Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

Munkások, munkásnők, ifjúmunkások! Erősítsétek a munkás-paraszt szövetséget! A „mesés Keletrőla párizsi szerződésekről és a magyar vendég­szeretetről beszél Iradzs Eszkandary, a kiváló iráni békeharcos jrínról s a körülötte fek­‘ vő országokról általában úgy szoktunk beszélni, mint a „mesés Keletről”. Fantasz­tikus útleírások, gyermekkori meseemlékek Aladin csoda­lámpájáról és a hajós Szind- bádról, a valószínűtlenség ha­tárán mozgó történetek va­rázslókról és a mangófa tit­káról, mind megerősítették ezt a „mesés Keletről” szóló hiedelmet. Valóban olyan cső dálatos országok ezek? — Irán rendkívül gazdag ország, — beszéli Iradzs Eszkandary, a Békevilágta­nács Szekszárdon járt tagja, — s változatos földjein min­den megterem. Talán sokan nem is gondolnak rá: rendkí­vül nagy ország, négyszer akkora, mint Franciaország. Hatalmas hegyei vannak, nem ritkák a hatezer méter magas csúcsok sem, s, éppen ezért klímája nagyon válto­zatos. Az északi, hideg ég­hajlaton a téli 20 fokos hideg épp olyan megszokott, mint a déli részek nyári 50—60 fokos hősége. Ebben a válto­zatos klímában valahol min­den növény megterem, az is­mert gabonaféléktől a déli gyümölcsökig. Iránt mégis elsősorban a gyümölcsök ha­zájának szokták nevezni: a hosszú felsorolás helyett ta­lán csak annyit, hogy egyedül szőlőből 70 fajtát termeszte­nek. A gazdag föld azonban ** nagyon mostoha az itt lakókhoz. Mint Iradzs Esz­kandary elvtárs szavaiból megtudjuk, a lakosság túl­nyomó többsége paraszt, akik azonban rendkívül nagy nyo­morúságban élnek. — A lakosság túlnyomó többsége analfabéta, — be­széli. — A közegészségügy helyzetét pedig mindennél jobban megvilágítja egyetlen számadat: minden ezer csecse mőből 700 elpusztul, mert nincs orvos, nincs gyógyszer, de nincs társadalombiztosítás sem. Pedig Iránnak gazdag, • ősi kultúrája van, amely az arab hódítások idején is erő­sebb és magasabbfokú volt, mint á megszállóké. — Mi a helyzet jelenleg Iránban? — A közelmúltban nagy ér deklődés kísérte a Moszadik- ügyet. A komfliktust az idéz­te elő, hogy Moszadik álla­mosította a petróleumipart s feloszlatta a parlamentet. A király elmenekült, azonban az imperialisták segítségével ál­lamcsínyt hajtottak végre s azóta fasiszta jellegű katonai diktatúra van Iránban. Ez azt jelenti, hogy a haladó Toudeh-párt tagjai, a legjobb iráni békeharcosok ellen gyil­kos hajszát indítottak, statá­riumot léptettek életbe. Iradzs Eszkandary kiváló ismerője a nemzetközi jog­nak. A párizsi szerződések ratifikálásával kapcsolatban, mint nemzetközi jogász így beszél. — A párizsi paktum szöges ellentétben áll a jaltai és a potsdami szerződésekkel, amelyeknek az volt a lénye­gük, hogy a hitleri Németor­szágot legyőző hatalmak nem szövetkeznek egymás ellen. Az atlanti paktum és az ezt követő párizsi szerződések ezt a megállapodást szegték meg ugyanakkor, amikor újra életre keltik az imperialista Németországot. De ezek a szerződések ellentétben áll­nak az Egyesült Nemzetek alapokmányaival is, mely kimondja, hogy az öt nagyba talom — Kínával együtt ter­mészetesen — beszélje meg a vitás kérdéseket. Tfígezetül megkérjük, be­■ széljen valamit ma­gyarországi tapasztalatairól. — Sajnos, nem beszélek magyarul s így az emberek­kel közvetlenül nem tudok érintkezni. Azt azonban lép­ten,nyomon tapasztalom, hogy a magyarok előzékenyek, udvariasak, vendégszeretők. Épp a napokban történt ve­lem Budapesten, hogy egy trafikban cigarettát akartam vásárolni. Mikor a trafikosnő látta, hogy nem tudok magya rul, oroszul, németül és fran ciául kérdezte, hogy milyen nyelven beszélek. Erről jutott eszembe, hogy amikor 1950- ben Amerikában jártam, mi­lyen keservesen kellett tapasz talnom, hogy, aki nem beszéli az amerikai angol dialektust, elveszett ember. Még a taxi- soffőrök sem akarnak szó- baállni vele ... A szekszárdi békeharcosok sárközi szőttessel, sióagárdi babával és egy szekszárdi vö rösborral telt pompás csuto­rával kedveskedtek a jeles iráni békeharcosnak. A sze­rény ajándékok talán öreg­bítették Iradzs Eszkandary elvtársnak, a magyar vendég­szeretetről alkotott jóvéle­ményét. (CS) Só munkát véges » dnmbovái*! termelési bizottság Alig egy éve alakult meg Dombóvá­ron a 60 tagú termelési bizottság, amelynek legfontosabb feladata, hogy a község dolgozó parasztjainak munká­ját segítse. Ezt a feladatát be is tölti. A megalakulás után azonnal munká­hoz látott és á dolgozó parasztoknak azt a kérelmét valósította meg, hogy mezőőröket jelöljenek ki a határba, mert nagymérvűvé váltak a mezei lo­pások. Közösen választották ki azt a hat embert, akiket megfelelőnek tar­tottak e feladat ellátására. Ezután a határban kitisztítottak négy kutat, áp­rilis 30-ig pedig társadalmi munkával egy új kutat is ásnak. A kezdeti lendület ebben az évben sem hagyott alább. A termelési bizott­ságnak igen nagy szerepe volt a 60 hold tavaszi búza korai elvetésében. Megkönnyítette a dolgozó parasztok munkáját és ezzel meggyorsította a ko­ratavasziak vetését a termelési bizott­ságnak az a javaslata, hogy a vetőgép­pel nem rendelkező gazdáknál szervez­zék meg a vetőgép kölcsönzést. A gép­állomás, a helybeli termelőszövetkeze­tek és a földművesszövetkezet közel 70 dombóvári gazdának kölcsönzött vető- gépet. Az elvetett tavaszi búzának egy ré­szét a gazdák egymás között cserélték ki. Ezenkívül cseréltek pillangós virágú növények vetőmagját is. A termelési bizottság előre gondos­kodott például arról, hogy a földmű­vesszövetkezetben az őszi gabonák fej­trágyázásához, vagy a gyümölcsösök permetezéséhez szükséges anyagokat megkapálhassák a gazdák. A termelé­si bizottság javaslatára 300 hold köz­ségi legelő fogasolását, szerves és szer vetlen trágyázást végezték el. Adtunk már hírt arról is, hogy a gazdák, termelőszövetkezetek és szövet kezeti csoportok közös szövetkezése ered menyeként tavasztól őszig terjedő idő­szakra növendék szarvasmarháikat közös legelőn, úgynevezett gulyában tartják. Egy 70 holdas legelőt létesítenek rész­ben társadalmi munkával 150 növendék részére, egy féltetejű fészert és kará­mot is építenek. Ez a legelő a szarvas­di területen a községtől pár kilométer­re van. A legelőnek ez a része a leg­jobb. Emellet gondoltak arra is, hogy esetleges szárazság esetén is legyen1 zöldtakarmány, ezért a legelő mellett mintegy 8 holdas területen majd sza­kaszos beosztással zöld takarmányt ter­melnek. A község dolgozó parasztjai, terme­lőszövetkezetei, és szövetkezetei öröm­mel fogadták a termelési bizottságnak ezt a javaslatát. Buru Ferenc dombó­vári gazda és még nagyon sokan, ami­kor meghallották a közös állattartás­nak ezt a formáját, örömmel fogadták, mondván azt, hogy így nem kell el- adniok a növendékállotokat, hanem fel tudják nevelni. Csak egy-két jellemző példát mon­dottunk el a dombóvári termelési bi­zottság munkájáról. Ez a munka, ez a lendület az elkövetkezendő időkben még nagyobb lesz. A termelési bizott­ságban lévő 60 gazda az eddigi ered­ményeikkel és terveikkel azt a célt akarják elérni, hogy megkönnyítsék a dolgozó parasztok munkáját. As aranyrét Irta: PRISVIN Amikor a pitypang nyílik, nagyszerűen mulatunk mindig a bátyámmal. Akár ho­va indultunk 7*7 ő elől, én meg a sapká­ban — fontoskodva utána szóltam: — Szerjozsa! Bátyám megállt, hátranézett, én meg egyenest az arcába- fújtam a pitypang pelyhes magját. Az­tán már ő is résen volt, s amint nem ügyeltem — pfüh! — az arcomba fújta ő is a fújókát. így ezt az érdekes virágot csupán szórakozásun­kul szaggattuk. Egy­szer azonban nagy leifedezést tettem. Falun laktunk, ab­lakunk előtt rét te­rült el s az a rét tiszta arany volt a sok virágzó pitypang tói. Nagyon szép volt! Mindenki azt mond­ta: „Jaj de szép ez a rét! Tiszta szín- arany!” Egyik nap korán keltem, hogy horgászni menjek, hát látom, hogy a rét nem arany ám, ha­nem zöld. De amikor déltájban hazamen­tem, már megint csu­pa arany volt a me­ző. Mostmár elhatá­roztam, megfigyelem ezt a furcsaságot. Es­tére a rét megint megzöldült. Akkor ki mentem, kerestem egy pitypangot, és észrevettem, hogy összecsukta a szir­mait: mintha a mi ujjaink a tenyészfe- lőli oldalukon sárgák lennének s ha ököl­beszorítjuk a kezün­ket, eltakarnak a sár­gát. Reggel, amikor felkelt a nap, láttam, amint a pitypang ki­tárja ujjait — vagyis szirmait és a rét me­gint aranyszínbe bo­rul. Attólfogva a pity­pang a legkedvesebb virágunk volt: hi­szen velünk, gyerme­kekkel együtt tért aludni minden este s velünk együtt ébredt reggelente. Helyi gyűjtésű népdalokat dolgoz fel a nagyszokolyi és pincehelyi úttörő- zenekar A nagyszokolyi és a pince­helyi úttörő zenekar külön- kiilön sok versenyen szerepelt már. Az ifjúsági versenyre mindkét zenekar benevezett és lesznek olyan zeneszámaik, amelyeket közösen adnak elő. Külön érdeme a zenekarok­nak, illetve zenekarok vezetői­nek, hogy a helyi gyűjtésű nép dalokat dolgoztak fel és azokat is előadják a verseny bemu-i tatóin. Az állattenyésztésből növeli jövedelmét a sárpilisi Márciusi Ébredés tsz Az elmúlt évben jelentős fejlődést ért el a sárpilisi Márciusi Ébredés termelőszö­vetkezet. Minden munkát ha­táridőre elvégeztek. Kukori­cából például 50 holdon 33 mázsás átlagtermést értek el. Ebben az évben még na­gyobb eredmények elérésére törekszik a szövetkezet tagsá­ga. A jövedelmet elsősorban az állattenyésztés hozamából akarják növelni, amint azt a termelőszövetkezet terve mu­tatja. A sertéstenyésztésben az anyakocák számát 25-ről 35-re emelik. A malacok, süldők sza badpiaci értékesítéséből 69.000 formt, hízósertésekből 124.860 forint jövedelemre számíta­nak. A tehenészetben elsősor­ban a minőség fejlesztésére törekszenek, sajátnevelésű ál­latokból. Baromfiállományuk most 54 tyúkból és 23 libából áll. Az év végére 400 tyúkra A tervért, a minőségért Rossz híreit jöttek a felszabadulási műszaK első napjaiban a Bonyhádi Zománcgyárból. — „Elvtársak, nagy baj van, — mondta a telefonba Gyopár elvtárs, a gyár főmérnöke. —é Újfajta lemezt kaptunk, ledobja az alap­zománcot, egyelőre nem tudunk mit kezde­ni, a minőség romlik.” A gyár mégis teljesítette tervét, sőt az utol­só hetekben, hozta be a minőség terén a le­maradást. De a dolgozók sokáig nem felejtik el március 15-ének és a rákövetkező éjsza­kának izgalmait. — Hogy is történt? A legutóbbi szállítmánnyal fényes, foszfá- tos lemezt kapott a gyár. Semmi jelzés nem volt a szállít ó vállalattól, hogy hogyan keli ezzel dolgozni, milyen eljárással kell ezt zo- áncozni, Csak azt tudták, hogy nagy, 46 ■otiméter átmérőjű zománcozó üstöket keli •zíteni belőle. Az előkészítésnél nem vo,t i mi hiba, azonban az alapzománcozásnál temetlen meglepetés érte a műszaki veze- et. dolgozókat: a lemez nem köti meg a tencot, '• égetés után tenyérnyi darabokon 'ált róla. Ezen a napon, március 15-én csak százalék elsőosztálvú zománcedény készült "ái’bap. a többi selejtes volt. Tenni kell valamit” — ez volt a vélémé- . mindenkinek. Nem lehetett megvárn;, : Pestről lejönnek szakemberek. Pesten ' tudják megmondani, milyen technológiai > r.ások szerint kell ezzel a lemezanyaggal 'gozni. Az idő pedig sürgetett, hisz a tv>- léves terv. sorsáról volt szó. — „Az aláp­•’ánccal nem lehet hiba. mindig ezzel dől­ünk; a teniezzel lesz a baj” — ígv véte­tett Vilmann János égető, aki tizenhat éve :zik a g varban, — ..Mas a-éte*ő zo- .. anyaggal kell próbálkozni, ehhez a le­mezhez”. — Állapította meg Vugrig Valde- márraé főművezető és Novák Györgyné mű­vezető. Este egyikük sem ment haza, hogy kikísér- tetezzék az új eljárást. Először 5 százalék kvarcot kevertek a zománcanyagba. Izgalom­mal várta mindenki a kísérlet eredményét, de amint kivették az égetőkemencéből, újabb csalódás: nem vált be. Újabb próbálkozás: A V O 7,-es folyósítóból 20 százaléknyit kever­tek a zománcba. KörüláUtáik a műszakiak, munkások a kemencét. Mj lesz? — Sikerül-e a felszabadulási műszákban . kiköszörülni a csorbát, megjavítani a minőséget úgy, hogy az utolsó hetek élüzemszint fölé emeljék az egész negyedév eredményét? Sikerült. Vilmann János így emlékszik visz- sza: „Már amikor kinyitottam a kemence aj­taját, láttam, hogy nincs sammj hiba, jó az új anyag.” Vugrigné és Novák elvtársnő, akik munkaidő után egész éjszakájukat rá­szánták a kísérletre ,csak annyit mondanak: „Kommunisták vagyunk, kötelességünket tel­jesítettük.” Azóta ezzel az összetételű anyaggal dolgoz­nak. Bevált a másfajta lemezeknél is, ott is ezt használják. A továbbiakról beszéljenek az eredmények: március második dekád: 34 szá­zalék elsőosztálvú zománcedény (ebben van a 15-i 60 százalék isi. március 21: ól.3 száza­lék, március 22: 93 8 száza’ív 4« ;<jv tovább minden nap 90 száza’ék fölött. Március 1-től 28-ig: 85.3 százalék Ezen a napon nár egész negyedévre viszonyítva elérték a 82 százalé­kos élüzem szintét. Büszkén jelenthették a gyár dolgozói: negyedéves tervünké* mennyi­ségben is, minőségben is teljesítettük! és 160 libára fejlődik az állo­mány. Azonkívül 80—100 da­rab pulykát is akarnak tarta­ni. Az év folyamán a baromfi telep részére kétholdas terü­letet kerítenek körül és vet­nek be lucernával, vörösheré­vel. A termelési terv szerint éji­ben az évben egy munkaegy­ségre 6.37 kiló búza, 1.60 kiló árpa, 3 kiló májusi morzsolt kukorica, másfél kiló burgo­nya, 3 50 kiló széna. 2.20 kiló takarmányrépa, azonfelül cu­kor, olaj, szappan és 6 85 fo­rint készpénz jut. Hebelirg Jakab és Kiss Gyula, ugyan­úgy, a többi tagok is szép jö­vedelemre számíthatnak. Vár­ja is már a tagság a jó időt, hr-gy megkezdhessék á mun­kákat és a tavalyi eredménye két felülmúlva mutassák meg a termelőszövetkezeti gazdál­kodás fölényét. Két útíiirő képviseli a paksi pajtásokat az első Országos Úttörő Találko­zón A paksi „Bezerédj” általános iskolában már hetek óta láza­san készülődnek április 4-re. Mind a leány, mind a fiú út­törőcsapatból egy-egy pajtás vesz részt Budapesten az első Országos Úttörő-Találkozón. Nagy volt az izgalom, kit je­löljenek. Végül a két legjob­ban dolgozó pa'tásra esett a választás. Scheidl Lajos Vill­ás tanuló az egyik, aki jó ta­nulással, lelkes úttörőmunká­val érdemelte ki társai bizal­mát. Bence Klárát szorgalmas közösségi munkája, jó maga­tartása alapján választották meg. A fiúcsapat kopjafát küldött, rajta az iskola, a rajok, ae örsök bálasza'agjai feliratok­kal, hímzésekkel. A lányok hálazászlót küldenek, a Vill­ás lányok hímezték, varrták. *>yik fe'én piros alapon fe­hér galamb és az iskola neve. A másik oldalán fehér a'enon o'rcs évszám — 1943—1955 — VH-oiöVe t*r<wk.ői hímzés. Az iskola tánccsoportja és ”0 '■'' ara a község felszabadu­lási ünnepségén is résztvesz. rádió-műsor Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy helyszűke miatt a rádióműsort ezentúl naponta közöljük. Szerkesz őbizottság. ÁLLANDÓ MŰSOR SZAMOK* KOSSUTH RÁDIÓ; 4 50: Hírek. Időj irásjelcntés. — 4.40—8.20 ig: Reggeli zenés műsor. Közben 5.00: Falurádió. — 6 30: Színházak műsor«. — 7.03: A Szabad Nép inai vezércikke Hírek Időjárásjelen­tés. — 7.43: Naptár — 8.22: .lusonsmer.cies. — •/..*«: A Oyeriaek- rádio műsora. — 10.00: Hírek. Idö- járásjeientés. — 12.00: Hírek. Láp. -iZemle. Időjárásjelentés. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.10: Időjárás- és vízállásjelentés — 17.00: Hírek. Időjárásjelentés — -0.00: Esti Híradó. Időjárásjelentés. — 22.00: Hírek. Időjarásjelentés. Sport. — 24.00: Hírek, ldőjárásjelen- •és. — 0.22: Himnusz. — Utána: Ví. jelzőszolgálat. PEIÖFI-RÁDIÓ: 4 30: A kis isko 'ások műsora. — b.40: Torna — 1130. Műsorzárás - 23 00: Műsor aras. Április 3., vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. — S.tO: Egy falu — egy nóta. Aján- dékmus-or. — 9.00: Zenebarátok kö­re. — 9.59: Időjelzés. — 10.00- Va sárnapi levél, — 10.10: Tízévesek A Gyermek rádió műsora. — 11 OO- A h vjesnyilkov-kórus hangversenye. Közvetítés a Zeneművészet.: Főisko­la nagyterméből. — 12.15: Jó ebéd­hez s ó] a nóta. — 13.00: Jó mun­káért — .szép muzsikát. Ajándék- műsor. — 13,30: Hangos Nap ár. — *4 15: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. —- 15.30: Egy hét a külpolitikában. Előadás. — 15.45: Szív küldj 6*ívne>k szívesen. — 16.10: Kilátó. A Rád ó világirodalmi fo’vóirn‘6. — 17 ‘0: TI. félidőf TTelv szmi közvetítés bajnoki labdarúgó­in érkő esek tő.. — 17.45: kincses kalendárium. — 18.45: Táncaene. — 10.20: Az épülő kommunizmus naigv országában. — 30 00: Közvetí­tés a Marva r Állami Operaházbói. — Után<a: Tánczene. PETöFI-RÁDIó 8.00: Színes mag var muzsika. — 9.00: Magyar népdalok és csárdá­sok. — 9.30: Miska bácsi lemezes- ládája. — 10.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 11.00: Népek zenéje. —- 11.35: Könnyű zene. — 12.30: Három nemzedék a felszabadulásró’.. — 13.00: Mű vészlemezek. — 13.45: A Szabad széltől a Szabadság sze­relemig. — 15.00: A magyar tudo­mány tíz éve. — 15.20; Puszták da­lai. — 16.00: Részletek Glinka: Ivan Smszainyin című operájából. —- 17.00: A Rádió Gyermekszínház műsora. Világszép Sárkány Rózsa. Mesejáték. — 17.40: Könnyű szimfo­nikus zene. — 18.14: Kamarazene. —*18.50: A vasárnap sportja. Totó hírek. — 19.10: Blaháné kedves da­caiból. Április 4.. Hétfő KOSSUTH RADIO 00 i*r: Népzene. — 6.00— nnepi ébresztő ■-r- köbben 4.30:— ".55: Ü 6.50: Lapszemle. — 7.55—13.55-1 ünnepi műsor hazánk felszabadulá­sának 10. évfordulójává. — 14.20: Legszebb népdalainkból!. — 15.20: Fzív küldi szívnek szívesen. — 15.50: A Rádió Gvermaksrínházénak tnűvora. — 16,30: Könnyű zene. — 17.20: Szélvihar Kőszegen. Rádió- dráma. — 19,20: Az épülő 'kommu­nizmus nagy országában. — 20.30: Szabó Ferenc: Föltámadott a ten­ger — oratórium Petőfi verseire.-— 21.30: Vidám történetek. — 22.10: Tíz perc külpolitika — 212.20: Tánc­zene. — 23.00: MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA. Sosztako- vics; X. szimfónia. — Ql 10: Népi táncok. PETÖFI-RADIÓ 7.55—14,00-ig: Azonos a Kossutih­rád:ő műsorával. — 14.00: Magyar művésajik hangversenye. — 15.00: A felszabadulás óta eltelt ,10 észtéiül^ népszerű filmzenéiből. — 16.Ó0: Közkedvelt melódiák. — 16.40: ,.Az új magyar opera útja". — 17.40: Kabalevszkij: vonósnégyes. — 18.13: Délutáni hangverseny. — 19.10; Szovjet költőik Magyarországról. —* 19.30: Ná^iiy népi együttesek hang­versenye. — 20.35: Tánczene. ^— 21.50: A Fővárosi Népi Zenekar ját­szik. 22.07: Zenekari hangverseny. Április 5., Kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Gáspár Lajos és zenekara ját­szik. — 9.00: Indulók. -— 9.15; Úttörő -híradó. — 10.10: Könnyű ze­ne -— nagyzenekarra. — 11.00: Nők negyedórája. — 11.14: Bizet: Gyér-- mekjátékok — 6zvit. — 11.30: Ke- ringők és polkák fúvószenekar­ral. — 11.45: Fekete Gyula két kar­col ata. — 12.10: Vidám magyar mu­zsika. — 12.45: Heti zenés kalendá­rium. — 13.30: Rádióhangjáték ze­néjéből. — 14.25: Hangverseny 'TvermekeVuek. — 15.00: Rád:óiáték Leőwey Kláráról. — 16.00: Kórusok a Német Rádió műsorából. —4 16.20: 3 magvsr irrida’om története —- 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.20: Szív küldi szívnek szíve­sen. — 19.00: Bariók zongoramű-, veiből. — 19.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 19.53*. Jó- Z'Seí Attila verseiből. — 20.20: Tánc-* Zene. — 21.00: A világirodalom hu­mora. —• 21.30: A Magyar Rád 6 énekkarának han»?|versenye. — 22.15: A Magyar Rádió népi zenekara ját­szik. — 23.00: Előadóművészeink hangversenye. — 0.10: Vavrinecz; Változatok egy magyar népdalra. PETŐFI-RÁDI6 6.50: Úttörődalok. — 14.00: Népet dalai és kórusai — 14.45: A Ma­gyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Áprilisi bolondságok. — 16.0<h Verbunkosok, csárdások, népdalok. —- 17.00: Bolgár kamaranene. — 17.30: Milyen madarakat várunk vissza a forróégövi erdőkből? Elő­adás.* —' 17.45: Tánczene. — 18.39: Az épülő kommunizmus nagy ©r* szagában. — 19.00; Smetan«: fit* adott menyasszony... Opera három felvonásban. — 21.30: Tánccsárdó«* sóik. — 22.05: Hangverseny Volk- mann műveiből. t %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents