Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

Adhatok több, jobb és olcsóbb gépet, szerszámot, árut a fafu dolgozóinad! Tíx év a Tolnanémedi Kendergyár éleiében A kendergyárak a felszabadulás előtt az ipar legmostohább körülményei között működő gyárak vol­tak, munkásaik az ag rárproletárok közül kerültek ki, akik na­gyon olcsó munka­erőt jelentettek a tő­késeknek. A gyárak a legavultabb gépek­kel és munkavédelmi berendezésekkel vol­tak felszerelve. Dön­tő változást a felsza­badulás hozott a ken dergyárak életében és az államosítás után következtek be. Az államosítás után. a Tolnanémedi Ken­dergyárban is hama­rosan elkezdődtek a beruházási és felújí­tási munkák. Megvál tozott az üzem külső és belső képe, meg­változott környezete. Kapott az üzem egy kendertisztító auto­matát, közel egymil­lió forint értékben. Ilyen gép az iparban azelőtt soha sem működött, a mi gyá­runk kapta elsőnek. A tilólás eddig kizá­rólag kézzel végzett nehéz munkáját a gép veszi át. Közei 400 ezer forint költ­séggel- villamosítot­ták a gyárat, most már minden munka­gépet, szerszámgépet villanymotor hajt. Körülbelül ugyan­ilyen összeget fordí­tott államunk a gyár portalanító és terem- fűtési berendezései­nek korszerűsítésére. Kaptunk egy labora­tóriumot is, hogy a gyártás közbeni leg­szükségesebb vizsgá­latokat el tudjuk vé­gezni. Több új gépet kaptunk még a felso­roltakon kívül. Szociális létesítmé­nyeink közül a leg­jelentősebbek: Üzemi konyha, kultúrterem, üzemi napköziotthon és bölcsőde, új, kor­szerű fürdő, üzlethe­lyiség, amelyeknek értéke szintén félmil­lió forint. További építkezések most van nak folyamatban, készáruraktár, az üzem tetőzetének át­építése, gép- és ka­zánház. Kapunk még ebben az évben egy új betonhidat és kö vesutat is. Ennyit magáról az üzemről. De nézzük meg az embereket is. Mert nemcsak az üzemben van válto­zás, megváltoztak az emberek is. Régen rosszul fizetett, egész ségtelen körülmények közt dolgozó, minden szociális lehetőségtől megfosztott munká­sai voltak 'a gyárnak. Ma vidámak, jóked­vűéit, látják és ta­pasztalják a párt és kormány segítségét, a gyár tulajdonosainak érzik magukat. Ezért igyekeznek minél jobb munkát végezni. Persze, nem sza­bad csak a mánál kezdeni. A dolgozók mindig szerették a gyárat, egy részük még ma is olyan, aki már 20—25 éve dol­gozik itt. Az átvonuló front sok kárt okozott a gyárban, hiszen so­káig a két front kö­zött volt, mivel a Sió és Kapos összefolyá­sánál fekszik. Alig múlt el az ágyú és fegyverdörgés, 'szinte a felszabadító szovjet harcosokkal egyidő- ben már a gyár dol­gozói is újra ott vol­tak a gyárban, elta­karították a romokat és rendbehozták a megrongált gépeket, mire a tőkés is elő­került, már működött a gyár. Azóta sok küz delem, nehéz viszo­nyok közt a dolgozók mindig a legjobb tu­dásukkal segítik elő a gyár fejlődését. Építkezés folyik most is a gyárban, kicserélődik a gyár tetőzete, de az épít­kezés alatt egy perc­re sem szünetel a termelő munka. A dolgozók, a vezetők, a pártszervezet és az üb. igyekszik úgy megszervezni a mun­kát, hogy az építke­zés okozta nehézsé­gek ellenére is telje­sítsük a tervet. Es most a negyedév vé­gén megállapíthat­juk, fáradozásunk nem volt hiábavaló, negyedéves tervün­ket már 28-án befe­jeztük. Ha figyelembevesz- szük az építkezés okozta nehézségeket, amit fokozott a ked­vezőtlen időjárás, ak kor világos, hogy a terv teljesítése hősi erőfeszítéseket köve­telt meg a gyár dol­gozóitól. Olyan embe-j rek dolgoznak itt, akiknek kedves a' gyár, szeretik mun­kájukat, szeretik a népi demokráciát, sze rétik a békét, békénk és szabadságunk leg­főbb őrét, a Szovjet­uniót. Minden dolgo­zó becsületesen meg­állta a helyét a fel- szabadulási verseny­ben, de meg kell em­líteni néhányukat, akik kimagasló telje­sítményeikkel, példa- mutatásukkal a többi dolgozókat is serken­tették a jobb munká­ra. Ezek: Topén Já­nos tilos, aki a fel- szabadulási műszak alatt 200 százalékot, Mészáros Lajos ifjú­munkás tilos 185 szá­zalékot, Bocs Mi­hály tilós 180, Kapi- nya Sándorné tilós pedig 160 százalékot ért el. Kitűnt jó munkájával a felsza­badulási műszakban Bősze Lajos és Pális István törős brigádja is 145 százalékos tel­jesítménnyel. Felszabadulásunk tizedik évfordulóját a versenyben legjobb eredményt elért dol­gozók meg jutalmazá­sával összekötött ün­nepségen ünnepük a gyár dolgozói. Hála­telt szívvel gondol­nak a dicső szovjet harcosokra; köszön­tik pártunk és kor­mányunk vezetőit és ígéretet tesznek, hogy a jövőben is jobb munkával segítik elő további sikereinket. Czeller János a Tolnanémedi Kendergyár igaz­gatója. A Tolnai Textilszál* tíz éves fejlődése A Tolnai Textilgyár felszabadulás után kapott kultúrotthona. 1945. április 4-e az üzem életében kétszere­sen fontos dátum. Először ünnepelte az ország falszabadulását, másodszor alig egy-két hete dolgozott ismét a megmaradt nyersanyagból és adott kenyeret mintegy 90—100 családnak. Ezzel új életet és reményt adott a háború borzalmai után a község dolgozóinak. Az üzem sorait is megritkította a háború és bi­zony jónéhány kedves arc hiányzott, azonban a gépek zakatolása a munka üteme a jövőt tárta az emberek elé. 1945 tavaszan az üzem­ben mintegy 90—100 munkás dolgozott. A munka még nem tervszerűen, hanem csak a meglévő anyagokkal folyt, kezdetben még a frontparancsnokság részére, később az elha­gyott javak kormánybiztosság irányítása alatt, majd vállalat bérleményeként dolgozott az üzem, 1946 őszén a potsdami eyezmény értel­mében, mint volt német vagyon a Szovjet­unió tulajdonába ment át. Kezdetben egy műszakban dolgoztunk, majd mint szovjet vál­lalat megismerkedtünk a terv fogalmával. Az üzem nyersanyag ellátása biztosítva lett, és üzemünk fejlődése megindult. Létszámunk fokozatosan növekedett először kettő, mgjd három műszakra tértünk át. Termelésünk fo­kozatosan emelkedett. A kezdeti havi 10— 12000 méter 40—50 majd 100,000 méterre emel kedett. Az üzem a szovjet vállalatok közül egyike a legjobb vállalat volt, mérlegjeink ko­moly nyereséggel zárultak. Dolgozóink lelkes és eredményes munkája nyomán szovjet elvtársaink elkezdték az üzem bővítését. Először a termelő üzemrész bővült, két új szövőterem, épült, melyekben a gép­létszám azóta közel kétszeresére emelkedett. Az egész üzem körül korszerű betonjáraa lé­tesült, valamint nagybefogadóképességű fonal­raktár. A megszaporodott létszám lakásprob­lémát is okozott, ennek megoldására kor-, szerű 16 lakásos összkomfortos lakóház épült, melyben az üzem műszaki és vidéki dolgozói laknak. A dolgozók kulturális igényeinek ki­elégítésére a megye legnagyobb kultúrháza épült 2 millió forintos beruházással, ahol nem csak az üzem, hanem a község dolgozói is megtalálják a szórakozás lehetőségeit. A dol­gozók ellátására üzemi konyha létesült, ahol naponta körülbelül 100 dolgozó étkezik. Ez az ütemes fejlődés nem állt meg 1952 után sem, amikor is a magyar állam tulaj­donába adta vissza a Szovjetunió a nagysze­rűen berendezett, korszerűsített vállalatokat. Azóta a családos anyák megsegítésére a volt igazgatói lakásból napköziotthon lett, ahol naponta 30—40 apróság van gondos felügyelet alatt. A gépparkunk állandóan gyarapodik. Az el­múlt napokban ismét 16 új gépet kaptunk, melyeknek beindítása most folyik. Március elején adtuk át rendeltetésének új, korszerű üzemi konyhánkat. Épülnek az úf raktár és irodahelyiségek. Létszámunk a tíz évvel eze­lőttinek ötszöröse, termelésünk több mint tíz­szerese az 1945-nek. Gyártmányaink egy része export, amely a Kínai Népköztársaságtól a baráti államokon és a Szovjetunión kívül nyugatra az angol szigetekig is eljut. Az üzemmel együtt fejlődtek dolgozóink és ma közel 30 vizsgázott művezetővel rendelke­zünk, akik mind itt tanultak az idősebb elv­társaiktól, nem egy közülük sztahanovista. Az üzemet részben az üzemben nevelkedett mű­szaki dolgozók vezetik. Harcot folytatunk a felszabadulási versenyben nemcsak a meny- nyiség, hanem a minőség megjavítására és az önköltség csökkentésére. Ebben a verseny­ben értük el eddig legnagyobb napi teljesít­ményünket is. Eredményeink köteleznek bennünket a to­vábbi jó munkára, melyeknek biztosítékai az olyan elvtársak, mint Schalli Adám főműve­zető, a „Könnyűipar kiváló dolgozója”, Kaszák Károlyné szövőnő, a „Szakma kiváló dolgozó­ja”, Reichl Józsefné, Zsidó Teréz, Pauli Mária szövőik, Major Jámosné csévélő, ..Kiváló dolgo­zók“ 16 okleveles sztahánovisténk. akiket az üzem dolgozói közül egyre többen követnek. Szanter Mihály a Tolnai Textilgyár párttitkára. HÍREK vasárnap, Április 3 ügyeletes gyógyszertár: — U/l. ssámú Állami gyógyszer­tár. Névnap: Keresztéi}*. Várható időjárás vasárnap estig: kisebb felhőátvoaulások, agy-két helyen futó eső, futó havazás. Az éseaki-északnyu- gati szél mérséklődése. Hajnali fagyok. A nappali felmelege­dés fokozódik. Várható leg- alacsceiy&bb hőmérséklet ma éjjesl 0—mtousz 3, legmaga­sabb nappali hőmérséklet va­sárnap 9—12 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középfaőrnérséklet 4 fok felett. — Az alsóleperdl állami gaz­daság patronálja a dalmandi úttörőket. A nyári szünidőben gépkocsival szállítják őket a Balatonra. — A faddi földművesszövet­kezet dolgozói a felszabadulás ünnepének tiszteletére a mun­kaidő megkezdése előtt az üz­letek és a szövetkezet székhá­za előtt rendbehozták az utcát és gömbakácokat ültettek. — Megyénk egészségügye ha taimas fejlődésen ment át a fel szabadulás óta. A 84 egész­ségügyi intézmény mellett há­rom mozgó szakorvosi szolgá­lat dolgozik a lakosság egész­ségvédelmének megjavításán. — 50.009 forintos beruházás­sal cukrászda létesült Zombán, amely március 12-én nyílt meg. Az új cukrászda kedvelt szórakozó hely a zombai fiatal­ságnak, amit az is bizonyít, hogy napi 1000 forintos forga­lom bonyolódik le. — A tolnai Ruházati és Szol­gáltató KTSZ felajánlotta, hogy április 4-ig az ünnepi mű szak során 800 pár gyermek­szandált készít terven felül. Felajánlásukat teljes egészé­ben teljesítették március 29-re. — A dunaföldvári gimnázi­umban rendszeresen tartanak hanglemezdélutánokat, ame­lyen szovjet zeneszerzők mű­veit mutatják be. Ereket a zenedélutánokat összekötik a Magyar—Szovjet Társaság tag­toborzásával. El akarják érni, hogy a tanulók 80 százaléka tagja legyen a Magyar—Szov­jet Társaságnak. — Dombóváron a mai na­pon avatják fel a szovjet hő­sök emlékművét. Bőséges választék, nagy húsvéti vásár megyénkben A Tolna megyei népboltok és földművesszövetkezetek jól készültek fel az idei husvétra: minden üzletben bőséges vá­laszték és nagy árukészlet vár­ja a vásárlókat. A népboltok 25 mázsa cukorkafélét és 12 mázsa csokoládéárut hoztak forgalomba, míg a földműves­szövetkezeti boltokban 2 vagon cukorka és 40 mázsa különbö­ző csokoládéáru között válogat­hatnak a vásárlók. Az elmúlt napokban nagy kereslet mutatkozott cipőből, ezért a megyei tanács keres­kedelmi osztálya Szekszárdon az üzleti forgalmon kívül utcai cipővásárt is rendezett, hogy ezzel is zavartalanabbá tegye a nagy húsvéti forgalmat. Teljesítették vállalásukat a bogyiszlói paprikanialoni dolgozói Határidő előtt teljesítették felszabadulási versenyvállalá­saikat a Kalocsavidéki Fűszer­paprikaipari Vállalat dolgozói. A gépi berendezés téli javítá­sát már március 25-ére elvé­gezték, a termelési szerződés­kötések tervét március 20-ra 104.4 százalékra teljesítették. A telep dolgozói vállalták, hogy a szerződéses termelők részére 400 négyzetméter pap­rikapalánta neveléséhez szük­séges hidegágyakat és a mag­vetést április 4-re elvégzik. E vállalásukat március 28-ra teljesítették, A felszabadulási verseny élharcosai A G 35-ös traktor henger­fejek megmunkálásán dolgo­zik a Mezőgazdasági Gépja­vító esztergályosa, Kisszékelyi Kálmán. Márciusra vállalta, hogy száz darabot elkészr.. Vállalását hét nappal határ­idő előtt teljesítette, a felsza­badulási műszakban 237 szá­zalékot ért el. JriucK. József ifjúmunkás, a Bonyhádi Zománcgyár sztaha­novista esztergályosa két társá val, Bertalan Sándorral és Teliér Tiborral vállalta, hogy a gépállomás részére készülő 15 darab szíjtárcsát április 3* helyett április 2-ig elkészítik. Vállalásukat teljesítették. Ké­pünk Hock Józsefet ábrázolja, aki egyszerre két esztergapa­don dolgozik. Paszler Józsefné többévtize­de dolgozik a Tolnai Selyem­fonóban, a felszabadulás óta jó munkájáért sokszor részesült elismerésben. Februárban már harmadik hónapja teljesítette a sztahanovista feltételeket, ezért sztahanovista oklevelet kapott. A fonónők közül a leg­jobb eredményt érte el a fel- szabadulási műszakban, 136%- ra teljesítette normáját. Af. első negyedéves tervben megszabott feladatokat túltelje­sítette a minőség megjavítása terén is a Simontornyai Bőr­gyár. Képünkön Kovács Jó­zsef csoportvezető beszéli meg Szepesi Lajosné és Kiár Já- nosné sztahanovista kenőkkel a kész bőr minőségét. Halmosi József és Nyitrai György ■ mozdonylakatosok a Bátaszéki Fűtőház dolgozói pél ciamutató munkájukkal segí­tették elő, hogy a fűtőház a felszabadulási verseny idősza­kában is teljesítette az élüzem feltételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents