Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

Anu.is s NAPLÓ $ ... igazgyöngynél drágább a tartalma Egy Jevél története J ászhu József elvtárs, a ■*'' bonyhádi Dózsa 'ierpa tsz tagja mar mm fiatal ember, 63 éves. Kenyere Já­vát bizony az elnyomás, a kíbsákmányolás, a véres ter­ror idején, a felszabadulás előtt, — mint ahogy mon­dani szokás — már megette. «1945 az az időpont, amióta sok-sokezer elnyomottal együtt rá is felvirradt a sza­badság, a boldog, gondta­lan élet napja. Biztosabbá vált ez az út, amikor belé­pett a tsz-be. Segített a párt, s ma is segít. Megmutatta akkor is a felemelkedés he­lyes útját s napjainkban l hónapos pártiskolára küldte, hogy tudását, tisztánlátását, elvi szilárdságát erősíthesse. * Esteledik, vége a munká­nak a tsz-ben, Lászlói elv­társ hazafelé ballap. Már egész nap az járt eszében, .hogy levelet kellene írni az újságnak. Da olyat, amelyből kitűnik, hogy a Dózsa Népe tsz állandóan fejlődik, nem pedig tönkremegy, minUxhogy az ellenség igyekszik Invesz­tálni. Napközben maga is hallott ilyen véleményeket. Beszélt, agitált a párt, a ma­ga igaza mellett, de úgy érez­te, országnak, világnak is oda kell kiáltani, az újságon, keresztül is: az ellenség hangja az, amelyik a dolgo­zó parasztok igazi felemel­kedése ellen szól. Ingylík, hogy a tsz tagoknak megvan a tenyerük, húsból, zsírból, szalonnából sem szorulnak o kulák könyöradomár.yára — persze kemény munka árán. összehasonlíthatatlanul job­ban boldogulnak mint az­előtt. Jut most szép ruhák­ra, rádióra és még sok másra ami régen csak teljesületlen óhaj, vágyálom maradi. Mindezeket elgondolva, este le is írta. Az első sorokat azonban annak szán­ta, hogy megköszönje a párt gondoskodását „...hogy lehe tőséget, adott arra, mivel most 63 éves koromban párt­iskolára mehettem”. — S az íven, mint kitűnően képzett katonák, szabályos sorokban sorakoznak gyöngybetűi. — Gyöngy az alakja, de minden igazgyöngynél drágább a tar­talma ... Egy, a múltban ki­semmizett ember felszaba­dult, egyre szebbé váló éleié­nek egy-egy mozzanata, egy- egy beszédes bizonyítéka. ID zt nem. tudják meg- cáfolni, ezt nem cá­folhatják meg” — elgondol­kodik. De eszébe jut, hogy mégis pontosabban kellene meghatározni ezt a megvál­tozott életet. — Magamról írok — dön­tött végűi. — Azt hiszem, ha egy 63 éves ember jövedel­mét megtudják, el megy a kedvük a f érdiig été stől. S az igazgyöngyök sorába oda 'ke­rül, ■— „ ... szeretnél; egy pár adatot ismertetni a ta­valyi elszámolásról, Én 9.5 mázsa búzát, 2 múzsa árpát, 70 kiló rozsot. 4 mázsa bur­gonyát, 45 kiló almát, 4 má­zsa kukoricát Icaptam. 423 munkaegységem volt s erre Icaptam 5 forintot egysegen­ként előlegbe, s még 800 fo­rint készpénzt. Ezen felül még a háztájin is termett 8 mázsa kukoricám. 6 mázsa burgonyám, az apróbb dolga­idat nem is számítom. Ahogy számitgatiam az egészet, pénzben kitesz közel 16 ezer forintot.’- —» Itt kissé megáll az írással s még hozzáteszi: — ,,... Jtol- keresett azelöft a magamformáju öreg ember ennyi mindent egyedül?” I j gy gondolja, miután le- írta, hogy ez a legjobb érv a tsz mellett. Egy idős ember is így boldogul, hát akkor még a fiatalabbak, meg akik nem egyedül dol­gosnak. De azért utána írja — Kasza György 42. Kovács Pál 18 mázsa búzát vitt ugyanakkor haza. De lehetne sorolni őket tovább rs. — De ennél többet akarunk az idén kapni. — írja le most már nemcsalt a maga, de az egész tagság véleményét. — Ezért most úgy fogtunk neki a tavaszi munkának, hogy többet is termeljünk. Ápri­lis 4-re tett vállalásunkat március 29-re teljesítettük. Befejeztük az árpa, zab, bor­só, aoMWz-L iHtoc vetését. EI­végeat&k a simitózist, szán­tást es az őszi vetések ápolá­sét is. Kertészetünkben is nemcsak előneveltünk 3 hold ra való palántát, de április 4-re egy hold káposztapa- l»r iát ki is ültettünk. Most kissé megpihen ... Nem, hozzá van ő szokva a nehéz munkákhoz, de az írás mégis más. ; . Még csak annyit akar még írni,' hogy mindezeket a párt szervezet: javuló, szervező, se­gítő, felvilágosító munkája nyomán érték el. Éppen ezért a pártszervezet munkájának további javítása fontos fel­adat. Es bekerül ű levélbe — „ ... a pártcsoportokat ki bővítettük, nagyobb gondot fordítottunk a népnevelőhá- lózat megszervezésére. Ko­moly segítséget adtmsk a DISZ és az MNDSZ szerve­zetnek is.” 'í/olna még ímivaló, de Lászlói, elvtárs úgy gondolja, elég ennyi mára, az idő is-későre jár, almás. Be­fejezésül azért még egyszer megemlíti, — „ ... azt hi­szem ebből is kitűnik, hogy tsz-iink fejlődik, erősödik c tagok jóléte nő.” — Hirtelen eszébe fiit még valami, s azt is hozzáírja. — Ezért jönnek az új. meg új jelentkezők is szövetkezetünkbe. Az elmúlt héten is 9 tagot -vettünk fel. Ezzel zárom levelemet, s maradok elvtársi üdvözlettel lászlai József' Példamutatóan vékáik a tavanzi munkát a mözsi Úttörő tsz tagjai A mözsi Úttörő tsz-ben ta­valy előtt nem a legjobban indult be > a tavaszi munka. Még az idén is több tagnál észrevehető volt, hogy nem a közös érdeket tekintik első­nek. A pártszervezet és a tsz vezetői érezték, hogy tenni kell valamit. Tettek is, Sze­mély szerint győzték meg a tag ságot, hogy régi jó hírnevük Visszaszerzése, jólétük állan­dó emelkedése érdekében va- latnennyiük összefogására, jő munkájára szükség van. A ré­gi vezetőséggel ellentétben nemcsak beszéltek a tagság gondjaival való törődésről, ba- nam igyekeztek segíteni is. A mözsi Úttörő tsz tagjai­nak munkakedvét tokozta az is, hogy a tavaszi munkák megkezdése előtt a teljesí­tett munkaegységekre biz­tosított a vezetőség nyolc forint előleget. Ebből is látták a tagok, hogy a szavakat tettek követik. A tettek és a felvilágosító sza­vak, így együtt nem voltak hiábavalóik. Megkezdődött a munka, amelynek eredményeként már cius 26-ig befejeződött a ko- rt.tavaszi növények vetése. Szinte égett a tagak keze alatt a munka. Földbekerült Ifi holdon a tavaszi árpa, 34 holdon a zab, 14 holdon a nap raforgó, 10 holdon a cukorré­pa, 5 holdon a bongó és két holdon a mák. A vetés mel­lett fej trágyázták, fogasolták, hengerezték őszi vetéseiket, A múlt év őszén és a tavaszon 100 holdat trágyáztak és szán­tottak le, ami azt jelenti, hogy most nagyobb területen pótol­ják a talaj táperejét, mint eddig három év alatt. A 670 holdon gazdálkodó 93 tag megpróbálja a jó hírne­vet visszaszerezni a mözsi Úttörő termelőszövetkezet­nek. Ez sikerül is, mert nem csak egy ember akarja azt, hanem mindannyian. A tagságnak közös határoza­ta volt, hogy az összes kapás- területet osszák fél’a tagok között. Minden tagra 1,900 négyszögöl kapás jut. A terve­zett 1*7 mázsás kukoricater­més helyett legalább 30 má­zsát akarnak elérni, mert be- vesetik a premizálást is. A. jó eredmények elérésében igen nagy része van a gépál­lomás traktorosának, Fekete Jánosnak is, aki szinte éjt nap­pallá téve dolgozott, hogy se­gítse munkájában a termelő- szövetkezet tagságát. Megváltozott a munka, az é,et a mözsi Úttörő termeiő- 'övetkezetben, s így a jó eredmény nem maradhat el. Nem cserélnék egy 20 holdas paraszttal sem . . A KOMP ZAJTALANUL ÚSZOTT a vizen. Maga alá gyűrve a szembe sza­ladó hullámokat, melyeket a csípős északkeleti szél ugyancsak szaporán te­relgetett a túlsó part felől. A kopasz akácok mögül takaros, hosz- saú épületek tünedeztek elő. Az egyik tiAz fehér homlokzatát vörös csillag dí­szíti, jelezve, hogy ott van a faddi Uj Éllet termelőszövetkezet irodája. Az elnököt az irodában találtam. Bok­ros eivtárs a brigád Veze t ők k e I, a mező­gazdásszal és a könyvelővel számadáso­kat vizsgált felül. Kint havazni kezdett, az iroda ajtó egyre gyakrabban nyílott és emberekkel telt meg a szoba. Valaki bekapcsolta a rádiót. Lágy muzsika ve­gyült a bicskáit csattanásába. Dél felé járt az idő. Egyik-másik elé kenyeres ruha terült kolbásszal, szalonnával és fehér házi kenyérrel. Itt ebédeztek azok ti tagok, akik a faluban laknak, a töb­biek hazamentek meleg ételre. KÖRÖSI ISTVÁN BÁCSIT kértem meg, hogy beszéljen a termelőszövet­kezetről, a maga és a családja életéről. — 1950. szeptemberében alakítottuk még a termelőszövetkezetünket. Az ak­kori alapító tagok ma" is mindannyian tagjai vagyunk a termelőszövetkezet­nek. Én 1926-ban kerültem ide a vár­szegi pusztára. A felszabadulásig ura­sági cseléd voltam. 51 éves vagyok, öt családom van. Felnőtt fiaim közül az egyik katona, a másik meg velem dol­gozik a termelőszövetkezetben. A lányo­mat két éve adtam férjhez. A hozo­mány-bú torért 6000 forintot fizettem nyomban a vételkor, — jegyzi meg mo­solyogva. — A múlt évben ketten a fiammal 920 munkaegységre dolgoztunk rá. Ne­kem 502 munkaegységem volt. Kap­tunk 28 'mázsa búzát, 19 mázsa kukori­cát, 11 mázsa őszi árpát, 11 mázsa bur­gonyát, 30 mázsa szénát, olajat, papri­kát, szappant, ezeken kívül 12.000 fo­rint készpénzt. Van tehenünk, anyáko. cánif, 2 süldőnk, meg az aprójószág. A két évvel ezelőtt keresett kukoricával és árpával etetjük jószágainkat. A té­len négy hízót vágtunk. Az egy hold háztájj i földünk is hozott valamit. — Szóval nem cserélnénk egy 20 hóldas paraszttal sem. A TERMELŐSZÖVETKEZET kora- tavaszi vetései már rég a földben van­nak. Az őszi kenyérgabona vetésüket még a februári enyhe napokban fejtrá­gyázták. A három holdnyl dohányülte­téshez szükséges palánták is zöldülnek már. Csaknem ott tartanait, hogy nem találnak munkát. Szinte hihetetlennek tűnik ez, de így van. Az istállók, ólak hófehérek, ragyogóan tiszták. A 18 anya koca alatt — valamennyi a napokban ellett — nyüzsögnek a tarka-barka ma­lackáit. As 5—6 hónapos mangalica és cornwal tenyészkanokból és anyának való süldőkből, falkák huilémzanak a tágas ólakban. A tehenészetben március elején bevezették a napi háromszori fejést. Ennek az lett az eredménye, hogy a napé fejési átlag 7.6 literről 9.7 literre emelkedett. Az egyedi takar­mányozás bevezetéséhez elkészültek az eíetőrácsok, Május 1-re el akarják ér­ni a 10.8 literes fejési átlagot. Beszélnek a terveikről is. Fokozot­tan rá fognak tárni a munkaintenzáv és a nagyobb jövedelmet biztosító ipari növényfálék, ezenkívül a takarmánynö­vények termelésére. Az utóbbit márts megkívánja a rohamosan fejlődő állat- tenyésztésük. Az 50 hold keresztsoros búzavetésükről 12 mázsás átlagtermést várnak. A multévi 27 forintos munka­egységgel szemben, az éa évben beter­vezett 40 forint helyett 52 forintot akar­nak elérni. A 40 forintos munkaegység­jövedelem elérésének már most a jelen­legi szarvasmarha és sertés törzsállo­mány hozamát f igye lembe véve is, meg­van a biztosítéka. A BUCSUZÄSKOR három új arcot pillantottam meg az irodában, az isme­rősök gyünkében. Udorosits József két fiával az előbb érkezett a belépési szán­dékuk hozta ide őket. Az elnök hang­ját hallom, ahogy invitálja a jelentkező­ket: — Jöjjenek. — Nézzenek körül a gazdaságunkban, mi nem beszélünk, ha­nem beszéljen helyettünk az, amit ná­lunk látnak. A gazdaság megtekintésének eredmé­nyeképpen ismét szaporodott három tag­gal a faddi Uj Élet termelőszövetkezet tagsága. SzÁszy Ifjiiságunk nevetésének kérdéseiről A könyvkiadók is felelősek az ifjúság erkölcsi felfogásáért! Verem együtt bizonyara sok szülő és nevelő olvasta öröm me: és teljes együttérzéssel a Tolnai Napló március 30-i szá­múban megjelent beszámolót a „Szülők iskolája“ címmel. Osz­tatlan önömmé! értesültünk arról, hogy sokan vannak, akise szivükön viselik az ifjúság sorsát, jövőjét. Úgy látszik, nem csak szívükön viselik a jövő nemzedék sorsát, hanem tenni is mernek érte valamit, megmutatják azt az utat, amelyen haladni kell. Az öröm. amit az említett előadással toapcsclatban érez tünk, a legjobbkor ért bennünket. Ugyanis a közelmúltban fogott el bennünket a bizonytalanság érzése ezen a téren. Sze retettel támogattuk az Olcsó Könyvtár akcióját, tanulóinkat buzdítottuk a valóban olcsó kiadványok beszei-zésére, olvasá­sára Hivatkoztunk arra. hogy minden kuitúremhemek érdek­lődési körébe bele totói, hogy tartozzanak a könyvek. Ezekbe! megismerhetik a szépet és a jót. Iránymutatást kapnak, szó­rakozva tanulhatnak, de a köny-v sok nehézségen is átsegít: az embert. Nem kell' érveinket tovább sorolném. úgy gondolom, minaenki Ismeri őket, különösen a pedagógusok. Mikor yégre tanulóink zöme már vásárolta. Olvasta ez Ol­csó Könyvtár kiadványait, amelyek között-számos, valóban ki­váló ifjúsági munka szerepelt, mint derült ágiból viliérrtcsapás. tették fel és tehették fel egyesek a kérdést: ,.Ez az a szép és jó, amit esek a könyvek nyújtanak?“ Csodálkozással és értet: lenül állottunk az egyik új kiadvány előtt. Nem akartunk hűl­ni szemünknek! Az, Olcsó Könyvtár mindenki által -könnyen és olcsón beszerezhető új példánya Bocaeeio Novellák címet viselte. Ne értsen féke senki, nem akarom Bocaocio értékét kiseb­bíteni. Úttörő Voit munkássága, elsők közé tartozott, akik az élet nyers realitását merték ábrázolni. Megmutatta a maga rideg valóságában az álszjenteskedést, képmutatóét. Nincs is semmi kifogásunk az ellen, ha Bocaocio Dekametern jót, vagy akár csak ennek szemelvényeit a felnőtték részére hozzáfér­hetővé teszik. K.soé szontoesn túlzás, hogy éppen az Olcsó •Könyvtár kiadványai között a tanuló ifjúság kezébe adjuk. Valószínűnek tartom., nem az volt z cél, hogy a Novellák­ban összegyűjtött eseteiket példásnak tekintse ŰLaialaágtínk. — Fel tételezem, hogy7 az, Olcsó Könyvtár illetékesei jó «ajándék­kal határozták el a gyűjtemény kisoáséi. Bizonyára nem gon­doltak arra, hogy a fejlődésben lévő fiatalok nem azt fogják észrevenni Bocaocio írásaiban, amit észre keltene venni, az álezenteskedő, aíakoskodó felfogás helytelenségét. A 14—IS év körüliek éppen azt keresik, esetében zz elbeszélésekben, amin a józan, helyet; ítélőképességgel rendelkező felnőttek át sík te- tvak. Azoknak, akik a kiadásra vasé müveket válogatják, sze­retném , figyelmébe ajánlani MeJkai-enkonak ezzel a problémá­val foglalkozó írásét. Megtalál»Mó a Szüi-őto Könyve című Tnta*éjárjak 164. oldalán. Azokról a fwteúofcról saó-1, afcik Pusfcin írásaiban is a pikantériát keresik. Azt kérjük, mi szú lóit, pedagógusok egyaránt, ne rtehezáteék meg a kuktára ter­jesztését azáltal, hogy olyan könyveket adnék fiátáteágunto kezébe, amelyet félreérthetnek, korukból, fejlettségükből ki­folyólag iehvffnagyamafaainak, éppen azt olvassák ki belőle, amit nem kell. KENDERESSY TIBOR giir.názitjmi tanár. Gyéré. • • 8gy iiiiiie|ielliiiik. írják levelezőink az április 4-i ünnepségekről Ranga Józsefné paksi járá­si MNDSZ-titlcár ezt írja: A puKsf attalanos is.KO.ak április 2-án tartották házdün- nepségüket. Az ünnepélyt út­törőavatással kötötték össze, amelyen resztvettek a párt, a DISZ és az MNDSZ-szervezet képviselői is. Ezen az ünne­pélyen osztotta ki az MNDSZ a község egyes vállalataitól — a konzervgyártól, a földműves szövetkezettől, a KTSZ-tól, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetétől, a Sütőipari Vállalat­tól, a FÜSZÉRT-től, — össze­gyűjtött pénz és természetbe­ni juttatásokból összeállított ajándékcsomagokat, amelye­ket a Vendéglátó Vállalat tár­sadalmi munkává! készített el. Az iskolai ünnepély után a tanulók uzsonnát kaptáit a szépen feldíszített Béke étte­remben. Az 1945-ben született 140 paksi úttörő tejes .kakaót, tor­tát, kiflit, csokoládékészietet és egy kis füzetet kapott ^jánaév bi«. Az a rövid egy óra, amit a M éves paksi pajtások együtt töltöttek, éreztette, hogy ■lálurik legtöbb érték az em­ber. Kovács Ferencré levelezőnk a gyulaji ünnepségekről szá­mol be. — Nagyon jól sike­rült az április 4-i ünnepség, amelyet a kultúrotthonban tar- tettünk meg. 10 órákon kez­dődött meg az ünnepély. Az ünnepi beszámolót kultúrmű­sor előzte meg. szavalatok, énekszámok és egy rövid je­lenet. A kultúrház teljesen megtelt ünneplő közönséggel. Este mozielőadáson szórakozott a Község dolgozó parasztsága. * Április 4-én reggel arra éb­redt Szakály község lakossá­ga, hogy a tanács dolgozói ze­nével és nótával köszöntik a beadást légióéban teljesítő és a tavaszi munkák elvégzésé­ben legjobb dolgozó paraszto­kat. A hangoshíradón keresz­túl „ legjobb állattenyésztő gazdákat is' köszöntötték, akik elismerést arattak jószágok­kal az állatbemutatón — így számol be a szakályi ünnepsé­gekről Lezsák Béla levele­zőnk. — Tíz órakor a kultúr- fcázban megkezdődött a? ün­nepség, amelyen az iskolások szavalatokkal és énekszámok­kal szerepeltek az ünnepi be szén után. Máth? .Aladárné ta­nítóik) fáradságot nem ismer­te készítette elő a tanulók sze­replés-ét. Délután a szakályi úttörők és a hőgyészi görög gyerme­kek utána Szabály és Kurd ’abdarúgói mérték össze ere­jüket. A labdarúgómérkőzés urán kerékpárverseny került megrendezés ;e, este pedig mo­zi előadás volt. Ivétszercsen használják a melegágyakat a bonyhádi Dózsa iVépe lermclőszüv ctkezetben Bogos Margit, a bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetke­zet tagja szedi a melegágy­ban termesztett primőr salá­tát. Amint középen látható, agy sor uborkamsgo-t is vetői­tek a saláta közé. Ezzel az a. céljuk, hogy kétszeresen ki­használják a melegágyakat, mert mire az uborka elkezd terjeszkedni ég nagyobb terű letre lesz szüksége, adaigre kiszedik a salátát, 4

Next

/
Thumbnails
Contents