Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-15 / 62. szám
TOLNAI fnÁc pmimaui EcmüLjnrtrf-snr* MAl SZAMBÁN: Rákosi elvtárs felszólalása a budapesti aktíva- értekezletem. (2.—3. o.) — Valóra váltottuk a márciusi ifjak terveit, álmait. (3. o.) — Fel- szabadulási verseny a varsádi gépállomáson. (3. o.) — Körséta a szarvasmarha törzstenyésztő termelőszövetkezetekben. (3. o.) — A tejipar exporttevékenysége. (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄOANAIC LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 02. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1955 MÁRCIUS 15 A budapesti pártbizottság aktivaülése Olyan legyőzhetetlen evőnk van? amellyel elhárítunk minden akadályt az útból A budapesti pártbizottság aktíva-ülésén mint már beszámoltunk róla. — Kovács István, a budapesti pártbizott ság első titkára mondott referátumot. Kovács István nagy tapssal fogadott referátumához elhangzott számos hozzászólás után a pártaktíva lelkes tapsa közben Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első árkára emelkedett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs nagy lelkesedéssel és hosszantarió tapssal fogadott beszéde után Farkas László, a budapesti pártbizottság másodtitkára a következő határozati javaslatot terjesztette a párt aktíva ülése elé: ,.A budapesti pártaktiva 1955. március 1 lén tarlóit ülésén lelkes helyesléssel, teljes egyetértéssel magáévá teszi pártunk Központi Vezetőségének 1955. március 4-i határozatát a politikai helyzetről és a párt előtt álló feladatokról. Biztosítjuk Központi Vezetőségünket, hogy a budapesti pártaktíva a főváros kommunistáinak, dolgozóinak harcos, példamutató, áldozatos hagyományaihoz híven egy emberként sorakoztatja fel pártunk Központi Vezetősége mögé fővárosunk dolgozóit és példát mutat az egész magyar dolgozó népnek, hogy szívós, odaadó munkával vaíóraváltja azokat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket Központi Vezetőségünk március 4-i határozata országunk felemelkedésére, népünk boldogulására, szocialista építésünk továbbfejlesztésére kitűzött.“ A határozati javaslatot a pártaktíva ülés lelkes helyesléssel, egyhangúlag fogadta el, maja az ülés az Internacioná- !é hangjaival végétért. Ré§zletek Kovács István elvtársiak a pártaktíva ülésén elhangzott referál urnából — Tiszteit Pártaktiva'. Ked vés Eivtársak! — A KV-ülés nagy jelentősegét az adja. hogy megterem tette a vezetésben é3 az egész pártban a szilárd ideológiai aiapot. amely elengedhetetlenül szükséges a párt elvi, ideológiai és szervezeti egységéhez. Rég ismert tétel: egységben gz erő. — A mi pártunknak mindig az egységben volt a nagy ereje. Másfél év óta újra és újra érződött, hogy igazából nem volt meg a teljes egység * a pártvezetésben, ami nagyon sok bizonytalanságnak volta forrása. Most ez végre megszűnt Helyreállt és megszilárdult a pártvezetés egysége Vége van a bizonytalanságnak. —- A KV-ülést rég pem látott harcosság, teljes egyöntetűség, lelkesség és elvi szi- árdság jellemezte. A KV minden jelenlévő tagja teljesen egyhangúlag hagyta jóvá a Politikai Bizottság beszámolóját és fogadta el a határozatot, amely egységes, világba politikai vonalat ad a pártnak, s egész dolgozó népünknek. Megerősödött a kollektív vezetés, tovább nőtt a KV tekintélye és vezető szerepé. — Első feladatunk mos» minden budapesti pártszervezetben, minden kommunistához kisugározni a KV-ülés lelkes, lendületes, harcos szellemét. Megértetni pártunk he lyes politikáját, szorosabbra zárni sorainkat és minden pártszervezetünkben megszilárdítani a helyes politikán alapuló egységet, amely további előrehaladásunk és győzelmeink nélkülözhetetlen elő feltétele. , — A KV-ülés nagy jelentőségét továbbá az adja, hogy helyes marxista-leninista értékelést adott a helyzetről. Eles bírálattal és öíibírólat- ial feltárta és nagy csapást mért az antimarxista, jobboldali opportunista nézetekre. — A KV teljes nyíltsággal feltárta a párt, az ország előtt, hogy a jobboldali opportunisták letértek a júniusi KV- ülés és a III. kongresszus által meghatározott útról. Eltorzították, meg akarták változhatni ezeket a helyes határosatokat. A icbbolaaii oppor- unisták más irányba akarták vinni a pártot, az országot, mint azt a júniusi KV-ülés és a XII. kongresszus meghatározta. A KV-ülés nagy jelentősége, hogy ezt nem engedte és megvédte ezeket a helyes határozatokat. — A KV határozata félreérthetetlen világossággal’ leszögezi: „A KV megállapítja, hogy az 1953 júniusi KV- ülésen hozott határozatok teljesen helyesek voltait, s azok nfti is változatlanul érvényesek, s a III. kongresszus határozatával együtt pártunk politikájának ma is alapját képezik.“ — A Politikai Bizottság referátumában Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy ennek érdekében helyesnek bizonyult gazdaságunk erőinek és eszközeinek átcsoportosítása, hogy helyreállítsuk népgazdaságunkban az arányosságot. Meg kell szüntetni, a mezőgazdaság elmaradottságát, biz tosítani kell mezőgazdaságunk gyorsabb fejlesztését, és korszerű színvonalra emeléséi. Továbbra is helyes a mezőgazdaság szocialista szektorának önkéntességen, meggyőzésen alapuló fejlesztése. — Emellett az egyéni gazdaságolt fokozottabb támogatása, a bennük rejlő tartalékok teljes mozgósítása. A KV nyomatékosan aláhúzna, hogy helyesek és változatlanul érvényesek azok a rendszabályok, melyeket pártunkban a személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés, a bírálat és önbírálat biztosítására, a párton belüli demokrácia elmélyítésére, a szocialista törvényesség betartására hoztunk. — Nem arról van szó tehát, hogy visszacsináljuk a júniusi KV-ülés és a III. kongresszus határozatát, hanem ellenkezőleg, arról, hogy elhárítjuk az akadályokat e határozatolt vég rehajtásának útjából, g kiküszöböljük azokat a torzításokat és opportunista elhajlásokat, amelyek e helyes határozatok végrehajtása közben létrejöttek. — A KV rámutatott arra, hogy a múlt évi nehézségeink egyik döntő oka hosszú ideig abban a baloldali ellenállásban rejlett, melyet gazdasági vezetőink egy része az 1953. nyarán hozott helyes rendszabályokkal szemben kifejtett. Ezt az ellenállást a KV több ülése és maga a III. kongresz- szus is élesen elítélte. Emellett a KV megállapítja: ..Partunk helyes politikája sikeres végrehajtásának a jelenlegi szakaszban a megnövekedőit jobboldali veszély képezi a főakadályát. Ezért a párt fő feladata a káros jobboldali nézetek ideológiai szétzúzása, ezek teljes elszigetelése, mert csak ez teszi lehetővé, hogy pártunk helyes irányvonala, politikai, gazdasági és kul turális életünk minden területén teljes mértékben érvé nyesüljön.-’ Miközben a baloldali szektáns a lilén állással sikeresen küzdöttünk — mint a legutóbbi októberi aktíván is — elmulasztottuk az egyre növekvő jobboldali veszély elleni harcot. — Ezek a káros jobbolda.: nézeteik mindenekelőtt a szocialista iparosítás helyes politikájának elferdítésében. jelentkeznek. A KV 1933 június! és a III. kongresszus határozata leszögezi. „folytatni kell hazánkban az előzőnél lényegesen lassúbb ütemben — az elkövetett hibák tanulságának gondos figyelembevételével — a szocialista iparosítást, amely a jelenlegi szakaszban is a szocializmus építésének fő eszköze országunkban.” A jobboldali, antimarxista. opportunista nézet tagadja a szocialista iparosítás, ezen beul a nehézipar elsődlegességét és állandó fejlesztésének szükségességét, lebecsüli a tor. rnelés a termelékenység állandó növekedésének és az önköltség csökkentésének szerepét és jelentőségét is. A továbbiakban Kovács e v- társ részletesen e’em°'’te, ho- svan áll ez a kérdés Budapes ten. A beszámoló hangsúlyozta — Uey kell dolgozni, hosv Budapest munkásosztálya, műszaki értelmisége, a budaoest' kommunisták élenjárjanak és példát mutassanak az egész ország dolgozóinak és kommunistáinak az 1955 évi terv idő előtti teljesítésében, a termelési munka megjavításában. (Taps.) —- Ennek érdekében elenged hetedemül szükséges. hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink, a DISZ és különösen a gazdasági vezetés az eddigieknél jóval többet foglalkozzanak az új technika alkalmazásával, az ú.iítómozgalom továbbfejlesztésével és a tapasztalatcsere megszervezésével. Hangsúlyozta, hogy bátrabban kell merítenünk példaképünk, az SzKP rendkívül gazdag tapasztalataiból. (Taps) ahol az üzemi s'j '* szervezetek és pártesoportok munkájának megjavítására fordítják a városi, kerületi és üzemi pártbizottságok a ló figyelmet. Az üzemi alap szervezetek és pártesoportok munkájának alapját a termelés konkrét pártellenőr, zése képezi. Ismerve a határozatokat, a helyi tennivalókat, bátran kezdeményezzenek, »kemény, felelősségteljes munkával aktának helyt a párt politikájáért, és biztosítsák munkaterületükön a feladatok sikeres megvalósítását. A beszámoló ezután rátért az életszínvonal tovább; alakulására. A KV erre is meg adta a határozott, világos választ : „Pártunk változatlanul fő célkitűzésének tartja dolgozó népünk jólétének következetes emelését, szociális, kulturális igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítését.” A népjóíét emelése pártunk legiíóbb törvénye, ezért munkánkban az embert, a dolgozókat a maguk szükségletei vei. soha, egy pillanatra sem szabad szem elöl téveszteni. Pártszervezeteinknek tehát továbbra Í6 alapvető feladata marad a dolgozókkal való törődés, s helyzetük javítása. Csakhogy erről eivtársak. nem slóg csupán beszélni. Az élet- színvonal emelése maguktól a dolgozóktól, elsősorban a termetek eny ság emelésétől, az önköltség csökkentésétől függ 'Felhívta a pártszervezetek is gazdasági szervezetek figyel mét: most. hogy a rehórtpar fejlesztésének e’södlegessége újra élesen előtérbe kerül, nehogy abba a téves hitbe essenek, hogy háttérbe szoríthatják és elhanyagolhatják a népjóíét emeléséhez szükséges tömeg-szükségleti cikkek gyártását. Hangsúlyozta, hogy több, ízlésesebb, jobbuttnő- ségu és olcsóbb közszükségleti cikket kell termelnünk, hogy biztosítsuk a lakosság szükséglet Vnek egyre jobb kielégítését, a tanácsoknak, a szakszervezeteknek s nem utolsósorban pártszervezeteinknek az eddiginél is sokkal jobban kell gomlos- kodniok a lakosság — elsősorban a munkásság mindennapi szükségleteinek egyre jobb kielégítéséről. Ennek érdekében tovább folytatjuk az új lakásépítkezéseket. A referátum ezután pártunk 'arasztpolitikájában elkövetett obboldali. opportumsta e’.haj •ist&ról szólott, maid hangsúlyozta. hegy tovább kel srősítenünik a gépállomások, s termelőszövetkezeteik, a falu feletti védnökséget és nemcsak gazdasási, hanem továöo: hathatós politikai és kulturális segítsége’ kel! adni a falunak. ki keil fejlesztenünk a munkáscis és parasztok kapcsolatinak és barátságának ú.' formáit, Erősíteni kell harcunkat az ellenség, a kulákok élén. A mezőgazdaság fejlesztése, a dolgozó parasztság segítése érdekében tovább kell szorgalmaznunk a jobb és olcsóbb mezőgazdasági gépeket. Több. jobb és olcsóbb ipari cikket keli adnunk a dolgozó paraszt Ságnak, hagy cserébe mi Is több. jobb és o'csóbb élelmiszereinkét kap'únk, mert csak így tudjuk valóban emelni a munkásak, a városok, a városi dolgozók életszínvonalát és tovább erősíteni a munkásnál-ászt szövetséget. Miért veszélyes a jobboldali, nyílt opportunista elhajlás pártunkban? — írja Sztálin elvtárs: „Azért, mert lebecsüli ellenségeink erejét, a kapitalizmus erejét, nem látja a kapitalizmus vissza, állításának veszélyét, nem érti a proletárdiktatúra viszonyai közt folyó osztály harc mechanikáját, ezért tesz oly könnyen engedményeket a kapitalizmusnak, amikor ipari fejlesztésünk ütemének lassítását követeli, amikor a város és a falu tő kés elemei részére enyhítést követel, amikor a kolhozok és szovhozok háttérbe szorítását követelj. Kétségtelen, hogy a jobboldali elhajlás győzelme pártunkban szabad iára engedi a kapitalizmus erőit, aláásná a proletáriá- tus forradalmi állásait és növelné a kapitalizmus visz- szaállításának esélyeit országunkban.” — Eivtársak! Az utóbbi időben a jobboldali , opportunisták is fokozott nyomás alá vették a népi demokrácia vetető erejét, a munkásosztály élcsapatát, a pártot. Igyekeztek lejáratni a párt és a pártvezetés tekintélyéé, tagadásba venni és háttérbe szorítani a párt vezető szerepét. Beszélt arról, hogy egyes minisztériumok. gazdasági, tudományos és művészeti szervek fontos intézkedéseket tesznek, kádere két lecserélnek, hoznak, visznek. anélkül, hogy azt az illetékes pártszervezetek vezetői- ■ cl megtárgyalnak. Ezután foglalkozott a Szabad Népben, es más. lapokban, valamint folyóiratokban megjelent helytelen 'obboldali opportunista cikkekkel. Hangsúlyozta, hogy minden pártaktivista örömmel üdvözli, hogy a KV leghatározottabban elutasítja a párt háttérbe szorítására irányuló —- bárhonnan és bárki részéről történő — minden fajta kísérletet. — A KV határozata élesen aláhúzta, hogy a népi demokrácia rendszerében a legfon- ■osabb a munkásosztály forradalmi pártja irányító, vezető szerepének a biztosítása. Enéí- kül nincs népi demokrácia és nem tudnánk felépíteni a szocializmust hazánkban. —. & párt, a munkásosztály legmagasabb szervezeti formája. ezért a párt hivatott egész társadalmunk, álla. mupk. tömegszervezeteink tevékenységének irányításá- ra és ellenőrzésére. Ebből adódik alapvető, döntő feladatunk, hogy egész Budapesten mindenütt növeljük, erősítsük, javítsuk pártunk irányító, vezető szerepét. (Taps.) Vissza kell utasító nuitk a munkásosztály forradalmi, vezető szerepét csökkentő törekvéseket és még jobban tudatosítani, erősíteni kell egész