Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

2

NAPLÓ

1955 ÁPRILIS üt

Megkezdődőit az országgyűlés ülésszaka

Ewyik legíontosabb feladatunk a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása

(Folytatás az 1. oldalról)

Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk egészséges fejlődéséhez, áz előttünk álló feladatok megoldásához az ipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Az az aránytalanság, amely a gy-orsan fejlődő- szocialista ipar és a szinte egyhelyben topogó mezőgazdasági termelés között még mindig fennáll, hátráltatja egész szocialista építésünket. Ez a helyzet megnehezíti az ország lakossága növekvő igényeinek kielégítését élelmiszerekkel. hátráltatja a köny- myű és az élelmiszeripar fej* ttőásséí. '

Kormányunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó

parasztság szövetségének további erősítése érdekében továbbra is változatlanul segíti íl szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó cgyénilfcg dolgozó parasztokat gazdaságaik növénytermelésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a széliemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1.953. júniusi határozata, a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta.

Kormányunk megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság számára minden lehetőséget — kisgépeket, tenyészállatokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert — ahhoz, hogy szorgalmas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tartalékokat. De látjuk az egyéni gazdaság, korlátáit is, azt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű, hatékony felhasználása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért

kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása.

Arra kell törekednünk, hogy termelőszövetkezeteinkben, — gépállomásainkon és állatni gazdaságainkban gyorsan kialakuljon a szocialista gazdálkodás rendje, hogy termés- eredményeik — felhasználva a nagyüzem előnyeit — messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban elért színvonalat. Olyan támogatásra van szükség, amely a termelőszövetkezetekben a termelés növelését segíti plő, amellyel állami szerveink, de elsősorban a mező- gazdaságot irányító szervek a maguk területén felfedik és ki javítják a hibákat, segítik a mezőgazdaság szocialista szektorában a termelés és ennek következtében a jövedelem növekedését.

Az elmúlt másfél évben meg kísérelték, a termelőszövetkezeteket háttérbe-szorítani, jelentőségüket csökkenteni. Még is minden kulákmesterkedés ellenére is ma már 200.000 parasztcsal ád saját tapasztalatából győződött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Látva a szövetkezet előnyeit s azt, hogy pártunk és kormányunk' teljes erejével támogatja a szövetkezeti mozgalmat, a dolgozó parasztok újabb ezrei és tízezrei csatlakoznak hozzájuk. Ezt mutatja annak a tizenötezer dolgozó parasztnak a példája is, akik ez év első negyedévében lépték be a termelőszövetkezetekbe, illetve alakítottak új szövetkezeti gaz daságokat.

A Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően kormányunk a termelőszövet kezetek támogatásával egy időben fokozza erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés fel lendítésére, az 1953. évi decemberi párt- és kormányhatározat végrehajtására.

A decemberi határozat óta eltelt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés következett be. Nőtt kukorífcatermeié, sütik, zöldságtenmeléstenk. Sertésül! cmányimk ez év márciusában közel harminc százalékkal v*olí nagydob, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fellendülőben van gyümölcsös szőlőtermelésünk is. Neon kielégítő azonban a helyzet a mezőgazdaság két rendkívül fontos területén: a kenyérgabona termelésben és a szarvas- marhatenyésztéaben. Ezért kor mámyunkirjak és állami szerváinknak elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfeszítéseket tenniök a mezőgazda- sági termelés további megjavítására. Nem halad megfelelően egyes munkafolyamatoknál — így különösen a növény ápolásinál és: betakarításnál — a mezőgazdasági munkáik gépesítése sem, holott a mező- gazdaságiban leginkább ezzel tudnánk fokozni a munka termelékenységét és a termésátlagokat.

— Teimelőszövetkozatelnk- bon és állami gazdaságainkban egy-két éven beiül meg kell oldanunk — és meg is oldjuk — a -kukorica és burgonya négyzetes, illetve négyzetes fészkes vetését és ezzel együtt a géoi növényápolást. Növény- ápolási munkáink gépi művelése lehetőséget ad e fontos kultúráink vetésterületének kibővítésére, a mezőgazdaság szocialista szektorában termés átlagaink emelésére és- ezzel növeli a termelőszövetkezet’ tagefe jövedelmét, illetve segíti megszüntetni az állam: gazdaságok veszteségét.

A gépállomások és állami gazdaságok a rendelkezésükre álló gépéket még nem hasznáL '■á!k ki megfelelően és még mi.nd-g kev-és gondot fordítanak a munka minőségére, az önköltség csökkentésére, a munka termelékenységének '■meiésére, a társadalmi tulajdon megvédésére, ped’g a géoi munka az egyik legfőbb eszköz a nagyüzemi termelés előnyeinek kidomborítására.

Nőnünk éle*műszerrel való

jobb ellátása érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési f > velnyet-, a-m'-'y

az elmúlt évben meglazul*.

Kormányunk nem tűri el, hogy kulákok és egyéb spekulánsok begyűjtési törvényeinket kijátszva, népüijh rovására gazdagodjanak, A begyűjtési törvény kötelező mindenki számára tó maradéktalan teljesítését -feltét lééiül meg kell követelnünk.

A. mezőgazdasági termelés fellendítésének, begyűjtési tér. veink maradéktalan teljesítésének megvan minden lehetősége. Egyre biztosabban tá- maszikűdiiatuTfk a mezőgazdaság szocialista szektorára, fejlett iparúmra: egybe’ több géppel, műtrágyával, Vegyi anyaggal tudja ellátni szorgalmas, tehetséges parasz-tságunfcslt. Dolgozó parasztságunk — szövetkezetiek és egyéniek egyaránt — értik és,' szeretik hivatásukat, és tud.rák, hogy egész begyűjtési, ^dóaási rendszerünk ós a szabadpiaci értékesítés lehetőségei érdekeltté teszik őket ábbpji, hogy jcWb munkával fokozzák termelésű, két a növénytermelés és az állattenyésztés minden ágában. Ipari és mezőgazdasági termelésünk növelésének, a termelékenység emelésének és a.z önköltség csökkentésének is egyik legfontosabb célja, hogy népünk fokozódó igényeit jobban ki tudjuk elégíteni közszükségleti cikkekkel. Áruellátásunk jobb az előző évekénél.

A naeyképasfoeaélimd készletek a legfontosabb ipamikkakméí az elmúlt év első negyedének háromszorosára növekedtek és érnék révén fokozotteibb mértékben lehetséges a .lakosság 'généinek folyamatos és- megfelelő választék szerinti kielégítése. Több fontos dilikben azonban: és mindenekelőtt sertéshúsibain, az áruellátás még nem kielégítő. Bér ez év márciusiéiban több, nyerslhús került belföldi forgalomba, mint az előző év megfelelő ide szakáiban, és több mint -bármikor eddig, mégsem tudtuk tel. ’es rpértt'-kSbcn kielégíteni ' a szükségletet. Az a célunk, hogy husiból éppúgy, nv'nt minden fontos életen!szere'Ifckfcől telje5 mértékben kielégítsük a lakosság növekvő szükségleteit.

A húshelyzet megjavítása '•rdekébeij is nagyobb gondot kell fordítanunk a szarras- marhatenyész-tés~e és a sertéshizlalási szerződősek kiterjesztésére. ■

1 oviíbH kell íeMeszíenfink a Kultur» forradalom vívmányait

— Tisztelt országgyűlés! A magyar népgazdaság a’-apjáhar e gészségesen feilőö’k. Egyszer- ’Tnimde-nkor.ra felszámoltuk a munkásosztálynak annyi keservet "elemtő munka-nélküliséget Hazánkban egyre jobban kibontakozik a szcciahsta gazdálkodás és termelés óriás' ílőnve és fölénye. Minden lehetőségünk megvan arra. hogv az elmúlt évi hibákat kikü-szö hölve. népgazdaságunk gyorsat bán fejlődiák és szilárd alapo* adjon a népiólét további eme- ’ éséhez. a tudomány és a kultúra* fejlesztéséi87. honvédelmünk megerősítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának rendkívüli jelentősége, neli megfelelően többet kell foglalkoznia az oktatásügy, a kultúra, a tudomány fejteszté- sével.

Tovább kell fejlesztenünk országunkban a már erőteljesen kibontakozó kultúríor- radalom vívmányait.

Büszkék vagyunk arra. hegy egyetemesükön és főiskoláinkon négyszer többen tanulnak, középiskoláinkban pedig több, mint háromszor annyian, mint 1938-ban. A jövőre vonatkozóan feladatunk, hc-gy a hallgatók létszámát lassabban növelve, emeljük az egyetemeken és a főiskolákon, valamint a középiskolákban és az általános iskolákban a tanítás színvonalát, és gyökeresen megjavítsuk a nevelés

munkáját. Jelentőségüknek

megfelelően többet kell törőd műnk az egyetemi és a főiskolai oktatással, mert ez az utolsó másfélévtoéin némileg háttérbe szorult. A gi.mn-áziu- mekban az általános műveltségi tárgyak oktatása mellett meg kel! kezdeni a po-Mitechni kai oktatás elemeinek bevezetését is. Technikumaiinikban álról a termelés fontos középkádereit neveljük, nagyobb

gondot k&Ur fo-rd-í-tcinunik a gyakorlati oktatásra, hogy technikumit véga&tt ifjak jobbén megállják helyüket az életben. Az á!fo!iáihOiS iskoláé oktatás megjavítása érdekében kor* mányiunk ebben az évben elkészíti az új -tantervét, amely a folyamatban lévő kísérleti tanítás''tapasztalatainak figye- 'embe vételével alkalmas lesz arra, hogy segítségével fel- rmeljük áJitaüánosi iskolai oklg- ásunik színvonalát.

Népünk nevelésében nagy szerepet játszik áz irodalcm-és a művészet.

Pártunk és kormányunk az irodalmat és a művészetet jelentőségének megfelelően támogatta és támogatni fogja ?, jövőben is.

Jelenleg . hEsánlíthata-tlanul jobb íróink és művészeink helyzete, mint a felszabadulás előtt volt, nemcsak azért és nem is elsősorban azért, mert jclbbak anyagi körülményeik hanem azért is, mert művészetük, gciiidoiatpiiik akadálytaíár nul jutnak el a széles dolgozó tömegokhez. Az elmúlt évben majdnem háremszer any- nyi könyv jelent meg, háromszor annyi rádióelőfiizető, ötször annyi' moiz;,látogató, kétszer annyi színházlátogató volt mint p/z 1938-as .évben, Irói-bk és művészeiinik közül azonban soltan ma még . nem használ- íálk ki megnövekedett lehetőségeiket. Keveset foglalkoznak mai életünkkel, nem vesznek részt megfelelően a szocialista társadalom felépítése fe’emeiő feladatainak megvalósításában, az új. szocialista ember megformálásában, ifjúságunk nevelésében, irodalmunk je- 'entős eredményei mellett is stenaradt népi demokráciánk íltalános fejlődéséhez képest Ezt az elmaradottságot fel kell számolnunk.

Pártunk és kormányunk eddig is nagy jelentőséget tulajdonított tudományos . éle- tüniií. fejlesztésének. Az elmúlt évéklbeii a tudományos és Imtatólrttázetefenek széles hálózata épült ki, ahol tudósaink,' kutatóink lagjcibbjai kiváló eredményeiket értek el, ás ezzel hozzájárultak gandjaisági életünk és kultúránk felvirágoztatásához. Az előttünk álló fekuáaíóüc megoldása sokrétű követelményt támasat a tudománnyal, a kutiatáseal szemben. E feladatok ntegoildása érdekében, azonban

közelebb kell vinni tudományos életünket „ gyakorlathoz.

Jobbéin kell megszervezni kutatási eredményemre gyeket tett hasznosítását. ' .

Pártunlcnak és kermányunk- naik az cktiatésügyiől, a náp- műyeiésről és a tudományos mankóról való gondoskodását mutatja az országgyűlés előtt fakpíjő költségvetési javaslat is. amely szerint az erre ■ a célra szánt kiadáaaaik lSóö-ben több mint háromszorosát teszik ki annaäc az. összegnek, amelyet az* ötéves terv első évében, 1950-bc-:vtrre a célra fondítoA- tur.jc. ■■ ; ....

. Tráztelt Orsaággyűliés! Állam igaeggíási szpirv^iuk csak jakkor túdnak niegfeleiül gazdaság, a tudomány és a kultúra területén rejlik háruló fel- adatoknaik, ha az állEmvozétés minden láncszemé'ben félszá- imolijuik a bürpknáttkus mód- .szereket, ha miniden dolgozó ■nisgyobb felelőööégórzett&l dolgozik. De a felelősség nocsak á feí&datck kijelölését, thanern. az életben való5 megoldását Is

jelentse. Államunk mina'cn dolgozó},, növelje' szaktudását ós ’irnunikEiterüi'etének alapos ismierete, ’miá'ly : tanulmányozása alapján határozott gya- koríiati intézkedóatskkéi szolgálja a haladás ügyét.

Az államgépezet minden lánc szemében e célcijf. érdekében további egyszerűsítést hajiunk végre.

Tcyálbb kell erősítenünk a helyi vsaetást; kiszélesítve a megyei, járási és köEfiígi tanácsok hatáskörét, ^^-aiiakikcr növelnünk kell a helyi tanácsuk feJelőSségét gazdasági, oktatási,' -kuiiurális cs egész- ségügj'i felad Élteik tólogast*- len ■vég.rfíaajtásáért, a pártós kormánylraitároBSíűk matra- dáktaian teljesítósááit. Állami vezistlsünk minden dolgozójának őrködnie kell dörvénye- iijrk bstuntásám., arrtely ek ma már népürk érdéfctil, •• a *zcciá- Kzmus építését, országunk fejlesztését szolgálják.

Törvényeink betartása és betartatása, á szocial ista törvényesség biztosítása: ez

munkánk egyik legfontosabb alapkő vele tménye.

A kormány tegfantosaArb feladatának tartja az állewveze- tás színvonálánifk' tovább? ems- ’tfsüét, hegy új'típuEÚ aocciia- . lista áljcmunk, —- arnalytoen a' munkás-osztályé a vezeffi -z-=- rsp és amely egész műkő lésében a dolgozó nép érdekét szolgálja, — megifeleljen azek- nak a jíólad&tcikhrk, emeVvek a »zociaiista társadalom fel- építósóiban, a népgazdasÉg fel- Isnidítésében, a népjóllét ace- ■lésffiwn reá hárulnak.

Szükség van a béLesyereiö népek még szorosabb együtiműködésére

T-lsztelit Képviselő Elvtársik! Ahhoz, hogy pártunk és icormányunk végre tudja hajtani eddigiekben felvázolt politikáját, békére van szükség. A’Magyay. Népköztársaság konmányánek külpolitikáját a béke megőrzése, békés építőmunkánk biztonságának növelése vezérli. E cél érdekében a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mér- lé'kbein helyeselte és magáévá tette azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió kormánya tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. E javaslatok megvalósítása lehetőséget adna hí európai béke fenntartására „és biztosítené békás alkotómunkánk , föltételeit. .Áz , európai kollektív biztonsági renaszef megvalósulása jelentős mértékben előmozdítaná az.egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtését, A magyar 'nép minden erejével támogatja a '.Német Demokratikus Köztársaságnak, a német egység következetes harccsáxisk és "az eg-ész német népnek hazája egyesítóséér* folytatctt küzdelmét.

A legnagyobb mértékfoen sajnáljuk azonban, hagy a Szovjetunió kormányának békesze- • re fő javaslatait: — szöges ellentétben nápsik érdekével — a nyuga-teurcpíii országok kormányai elutasították és ratiíi- ,káiták a párizsi egj-ezményé- ket.

Á magyar r.óp mélységesen elítéli a párizsi szerződésekéi amelyek lehetővé t.eszi'k, az agresszív nyugatnémet hadsereg felállttáfeát; la néánet milb tarizmus feltámasztását'. A párizsi egyemiények ratifikálása nyomán bekövetkezett új helyzetben' teljes mértékben jogosaik'és feltétlenül, szükségesek azok a határozott intézkedések amelyekét a moszkvai .értekezleten résztvett ■ .országok — köztük a Magyar Népköztársaság — kidolgoztak és eiiogajj- I am, 1 ’ ’

Népünk békés építömunkájá- nak biztosítása óö az euró- nai béke fenntartása érdekében szükség van a bákesze- tető népek még szorosabb együttműködésére. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya örömmel kész aláírni a barátsági, együttműködési és kölcsönös segély nyújtási szerződést a moszkvai értekezleten résztvett országok között (Nagy taps) és örömmel kész aláírni a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást is!

'Nagy taps,) A magyar nép saívvel-lélékkel részivess a határozatok végrehajtásában, a Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy a hivai- ralos megegyezéseken túlmenően is a lehető legsckolda-• lub-b gazdasági, politikai és kulturális együttműködést valósítson meg, elsősorban Magyarország és a Szovjetunió, országunk és a Kínai Népköz- társaság, valamint a többi baráti népi demokratikus országok között.- Hazánk megerősítését elősegíti és biztonságát fokozza, hogy szomszédai vagyunk a nagy Szovjetuniónak, amely népünk felemelkedését a felszabadulás- első pillanatától kezdve , szüntelenül -támogatja valamint- Gsehszlo-vákiának l és Romániának,, amelynek népeivel: a' magyar népet szoros baráti és testvéri viszony fűzi össze. (Nagy taps.) Tudjuk, hogy a szocializmust építő ki- 'énészázmilliós demokratikus és; szocialista tábor országait összakötő megbonthatatlan barátság a legfőbb erő m-a, ame- ’viik gátat szab óz , Amerikad Egyesült Áliamc.k imperialista körei és nyügateurópái imperialista csatlósaik azon törekvései,n-ek, amelyekkel egy újabb;* világháborút akarnak ki,robbantani,. A széttéphetet- !én barátságnak volt egyik me-s nyilvár.ulssa felszabadulásunk tízéves évfordulója is. amelyen résztvett a Szovjetunió, a Kínai, Népköztársaság, a Lengye’ NépkÖziíársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Roméin Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság. a Bokár Népköztársaság, az Albán Nép köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Náviköztársaság korma rtyatoak küldöttsége. Nemzeti felszabadulásunk évfordulóján velünk együtt ünnepelt az egész ki’enesaáamilliós demokratikus. és szocialista tábor. (Taps)

A Magyar Népköztársaságnak a többi országokhoz v^Jó viszonyát is a béke fenntartásának, a békés épííőmun- kánk biztosításának célja határozza meg.

Ennek megfelelősu arra törekszünk, hogy a Szovjetunió. Csehszlovákia és Rcmánia mellett, amely országokhoz

Magyarországot megborőhatat- iar) baráti és testvéri viszony fűzi — jó szomszédi viszonyt fejlesszünk ki a másik két szomszédi országgal, Jugoszláviával és Ausztriával is. Erre annál is iuikáibb megvan a lehetőségünk, msnt Magyaror- szághtek egyetlen szomszéd országgal gzemiben sincs olyan, igéhve vagy követelése, amely akadÉíypzhatíná a népeink közötti javiszony kialakuláséit. A Magyar Népköztársaság kor*- mánya tovább kívánja íejlesz- tesii országunk kapcsolatait Jugoszláviával, mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális térem. Az a meggyőzódí- aürilc, hogy ezftcnalc a kapcsoltaknak további kölcsiSniös fai Tesztése ■ és erősítése egyarécí erdőké mind a Magyar Néo- köztársaság. m'sid a Ju-gc,szláv Szövetségi .Népköztársaság népétetek és kormányainak. Ausztriával fennálló viszonyunkat erősen zavarta az a körülmény, hogy a nyugatnémet imperializmus felélesztése meg,növelte Ausztria bekebelezéséinek, az úi Anschlussnaic ve szélyét.' A Magyar Népközitár- saság kormánya örömmel üdvözli azt a megállapodást, amely a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a napokban lezsi’iott moseíkvai tárgyalások sorén létrejött. Ennek a megállapodásnak a mssvalósv.- ’ása na svm éri ékben e'őmoízdí- taná a Magyarország és Auszt r*a közötti iószom.szédi viszony további elmélyítését, amely minőikéit -népnek — mind a ma— gyárnak, mind az osztráknak — egyaránt érdeke. (Taps)

A Magyar Nénköztársaság kormányé, szélesíteni igyekszik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait minden más országgal.

Külön jelentőséget tuíajdoní- *umk áz olyan országokkal va- ’ókapcsolataink kiépítésének és fejleszitésének, amelyek ném vesznek részt támatíó- iellegü cscportosufásekban és amelyeknek 'Dolitikája nem ellenséges a bék&táibor országaival, köztük hazánkkal szfem- ben. A magyar nép mély ro- konszenvvel figyeli a gyarmati és függő országok népeinek erőfeszítéseit, szabadságukért, íügg-i'fenségükárt, boldogabb jövőjükért ezért tulajdonít nagy jelentőséget az ázsiai és afrikai országaik jelenleg Ban- itemglban ülésező értekezlet é- í*ek és üdvözli az értekezletét (Nagy taps.)

A Magyar Népköztársaság kormánya nagy súlyt helyez netmzeűközi. gazdasági kapcso- Isje.ineík kiszélesítésére és ma m ir a világnak alig van olyan on v.ága. amellyel ne lenne áru csínóförgalimüink. Az a szándékúink, hogy ■ a kölcsönösség aVpján ezeket a kapcsolatokat més; tovább mélyítsük és erő-, sítsV'k. Kulturális és soortTcap- csólafta'ink egyre szé’eseibbetk és el"ediményeseibbek. Ezt' töb- hék . között állami népi esvüt- tesüfk sikerei mutattak Frsr- "’aoTÍ’zágban, Belgiumfoain és Holltindiáfoan.

A Álagyar Népköztáirsaság- nak a kapitalista Országokkal való g izdasá&i, kulturális és politikai kapcsolatai fejlesztésére inínyuió erőfeszítéseit za- varjóit \ és akadályozzák a német mijitari-zmus feltámasztására törekvő körcőt, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok ós Anglia imperialista körei. li eghiusítják felvételünket az IVgyesült Nemzetek Szar vezetébő. Többszöri tiltakozásunk elleniére megpróbálnak beavatkozni belügyeinkbe és rágalomhiadjáratot vezetinek a magyar népi demokrácia ellen.

A Magyar Népköztársaság kiilpoliiiká.ja a különböző társadalmi rendszerek egj- más me31ett élésének alap- elvére épiil, de a leghatáro- zottalííjaji elutasítja az Egyesült Államok és más kapitalista országok agresV;- szív köreinek különböző beavatkozását népi demokrá-. ciánl; bel ügyei be és a legmélyebben elítéli az imperialista körök háborús politikáját.

A niaiivar nép nagy bizakodással íép felszabadulásunknak második évtizedébe

Tisztelt Országgyűlés! Hazánk tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségével nyerte el szabadságát és függetlenségét, a szovjet hadsereg teremtette meg a lehetőséget a tőkés és földbirtokos iga lerázására, a népi demokratikus rendszer, a népi Magyarország létrehozására.

A magyar nép a párt és a munkásosztály vezetésével élt

(Folytatás a 3. oldalon)