Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-24 / 70. szám
I*»t' TOLNAI NAPLÓ MDR TO L H Á KE G YEI PÁ R T BIZOTTSÁGÁNAK IAPJa XII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁRCIUS 24 Tervszerű, gondos munkává! többszázezer forinttal csökkentik az önköltséget a Kanacsi Ál ami Gazdaságban Az önköltség csökkentése nemcsak az ipán, hanem a me- 'ifigazdasági termelésnek js egyik fő célja Állami gazdaságaink vezetői előtt tehát váljon jelszóvá az, hogy termeljünk többet, olcsóbban. Állami gazdaságaink a szocialista mezőgazdaság életében hatalmas és döntő szerepet töltenek be. Ugyanis ezek látják el és fogják ellátni minőségi vetőmaggal, jobb állatfajtákkal a termelőszövetkezeteiniket és különböző nyersanyaggal iparunkat. Éppen ezért állami gazdaságainknak e nagy szerepénél fogva kell foglalkoznunk önköltségeik csökkentésével . A hó eltakarodása után az ágronómus, az állami gazdasági igazgató legfontosabb feladatának tekinti, hogy megnézze, hogyan telelitek át az őszi gabonák, fejlődésük milyen és ennek megfelelően végzik el azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyek biztosítják a nagyobb termést, amely szerves tartozéka az önköltség csökkentésének. A kanacsi állami gazdaság őszi vetését vizsgáira joggal lehet azt mondani, hogy a jól előkészített magágyba biztatóan és szépen fejlődik a búza. A több, mint 800 holdon vetett búza termésátlagát 10.6 mázsára tervezték. Ha ezt a termésátlagot a kanacsi állami gazdaság eléri, akkor csak a búzánál több. mint 90 ezer forint megtakarítást tudnak elérni, a tervezett limitárhoz viszonyítva. Ez aet jelenti, hogy egy mázsa búza előállítási áráít a tavalyi eredményt alapul véve több. mini 100 forinttal tudják csökkenteni. Ez az ör&öltségcsöikkenités jelentős a kanacsi állami gazdaság életében. A gazdaság szakemberei azonban ennél is tovább akarnak menni. Az egy mázsa búza előállítási árát jobb munkával, az agrotechnikai módszerek alkalmazásával még tovább akarják csökkenteni. Hogyan néz ki ez a kérdés? MAI SZÁMBAN: t Az egész társadalomnak segít enic kell a vaagyűjtést. (2. o.) J *_ * A kommunisták felelősségteljes munkája meghozza a ki- J f vánt jó eredményt. (3. o.) — Harminckét éve a vasútnál. > J «•) — Este az őosényi kait úrházban. (3. o.) J 4i * Szilágyi János mozdonyvezető az elmúlt évben az őszi forgalom idején a legtöbb túlsúlyos vonatot továbbította, ezzel nagy része van abban, hogy a Bát&széki Fűtőház élüzem lett. Szilágyi elvtárs most is az első a mozdonyvezetők közti versenyben. A járási mezőgazdasági osztály jelenti: A szekszárdi járóéban nap, mini nap emelkedik azoknak a gazdáknak és termelőszövetkezeteknek a száma, akik megkezdték é« befejezték a tavaszi búza vetését. Alsónyék község dolgozó parasztságának példáiul összesen 30 holdon kellett tavaszi búzát vetni. A járási tanács március 22-i jelentése alapján Alsónyéken befejeződött a tavaszi búza vetése. Faddon 15 holdon fejezték be eddig a búza, 4 holdon az árpa és 2 holdon a zab vetését. Szalai András és Tóth Sándor faddj dolgozó parasztok elsőnek fejezték be összesen 2 holdon a tavaszi búza vetését, emellett fejtrágyázták őszi kenyérgabona vetésüket is. A bogyiszlói Petőfi termedőssöveikezel nyolc holdon vetett árpát, a bogyiszlói U. típusú Búzatcalász tsz pedig 21 holdon vetett tavaszi búzát. G 35 -ős hengerfejeket gyártana l; a Szekszárdi Mezögazdasagi Gépjavítóban A múlt évben sok gondot okozott a gépállomásokon az, hogy a traktorokhoz nem letetett hengerfejet kapni, az ipar nem gyártott eleget belőle. Gyakran előfordult, hogy egy hengerfej repedés miatt a traktor a legnagyobb dologidőben napokig, sőt betekig nem tudott dolgozni. A. szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat ez évben megkezdte a G—35-ös traktorokhoz való hengerfejek gyártását. Az öntvényeket Budapestről kap* ék, itt munkálják meg. A vállalat dolgozói januárban és februárban a traktorok javításával voltak elfoglalva, márciusban 'megkezdték az öntvények megmunkálását. Eddig százötven darab teljesen elkészült, már el is szállították, a hónap végéig a negyedévre előirányzott négyszáz da rab is teljesen kész lesz. Különösen szép ered monyt ért el ebben a munkában Kisszékely Kálmán esztergályos, akj a legutóbbi értékelés szerint 384 százalékra teljesítette normáját. Befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázá.uít a Sárközi Állami Gazdaságban Az állam: gazdaságok dolgozói és vezetői elé alapkövetelményként állítja a párt, hogy példamutatóan gazdálkodjanak, hegy minden munkát a legmegfelelőbb időben végezzenek el. A Sárközi Állami Gazdaságban ennek szellemében fogtak hozzá a tavaszi munkákhoz. Minden termelőszövetkezet, minden egyéni gazda péidá! vehet az állami gazdaságban folyó tavaszi munkákról. A jelentés sze. rimt ugyanis befejezték a közel 820 hold őszi vetések fej- trágyázását. a több, mint 160 hold tavasai vetésű növények alá .is elszórták a műtrágyát. Kiváló eredményeket értek el a tavaszi munkában is. Először is a tavaszi növényápolás: munkák időbeni elvégzésével a szük'jégpzerinti fogasolással, hengerezéssel. A műtrágyát géppel szórják ki, ami biztosítja az egyenletes szóródást, ezenkívül alkalmazni fogják a vegyszeres gyomirtást is. Búzánál az önköltségcsökkentés másik lényeges formája. v.7. aratás, cséplés gépesítése, amelyet egyszerre, egy munkával elvégez az arató-cséplő kombájn. Egy kombájn egy nap alatt 70 ember munkáiét végzi el. Tehát munkaerő szabadul fel és az esv hőid terület kombájnnal történő letakarítása lényegesen olcsóbb, minitha kézzel végeznék el azt. Egy hold terület kombájnnal történő anatás-cséplése 181 forintba kerül. Ezzel szemben ugyanezt az egy holdat ha kézzé' aratják, összehordják. csépelik, akikor 253 forintba kerül. Ez a 72 forint megtakarítás — vegyünk csaik 500 holdat. — jelentős összeget tesz kd. Hasonló a helyzet a burgonvatenmesztésnél is. A cikk elején említettük, hogy állami gazdaságaink feladata többek között, hogy minőségi vetőmagot termeljenek. Kanacs 100 holdon fog burgonyát termelni vetőmagnak, amiből 38 vagon II. fokú szaporolatú vetőburgonyáit ad le. Egy mázsa burgonyát 80.84 forint költséggel tudnak előállitani, ami azt .jelenti, hogy e téren a megtakarítás 372 ezer forint. Ez a hatalmas megtakarítás abból adódik, hogy a II. fokú szaporulatú vetőburgonyát 225 forint mázsánikéniti áron veszik át. míg a nem minőségi vetőburgonya mázsájáért csak 120 forintot kapnának. — CsökkeriLljeti az önköltséget továbbá az is, hogy a burgonya A bogyiszlói gazdák 200 búidon vetettek már tavaszi búzát Bogyiszlo község doigow parasztsága 298 holdon befejezte a tavaszi búza vetését, de emellett nagyon sok gazdának árpa és zab vetőmagja is főidbe került már. ,, A bogyiszlói gazdak közül Vass István egy hold búzát, egy hold árpát, K. Kóta Sán- don ,2 hold búzát, 800 négyszögöl árpát, Lépő János másfél hold búzát, egy hold zabot. Jankovics János 2 hold búzát, Adám Imre egy hold búzát és Erdei Béni 1 hold búzát és egy hold zabot vetett. A dombóvári Vörös Sugár tsz DISZ-szervezete Micsiirin-kertet létesít Félévvel ezelőtt, ha valaki szóbahozta a dombóvári Vörös Sugár termelößzövetke- zet DISZ-fiataljait, sokan legyintettek és azt mondták, ővelük nem lehet sokra mén ni. nem csinálnak semmit. A fiatalok azonban az utóbbi időben rácáfoltak ezekre az állításokra, lényegesen megjavult a szervezet munkája, amelyet az úttörőkkel közösen megrendezett március 15-i ünnepség is bizonyít. Március hónapban öt új taggal szaporodott a tagok száma. A fiatalok most lelkesen készülnek április 4-re, a felszabadulás ünnepére. Három egyfelvonásos jelenetet tanulnak be és az úttörőkkel közösen rendezik meg a műsort. vizén terveik vannak erre az évre, amelyet szintén az úttörőkkel közösen valóé ítanak meg. — Micsurin-kertet létesítenek. ahol különböző kísérleteket fog nak végezni, heterózis kukoricával és több más növényfélével. Gyümölcsöst is telepítenek, amelyben szintén végeznek kísérleteket. A munka mellett a sportolást sem akarják el- hsayagolni, a közeljövőben akarnak röp- la 1 daíelszerelóst vásárolni. A termelőszövetkezet DISZ fiataljai nemrégiben igen helyes ötletet valósítottak meg. Közösen néznek meg egy-egy filmet', utána megbeszélik a film tartalmát. Legutóbb az „Én és a nagyapám” és az . Örs a hegyekben” című filmeket, nézték meg. A fiatalok lelkes munkáját csak egy dolog akadályozza. az, hogy nincs megfelelő helyiségük, de ez nem ' eszi el kedvüket a munkától. Remélik azt, hogy rövidesen ez is. megoldódik s akkor még több lehetőségük lesz a szervezeti munkára, tanulásra, szórakozásra. vetésének, szedésének, ápolási munkájának többségét gépesíteni tudják. A burgonyát erre a célra készített ültetőgéppel fogják ültetni. Ennek a szovjet gyártmányú burgonyaiiltető- gépnek a napi teljesítménye 12 hold, egy nap alatt 16 ember munkáját végzi el. A gépi ültetés lehetővé teszi, hogy a kapálást, töltögetést Lanz-Bulldoggal végezzék. A búza és burgonya mellett azonban ráfizetéses a cukorrépatermelés. A 40 hold cukorrépánál a veszteség mintegy 35 ezer forint, ami abból adódik, hogy messze van a vasútállomás, földút van. Ezek a körülmények kedvezőtlenül alakítják az Önköltségi árat. összegezve tehát: az eredmények ellenére van még kívánnivaló állami gazdaságainkban az önköltség további csökkentése terén, amely alapvetően fontos, mert befolyásolja állami gazdaságaink, így a kanacsj gazdaság egy mázsa termény előállítási árát. Á paksi építésvezetőséghez került a vándoríász ó A Tolna Megyei Tatarozó- és Építővállalat szekszárdi központja az alábbi versenyértékelést küldte meg szerkesztőségünknek: Februárban az építésvezetőségek közötti párosversenyben az első helyezést a paksi építésvezetőség érte el. Termelési tervüket 179 százalékban teljesítették. Második helyen a dombóvári építésvezetőség végzett 154.6 százalékos teljesítéssel. Harmadik helyen a bátaszóki építésvezetőség vám. Az értékelés alapján az eddig a dombóvári építésvezetőségnél lévő vándorzászló az őket megelőző paksi építésvezetőséghez került 200 százalékra teljesítem évi tervemet Az 1955. évi munkák elvégzésében versenyre hívom ki Miklós Gézát, a bonyhádi gépállomás traktorosát az alábbi feltételek szerint: évi tervemet 200 százalékra teljesítem 8 százalékos üzemanyagmegtakarítást érek el az év folyamán. Elvégzett munkám ellen nem lesz minőségi kifogás. Rendszeres karbantartással biztosítom az erő- és munkagépeknél a 100 százaléké«; rr’!rVr.(v'vp,n\atot I.énárd László traktor« Dalmand. Békv-bessélgetés&k i/j. Iiiilöp István somjai békckúldott lakásán Társadalmi munkával kultúrotthont (pitének Gerjenben Gerjan községnek jelenleg még nincs kultúrotthona. A fiatalok gyakran adnak elő különféle kultúrműsort, csak az a baj, hogy erre alkalmas helyiség nincs a községben. A mozihelyiség is kÉcsj ehhez, így tehát az maradt hátra, hogy a község lakói tanakodni kezdtek: mit lehetne tenni, legtöbben azt javasolták, építsenek kultúrotthont saját erejükből. A község határában sok hasznavehetetlen épület van, azokat szétbontják társadalmi munkával és így elő tudják állítani a szükséges anyag túlnyomó részét. A kultúrház felépítését pedig úgy oldják meg, hogy a különféle segédmunkákat szintén elvégzik társadalmi munkával, a szakmunkát pedig vállalták a helybeli kisiparosok. Az ácsok, kőműveseik, asztalosok felajánlották, hogy 2—2 heti társadalmi munkával segítik a kultúrház megépítését. Kiszámították, hogy 90.000 Ft értékű munkát fognak elvégezni a község dolgozói. A kultúrotthon teljes felépítéséhez 100.000 forintra van szükség. A még hiányzó 10.000 forintot a községfejlesztési alapból fedezik. Kijavítanak a községben az idén 1000 méter hosszúságú járdát is. A munkálatok felét itt is elvégzik társadalmi mun. kával, 18.000 forintot pedig a községiejleszté&i alapból fizetnek ka a járda elkészítéséért. Budapestre, a IV. magyar békekong- íesszusra, Zomba község ifj. Fülöp István „Kiváló állattenyósztő‘’-t, az I. tipusú Petőfi tszcs elnökét küldte el, aki Tolna megye valamennyi békeharcosának üzenetét adta át, amikor többek között azt mondotta: „Tolna megye népe őseitől tanulta meg szeretni és megvédeni a békét, a szabadságot. Jó termő földünk minden rögét átitatta a magyar szabadsághősök vére... Az ő szellemük él a tolnai paraszt munkájában”. Vak Bottyán és Béri Balog Adám harcosainak méltatása után így folytatta: „ ... a szabadsághősök vére megszentelte földünket, s a rájuk való emlékezés megacélozza erőnket.” Ifj. Fülöp István békeküldöttet a szóm szédok, tszcs tagok és a békeharcosok egész csoportja várta Zombán, amikor megérkezett Budapestről. A „Szabad Nép”-ből és „Esti Budapest’’-ből csak részleteket olvastak felszólalásából, de helyeselték és megígérték, hogy valóban acélos erővel küzdenek a békéért. Azóta minden este valóságos kisgyűlóst tartanak ifj. Fülöp István lakásán. Tizenöt-húsz békeharcos jön ilyenkor össze, s a jó meleg szobában, késó éjszakáig folyik a baráti beszélgetés. A békeküldöttnek újból és újból el kell mondania: mi volt a békekongresszuson, mit mondtak az ország más területéről ösezesereglett békeharcosok? Mit tesznek az ipari munkások, az értelmiségiek és más tájak dolgozó parasztjai a békéért? Hirnigii György. , Pálfi István és Fűzi István rendszeres vendége lett a Fülöp családnak. Sokat beszélgetnek arról, hogy ők, egyszerű dolgozó parasztok, a Petőfi tszcs tagjai, mit tehetnének a békéért? Egyöntetű vélemény alakult ki: azzal segítenek legtöbbet, ha az.eddiginél magasabb terméseredményt érnek el mindenből. így született meg a nagyszerű elhatározás: a zombai 1. típusú Petőfi tsz búzából 12. árpából 13, napraforgóból 11, kukoricából 40, cukorrépából 220, burgonyából pedig 180 mázsát termelnek holdanként. A Petőfi tszcs tagjai ezenkívül elhatározták, hogy »a eddiginél fokozottabban segítik a bonyhádi vöröstarka-tájfajta tenyésztésének a fellendítését. — Nem ritka az olyan tag, mint Fűzi István, Kovács Ferenc, Grenus István és mások, akik 25—30 literes bonyhádi vöröstarka tehénnel rendelkeznek. A kiváló egyedek után jó üszőket nevelnek és köztenyésztésre jó tulajdonságokkal rendelkező bikákat adnak át. Az állattenyésztés fellendítésében, a terméshozam fokozásában, adófizetésben és beadásban példamutatóan jár elől ifj. Fülöp István békeküldött, aki félévi adóját már kifizette, egész évi tejáf és baromfibeadását teljesítette, s pár hét múlva eleget tesz egészévi ser- tésbeadási kötelezettségének is. A zombai békeharcosok alaposan felkészültek a tavaszi munkára, s jó munkává'. az állam iránti kötelezettség teljesítésével igazolják békeküldöttük szavait: „Ezzel az acélos erővel, jobb munkával, termelési eredményeink emelésével, harcolunk a békéért...” ARY RÓZA
