Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-11 / 59. szám
N A P C ö 1955 MÁRCIUS 11 Louis Saiílcmt a német újra- felfegyverzés kérdéséről beszélt egy alsóausztriai gyér dolgozói előtt Bécs (MTI): Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség fűtitkára szerdán, a német mi- Iitarizmus helyreállítása elleni nemzetközi harc napjának előestéjén beszédet mondott Sankt Föltenben a Voitli művek; — Alsó-Ausztria egyik legnagyobb gyára — dolgozói előtt. A többi között kijelentette, a Szakszervezeti Világszövetség a tárgyalások útján elérendő béke politikájáért küzd. A Szakszervezeti Világszövetség az egyetlen szakszervezeti inlernaeionálé, amely az atomfegyverek és a hidrogénbomba alkalmazásának és gyártásának megtiltását követeli. A Szí': "7. Világszövetség teljes mértékben támogatja az aláírásgyűjtést a Béke Világtanács bécsi felhívására. Ezek olyan kérdések, amelyek szorosan véve. nem szakszervezeti vagy hivatási problémák, de mégis létkérdést jelentenek az egész világ millió s millió szervezett és szervezetlen munkásai és ■ munfcásnői számára. Az összes európai állam kollektív biztonságának rendszere — függetlenül az államhatalom jellegétől — nemcsak megmutatja a béke felé vezető utat — mondotta befejezésül — hanem hozzájárul a feszültség megszüntetéséhez, a tényleges lefegyverzéshez, a dolgozók életszínvonalának emeJé séhez, a háború kísérletének elűzéséhez, valamint az osztrák kérdés megoldásához. Edén alsóházi beszéde London: Eden angol külügy- vetelte, hogy csangkajsekisták miniszter az alsóház március 8-i esti ülésén beszámolt bang koki (SEÁTO-értakezlet), sin- gapuri. és középkeleti útjáról, Ezenkívül utalt a Dulles-szel Bangkokban és Nehruval Delhiben folytatott tárgyalásaira. Ez utóbbi tárgyalásain a Tajvan és más kínai szigetek térségében kialakult helyzetről volt szó. Eden beszámolójában igyekezett fehérre mosni a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan térségében kifejtett amerikai agresszív cselekményeket. Eden ezzel egyidejűleg Dul- les terveivel ellentétben kövonják vissza csapataikat Ki- moj és Macu kínai partmenti szigetekről. Összehívlak az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának ülésszakát Moszkva (TASZrSZ): Az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának elnöksége törvényerejű rendeletét adott ki, amelynek érteiméiben 1955 március 23- na Moszkvába összehívta az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának ülésszakát. Bevan cikke a News Clironicleban Tito elnök beszéde a jugoszláv nemzetgyűlés március 7-1 ütésén Szovjet alpinisták London Ifik \SZSZ): A News c >i■■•u’.v.c’e má reius 9-i száma c; leket közöt Bsv ár.' tollából. tí evan síkras; rali a tönn sgpusz tí : 6 fegyverei v eltiltása és a Cl c.uvjeíunióva 1 való ha laack* te i.n tárgyalások melle tt. Emlékeztet árrá, hogy majdrém egy .évvel .ezelőtt „az al- sóház egyhangú határozatot nozott, amely felszólított az atomfegyverrel rendelkező hatalmak értekezletének ősz- szí hí vására.“ Btvan megjegyzi, hogy ezt az értekezletet nem -tartották meg, mert a nyugati hatalmak ,,áz erő helyzetére alapozott tárgyalások“ hírhedt politikájából in- du-nak ki. Bevan hangsúlyozza e politika tarthatatlanságát, majd így folytatja: „Oroszország követeli a mielőbbi tárgyalásokat, mi azon* bar- késleltetjük a megbeszéléseket .. . CsákhGgy az emberiség előtt álló problémákat nem lehet háborús úton meg oldani... Még van idő, hogy a józaneszű és bátor államfő:! sk gyökeresen megváltoztassák az emberiség előtt álló perspektívákat. Ha azonban nem leszünk hajlandóik megvitatni a Szovjetunióval és szövetségeseivel a nemzetközi feszültség okait, beleértve Németország további sorsának kérdését, amely az euró Péú kérdés sarkköve, a feszültség fennmaradásáért a felelősség teljes súlya a Nyugatot fogja terhelni.“ Bis'sonette amerikai lelkész elutazóit a Szovjetunióból Moszkva: Február 26-án a Szovjetunió külügyminisztériuma közölte az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségével, hogy azzal az eljárással kapcsolatban, amelyet az amerikai külügyminisztérium Borisz érsekkel, az amerikai pravoszláv egyház ex- archájával cs Siskin nevű titkárával szemben alkalmazott, iehetetlennek tartja Bissonet- te amerikai lelkész további tartózkodását a Szovjetunióban és hogy a lelkésznek a Közeli napokban el kell hagynia az országot. Március 5-én Bissonette lelkész elutazott a Szovjetunió- x hói. _________ \ A Tanjug jelentése szerint Tito elnök a jugoszláv nemzetgyűlés március 7-d ülésén beszámolót mondott Jugoszlávia külpolitikájáról. Tito elnök a többi között az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenj’-ségéről szólva kiemelte, hogy ez- a szervezet „nem igazolta azokat a reményeket, amelyeket az emberiség belé helyezett.“ Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia ellenzi a világ tömbökre való felosztását és a fegyverkezési versenyt. Tito állást foglalt az „aktív együttélés“ politikája mellett. A nyugati országokkal való kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy „Jugoszlávia kormá nyP a nyugati országokkal való legkcmstruktívabb együttműködés megteremtésére ossz pontosítja erőfeszítéseit.“ Németország kérdéséről kijelentette, hogy el kell ismerni az újraegyesüléshez való jogát. Tito elnök azonban nem nyilatkozott. a háborús párizsi egyezményekkel kapcsolatos magatartásáról. A . továbbiakban kifejtette azt az álláspontot, amelyet a jugoszláv kormány a Szovjetunióval és a keleleurópai országokkal való kapcsolatainak kérdésében elfoglalt. Hangsúlyozta, hogy a Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a keléteurópai országok közötti kapcsolatok normalizálás., komoly hozzájárulást jelentett a béke megszilárdításához Euró Pa e részében és világszerte elősegítette a feszültség enyhülését. Tito ugyanakkor kijelentette, hogy nem éli; egyet azzal a nyilatkozattal, amelyet V. M. Molotov a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán a Jugoszlávia által az utóbbi években elfoglalt álláspont kérdéséről adott. Ezután Tito indiai és four- mai látogatásáról beszélt. A beszámoló befejező részét a Jugoszlávia és a nyugati, valamint keleti országok közötti gazdasági együttműködéssel kapcsolatos kérdéseiknek szentelte. A kaukázusi hegylánc északi lejtőjén, 1350 méterrel a tenger szintje fölött van Teberda, a Szovjetunió egyik, leggyönyörűbb üdülője. A táj szépsége lenyűgöző. A Teberda hegyi folyó vidékén hófödte hegycsúcsok, sziklás emelkedők, gleccserek, gyönyörű völgyek és égszínkék tavak, díszítik a tájat. A hegységet buja erdők övezik. A pompás bükk- és tűlevelű erdő néhol szédítő magasságokba kiíszik fel, eléri az örök hóval borított vidéket 2500—3000 méterre a tengerszínt felett. A vidék éghajlata igen tellemes. A hegyi levegőt a tűlevelű erdők ózondús illata tölti be. A természetnek ez a csodálatos helye a szovjet dolgozók egyik legkedveltebb pihenőhelye. A Teberdában évente többezer szakszervezeti tag tölti szabadságát — munkások, alkalmazottak, tudósok, diákok.. . A képen: Teberda. A Donbaj-i tisztádon lévő Viharmadár sportegyesület alpinistáinak egy csoportja. Középen: N. Gu- banov, a „Molodaja Gvargyijá’ moszkvai nyomda dolgozója, öreg alpinista, unokájával, Mannával. Változások a rádió egyes állandó műsorainak időpontjában A tavasz közeledtével a falurádió reggeli műsorát a jövőben 5 órakor sugározza a rádió, hogy a korábban kelő falusi dolgozók — akiknek elsősorban szól, — meghallgathassák. A gyorsabb, tartalmasabb tájékoztatás megvalósításáért némi változás lesz a hírközlések időpontjában. A 4.30-ikor elhangzó híreken kívül ezentúl reggel 6 órakor is ad a rádió friss híreket. A Szabad Nép vezércikkét 7 órakor ismertetik és utána ugyancsak híreket olvasnak fel. A lapszemlékre délelőtt 10 órakor kerül sor, A '22 órás hírközlés idejét 5 perccel növelik, hogy a sok belföldi és külföldi eseményről részletesebben tájékoztathassák a dolgozókat, A „reggeli naptár“ című megemlékezést 7.45 órakor sugározza majd a rádió, hogy az iskolarádió körül gyülekező gyerekekhez is eljusson. A fenti változások hétfőtől, március 14-től . lépnek érvény be a magyar rádió műsorá bán. Előadások a közlekedés fejlődéséről A Közlekedés- és Közlekedés-építéstudományi Egyesület hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából előadásokat rendez az UVA- TERV {V., Molotov tér 1. sz.) kultúrtermében és vidéki városokban. ÍZETROZI / 1 ___ÜL_3// E 6 F.M £ NY EteROLf Áz érem mas'k oldala A finn parlament decemberben határozatot fogadott el új kitüntetés alapításáról. Emlékéremmel tüntetik ki azokat a finn állampolgárokat, akik „az 1941—45. évi háború alatt mun bájukkal, vagy más módon hoz /ájárultak az ország védelméhez.” Köztudomású azonban, hogy Finnország két háborúban vett részt ezekben az években: 1941 júniusától 1944 szeptemberéig a hitlerista Németország oldalán a Szovjetunió ellen, 1944 szeptembertől 1945 áprilisáig pedig a Szovjetunió oldalán a hitlerista Németország ellen harcolt. Az első — a Szovjetunió elleni — háború azért emlékezetes, mert a finnek akkor Finnország nemzeti érdekeivel ellentétes idegen érdekekért, a hitlerista agresszorok terveinek megvalósításáért harcoltak. Ezért szó sem lehet arról, hogy az 1941—44. évi háború „védelmi” jellegű lett volna. Amikor a tini: kormány 1947-ben aláírta a békeszerződést, egyértelműen elítélte a szovjet- ellenes háborút, elismerte, hogy „ezért Finnországot is terheli felelősség”. A háború ki- robbantásöbán bűnös finn ál- amférkakat finn bíróság elé állították, s elítélték őket, mint háborús bűnösöket. Az 1944—45. évi háború szögesen ellentétes jellegű volt. A finn hadsereg 1944—45-ben országa aecnseti |üggetlenséc.A szeri jei nép életéből A párducvadász gét védelmezte, amikor műveleteket folytatott Észak-Finnországot megszálló 4 német-fasiszta csapatok ellen, 4 Ezt a kél háborút egy kalap 4 alá venni — legalábbis otrom- 4 baság. Ezzel a lelkiismeretlen 4 módszerrel láthatóan az 1941—4 44. évi háborúra is ki akarják 4 terjeszteni az 1944-45. évi há- 4 ború hazafias je’iegét, hogy 4 ezzel igazolják Finnország re- 4 akciós köreit, „melyek szovjet ! ellenes háborús kalandba so- 4 dorták az országot. 4 Tökéletesen igaza van egyes 4 finn lapoknak,, amelyek meg- 4 állapítják, hogy ez az emlék- 4 érem nem járulhat hozzá a 4 szovjet—finn baráti kapcsola- ^ tok erősítéséhez. A finn parla- ♦ ment sok tagját éppen ez kész * tette arra, hogy az új emlék- ’ érem megalapítása ellen sza- J vazzon. Jelentéktelen szótöbb- * séggel fogadták el a határoza- f tot. 200 képviselő közül 112 ‘ szavazott igennel. Nemmel sza- J vazott a Finn Nép Demokra- J tikus Uniójának egész parla- J menti csoportja, továbbá négy ‘ szociáldemokrata képviselő. 13 1 szociáldemokrata képviselő és J a svéd néppárt egy képviselője J tartózkodott a szavazástól. Sok j képviselő meg sem jelent. A ! finn sajtó is tartózkodóan fo- J gadta az új emlékérem alapi- i tósát. A lapok csak rövid köz- ' leményben emlékeztek meg er- j ről. Túlságosan szembetűnő,! hogy az új emlékérem másik 3 oldala szovjetellenes jellegű, í dúcot, amely a főidre zuhant. A másik lövés kioltotta a ritka, két méter hosszú ragadozó életét. Ez már a hetedik párduc, amelvet Sziszojev életében megölt. A vadász most a hegyekben fiatal párduckölyök után kutat, amelyet az állatkert számára élve szeretne elfogni. Mindenki örül A sportkörök, szülők és peda gógusok régi problémáját oldották meg Moszkvában. Eveken át nem sikerült megegyezni abban, hogy ki vegye kezébe., a fiatal sportolók együtteseinek, a ,,házcsapatoknak” ügyét. Most a kerületi komszo- molbizottságok láttak munkához. Az elmúlt nyáron segítségükkel megalakították a labdaBüffé - előreremlelés a távolsági vonatokon A távolsági vonatokon utazók kényelmére érdekes újítást vezettek be a rigai vasúti jegyelővételi pénztárban. Az utas a jegy megvásárlásával egyidooen megrendelheti az útra szükséges élelmiszert is. A pénztár helyiségében fellálítoft megrendelő-asztalnál az utas válogathat a különböző cukrász- és péksütemények, hideg hús és halelőételek, italok, gyümölcsök és konzervek között. A kiválasztott élelmiszert a vonat indulása előtt 20 perccel a vasúti kocsiba az utasok helyére szállítják. A kiszolgálás ingyenes, rúgok első .,hivatalos” házcsapatait; most télen alakultak az első hoki-csapatok. A Dzser- zsinszkij-kerületben ez a következőképpen történt: egy szép napon megjelentek a kerületi komszomolbizottság falragaszai, amelyeken az ifjúságot a házak hoki-csapatainak megalakítására hívták fel és a kerületi bizottság támogatását helyezték kilátásba. Másnap reggel 15 csapat jelentette megalakulását és részvételét a területi kupamérkőzéseken. A mérkőzésekre a gyerekek maguk hoztak korcsolyát; egyforma ruhákat kaptak. A csapatok edzéseit és mérkőzéseit középiskolai testnevelési tanárok és a kultúrpark test nevelési instruktorai vezetik. Néha egyetlen mondat, egyetlen feljegyzett szócska elég ahhoz, hogy emlékezetünkben újra éledjenek régmúlt események, találkozások, régen látott emberalakok. Amikor egy régi jegyzet- füzetemben lapozgattam, erre a rövid feljegyzésre bukkantam: „Normát Ta?i- pov sérelme." Eszembe jutott Durmen üzbég falucska, a szép meleg, márciusi időben, amikor a zöldelő réteken már az első szegfűk nyílnak: eszembe jutott a fia* tál népnevelő-tanítónő, és a szótlan ifjú, Normát Talipov, a faluszovjet titkára... Közel két évvel ezelőtt történt. A falu tágas teaházában ültünk, ahol összegyűltek a választók és hallgatták a népnevelő szerepét betöltő fiatal tanítónő előadását. A leány azokról az időkről beszélt, amelyekre még legidősebb nővére is emlékezett, amikor még az egész körzetben nehéz volt írástudó parasztokat találni, s még a faluszovjet tagjai közt is akadtak olyanok, akik alig tudták aláírni a nevüket, Most pedig csak a környékbeli falusi iskolákban körülbelül 300 tanító dolgozik. 1953 márciusában Durmenben a következő adatokat jegyeztem fel: a helyi szovjetekbe jelölt 35 tagból háromnak volt főiskolai végzettsége, 17 végzett középiskolát és természetesen egy sem volt, aki iskolázatlan lett volna. Orvosok, tanítók, mérnökök, gépkezelők tudományos dolgozók, agronómnsok, állattenyésztőtelepek és földművelő- brigádok vezetői, egyszerű gyapotter- mesztők, villanyszerelők, építőmunká- sok kerültek megválasztásra. A népnevelő, a. Sztálin-kolhoz vezetőségének elnökéről, Nazrula Mananovról beszélt, aki letette a vizsgáit, mint aspiráns; beszélt Manonov barátjáról, Nigmai Jirmatovról, aki a szomszédos kolhoz vezetője lett, beszélt Sapoat Normalova kolhozparasztasszonyról, Bánul Samaje- va ávoióráiről... Talipov akkor nehezen leplezett sértő döttséggel súgta a fülembe: — Mindenki tanul, mindenki fejlődik, csak engem ástak el a rengeteg kimutatásban és jelentésben.. Nemrégiben újra Durmenben jártam. Alig beszélgettem egy órácskát a teázó- ban, márts értesültem a két év óta történt dolgokról. Nazrula Mananov megvédte disszertációját és megkapta a mezőgazdasági tudomány lcandidátusá- nak címét. 22 kilométer hosszú vízvezetéket építettek. Újabb tízosztályos iskola nyílt meg; most már 9 ilyen van a faluszovjet területén. Két év alatt közel 100 lakóházat, melegházkombinátot, szülőotthont és áruházát építettek. Találkoztam Normát Talipovval is. Külsőleg nem változott, de érezhetően határozottabb, magabiztosabb ember lett. Vajon mi változott meg életében, titkári munkájában? — Gratulálhat, — mosolyodon el. — nemrégiben két vizsgámat tettem le. Mint „levelező hallgató“ tanulok a mezőgazdasági. főiskola levelező tagozatán. Elbeszélgettünk a tanácsválasztások jelöltjeiről. Két év nem nagy idő, de ezalatt a faluba sok városi szakember érkezett a párt hívó szavára. így azután a jelöltek között már nemcsak háromnak, hanem kilencnek van egyetemi diplomája és a többiek is csaknem valamennyien középiskolát végeztek. Talipov falujából sok kiváló dolgozót jelöltek az államhatalom falusi szerveibe. Miharat Kaszimov az előző választások idején számvevő volt a kolhozban; most nagy állattenyésztő-telepet vezet, amelyben rövid idő alatt jelentősen növekedett az állatállomány. .4 Kaganovics-kolhoz vezetőjének kérdőívén a „középiskolai végzettség’’ helyébe új bejegyzés került: „Az Agronómiái Főiskola másodéves hallgatója’’.. Sapoat Normatova már nem egyszerű kolhoz- parasztasszony, hanem neves brigádvezető. aki elvégezte az esti iskolát. Bánul Samajeva sem ápolónő már, hanem alorvos. t Vidéken március 15-én Pé- < esett, április 7-én peaig Mis-1 kolcon ismerteti a magyar < vasút fejlődését Csanádi * György. Március 22-én Deb-1 reconben, március 29-én Mis-1 kolcon és április )-én Szege-' den ismétli meg előadását dr. 1 Ruisz Rezső. J Ashabad közelében, a Kopet- i Dag lábánál az egyik kolhoz- é ménesből eltűnt egy csikó. 4 Széttépett tetemét másnap ta- J lálták meg. Sztyepán Sziszo5 jev, a Bugyonnij-kolhoz csikó- 4 sa megállapította, hogy a lo- ^vat párduc ölte meg. t Sziszoiev, aki tapasztalt vájj dász, elhatározta, hogy felku- ? tatja és elpusztítja a ragadozót. ?A köves talajon alig észrevehető nyomokon elindulva egy f sziklabarlángban találta meg a J párduc rejtekhelyét. \ Reggel, amint Sziszojev a f barlang nyílásához közeledett, Ja párduc hirtelen elöugrott. ?Egy szempillantás s rávetette J volna magát a vadászra. Szi- J szojev gyorsan fegyveréhez > kapott, lövése eltalálta a párNAGY VÁLTOZÁSOK
