Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

1955 AERIUS 17 xV A P L ó „Azt akarjuk, hogy az emberiség megmeneküljön az afomháboiú pusztításától'1 Palmiro Jog Hat ti beszéde Róma (MTI). Az Olasz Komunista Párt Központi Bi­zottságának a napokban tar­tott ülésén Palmiro Togliatti, a pánt főtitkára hosszú be­szédben foglalkozott az olasz politikai helyzettel. Ennek az elemzésnek az alapján Togliatti megjelölte azokat a. feladatokat, amelye­ket az Olasz Kommunista Pártnak a jelenlegi helyzetben meg kell oldania. Az alapvető feladat harcolni a Keresztény- Demokrata Párt politikai mo­nopóliumának megtöréséért. Az 1953. június 7-én elért eredmé­nyekhez újabb eredményeket kell kiharcolnunk; ezeknek az eredményeknek az eléréséhez döntő tényező elsősorban az az egyre szólesebbkörű és mind eredményesebb harc, amelyet a néptömegek gazda­sági érdekeik és demokratikus szabadságjogaik védelmében, a demokráciának gazdasági és politikai téren történő általá­nos megszilárdításáért vívnak. A tömegek harca a döntő. A párt szilárdsága, egysége, szer­vező, ideológiai, propagandisz- tiikus és ennél fogva politikai ereje minden akciónk alapja — hangoztatta Palmiro Tog­liatti. A kommunisták harca konk­rét harc, amelynek célja meg­akadályozni a nagy imperialis­ta országok háborús politiká­ját, lehetetlenné tenni harma­dik világháború kirobbantá­sát, az imperialisták háborús manővereivel a népi erők leg­szélesebb összefogását helyez­ve szembe — követéi ni a tár­gyalásokat az atom- és termo­nukleáris fegyverek eltiltásá­ról. Világosan kell látnánk, hogy nemcsak azért foglalunk így állást, ment ma igen sú­lyos a háborús veszély, hanem azért is, mert a háborús- ve­szély elhárításáért vívott har­cunk eredményes harc, amely elvezethet és el Is vezet az elénk tűzött célhoz. Elsősorban tehát az ellen a felfogás eilen kell harcolnunk, amely már mindent eleve eldöntöttnek te­kint, csak azért, mert egyes parlamentek jóváhagyták a Nyugateurópai Unió megte­remtését és. amely már elke­rülhetetlennek tartja a törést, a katasztrófát. Nagyon igaz az, hogy óriási mértékben sú­lyosbítja a nemzetközi helyze­tet az a tény, hogy megadták a lehetőséget német fegyveres erők felállításának Európa szívében. De éppen azért, eb­ben a súlyosabbá vált hely­zetben Is eredményesebbé kell és lehet tennünk harcunkat, mert ma világosabban látják a dolgokat azok a tömegek is, amelyek eddig még nem láttak tisztáin. A jelenlegi súlyos, hely­zetben folytatódik és újabb sikereket ér el a Szovjetunió, a népi Kína, a népi demokrá­ciák harca a békéért, vala­mint az ázsiai országok ellen­állás® az imepriallsta politiká­val szemben és a népi erőknek az egész világon vívott béke­harca. Ránk vér a feladat, hogy megsokszorozzuk az olasz nép hozzájárulását ehhez a harchoz. Nagyon igaz az —állapította meg ezután az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára — hogy az atom- és termonukleáris fegyverek alkalmazásával ví­vott háború a kapitalista rend­szer végét jelentené az egész világon. . Ezt a lehetőséget, azonban nőm fogadhatjuk el. Még világosabban le akarom szögezni: mi nem akarjuk, hogy a kapitalista rendszer ilymódon érjen véget, a nagy kulturális központok elpusztí­tása árárt, Európa és a világ széles övezeteinek lakatlan pusztasággá változtatása árán. Ezt nem akarjuk. Azt akar­juk, hogy'az emberiség meg­meneküljön az atomháború pusztításától. Azt akarjuk, hogy szűnjék meg az emberi nem romlását jelentő kapita­lista rendszer,, de a munkás­osztálynak, a dolgozó töme­geknek, a népeknek a jólétért, a szabadságért, a független­ségért vívott harca kibonta­kozásának következtében. Azt akarjuk, hogy a kapitalista rendszer békés versengésben maradjon alul, a szocalista or­szágokkal szemben. Azt akar­juk, hogy a kapitalista rend­szer a munkásosztály és szövetségesei forradalmi győ­zelme következtében szűnjön meg, Semmi köze sincs a kommunisták történelem-fel­fogásához annak, aki úgy hiszi, belenyugodhatunk sóba, hagy a kapitalista trendszer atomfegyvereikkel vívott há­ború következtében dőljön meg. Beszéde befejező részében Togliatti megjelölte azokat a feladatokat, amelyek az olasz kommunistákra várnak a sza­badságért, az ország gazdasági és szociális fejlődéséért, a szé­les népi tömegek követelései­nek túlteljesítéséért vívott harcban. Szabályozták a szőlő- szaporítóanyag és a gyümölcsfaiskolái ternielvényck forgalmát A földművelésügyi minisz­ter rendeletben szabályozta a szőlőszaporitóanyag és a gyü­mölcsfaiskolái tenmeivények forgalmát. Eszerint szőlőisko­lái engedély alapján szíiűsza- potítóanyagoit termelő tiz-ek, uszcs-k és földművesszövetke­zeti szakcsoportok a minőiéin előírásoknak és a növényegesz sigügyl szabályoknak megfe­lelő, saját termelésű s/ölő- szaporítóanyagot külön enge­déllyel, telephelyükön kívái is forgalomba hozhatnak. Az en­gedélyt a forgalombahozatai tervezett helye szerint illeté­kes járást (városi) tanács vég- rehajtófoizottságának mezőgaz­dasági osztályától kell kérni. Gyümölcsfaiskolái engedély- lyel rendelkezőka minőségie!ő Írásoknak és a növényegészség ügy; szabályoknak megfelelő, kizárólag saját gyümölcsfais­kolájukból származó termelvé- nyetik forgaiombahoza talár« gyümolcsfaiisikolai lerakat lé­tesítésére kérhetnek enge­délyi Az engedély a kiállí­tást követő év ápníűis 30-áig, egy 'faiskolai idényre érvé­nyes és azt a létesítendő le­rakat helye szerint illetékes mezőgazdasági igazgatóságtól kell kérni. A rendelet a továbbiakban intézkedik, a kérelmezés mód­járól és a rendelkezés ellen­őrzéséről Mníárosnt as 1954—1955♦ évi fűtési idény befejezéséről A minisztertanács határoza­ta értelmében az 1954/1955. évi fűtési idény 1955. április 15-én befejeződött. Kórházak, rendelőintézetek ovódák, csecsemőotthonok vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, isko­lák, egyetemek, napközi ottho nők, valamint az állami balett­intézet, az Állami Operaház cs az Operaház Erkel Színhá­za helyiségeiben, hivatalokban, üzemekben, illetve központi fütéses lakóházakban 1955. áp­rilis 15-é után — a külső hő­mérséklettől függetlenül — fű­teni lehet akkor, ha a helyi­ségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alatt van. 1955. május t után — a fen- t'ektől függetlenül — a fűtést a felsorolt szerveknél is meg kell szüntetni. Változások a Német Demokratikus Köztársaság kormányában Boriim (MTI): A Német Le- mokratiküs Köztársaság mi: mszterelnöke Heinrich Rai onniszterelnökhelyettest fel­mentette a gépipari miniszté­rium vezetése aíól és megbíz­ta a külkereskedelemügyi mi­nisztérium vezetésével' Az ed­digi gépipari rninisztériium'f a s minisztertanács elnökségé­nek határozata értelmében ké; vn'nisztériummá szervezték át. A nehézgépipari minisz'erium vezetésével Erich Apel eddigi gépipari miniszterhelyettest, az általános gépipari minis7*é- n um vezetésével pedig Ke - fnuth Wunderlich, eddigj gép­ipari államtitkárt bízták meg. Az osztrák !i ormány küldöttség moszkvai tárgyalásának eredményeiről ír a világsajtó BECS A pénteki osztrák lapok fi­gyelmének középpontjában a szovjet kormány és az osztrák kormányküldöttség között lé-" zaiott tárgyalások eredménye: állnak. Az erre vonatkozó anyagok az első oldalakon ol­vashatók. A lapok megelége­déssel nyilatkoznak a megbe­szélések menetéről és eredmé­nyeiről. A Das Kleine Volksblatt ve­zércikkében így ír: „A mosz­kvai eredmények nagy öröm­mel töltenek el valamennyi­ünket, politikai álláspontunk­tól függetlenül’,’ A Der Abend a tárgyalások eredményeiről szóló jelentése­ket kommentálva így ír: „Az osztrák kérdés tárgyában le­zajlott megbeszélések nemzet­közi jelentősége óriási. A szovjet kormány kezdeménye­zése lehetővé tette új utak megtalálását az európai béke megőrzéséért és biztosításáért folytatott harcban.” PÁRIZS Valamennyi párizsi lap be­hatóan foglalkozik a szovjet- osztrák tárgyalások eredmé­nyeivel. A Figaro rámutat ar­ra, hogy a tárgyalások ered­ményei igazolták az optimista jóslatokat, továbbá, hogy „a Szovjetunió . elvben hozzájá­rult a négyhatalmi tanácsko­zás összehívásához, amely már a legközelebbi jövőben lehető­vé tépné • az osztrák államszer­ződés aláírását.“ Az Aurore megpróbál vala­miféle „hátsó szándékot” ta­lálni a Szovjetuniónak az osztrák államszerződéssel kap­csolatos politikájában,. Az Aurore azzal fenyegetőzik, hogyha az osztrák államszer­ződés akadályozza Nyugat- Németország felfegyverzését, „Ausztria a megszálló halai­nak ellenőrzése alatt marad". A lap a továbbiakban ezt írja: „Semmi meglepő nem lesz ab­ban, ha a nyugati kormányok 'anácskozni fognak Adenauer kancellárral, mielőtt Valamiféle kötelezettséget vállalnak ... Az ó válaszától jelentős mérték­ben függ mai d a három nyu­gati hatalom álláspontja.” A Fraue Tireur megállapít­ja: „A semlegesített Ausztria érv lesz. amellyel a németek - lez fordulnak." LONDON A Daily Worker pénteki számában közli, hogy a szov­jet és az osztrák kormány kö­zött teljes megegyezés jött létre az osztrák államszerző­dés kérdésében. Á tárgyalások eredményét rendkívül fontos eseménynek tekinti, amely „az európai feszültség lényeges enyhüléséhez vezet és megtisz­títja az utat továibbi tárgyalá­sok előtt.“ A lap hozzáfűzi; ,'Reméljük, hogy a három nyugati kapita­lista hatalom csatlakozik eh­hez a megegyezéshez, amikor megkezdődnek velük a tárgya lások.” NEWYORK Az Associated Press hírügy­nökség tudósítója csütörtökön azt jelentette Washingtoniból, hogy az amerikai külügymi­nisztérium nyilatkozatot tett közzé, amelyben az osztrák­szovjet tárgyalásokról addig befutott jelentések alapján megjegyzi, hogy az osztrák szerződés ■ kérdéséiben elfog­lalt szovi/et álláspont „örven­detes". A külügyminisztérium annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az „rövidesen az osztrák államszerződés meg kötését eredményezheti“. BERLIN A pénteki nyugatbelini lapok figyelmének középpontjában az osztrák kormányküldöttség moszkvai tárgyalásának ered­ményeiről szóló jelentések ál­lanak. A Die Welt londoni külön- tudósításában azt írja, hogy „Raab és Molotov moszkvai megbeszéléseinek eredményeit Londonban igen tartózkodóan, sőt hűvösen fogadták ... Az angol kormány rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az államszerződés végre megkötéséhez közeledik, de tart attól, hogy a Kreml az Ausztriával kapcsolatos tárgya­lásokat csupán kezdetként akarja felhasználni a Német­országra vonatkozó vitához.” A Der Tág vezércikkében ki­jelenti, hogy „A moszkvai megegyezés még nem jelenti az osztrák államszerződéshez vezető nehéz út végét”. Ennek kapcsán rámutat „újabb aka­dályok” lehetőségére az oszt­rák kérdéssel foglalkozó négy­hatalmi tárgyalások során. Ugyancsak félreérthetetlen elégedetlenséggel nyilatkozik a tárgyalások eredményeiről a Berliner Morgenpost. A Span­dauer Volksblatt rámutat arra, hogy „nyitva marad a kérdés milyen álláspontra helyezked­nek a nyugati szövetségesek az összes megszálló csapatok ki­vonására vonatkozó követelés­sel szemben.” STOCKHOLM A Dagens Nyheter „Uj re­mény Ausztria számára” című vezércikkében annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy „a következő lépés a Szovjet­unió tanácskozása a nyugati hatalmakkal az osztrák állam- szerződés. kérdésében”. OSLO A Morgenposten külpolitikai szemleírója írja: „Most már aligha vonható kétségbe, hogy összehívják a négyhatalmi ér­tekezletet, amely tíz évvel a felszabadulás után visszaadja Ausztriának szuverénitását és megszabadítja az országot a megszálló csapatoktól. Kevéssé valószínű, hogy a nyugati ha­talmak megtagadhatnák annak a rendnek az elismerését, amelyét maga az osztrák nép óhajt”. ■’ BRÜSSZEL A La Citó jelentésének a kö­vetkező címet adta: „Enyhülni kezd a nemzetközi feszültség, a Nyugat számára elfogadható megegyezés jött létre Raab és Molotov között. A Szovjetunió jóindulatúan kezeli az osztrák kérdéssel foglalkozó négyhatal­mi tanácskozás gondolatát”. A Drapeaur Rouge azt írja, hogy „az osztrák államszerző­dés aláírása a Szovjetunió áll­hatatos erőfeszítései révén vált lehetővé és most csupán a nyu gáti hatalmaktól függ”, NEMZETKÖZI SZEMLEJ Újabb nagyjelentőségű lépés a béke útján ]\| oszkvában pénteken dél- bem többnapos, barátsá­gos szellemben lefolyt tárgya­lások utóm közös szovjet-oszt­rák közlemény jelent meg ar­ról, hogy a Szovjetunió és Ausztria kormánya megegye­zett az osztrák államszerződés alapelveiben. A Szovjetunió — mint már a múltban is annyi­szor —■ újból bebizonyította, hogy mindenkinél igazabb ba­rátja a kis népek függetlensé­gének és szuverenitásának. A Szovjetunió beleegyezett abba, hogy a négy megszálló hatalom csapatait az állam­szerződés érvénybelépte után, legkésőbb 1955 december 31-ig kJ vonják Ausztriából. Hozzá­járult ahhoz, hogy az állam- szerződés 35, cikkelyében fel­tüntetett százötven millió dol­láros jóvátétel ellenértékeként r Lsztria áruszállításokat telje­sítsen. Kijelentette továbbá, hogy megfelelő ellenórtók fe­jében átadja az Ausztria szov­jet megszállási övezetében lévő német vagyontárgyak koráb­ban tervbevett kontingenséin kívül a Duna-Gőzhajózási Tár­saság vagyonát, valamint az osztrák olaj mezőkre és olajfel­dolgozó üzemekre vonatkozó jogát. A szovjet küldöttség közölte azt Is, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának el­nöksége kész kedvezően meg­vizsgálni Kömer osztrák köz- társasági elnök kérését, hogy bocsássák haza a szovjet bíró­sági szervek döntése alapján büntetésüket a Szovjetunió­ban töltő osztrák hadifoglyo­kat és polgári személyeket. Az osztrák közvélemény osz­tatlan lelkesedéssel fogadta a moszkvai tárgyalások sikeré­nek hírét A péntek délutáni bécsi lapok első helyen, fel­tűnő címekkel foglalkoztak a tárgyalások eredményével, s megelégedéssel, derűlátással fogadták az államszerződés kö­zeli megkötésének lehetőségét. A jobboldali Neuer Kurier első oldala osztrák nemzetiszínű szegéllyel jelent meg. A Salz­burger Nachrichten tudósítá­sának ezt a címet adta: „Kele­ten elhárították az akadályo­kat az államszerződés útjából.“ A Grácban megjelenő néppárti Südoste Tagespost kiemelte a Szovjetunió gazdaságii téren tett jelentős eredményeit. Raab osztrák kancellár csü­törtökön este Moszkvából rá­dióüzenetet intézett az osztrák néphez. Üzenetében a többi között kijelentette, „Ausztria újra független lesz”. Schärf ai- kanceliár, az osztrák küldött­ség másik vezetője pedig el­utazása előtt sajtótudósítóknak így nyilatkozott: „Nagyon meg vagyunk elégedve a Moszkvá­ban elért eredményekkel. Ügy gondolom, hogy a nyugati ha­talmak elfogadják a Moszkvá­ban megvetett alapokat és a közeljövőben létrejöhet az osztrák államszerződés.“ A Szovjetunió nagylelkű en­gedményével megvetette az osztrák kérdés végleges meg­oldásának alapját. Most már valóban csak a nyugati ha­talmakon a sor, akiktől Európa népei, de elsősorban az oszt­rákok milliói most. elvárják, hogy ígéreteiket végme tettek kövessék. Az osztrák államszerződés megkötése utat nyitna a más nemzetközi kérdésskban (pél­dául az atom- és hidrogénfegy­ver eltiltása, az atomenergia békés felihasználása, a leszere­lés, stb.) folytatandó gyümöl­csöző megbeszélések és meg­egyezések felé. Ugyanakkor enyhülést hozna a feszült nemzetközi helyzetben is. De a ml népünk számára ezen túlmenően is nagy jelen­tőségű az osztrák kérdés bé­kés megoldása. Nem felejthet­jük el, hogy 1944. március 19-én Hitler hordái Ausztria felől rontottak hazánkra, amely az Anschluss következ­tében a fasiszta Németország közvetlen szomszédja lett. A magyar népnek is elsőrendű érdeke, hogy nyugati szom­szédja ne egy újabb Amseid uss- nak kitett, militarista, agresz- szív tömbökben résztvevő Ausztria, hanem egy független, szabad éís szuverén osztrák ál­lam legyen, amellyel a magyar kormány és a magyar nép kész a legmesszebbmenő kul­turális és gazdasági együttmű­ködésre. 4 Ázsia és Afrika népei a gyarmatosítás ellen Április 11-én az egész vilá­got bejárta a hír, hogy az in­diai légitársaság egy Constela- tion-típusú utasszállító repülő­gépe útban a bandungi érte­kezletre, Sarawak közelében a tengerbe zuhant. Az eddigi je­lentések, vizsgálati eredmé­nyek arra vallanak, hogy a repülőgépen tartózkodó kül­döttek és újságírók szervezett szabotázsakció áldozatai leltek. Kiknek fáj a bandungi ér­tekezlet, kiknek érdekük, hogy ilyen bandita módszerekkel igyekezzenek megakadályozni az értekezlet sikerét? Bandungban mint ismeretes, április 18-án huszonkilenc ázsiai és afrikai ország küldöt­tei találkoznak. Az értekezlet egyik legjelentősebb mérföld­kő azon az úton, amelyen a mindinkább öntudatra ébredő gyarmati népek haladnak: az imperializmus végleges felszá­molása, a nemzett szabadság kivívása felé vezető úton. A bandungi értekezleten töb­bi között, olyan, nemrég még gyarmati sorban sínylődött ha­talmas államok vesznek részt, mint a Kín»i Népköztársaság, India, Indonézia. Burma, stb. Különös súlyt ad az értekez­letnek a Kínai Népköztársaság küldöttségének jelenléte. A bandungi értekezlet elő­készületei leplezetlen félelem­mel töltötték el a fő gyarma­tosító hatalmak, r’""sorban az Egyesült Államok vezető kö­reit. Az amerikai sajtó közle­ményei hangot adnak ennek a nyugtalanságnak. Dennen, a New York World Telegram and Sun szemleírója amiatt aggódik, hegy az értekezlet „méginkább alááshatja az Egyesült Államok ázsi ti és af­rikai presztízsét és imperialista államként bélyegezheti meg az Egyesült Államokat“. Rosen thai, a New York Times tudósítója nem kis nyugtalansággal állapítja meg, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság „nem csupán egyenjrgú tagként vesz majd részt az értekezleten, hanem a figyelem középpontjában is áll majd"j Az Egyesült Államok min­dent megtesz, hogy aláaknázza a bandungi értekezletet. Mint a Newsweek című lap közle­ményéből kitűnik, utasították az Egyesült Államok diploma­táit, „fokozzák tevékenységü­ket olyan irányban, hogy az értekezlet ne hozzon döntést a Kínai Népköztársaság törvé­nyes képviselőjének az ENSZ- be való bebocsátásának szüksé­gességéről és ne fogadjanak el olyan határozatot, amelyben követelik, hogy az Egyesült Ál­lamok vonuljon ki Tajvanról“. Az amerikai imperializmus olyan kipróbált és közismert ügynökeinek, mint amilyen Romiulo tábornok, a fülöpszi- geti küldöttség vezetője, azt a feladatot adták, hogy belülről bomlasszák az értekezletet. A Romulonak adott szempontok szerint el kell fogadtatni az értekezlet résztvevőivel az agresszív csendesóceáni tömb­ben résztvevő államok chartá­ját, rá kell venni az értekezle­tet, hogy Csang Kaj-sek klikk­jét ismerje el Kína egyetlen törvényes kormányának és se­gítsen megakadályozni a Kí­nai Népköztársaságot Tajvan s a többi kínai sziget felszaba­dításában. De súlyosan tévednek az eféle közönséges terrormódsze-« rek kiagyalói, amikor azt gon­dolják, hogy ezekkel megza­varhatják egy ilyen ‘nagy- jelentőségű értekezlet mun­káját és döntően befolyásol­hatják hangulatát. A ban­dungi értekezlet résztvevőinek többségét sokkal magasabb eszmék és sokkal szilárdabb elhatározások fűtik annál, sem­hogy ilyen alantas eszközök­kel meg lehetne félemlíteni őket. Az amerikai imperialisták és maradék bábfiguráik mester­kedéseit a becsületes emberek világszerte egyértelműen el­ítélik. Az értekezlet résztve­vői pedig kétségkívül messze- hangzóan kifejezésre juttatják majd, hogy a gyarmatosítás korszaka Ázsiában és Afriká­ban mindörökre lejárt *

Next

/
Thumbnails
Contents