Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
4 1955 ÁPRILIS 11 NAPLÓ VASÁRNAPI JEGYZETEK Május eüoít A párizsi képesújság, amely a napokban került a kezembe, nagy cikkben számol be arról a harcról, amit a francia dolgozók a német felfegyverzés ellen folytattak. A képek közül kettő szinte ijesztően válik ki, mint a felkiáltójel: az egyik 1940-ben készült fénykép s Hitlert ábrázolja, amint tábornokai között kilép a Madeleine templomból. Van ebben a képben valami ijesztő: az ördögi gonoszságú Führer egy templom előtt! S mit érezhet egy francia, hisz mindez francia földön történt? A cikk ezt írja: Akik megszavazták a német felfegyverzést, gondoltak-e arra, hogy az utolsó 75 évben háromszor szállták meg Franciaországot? Egy új megszállást mi nem engedünk! A másik kép Londonban készült, 1951-ben. A háttérben a híres Westminster apátság épülete magasodik, az előtérben azonban szétzúzott vastraverzek, iszonyú romhalmaz; mind a háború maradványa, évekkel o háború után, amikor az egykori hadviselők a legyőzött kezébe már készültek visszaadni a kiütött fegyvert. Hitler a Madelcine. templom előtt s a Westminster apátság melletti romok a párizsi szerződések okmányaival az utolsó másfél évtized ijesztő szimbóluma. De csak jelkép, mert a valóságban a hátteret az a tömeg tölti meg, amely százötven éve lerombolta Bastille-:, s amely ma ezt kiáltja: Egy új megszállást mi nem engAliink! De ugyanez a tömeg üzent nekünk is április 4-én, a felszabadulási ünnepek örömében, a szeretet, az együttérzés hangján. Ez a tömeg, amely lerombolta a Bastillc-t, a feudális hatalom jelképét s ameiy együttérző szívvel figyelte, hogyan állunk talpra a háború hasonlíthatatlan nyomorúságából. Az ő múltja, a mi jelenünk s közös jövőnk találkozott ebben az ünnepi üzenetben, de ugyanerre gondolunk majd akkor is, ha május elsején magasra emeljük a vörös zászlókat. Ott Párizsban a Madéleine templom mellett, ahol Hitler fényképeztette le magát mesterkélt pózban, s a Westminster apátság közegében is, ahol még ma is állnak azok a romok, amelyek a templomból kilépő Hitler szörnyű emlékét idézik. A népek nem felejtették el ezt s május elsején, a nemzetközi munkásság nagy ünnepen errs is gondolnak. Ezen a napon {mindenütt ének száll, munkások milliói éneklik az Iiiternacionáléí, más, más nyelven, de ugyanazzal a hittel. Párizsban, a Madeleine temp- b'm melleit és a Westminster romjai közelében titokban, mert mindenütt rendőrkopóktól kell tartani, nálunk biztosan és büszkén szárnyalhat a dal. Ott a párizsi okmányokban új eleire idézték Hitlert, s vele együtt a pusztítás, a rombolás szelüemét. Nálunk a büszkén szárnyaló ének arról is beszél, hogy a letiport nép visszakapta jogait s bevetett földek ígérik a gazdag termést, Párizsból, Londonból és a világ minden tájáról száll a dal május elsején s ez a zengő kórus tisztán, egyértelműen kialtja a béke, az építés, a haladás nevét. Anyái; gyűlése Bom bádon Bonyhádon április 14-én s tömegszervezeti székházban az MNDSZ-anyák gyűlést tartottak. A gyűlésre szép számmal jöttek egybe a bonyhádi asz- szonyek, hogy megválasszák g megyei konferencia küidöjtted. Beszámolót Halász Józse/né munkaérdemérenunelí kitüntetett MNDSZ vezetőségi iag mondott. A gyűlésen résztvevő asszonyok egyhangúan foglaltak állást a béke ügye mellett, s az alábbi táviratot küldték az MNDSZ Országos Központ külügyi osztályának. — Ml, bonyhádi asszonyok az anyák gyűlésén tiltakozunk a háború kirobbantása ellen. Mi tudjuk mi a háború, átéltük borzalmadh. Ezért egy emberként harcolunk gyermekeink szebb és boldogatb életének 'biztonságáért. ígérjük, hogy jó munkával, több termeléssel harcolunk a békéért. Vállaljuk, hagy az Anyák Világkongresszusénak tiszteletére 40 új taggal gyarapítjuk az MNDSZ táborát. Bonyhádi Édesanyák. Egy vetítőgép panaszai Hej, de másképpen képzeltem el az életemet, amikor idekerültem Fornádra. Hiszen mindenki örült nekem és boldogan várta az általam szerzett kellemes szórakozási alkalmakat. Az emberek öröme még rám, a szerintük erzéktelen mozigépre is ráragadt. Alig vártam, hogy rám szereljék az első filmtekercset és én szemük elé vetíthessem a kígyózó film- szalag képeit; mosolyt csaljak ezzel az arcukra, esetleg könnyet a szemükbe. Hallottam az itteni emberektől, hogy itt kint a gazdaságban, ahol minimális a szórakozási lehetőség, valósággal áldás vagyok. Ez a nagy megbecsülés már csaknem eltíizakodottá tett. De azóta lehűlt a lelkesedésem, már csak panaszkodni tudok mostoha, meg nem érdemelt sorsom miatt. Azok pedig, akik fiié hoztak, már tengersokat bosszankodtak és uram bocsa’ még káromkodtak is miattam. Nem engem szidnak, hiszen erre még nem, is volt alkalom okot adni, hanem egy furcsa, nekem ismeretlen szót emlegetnek; bürokrácia. Biztosan ez az, ami miatt én még mindig nem tölt hetem be hivatásomat. Alig pihézett az első hó, mikor idekerültem és azóta itt resvedek, tétlenkedek, pedig már a májust hallom emlegetni, amikor néha bejönnek hozzám az emberek megtisztítani a portól. Ilyenkor emlegetik a Moziüzemi Vállalatot is, ahova beküld- ték a kérvényt a játszási engedélyre még az elmúlt év végén. Onnan azonban csak február 10-én vitték fel személyesen az OMI-hoz. (Országos Mozi Központ.) Ú bár, ne személyesen vitték volna, hanem küldték volna el postán azonnal, akkor talán már meg is érkezett volna a vár- vavart engedély. De ez sem bizonyos, mert. az OMI is egy általam ismeretlen csodabogár lehet, ha február elejétől szinte májusig nem tudta azt a fránya papírt elküldeni. En nem tudok mást tenni, mint várni — ha nem is türelmesen — amíg valaki meghallja panaszomat és oldalba szúrja azt a bürokrácia szörnyeteget, hogy tá- pászkodjék már fel az engem illető aktáról. Meghallotta és feljegyezte: SZ. J. MSZT klub nyílt Szekszcrdon A Magyar-Szovjet Társaság szekszárdi szervezete klubre- yisége/t nyitott székházában. Az MSZT klubot különféle szórakoztató játékokkal, kártyával és könyvtárral Iá *ák el s hetenként különböző előadásokat rendeznek. A klubhelyiséget délután inként nagyon sokan látogatják. József Attila emlékünnepély Szekszárdon Ötödik lett a szekszárdi közgazdasági technikum a Budapesten megrendezett iskolák közötti kulfúrversenyen A Belekereskedeimi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPDSZ kultúr- és sportversenyt rendezett Budapesten az ország közgazdasági technikumainak tanulói között. A versenyen a Szekszárdi Közgazda sági Technikum sportolód, szül játszó- és táncegyüttese is resztvettek, mégpedig igen szép eredménnyel. Tizenhét iskola közöl — amelynek rnánd fővárosi, vagy nagyobb városok iskolái — általánosan az ötödik helyezést hozták fel a szekszárdiak. A siker nem. a véletlen szerencse műve, hanem a gondos, alapos felkészülés gyümölcse. A verseny meghirdetésekor, még a múlt év novembsrébón megindult a készülődés. Osztályok közötti versenyt szervez, tek a tanulók nevelőik segítségével, és ennek a versenynek a legjobbjiaibó!, legtehetségesebbjeiből válogatták ki a budapesti találkozó résztvevőit. Az így összeállított együttesek, több szekszárdi ünnepségen való szerepléssel szegeztek rutint magulpiak. A színjátszó együttes »Az élő íróasztal” című egyjelve- násos, a bürokratákat pellengérre állító. <ia ráhinti, amelyet Szántó Ferenc tanár tanított be, negyedik lett a versenyben. A tánccsoport megyei Jellegű, pilisi táncot mutatott be. A tánc tanulásában értékes szakmai segítséget adott a tanulóknak Bogár’ István, e sárpilísi nép: együttes vezetője és' ez nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy táncukkal az ötödik helyezést érték el a szekszárdi Közgazdasági Technikum táncosai. A sportolók még a kultűr- esoportnál . is. kiválóbban • szerepeltek. A versenyen elért eredmény re az egész isícala büszke, féltve őrzik a tanulók szereplésüket dicsérő díszes emléklapot és a jutalmul kapott .márványplakettet. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Társadalom- és Természettudományi Ismeret- terjesztő. Társulat megyei szervezete április 24-én este fél 8 órai kezdettel a Pártoktató ? Házában nagyszabású József Attila emlékünnepélyt rendez, nagy költőnk születésének 50. évforduló/; a alkalmából. Ünnepi emlékbeszédet manó Péhdi Pál irodalomért énész, egyetemi docens. Az est műsorén ismert, »eves előadóművészek szerepelnek: Simonfíy Margó és Ascher Oszkár. A mágasszínvcnalúnak ígérkező A Tolna megyei békebizottság úgy döntött, hogy a Béke VI- lágtanác3 határozata alapján május folyamán emlékünnep- ' séget rendez a Schiller és Andersen évfordulókra. A7- ünnepségek előkészítésére megalakult a kulturális bizottság. ünnepélyen közreműködik még dr. Erdélyi János kórházi főorvos, a TTIT egészségügyi szakosztályának elnöke hegedűn, Brivler Gyula dombóvári zenetanár, a TTIT művészeti szakosztályának tagja zongorán, Polgár Margit zenetana- ugyancsak zongorán, Pürpi .í. Margit, a dombóvári tanítóképző növendéke megzenésített József Attila költeményt énekeL A gyermek József Attila első versét a szekszárdi József Attila gyermekoctn >n egyik növendéke mondja el. mely úgy határozott, hogy a Schiller évfordulót nagyszabású irodalmi esttel ünnepli meg. míg Andersenről a gyerekek részére rendeznek mesedéi- utánt. A ikulturális bizottság terve, között szerepel egy Bartók ünnepség rendezése is. \ Tolna megyei békebizoltság megünuepli a Schiller és Andersen évfordulókat Több segítséget a biritói fiataloknak Dal Leninről Irta: UMAK Kenni fia, kaukázusi népköltő. Szer etet-ten gerbe hadd mártom a [toltam, Hogy amit kivívtunk, üdvünket, [daloljam. Nem varázslók keze áldotta meg • [népünk. Emte volt, ki a jót elhozta közébünk. ILeíliiü esze kelt föl, hogy fénybe [fürössze Moszkvát, s a Kaukázus áulijait messze /Szava, mint amikor megír»:ják a kürtöt, Sötét hegyeinkbe üdvözletét küldött. Sok apró csillaggal szikrázik az éjjel, [De a hold ha fölkel, mind elfutnak [széjjel. De a nap ha fölkel, sápad a hold-képe, Lenin az égő nap: fényt áraszt a má/pré. 'Gazdagok kezéből a zászlót kitépte, S népünknek másikat adott a helyébe, Lenin zászlajával elnyomónk elűztük, Lenim zászlaját á sziklacsúcsra tűztük. (Nem aludt éjjel se, egy. volt gondolatja: Hogy tenger gyöngyét is a szegénynek [adja, Tenger gyöngyét, mindet: Lenin oktatását, .Szavának plrüsló rubin-csihogásá:. Mikor elment tőlünk, őrükbe [rénkhagy’ta, Hogy az új életet kezünk hogyan rakja, S most tudjuk, hogy jövőnk ragyogó és [drága, 'Mert szocializmus a nép boldogsága. Gábor András fordítása. , Nem, azt nem lehetne állítani, hogy a biritói állami gazdaságban egyáltalán nincs kultúráiét. Ez azt a látszatot keltené, hogy a gazdaság több, mint kétszáz fiatal dolgozója teljesen magá- rahagyottan, mindenféle kulturális nevelő, vagy . szórakozási lehetőségtől el van zárva, esetleg nem is érdeklődik ilyen vonatkozásban. Felmerülne akkor még az a kérdés is, hogy mire költi el a gazdaság a kulturális célokra biztosított összeget Némi mozgolódás, törekvés látszik az ifjúság résiéről. A gazdaság Páloshoz közeloső részének fiataljai a járási kultúrotthon segítségé* igényelték, oda jártak be. próbálni. Próbáikat Kern Sándor nevelő irányította. Megyénk egyik legnagyobb gazdaságában létezik két kul- túrcsoport, az egyik a központban, a másik a földesi üzemegységben. Munkájúk .azonban nagyon is időszakos, alkalomszerű. Közben helyiséghiánnyal és egyéb gondokkal is küzdenek. A közelmúltban a földesi csoport meg tanulta „A borjú" című háromfelvoná- sos színművet és elő is adta. Az előadással azonban már bajok voltak.. „A bor- jú”-t ugyanis csak harmadrészben sikerült előadni, az első felvonás felét és a második felvonás felét. A többi jelenetekben nem fértek el a szereplők a megcsonkított színpadon, amelynek égy részéből abrak Coládat csináltatták,, állítólag az üzemegységvezető, utasítására. Ott van azután a gazdaság tekintélyes könyvtára, amely csak állományára nézve tekintélyes, különben még nem tudott népszerűségre szert tenni, mert senki nem törődött vele, hogy kötetei a dolgozók kezébe kerüljenek. A könyvek egy használatlan irodahelyiség pók hálós zugában porosodnak, teljésen kihasználatlanul. Joga van pedig hozzájuk minden dolgozónak, a gazdaság illetékeseinek pedig kötelességük lenne a könyvtárt hivatása szolgálatába állítani. Látniok kell, hogy a dolgozók művelődése, kulturálódása feltétlenül gyümölcsözne a gazdaság, a termelő munka javára is. Ami tehát a gazdaságban folyó kultúr munkát illeti, semmiesetre sem kielégítő, elsősorban a már említett kétszáz- egynéhány fiatal számára. Az új igazgatónő igaz, még nem tudhat mindenről rövid ottléte óta, az üzemi bizottság azonban nem új és feltétlenül felelősség terheli a kulturális munka területén megnyilvánuló mulasz tásokért. Dr. Szűcs Anna, az igazgatónő, felfigyelt már a hiányosságokra, sőt terveket is kovácsol a munka megjavítására. Egy szétszerelhető színpadot kezdtek építeni, amit azután minden üzemegységbe ej vihetnek. Emellett azonban jó lenne, ha szabadtéri színpadot építenének, h.szen jön a nyár, amikor élvezetesebb szabadtéren tartani a rendezvényeket. A biritói gazdaság pedig különösen jó hasznát venné mivel helyiség gondokkal küzdenek. Az igazgatónő kezdeti figyelmessége mindeneseire biztató. Ideje lenne és megérdemelnék a fiatalok, ha nagyobb gonddal, több törődéssel kezelnék.az illetékesek művelődésük, szórakozásuk ügyét és ne forduljon elő olyan eset, hogy abrakosládát készítenek a színfalakból, ellenkezőleg segítsék minél szélesebb körben kibontakoztatni a kezdeti munkát. Közkívánatra megismétli a paksi kultúrotthon együttese a „Leányvásárt46 A paksi járási kultúrház színjátszó csoportja hatalmas érdeklődés mellett mutatta be Jakobi „Leányvásár” című operettjét. A színjátszó csoport mér néhány hónapja készül az előadásra. A vezeíőjfe, He- linger Sándor minden rendezői tudásával, Lelkesedésével alátámasztotta az előadás sikerét. Munkájukat siker koronázta. Az első tapsok az újonnan festett díszletek láttán hangzottak el. Staub Ferenc festőművész szinte a szívét-lelitét festette a vászonra. Virágúi I mintha nyílnának a bokrokon, s erdejének fái . között mintha beragyogna a napsugár. A ma sodik felvonás hajófedélzeie fantáziájának csodálatos termő ke. Soha nem járt még óceán- járó hajó fedélzetén, de ösztönös tehetségével megérezte az arányok és színek összhangját. A jelmezeket a kultúrház művészeti ' előadója válogatta ósa- sze Budapesten,' a ‘kornak és az adott helyzetnek megfelelően. A szereplők köziül ki kell emelni Bányai Jánost, aki előadás technikájával felülemelkedik az átlagos műkedvelőn. Vele egy sorban éli az Usztyán házaspár, akik közvetlen emberi játékukkal, vidám tánc- számukkal megérdemelt sike.t arattak. Dicséret illeti Tóth Izabellát, aki a szomszéd kézségből autóbuszon járt. át esténként a próbákra. A szereplő-gárda minden tagjáról lehetne valami kedveset, jellemzőt "írni. A zenei rész betanításáért Blazsek Károly pedagógust 1'- leti elismerés. Érdemes megemlítem, hogy a németkéri színjátszó csoport a népművelési . ügyvezetővel az élen időt, pénzt és fáradtságot nem kímélve külön c<utóbuszon bejött, megnézni a paksi „Leányvásárt.”. A r.émetké.-i csoport i« ugyanezt az operettet játszotta közelmúltban. A tapasztalatcsere sokat jelentett mindkét kultúrcsoportnak, ugyanis az előadás után megbeszélték a problémáira:, hiányosságokat. Az érdeklődés a „Leányvásár” iránt olyan nagy, hogy az állami gazdaságok, terme'őszö- vatkezefeik és az üzemi dolgozók kérésére, . a kultúrcsoport ismét előadja, a további 7erve periig, a környék nagyobb községeibe kivinni az előadást, példát mutatva ezzel a falusi kuítúrcsoportoknak. Kántor Antalné, levelező. 203 előadáson 20 ezer hallgatója volt az elmúlt negyedévben a TTIT-nek megyénkben A TTIT 212 megyei előadója az előző negyedévben 2C3 előadást tartott. Az előadások jelentős része számszerint 45, mezőgazdasági témával fog.:.- kozott. Ahol lehetett, az előadók a természetben szemléltették, mutatták he az előadás anyagát: Hőgyészen a baromiinevelésse! kapcsola'öan megtekintették az állami gazdaság keltető állomását. Biológiával 25, fizikával 24. míg politikai és filozófiai kérdésekkel 36 előadás foglalkozott. Népszerűek voltak az irodalmi előadások is: 39 előadást közel négyezren hallgattak végigA TTIT megye! szervezetének előadásait az első negyedévben összesen 20.000 érdeklődő hallgatta végig. »
