Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-17 / 64. szám

195Ő MÁRCIUS 17 ■ ■ ■ -y NAPLÓ A juhéi állami gaz­daság kiváló eredmé­nyeiről már sokat ha­lottunk. Ismerjük mór azt is, ezeket úgy érték el, hogy összességében a veze­tők és a dolgozók a pártszervezet állandó segítése nyomán meg felelően együtt dol­goztak. A pártszerve­zetnek ebben nagy segítségére volt a jól kiépített s megfelelő­en irányított pártcso- portbizalmi hálózat. Az elmúlt nápok- ban ott jártunkkor éppen egy pártcso­port bizalmival be­széltünk munkájáról. Megváltjuk érdemes volt, mert nemcsak összességében, hanem részedben is megis­mertük a pártszerve­zet, a kommunisták munkáját. Ebben az esetben éppen a telte Részeiben, mert Mar­kács György elvtárs ott dolgozik. Legnagyobb örö­möm — mondja elöl­járóban — hogy újra közvetlenül a gazda­ságban dolgozhatom. — Ugyanis nem egész féléve került vissza más munkaterületről ide. Bizony nem a legjobb állapotokat találta. Különösen sok hiba volt első­sorban saját brigád­jának tagjai közt a fegyelemmel. Itt még kell említeni, hogy „Mindig vágytam arra, hogy ide kerüljek" ügy pártcsoportbizalnii mankájáról mini pártcsoportbizal miinak az egész tabó- di üzemegység mun­katerülete. Gazdasá­gilag azonban csak az egyik' istálló tehe­nészeinek brigádveze­tője. — Rendszeresen megtartjuk — foly­tatja tovább — a pánt csoport értekezlete­ket, s mindig a leg­fontosabb feladatok végrehajtásának mód jait tárgyaljuk meg. * Ez nem jelenti azt, hogy másról nem be­szélhetnek a pártszer vezet tagjai. Igyek­szem tág teret adni a vitának, hogy a prob­lémákat minél széle­sebb körben megvi­lágíthassuk. Arra ás vigyázok, hogy eköz­ben ne terelődjön el a figyelem lényegte­len dolgokra. Jó Iskolája ez a módszer a kommu­nisták bátor véle­ménynyilvánítása fej I esetésének. — Erre mond is mindjárt egy példát. A legutóbbi pártcsoport értekez­leten szó esett a párt­vezetőség munkájáról is. Az egyik párttag. Szabó József elvtárs bírálta a pártvezető­ség munkáját a kol­lektív vezetéssel kap csolatban. De vala­hogy úgy fejezte ki magát, hogy a jelen­levő párttitkáir, Bá­bel Dezső elvtársra nem vonatkozik ez a bírálat. Szabó Fe- rencné elv társnő mindjárt felszólalt: Elvtársak, ha a párt- vezetőséget bíráljuk, akkor nem hogy kivé­tel a párttitkár, ha­nem elsősorban ő fe­lelős a munkákért. Amint a későbbiek bői kiderült, a kom-1 munisták nevelésén kívül Markács elv­társ gondol a párton kívüliekre is. Ebben nagy segítségére van az egyik munkahe­lyen Fazekas» József elvtárs, a másik he­lyen Pencz József, s méltó versenytársai Keller Mátyás, Léh- mann János párton- k ívükéi, és a többiek. — Könnyebb ilyen segítséggel az én munkám is — mond­ja mosolyogva. — Nemcsak azt tehetem meg, hogy jnegmuta- tcm, hogyan kell meg csinálni, egy-egy dol­got, r anem elmond­hatom: nézzék meg őket, vegyenek pél­dát róluk. — Ez a módszer nagyot len­dített a versenyben. Maguk a tehenészek is maguk között ér- fékelik a versenyt, vállalásuk teljesíté­sét, méghozzá napon­ta. Ez meg is látszik eredményeiken. A legutóbbi értékelés szerint a 'törzsállat­tenyésztő állami gaz­daságolt igazgatósága alá tartozó gazdasá­gok között első he­lyen állnak a tejter­melésben. Nem volt könnyű munka ez. Markács elvtárs azonban igyek saik minden idejét közöttiüt tölteni. Az egyik istállóban pél­dául még régebben hiba .volt a munka­fegyelemmel. Megbe­szélték tehát, hogy ezen változtatni kell. Elhatározták, hogy reggel 8 órára min­denki elvégzi munká­ját, hogy nyugodtan pihenhessenek nem­csak az emberek, de az állatok is a déli fejesig. Ez jó hatás­sal volt a tejterme­lés növekedésére is. Természetesen csak kis részét mutattuk itt be egy pártcsoport bizalmi munkájának. Tény azonban az, liogy Markács elvtárs a pártvezetőség és a dolgozóik megelégedé­sére végzi munkáját. Ezt igazoljak az elért jó eredmények és az, hogy nem akar itt megállni. Azon dol­gozik, hogy még szebb eredményeket tudjanak elérni. Se­gítségére van ebben munkaszeretete is, melyet saját szavai jellemeznek legjob­ban: mindig vágytam arra, hogy ide kerül­jek. A sársaenUőrinci statisztika... Nagyon érdekes statisztikát tudnak felmutatni a sárszent- lőrinci tanácsnál. Ez a sóatisz tika a község dolgozódnak nö­vekvő termelési kedvéről szól. Nézzük, máról is van szó többek között ebben a statisz­tikában? Az utóbbi 1—2 évben erősen megnövekedetít Sárszeraüőrm- cen a házvásárlás és a ház­építés. A vásárlók nevei kö­zött . találjuk Major Imrét, a Kossuth tsz elnökét, aki 20 ezer forintért vásárolt házat. A volt házát eladta, tett hoz­zá néhiáinyezer forintot és lett egy szép lakása. Az ő házát Kató Ferenc, az alsópéli ál­lami gazdaság dolgozója vásá­rod® meg lő ezer forintért. Somogyi János és György testvérek, közösen örököltek egy házat, György, a Kossuth tsz tagja, — a múlt évben ne- iki volt a legtöbb munkaegy­sége, — megváltotta 5000 fo- riméért testvérétől a reá eső házrészt. Mei&nger Ferenc, az aftsópélá állami gazdaság dol­gozója két testvérével közö­sen vásárolt egy házat 18 ezer forintért. Igen sefc dolgozó új házat épít magár»«. A községhez tartozó Űzdor, 20 házhelyet osztottak ki a dolgozók kö­zött. Négyen már építettek is új házat, tizen az idén építe­nek. Az építők főleg tsz-ta­gok és állami gazdasági dol­gozók. A községben tavaly 5 ház épült, az idén is körűi­be^ annyi fog épeim. Verseny a „megye legjobb termelőszövetkezeti könyvelője'1 cim elnyeréséért A termelőszövetkezetek erő .södésének, a közös vagyon fo­kozottabb védelmének, a jó vezetésnek egyifc fontos esz­köze a helyesen, folyamatosan végzett könyvelés és nyilván­tartás. A könyvelés tükrözi a termelőszövetkezet vagyoná­ban beállott változást, meg­mutatja a termelési terv és a bevétel-kiadási költségve­tés teljesítését. Ezért határoz­ták el többek között Tolna megye könyvelői is, hogy ver­senyre hívják az ország ösz- szm - termelőszövetkezetének könyvelőjét.: Vállalták a kö­vetkező feladatok elvégzését: Adandóén segítik, ellenőr­zik a bizonylatok és nyilván­tartások kiállítására, illetve vezetésére kötelezett személyek munkáját. Ä- könyvelést és nyilvántartást folyamatosan és ' állandóan naprakészen veze­tik. Segítenek a vezetőségnek a pénz- és hitelgazdálkodás alapszabály és rendeletek sze rinti lebonyolításában,. Bizto­sítják, hogy a termelőszövet­kezetei?:. sz állam, a vállalatok é, egyéb hitelezők iránti kö­telezettségüket határidőre tel­jesítik. Az évközi előlegek ki­adásánál ügyeinek az alap­szabály betartására. Betart­ják a bevétel-kiadási költ­ségvetésben megtervezett pénz és hl'elgazaálkodá-st. Közgyű­lésen rendszeresen tájékoztat­ják a tagságot a pénzeszkö­zükben és u hitelekben havon­ta bekövetkezett változásokról, a termelési terv és a bevé­tel kiadási költségvetés ne­gyedéves teljesítéséről. A zár­számadást és az új gazdasági év bevétel-kiadási költségve­tését határidőre pontosan el­készítik. Eme’ett tevékenyen részt vesznek a termelési terv teljes eikés'-itcseben. A ne­gyedéves pénzforgalmi jelen­tést és az egyéb adatszolgál­tatást határidőre megküldik az illetékes szerveiknek. A verseny feltételeit teljesí­tő könyvelőik részére a Föld­művelésügyi Minisztérium a következő jutalmaikat tűzte ki: „A megye legjobb termelő­szövetkezeti könyvelője“ cí­met elérő könyvelőnek 800 forint pénzjutalom és kétheti ingyenes üdültetés. A megye második legjobb termelőszövetkezeti kömyvelő- járiek 800 forint pénzjutalom, a megye harmadik legjobb termelőszövetkezeti könyvelő­jének 700 forint pénzjutalom. A járás, illetve város leg­jobb termelőszövetkezeti köny velőjének 500 forint pénzjuta­lom. Ezenkívül a győztesek az évvégi értékelésnél — a zár­számadás elkészítése után — oklevelet is kapnak. A ver­senyt a járási tanács mező­gazdasági osztálya, illetve a megyei mezőgazdasági igazga­tósig értékeli. A Bonyhádi Cipőgyárban nagy gondot fordítanak a szakmun­kások nevelésére. Képünkön az egyik átképzők fiatal azt számítja ki, hogy egy meghatározott, nagyságú cipőn hány öltést kell végezni Tíz évvel ezelőtt fogadta el a minisztertanács a Kommunista Párt földreform tervezetét t A :n»gy«r pemrzteóg évszázadokon keresztül íotybast-, küz­delmes harcát jogos jussáért, a földért. Valahány parasztfel­kelésről, megmozdulásról olvasunk, ott mindenütt központi kérdés a föld megszerzése vök: elvenni a földbirtokosoktól és annak a kezeibe adni, aki azt a valóságban megműveli. A parasztság mozgalmai sotrr;l elbuktak és ha hozták is vala­melyes eredményt az olyan megmozdulások, amelyekben a parasztság résztvett, a központi probléma nem oldódott meg: a föld nem került a nép kezébe. A dicsőséges Tanácsköztársaság sem tudta megoldani alapjaiban ezt a problémát. Felszabadulásunk oldotta meg végérvényesein, és a parasztság számára elfogadhatóan ezt a problémái. Az ország nyugati részein még dörögtek az ágyuk, amikor az ideiglenes magyar kormány és a Kommunista Párt közzétette határozatát az uradalmi fölaek felosztásáról. Napok alatt földosztó bizottságok alakultaik és a végeláthatatlan ura­dalmi, papi birtokokat felparcellázták, a volt cselédek, nincs­telenék tulajdonába adták. Vele együtt kiosztották a felszere­léseket és az igáséilaitotoat is. A parasztság fellélegzett: a pártnak ezzel a tettével szabad­nak, saját maga gazdájának érezte magát. De ezzel még nem volt megoldva minden: a párt, a felszabadító Szovjet Hadse­regre támaszkodva megoldotta a parasztságnak azt a problé­máját, melyet évszázadok mozgalmai nem tudtak elérni. De a harc tovább folyt: az ország reakciós erői minden áron meg akarták hiúsítani ezt az eredményt és mindent elkövettek, hogy visszaszerezzék a parasztságtól a földet. A párt a mun­kásosztályhoz fordult és a további harcában reá támaszkodott.. A munkások százezrei kimentek az utcára tüntetni „ követ­kező jelszóvá!:, „Békét akarunk — főidet vissza nem adunk!“ Éppen ezért a párt-vezette munkásosztálynak ez a tette lett a munkás-paraszt szövetség egyik gazdasági alapja. Megyénkben is többezer hald földet osztottak fel a párt irányításával a földosztó bizottságok. Végre bekövetkezett a parasztság életében is az igazi földreform, amikor jogos tu­lajdonunknak érezhettük a földet — mondja Dorogi István szekszárdi dolgozó paraszt, aki annakidején szintén résztvett a földosztó bizottság munkájában. — Szekszárdon például 6000 hóid szántó és 26 katasgíráiis hóid gyümölcsös került felosztásra, így kaptam 7 hold földet jómagam, rajtam kívül mintegy 800 földnéiküli, vagy kevés földdel rendelkező pa­rQiSí&t.. A legtöbb helyen a párt irányításával az ipari munkások segítettek a nagybirtokok szétosztásában. A dombóvári járás­ban Mándli István, a Kommunista Párt tagja, MÁV mozdony- akatos maga állt a földosztás élére és a földnéiküli dolgozó parasztokkal együtt örökre elűzték a volt Eszterházy herceg nagybérlőit. A földreform idején a városi dolgozók a falusiak segítsé­gére siettek. Abban az időben számos kommun,istát, néphez hű hazafit küldött a párt a régi nagybirtokok felosztására. — Bcnyháaőn .Mártom József szekszárdi kommjunásta segített a földreform végrehajtásában. A bonyhádiak is mint az or­szág többi dolgozó parasztjai — birtokukba vették ősi jussu­kat, a földet. A Tető mag kiosztásban első helyen van a bonyhádi járás A megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése szerint a megye járásai közül a tava­szi búzavetőmag kiosztásában 88.8 százalékkal a bonyhádi járás vezet Eddig 19 község, közöttük Győré, Mucsfa, Szál­ka, Clkó, teljesen befejezte a tavaszi búzavetőmag szétosz­tását, A járások közül a második helyen, 80 százalékkal a szék szárai járás áll. Hét község, közöttük Fadd, Bátaszék, Al­sónyék. befejezte a vetőmag­kiosztást. 3 Gépállomásaink legfőbb feladata a termelőszövetkezetek segítése EGY HÉTTEL EZELŐTT fejezték be munkájukat a gépállomások téli gépjavítá­sait felülvizsgáló szemlebizott- ságek. A szemlék alkalmával megállapították, hogy. me­gyénk gépállomásai ebben az esztendőben, nemcsak előbb, de jobban is kijavították a gépeket, mint az elmúlt esz­tendőben. A jó gépjavítás mel­lett nem végeztek azonban jó munkát, gépállomásaink a szer vezési vonal előkészítésével kapcsolatosam, Ez persze nem kimondottan a gépállomások hibája. A földművelésügyi mi­nisztériumból később kapta meg a megyei igazgatóság a szerződési nyomtatványokat, így a gépállomások csak meg­késve láthattak hozzá a ter­melőszövetkezetek és egyéni párasatok közti szerződések megkötéséhez. Gépállomásaink kollektívájának tehát ez most a legfontosabb feladata. SZÁMTALAN ÉRTEKEZ­LETEN hangzott már el, hogy a gépállomás nem egyszerűen szántó-vető vállalat. Legfőbb kötelessége, hogy politikai és szervezési segítséget adjon a termelőszövetkezetek jövedel- mezőtib .gazdálkodásának elő­segítéséhez. A legfőbb előfel­tétel ehhez biztosítva van a gépállomásokon. Vannak trak­torok és egyéb gépek, van sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező, harcos mezőgaz­dász, kiváló traktoros, aki szent kötelességének tartja fel adata maradéktalan elvégzé­sét. AZ A LEGKÖZVETLENEBB FELADAT, hoéy gépállomá­saink segítsék elő, hogy a ter­melőszövetkezetek minél na­gyobb területet szerződjenek le szántás-vetés, növényápo­lás és egyéb munkákra a gép­állomással. Ez persze nem megy magától. Nem kell azt titkoini. hogy az elmúlt esz­tendőiben gyakran előfordult, hogy maga a gépállomás adott alapot arra, hogy a termelő­szövetkezetben idegenkedjenek a gépi munkától. Gyakran elő­fordult, hogy a gépállomás nem tartotta be a megállapí­tott határidőt, vagy minősé­gileg rosszul szántotta meg a földet, vagy nem a követel­ményeiknek megfelelően vég­zett el egy-egy munkát. Ez hiba volt. Éppen ezért hárul most a gépállomásokra nagy feladat. Meg kell magyaráz- nioik a gazdászoknak, a trak­torosoknak a termelőszövetke­zetekben, hogy a gépállomás az elmúlt évben elkövetett hi­báit kiküszöböli. Az azonban nem elég érv arra, hogy a gép hamarabb, olcsóbban, jobban dolgozik majd. Azt is el kell, hogy mondják a gépállomás képviselői a termelőszövetke­zetben, hogy a géppel megmű­velt területem több búza, ku­korica, cukorrépa és egyéb ter­mény terem; meg azt is, hagy a gépi művelés alapján több munkaerő szabadul fel a ter­melőszövetkezetekben. több munkaigényes növényt ter­melhetnek, ami lényegesem emeli az egy munkaegységre eső jővpde'met. MEGYÉNK GÉPÁLLOMÁ­SAI a termelőszövetkezetekkel kötött szerződéssel kapcsolat­ban számos jó jelenség, köve­tendő példa tapasztalható. A kocsolai Vörös Csillag terme­lőszövetkezet tagjai kukoricá­jukat négyzetesen vetik, s an­nak magkapálásában teljese i a gépállomásra támaszkodna,':. Ezen túlmenően répakapálás­ra is szerződött a gépállomás a termelő szövetkezet lel. A szerződés fontos okmány.' A benne szereplő előírások, fel tételek betartása, mindkét fél számára üaöte'ezö. Ha mégis meg történik, hogy valamelyik elmulaszDá kötelességéi, a törvény módot ad arca, hegy .akár a gépállomás, akár a ter­melőszövetkezet kötbérigény t nyújtson be. Az elmúlt esz­tendőben ezzel kapcsolatban -is tapasztalható volt számos meg nem értés. A gépállomás és a termelőszövetkezet kölcsönösen elnézték egymás hibáit. Ez ter­mészetesen nem vezetett jóra. végső soron a terméseredmé­nyeknél éreztetitek hatásukat: A PART KÖZPONTI VEZE­TŐSÉGÉNEK legutóbbi hatá­rozata félreérthetetlenül leszö­gezi, hogy a következő idők­ben az eddiginél sokkal több segítséget kell adni a termelő- szővetkezelelkinek. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetek­ben rohamosan fokozódjanak a terméseredmények, eme üköd jen az egy munkaegységre esi jövedelem. A gépállomásét ehhez is nagy segítséget ad­hatnak a termelőszövetkezetek nek. Itt elsősorban a gépállo­más kihelyezett gazdászah t hárul nagy feladat. Olyan te. melési tervek elkészítéséhez kell szaktanácsokat adniok. amelyek ösztönzik a termelő­szövetkezeti tagokat a mag:- • sabb terméseredmények eléré­sére. Az alapszabály betartá­sára is figyelmeztesse a gép­állomás kihelyezett gazdásza termelőszövetkezet vezet 5 fo­gét. Ezzel kapcsolatban külö­nösképpen nagy feladat hárul a gazda,szakra. El keli. hogy terjesszék egy-egy termelőszö­vetkezetben azt a hangulatot, hogy az alapszabály be rém tartása, a több háztáji főid. a háztáji földre visszatartott igásjószág törvényellenes. Első sorban ennek a következmé­nye, hogy egyik, másik hely esi nem tudiák elvégezni a mun­kákat időben. Ezt kellett vol­na tennie már az e’mú't Ssz- szel is a kétyi Alkotmány termelőszövetkezet gazdászá- nak, akkor nem fordult volna elő, hogy a tsz-nek még ma •& van le nem takarított földte­rülete. AZ IDŐJÁRÁS MIATT eb­ben az évben a szokottnál ké­sőbben tudjuk megkezdeni a tavaszi munkát. Ez arra köt i lez minden gépállomási veze- tőt és dolgozót, hogy minden erejével azon iparkodjon, hogy a termelőszövetkezetben ideje ben befejeződjön a tavaszi mezőgazdasági munka. El kell érni, hogy a tavaszi mezőgaz. dasági munkák idején a gép­állomás udvarában egyetlen traktor se állton I'ihásznál ál­lamul. Elsősorban is a terme- lőszövetkezőiben végezzék el a traktorosok a tavaszi munkát. Ezt várja most — és a követ­kezőkben is pártunk, egész dolgozó népünk a gépállomá­sok kollektívájától. Réhm Borbála a Tolnai Selyemfonógyár cérnázó üzemének dolgozója. Rendszeresem túlteljesíti tervét. A felszabadulási versenyben átlagosan 130 százalékos íeJjesrtmioyt ér *4. % \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents