Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

1935 ÁPRILIS NAPLÓ 5 A századik közgyűlés Sfiádi Kovács Imre Tolna megye volt éffisjpánta egykori 36 szdbás kastélyát magas fenyőfák, méltós ág telje s en bólo­gató szomarúfűzfák veszik ik&rül. Ha ezék a fék beszélni tudnának, sóik min­dent elmondanának. Azt például, hogy as uraság milyen pompás vadászvacso- rákat rendezett itt. A cselédjei eközben látástól-vakolásig dolgoztak, hogy _ csa­ládjuknak meglegyen a mindennapi be­tevő falatja. — Nyomorúságos idők vol­tak ezek, szenvedés, megaláztatás volt a mi életünk, — emlékszik vissza Házi József. Ez ma már mind csak rossz emlék... 1944. óta sok víz folyt el a Dunán, Mád-i Kovácsok Idejére csupán a kastélyban lévő hatalmas szarvasagan csők emlékeztetik Gerjen egykori cse­lédjeit. A főispán volt cselédjei 1949-ben ter­melőszövetkezetet alakítottak, birtokuk­ba, vették a kastélyt is. Az egyik szo­bában most éppen tanácskoznak... A századik közgyűlését tartja a Vörös Nap termelőszövetkezet. Vágni lehet a cigarettafüstöt a szo­bában. Az elnöki beszámoló már el­hangzott. Az emberek egymásra néznek, mindegyikük arra vár, hogy a másik kezdje meg a felszólalást. A csendben egy idősödő tsz-tag kezdi a beszédei, így: „En amondó vagyok, mind a ti­zenkettőt fel kell venni. Hiszen ismer­jük őket, tudjuk, hogy velünk együtt eseiédkedteik. Ha annakidején 'közülük többen itt is. hagyták a szövetkezetét, még volt a magyarázata.” Az első fel- i szólaló szavai után egy darabig megint csend lett, majd megeredt az emberek­ből a szó. Sokan elmondták a jelentke­zőkről a véleményüket, s utána kézfel­nyújtással amellett szavaztak, hogy va­lamennyit felveszik a szövetkezetbe. A 13 UJ BELEPŐ Ifjú Kiss Ferenc az Újtelepen csak­nem szomszédságban lakik Házi József­fel, a Vörös Nap termelőszövetkezet el­nökével. Többször eljár hozzá beszélget­ni. Az elmúlt időkben főleg a szövetke­zet iránt érdeklődött, azt kérdezgette, hogy mit lehet keresni a tsz-ben. Az el­nök kendőzés nélkül elmondotta Kiss Ferencnek, hogy a részesedés a gazdál­kodástól függ. Egyes tagok keresete pe­dig a teljesített munkaegységéktől. Bráz Jakab például az elmúlt évben 543 mun­kaegységet. szerzett. Havi jövedelme, — a terményt is pénzre átszámítva — 2000 forint volt. Nem kévés az olyan tag sem, akinek 700 munkaegysége volt, havi jövedelme meghaladta a 3000 forin­tot. De a számoknál is jobban beszél­nek a tények. Az elmúlt esztendőkben 5 tsz-tag épített új házat, többen pedig vettek. Most is vannak, mint például, Bán József, Kertész Károly és Peres! Sebestyén, akik új. házat vesznék. Ifjú Kiss Ferenc mindezt jól megje­gyezte. Elmondta szomszédjainak is, í n. utár ő maga jól meggondolta a lé­pést, így szólt Kincses Györgynek: „Úgy döntöttem, belépek a szövetkezetbe." Kincses György hazament és családjá­nak elújságolta, hogy ifjú Kiss Ferenc szövetkezeti tag lesz. Ezután a Kin­cses család is számvetést csinált. A csa­ládból négyen dolgozhatnának a közös­ben. Ha nem is- jutna több, egy-egy munkaegységre, mint tavaly, akkor is 10.000 forint lenne a Kincses-család egy havi jövedelme. — Ennyi pénz!... £n is belépek a családommal együtt — ha­tározta el magát Kincses György. A SZOMSZÉDOK ES ISMERŐSÖK, tizenketten szervezkedtek, és ifjú Kiss Ferenc vezetésével az elmúlt héten je­lentkeztek a gerjeni Vörös Nap terme­lőszövetkezetbe. Földet, igásjószágot, gazdasági felszerelést nem vitt egyik sem. De vitte családját, harcosságát, dol­gos két kezét. A termelőszövetkezetnek szüksége van 'munkaerőre, a sok éves harcos múltú kommunistákra. Az olyan tagokra, mint Narancsik Mihály, aki a közelmúltban kapta meg. a»..Kiváló ál­lattenyésztő” című kitüntetést. Az olya­nokra, mint Pesti József, akit a szíve két év után visszahúzott a szövetke­zetbe. A gerjeni Vörös Nap termelőszövet­kezet tagjai szívesen vették maguk közé őket. A vezetőség március 14-én a szá­zadik közgyűlésen már az új tagokat is beosztotta a munkacsapatokba. Tizen- kf.tíen vannak! — pontosan egy munka­csapat. A vezetőség nagyon helyesen szétbontotta a régi munkacsapatokat, a kettő helyett hármat szervezett, Az új tagokat a régi tagokkal együtt beosztot­ták a munkacsapa tokba. A századik közgyűlés véget ért. Az r -nők a következő szavaikkal zárta be a tanácskozást: „Elvtársak a kései kita­vaszodás miatt elmaradtunk a tavaszi munkákkal. Ami nem a természettől, hanem tőlünk függ, azt tegyük meg. Ha a talaj állapota megengedi és az idő erre alkalmas lesz-, hétfőn mind a há­rom munkacsapat kukoricát vet.“ A negyvenötödik új belépő 5- A régi szakember... Meezker György naki mintagazda neve nem először kerül az újságba. Az elmúlt években sokat hallottunk róla. Törvény- tisztelő, szorgalmas egyéni gazda... volt. Mecaker György nemrégiben aláírta a belépési nyilatkoza­tot, belépett a naki „Ut a szocializmus felé” termelőszövetke­zetbe. ti! •u fit 1932 NYARÁN FIATAL, alig 20 éves legényember, Szabó ’ÁLászló, zsebében a mezőgazdasági érettségi bizonyítvánnyal, bekopogtatott a rábaszecsenyi községházához. Agronómus lé­it Lére írnoknak ajánlkozott, mert máshoz nern kapott munkát. \Az elöljáróság felvette azzal a kikötéssel, hogy félévig fizetés nélkül kell dolgoznia. Az agronómus nem tehetett mást, mint elfogadta az ajánlatot: azzal a szándékkal, ha letelik a félév, majd csak kap fizetést... A félév letelt, de közben szakmá­ban vágó munkát ígértek Szabó Lászlónak, s így megvált a hivataltól. Ekkor egy herceg birtokára szegődött agronómus gyakornoknak. A helyzet azonban itt sem „tetszett” neki, jobb munka után nézett. Azután Somogy megyébenegy 2500 holdas birtokra szegődött. Itt aztán „kihúzta” jó sokáig. 1940-ben me­gint munka nélkül maradt... I A REGI VILÁG ELMÚLT. A mezőgazdasági szakemberek­nek ma már nem kell attól rettegni, hogy maholnap munka nélkül maradnak. Szaktudásukat a nép javára, a haza felvi­rágoztatására gyümölcsöztethetik. A párt, az egész dolgozó nép megbecsülése övezi őket... Sokszor lehet hallani, — főleg az ellenség szájából, — hogy a múltban tanult szakembereket osztályellenségnek tekintik. Ez nem igaz. A párt, — ha becsületesen dolgoznak — szak­tudásukat elismeri, épp úgy megbecsüli, mint a mai rendszer­ben tanult agronómusaknak. Szabó László esete félreérthetet­lenül igazolja ezt. AZ ŐSZÜLŐ HAJÚ Szabó Lászlót nemrégiben a Kanacsi t); Állami Gazdaság élére állította a párt, a dolgozó nép. Hozzá- J \ értéssel, magabiztosan irányítja a 6000 holdas gazdaságot. ./' Munkája, szaktudása elismerését ezer, meg ezer példa igazolja. ♦); A múltbeli intéző nemrégiben kapta meg az „Állami gazda­gság kiváló dolgozója” című kitüntetést. Többször kapott már ‘ nagyobb összegű pénzjutalmat, miniszteri dicséretet és elismerő f); oklevelet. A legnagyobb kitüntetés azonban amint ő mondja Jljez év március második felében érte. A párt és a kormány ó határozatokat hozott az állami gazdaságokra vonatkozóan. A fl]határozat kidolgozásakor a Párt Központi Vezetősége Szabó ‘üLászló véleményét is kikérte. A párt és az állam vezetői a par- [Hamentbén tárgyaltak Szabó Lászlóval és az ország több ki­fli váló, jól szakképzett mezőgazdasági vezetőivel. Szabó László a- párt és a dolgozó nép elismerését jó mun- kával viszonozza. Erejét és szaktudását a nép szolgálatába ál­talit ja. Bizonyítékul szolgál erre, hogy á Kelet-Dunántúli Al- •ülami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó Tolna megyei gazda- ![‘ sápok felszabadulási versenyét az igazgatóság értékelése szerint fl]a Kanacsi Állami Gazdaság nyerte. Mind az állattenyésztésben, ■ü mind a növénytermesztésben kiváló eredményt ért el az állami ]!• gazdaság. Az első negyedévi tejtermelési tervét például 183 fl] százalékra teljesítette. fi! AMINT KITŰNIK, a Kanacsi Állami Gazdaság már ebben ■ház esztendőben is sok eredményt ért el. Szabó elvtárs azon- ban mé9 mindig nincs megelégedve saját munkájával. Amint flj mondja, c. magyar földből az eddiginél sokkál több termést ki lehet hozni. „Most azon iparkodunk, hogy minimálisra szorít­ásuk le a termelés önköltségét, minél magasabb terméseredmé- •h nyékét érjünk el, hogy több jusson á dolgozók asztalára— Mgy foglalta össze éxn legfontosabb teendőit Szabó elvtárs fit Ül Ül Üt i(* Harmad magával, 13 hold földdel, összes gazdasági fel- erelésével, két igáslóval, egy növendékcsikóval és Tíz csa’óddal gyarapodott ebben az évben a teveli Alkotmány tsz két szép törzskönyvezett növendék apaállatával lépett V kö­zösbe. Ö volt a negyvenötödik, aki ebben a gazdasági évben Nakon a közös gazdálkodást választotta, az „Ut a szocializ­mus fejé" tsz tagja lett. ^ teveii Alkotmány ter­melőszövetkezet határát fitjárva, mindenki láthatja, hogy J(|az őszi gabonáink jól telelték ,L'át, így jó termés mutatkozik, írta szerkesztőség únií Ív z fitküldött levelében Ludas And- ló.rás elvtárs, az Alkotmány tsz .í.'éjnöke. 'á A még nagyobb fermés el­kérése érdekében 80 hold őszi W.bfl't zí nka t fej t rá.gy áztok. {|t udas András elv-társ be­ró küldött levelének to­rjvábbi részében arról ír, hogy ,.■12 holdon befejezték a fajta- V borsót, 7 holdon a cukorrépa, Vó holdon a takarmányrépa, 8 holdon a tavaszi árpa, 5 hol­don a lucerna és 5 holdon a zab vetését. A jó eredmények elérésében’ igen nagy része van Pongrácz Mihály brigád­vezetőnek, akj fáradságot nem ismerve dolgozott. Az Alkot­mány tsz eredményeit látják a kívülállók is és így ismét többen határozzák el, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjá­ra lépnek. Épben az évben tíz családdal gyarapodott a teveli Alkotmány tsz tagsága. Nem­csak a régi, de az új tagokat ;s, közöttük Bíró Lajos, Tusa Ambrus, IUés Ambrus és a öbbieket dicséret illet az ed­dig végzett kiváló munkájukért TOX.MÄX NAPLÓ GAZDATANÁCSAOÓJA Tavaszi teendők a* fertőző állat- betegségek megelőzésére „Tisztaság fél egészség” tartja a magyar közmondás. Ta­vasszal minden házban sürögnek-forognak, végzik a -nagytaka­rítást. A paraszti házakban nagytakarítás van, nemcsak a lakásban, hanem az udvaron, istállóban, pajtában és a többi helyen is, ahol a téli hideg időjárás megakadályozta a rend­szeres tisztogatást, ott most teszik rendbe a trágyatelepeket, seprik ki a pajták és színele alját Ez a tisztogatás és takarí­tás egyik természetszerű előfeltétele az állatbetegségek elleni védekezésnek-is. A hulladékban, trágyában lévő átfelelt, fertőző anyagot ezzel a módszerrel semmisíthetjük meg legalaposab­ban. A védekezés másik módja a megelőző védőoltás. A megye területén ott, ahol a lépfene elő szokott fordulni, a kihajtásra kerülő valamennyi szarvasmarhát és juhot ajánlatos beoltaná, hogy a nyáron esetleg bekövetkező legelőfertőzés azokat ne fertőzze meg. Egy oltás egy évre szóló védettséget ad. A sertésorbánc kártételeit igen szűk térre szorította vissza a sertések rendszeres tavaszi védőoltása. Az oltás következté­ben általánosságban nem szokott sertés megbetegedni, csak igen kivételes esetben. Hogy az állattartók ne károsodjanak akkor, ha az oltás következtében valamely egyéb betegséggel is fertőzött sertés elpusztul, az oltásokat egyidejű biztosítással kapcsolva végezzük. Ennek a biztosításnak a díja tekintet nél­kül az állat súlyára, darabonként 2 forint. A baromfipestis elleni védekezést a dolgozó parasztság töbS helyről megnyilvánult kérelmére úgy szervezzük meg, hogy minden községben hetenként egy napon beoltathatják a baromfi tulajdonosok a megfelelő fejlettséget elért 10 hetes csibéket, így elérhetik, hogy az esetleg bekövetkező riyári jár­vány idején baromfiállományuk már védett lesz. A védőoltásokkal járó állatorvosi munkák, valamint az oltóanyagok ingyenesek. Az oltások alkalmával az állattartó­nak csupán az esetleges biztosítási díjat, fuvarköltséget, illetve a segítőemberek díjazását kell megfizetni. Székely Iván megyei főállatorvos. Szuperfoszfáttal is fej trágyázhatunk Tekintettel arra, hogy nitrogén műtrágya (péttsó mész­ammonsalétromj jelenleg nem áll rendelkezésre olyan meny- nyiségben, mint azt a dolgozó parasztság megnövekedett igé­nye megkívánná, felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy részben szervestrágyával, részben pedig foszfor-műtrágyával (szuper­foszfát) is eredményesen lehet íejtrágyázni. Habár a szuper­foszfát hatása fejtrágyaként a vetés gyors fejlődését nenn tudja annyira elősegíteni, mint a pétisó, de a -kísérleteink azt bizo­nyítják (Nak és Szakcs községekben), hogy az egyáltalán nem trágyázott vetésektől erősen elüt, gyorsabb szárnövést, bokro- sodást és szemképződést idézett élő a szuperfoszfátos fej-trágyá­zás. Kataszteri holdanként 50—60 kiló szemcsés SEuperfoezfátból 35—40 kilót használjunk. Nagyobb adagot adhatunk ott, ahol régen volt a talaj trágyázva, illetve szuperfoszfát alaptrágyát nem használtunk. Figyelmeztetjük a gazdákat, hogy kálisót fejtrágyának használni nem ajánlatos és ezt lehetőleg mellőzzük a kalászo soknál. Mivel a kálisó használata inkább a kapásnövényeknél mutatja termésfokozó hatását. Kálisó és szuperfoszfát keveré­két tengerinél, szőlőnél és gyümölcsösnél használjunk. Sók káli- sót 100—150 kilót burgonyához és répához. Kántos István . /Heiifiiiik oiuza... Mint a csintalan gyerekek, úgy dugták össze fejüket, de Zsapka István, öccse József, Pintér Ferenc és Pintér Ist­ván nem valami tréfán tör­ték fejüket. Csendben beszél­gettek. — Ne késlekedjünk, menjünk, én tudom, ha nem is hívnak, de várnak bennün két, — mondotta az egyik, és hangjából kicsendült az a sóvárgás, amely a föld, a termelőszövetkezet felé von­zotta. Zsapka István, mert ő volt az, aki a nagy, a dübörgő gépek hazájából vissza vá­gyott abba az életbe, amelyet 1951-ben ismert meg. Akkor lett a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagja. Zsapka, István tsz-tagsága rö­vid múltra tekinthet vissza. És amikor nem messze a füs­tölgő gyárkéménytől arra kérte társait, hogy „menjünk vissza,” eszébe jutott, miért is jött el akkor 1952-ben. Belépésekor ismerte meg a mezőgazdasági munkát a pa­raszti életet. Félt talán ettől? Nem, hiszen a megélhetésért mindenhol, minden vonalon dolgozni kell. Az 1952-es aszd P árihír Értesítjük az első éves Marxista Filozófia konferencia hallgatóit, hogy a sorenkövet- kezo anyagból a konferenciát hétfőn (18-án) délelőtt 9 órakor tartjuk a Pártoktaíás *" igá­ban. DULAI KAROLY konferenciavezető. lyos év megingatta, kevés ju­tott, ez igaz. Es ö nem várt, tovább ment. Azóta már hal­lott a zombai Vörös Csillag tsz tagjainak munkájáról, eredményéről, hallott a már ciusi határozatról és a hal­lottak együtt arról győzték meg, hogy nem várhat to­vább. Nem is váriak, össze­sen hatan jöttek vissza a ter­melőszövetkezetbe, amelynek régi tagjai szeretettel fogad­ták őket. Zsapka Istvárthal, ts tsz kovácsműhelyénél találkoz­tam, éppen lovat vasaltatott. Azelőtt sohasem bánt lóval és ma olyan veleszületett tér mészetességgel gondozza és dolgozik velük, mintha egész életében csak azt tette volna. — Visszajöttünk — mon­dotta és a termelőszövetkezet tagsága nem várt bennünket üres kézzel. Búzát Ícttptunk, hogy süthessünk keríyeret, de kaptunk pénzt is. Egyszó­val én nagyon örülök, hogy ismét a termelőszövetkezeti élet útjára léptem és bátran merem ígérni, hogy soha tőb bet itt nem hagyom. B. R. MOZI Garay filmszínház: Április .. 18-ig. HAMLET. Shakespeare Ha'mlet című drámájának fiLmváltozata., Angol film. A Ganay filmszínház. értesíti a m-ozilátojjató közönséged, hogy a Hamlet c. film hosszúsága miatt az előadások kezdene vasárnap a követ kező: d. n. 3; 6; és 9 óra. Előadások kezdete vasár-^ és fra- nép nap 4; 6; és 8. Hétköznap: >6; és 8. Pénztárnyitás vas4r- és ün­nepnap: d. e. 9—12—i, d. u. 3-tdl. Hétköznap: d. e. fél ü-tíl iS-lp, d. n. 5-tól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents