Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-30 / 75. szám

Éljen és virágozzék a dicső Szovjet Hadsereg és a Magjai* Néphadsereg szétíépheteíien fegyverbarátsága ! Az osztrák lapok a szovjet külügy- mínisztérumnak az államszerződés­sel kapcsolatos köz’eménycről és N. Á. Bulganyin nyilatkozatáról Becs (TASZSZ) Az osztrák lapok figyelmének középpont­jában a szovjet külügyminisz­tériumnak az osztrák állam­szerződésről március 24-én ki­adott közleménye, valamint N. A. Bulganyin nyilatkozata áll. A Neue Tageszeitung meg­állapítja. hogy egyes nyugati fővárosokban észrevehetően nyugtalanságot keltett Rarb kancellár moszkvai meghívása. A lapok N. A. BuLganyir nyilatkozatából azokat a sza­vakat emelik ki. hogy a szov­jet kormány már javasolta, a négv hatalom a legközeleb­bi időben tartson értekezletet, amelyen meg lehette olden? az osztrák államszerződés kér­dését. /íz osztrák kormánytifidött seg moszkvai utazásának je­Stocklio’mi lap a nagyhatalmi tárgyalások kilátásairól Stockholm. (TASZSZ): A Morgen Tidningen N. A. Bu.- ganyin nyilatkozatát és a francia köztarsasr.gi tanácsban lezajlott vita eredményeit ös­szegezve annak a vélemény é- nek ad • kifejezést, hogy lehe­tőség nyílik nagyhatalmi talál kezóra, amely elősegíthetné c háború után Kelet és Nyugat közé szakadékot húzó több probléma megoldását. , Annyi­ra megnőtt az optimizmus, — írja a lap, — hogy jóformán a négyhatalmi találkozó meg­valósítását siettető igyekezet­ről lehet beszélni.“ lentőségét méltatva, a Neues Österreich ezeket írja: „A moszkvai utazás fordulópontot jelenthet a második köztársa­ság történelmében, biinduló- pontja^ lehet a nemzetközi fe­szültség enyhülésének és jelen tős mértékben elősegítheti a bé kés egymás mellett elés meg­valósítását. Az österreichische Voiik/:- stiiisne „moszkvai utazás“ cí­mű vezércikkében rámutat ar­ra, hogy az Egyesült Államok ■rovábbra is nyomást gyakoro' •vs ’ osztrák kormányra és így próbálja megakadályozni az mtrák államszerződés meg­kötését. Az osztrák közvéle- •-n'ény szórtban elvarja a kor­mánytól, hogy nem támogatja royább az „erő politikáját” és megvédi Ausztria nemzeti ér­dekeit. Párizs (TASZSZ): Mint az AFP hírügynökség jelenti Ja­nóiból, Ho Sí Mink, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság elnöke a Vietnami Dsmok raiikus Köztársaság nemzet- gyűlésé negyedik ülésszakának zárólüésén beszédet mondott. Beszédében a következőket hangsúlyozta: . Rendszerünk demokratikus rendszer, amelyben a nép az ország ura, a kormány pedig híven szolgálja a népet.“ A nemzetgyűlés egyhangúlag határozatot hozott, amely he­lyesli a kormánynak a föld­reformra, a nemzetvédelemre, Diplomáciai tanácskozások Becsben Becs (MTI): Ausztria ion­doni, párizsi, washingtoni és moszkvai nagykövetei hétfőn tanácskozásokat folytattak az osztrák kormány vezetőivel Julius Raab kancellár mosz­kvai meghívásáról és az osz­trák ái'amsaeivődés ügyérő!. Az osztrák kormány előrelát­hatólag a keddi minisztertaná­cson dönt, milyen magatartást tanúsítson a moszkvai meghí­vás kérdésében. 1954 55 telén egymillió munkanélküli volt Nyugat-Németországban Köln (ADN): A kölni gaz­daságtudományi intézet hétfőn nyilvánosságra hozott jelenté­séből kitűnik, hogy 1954—5ö telén egymillió munkanélküli volt Nyugat-Németországban,' Különösen az építőipari dol­gozókat sújtotta a munkanél­küliség. és a szabad vallásgyakorlásra vonatkozó politikáját. A nemzetgyűlés egyhangúiig jóváhagyta Ho Sl Miph elnök külpolitikáját is. amelynek célja, — mint Ho Si Minh mondotta, — ,.a testvéri szoli­daritás megszilárdítása a Szov jetunió, Kína és a népi demok­ratikus országok, népeivel, szó-? ros kapcsolatok létesítése a francia néppel, Laosz és Kam­bodzsa népével, valamint Dél- kelet-Azsia minden népével, ellenállás az Egyesült Álla­mok imperialista manőverei­vel szemben, amelyek P béké­nek és a Vietnam egységének aláaknázására irányulnák. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése negyedik ülésszakának határozatai SZÜLÖK FŐISKOLÁJA : Felelősek-e a szülők gyermekeik nemi életének irányításában ? Március 25-én este 6 órakor tartotta meg Szentágothai Já­nos Kossuth-díjas professzor nagy érdeklődéssel várt elő­adását, zsúfolt teremben, szü­lők. pedagógusok, orvosokból álló figyelmes hallgatóság előtt. Előadásában rámutatott ar­ra, hogy Pavlov és követői megállapítása szerint, az em­ber szexuális élete minőségi­leg lényegében különbözik a - legfejlettebb állatétól is, mivel az állatnál csak a hormonok működésére épül; az embernél pedig befolyásolja az agyfunk­ció. Ha ezt figyelembe vesz- szük, akkor a serdülő ifjúság szexuál.á problémáját először is a családból kiindulóan kell tekintenünk, ahol az első ér­zelmi, értelmi befolyások érik a gyermeket. Rendkívül fontos tehát a légkör, melyben a gyermek felnő, s így elsősor­ban a szülők példamutató, ki­egyensúlyozott házas élete. Eb­ben a légkörben a gyermek bi­zalommal fordul a szüleihez, akiknek nem szabad e térre, irányuló kérdéseit kém mere­ven, sem álszenteskedő módon visszautasítani, hanem felelni kell rá becsületesen, a gyer­mek korának és szellemi álla­potának megfelelően, vagyis: el kell .kezdeni a gyermek első kérdésére a'-helyes nemi felvi­lágosítást. Ez a tény hagy bán fogja majd befolyásolni a gyér mek további gondolatait, ma­gatartását, — serdülő korban a nemek egymáshoz való vi­szonyát, ami egész későbbi életére befolyással lehet. Ha a gyermek látja apja és anyja becsületes szerepét a kiegyen­súlyozott házaséletben, akkor a serdülő fiú s az ifjú nem fog­ja cinikusan kezelni lánypaj­tásait és később női munka­társait, mivel tudja, hogy azok, a szexuális-élet elfoga­dása mellett még olyan terhet is magukra vállalnak azzal együtt, mint a terhesség, szü­lés stb. Az előadó helyesnek találja a fiatalon’ házasodást, de csak abban az esetben, ha a fiata­lok tanulmányaikat már elvé­gezték. A tanulás maga mai követelményeivel teljes embert kíván s a családi élet termé­szetes gondjai erősen befolyá­solnák vagy a tanulás menetét vagy a családi életet vagy a fiatalok továbbfejlődését. De mi' történjék addig is a. .szexuális erőkkel? Fogjuk be ezt a nagy motorizáló-erőt a tanulás teljes, odaadó lendüle­tébe, erős sportba, társadalmi munkák vállalásába stb. Ha ezeket a szexuális erőket más szekérbe fogjuk egy időre, az nagyon hasznossá válhat az egyén, á társadalom, az állam javára. Előadó tehát kiindulva a • szülők példamutatásából és helyes falvilágosító nevelésé-' bői, rámutat annak egy nem­zedékkel későbbi hasznos, gya­korlati eredményeire. Ik evés elismeréssel ' írhá- tunk azonban — sajnos, ■n- a rendezésről, ami pedig zavaróan hatott a közönségre, előadóra egyaránt A terem sötét, rosszul világított volt, a? előadó arca teljes sötétségben maradt, pedig az előadó látá­sa némileg csökken tette volna a rossz hallást viszonycátai: Ugyanis a Leöuey -nagytermé­be a az előadás mikrofon "nél­kül folyt. Olyankor, mikor az előadó jegyzetéihez á silány világításban lehajolt, hangja elveszett a közönség figyelme ■számára. S mialatt a szülőkés pedagógusok ilyen mostohává tett körülmények között, nya­kukat nyújtogatva, fülüket 'Va­lósággal hegyezve hallgatták a megfeszített hangerővel be­szélő előadót (s tudjuk, hogy az ilyen erőitetettség milyen hátrányára van az előadás színeződésének, hatásának), hallgatták ezt, az ifjúság. szá­mára oly súlyos problémát, — addig az előadó háta mögött, még jobbam megzavarva az előadás menetét, — az ifjú­ság készülődött a XIX. század egyik legpolgáribb darabjá­nak a . Nagymamádnak' más­napi előadására! Ezzel a 'ké­szülődéssel magára tereire a függöny résein úlvülanó szí­nekkel, fényekkel, hangokkal a figyelmet — valósággal kon- , kurtáivá az 6 problémáit se­gítő kézzel boncolgató előadó­val. A készülődés fél 7-kor kezdődött, az előadásnak. 7-kor volt vége. Olyan sokat szá­mított valóban ez a félóra? Ha az ifjúságban nincs eny- njrl megértés és tapintat, mi­ért nem világosította fel róla a rendezőség? Vajon miikor kapunk már egy hibátlan TTIT rendezést? Vagy elég, • ha a. norma mennyiségileg tel­jesítve van, a minőség nem fontos? i Dr. Szabó Lászlóné Angol és amerikai lapok a nagyhatalmi tárgyalásokról London (TASZSZ): Azokkal a válaszokkal kapcsolatban, amelyeket N. A. Bulganyin adott a TASZSZ tudósítójának kérdéseire, az angol sajtó szé­les körben megvitatja a nagy­hatalmak értekezlete összehí­vásának lehetőségét. Angol hívők elítélik az angol kormánynak a liidrogénbomb:i gyártásra vonatkozó elhatározását London (TASZSZ): A yorki püspöknek a Lordok Házában elmondott beszéde, amelyben támogatja az angol kormány­nak a hidrogénbomba gyártá­sára vonatkozó elhatározását, sok angol hívőben felháboro­dást keltett. A Manchester Guardian ez­zel kapcsolatban boltoni hívők levelét közli.. A levél hangsú­lyozza. hogy „a hidrogénbom- ba politikája embertelen és esztelen“, ez a politika sok, emberből határozott tiltakozást* 1 vélt ki. ......... R övid hírek BLANK LONDONBA ÉRKEZETT Az angol légierő gépén hét-' tón Londoniba érkezett Theo-i dór Blank nyugatnémet, katog nai szakértőik kíséretében, — jelenti a londoni rádió — a: bonná hadügyminiszterjelölt az angol hadügyi, légügyi és hadi anyaggazdálkodási miniszterre! tárgyal majd. A bonni kor­mány megbízottai angol kato­nai intézményeket fognak meg látogatni és jelen lesznek a szárazföldi és légihaderő gya­korlatain. ÁRVÍZ nylgat- ANGLIÁBAN London (TASZSZ) Mint a Reuter hírügynökség jelenti. Anglia nyugati részében ki­áradt a Sevem és az Avon folyó. Az áradás következté­ben a víz többezer acre szán'N földet elöntött. Sok város is károkat szenvedett az árvíz miatt. A vasúti és az ország­úti közlekedés az említett te­rületeken megszűnt, Figyelemreméltó egyes lapok nak az a furcsa* kísérlete, hogy el akarják túlozni az ér­tekezlet összehívásának nehéz­ségeit és hangsúlyozzák, hogy ,a nagyhatalmak értekezlete a közeljövőben .nem lehetséges.“ A New York Times című amerikai lap szerkesszjőségi cikkében megkísérti „igazolni a hosszú határidőt.“ A lap megjegyzi, hogy „Washingtonban széleskörű né zeteltérések támadtak a ter­vezett értekezleten megvita­tandó konkrét problémákat és az értekezlet távlatait illető­Amcrikai külügyi szóvivő nyilatkozata (MTI) Az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője hét főn kérdésekre válaszolva meg erősítette, hogy rendes diplo­máciai úton tanácskozások folynak Nagy-Britanniáí az Egyesült Államok és Francia- ország között a nyugati hatal­mak és a Szovjetunió esetle­ges értekezletéről. A szóvivő hangsúlyozta, hogy ezek a „bizonyos idő óta“ folyó tanácskozások még csak első szakaszukban van­nak. Eden válasza Henderson, munkáspárti képviselő kérdésére London (TASZSZ): Mint a Reuter iroda je­lenti, Henderson, munkás­párti képviselő az alsóház ülé­sén megkérdezte, úgy véli-e a kormány, hogy jelenleg nincs akadálya a négyhatalmi érte­kezletnek. figyelembe véve Eisenhowér elnök és Bulga­nyin legutóbbi, egy ilyen érte­kezletet támogató nyilatkoza­tait. Eden külügyminiszter a kö­vetkezőket válaszolta: „Már tanácskoztunk szövet­ségeseinkkel azokra á módsze­rekre vonatkozólag, amelyek segítségével cselekedhetünk.'“ Érintve előbbi, az eljárás módszereire, vonatkozó nyilat­kozatát, kijelentette, ők felté­tel nélkül amellett vannak, hogy első , szakaszban szakér­tők részvételével, majd ä kül­ügyminiszterek részvételével és ha,minden jól megy, min­den bizonnyál más szín vonala-, kon tartsanak értekezletet. Henderson azt kérdezte, úgy kell-e ezt érteni, hogy történ­nek intézkedések a szakértők részvételével tartandó értekez­letre? ■ Edén a következőket vála­szolta: „Megvitatjuk ezt a kérdést szövetségeseinlkke!’.“ A francia nemzetgyűlés hétfői vitája Párizs (MTI): A francia nemzetgyűlés hétfői ülésének napirendjén a kivételes pénz­ügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslat szerepelt. E felhatalmazást, “' niint isme­retes — Faure miniszterelnök április 80-ig. kéri, hogy az úgynevezett pénzügyi , refor- .■ mot megvalósíthassa. Szavazás ra a jelek szerint kedden este kerül sor és nem lehetetlen, hogy a miniszterelnök burkol-, ,tan vagy nyíltan felveti' a bi­zalmi" kérdést. „Székely hegyekből messze Ázsiába ... (Emlékezés Körösi Csorna Sándorra) [ AZ ELMCET NEMZEDÉ­KEK halhatatlanjainak ki- | járó tiszteletet arányos idő­közökben ismétlődő időpontok hoz szeretjük fűzni. Az évfor­dulók között rendszerint alud­ni szokott az emlékezés, s csak az évfordulók ébresztik fel az (utódck leliteiismeretét és ben- ,ne nagyjaink emlékét. Szüle­tésének 171., halálának 113. év (fordulóján emlékezzünk Kö­rösi Csorna Sándorra! A felvilágosodás, a nyomá- i bán kirobbanó forradalmak, 'függetlenségi törekvések a 19. sz. elején eddig soha nem ta­pasztalt mértékben irányítot­ták a figyelmet a népre, s leg­jellemzőbb tulajdonára, nyel- ! vére. A magyar értelmiség 'legjobbjai is lázas igyekezet­tel kutatták a magyar nyelv is tőle elválaszthatatlanul a imagyar nép eredetét, őstörté­netét. i Az összehasonlító nyeúvtudo ’mány, s különösen a magyar [őstörténetkutatás éppen, hogy í megteszi kezdő lépéseit, ami­kor Körösi Csorna elindul i Ázsiába — „könnyűszerűleg ; öltözve, mintha csak mezőre ? indulna frissülés végett” — fhogy megkeresse egy magára ihagyott nép életének gyöke­reit. I 1819 novemberének egy bo- Jroiugó őszi napján búcsúzik |örökre hazájától. Sokezer ikm- ?es utat tesz meg gyalog, 16- > háton, tutajon, míg Ázsiába ér. — Megnyílik előtte a rejtel­mes Tibet kapuja. Ügy élt sokáig a köztudat­ban, mint ábrándkergető ka­landor, Julianus kései ulóda, a sovinizmusnak a romantikus sóvárgás köntésébe bújtatott ősatya, a megszállóit miszti­kus, aki Vámbéry ítélete sze­rint éretlen filológiai nézetek­nek lett az áldozat a. Ez az értékelés igaztalan, alapvetően elhibázó-.',, lnsz. az egész művelt világ a keleti tu­dományok úttörőjét, korszak- alkotó munkását, az utolsó száz év legnagyobb tudósainak egyikét látja benne. Csorna tehát egyrészről a magyarság rokonait kereső utazó, másrészről viszont a ti­beti filológia megalapítója. Hogyan függ össze egyéniségé nek e két vonása? Mivel a két tevékenység meglehetősen távol ál'l egymástól, önkéntele­nül fölvetődik az a gondolat, hogy Csornának talán nem 'is volt logikusan átgondol: tudo­mányos programja. VA rendel­kezésünkre álló adató* bizony­sága szerint ez a gyanúsító föltevés tarthatatlan. Nagyenyedi s főleg göttingai diákosíkodása idején nagvtekin télyű tudósok (köztük Csorna professzorai is) azt a nézetet vallották, hogy a magyarok az ’íjguroktól származnak. Bmtí- •ett volt olyan nézet is, hogv :-.z ujguivk és a tibfe'iák között kapcsolat van. Tehát a kora­beli tudomány legújabb ered-, menyeinek, föltevéseinek bir­tokában, alapos előtahuímá, nyokkal rendelkező t adósként indult útnak az ujgurck föld­jére, hogy megkeresse a ma­gyarok rokonait. Mindezek mellett azt M na gyón, (ól tudta, hogy ? magya­rok eredetének, a magyarok­kal rokon néjtólt e.he.tyezlíe- désének kérdése csax akkor cisztázíható, ha az ázsiai népek régi irodalmában megtalálja azt a kiindulási pontot, amely nélkül kutatásáé véletlenre épülő, tudománytalan kalan­dozássá válnának. Ebből az é gondolásból szükségszerűen következett tehát, hegy az ak­kor még alig ismert áznia: iro­daimat fogja vallatóra. SEM AZ addig megismert szanszkrit irodalom, sem az általa átvizsgált arab kútfők, nem nyújtottak fölvilágosítást a magyarok rokonairól, viszont a lámakolostorck óriási s az európaiak számára még telje­sen ismeretlen könyvtárai ki­aknázatlanok. A legésszerűbb tennivalója tehát az lehet, hogy megtanulja a tibeti' nyel­vet, s hozzálát a tibeti forrá­sok feldolgozásához. Mindez azonban csak eszköz, és az is marad, amely feltevé­sei szerint hozzásegíti egyetlen nagy? céljának megvalósításá­hoz. S mégis, ebből az eszköz jellegű munkából születik meg tudományos főműve, a tibeti, nyelv szótára és nyelvtana. Csorna nyelvészeti munkája' hihetetlenül nehéz volt, mert nemcsak hogy hallás után kel­lett összegyűjtenie és teljesen ismeretlen, ódon szövegekből kiválogatnia a tibeti nyelvnek több mint 40 000 szavát, hanem úgyszólván neki kellett megte­remtenie a „nyelv nyugati gon­dolkodás számára összefoglalt nyelvtani szabályait is. Csak szaktudósok foghatják fel, mit jelentett, ez a nyelvtudomány- több mint 100 évvel ezelőtti; fejletlensége mellett. Talált-e' tudósunk az. általa megvizsgált tibeti írásokban valami útbaigazító adatot a magyarság rokonainak feltalá­lására? Többször találkozott kutatá­sai során egy nép nevével, amelyet feljegyzéseiben jugar alakban őrzött meg. (A nevet magát is rokonnak tartotta a magyar népnév hungar, ungur, ungar, jungar alakjával.} Ami­kor Calcuttából utolsó útjára indult, ennek a népnek a föld­jére akart eljutni, amely fölte­vése’ szerint „Lhaszától észak­keletre, Kína nyugati határá­nál fekszik”. — Útközben be­következett halála megóvta a csalódástól. A mohamedán forrásokban található Jugría „jugar” népe Ugyanis nem azonos a tibeti források emlegette néppel, amelynek neve tulajdonképpen ..jugur.”. A tugur nép a Beisó- Ázsia történetében valamikor •nagy jelentőségű, de Csorna idejében még jóformán isme­retlen „ujgur“ nép. Ez pedig török fajú. A kirgizeknek 340- •ben rajtuk aratott győzelme után az eredetileg egy tömb­ben élő ujgurok egyik csoport­ja Kína északnyugati részén alapít új hazát. Ez a • csoport,; önmagát jögurnak .nevezi; Két­ségtelen, hogy u .Csorna . által a tibeti irodalomban felfedezett jugarok ezzel a néppel .azpno- sak. Ezek szerint az a nép, amely nek névéhez olyan nagy'remé ­nyeket fűzött, török nyelvű nép.. A magyarsággal sohasem' volt közvetlen kapcsolata: Cro • mának tehát kiindulása volt téves, de korának tudományos ismeretei nem tették lehetővé számára ennek a tévedésnek felismerését. így értjük meg egy angol kutató róla mondott s_av"'h amelyekben benne van hö-ürl tragédiája: . „Csorna die őaóse, hogy egy álmot kergetve, való­ságos eredményt ért el”. MI, KEGYELETTEL, s cso­dálattal emlékező utódok -ók kor járunk el helyesen, • ha Csornában nem választjuk kü­lön az ember nagyságát és a tudós halhatatlanságát. E ket­tő együttvéve emeli őt a mú­landóság fölé. Rúnái Béla.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents