Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-19 / 91. szám
TOLNAK NA m*c mmuÁnjAt EcvexdíjsTEKj ~*r*rr. A MAI SZÁMBAN: Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka, (1— 2—3. o.) — A jobboldali párt el lenes politika felszámolásához. <3. o.) — Mi újság Konyhádon? ... (3. o) — Mas Reimann a szovjet— osztrák tárgyalások eredményének jelentőségéről. (3. o.) — A nagy Lenin. (4. o.) O L NAMEGYEI PÄRTBIZOTT 5 AC AN A LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1955 ÁPRILIS 19 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés, amelyet a Népköztárs'l ság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. §-ának második bekcidése alapján rendes ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt 11 órákor megkezdte tanácskozásait. R.észtvetiek az ülésen a párt és a kor i lány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Erna, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis Jót $ef, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, l.ít dolcsi János, Végh Béla, s a minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fo /l altok: 'S. Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendk n üli és meghatalmazott nagykövete, S. Major, a Csehszlovák. Köztársaság rendi :í- vüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, P. Koci, az Albán Népközt, í:saság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. And (jpov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagyköv ß te, Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meg! »Halmozott nagykövete, J. Delalande, a Francia Köztársaság rer/idkívüU követe és meg- Jjilalmazoít minisztere, G. P. Laboucl n ere, Nagy-Britannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, D. Sodatic, n Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. J. Deereux, a Svájci Államszövetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, R, Giardini, az Olasz Köztársaság rendikívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli 'követe és meghatalmazott minisztere, O. L. M. Hjelt. a Finn Köztársaság ügyvivője. A. Sz. Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, K, Kaíz, Izrael állam ügyvivője, K. Koroíezyk, a Lengyel Népköztársaság id. ügyvivője, ö. Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, V. Lecocgu, c Belga Királyság ideiglenes ügyvivője, C. Ziyal, a Török Köztársaság ideiglenes ügyvivője, J. Fledderus, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, P. Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének, valamint az Amerikai Egyesült Államok követségének képviselői. Az ülést Rónai Sándor, .az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A többi közölt bejelentette, hogy a Somogy megyei választó- kerületben Miszner Gyula lemondásával megüresedett képviselői helyre Birkás Imre soronkövetkező pótképviselőt hívta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra: Az országgyűlés Hegedűs András el*társat választotta a minisztertanács elnökévé — Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Dolgozót; Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás vé gett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a minisztertanács elnökének tisztét. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs And rás elvtársat válassza meg. Az országgyűlés Mekis József elvtársat a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg. Kérem a tisztelt ors/ággyűiásrt., hogy az előterjesztett ha- láfcfj^ti javaslatot fogadja el. (Na f;y taps.) Afz országgyűlés ezután egy- ha, j gúláig elfogadta a Népköztáj |taság Elnöki Tanácsa java f latált Nagy Imrének, a mini i ztertanács elnöki tisztje alól ve ló felmentéséről, majd egy- h i ngúlag Hegedűs András elv- tí jrsat választotta a miniszter- t Jinács elnökévé, Mekis József t ívtársait ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a mindsz- ta-rtanács elnökének helyettesivé. Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kért szót. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkáját az országgyűlés két ülésszaka közötti időben. A többi között elmondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak között .tizenhét ülést tartott, tizennyolc törvényerejű rendeletét áltatott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelentős az 1905. évi 'kilences számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország ég a Németország közötti hadlállapatot megszünteti. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügy miniszter kért szót: Tisztelt Országgyűlés! Beterjesztem az 1965. évi állami.kö' t ségvetési törvényjavaslatot, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatát és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem az országgyűlés tagjai közötti szétoszt,ásónak elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából azor-. szággyűiés gazdasági és pénzügyi bizottsága elé utalását A beterjesztett költségvetést ég költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Ezután Molnár Erik igsz- ságügyminissrter benyújtotta a Magyar Népköztársaság alkotmánya 24. szakasza új saöve- gáraeik megállapításáról szóló törvényjavaslatot. . A bslerjeaz-lott törvényjavas latot az országgyűlés kinyo- matja és tagjai között szétosztja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságinak. Az elnök ezután szünetet ren delt el. Szünet után az elnök bejelentette. hogy Hegedűs Madras, a minisztertanács e nőké kíván szólni. A Magyar Dolgozók Párt?a Központi Vezetőségének •■ i r u ese Hegedűs András clvtái** beszéde — Tisztelt Országgj ő léi s' Képviselő elvtársiak! Engedj./k meg, hogy mindenekelőtt lJ > szönetet mondjak azért a nie 1- tisztelő bizalomért, ameij et irántam a minisztertanács elnökévé való megválasztást m mai tanúsítottak. Teljes eiV <m- mel arra törekszem, hogy népünk javára eredményes rmunkét végezzek abban a n< héz és felelősségteljes munka) körben, amelyre a tisztelt erí .taggyűlés bizakn3 állított. (T aps.j A Magyar Népköztán saság kormánya egész tevék« nysé- gének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocializmus alapjainak lleraká sa, majd felépítése hazánkban, a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk megerősítése. . Olyan célok ezek, amelyek lelkesedéssel töltenek el minden becsületes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot, néphez hű órteimiségit. Részt- venni ezeknek a feladatoknak végrehajtásában annyit jelent, mint szolgálni népünk félémé, fedésének, a szocialista • Magyamország megteremtésé- :rtak, a béke védetlménak nagy nemzeti ügyét. A Magyar Dolgozóik Pártja politikájának végrehajtása érdiekében kormányunlknaik figyelmét s.z előttünk álló időszakban a gazdasági kérdéseik megoldására kell összpontosítani, mert mindenekelőtt tovább kell szilárdítanunk és fejlesztenünk a népgazdaságot, a jólét felemelésére, a kultúra és tudomány fejlesztésére és nem utolsó sorban honvé- ie'münik megerősítésére. Népgazdaságunk meg tud felelni a vele szemben támasztott követelményeiknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéziparral rendelkezünk, olyan iparral, amelynek termelése többszöröse a felszabadulás előttinek és mert mezőgazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és ez lehetőséget ad a termelőerők gyors fejlesztésére. Pántunk célkitűzéseinek meg valósítását azonban megnehezítik azok a jobboldali opportunista hibák, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkeztek Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagolása, a munka fegyelem meg,lazulása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb ekek következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelékenységének nö vekedáse és sok ipa rágiban növekedett az önköltség. E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, halaszthatatlan feladata. Szocialista iparosítás, állandóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népjólél, nem épülhet a szoc alizmus További gyors felemelkedésünk, egész fejlődésünk érdekében a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. Ez az alapja mind a könnyű- és élelmi szeripari termelés növelésének, mind a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Szocialista iparosítás, állandóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népjólét, nem épülhet a szocializmus. A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása. Van szenünk, olajunk, bauxitunk, minden lehetőségünk megvan az építőanyagipar fejlesztésére is, Hazánk e tekintetben igen nagy lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket jelenleg még nem használunk ki megfelelően. Nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségi szenek termelésére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldolgozására. E cél érdekében építjük a sztá- ljnvárosi kokszolót, amelynek első művét már a jövő évben üzembe helyezzük. Dúsítással és tömörítéssel jobban akarjuk hasznosítani vasérceinket. Tovább építjük a rudabánysi ércdúsítót olyan ütemben, hogy legkésőbb 1958-ban üzembehelyezhessük. Hazai bauxitkín- csünk lehetőséget nyújt az alumíniumipar lényeg“' fejlesztésére. Az ipari termetes növeléséhez. a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséhez jelentősen növelnünk kell villamos- energiatermelésünket is. Kormányunk megkívánja gyorsítani a tiszapalkonyai erőmű építé '.ét. óév hnov ez az érntkezés a második ötéves tervben már befejeződjék. Emellett nagyobb gondot kell fordítanunk a vízienergia kihasználására is. Alapanyagiparunk tejíesztése és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget arra, hogy gyorsabban növeljük és korszerűsítsük a nehézipar motorját, gépiparunkat. Világosan k*ll látnunk. hogy a műszaki színvonal emelésének kulcskérdése gépiparunk fejlesztése _ és gyártmányaink korszerűsítése. A magyar ipar az elmúlt években megmutatta, hogy tud jó. a mai technikai színvonalnak megfelelő gépeket gyártani. Gon.do'íunVr csak az úiíaltá szerszámgépekre, a magánjáró kombájnokra és egyes híradás- technikai gyártmányainkra, az autóbuszra, dömperre, tehergépkocsira, motorkerékpárra, amelyek világszerte jó hírnévnek örvendenek. Nem kétséges, ha a legjobb munkalehetőségeket biztosítjuk azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, üzemi vezetőknek, akik élenjárnak az új gépek gyártására való áttérésben, akkor meggyorsul népgazdaságunk fejlesztése és új, korszerű gépek egész sorozatával A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. április 14-én ülést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a követkéz« határozatot hozta: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja. hegy Nagy Imre elvtárs. úgy is, mint a Politikai Bízott ság tagja, úgy is, mint a Minisztertanács elnöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentétben állanak pártunk összpolitik újával, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia érdekeivel. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, benne különösen a nehézipar fejlesztését, a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falu szocialista átépítésének c döntő módját. Igyekezett háttérbe szorítani, elhomályosítani a párt veizetőszerepét. s megkísérelte szembeállítani az állami szerveket és részben a Hazafias Népfrontot is a pártiak Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a népjólét emelésének szilárd megalapozását. Nagy Imre elvtárs ezen anti- marxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek és kiterjednek a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Nagy elvtárs működése súlyos kárt okozott partunknak. népi demokráciánknak. egész szocialista építésünknek. Nagy elvtárs jobboldali, opportunista politikájának meg* valósítása érdekében pártsze- rűtle.n, pártellene«, sőt* írakciós módszerekhez folyamodott amelyek összeegyeztethetetlenek a marxista-leninista párt fegyelmével és egységével. A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalmából viselt. Tekintettel arra. hogy Nagy elvtárs helytelen nézeteit Farkas Mihály elvtárs hosszú ideig támogatta, a Központi Vezetőség öt a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőség Titkárságából visszar- hívja és más pártmunkával bízza meg. A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis József elvtársakat a Politikai Bizottság tagjává, Piros íjászló elv- társat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag megválasztotta. öregbítjük a magyar ipar hírnevét. Nehéziparunk továbbfejlesztésére tehát sok lehetőség van és kormányunk azon lesz, hogy ezeket a lehetőségeket népünk javára jól ki is használjuk. A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva továbbfejlesztjük könnyű és élelmiszeriparunkat. Kormányunk arra törekszik, hogy a könnyű és élelmiszeripar minél nagyobb mennyiségben, minél jobb választékban és minőségben termeljen és elégítse ki a lakosság igényeit. Egész iparunk fejlesztésében a termelés növelése, a minőség szakadatlan javítása mellett a termelékenység emelkedése és az önköltség csökkentése az a legfontosabb mutató, amellyel állam vezetésünk gazdasági irányító munkájának eredményességét mérni akarjuk. Csak akkor tudtak biztosítani a népjólét következetes emelését, ha állarfdóan növekszik az egy főre jutó termelési érték, ha állandóan csökken a termelési költség, ha mind takarékosabban bánunk az anyaggal. A termelékenység emelésére szükség van azért is, mert népgazdaságunk, anyagi és kulturális életszínvonalunk további fejlesztése és honvédelmünk megerősítése érdekében feltétlenül növelnünk kell a szocialista felhalmozást, amelynek jelenlegi mértékével nem lehetünk megelégedve. A munka termelékenysége növelésének és az önköltség csökkentésének iparunkban nagy, kihasználatlan tartalékai vannak, amelyek feltárása elsősorban az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjavításán múlik. Jobban kell megszerveznünk a termelést, keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem la- zítóival szemben, hogy jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló munkaidőt. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési foka mellett is jelentősen emelni lehet a munka termelékenységét. A szorgalmas és öntudatos munkások, azaz munkásosztályunk túlnyomó többsége jogosan követeli mee az állami vezetéstől, hogy keményebb Intézkedéseket foganatosítson a munkafegyelem iazitóival szén» ben és jobban szervezze meg az ipari termelést. A gazdasági irányítás megjavításával nemcsak teljesíteni tudjuk, hanem jelentősen túl is teljesítjük a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének 1955. évi tervét. Munkásosztályunk a párt irányításával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vonatkozásban való teljesítéséért. Ezt bizonyítják a felszabadulásunk tízéves évfordulója tiszteletére indított munkaverseny- mozgalomban elért eredmények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hősies munkájának köszönhető, hogy első negyedéves termelési tervünket egesz iparunk 104.6 százalékra teljesítette. (Taps). Javult a termelékenység és csökkent az önköltség is. A Központi Statisztikái Hivatal első negyedéves jelentése iparunkban a javulás jeleit mutatja. E kezdeti eredményeket kemény munkával, szívóssággal tovább kell fejlesztenünk,,, hogy az év végére minden vonatkozásban túlteljesítve az 1955. évi tervet, tény leges fordulatot érjünk el. Nem kétséges, hogy a gazdasági irányítás megjavításával pártunk vezetése alatt nagyszerű munkásosztályunk becsülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk politikai célkitűzéseinek végrehajtásához. A munkásosztály a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt minden téren bebizonyította, hogy hívatott vezetőereje egész államunknál! és társadalmunknak. A munkásosztály tudatos, osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek. Ezért kormányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munkás- osztályunkra, államunk és társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps). (Folytatás a 2, oldalon)
