Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

2 JN APL ó 1955 ÁPRILIS S Megkezdődött az országos építőipari tanácskozás Kelckonen finn miniszterelnök fogadósa a szovjet-finn szerződés megkötésének évfordulója aikaSmábó! Helsinki (TASZSZ): Urhr. Kekikonen finn miniszterelik) április 6-án a Szovjetunió és imnország között megkötő:! barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 7. évfordu­lója'' alkalmából fogadást adott. A . fogadáson megjelentek: Vagerhokn képviselőházi e! nők. a kormány több tagja, továbbá a kü’ugyrmnisztórium és más minisztériumok felelős funkcionáriusa:, valamint i-ieisitanen tábornok, a fegy- veies erők parancsnoka, úgy­szintén a tábornoki kar kép­eseitől, a politikát pártok v_­Uj Delhi (Uj Kína): Uj Del-. Ívben az Alkotmány Klub ter­mőben szerdán délután meg­kezdődött az ázsiai országok értekezleté. A megnyitó beszédet Ramas- v.-n Nehru asszony mondta. Méltatta Kína és India íni- msztereinökének közös nyilat­kozatát. amely a világ elé ái- litóttá a békés .együttélés öl alapelvét, mint „a világfeszült­ség növekedése elleni gyógy­szert." Nehrii asszony élesen bírál­ta a faji elkülönítés polittká­zstői, SylvjKyliikki Kiipi asz- szony a Finn Szovjet Társaság elnöke és a Funn-Szövjet Tár­saság vezet-j funkcionáriusai. Szovjet részről s fogadáson jelen voltak: \. Z. Lebegyev, szovjet nagvncvet, valamint az elforduló al'ks. mából rendezett ünnepségekre' érkezett szovjet kuitúrküMötlség, élén I. A. Kairowal, az CSZSZSZK köz_ oktatásügyi, miniszterével, to­vábbá A. I. Szoszunov, a Szov jetunió finnországi kereskedel­mi képvise.ője. I. V. Vinogra- dev katonai attasé éj a szov­jet nagykövetség felelős funk­cionáriusai. ját, amelyet a gyarmatosítók országaiban az ázsiai beván­dorlóik ellen folytatnak. Az emberiséget pusztulással fenyegető atomfegyverek- fel­használ ásónak terveit élesen elítélte és ezeket monaotta vé­gül Nehru asszony: „A világ minden népének egyesült erő­vel kell elérnie, mindenféle atomfegyver használatának be­tiltását. Az értekezlet megnyitó ülé­sén felszólalt Kuo Mo-zso, a kínai küldöttség vezetője ifi. A Magyar üoiptwbfc. Pártja Köziponti Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság Míme- tertanácsa tanócakoeásra hív­ta ö»s*e az építőipar vezetőit, ,az építőipari vállalatok leg­jobb dolgozóit, az- építőipar párt- e*s ez aáasgeirveietelnefk küldötteit, hogy megtárgyal­ják az. 1965-öi) é\*oen a*, épí- íótpana hásutó feladatokat és azok Enegojdéeénpjk módjáé. A kétnapos tanacslooeis csütörtö­kön reggel az Orseégftúz feong- ress«LWi termében kezdődött. A DanacswwKkSO» megjeien: Dobi Irtván, az. Ejndfci Tanács elnöke, Hidas István, a Ma­gyar lDolgosc*: Partja Politi­kai Bkwttságúnak tagja, 3fc Sf\l~ nwzwrtanács eaáfidh^gewese, Végh Béla, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének titkára, Szíjártó Lajos építésügyi öMnánstei', Alftomá- re Iván éiehma*ripari mi­niszter, Bognár József belke­reskedelmi miniszter, Bébrils Lajos közlekedés- és posta- ügyi miniszter, Román József egészségügy; miniszter. Szabó Gergely, a jnittisetertánáes tit­kárságának vezetője, Czatoó Kálmán, a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyésze, Far­kas László, a Magyar Dolgo­zik Pártgabudapeeti pértíbtzoU ságónafc titkáig és Remegi Fe­renc, az eprtöiper szeksEerve-, zeé elnöke, Kiüós: József épöéaftgyí mi- niszteiheiyetteg einSki meg­nyitója után Szíjártó Lagos ép»*é»ügg»i ramijBter mondott beszédet­Churchill nyilatkozata London (TASZSZ): A Reu­ter h űtigy rvöksóg közölte azt a levele*, amelyet CSbunchill a Konzeroatfv Párt wocdlfordi szervezetének elnökéihez inté­zett A levéábesi Churchill is­merteti azokat ae. okokat, me­lyek miatt lepwnnött a mi- nisitenekwki tisztségről. AzáL tatára* választások alkalmá­vá — jelentette kt Chtrpdhii!, — a kormányfő ée a párt­vezér ksfejti az új pariamemt- bep Intüreteralö politikát, ame­lyet se(jáí maga köteles meg­váló* tani. Bizonyos idő óta úgy hiszem, hogy az én ko­romban «en lehet meghalá- ix»»y»n időre magamra vál­lalni ilyesféle új kötelezettsé­geket. A bann érdek tehát, hogy utódom keöó időben hoz­zálásson iaöleieaetzségeiiiek el­látásához és az orseág elé ter­jessze programját, amikor er­re elurfcározza magái ‘ Megnyílt az ázsiai országok értekezlete K U LFÖLDI HÍREK BERLIN Öt nyugatnémetországi tar­tomány, Bajorország, ALsó Szászország, Baden Württem­berg. Észak Rajna-Vesztfália és Hessen, április elsejétől kez­dődően adóbevételének csupán 32.5 százalékát utalja át az ed­digi 38 százalék helyett a bon­ni központi kormánynak és ez­zel megkezdte a már régeb­ben bejelentett részleges adó­sztrájkot. Schaffer bonni pénz ügyminiszter azt követeli, hogy a tartományok, tekintettel a súlyos újra felfegyverzési ki­adásokra, adják át adóbevéte­lük negyven százalékát a sző. vétség! kormánynak. Schaffer kijelentette, hogy a tartomá­nyok részleges adósztrájkja tel jes felborulással fenyegeti az állami költségvetést. MOSZKVA Mi nem vagyunk olyan osto­bák, hogy elhigyjük, valóban hatálytalanították az angol­ra ki szerződést és hogy lrak szabad lett. A török-iraki ka­tonai szövetség Törökország, bán is a nyugati imperializ­mus bázisa lett. Szégyenkez­nünk kell az iraki dolgok miatt. TOKIO A japán sajtó és rádió fi­gyelmének középpontjában az a tény áll, hogy az amerikai kormány nem hajlandó fogad­ni Sigemicu japán külügymi­nisztert. A lapok az amerikai vissza­utasítást a Japánnal szemben megnyilvánuló lebecsülés jelé­nek tartják. DELHI A Tiines of India saaignni tudósítója jelenti, hogy a dél­vietnami vallásos szekták az­zal vádolják ax Egyesült Al­antokat, hogy „nemcsak be­avatkozik Dél-Vietnam belpo­litikájába, hanem arra is kísér­etet tesz, hogy Ngo Dinh Diem kormányt a délkoreaihoz és a formosaihoz hasonló tí­pusú katonai diktatúrává vál­toztassa.’* WASHINGTON Johns tón dccnokra tápáréi és Margaret Smith köztársasági párti szenátor a napokiban tör­vényjavaslatot terjesztett az amerikai kongresszus elé. A törvényjavaslat értelmében meg lehet tiltani „bármely rótt vagy nyomtatott anyag” postai szétküldését, azzal az ürüggyel, hogy éiiősegtflheti az úgynevezett „viiágkomrmrniz- mús“ ügyét. A washingtoni Post and Ti­mes Héráid című lap szerkesz­tőségi cikkében rámutat, hogy ez „még a cenzúránál is rosz- szabb” és hogy a törvényjavas­lat ellenkezfe az amerikai al­kotmánnyal. PEKING Harry Pollit, Nagy-Britan­nia Kommunista Pártjának fő­titkára Robert Tewart kísére­tében szerdán repülőgépen Pe- kingbe érkezett. A pekingi re­pülőtéren Llu Sao-csi. a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tit­kára és a párt több vezető funkcionáriusa fogadta őket. DONIZETTI 1 848 április 8-án 107 évvel ezelőtt halt meg Berga- moban Donizetti, minden idők, de főleg korának egyik leg­zseniálisabb olasz operaszerző­je. Tehetsége rendkívül korán fejlődött. Velencében katonás­kodott, mikor „Enrico di Bo­logna” c. operáját nagy siker­rel bemutatta, de döntő sikert Rómában aratott az 1822-ben bemutatott „Zoraide di Gráná­tod c. operájával. Tehetségét annyira méltányolták, hogy fei mentették a katonai szolgálat alól, hogy akadálytalanul él­hessen nagyszem hivatásának. Mestereiként az életrajzírók Mayrt, Piiottit és Mattéit em­lítik. Alkotó szelleme rendkí­vül termékeny volt. csak ope­rája van 70. azontúl sok istru- mentális művet is írt. Bellim­nek rövidesen nagy versenytár­sa lett az opera terén. Európai hírnevét az 1832-ben Milanó­ban színrekerült „Elisir d’ amore” (Szerelmi bájitaí) c. vígoperája alapozta meg, de mindjárt döntő sikere lett a „Lucrétia Borgia” c. roman­tikus nagyoperájának is. 1855-ben Nápolybán nagy si­kerrel mutatják be a „Lucia di Lammermoor”-t. Egy ideig Ná­polyban éh mint az Állami Konzervatórium zeneelmélet- tanára, de csakhamar Párizsba költözik s itt írja meg né­hány világhírűvé vált művét: „La favorité” (A kegyencnő)-t, a „La füle du régiment”-t, ez utóbbi nálunk „Mari, az ezred leánya” címen került színre. Nagy hatást ért el a „Don Pas- quale” vígopera is. Az operák sikerének titka mindenütt a dús invención fel­épülő elragadó melódiabőség, a szereplőhősök vonzó, szeretet­reméltó egyénisége. A „Luere- tia Borgia” jelentősége abban nyilvánul meg, hogy korának léha, blazirt, becstelen karak­terét az idegeket feszültségben tartani tudó vakmerő és raffi- nált zenei nyelvezettel tükrözi Egyes komoly operái, különö­sen a „Belizár” vegyes érzel­meket keltettek. Az „Anna Bo ie*ia”, „Maria Stuarda”, „Ma­rino Faliero” operák, noha több helyen nagy közönségsi­kert értek el, a német kriti­kákban csak a „Donizetti— Dudelsack” csúfnevet kapták s egyidőre lekerültek a német színpadokról. 11 onizetti korában a zene-• * * szerzők a nagyközönség ízlése és kívánalma után in­dultak. Donizetti e tekintetben Rossini felfogását követte, aki­nek kedvenc mondása volt, hogy a művész legyen először rabszolgája a közönségnek, s azután ura legyen, fölébe emel kedjék, végül kiemelkedjék korából. Tóth Aladár így vont szellemesen párhuzamot Rossi­ni és Donizetti között: „Rossi­ni oly szakács, aki maga állítja össze az étlapot. Ezzel szem ben Donizetti'már csak a kész étlap szerint dolgozott”. Donizetti egy ideig Törököt- szágban is élt, II. Mahmud szultán udvari zenekarát ala­pította meg s megismertette a törököket az európai zenével. Élete vége tragikus volt, agy paralizise az őrültségig fokozó­dott. Az volt a fixa ídeá-ja, hogy ő már halott s látogatóit e szavakkal fogadta: Szegény Donizetti már halott. BÄN JÁNOS Kormányválság Braziliában New York (TASZSZ): — A United Press Rio de Janeiro-i jelentése szerint Caffé Filho elnök elfogadta kormánya min den tagjának lemondását. A jelentés rámutat, hogy a kor­mányválságot nyilvánvalóan „az októberben tartandó elnök válaszfásc&fcel kapcsolatos“ po litifcai okok idézték elő. A Reuter iroda jelentése szerint a Rio de Janeiro tér­ségétien állomásozó csapato­kat „harci készültségbe he­lyezték“, a kormányválság okozta „.politikád bizonytalan­ság“ miatt. Osztrák hivatalos körök a nyugati hatalmak nyilatkozatáról Bées (TASZSZ): Az osztrák hírügynökség április 6-án hi­vatalos jelentést közölt, mely szerint „osztrák részről meg­elégedéssel fogadták a három nyugati hatalom nyilatkoza­tát.” „Az osztrák koiimány — hangzik a jelentés — tudatá­ban van annak, hogy az állam­szerződés megkötése csak a négy hatalom megegyezése alapján lehetséges és a kor­mányküldöttség moszkvai lá­togatása során fő céljánál! olyan eredmény kivívását te­kinti, hogy a küloöttség visz- ssaérkezése után a négy meg­szálló 'hatalom ismét tárgyaló- asztalhoz üljön.“ A Szovjetunió Legfelső Ta Dácsának elnöksége megalakí- ( rótta a Szovjetunió széniparit üzemépítési minisztériumát és az új minisztérium kezelésébe) átadta a Szovjetunió Minisz- 4 tertanácsá által jóváhagyott j jegyzékben szereplő szerveze-) teket és vállalatokat. 1 A Szovjetunió szénipari) üzemépítési miniszterévé a Lég) felső Tanács elnöksége Leo-) nyid Georgijevics Melnyiko-j vöt nevezte k>i, s egyúttal fel-) mentette a Szovjetunió buka-( resti nagykövetének tiszte alól. < BEIRUT j Az An Naliar című lap be- ( számol arról, hogy a kairói l rádió híradásaiban élésen bí-< rálta Chamounnak. Libanon1 köztársasági elnökének török- < országi utazását. A kairói rá- < dió híradásaiban rámutatott,1 hogy Chamoun törökországi1 útja nem időszerű és hogy ez az út kapcsolatban áll azok-1 kai az erőfeszítésekkel, ame-1 lyeket Anglia tesz a török- iraki katonai szövetség kibőví­tése érdekében. A Telegraf cí­mű lap tájékozott körökre hi­vatkozva közli, hogy Anglia hivatalos lépéseket akar tenni Libanon és Szíria kormányá­val szemben, hogy rávegye okét, csatlakozzanak a török­iraki szövetséghez. MONTEVIDEO Uruguayban aktívan folyik az aláírásgyűjtés a' Béke Vi­lágtanács Irodájának felhívá­sára. Az aláírásgyűjtési kam­pányban a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek vesznek részt. BEIRUT A Telegraf című libanoni lap kommentálja az 1930. évi angol-iraki szerződés „hatály­talanítását”. János írói pá- Kodolányi lyakezdése az-------------------ellenforradalmi k or első, legkomorabb évtize­dében, a huszas években folyt le. Munkásságának közel más­Í r félévtizedre eső szakaszából merít az a visszatekintő, — k sok részleteredményében a ma J ga korában már előre, a hala- 1 dás irányába mutató — gazdag ) válogatás, amelyet a közelmúlt zban adott kezünkbe a fenti i címmel a Szépirodalmi Könyv- i kiadó. Kodolányi ebben a kor- ^ szakban nagyrészt az ifjúság, ) az első öntudatos eszmélés, az ) első válságok élménykincsét, f parazsát és füstjét elevenitet- 4 te meg elbeszélései, kisregé- f nyei változatos sorában. Leg- (mélyebb ifjúkori élményei két 4 nagy forrásból fakadtak. t Az egyik a szülői ház volt, t a dzsentrivel még kacérkodó, f bár valamilyen tartósult le- d mondásban élő középosztály- r beli tisztviselőcsalád köre a f zsarnok és maradi apával, a f mostohaanya édeskés szerele- ■ f tével, úrias tetszelgésével, egy i f második házasság sok rossz i r ízével, feszültségeivel. Ez az ■ J elszigetelt, meddő és hazug úri : J környezet korán lázadásra ■f késztette az ifjút. Eles szeme, J korán kifejlődött világos és ‘ pontos valóságérzéke egy-ket- t tőre feltárta előtte az úri házat ^körülvevő parasztfalu sokrétű . d társadalmát. A fiatal író mé- .»lyen és bátran merített a Pécs- -f váradon, majd különösen ; f Vajszlón — az első' világháború előtt és alatt — szenvedélyes f együttérzéssel átélt viharos fesztendők társadalmi harcai­dnak, forradalmi izzásának szé- t A les, mély áradatából. Az ottho- ijnától, osztályától egyre öntu- dalosabban, határozottabban el " idegenedé diákot Vajszlón és ÉLTEK, AHOGY TUDTAK környékén egy életre szóló ha­talmas öleléssel vonta magá­hoz az ormánsági parasztság különös, eltorzult, mélységesen és tragikusan beteg társadal­ma, szenvedélyes vágyat éb­resztve benne — kezdetben — hogy megmutassa, a világ elé tárja ezt a sorvadó zugot az ország testén. Az Ormánságnak a . mesebe­li szamárbőr módjára folyton zsugorodó falucskái, Vejti, Lu- zsok, Hirics, Páprád, Oszró, Kákics és a sok-sok többi hely sokezerholdas nagybirtokok, nagybérletek gyűrűjében seny- vedtek. A Majláth, Battyhány, majd Benyovszky, Draskovics grófok és a pécsi székeskápta­lan hatalmas birtoktestein kí­vül azonban magukban a fal­vakban is ott rágcsált a társa­dalom testén az ellenség, a zsírosparasztok, falusi kapita­listák, malmosok, bérlők stb. hada. Kodolányi már legkorábbi el beszéléseiben, így például a híres „Szép Zsuzskában” vilá­gosan megvonja, megrajzolja az ellenség hadállásait az or­mánsági parasztság körül. Szép Zsuzska, ez az égőszernű falusi hetéra és tudós asszony csúffá teszi a gazdag bérlőt egyhelyt, végezetül azonban maga is egy terjeszkedő gaz­dag paraszt áldozata lesz, az kaparintja meg ősei talpas há­zát, Zsuzska életének utolsó menedékét. Miközben az Or­mánság különös, bomlott, el­fúló népéletébe világít az író, az öregasszonyok, a szülikék matrjárkális uralma alatt fo­lyó vergődésbe és tragédiákba, azonközben rá-rávillantja a fénysugarat a remény, a jövő, a haladás jeleire, embereire is. Míg a malom tájékán a gazdag Benedek testével védi a pén­zes-szekrényét és ott esik el, a pénztárszobában egy igazságos­nak éreztetett, jól érzékeltetett forradalmi nyugtalanság csapá sai alatt, azonközben a falu végén a szegényparasztok, a semmitlen éhesek egy gépész vezetésével lázasan szervezked nek és tanulnak a magyaror­szági kommunista forradalom eredményei, jó hírei alapján. Mert ugyan szerb megszállás alatt áll a vidék. — de. — amint az író ezt jól érzékelteti — a szegénység, az osztályér­dekbeli közösség vezető köze­gén át mégis csak elhat a tul- nan magasan lobogó forradal­mi tűz . melege Délbaranya falvaiba és kinyitja a szeme­ket, felgyújtja a Szíveket. (Atyai hajlék, 1927.) Másutt a forradalom egy igaz, áldozatos katonája, egy munkásból lett vöröskatona alakját emeli bát­ran a magasba a pályát kezdő fiatal Kodolányi János. A mun kás nyugalmát, eltökéltségét, magasabbrendü emberségét éles ellentétességben mutatja itt be fejüket vesztett kispol­gárokkal szemben, akik a ro­mán beavatkozók előnyomulá­sát áhitják, csakhogy elbukjék a magyar munkások és pa­rasztok forradalma. (Küszöb, 1926.) emberei és erői más módon is jelentkeznek még ezekben az elbeszélések­ben. Alig méltatható megiga­zulással, felbuzduló szívvel ol­vastuk például újból „József, az ács” érett írói művészettel, széles, nyugodt előadással elénktárt történetét. Ebben az elbeszélésben a munkájúval, mesterségével teljesen egyé­forrt, — sajnos, közben már megöregedett - — egyszerű falusi ácsmester csendes, belső, drámáját kísérhetjük végig. A munka és mesterségbeli tudás, tapasztalat erkölcsi fényessége, méltósága, felmagasztosító ön­tudata árad ebből az elbeszé­lésből. Kodolányit a társadalmi valóság mindig jelenlévő lég­köre és szenvedélyes ábrázolá­sa, újból és újból való felvázo­lása magasan társai fölé emel­te életműve ez első korszaká­ban. Megdöbbentően erős, mé­lyen átélt élményei jóidéig a nyers, alaktalan valóság még nyersebb színekkel dolgozó festőjének tették meg őt, de a művész alakító ereje , hamaro­san fölébe kerekedett a feldol­gozatlan roppant élményanyag áradatának. Kodolányit erőtel­jes társadalmi valóságérzéke, széles, epikus elbeszélőművé­szete, jó drámai érzéke az ala­kok szembeállításában, a hely­zetek csoportosításában, egy­szóval művészetének értékei és mondanivalójának igazsága kezdettől az egész ország egész parasztságának írójává tette, noha ő a lábát, az Ormánság zugában vetette is meg. Am amit elmondott és ahogy azt elmondta, érvényes , volt az egész parasztságra. Irodalomtörténetírásunk és kritikánk gürgető feladata en­nek a harminc esztendőn túl­A ha adás járó pályának felmérése, hala­dó értékeinek feltárása. Fel­adata azonban az író korlátai­nak, műve befejezetlenségének szemügyrevétele is, hogy ter­mékeny ösztönzéssel vezethes­se ezt az alkotóművészt a tisz­teletreméltó, bátor és erőteljes pályakezdés méltó folytatására. Kodolányi János a harmincas években látszatra megtorpant, a szenvedélyes rámutatás, a társadalombírálat útjáról el­tért és a múltba menekült. „A vas fiai” regény kolosszusa tói kezdve történelmi tárgyú mü­vekkel lépett fel. A „Vas fiai”, vagy például a „Julianus ba­rát” című regénye is a művé­szi sugalló erűvel újraélesztett ősi baranyai, ormánsági nép­életből, népi erőkből merít legmélyebben. Nagy és sokrétű feladat tehát ennek a megtört, majd újból íelívelni készülő alkotó pályának helyes, kor­szerű megvilágítása és támo­gató bírálata. János a „Föld­indulás” hatal­mas, de meg­oldást nem adó figyelmezte- ése óta népének és önmagá­nak is adósa. Az Ormánság­ban is kitárult tíz éve a fal­vak határa, — ott is vissza­szorult, megtört a fojtogató osztályellenség halálos fenye­getése és a parasztélet szem­határa hatalmasan megnőtt. Most megjelent kötete bevése­tt! soraiban maga utal népével szemben érzett adósságára az író. Ortutay minapi cikkének szavaival — Kodolányi régi írásaira is úgy kellene felein: mai műveinek, mint „egy el­haló verssor után a diadallal visszazengő rímnek.” (TTIT) GALLOS FERENC Kodolányi 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents