Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

4 1955 ÁPRILIS 11 NAPLÓ VASÁRNAPI JEGYZETEK Május eüoít A párizsi képesújság, amely a napokban került a kezem­be, nagy cikkben számol be arról a harcról, amit a francia dol­gozók a német felfegyverzés ellen folytattak. A képek közül kettő szinte ijesztően válik ki, mint a felkiáltójel: az egyik 1940-ben készült fénykép s Hitlert ábrázolja, amint táborno­kai között kilép a Madeleine templomból. Van ebben a kép­ben valami ijesztő: az ördögi gonoszságú Führer egy templom előtt! S mit érezhet egy francia, hisz mindez francia földön történt? A cikk ezt írja: Akik megszavazták a német felfegy­verzést, gondoltak-e arra, hogy az utolsó 75 évben háromszor szállták meg Franciaországot? Egy új megszállást mi nem en­gedünk! A másik kép Londonban készült, 1951-ben. A háttérben a híres Westminster apátság épülete magasodik, az előtérben azonban szétzúzott vastraverzek, iszonyú romhalmaz; mind a háború maradványa, évekkel o háború után, amikor az egykori hadviselők a legyőzött kezébe már készültek visszaadni a ki­ütött fegyvert. Hitler a Madelcine. templom előtt s a Westmin­ster apátság melletti romok a párizsi szerződések okmányaival az utolsó másfél évtized ijesztő szimbóluma. De csak jelkép, mert a valóságban a hátteret az a tömeg tölti meg, amely százötven éve lerombolta Bastille-:, s amely ma ezt kiáltja: Egy új megszállást mi nem engAliink! De ugyanez a tömeg üzent nekünk is április 4-én, a fel­szabadulási ünnepek örömében, a szeretet, az együttérzés hang­ján. Ez a tömeg, amely lerombolta a Bastillc-t, a feudális ha­talom jelképét s ameiy együttérző szívvel figyelte, hogyan ál­lunk talpra a háború hasonlíthatatlan nyomorúságából. Az ő múltja, a mi jelenünk s közös jövőnk találkozott ebben az ün­nepi üzenetben, de ugyanerre gondolunk majd akkor is, ha május elsején magasra emeljük a vörös zászlókat. Ott Párizs­ban a Madéleine templom mellett, ahol Hitler fényképeztette le magát mesterkélt pózban, s a Westminster apátság közegé­ben is, ahol még ma is állnak azok a romok, amelyek a temp­lomból kilépő Hitler szörnyű emlékét idézik. A népek nem felejtették el ezt s május elsején, a nemzetközi munkásság nagy ünnepen errs is gondolnak. Ezen a napon {mindenütt ének száll, munkások milliói éneklik az Iiiternacionáléí, más, más nyelven, de ugyanazzal a hittel. Párizsban, a Madeleine temp- b'm melleit és a Westminster romjai közelében titokban, mert mindenütt rendőrkopóktól kell tartani, nálunk biztosan és büszkén szárnyalhat a dal. Ott a párizsi okmányokban új eleire idézték Hitlert, s vele együtt a pusztítás, a rombolás szelüemét. Nálunk a büszkén szárnyaló ének arról is beszél, hogy a letiport nép visszakapta jogait s bevetett földek ígérik a gazdag termést, Párizsból, Londonból és a világ minden tájáról száll a dal május elsején s ez a zengő kórus tisztán, egyértelműen kialtja a béke, az építés, a haladás nevét. Anyái; gyűlése Bom bádon Bonyhádon április 14-én s tömegszervezeti székházban az MNDSZ-anyák gyűlést tartot­tak. A gyűlésre szép számmal jöttek egybe a bonyhádi asz- szonyek, hogy megválasszák g megyei konferencia küidöjtted. Beszámolót Halász Józse/né munkaérdemérenunelí kitünte­tett MNDSZ vezetőségi iag mondott. A gyűlésen résztvevő asszonyok egyhangúan foglal­tak állást a béke ügye mellett, s az alábbi táviratot küldték az MNDSZ Országos Központ külügyi osztályának. — Ml, bonyhádi asszonyok az anyák gyűlésén tiltakozunk a háború kirobbantása ellen. Mi tudjuk mi a háború, át­éltük borzalmadh. Ezért egy emberként harcolunk gyerme­keink szebb és boldogatb éle­tének 'biztonságáért. ígérjük, hogy jó munkával, több ter­meléssel harcolunk a békéért. Vállaljuk, hagy az Anyák Vi­lágkongresszusénak tiszteleté­re 40 új taggal gyarapítjuk az MNDSZ táborát. Bonyhádi Édesanyák. Egy vetítőgép panaszai Hej, de másképpen képzel­tem el az életemet, amikor idekerültem Fornádra. Hi­szen mindenki örült nekem és boldogan várta az általam szerzett kellemes szórakozá­si alkalmakat. Az emberek öröme még rám, a szerintük erzéktelen mozigépre is rá­ragadt. Alig vártam, hogy rám szereljék az első film­tekercset és én szemük elé vetíthessem a kígyózó film- szalag képeit; mosolyt csal­jak ezzel az arcukra, esetleg könnyet a szemükbe. Hallottam az itteni embe­rektől, hogy itt kint a gaz­daságban, ahol minimális a szórakozási lehetőség, való­sággal áldás vagyok. Ez a nagy megbecsülés már csak­nem eltíizakodottá tett. De azóta lehűlt a lelkesedésem, már csak panaszkodni tudok mostoha, meg nem érdemelt sorsom miatt. Azok pedig, akik fiié hoztak, már tenger­sokat bosszankodtak és uram bocsa’ még káromkodtak is miattam. Nem engem szid­nak, hiszen erre még nem, is volt alkalom okot adni, ha­nem egy furcsa, nekem is­meretlen szót emlegetnek; bürokrácia. Biztosan ez az, ami miatt én még mindig nem tölt hetem be hivatáso­mat. Alig pihézett az első hó, mikor idekerültem és az­óta itt resvedek, tétlenkedek, pedig már a májust hallom emlegetni, amikor néha be­jönnek hozzám az emberek megtisztítani a portól. Ilyen­kor emlegetik a Moziüzemi Vállalatot is, ahova beküld- ték a kérvényt a játszási en­gedélyre még az elmúlt év végén. Onnan azonban csak február 10-én vitték fel sze­mélyesen az OMI-hoz. (Or­szágos Mozi Központ.) Ú bár, ne személyesen vitték volna, hanem küldték volna el pos­tán azonnal, akkor talán már meg is érkezett volna a vár- vavart engedély. De ez sem bizonyos, mert. az OMI is egy általam ismeretlen cso­dabogár lehet, ha február elejétől szinte májusig nem tudta azt a fránya papírt el­küldeni. En nem tudok mást tenni, mint várni — ha nem is tü­relmesen — amíg valaki meghallja panaszomat és ol­dalba szúrja azt a bürokrá­cia szörnyeteget, hogy tá- pászkodjék már fel az engem illető aktáról. Meghallotta és feljegyezte: SZ. J. MSZT klub nyílt Szekszcrdon A Magyar-Szovjet Társaság szekszárdi szervezete klubre- yisége/t nyitott székházában. Az MSZT klubot különféle szórakoztató játékokkal, kár­tyával és könyvtárral Iá *ák el s hetenként különböző elő­adásokat rendeznek. A klubhelyiséget délután in­ként nagyon sokan látogatják. József Attila emlékünnepély Szekszárdon Ötödik lett a szekszárdi köz­gazdasági technikum a Budapesten megrendezett iskolák közötti kulfúrversenyen A Belekereskedeimi Minisz­térium, a SZÖVOSZ és a KPDSZ kultúr- és sportver­senyt rendezett Budapesten az ország közgazdasági techniku­mainak tanulói között. A ver­senyen a Szekszárdi Közgazda sági Technikum sportolód, szül játszó- és táncegyüttese is resztvettek, mégpedig igen szép eredménnyel. Tizenhét iskola közöl — amelynek rnánd fő­városi, vagy nagyobb városok iskolái — általánosan az ötö­dik helyezést hozták fel a szek­szárdiak. A siker nem. a véletlen sze­rencse műve, hanem a gondos, alapos felkészülés gyümölcse. A verseny meghirdetésekor, még a múlt év novembsrébón megindult a készülődés. Osz­tályok közötti versenyt szervez, tek a tanulók nevelőik segítsé­gével, és ennek a versenynek a legjobbjiaibó!, legtehetsége­sebbjeiből válogatták ki a bu­dapesti találkozó résztvevőit. Az így összeállított együttesek, több szekszárdi ünnepségen való szerepléssel szegeztek ru­tint magulpiak. A színjátszó együttes »Az élő íróasztal” című egyjelve- násos, a bürokratákat pellen­gérre állító. <ia ráhinti, amelyet Szántó Ferenc tanár tanított be, negyedik lett a versenyben. A tánccsoport megyei Jellegű, pilisi táncot mutatott be. A tánc tanulásában értékes szakmai segítséget adott a tanulóknak Bogár’ István, e sárpilísi nép: együttes vezetője és' ez nyil­vánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy táncukkal az ötödik he­lyezést érték el a szekszárdi Közgazdasági Technikum tán­cosai. A sportolók még a kultűr- esoportnál . is. kiválóbban • sze­repeltek. A versenyen elért eredmény re az egész isícala büszke, félt­ve őrzik a tanulók szereplésü­ket dicsérő díszes emléklapot és a jutalmul kapott .márvány­plakettet. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Társadalom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő. Társulat megyei szer­vezete április 24-én este fél 8 órai kezdettel a Pártoktató ? Házában nagyszabású József Attila emlékünnepélyt rendez, nagy költőnk születésének 50. évforduló/; a alkalmából. Ünnepi emlékbeszédet manó Péhdi Pál irodalomért énész, egyetemi docens. Az est műso­rén ismert, »eves előadómű­vészek szerepelnek: Simonfíy Margó és Ascher Oszkár. A mágasszínvcnalúnak ígérkező A Tolna megyei békebizottság úgy döntött, hogy a Béke VI- lágtanác3 határozata alapján május folyamán emlékünnep- ' séget rendez a Schiller és An­dersen évfordulókra. A7- ün­nepségek előkészítésére meg­alakult a kulturális bizottság. ünnepélyen közreműködik még dr. Erdélyi János kórházi fő­orvos, a TTIT egészségügyi szakosztályának elnöke hege­dűn, Brivler Gyula dombóvári zenetanár, a TTIT művészeti szakosztályának tagja zongo­rán, Polgár Margit zenetana- ugyancsak zongorán, Pürpi .í. Margit, a dombóvári tanító­képző növendéke megzenésí­tett József Attila költeményt énekeL A gyermek József At­tila első versét a szekszárdi József Attila gyermekoctn >n egyik növendéke mondja el. mely úgy határozott, hogy a Schiller évfordulót nagyszabá­sú irodalmi esttel ünnepli meg. míg Andersenről a gyerekek részére rendeznek mesedéi- utánt. A ikulturális bizottság terve, között szerepel egy Bartók ün­nepség rendezése is. \ Tolna megyei békebizoltság megünuepli a Schiller és Andersen évfordulókat Több segítséget a biritói fiataloknak Dal Leninről Irta: UMAK Kenni fia, kaukázusi népköltő. Szer etet-ten gerbe hadd mártom a [toltam, Hogy amit kivívtunk, üdvünket, [daloljam. Nem varázslók keze áldotta meg • [népünk. Emte volt, ki a jót elhozta közébünk. ILeíliiü esze kelt föl, hogy fénybe [fürössze Moszkvát, s a Kaukázus áulijait messze /Szava, mint amikor megír»:ják a kürtöt, Sötét hegyeinkbe üdvözletét küldött. Sok apró csillaggal szikrázik az éjjel, [De a hold ha fölkel, mind elfutnak [széjjel. De a nap ha fölkel, sápad a hold-képe, Lenin az égő nap: fényt áraszt a má/pré. 'Gazdagok kezéből a zászlót kitépte, S népünknek másikat adott a helyébe, Lenin zászlajával elnyomónk elűztük, Lenim zászlaját á sziklacsúcsra tűztük. (Nem aludt éjjel se, egy. volt gondolatja: Hogy tenger gyöngyét is a szegénynek [adja, Tenger gyöngyét, mindet: Lenin okta­tását, .Szavának plrüsló rubin-csihogásá:. Mikor elment tőlünk, őrükbe [rénkhagy’ta, Hogy az új életet kezünk hogyan rakja, S most tudjuk, hogy jövőnk ragyogó és [drága, 'Mert szocializmus a nép boldogsága. Gábor András fordítása. , Nem, azt nem lehetne állítani, hogy a biritói állami gazdaságban egyálta­lán nincs kultúráiét. Ez azt a látszatot keltené, hogy a gazdaság több, mint kétszáz fiatal dolgozója teljesen magá- rahagyottan, mindenféle kulturális ne­velő, vagy . szórakozási lehetőségtől el van zárva, esetleg nem is érdeklődik ilyen vonatkozásban. Felmerülne akkor még az a kérdés is, hogy mire költi el a gazdaság a kulturális célokra bizto­sított összeget Némi mozgolódás, törekvés látszik az ifjúság résiéről. A gazdaság Páloshoz közeloső részének fiataljai a járási kul­túrotthon segítségé* igényelték, oda jár­tak be. próbálni. Próbáikat Kern Sándor nevelő irányította. Megyénk egyik leg­nagyobb gazdaságában létezik két kul- túrcsoport, az egyik a központban, a másik a földesi üzemegységben. Munká­júk .azonban nagyon is időszakos, alka­lomszerű. Közben helyiséghiánnyal és egyéb gondokkal is küzdenek. A közelmúltban a földesi csoport meg tanulta „A borjú" című háromfelvoná- sos színművet és elő is adta. Az előadás­sal azonban már bajok voltak.. „A bor- jú”-t ugyanis csak harmadrészben si­került előadni, az első felvonás felét és a második felvonás felét. A többi jele­netekben nem fértek el a szereplők a megcsonkított színpadon, amelynek égy részéből abrak Coládat csináltatták,, állí­tólag az üzemegységvezető, utasítására. Ott van azután a gazdaság tekinté­lyes könyvtára, amely csak állományá­ra nézve tekintélyes, különben még nem tudott népszerűségre szert tenni, mert senki nem törődött vele, hogy kötetei a dolgozók kezébe kerüljenek. A köny­vek egy használatlan irodahelyiség pók hálós zugában porosodnak, teljésen ki­használatlanul. Joga van pedig hozzá­juk minden dolgozónak, a gazdaság il­letékeseinek pedig kötelességük lenne a könyvtárt hivatása szolgálatába állí­tani. Látniok kell, hogy a dolgozók mű­velődése, kulturálódása feltétlenül gyü­mölcsözne a gazdaság, a termelő munka javára is. Ami tehát a gazdaságban folyó kultúr munkát illeti, semmiesetre sem kielégí­tő, elsősorban a már említett kétszáz- egynéhány fiatal számára. Az új igazgatónő igaz, még nem tud­hat mindenről rövid ottléte óta, az üzemi bizottság azonban nem új és fel­tétlenül felelősség terheli a kulturális munka területén megnyilvánuló mulasz tásokért. Dr. Szűcs Anna, az igazgatónő, fel­figyelt már a hiányosságokra, sőt ter­veket is kovácsol a munka megjavítá­sára. Egy szétszerelhető színpadot kezd­tek építeni, amit azután minden üzem­egységbe ej vihetnek. Emellett azonban jó lenne, ha szabadtéri színpadot építe­nének, h.szen jön a nyár, amikor élve­zetesebb szabadtéren tartani a rendez­vényeket. A biritói gazdaság pedig kü­lönösen jó hasznát venné mivel helyiség gondokkal küzdenek. Az igazgatónő kezdeti figyelmessége mindeneseire biztató. Ideje lenne és megérdemelnék a fiatalok, ha nagyobb gonddal, több törődéssel kezelnék.az il­letékesek művelődésük, szórakozásuk ügyét és ne forduljon elő olyan eset, hogy abrakosládát készítenek a színfa­lakból, ellenkezőleg segítsék minél szé­lesebb körben kibontakoztatni a kezdeti munkát. Közkívánatra megismétli a paksi kultúrotthon együttese a „Leányvásárt46 A paksi járási kultúrház színjátszó csoportja hatalmas érdeklődés mellett mutatta be Jakobi „Leányvásár” című operettjét. A színjátszó csoport mér néhány hónapja készül az előadásra. A vezeíőjfe, He- linger Sándor minden rende­zői tudásával, Lelkesedésével alátámasztotta az előadás si­kerét. Munkájukat siker koronáz­ta. Az első tapsok az újonnan festett díszletek láttán hang­zottak el. Staub Ferenc festő­művész szinte a szívét-lelitét festette a vászonra. Virágúi I mintha nyílnának a bokrokon, s erdejének fái . között mintha beragyogna a napsugár. A ma sodik felvonás hajófedélzeie fantáziájának csodálatos termő ke. Soha nem járt még óceán- járó hajó fedélzetén, de ösztö­nös tehetségével megérezte az arányok és színek összhangját. A jelmezeket a kultúrház mű­vészeti ' előadója válogatta ósa- sze Budapesten,' a ‘kornak és az adott helyzetnek megfele­lően. A szereplők köziül ki kell emelni Bányai Jánost, aki elő­adás technikájával felülemel­kedik az átlagos műkedvelőn. Vele egy sorban éli az Usztyán házaspár, akik közvetlen em­beri játékukkal, vidám tánc- számukkal megérdemelt sike.t arattak. Dicséret illeti Tóth Izabellát, aki a szomszéd kéz­ségből autóbuszon járt. át es­ténként a próbákra. A sze­replő-gárda minden tagjáról lehetne valami kedveset, jel­lemzőt "írni. A zenei rész betanításáért Blazsek Károly pedagógust 1'- leti elismerés. Érdemes megemlítem, hogy a németkéri színjátszó csoport a népművelési . ügyvezetővel az élen időt, pénzt és fáradt­ságot nem kímélve külön c<utó­buszon bejött, megnézni a pak­si „Leányvásárt.”. A r.émetké.-i csoport i« ugyanezt az operet­tet játszotta közelmúltban. A tapasztalatcsere sokat jelentett mindkét kultúrcsoportnak, ugyanis az előadás után meg­beszélték a problémáira:, hiá­nyosságokat. Az érdeklődés a „Leányvá­sár” iránt olyan nagy, hogy az állami gazdaságok, terme'őszö- vatkezefeik és az üzemi dolgo­zók kérésére, . a kultúrcsoport ismét előadja, a további 7erve periig, a környék nagyobb köz­ségeibe kivinni az előadást, példát mutatva ezzel a falusi kuítúrcsoportoknak. Kántor Antalné, levelező. 203 előadáson 20 ezer hallgatója volt az elmúlt negyedévben a TTIT-nek megyénkben A TTIT 212 megyei előadója az előző negyedévben 2C3 elő­adást tartott. Az előadások je­lentős része számszerint 45, mezőgazdasági témával fog.:.- kozott. Ahol lehetett, az elő­adók a természetben szemlél­tették, mutatták he az elő­adás anyagát: Hőgyészen a baromiinevelésse! kapcsola'öan megtekintették az állami gaz­daság keltető állomását. Biológiával 25, fizikával 24. míg politikai és filozófiai kér­désekkel 36 előadás foglalko­zott. Népszerűek voltak az iro­dalmi előadások is: 39 előadást közel négyezren hallgattak vé­gig­A TTIT megye! szervezeté­nek előadásait az első negyed­évben összesen 20.000 érdeklő­dő hallgatta végig. »

Next

/
Thumbnails
Contents