Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

Éljen aHagpr ^épkditársaságS fi gépállomás segítsége nélkül nem boldogulnánk A tamási gépállomáson ki tudja hány­szor elhangzott már, hogy a gépállomás felelős a termelőszövetkezetek termés- eredményeinek állandó fokozásáért. Azonban a szavak mitsem érnének, ha azokat nem követnék tettek. Hogy n.éz' ez ki.a tamási gépállomáson? Arról be­széljen Péti János elvtárs, a helybeli Vörös Szikra termelőszövetkezet elnöke, a szocialista munka hőse. A gépállomás segítsége nélkül nem boldogulnánk. A munkaszervezetek ki­alakításában is, de különösen a szán­tás-vetés elvégzésében rendkívül sokat segít a gépállomás. A Szovjetunióban végzett tapasztalatok alapján maga Szlaczki József eivtárs, a gépállomás igazgatója rendszeresen eljár termelő- szövetkezetünk vezetőségének megbeszé­léseire, javaslataival segít egy-egy fel­adat megvalósításában. — Ha valamilyen problémánk van, annak megoldását elsősorban is a gép­állomás segíti. így volt ez az elmúlt héten is. Jó idő volt, a vetést sürgősen be, akartuk fejezni, az erő viszont ke­vés volt. Szóltunk a gépállomásnak és küldtek még két kormos traktort és egy Zetort így, három nap alatt be tud­tuk felezni a borsó, a zabosbükköny és a tavaszi árpa vetését, — mondja Péti elvtárs. Arról is beszélt a termelőszövetkezet elnöke, hogy a gépállomás a Szovjet­unió traktorállomása.inak példája nyo­mán állandósította termelőszövetkezet­ben a traktoros brigádot. Lapadát Jó­zsef eivtárs vezetésével egy brigád négy erőgéppel, egy Zetorral egész esztendő­ben csak az ő termelőszövetkezetükben dolgozik. Ezek a traktorosok a termelő- szövetkezet terméseredményei, után kap­nak prémiumot, ezen keresztül értéke­lik egészévi munkájukat — A munkákkal kapcsolatban nem fordulnak elő ellentétek? — kérdez­tem. — Nem, — hangzott a határozott vá­lasz. Az elmúlt esztendőben előfordult, hogy kölcsönösen elnéztük egymás hi­báit, de ez nem volt ió, végső soron is a terméseredményeknél éreztette hatá­sát. Ma már ez nem fordul elő. Ha a traktoros nem jól dolgozik, nem vesz- szük ét tőle a munkát. Ez már ebben az ^vben is előfordult. Az egyik trak­torvezető jól szántotta fel ugyan a Sói­dét, de végét egyszerűen otthagyta. Szóltunk a gépállomás vezető gazdászá- nak, ő megnézte, elismerte igazunkat, s intézkedett. Nincs kizárva az se, hogy ennek az ellenkezője előfordul. Megtör­téntet, hogy a termelőszövetkezet hi­bájából egyik, vagy másik munkát nem tudja a gépállomás határidőire elvégez­ni Ebben az esetben joga van a gép­állomásnak a termelőszövetkezettel szem ben kötbért alkalmazni. De iparkodunk, hogy ez ne forduljon elő. — Mennyit dolgoztatnak ebben az évben a gépállomással? , — A szántás, vetés, növényápolás és a gabonabetakarítás zömét a gépállo­mással végeztetjük eL Az egyénileg dolgozó parasztok lát­ják, hogy a termelőszövetkezetben gyor­sabban, könnyebben elvégeznek egy- egy miunkát és mégis magasabbak a ter­méseredmények. A szövetkezeti tagok jobb élete nyomán egyre több dolgozó paraszt választja Tamásiban is a nagy­üzemi gazdálkodás útját. Ebben a gaz­dasági évben 31 új taggal erősödött már a Vörös Szikra tsz, de napjaink­ban is 10 dolgozó paraszt kérte felvé­telét a > termelőszövetkezetbe. Időszerű baromfitenyésztési problémákról Döntött a — Szó nélkül elment, hát bántottuk mi7 Megbecsültük akár a többi tagtársunkat, is­kolára küldtük, Ezt a beléje helyezett bizalmat azután na­gyon szépen megköszönte. Én nem mondom azt, hogy ne fogadjuk vissza, de jól gon­dolja meg aki mellette dönt. Az elhangzott szavakat ha­lálos csend követte. Mérle­gelték az emberek a hal­lottakat, gondolatban (telje­sen igazat adtak tagtársuk­nak, aki mindannyiuk ne­vében beszélt. Ezen az estén a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet közgyűlé­sén egy ember sorsáról dön­töttek. Annak az embernek a sorsáról, aki egykor velük volt jóban, rosszban és egy szép napon mégis cserben hagyta őket. Elment szó nél­kül, papíron bejelentve el­távozási szándékát. Ezen a közgyűlésen az Alkotmány tsz valamennyi tagjának az eszébe jutott ez az emléke­zetes nap. — Kedves elvtársak — tör­te meg a csendet Juhász Jó­zsef, a tsz elnöke. Termelő- szövetkezetünk közgyűlésének joga van dönteni Linger Ist­ván mellett, de ellene is. En is azt mondom, jól gondolja meg mindenki mielőbb ki­mondja a végszót. Elment tő­lünk ez igaz, mert azt gon­dolta, hogy talán könnyebb lesz, de most újra vissza­jönne, mert érzi, hogy szük­sége van a virágzó kis cso­portunkra, de nekünk is őrá. A tsz-tagok Linger István­ra néztek. Szerettek volna annak gondolatvilágába te­kinteni. Tudták, hogy Linger István nem rossz ember, csak megbotlott, de azt is érezték, hogy most rajtuk a sor, ne­Látos Lajosné levelezőnk ár­iéi számol be, hogy a bölcskei Béke tsz tagjai példát mutat­nak mind a tavaszi munka elvégzésében, mind állam irán ti kötelezettségük teljesítésé­ben, Amint írja, már elvégez­ték a tavaszi árpa, zab, nap­raforgó, cukorrépa és lencse vetését. Ezzel a tavaszi mun­közgyűlés..* kik kell megfogni az eltévedt kezét, hogy ne a göröngyös, hanem a helyes, síma úton, velük járjon tovább. A néma tekintetek néha a szaruiknál is többet mondanak és ezek­ből a tekintetekből kiolvasta Linger István a megbocsáj- tást és az ő felszabadult te­kintete azt ígérte, hogy soha többé nem hagyja ott azt a termelőszövetkezetet, amely­nek tagjai a sorsdöntő pilla­natban baráti békejobbot nyújtottak. A közgyűlés óta bizony el­telt már egy-két hónap. És mit gondolnak kedves olva­sóink, helyesen tette-e a tsz tagsága, hogy visszafogadta az eltévedt tagot. Helyesen bizony, mert az az ember, aki nem kiközösített, hanem a visszafogadott ember gon­dolatával kezdett a munká­hoz szép eredményeket mu­tat fel, Linger István a tsz juhá­sza, kezére közel 350 darab anyabirka, ürü és bárány van bízva. A juhász pedig a visszakapott munkakedv tel­jes lendületével látott a mun kához. Eves vállalásában a járás összes tsz juhászait ver senyre hívta, 5 kilogramm nyírási átlag helyett a 6 kilo­gramm gyapjú elérésére. Ezenkívül vállalta, hogy da­rabonként 4.50 kiló túróho­zamot fog elérni. Biztosítja az állomány darabonkénti 45 kilogrammos kondícióját, es jo gondozással megelőzi a lü- hességet és büdössántaságot, a juhoknál. Az év végéig pe­dig 700 munkaegységet tel­jesít. Ezek a vállalások dicséret­re méltóak és ha Linger Ist­ván teljesíti is, akkor iga­zán megmutatja, méltó volt a bizalomra. kákkal kapcsolatos vállalásu­kat atz egyes típusú termelő- szövetkezet tagjai maradék nélkül teljesítették. Hasonló­képpen eleget tettek a begyűj­téssel kapcsolatos fogadalmuk nak is. A termelőcsoport tagjai szinte kivétel nélkül valameny nyien teljesítették egészévi to­jásbeadási kötelezettségüket. Különösen falun, de váro­sokban is Igen hangos a ház környéke a baromfiak zajá­tól. A háziasszonyok arra tö­rekednek, hogy korán, már márciusban ültessenek tyúkot, mejrt a korai csirke még az évben megkezdi a tojásrakást. Érdemes tehát korai napos­csibével vesződni, de úgy, hogy ne legyen elhullás. Az elhullás mértékét a háziasz- szony maga is szabályozhat­ja. Nagyon sok gazdaasszony nem fordít különösebb gon­dot a naposbaromfiak takar­mányozására. Egyoldalúan, leg­több helyen csak kukoricada­rával takarmányoznak. Pedig az köztudomású, hogy a ku­korica nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, amelyek fel­tétlenül szükségesek a csirkék gyors fejlődéséhez. Nemcsak kukorica darát, ha­nem állati eredetű fehérjét is kell a naposbaromfiaknak ada golni. Ez az állati eredetű fe­hérje pedig könnyen beszerez­hető, mivel tojás és túró majd nem mindegyik gazdaasszony Az aparhanti Felszabadu­lás termelőszövetkezetben is elkövette a vezetőség azt a hibát, hogy az egyenlősdi elv alapján adta ki a termelő­szövetkezeti tagoknak a ház­táji földeket. Az is egy holdat kapott, aki egyedül dolgozott a termelőszövetkezetben, meg az is, aki harmadmagával vett részt a közös munkában. A szövetkezet vezetői gyakorlat­ból tapasztalták, hogy ez így konyháján található. Nem kell sajnálni azt az egy tojást, me­lyet naponta egyszer, délben lágyeleségbe — ami kukorica, árpa darából és korpából áll — apróra reszelve adagolnak. Ezenkívül elengedhetetlen a takarmánymész — futor — és só adagolása. A csirkék takarmányozását egészíti ki a zöldtakarmány. A zöldtakarmány vitaminokban gazdag, ezért nagy szerepe van a baromfi fejlődésében. Áprilisban már nem okoz gondot a vitamin pótlás, mert a gazdaasszony házatáján csi­pegethet zöldet a baromfi. Kü­lönösen akikor fontos a vita­min pótlása, amikor korai csirkénk van és azt nem le­het még kiengedni. Zöldet mégis tudunk biztosítani ba­romfiaknak, ki sem kell men­ni a házból, hiszen sárgarépa, hagyma, cékla valamennyi há­ziasszony kamrájában talál­ható. Ezeket apró, egy centi- méteres nagyságúra kell fel­aprítani és a lágy eleségbe ke­verve adagolni. nem helyes. Ebben az évben ezen változtattak. Amint Lauf- fer József elvtárs, a termelő- szövetkezet könyvelője mond­ja, ebben az évben már nem az egyenlősdi alapján adták ki a háztáji földeket. Az a ter­melőszövetkezeti tag, aki egye­dül dolgozik a közösben az 800 négyszögölet kapott, aki má­sodmagával, az 1200 négyszög­ölet, aki pedig harmadmagá­val, az egy holdat. Termelőszövetkezetünk teljesítette április 4-i vállalását Ebben az évben nem egyenlősdi alapján adtuk ki a háztáji jöídeket Egy héttel a tamási Toros Szikra tsz-bentett látogatás után Vasárnap volt. A hűvös szél jobbra, balra hajtogatta az akácfákat, amelyek nyáron' beárnyékolják a regőlyi tanács­ház előtti teret. Itt gyülekeztek az élen­járó gazdák, innét volt az induias ... 24 regölyi élenjáró gazda ellátogatott a tamási Vörös Szikra tsz-be. Látoga­tásuk célja az volt, hogy ott alaposan megnézzenek mindent. Gyakorlatban akartak meggyőződni arról, hogy mi­iyen egy élenjáró termelőszövetkezet gazdasága... A küldöttség tagjai nem tekintettek, bele a szövetkezet számadásaiba, Dank számláiba, de megnézték magát a gaz­daságot, a jószágállományt, azt hogy mi­lyen módban élnek a Vörös Szikra ter­melőszövetkezet tagjai. A küldötteknek nagyon tetszett min­den, de különösen a szép közös jószág- áliomány. Hazatérve elmondották gaz­datársaiknak, hogy a yörös Szikra ter­melőszövetkezet példája igazolja a szö­vetkezeti gazdálkodás fölényét az egyé­ni parasztgazdaságokkal szemben, hogy a szövetkezet tagjai jobban elmek, mint az egyéni gazdák. A látogatás óta egy hét telt el. Az egy hét eseményei is bizonyítják, hogy a regölyi dolgozó parasztos látogatása nem volt eredménytelen. Onnét haza­térve egyre több dolgozó parasztot fog­lalkoztat a szövetkezés gondolata. Töb­ben már kinyilatkoztatták elhatározá­saikat is, hogy szívesen lennének ter­melőszövetkezeti tagok. Az első lépés már meg is történt. A földművesszövet­kezeten belül szőlőtermelő szakcsoport alakult, amelynek már 50 tagja van. Gábor Antal és Gábor József pedig már olyan javas.atot is tett a tanácselnök­nek, hegy alakítsanak a községiben egy termelőszövet kezetet. A tanácselnök he­lyeselte a feltevést, sőt megígérte, hogy csaldájával együtt ő 's belép a terme­lőszövetkezetbe. Ezenkívül arra is ígé­retet tett, hogy a községi tanács elő­segíti a dolgozó parasztok szándékának megvalósítását, egy új termelőszövet­kezet megalakítását. TOS.KTAI NAPLÓ Oazdutanácsadója Á korai cukorrépavetés jelentősége A jó időjárás mellett meg keli kezdeni a cukorrépa ve­tését. A korai cukorrépavetés­nek azért van nagy jelentő­sége, mert tenyészideje hosz- szú, és ha korán vetjük, van ideje a bogár „foga” alól ki­nőni. Répaföldünket már korábban le kell simítózni, műtrágyázni és fogasoké Ha időközben a talaj kigyomosodott, akkor azt fogassal, kultivátorral kell kiirtani. A gyomok elszára- dása után fogassal, hengerrel készítsük a földünket vetésre alkalmassá. Ugyanis nem sza­bad elfelejteni azt, hogy a cu­korrépa kertileg megművelt ta­lajt kíván. Vetés előtt hengerezzünk. A vetőgépet 38—42 centiméteres sortávolságra állítsuk be. Ha kombinált vetőgépünk van és a műtrágyát még nem szórtuk ki, akkor a megfelelő műtrá­gya mennyiséget a magvetés­sel egyidőben végezzük ei. Ajánlott mennyiség szuperfosz­fátból 160, káliból 100 és fef. trágyaként (későfabi időpont­ban) 50 kiló pétisó. A vetés mélysége mindig a talaj ned~ vességétől függ. Ha a talaj kellően nyirkos, akkor elegen­dő a 2 centiméter, de szára­zabb felsőréteg mellett 3—4 centiméter vetési mélységre kell törekedni. Túlzottan mély vetés helytelen, mért az apró mag csírája nem tud felszínre törni. A vetés után könnyű magtakarót, majd később hen­gert kell használni. Lótenyésztésünk feladatai Tíz évvel ezelőtt a magyar állattenyésztés és ezen belül a magyar lótenyésztés a mély­ponton volt. Éppen ezért a ki­váló Tolna megyei tenyészlóál- lomány újjáalakítása nagy fel adat elé állította a lótenyész­tés vezetőit. A Tolna-Tamási tájfajta újjáélesztése nemcsak a megyei lótenyésztési szervek de a földművelésügyi kormány zat célkitűzése is. Ennek a feladatnak a megoldására több helyire kiváló mének kerültek kancák fedeztetésére. Ezenkí­vül a mesterséges termékenyí­tő állomások beiktatásával igye kezünk az eredményeket fo­kozni. Legújabb zoó technikai elliárások nagyban fokozzák az eredményeket. Nagyszokoly, Szekszárd, Dunaföldvár insze- minátor technikusai a kancák meddőségi kezelésével az pvek óta üresen álló kancákat si­kerrel termékenyítik. A kitűzött feladatok, elérése a megye kaneaállcmányának minőségi és mennyiségi eme­lése, nemcsak a ménteleipek munkáján, hanem a kancatar­tókon is múlik. Hiába a jói előkészített értékes mén, ha a kancát tartó gazda nem igyekszik azon, hogy csikója'le- gyen kancájának. Nern elég egyszer fedeztetni, mindenkor szükséges a kanca 18—21 na­pon való utóprőbáltatása is. A tavaszi fedeztetés előtt a kan­cákat megfelelő takanmányo zással kell előkészíteni a vem- hességre. A Vemhes kancákat kíméletes munkával óvni kell az elvetéléstől. A csikók felne­velése igen nagy gondosságot igényel. Az etetés, járatás min­dig megfelelő legyen. Felhív­juk a csikótulajdonosókat, hogy a legeltetésnek több szempont­ból is nagy jelentősége van. A takarmány megtakarítása mel­lett a csikó a legelőn vitami­nokban és ásványi sókban gáz dag takarmányt kap. A legel­tetés a -borjak legeltetésévé, együtt is megoldható ott, ahol nincs s községben több csikó, Sitkéi János főállattenyésztő. Érdames méhészetiéi foglalkozni A sikeres méhészkedéshez nemcsak méhcsaládra és méh „legelőre van szükség, hanem nélkülözhetetlen a szakmai tu­dás is, — írja levelében Jura- sek József. Több éve foglalko­zom méhészkedéssel és az el­múlt évben is jó eredményeket értem el. Családonként 30 kiló mézet termeltem. Ennek a jó eredménynek az elérése arra késztetett, hagy jelentkezzem a méhész mesterképző tanfolya­mon. Most mint a lengyeli mé­hész mesterképző tanfolyam hallgatója látom és tapaszta­lom, hogy mennyi feltétele van a méhészetnek, amely nélkül esetleg csak véletlenül lehet jó eredményt elérni. Felhívom méhésztársaim fi­gyelmét — akik legalább mái­két éve méhészkednek — hogy saját méhészeti tudásuk fej­lesztése érdekében jelentkezze­nek a bentlakásos, ingyenes háromhónapos tanfolyamra. A tanfolyam helye Lengyel, $te- zőgazdasági Szakiskola méhé­szeti tagozata. Jurasek József szavait én ki­egészítem azzal, hogy az eltelt egy hónap alatt milyen sok és érdekes dolgot tanultunk ezen a szaktanfolyamon. Dr. Mérő Jenő és Dunkel Lehel méhész­tanárok pár óra alatt a tudo­mány kapuit nyitották meg előttünk. Öráról-órára, napról- napra újabb és újabb olyan dolgokat hallunk, amelyek ed­dig ismeretlenek voltak előt­tünk. Most tudjuk azt, hogy a vetőmagok nagy részét, az íz­letes gyümölcsök zömét mind a méhek szorgalmas munkájá­nak köszönhetjük. Nem beszé,- va a mézről, melynek világ­piaci keresete napről-napra nő,* a viaszról, mely iparunk­ban szinte náiikülözheífetien. Egler Jenő Lengyeli mezőgazdasági szakiskola. Méltók akarunk lenni... Kovács Pál, a gerjeni álla­mi gazdaság párttitkára arról számol be levelében, hogy dolgozóik a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére tett vállalásaikat megfeszített mun kával maradék nélkül teljesí­tették. Mint írja az állatte­nyésztés dolgozói már koráb­ban teljesítették vállalásukat. A növénytermelő brigád tagjai és a traktorosok egész vasár­nap dolgoztak, hogy ők is ma­radék nélkül teljesítsék válla­lásukat. A verseny, a jó mun­ka eredményeként az állami gazdaságban befejeződött a ko­ratavaszi növények vetése, az őszi gabonák fej trágyázása és tavaszi ápolása. Kovács Pál elvtárs a követ­kezőkkel fejezi be levelét: „FelszaDadulásunk 10. évfor­dulóján állami gazdaságunk valamennyi dolgozója méltó­képpen ünnepel, s egyben megígérjük, hogy egész esz­tendőben úgy dolgozunk, mint a felszabadulási verseny ideje alatt. Azon igyekszünk, hogy a februárban megtakarított 90.000 forintot az elkövetke­zendő hónapokban is követke­zetesen megtakarítsuk. Állami gazdaságunk minden dolgozó­ja igyekszik egész esztendőben olyan munkát végezni, hogy méltók legyünk a szocialista mezőgazdaság példamutató fel adatához.’-

Next

/
Thumbnails
Contents