Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-11 / 59. szám
1955 MÁRCIUS 11 NAPLÓ A kölesdi gazdák Siőagdrdon lesz megyénkben az első öntözéses legelő — Nekünk a második otthonunk lett — így mondta Tupi József 6 holdas kö- lesdi gazda, amikor a megalakult gazdakörre terelődött a szó. Tupi bácsi szavai nyomán szinte eleven, élő valóságként el lehet képzelni azt a munkát, amelyet a kölesdi gazdák végez tek, hogy létrehozzanak egy meghitt, barátságos kört, ahol egymás között, esténként elbeszélgethetnek, ahol jól érezheti* magukat. Nagyon régi vágya a kölesdi gazdáknak a gazdakör megvalósítása. Sokszor szóba is került. Az új év elején azonban egyszer és mindenkorra pontot tettek a szóbeszéd végére, hogy a rég: terv valóra vál jón. A megalakult gazdakörnek szüksége volt helyiségre is. — Helyiség is akadt a községben, csak egy kicsit rendbe kellett hozni. És — dicséretükre váljon a köies- d: gazdáknak, hogy — ettől' sem ijedtek meg. Igaz ez Tupi bácsi? — Igaz, amikor megkaptuk a helyiséget bizony siralmasan nézett ki, de ha már eddig eljutottunk, gondoltuk, . akkor rendbe is hozzuk. Ne gondolja senki, hogy csak egy ember nek érdeme ez. Nem, a község valamennyi gazdájáé, aki csak egy kicsit is szívügyének tekintette a barátságos légkörű helyiség létrehozását. Szabó József, Kőszegi János, Horváth János, Kovács Géza; Törjék János és a többi gazdák egy emberként végezték el az asszonyoknak való munkát. Ezt azért hangsúlyozom ki — nem kinevetni való — mert még a terem padlóját is mi mostuk fel. Asztalokat, székeket, padokat hordtak a gazdakör helyiségébe és mivel télidőben járunk, fűteni is kell, hát szenet is vettünk. Esténként hányán szoktak összejönni Sioagáxdon a tanács munkájához sok segítséget ad a termelési bizottság. A bizottság elnöke, Fejős János öt- ituldas dolgozó paraszt nagy igyekezettel végzi a munkáját, hozzá hasonlóan a bizottság többi tagjai is. Finta János, a termelési bizottság szőlő- és gyümölcstermelési felelőse Barsi Mihály rét- és lc- geiőgazdáikodási felelős dolgozik különös igyekezettel, hogy a község gazdálkodását fellendítsék. Komoly feladatok hárulnak a termelési bizottságra ebben az évben. Most készítik tervüket, most szervezik újjá a dűlőfelelősölt rendszerét, amelynek segítse gével állandóan ellenőrizni tudják a munkák állását kint a határban. Különösen nagy feladat áll most ebben az évben a tanács és a termelési bizottság előtt egyaránt, mert ebben az évben, a niegye területén legelsőnek, a községben megvalósítják az öntözéses legelőgazdálkodást 110 hold területen. Eddig májustól legjobb esetben augusztusig lehetett legeltetni, mert később- kisült a legelő, most viszont szeptemberig, októberig kint legelhetnek majd az állatok. második otthona és miről beszélgetnek? ' — Ilyenkor télen, amikor az istállók körül befejeződik a munka, akkor a gazdakörbe megyünk, a második otthonunkba ahol a barátságosan bef ütött helyiségben azután este tízig, tizenegyig is beszélgetünk. Miről is beszél gethet ilyenkor a gazda,, mint az elkövetkezendő tavaszi munkákról? Kicsit későn jött a hó, bosz- szankodunk is miatta ekkorra már vetni szerettünk volna. — Többször szóba kerül az is, hogy ki, mit fog vetni még a tavasszal, van-e vetőmag. Jómagam is cseréltem, én zabot adtam* Kős*ígi János gazdatársam pedig árpát. Esténként sógor, koma, jóbarát összejön, sokszor bizony vége-hossza nincs a beszédnek és egyszer csak azt vesz szűk észre, hogy későn van és haza kell menni. — Mi a tervük? — Sokan talán azt gondolják, hogy mi parasztok megelégszünk azzal a sokéves tapasztalattal, amit mi kaptunk örökül, amit oregapáink tanítottak. Nem, mi haladunk a korral és bővíteni akarjuk szak ismeretünket, ezért tervbe vettük, hogy szakkönyveket fogunk vásárolni. Növénytermesztési és állattenyésztési szakkönyveket. Ezeket fogjuk olvasgatni és a tapasztalatainkkal összehasonlítva, egymás között megvitatni. Jobb, szebb eredményeket akarunk elérni* s ennek együk elengedhetetlen feltétele, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit oregapáink mon dottak, hanem az újakra támaszkodva a kettőt a magunk és mások javára használjuk fel. Tupi bácsi sok gazdatársa nevében beszélt, akik megtalálják szórakozásukat csendes beszélgetés formájában a gazdakörben, a második otthonban. Bajnok Sándor az Országos Béketanács tagja Késő éjszaka érkezett haza a békeSkongresszusról Bajnok Sándor. Mikor otthon bekopogtatott az ablakon, mindenki felébredt a családból. A hosszú utazástól fáradt is, álmos is volt Bajnok bácsi, de a feleségé, menye, addig nem hagyták békén, amíg nem mesélte el élményeit. Újságból, rádióból ugyan sokat hallottak arról, mi történt a béke- Itongresszuson, de ha már egyszer ilyen nagy megtiszteltetés érte a családot, hogy a családfő is ott lehetett, nyilván tőle akartak mindent megtudni. Másnap, amikor végigment a hosszú bátai utcán, bizony jónéhány helyen megállították és kérdezősködtek tőle, persze ideje nem volt, mert sietnie kellett a munkahelyére, meg úgy gon dolta, hogy sokkal jobb lesz, ha a község egy-egy részében összehívja a dolgozóitat és ott számol be élményeiről. Bajnok Sándor már régóta olyan ember hírében áll a községben, mint a!ki nagyon szereti családját, de legalább annyira szereli az emberi közösséget is. Valahogyan úgy érzi, hogy az ő sorsa nem választható el embertársai sorsától és ha ő nyugodt, boldog életet kíván magának, az csak úgy érhető el, ha százak, ezrek összefognak ugyanazért a célért. Hogy mennyire szereli a, közösséget, azt jelképezi mellén a két kitüntetés is. A tavaly nyári árvíznél nemcsak szervezte az embereket, hanem maga is dolgozott. Megtörtént, hogy hat napon keresztül egyfolytában küzdött az árral és amikor a többiek azt mondták, hogy „már nem bírom tovább’’, — ez az ála- csonytermetű, vékonydongá- jú ember megmarkolta az ásó nyelét és azt mondta: „Un maradok, amíg el nem múlik a veszély”. Azon a szakaszon, ahol ö dolgozott a brigádjával, megtört az aradat: megmentettek 36 házat. Ezért kapta a kitüntetést. A békének is ugyanilyen lelkes, fáradhatatlan harcosa. Ezért választották be az Országos Béketanácsba is. A békekongresszusról hazajövet tapasztalatokban gazdagodva fogott munkához: szervezi, toborozza a béke híveit. De meg kell hagyni, felelőssége is még jobban megnövekedeít e nagy ügy iránt. A kongresszuson szorgalmasan jegyezgetett. Feljegyezte Greilich Ferenc soltvadkerti dolgozó paraszt mondását: én nem úgy mon dóm, hogy megettem a kenyerem javát, hanem úgy, hogy megtermeltem a kenyerem javát... Feljegyezte a többit is és Valameny- nyiben saját sorsára, életére ismert. — Én is megtermeltem a kenyerem javát — mondja, — de még ezután is élni és termelni alkarok. Jól magamba véstem ezt uz új mondást és úgy fogok dolgozni, hogy minél többen így gondolkodjanak. Rövidesen befejeződik a tavaszi búza szétosztása Hogy észen A hőgyészi gazdák türelmetlenül várják már, mikor lehet kint a határban megkezdeni a munkát. Lassan március közepéhez érünk, hoz zá lehetne fogni a vetésekhez. Fontos lenne, hogy mielőbb földbe kerüljön a tavaszi búza, a borsó és a többi tavaszi vetésű mag. Azonban a kedvezőtlen időjárás miatt nem maradnak tétlenek, beszerzik a még hiányzó vetőmagokat, előkészítik azt, hogy amint itt lesz az idáje, ne késleltesse semmi a mezőgaz- aasági munkákat. Most folyik a községben a tavaszi búza vetőmag szétosztása. A községben 33 holdon kell tavaszi búzát vetni az őszi búza pótlására. Eddig 27 mázsa vetőmag került kiosztásra a gazdák között. Szabó Miklós például egy holdon borsos medár és Győrfi Márton fél-fél holdon vetnek tavaszi búzát, a többi gazdák kisebb 4—500 öles területükön — amennyi a rendeletben megszabott 35 százalék gabonaterületből hiányzik. A vetőmag kiosztása rövidesen be is fejeződik, nem lesz semmi akadálya a vetéseknek. Kedves András mozdonyvezető és Pál János ín ő Int reá a lió ellen (Tudósítónktól) Sűrű pelyhekben hull a hó, északi szél fúj, hordja a havat. Szorgos kezek végzik a felszabadító munkát. A hófúvásnak ^tett részeken a szélviharral dacolva végzik munkájukat a pá- tyamunkáKOk. Kemény harc ez, a vasutas dolgozók legnagyobb ellenségével, a zord téli időjárással, a hóval meg- küzdeni. Délután 5 órakor a Pécs—bátaszéki vonalról keresik telefonon Bátaszéket: „Kérem a meneíirányrtö elvtársat... Itt Pécsváradról a Pécsi Pályafenntartási Főnökség központi lióügyelete — hangzik a vonal túlsó végéről. — A motorvontatásu vonatokat kérem gőzmozdonnyal továbbítani.., Hosszúhe- tény—Hird között 80—100 méter hosszban 60 . centiméteres hófúvás. Nagypall *—Pécsvárad, Báta—Palotabozsok között is hótorlasz van. A szél továbbra is erős, a hómagasság is növekedni fog...” ..Igenis, tudomásul vettem" —, hangzik a' válasz. Gyors intézkedés kell, alig egy óra van vissza a 6441-es motorvonat indulásáig. „Baj van, — mondja Szőnyi György mozdonyfelvigyázó, a fűtőháznál. — Csak egy 342-es sorozatú gép áll rendelkezésre, ez azonban a pécsi vonalon nem közlekedhet. Ellenben tartalékban egy 375-ös sorozatú gép van. az mehet.” Gyors leváltást igényel a tartalékmozdony kicserélése, hiszen az állomás sem szenvedhet hátrányt. Ne legyen kiesés, mert elég egy fél óra és torlódás állhat elő. Gyorsan előkészítették a gépet, csali a legfontosabb munkát végezték el. Kedves András mozdonyvezető, aki 18 órakor jelentkezett szolgálatra, 18.30-kor már ki is járt gépével a fűtőházból, hogy a 6441- es személyvonat menetrendszerinti indulását biztosítani tudja. Az idén az első komolyabb hóakadállyal kellett megküzdeni. A mozdony nem személyvonati szénkeverékkel volt kiszerelve, hanem a tartalékmozdony szénkiszabásának megfelelő pakura. — és szászvári szén keverékkel. „Kemény munkánk lesz,.János, — mondta a fűtőnek, Pál Jánosnak. — Azért nem hozunk szégyent a Bátaszéki Fűtőhazra”. 18.50-kor pontosan indult a vonat. Bétáig nem is volt különösebb akadály. Itt észrevette Kedves elvtárs, hogy a féktuskók szorulnak, a mozdonv alá bújt és megengedte azokat.. Bátát elhagyva jelentkezik az első komolyabb hófúvás, 50—60 méter hosszan 50 centi magas a hó. Ezt sikeresen leküzdötték. Aligíut pár száz métert a vonat és ismét újabb akadály. Palotabozsokon gép vizsgálat — minden rendben. Vérnén- den is megvizsgálják a gépet, bírja az utat. Kezd melegedni a kis csatló. Kedves elviére gondosan beolajozza és indulnak tovább. Közben kezd csökkenni a gőznyomás. Mozdonyvetető és fűtő biztatják egymást. „Egy kis kitartás még, felérünk a dombra és rendbejövünk.” A mozdonyt átjárja a szél, Pál János fűtő homloka verítékes, hősies munkát végez, nem adja fél a harcot. Erőt ad harcához vasutas becsülete, hazája, párt ja iránt érzett szerétété. Erdosmecskére érve, tűztisztítás következik. A keményre összesült tüzet kell a salaktól kitisztítani, nem könnyű munka. Pár perc után készen vannak, folytatódik a küzdelem. Nagypall állomást elhagyva, egyszerre egy nagy lökés éri az egész szerelvényt, a hó szerteszét hull, még a vezető és fűtő is kap belőle. Ez volt eddig a legerősebb akadály melyet legyőztek. Majd Pécsig újabb és újabb hótoriaszok. Áttörnek rajtuk. Pécsre beérve pedig büszkén jelentik: „Megérkeztünk, győztünk PÁSTI JÓZSEF A f)t§Z-éiet hírei Elmondhatjuk, hegy DISZ-szeryezeíetak életében a középszerveik újjáválasztására és a DISZ-kongresszusra készülődés napjai nagyarányú fellendülést hoztak. Része volt ebben annak is, hogy ifjaink a politikai iskolában fejlesztették tudásukat, s a Petöfiriskoíák szellemétől áthatva igyekeztek egyre jobb munkát végezni. Dunaföidváron is mintegy másfél éve nem volt rendszeres DlSZ-élet. Az utóbbi hónapok alatt azonban a politikai oktatás segítségével kezd erősödni a szervezeti élet. Mináén héten 50—60 fiatal jött össze az ifjúsági gyűlésre, habár még helyiségük sincs. . A tanács és a pártszervezet komoly ígéretet tett, hogy biztosít helyiséget számukra. így remélhető, hogy a DISZ-szervezet tovább tudja fokozni megkezdett jó munkáját. Felszabadulásunk ünnepének méltó megünneplésére már így is lelkesen készülnek, fáklyás felvonulással, tábortűz tartásával és kultúrműsorokkal. Az élénkülő DISZ-élet egyre inkább vonzza a szervezeten kívüli fiatalokat is. Az elmúlt hónapban például ennek hatására 15 parasztfiatel lépett be a dunafoldván DlSZ-szerve- zetbe. * Györköny községben is a középszervek újjáválasztására való készülődés eredményezte, hogy komoly mértékben fel- endült a DISZ-munka. Erősödött kapcsolatuk a szervezeten kívüli fiatalokkal. Erre legjobb példa, hogy éppen a küldöttválasztó taggyűlésen mintegy 18 belépő fiatal volt egyszerre. Igyekeznek a fiatalok magánéletét egyre szebbé, vioémabbá, tartalmasabbá tenni. Legutóbb például az ifjú céllövőik versenyét szervezték meg. * Dunaszentgyörgy község DISZ-szervezete is jó úton halad, hogy valóban megfelelő nevelő hatást tudjon gyakorolni a falu ifjúsága között. Ebben természetesen nagy szerepe van annak, hogy a DISZ-szervezet vezetői majdnem mind nemrég leszerelt fiatalok. Habár helyiségük még mindig nincs, mégis igyekeznek főként kulturális megmozdulások rendezésén keresztül egyesíteni a falu fiataljait. Legutóbb például igen nagy sikerrel adták elő „A bor“ című színdarabot. Felszabadulásunk 10. évfordulójának méltó megünneplésére pedig a „János vitéz” című operettet tanulják be. A bevételekből sportfelszereléseket szereznek be. Ezenkívül megkezdték egy új labdarúgópálya építését is, ahol bőven jut hely kosárlabda- és röplabdapályák elhelyezésére is. Megalakult ezenkívül a DISZ-szervezet zenekara is. E jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárul az, hogy a fiatalok igen komolyan veszik a Petőfi-iskolát. Mintegy 20 dunaszentgyörgyi fiatal tanul ezen. Sokat kezdeményez Szőts Albert kismánvoki tauácsíag Szőts Albert 9 holdas kis- mányoki dolgozó parasztot úgy ismerik a községben, mint élenjáró, kötelességtudó gazdát. A termelésben, a beadási kötelezettség teljesítésében és az adófizetésben egyaránt élenjár. A községben közmegbecsülésnek örvend és ezért választották meg tanácstagnak is. Nem is él vissza ezzel a bizalommal. Fáradhatatlanul dolgozik a község ügyeiért és lelki ismeretese n segíti gazdatársait ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Legutóbb Kifábel János fordjllt hozzá, hogy egy elhanyagolt présházat szeretne újjáépíteni lakás céljára és kérte: járjon el a tanácsnál, hogy megkaphassa az építési engedélyt. Szőj-s Alberthoz; sokszor még más körzetbeli dolgozók is fordulnak segítségért. Egy a! Italommal gazdagyűlést kezdeményezett. hogy tisztítsák ti a vízlevezető árkokat társadalmi munkában. Ezt a munkát már jórészben be is fejezték a községben. Egy másik alkalommal javasolta a többtermés elérése érdekében, 'hogy a dolgozó parasztok vásároljanak közösen olyan vetőgépet, amellyel négyzetesen vethetik a kukoricát, mert txz így vetett kukorica több termést hoz. A hely; földművesszövetkezet már intézkedett egy ilyen vetőgép beszerzése érdekében. Szőts Albert ott van, ha a talajvíz lecsapolását, vagy a megrongált hidak újjáépítését keli megszervezni, de biztosan lehet rá akkor is számítani, ha társadalmi munkára van szükség, például a községben épülő iskolához. Ha valahol hanyagságot* észlel, bátran bírál. A begyűjtési hivatalt például azért bírálta, mert mulasztást követett el a borbeadásnál: a kötelezettség teljesítését nem szorgalmazta kellő időben és most már sokkal nehezebben megy a munka. Meg kell jegyezni még azt' is Szőts Albertról, hogy ebben az évben már betöltj 60. életévét és kora ellenére olyan lelkesen végzi munkáját, hogy nagyon sok tanácstag példát vehet róla. L—A Február hónapban állandóan az elsők közt szerepelt Vecsei Jánosnc neve a Tolnai Selyemfonó gombolyító részlegének versenytábláján. A felszabadulási verseny második hónapjában 21 százalékkal szárnyalta túl januári teljesítményét. Januárban „csak“ 121 százalékot ért el, februárban már 142 százalék volt az átlaga. Munkája minőségileg te kifogástalan t t
