Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-15 / 62. szám

TOLNAI fnÁc pmimaui EcmüLjnrtrf-snr* MAl SZAMBÁN: Rákosi elvtárs felszólalása a budapesti aktíva- értekezletem. (2.—3. o.) — Valóra váltottuk a márciusi ifjak terveit, álmait. (3. o.) — Fel- szabadulási verseny a varsádi gépállomáson. (3. o.) — Körséta a szarvasmarha törzs­tenyésztő termelőszövetkezetekben. (3. o.) — A tejipar exporttevékenysége. (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄOANAIC LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 02. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1955 MÁRCIUS 15 A budapesti pártbizottság aktivaülése Olyan legyőzhetetlen evőnk van? amellyel elhárítunk minden akadályt az útból A budapesti pártbizottság aktíva-ülésén mint már be­számoltunk róla. — Kovács István, a budapesti pártbizott ság első titkára mondott refe­rátumot. Kovács István nagy tapssal fogadott referátumához el­hangzott számos hozzászólás után a pártaktíva lelkes tap­sa közben Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első árkára emelkedett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs nagy lelkesedéssel és hosszantarió tapssal fogadott beszéde után Farkas László, a budapesti pártbizottság másodtitkára a következő határozati javasla­tot terjesztette a párt aktíva ülése elé: ,.A budapesti pártaktiva 1955. március 1 lén tarlóit ülésén lelkes helyesléssel, teljes egyetértéssel magáévá teszi pártunk Központi Vezetőségének 1955. március 4-i határozatát a poli­tikai helyzetről és a párt előtt álló feladatokról. Biztosítjuk Központi Vezetőségünket, hogy a budapesti pártaktíva a főváros kommunistáinak, dolgozóinak harcos, példamutató, áldozatos hagyományaihoz híven egy emberként sorakoztatja fel pártunk Központi Vezetősége mögé főváro­sunk dolgozóit és példát mutat az egész magyar dolgozó nép­nek, hogy szívós, odaadó munkával vaíóraváltja azokat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket Központi Vezetőségünk március 4-i határozata országunk felemelkedésére, népünk bol­dogulására, szocialista építésünk továbbfejlesztésére kitűzött.“ A határozati javaslatot a pártaktíva ülés lelkes helyes­léssel, egyhangúlag fogadta el, maja az ülés az Internacioná- !é hangjaival végétért. Ré§zletek Kovács István elvtársiak a pártaktíva ülésén elhangzott referál urnából — Tiszteit Pártaktiva'. Ked vés Eivtársak! — A KV-ülés nagy jelentő­segét az adja. hogy megterem tette a vezetésben é3 az egész pártban a szilárd ideológiai aiapot. amely elengedhetetle­nül szükséges a párt elvi, ideológiai és szervezeti egysé­géhez. Rég ismert tétel: egy­ségben gz erő. — A mi pártunknak mindig az egységben volt a nagy ere­je. Másfél év óta újra és új­ra érződött, hogy igazából nem volt meg a teljes egység * a pártvezetésben, ami nagyon sok bizonytalanságnak volta forrása. Most ez végre meg­szűnt Helyreállt és megszilár­dult a pártvezetés egysége Vége van a bizonytalanság­nak. —- A KV-ülést rég pem lá­tott harcosság, teljes egyönte­tűség, lelkesség és elvi szi- árdság jellemezte. A KV minden jelenlévő tagja telje­sen egyhangúlag hagyta jóvá a Politikai Bizottság beszá­molóját és fogadta el a hatá­rozatot, amely egységes, vilá­gba politikai vonalat ad a pártnak, s egész dolgozó né­pünknek. Megerősödött a kol­lektív vezetés, tovább nőtt a KV tekintélye és vezető sze­repé. — Első feladatunk mos» minden budapesti pártszerve­zetben, minden kommunistá­hoz kisugározni a KV-ülés lelkes, lendületes, harcos szel­lemét. Megértetni pártunk he lyes politikáját, szorosabbra zárni sorainkat és minden pártszervezetünkben megszi­lárdítani a helyes politikán alapuló egységet, amely to­vábbi előrehaladásunk és győ­zelmeink nélkülözhetetlen elő feltétele. , — A KV-ülés nagy jelen­tőségét továbbá az adja, hogy helyes marxista-leninista ér­tékelést adott a helyzetről. Eles bírálattal és öíibírólat- ial feltárta és nagy csapást mért az antimarxista, jobbol­dali opportunista nézetekre. — A KV teljes nyíltsággal feltárta a párt, az ország előtt, hogy a jobboldali opportunis­ták letértek a júniusi KV- ülés és a III. kongresszus ál­tal meghatározott útról. Eltor­zították, meg akarták változ­hatni ezeket a helyes határo­satokat. A icbbolaaii oppor- unisták más irányba akarták vinni a pártot, az országot, mint azt a júniusi KV-ülés és a XII. kongresszus meghatároz­ta. A KV-ülés nagy jelentő­sége, hogy ezt nem engedte és megvédte ezeket a helyes ha­tározatokat. — A KV határozata félre­érthetetlen világossággal’ le­szögezi: „A KV megállapítja, hogy az 1953 júniusi KV- ülésen hozott határozatok tel­jesen helyesek voltait, s azok nfti is változatlanul érvénye­sek, s a III. kongresszus ha­tározatával együtt pártunk politikájának ma is alapját képezik.“ — A Politikai Bizottság re­ferátumában Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy ennek érdekében helyesnek bizo­nyult gazdaságunk erőinek és eszközeinek átcsoportosítása, hogy helyreállítsuk népgazda­ságunkban az arányosságot. Meg kell szüntetni, a mező­gazdaság elmaradottságát, biz tosítani kell mezőgazdaságunk gyorsabb fejlesztését, és kor­szerű színvonalra emeléséi. Továbbra is helyes a mező­gazdaság szocialista szektorá­nak önkéntességen, meggyő­zésen alapuló fejlesztése. — Emellett az egyéni gazdasá­golt fokozottabb támogatása, a bennük rejlő tartalékok teljes mozgósítása. A KV nyomaté­kosan aláhúzna, hogy helye­sek és változatlanul érvénye­sek azok a rendszabályok, melyeket pártunkban a sze­mélyi kultusz ellen, a kollek­tív vezetés, a bírálat és ön­bírálat biztosítására, a párton belüli demokrácia elmélyíté­sére, a szocialista törvényes­ség betartására hoztunk. — Nem arról van szó tehát, hogy visszacsináljuk a júniusi KV-ülés és a III. kongresszus határozatát, hanem ellenkező­leg, arról, hogy elhárítjuk az akadályokat e határozatolt vég rehajtásának útjából, g ki­küszöböljük azokat a torzítá­sokat és opportunista elhajlá­sokat, amelyek e helyes hatá­rozatok végrehajtása közben létrejöttek. — A KV rámutatott arra, hogy a múlt évi nehézségeink egyik döntő oka hosszú ideig abban a baloldali ellenállás­ban rejlett, melyet gazdasági vezetőink egy része az 1953. nyarán hozott helyes rendsza­bályokkal szemben kifejtett. Ezt az ellenállást a KV több ülése és maga a III. kongresz- szus is élesen elítélte. Emellett a KV megállapítja: ..Partunk helyes politikája sikeres végrehajtásának a jelenlegi szakaszban a meg­növekedőit jobboldali ve­szély képezi a főakadályát. Ezért a párt fő feladata a káros jobboldali nézetek ideológiai szétzúzása, ezek teljes elszigetelése, mert csak ez teszi lehetővé, hogy pártunk helyes irányvonala, politikai, gazdasági és kul turális életünk minden terü­letén teljes mértékben érvé nyesüljön.-’ Miközben a baloldali szektáns a lilén állással sikeresen küzdöt­tünk — mint a legutóbbi októ­beri aktíván is — elmulasztot­tuk az egyre növekvő jobbol­dali veszély elleni harcot. — Ezek a káros jobbolda.: nézeteik mindenekelőtt a szo­cialista iparosítás helyes poli­tikájának elferdítésében. je­lentkeznek. A KV 1933 június! és a III. kongresszus határo­zata leszögezi. „folytatni kell hazánkban az előzőnél lényegesen las­súbb ütemben — az elköve­tett hibák tanulságának gon­dos figyelembevételével — a szocialista iparosítást, amely a jelenlegi szakasz­ban is a szocializmus építé­sének fő eszköze országunk­ban.” A jobboldali, antimarxista. opportunista nézet tagadja a szocialista iparosítás, ezen be­ul a nehézipar elsődlegessé­gét és állandó fejlesztésének szükségességét, lebecsüli a tor. rnelés a termelékenység állan­dó növekedésének és az ön­költség csökkentésének szere­pét és jelentőségét is. A továbbiakban Kovács e v- társ részletesen e’em°'’te, ho- svan áll ez a kérdés Budapes ten. A beszámoló hangsúlyozta — Uey kell dolgozni, hosv Budapest munkásosztálya, mű­szaki értelmisége, a budaoest' kommunisták élenjárjanak és példát mutassanak az egész or­szág dolgozóinak és kommunis­táinak az 1955 évi terv idő előtti teljesítésében, a terme­lési munka megjavításában. (Taps.) —- Ennek érdekében elenged hetedemül szükséges. hogy pártszervezeteink, szakszerve­zeteink, a DISZ és különösen a gazdasági vezetés az eddi­gieknél jóval többet foglalkoz­zanak az új technika alkalma­zásával, az ú.iítómozgalom to­vábbfejlesztésével és a tapasz­talatcsere megszervezésével. Hangsúlyozta, hogy bátrab­ban kell merítenünk példa­képünk, az SzKP rendkívül gazdag tapasztalataiból. (Taps) ahol az üzemi s'j '* szervezetek és pártesoportok munkájának megjavítására fordítják a városi, kerületi és üzemi pártbizottságok a ló figyelmet. Az üzemi alap szervezetek és pártesoportok munkájának alapját a ter­melés konkrét pártellenőr, zése képezi. Ismerve a határozatokat, a helyi tennivalókat, bátran kez­deményezzenek, »kemény, fele­lősségteljes munkával aktá­nak helyt a párt politikájáért, és biztosítsák munkaterületü­kön a feladatok sikeres meg­valósítását. A beszámoló ezután rá­tért az életszínvonal tovább; alakulására. A KV erre is meg adta a határozott, világos vá­laszt : „Pártunk változatlanul fő célkitűzésének tartja dol­gozó népünk jólétének kö­vetkezetes emelését, szociá­lis, kulturális igényeinek mind nagyobb mérvű kielé­gítését.” A népjóíét emelése pártunk legiíóbb törvénye, ezért mun­kánkban az embert, a dolgozó­kat a maguk szükségletei vei. soha, egy pillanatra sem sza­bad szem elöl téveszteni. Pártszervezeteinknek tehát továbbra Í6 alapvető feladata marad a dolgozókkal való tö­rődés, s helyzetük javítása. Csakhogy erről eivtársak. nem slóg csupán beszélni. Az élet- színvonal emelése maguktól a dolgozóktól, elsősorban a ter­metek eny ság emelésétől, az ön­költség csökkentésétől függ 'Felhívta a pártszervezetek is gazdasági szervezetek figyel mét: most. hogy a rehórtpar fejlesztésének e’södlegessége újra élesen előtérbe kerül, nehogy abba a téves hitbe essenek, hogy háttérbe szorít­hatják és elhanyagolhatják a népjóíét emeléséhez szükséges tömeg-szükségleti cikkek gyár­tását. Hangsúlyozta, hogy több, ízlésesebb, jobbuttnő- ségu és olcsóbb közszükség­leti cikket kell termelnünk, hogy biztosítsuk a lakosság szükséglet Vnek egyre jobb kielégítését, a tanácsoknak, a szakszervezeteknek s nem utolsósorban pártszerveze­teinknek az eddiginél is sokkal jobban kell gomlos- kodniok a lakosság — első­sorban a