országunkban. társadalmi életünk ben a munkásosztály vezető szerepét. —- Egyes pártszervezetek tag isi lazítani akarták párt urak 'egfonlosabb szervezeti elvét, i demokratikus centralizmust, az öntudatos vasíegy elmei. Azt hitték, hogy nem kötelező a felsőbb pártszerv minden határozatának a végrehajtása, hanem csak az, ami nékik tetszik. A mi pártunkban eitv- lársak. ideoüógiai, szervezeti egység van, pártunk nagy ereiét a demokratikus centralizmus, az öntudatos vasfegyelem, az akarat és a cselekvés egysége adja meg. — Mindenütt meg kell erősítenünk és meg kell javítanunk pártszervezeteink műn káját, növelnünk kell pártszervezeteink, a pártszervezetek vezetőinek, a pártfunkcionáriusoknak a tekintélyét. Ezt azonban természetesen nem .deklarációval, hanem csak pártmunkásaink jó munkájával lehet elérni — Pártszervezeteink munkájának megjavítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy végrehajt suk a III. kongresszus határozatát és felszámoljuk a bürokratikus papírmunkát és a követelményeknek meg felelően átállítsuk gyakorlati munkánkat. Az elméleti képzés kérdései után Kovács elvtárs a kádermunkáról beszélt: — Érthető, hogy az ellenség igyekszik minden egyes posztot, amit Csak lehet, megszerezni magának. Fokoznunk kell a kádermunkában a kommunista éberséget, s biztosítanunk kell. hogy maradéktalanul felszámoljuk az elvtelen, személyi, baráti, csalán dl protekció és intrika érvényesülését, s biztosítsuk, hogy a szaktudás, a rátermettség, a képesség mellett döntő szerepe legyen a funkcióba való helyezésnél a politikai megbíz hatóságnak, a pártunk és népi demokráciánkhoz való hűségnek— A pártmunka megjavításának elengedhetetlen feltétele a pártonbelüli demokrácia, a kollektív vezetés, a bíráló’ önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat és ellenőrzés továbbfejlesztése és bátorítása. Ezért húzta alá oly nyomatékkai a KV határozata, hogy miközben helytelennek, elítélendőnek és károsnak tart ja a túlzó, . pocskondiázó, eredményeinket lebecsülő, a párt és a vezetés tekintélyét romboló úgynevezett bírálatot, ennek felszámolása közben is feltétlenül bátorítani, támogatni kell az építő bírálatot. — Az utóbbi időben, különösen a minisztériumokban, gazdasági szervekben, egyikmásik helyen megtorpant, sőt visszaesett a bírálat. Itt-ott új ból felütötte a fejét ..ne szólj szám. nem fáj fejem” a kommunistához méltatlan magatartás. Vannak, akik nagy hangon terjesztik, hogy most újra visszaszorítjuk a bírálatot. Azt terjesztik, hogy mapi jó lesz óvatosnak lenni. Ezek a pártellenef, megalkuvó né- zp'.ek akarva, nem akarva valóban a bírálat visszacsinálását segítik elő. — A KV-nek, a pártnak, nem ez az álláspontja, hanem az. hogy az eddigieknél jobban ki kell fejlesztenünk a bírálatot és az önbiralatot, tekintet nélkül funkciójára, vagy személyére, bátran bíráljuk meg a hibák elkövetőit és küzdjünk elvhűen a hibák kijavításáért. (Taps.) Alapvető feladat bátorítani az alulról jövő *— hajigsúl,yozta — az építő, segítő szándékú bírálatot és ugyanakkor kíméletlenül bátran és keményen fellép ni, személyre való tekintet nélkül azok ellen, akik nie* próbálják a bírálatot elfojtani, vagy megtorolni. — A kollektív vezetésben az elmúlt időben értünk el kezdeti eredményeket. Azonban nem szabad ennél megáll ni, mert nagyon sok még a javítani való. Minden párt- szervnek alapvető feladata, (Folytatás a 2. oldalon) t