Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-23 / 69. szám
NAPLÓ 1955 MÁRCIUS 23 A SzorjeíiBiiio hon'védelmi mi ti isseié r én ek ti a pi parancsa Moszkva (TASZSZ: A Szovjetunió honvédelmi minisztere a következő napiparancsot adta ki: Március 22-én délután 4 órakor a moszkvai Vörös-téren lesz Lconyid Alekszandrovics Govorovnak, a, Szovjetunió mar- salljának, a Szovjetunió Kommunista- Fártja Központi Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttének, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettesének temetése. A Szovjetunió fegyveres erői meghajtják harci zászlóikat L, A. Govorov koporsója előtt é« megadják a végtisztességet a kiváló hadvezérnek és a nagy Honvédő Háború dicső hősének. Megparancsolom, hogy l. A. Govorovnak, a Szovjetunió marcalijának temetése órájában adják meg az elhúnylnak járó katonai régtisztességet es Moszkvában, hazánk fővárosában adjanak le tüzérségi dísztüzet. G. ZSUÍÍOV a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi Amerikai manőverek a koreai fegyverszünefr megbontására A bátorság iskolája minisztere. (MTI): Az AFP londoni tudósítója a brit kormányhoz közelálló körökből származó forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok kezdeményezésére“ tárgyalások indultak. Washingtonban, a koreai háborúban ,.az ENSZ zászlaja alatt” résztvett tizenhat ország között. Ä tanácskozáson azt az amerikai javaslatot vitatják [még, hogy „helyezzék hatályon kívül a koreai fegyverszüneti megállapodás bizonyos pontjait”. Főként arról van szó, hogy korlátlanul lehessen hadianyagokat szállítani Dél-Korea területére. Nehru elítéli az amerikai tervet. Az AFP Uj-Delhiből származó jelentése szerint az indiai f parlament egyik képviselője a , koreai fegyverszünet felborító-, sát célzó amerikai manőverek-, kel kapcsolatban kérdéssel fór- ( dúlt Nehru miniszterelnökhöz/, vajon terjesztettek-e az indiai, kormány elé olyan javaslatot,, hogy szüntessék meg a koreai, fegyverszüneti bizottságot. ( Nehru írásban válaszolt a kér- | désre: „Jóllehet az indiai kor-j mány nincs közvetlenül érdé- ( kelve ebben a bizottságban — | írja — a jelenlegi helyzetben < úgy vélem, nem volna kívánatos az egyetlen koreai semle-< ges szerv megszüntetése. Ezt! a szervet csak a két parancs-1 nokság beleegyezésével lehetne i megszüntetni”. Bomlásban az olasz kormánykoalíció Róma (MTI): Az O’.asz Köz- társasági Párt Országos Tanácsa háromnapos ülés után úgy határozott, hogy nem tartja lehetségesnek a kormányban résztvevő pártok további együttműködését, elveti, a földbérleti szerződések kérdésében a minisztertanács által elfogadott kompromisszumot és a kormánnyal szemben nem vállal többé koalíciós kö telezettségeket. Az Olasz Szocialista Demokrata Párt balszárnya 'kétszáz megyei küldött részvételével, Bolognában szintén értekezletei tartott és úgy döntött, hegy kéri a párt kilépését a kormánykoalícióból, valamint azt. hogy rendkívüli pártl/ongresz- szust hívjanak össze a Saragal féle vezető csoport politikáiá- nítk felülvizsgálására. , Mindez arra vezet, hogy a Scelba1—Saragat-kormár.y már két hónap óta. húzódó válsága még tovább súlyosbodik. Scelba miniszterelnök ugyanakkor nem’ szándékozik lemondani amerikai útjáról: csütörtökön indul Washingtonba Scelba útját még. a polgári sajtó sem helyesli, tekintette! a kormány igen bizonytalan helyzetére. Sceltop amerikai útja az olasz kőolajkérdés szempont, jából különösen kényes. A kommunisták és a szocialistáik, valamint bizonyos értelemben t; köztársaságpártiak és a szociáldemokraták is, azon a véleményen vannak, hogy az olaisz kőolajtermelés teljes ellenőrzését az államra kell bízni és korlátozni kell az olasz és a külföldi magántőke befolyását a termelésnek ezen n fontos területen. Az olasz képviselőháznak még Scelb;, washingtoni útjának megkezdése előtt meg kellene vitatnia a kommunistáknak és a szocialistáknak azt a sürgős indítványát, hogy a kormány az Egyesült Államokban ne vállaljon semmi •olyan kötelezettséget, amel}sérti az olasz állam teljes ren deUcezési jogát és hatalmát az ólasz föld ikinfeseinek kitermelése és felhasználása terén és mindaddig ne adjon a magántőkének semmiféle koncessziót, amíg a parlament nem fogadta el az egész kérdést szabályozó új törvényt. Végétért a remilitarizátás elleni német ifjúsági kongresszus Berlin (TASZSZ): A Nyugat- N érne torszég remi li tarizál ása ellen megtartott ifjúsági kongresszus vasárnap befejezte munkáját. A kongresszus záróülésén a német Ifjúságnak (körülibeüM 2500 képviselője vett részt, Külföldi fairek PÁRIZS Szerdán délután három órakor kezdődik a Francia Köz- társasági Tanács ratifikációs vitája. A vita a tervek szerint három napig tart és pénteken a késő éjszakai órákban ér véget. Minden nap három ülést tartanak. Mint ismeretes, a Köztársasági Tanács bizottságai ajánlják a szerződéseit ratifikálását, egyedül az ipari termelési bizottság fűzőit azokhoz fenntartásokat. PEKING . Mao. Ce-tung, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának el nőké Csaj Cseng-vont nevezte ki a Kínai Népköztársaság rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé a dán királyságban. PÁRIZS Gilbert de Chambrun haladó képviselő bejelentette a nemzetgyűlés elnökségének, hogy interpellációt szándékszik benyújtani a. kormányhoz a Saar- kórdesben. E lépést azzal indokolta, hogy amikor Németország jövőjét eldöntő fontos határozatokat akarnak hozni, a kormány nem tájékoztatta a parlamentet azoknak a módosításoknak igazi jelentőségéről, amelyeket a francia-német Saar-Tnegállapodás szövegében eszközöltek a Német Szövetségi Köztársaság kormányának álláspontja következtében. A képviselő bejelentette, hogy interpeJlációs kérelmet szerdán nyújtja be hivatalosan, ötven aláírással ellátva, ami lehetővé teszi azonnali megvitatását. PEKING A Vietnami Demokratikus Köztársaság országgyűlésének negyedik ülésszaka vasárnap meghallgatta Ziap tábornoknak, a vietnami néphadsereg főparancsnokának és nemzet- védelmi miniszterének a genfi fegyverszüneti egyezmények végrehajtásáról szóló beszámolóját — jelenti a Vietnami Tájékoztató Iroda. Ziap tábornok beszámolójában felsorolta, hogy az amerikai imperialisták, .a francia gyarmatosítók csoportja és Ngo Dinh Diem délvietnami miniszterelnök klikkje számtalanszor megsértette az egyezményt és más mesterkedésekkel is a béke és az ország egyesítése ellen tört. Ziap tábornok kiemelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és népének azt az elhatározását, hogy továbbra is lelkiismeretesen tiszteletben tartja a fegyverszüneti egyezmény előírásait. köztük több, mint ezerhétszáz nyugat-németországi ‘ ifjúsági küldött. ' A 'kongresszuson Otto Gro- .tev.ohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke is beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy a német nép nem akar a német militarizmus feltámasztásának és egy új háború feiidézésé- nck utján halaid«. A német nép a békés fejlődés útját akarja járni. A felszólalások után a .kongresszus részvevői kiáltványt fogadtak el n német ifjúsághoz. A kiáltvány felszólítja Nyu- gat-Németország ifjúságát, hogy minden erejével harcoljon a párizsi egyezmények ellen, az össznépiét népszavazásért. A kiáltvány javasolja, hogy alakítsanak mindenütt harci bizottságokat a nyugatnémet hadseregbe Való toborzás ellen, tartsanak tiltakozó gyűléseket, tüntetéseket és sztrájkokat. A kiáltvány hang súlyozza, hogy az egész német ifjúságnak vállvetve kell harcolni a némgt militarizmus talapraáliítása ellen, Németország egységéért, a német nép boldog jövőjéért. Tavaszi muokáiaíok 4 z emberiség igazi h-ajna- lát jelző napokkal egy- beesi.k a filmnek, ennek az új és egyben a tömeghatás szempontjából legfontosabb művészetnek a születése. — A szerencsés időbeli egybeesés a szovjet filmművészet egészére is elhatározó jelentőségű. — De emellett a polgárháborúval, az októberi forradalom dicsőséges napjaival foglalkozó szovjet filmeknek külön hagyománya és bizonyos fokig külön stílusa is van. Az érdekes, a figyelemreméltó az, hogy ez a hagyomány, ez a stílus sohasem válik sémává. Mennyi felejthetetlen polgár- háborús filmélmény ülik van már! A Csapajev, a Kronstadt! tengerészek, a Lenin- film, a Puskás ember, a Vi- borgi . városrész.... és bár mindegyik egyezik abban, hogy szinte varázsütésre áthelyez a polgárháború hősi és ugyanakkor legkisebb részletekig reális hangulatába, sőt vannak azonos vagy hasonló eseményt bemutató jelenetek — egyik film sem hasonlít a másikra, egyre új élményekkel. eszmeiséggel gazdagodik a néző. Mi szolgáltatja ezt a hallatlan művészi, bőséget? Elsősorban természetesen maga a történelem: ez a csodálatos pátoszu kor. J Arkagyij Gajdar maga élte ? át. ezt a korszakot. Még gye- trekfejjel beállt a vörös kato- Jnák soraiba. Az átélt esemé- > nvek izgalmasabbnál izgalma- Jsabb epizódjai, maga az élet i adta a nagy témát. Az „teko- Jla” c. elbeszélésből készült a i Bátorság iskolája c. film a (Rozen és Szemjonov sikerült J átírása) méltó a híres szovjet j íróhoz, méltó az eddigi pol- igárháborús filmekhez és Ptem iutolsósorban: méltó a vörös J katonák hősiességéhez. * A kis Borisz (vagyis Gaj- t dar) fejlődését az igazi ? bátorságig — mely nem ismer A alkut, de távol áll az oktalan i vakmerőségtől is — folyamatában mutatja be a film. Ez a f fejlődés nem akadálytalan. A f fiúra nem csak jóbarátok, i hanem felelőtlen ismerősök is »hatnak. Az ellenség fnellett irneg kell birkóznia saját köny- t nyelműségével is. Elővigyázatlansága atyai barátja halálát fokozza. Csaknem eszét veszi a ((fájdalom, a bűntudat. De úrrá f tud lenni kétségbeesésén, mert é társai újra megajándékozzák jibizalmukkal. Ezt a bizalmat Ä igazolja azután nagyszerűen r végrehajtott,, 'bátor felderítő ^munkájával. a Részletesebb .tartalomismer- i tetés és összefüggő méltatás J helyett hadd idézem fel né- i hányát azoknak a mozzanatok- j nak, melyekre talán külöri- i külön nem is emlékezik a né- t ző, de amelyek a filmművé- J szét csúcsait jelzik. A Osztrák hadifoglyokat kísérli nek az utcán. Egy háborús é plakát látszik, a lehanyatló A fejű kétfejű sas. A legkülön- t bözőbb arcok nézik a siral- £ más menetet, köztük Borisz ^ sovinizmustól (cári iskolában ^ felszedett sovinizmustól) ra- Ágyogó arccal. Ebbe a képbe ^jön: egy féllábu hadirokkant f Az Üzbég SzSzK kolhozaiban és szavhozaiban megkezdődtek a tavaszi mezei munkálatok. A képen: Tavaszi vetés a Sza- markand-területí „Sztálin -szovhozban. (Foto: A. Kuzmenko) NEMZETKÖZ! SZEMLE A iiany liaug nem mi suli 5 párosul erővel Nyugati politikusok beszédeit hallgatva burzsoá lapok vezércikkeit olvasva, minduntalan előbukkan egy szó, melyet különösebb magyarázatok nélkül is könnyen meg lehet érteni. Ez a kifejezés: ..erőpolitika”. Imperialisto nyelvre lefordítva: „aki erősebb, az diktál a világban”. S ebből fakad a másik következtetés: erősebbnek tartva saját világukat, szünet nélkül azt bizonygatják, hogy a demokrácia táborával szemben övéké a vezetőszerep a nemzetközi életben. Bár meg kell mondani, az utóbbi hónapokban saját népeik körében is oly visszatetszést szült a háborús törekvéseket jelző „erőpolitika” jelszava, hogy egy népszerűbbnek gondolt kifejezésével helyettesítették ilyenformán: „A béke biztosítása erővel”. . Miben rejlik hát az az „erő”, melyre támaszkodva — egyes nyugati elgondolások szerint — diktálni lehetséges a béke országainak? Vá-laszt ad a kérdésre egy cikk, amely most jelent meg a Novoje Vremja című tekintélyes szovjet külpolitikai folyóiratban. Szerzője Iszajev vezérőrnagy, a kiváló katonai szakértő, aki logikusan csoportosítja, s pontról-pontra megcáfolja az „erőpolitikusok” állításait. Iszajev szerint az erőpolitika hároin alapvető elgondolásra épül. AZ ELSŐ ELGONDOLÁS: az atom- és hidrogénfegyverek birtoklása, s a felhasználásukra szőtt tervek. Ez a koncepció kezdetben arra épült, hogy az imperialisták kizárólagosan birtokolják az említett fegyvereket. De már, akkor csakhamar kiderült, hogy a Szovjetunió is gyárt atombombát, legutóbb pedig arról számolt be Molotov elvtárs, hogy a Szovjetország hidorégfégyver előállítása terén is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Már ez is tarthatatlanná teszi az amerikai stratégák elképzeléseit, akik az atomfegyverek felhasz nálására építik számításaikat. Ilyen „stratéga" például Gru- enther tábornok, az atlanti erők Európában állomásozó csapatainak főparancsnoka, aki nemrégiben így nyilatkozott: „úgy döntöttünk, hogy központi stratégiánknak szüksége van az atomfegyver . felhasználására, függetlenül attól, alkalmazza-e azt az 'ellenség, vagy sem”. Gruenther azonban valószínűleg megfeledkezett arról; hogy egy ilyen támadásra igen rövid időn belül hasonlóval lehet válaszolni. Márpedig a sűrűnlakott Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok szempontjából ez semmi jóval nem kecsegtet. Rendkívül érdekes megállapításokat' tesz Iszajev vezérőrnagy ott is, amikor azokat az amerikai „érveket” elemzi, hogy az. Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb hatósugarú bombavetőkkel, s hogy Amerikának olvan rakéták vannak birtokában, melyek egyik földrészről a másikra ké pesek továbbítani hidrogéntöltésű lövedéket. Iszajev a szovjet szóvivők magabiztos szerénységével válaszolja: „Országunk nemcsak senkitől nem marad el az ilyen rakétameghajtású motor gyakorlati megszerkesztésétől, hanem ahhoz is megvan minden feltétele, hogy vezető helyet foglaljon el e téren. Ugyanilyen módon a Szovjetunió természetesen rendelkezhet lökhajtásos transzkontinentális légierővel is”. A MÁSODIK ELGONDOLÁS: amerikai szárazföldi, légi és tengeri támaszpontok létesítése a béketábor országainak határain. Az Egyesült Államokban közzétett hivatalos adatok igazolják, hogy az ilyen fajta támaszpontok száma ma már 950, s közöttük igen sok a hatalmas befogadóképességű. A bázisok, támadások kiinduló pontjául, hídfőállásokként szolgálnának az amerikai tervek szerint, — ám. — e stratégiai elgondolás szerzői is megfeledkeztek néhány lényeges körülményről. Legfőképpen arról, hogy a támaszpontok szétforgácsolják a hadviselő állam erőit, s hogy a legfőbb támaszpont: maga az ország ossz forrásaival és készleteivel. Iszajev cikkében emlékeztet arra, mily dicstelen sorsra jutottak a második világháború idején, a Japánnal vívott harcok során Amerika és Anglia csendesóceáni és távolkeleti hadibázisai. S hogy mennyire így áll a helyzet, azt még az U. S. News and World Report című newyorki hetilap is beismeri, amikor rámutat: „Az amerikai katonák többsége most az egész világosan szét van szórva, úgy hogy az Egyesült Államok lényegében sehol se elég erős”. A HARMADI ELGONDOLÁS: agresszív katonai és politikai tömbök összetákolása a világ különböző részein. Eddig tíz ilyen tömböt hoztak létre, s a Nyugateurópai Uniót szánták a tizenegyediknek. A béke országai ellen irányuló blokkok főcélja az, hogy Amerika egy újabb világháború bekövetkezése esetén más népek fiait küldhesse ki a harcterekre. Vagy ahogy ezt Wilson amerikai hadügyminiszter valamivel finomabban megfogalmazta: „Egyre inkább támaszkodnunk kell a világ más szabad országainak fegyveres erejére. Továbbra is segíteni fQgjuk e orosz át,sántákéi az úton, utána egy bérkocsi robog át, duhaj, részeg, úri társasággal. Egy utcai kép az egész. Mi mindent mond. ■ Iskolai folyosó, Boriszt csú- folják, megszégyenítik „áruló" apja miatt. —, Gyerekek (és milyen sokrétűen tipizált gyerekek!) acsarkodása, gyűlölködése. —• A háttér-ben, a folyosó végén a falon — egyáltalán nem hátásvadászóán „kiexponálva” — óriási, kép a gyerekek, az iskola.... minden fölött: a cár képe. Az operatőr nem hozza premierplanba. homályos is a kép, de tudjuk: ott van. Természetellenes nagy ság'ban — és a gyerekek felett. Oattanásig feszülő dráma: 1 Borisz egy diadalmasnak vélt könnyelmű kalandból tér vissza néhány társával a partizán-táborba. Vígan, kimé italosán, harmonikázva, danáz- va érkeznek. Néma hátakkal találják szembe. magukat. Azoknak a frissen hántolt sírját veszik körül e néma hátak. akiknek vesztét a visszatérők okozták. Az emberek lassan megfordulnak, a víg portyázókat néma, vádló tekintetek : sütik. A harmonika nyávogva hull a földre. A harang. Borisz a fehérek táborának kellős közepén, egy templom tornyában felderít. Izgalmában meglöki a haYan- sot.. az kondul egyet, Borisz ijedten kapja el. — Ugyanitt később: Borisz egy győzelmesen befejezett csata után vidám hetykeséggel kongatja meg a legutóbb ellenségesen rendetlenkedő harangot. Csubuk és Borisz lapos vidéken sebesült társaikat , sze- kerezik. A szekér beleragad a sárba, Csubukék emelgetik a sáros kerekeket, minden méterért erőt szakajtó harcot vív. nak ezek a csatában, virrasztásban halálosan elfáradt emberek, — hogy beteg társaikat megmentsék. Cfsubuk két-há- rom biztató, tréfás szava a.-- ról, hogv nem könnyű dolog ez, de érdemes... — ellenáll-, hatatlan észmetársítást Ördít el. Nem csak a realisztikus jelenetet látjuk', hanem a benne rejlő igazságót is: ezek az emberek mentik meg a bátyúba jutott Oroszoi-szágot is, a beteg emberiséget is. — íme: a film egy teljesen reális képnek, is mélységet, költői, . filozófiai jelentést, szimbolikát ad. Az egész filmet átitaíh a mély eszmeiség. Az eszmei mondanivaló, a forrádalrhi romantika nemes pátosza? a- film majd minden egyes kockáját a legmagasabb művészi tökélyre emeli. Bászov és Korcsagin rendezőében jobhnál-jobb színészt;!-; alakítása ad maradandó élményt: a Boriszt játszó fiatal Haritenové, Csubuk-Bernes-A, Jermeljakové, Gariné. Dienes Ferenc szi.nkronrendező Harkányi Endre, Horváth Jenő, Gyurkoviís Zsuzsa és Szabó Sándor közreműködésével az utóbbi idők legjobb szinkronizálásával járul hozzá A Bátorság iskolája osztatlan sikeréhez. T. POLGÁR ISTVÁN fegyveres erők felszerelését és kiképzését”, Ami ezt az elgondolást illeti, nemcsak az a bökkenő, hogy a' különböző népek fiai egyáltalán nem kívánnak majd halálba menni a Wall Street érdekeiért. Hanem az is, amit Iszajev vezérőrnagy így fogalmaz meg: „Az Egyesült Államok vezető körei ilyen politikájának és stratégiájának következményei a „szabad világ' számára csak a következők lehetnek: a legnagyobb városok, ipari gócpontok és egészen sűrűn lakott vidél/ek megsemmisülésének veszélye, különösen Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban: óriási veszteségek az Egyesült Államok csatlósainak hadseregében; a csatlósországok elvértelene- dése. Ilyen a perspektíva. S bizonyos, hogy- mindebből a józan emberek levonják majd Nyugaton is a megfelelő, következtetéseket.
