör- és kenyérg\'á<raikkal. hütóh»- zakfcal és konzervipari létesítményekkel ‘bővül élelmiszeriparunk is. A me/ó«;a?da«ági beruhá/ásolira. 2.349 millió forintot biztosít a költségvetés A mezőgazdaság fejlesztésé - ben eddig elért eredményeinz_ re támaszkodva, az 1955 évben tovább kívánjuk fokozz« n növénytermelés lermérátla- gát. az állattenyésztés hozamait. a mezőgazdáság árutermelését — ezen belül is döntően a kenyérgabona termelését, — a takarmány termelést, •ya'amint fokozottabb mértékben biztosítjuk a mezőgazdasag anyagi és technikai bázisát. Á mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését célzó költségvetési fedezet dönt <5 -esőé: a beruházások teszik ki. A mezőgazdasági beruházásokra 2.310 millió forintot biztosit költségvetésünk, amely az 1954-ben megvalósított beruházásoknál 15 százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértékben növekszik a mezőgazdaság termelö- eszközöüíkel való ellátottsága. A hozamok gyors emeléséihez nehéziparunk gépeket, .gazda- '■■isi eszközöket, műtrágyát bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. Több mint hatezer új traktort, négyezer traktorekét. ezer cséplőgépet, ötszáz kévekötő aratóséipet és .számos más talajművelő, növényápoló és egyéb gazdasági eszközt juttat a mezőgazdaságnak, műtrágyából pedig harminc százaléikfcRl kap Többet mezőgazdaságunk, mint 1954-iban, Á műtrágya- eliátás növelését a kazincbarcikai műtrágyagyár ezév- ben meginduló termelése teszi lehetővé, i • A költségvetés jelentős őszszeget: 1.190 millió forintot irányoz elő a gépállomások munkájának továbbfejlesztésére. Költésvetésünkben igen jelentős összegeiket irányoztunk elő a termelőszövetkezetek fej- lesatésére. A köl'tasgvetés a mezőgazdaság hosszú- és közép lejáratú hitelellátására négyszáz millió forintot biztosít. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek építkezéseire, istállók, silók, öntözői elepek, halastavak létesítésére szolgál. A miinőségi vetőmagakció szélesítésére, tenyészállat törzsin ománynöveiésre, növényvédő lemre és állategész.togügyi szó; gáiUEtásrhkra a költségvetés esv milfúárd forintot irányoz, elő. A mező gazda sá gi brrmclés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg; dolrozó parasztságot is. A gépállomás jobb és olcsóbb munkái biztosít a d .tgwzó pa- -asztságruaik. Ez e.fyrcis göban sz&z mflló forint meyfekari- t ást jelent részére. A szerződéses termeltetés számos előnye is fokozza a parasztiig, termelési kedvét. Népgazdaságunk 195-5. évi fejlesztésének erednrésv ekép- oen az ipar termelése 5.7 százalékká'! a mezőgazdasági termelés 7.3 százalékkal növekszik. Eunek következtében az év fotlyamáin jefientősen emelkedik; a 'közszükségleti és fo(F oly tatás a 2. oldalon) Az ©rszággsfiSés keddi ülése Az 1955. évi IcoIlségTcíés Tiszteit Országgyűlés! Az 19ö5 évi állami kö' tség- vetés bevételei 4ő milliárd 961 millió háromszázhatvankét ezer forintot, kiadásai pedig 46 milliárd 457 millió öíszáztizem hétezer forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát egy milliárd 503 millió nyolcszáz- ötvenöteser forint többletet mutat. Költségvetési bevételeink !eg nagyobb részét állami vállalatainktól származó forgalmi adó- és nyereségbefizetés alkotja. Az állami vállalatoktól származó bevételek 33.6 milliárd forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 71.6 százalékát teszi ki. A szövetkezetektől származó adóbevétel egvezerkétszáz- millió forint, az összbevételek 2.6 százaléka, a lakosságtól befolyó adóbevételek háremezer- hétszázhatvanmégy milliós előirányzata pedig a költségvetés összbevételeinek mindössze 8 százaléka. A költségvetés bevételei között szerepel az ötödik békekölcsön 950 millió forintos e'ő irányzata is. Az államkölcsön- ből származó bevétel a múlt évi előirányzathoz kénest száz millió forint emelkedést mutat. A társadalombiztosításira elő irányzott bevételek a költségvetésben 4.3 milliárd forinttal szerepelnek. A költségvetés egyéb bevételei, különösen a gépállomásoktól. a tanácsoktól, a költség vetési szervektől és a hosszú- lejáratú hitelek visszafizetéséből származó bevétetek több mint három milliárd forintos ■ oiőirányaottáí, nagyjából az előző évi szintnek megfelelőéin alakulnak. Költségvetésünkben előirányzott bevételek tóles egészében biztosítják annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtását, amelyet a párt és a kormány határozatai alapján a népgazdasági terv 1955. évre előír. Az 1955 évi költségvetési kiadások negyvenöt milliárd forintot meghaladó előirányzatából a költségvetés népgazdaságunk fejlesztésére és gazdasági kiadásiéira 25.2 milliárd formtet, vagyis a költségvetés ösz- sses kiadása infik kerekem 55.5 százalékát fordítja. Szociális ■s -kuteirális célokra a költség- rété.; 10.4 milliárd forintot, az 1 összkiadások 22.9 százalékát, honvédelmi célokra 5.7 mii- i llárd fccir.ítot, az összikiadásoik i 12.5 százalékát, tesad- és jog- ’ biztonsági célokra 2.1 milliárd 1 forintot, az összkiadások 4.6 I