munkásság min­dennapi szükségleteinek egy­re jobb kielégítéséről. En­nek érdekében tovább foly­tatjuk az új lakásépítkezése­ket. A referátum ezután pártunk 'arasztpolitikájában elkövetett obboldali. opportumsta e’.haj •ist&ról szólott, maid hang­súlyozta. hegy tovább kel srősítenünik a gépállomások, s termelőszövetkezeteik, a falu feletti védnökséget és nem­csak gazdasási, hanem továöo: hathatós politikai és kulturá­lis segítsége’ kel! adni a falu­nak. ki keil fejlesztenünk a munkáscis és parasztok kap­csolatinak és barátságának ú.' formáit, Erősíteni kell harcun­kat az ellenség, a kulákok él­én. A mezőgazdaság fejlesztése, a dolgozó parasztság segítése érdekében tovább kell szorgal­maznunk a jobb és olcsóbb mezőgazdasági gépeket. Több. jobb és olcsóbb ipari cikket keli adnunk a dolgozó paraszt Ságnak, hagy cserébe mi Is több. jobb és o'csóbb élelmi­szereinkét kap'únk, mert csak így tudjuk valóban emelni a munkásak, a városok, a városi dolgozók életszínvonalát és tovább erősíteni a munkás­nál-ászt szövetséget. Miért veszélyes a jobboldali, nyílt opportunista elhajlás pártunkban? — írja Sztálin elvtárs: „Azért, mert lebe­csüli ellenségeink erejét, a kapitalizmus erejét, nem látja a kapitalizmus vissza, állításának veszélyét, nem érti a proletárdiktatúra vi­szonyai közt folyó osztály harc mechanikáját, ezért tesz oly könnyen engedmé­nyeket a kapitalizmusnak, amikor ipari fejlesztésünk ütemének lassítását követeli, amikor a város és a falu tő kés elemei részére enyhítést követel, amikor a kolhozok és szovhozok háttérbe szorí­tását követelj. Kétségtelen, hogy a jobboldali elhajlás győzelme pártunkban szabad iára engedi a kapitalizmus erőit, aláásná a proletáriá- tus forradalmi állásait és növelné a kapitalizmus visz- szaállításának esélyeit orszá­gunkban.” — Eivtársak! Az utóbbi időben a jobboldali , opportu­nisták is fokozott nyomás alá vették a népi demokrácia ve­tető erejét, a munkásosztály élcsapatát, a pártot. Igyekez­tek lejáratni a párt és a párt­vezetés tekintélyéé, tagadásba venni és háttérbe szorítani a párt vezető szerepét. Beszélt arról, hogy egyes minisztériu­mok. gazdasági, tudományos és művészeti szervek fontos intézkedéseket tesznek, kádere két lecserélnek, hoznak, visz­nek. anélkül, hogy azt az ille­tékes pártszervezetek vezetői- ■ cl megtárgyalnak. Ezután foglalkozott a Sza­bad Népben, es más. lapokban, valamint folyóiratokban meg­jelent helytelen 'obboldali op­portunista cikkekkel. Hangsúlyozta, hogy minden pártaktivista örömmel üdvözli, hogy a KV leghatározottabban elutasítja a párt háttérbe szo­rítására irányuló —- bárhon­nan és bárki részéről történő — minden fajta kísérletet. — A KV határozata élesen aláhúzta, hogy a népi demo­krácia rendszerében a legfon- ■osabb a munkásosztály forra­dalmi pártja irányító, vezető szerepének a biztosítása. Enéí- kül nincs népi demokrácia és nem tudnánk felépíteni a szo­cializmust hazánkban. —. & párt, a munkásosztály legmagasabb szervezeti for­mája. ezért a párt hivatott egész társadalmunk, álla. mupk. tömegszervezeteink tevékenységének irányításá- ra és ellenőrzésére. Ebből adódik alapvető, döntő fel­adatunk, hogy egész Buda­pesten mindenütt növeljük, erősítsük, javítsuk pártunk irányító, vezető szerepét. (Taps.) Vissza kell utasító nuitk a munkásosztály for­radalmi, vezető szerepét csökkentő törekvéseket és még jobban tudatosítani, erősíteni kell egész orszá­gunkban. társadalmi életünk ben a munkásosztály vezető szerepét. —- Egyes pártszervezetek tag isi lazítani akarták párt urak 'egfonlosabb szervezeti elvét, i demokratikus centralizmust, az öntudatos vasíegy elmei. Azt hitték, hogy nem kötelező a felsőbb pártszerv minden határozatának a végrehajtása, hanem csak az, ami nékik tet­szik. A mi pártunkban eitv- lársak. ideoüógiai, szervezeti egység van, pártunk nagy ere­iét a demokratikus centraliz­mus, az öntudatos vasfegye­lem, az akarat és a cselekvés egysége adja meg. — Mindenütt meg kell erősítenünk és meg kell javí­tanunk pártszervezeteink műn káját, növelnünk kell párt­szervezeteink, a pártszerve­zetek vezetőinek, a pártfunk­cionáriusoknak a tekintélyét. Ezt azonban természetesen nem .deklarációval, hanem csak pártmunkásaink jó mun­kájával lehet elérni — Pártszervezeteink mun­kájának megjavítása érde­kében elengedhetetlenül szükséges, hogy végrehajt suk a III. kongresszus ha­tározatát és felszámoljuk a bürokratikus papírmunkát és a követelményeknek meg felelően átállítsuk gyakor­lati munkánkat. Az elméleti képzés kérdé­sei után Kovács elvtárs a ká­dermunkáról beszélt: — Érthető, hogy az ellenség igyekszik minden egyes posz­tot, amit Csak lehet, megsze­rezni magának. Fokoznunk kell a kádermunkában a kom­munista éberséget, s biztosí­tanunk kell. hogy maradék­talanul felszámoljuk az elv­telen, személyi, baráti, csalán dl protekció és intrika érvé­nyesülését, s biztosítsuk, hogy a szaktudás, a rátermettség, a képesség mellett döntő sze­repe legyen a funkcióba való helyezésnél a politikai megbíz hatóságnak, a pártunk és népi demokráciánkhoz való hűség­nek­— A pártmunka megjavítá­sának elengedhetetlen feltéte­le a pártonbelüli demokrácia, a kollektív vezetés, a bíráló’ önbírálat és különösen az alul­ról jövő bírálat és ellenőrzés továbbfejlesztése és bátorítá­sa. Ezért húzta alá oly nyo­matékkai a KV határozata, hogy miközben helytelennek, elítélendőnek és károsnak tart ja a túlzó, . pocskondiázó, eredményeinket lebecsülő, a párt és a vezetés tekintélyét romboló úgynevezett bírála­tot, ennek felszámolása köz­ben is feltétlenül bátorítani, támogatni kell az építő bírá­latot. — Az utóbbi időben, külö­nösen a minisztériumokban, gazdasági szervekben, egyik­másik helyen megtorpant, sőt visszaesett a bírálat. Itt-ott új ból felütötte a fejét ..ne szólj szám. nem fáj fejem” a kom­munistához méltatlan maga­tartás. Vannak, akik nagy hangon terjesztik, hogy most újra visszaszorítjuk a bírála­tot. Azt terjesztik, hogy mapi jó lesz óvatosnak lenni. Ezek a pártellenef, megalkuvó né- zp'.ek akarva, nem akarva va­lóban a bírálat visszacsinálá­sát segítik elő. — A KV-nek, a pártnak, nem ez az álláspontja, hanem az. hogy az eddigieknél jobban ki kell fejlesztenünk a bírála­tot és az önbiralatot, tekin­tet nélkül funkciójára, vagy személyére, bátran bíráljuk meg a hibák elkövetőit és küzdjünk elvhűen a hibák kijavításáért. (Taps.) Alapvető feladat bá­torítani az alulról jövő *— hajigsúl,yozta — az építő, se­gítő szándékú bírálatot és ugyanakkor kíméletlenül bátran és keményen fellép ni, személyre való tekintet nélkül azok ellen, akik nie* próbálják a bírálatot elfoj­tani, vagy megtorolni. — A kollektív vezetésben az elmúlt időben értünk el kezdeti eredményeket. Azon­ban nem szabad ennél megáll ni, mert nagyon sok még a javítani való. Minden párt- szervnek alapvető feladata, (Folytatás a 2. oldalon) t

Next

/
Thumbnails
Contents