Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-30 / 75. szám
NAPLÓ s 1855 MÁRCIUS 30 Erősödik a pártszervezet, szilárdul a munkafegyelem a várdombi Gábor Áron tsz-ben Az első, igazán tteyassiaa alpon még, csak itt-ott látni szorgoskodó embert a várdombi határban, ások is jobbára a Gábor Áron tsz tagjai, Az egyik helyen henge- ■ rezneli, a. másik helyen szórják a műtrágyát, utána nyomban fogaséinak, másutt a trágyát rakják szabályos iégláalapu formába, a tetejét pedig lefedik földdel. De aztán olyan munkát végeznek, hogy nyugodtan •megnézheti bármelyik vár- dombi egyéni gazda és még az irigy sem találhat benne hibát. A burgonyának és ■a takarmányrépának például olyan szépen előkészítették a talajt, mintha éppen kiállításra szánták volna. Ez a helyzet jelenleg a tsz-ben. Bezzeg egészen más volt a helyzet, tavaly ilyenkor, vagy akár még tavaly ősszel is. Noha, a legelső szövetkezetek között alakult a Gábor Áron, . de 1 sehogy- sem . tudtak valami kézzel- fogható; nagy eredményt felmutatni. Amint az elnök, Barabás Béla elv társ mondotta:.— tippen, hogy csak léteztünk. — Az igaz, hógy .kevesen 'Voltak, de a hibák gyökére mégis ott volt, hogy a meglévő néhány. tag sem fogott össze és ' mindenki azt .leste, viit lehetne megkaparintani a -fis-bői. Volt néhány tag, akik, amikor látták, hogy a tsz-ben léhasággal, . munkálcerüléssel nem sok jövedelemhez tudnak jutni, ~ egyenesen lázítanl kezdtek és még azokat is felbujtották, hogy ne dolgozzanak, akik legalább annyira törődtek a közössel, hogy az állatok ne pusztul- javak éhen. Ezek a fogalmak: ,.mun- . luzfegyclerrC’, „alapszabály”, teljesen ismeretlenek voltak a szövetkezetben. Mindezek után a szövetkezet híre sem volt valami dicséretes. Felvetődik a kérdés: hol voltak es idő alatt a szövetkezet kommunistái? Mindössze négyen voltak: a szövetkezet elnöke, a párttitkár. ,Nagy László elvtárs, és kát tag. Közülük Kovács András csak olyan papiros-párttag volt, ahelyett, hogy harcolt volna a hibák kijavításáért, maga i3 a rossznak, az alap- szabályellenességnek volt a hangadója. A másik három kommunista megalkuvás nélkül védte a párt igazát, küzdött a helyes útért — de magukrahagyatottan: sem a helybeli pártszervezettől, tanácstól, sem a felsőbb szer vektől nem kaplak olyan segítségei, amilyenre szükségük lett volna. Különösen a. júniusi párthatározat óta, tel jesen levették kezüket erről a szövetkezeiről a tanács- szervek és néha még maga a járási pártbizottság is. — Megtörtént, hogy felelős járási funkcionárius kint járt a községben, akart beszólni a tsz elnökével, de annyira már nem méltatta, hogy elment volna a szövetkezeibe, helyette magéhoz „kérette- aisz elnökéta tanácsházhoz. Természetesen a tsz vezetőségében és kommunistáiban is akadt hiba, áe nem ez volt a jellemző, és mivel a felsőbb szervek nem törődtek a szövetkezettel, ez csak talajt adott. a hibák elburjánzásának és a hangoskodók bomlasztó tevékenységének. Ebben a gazdaság évben kezdett megváltozni a helyzet. Visszament a szövetkezetbe Vajda Károly elvtárs, akit brigádvezetőnek választották meg és akivel csak szaporodott a hibák kijavításáért küzdők maroknyi csoportja. Vajda elvtárs nagy segítsége leit a tsz elnöknek: megszervezte a munkákat és szigorúan megkövetelte a munkafegyelmet. A szövetkezetből kizártak három tagot, három munkakerülőt, akik a sorozatos figyelmeztetés ellenére sérti vették ki részüket a közös munkából. A kizártak között volt a párttag Kovács András is. A kizárás helyes volt, még akkor is, ha nem volt nagy létszáma a szövetkezetnek és a pártszervezetnek; mert éveken keresztül csak bomlasztották a szövetkezetei és kerülték a munkát. Erről még a szövetkezetben lévő 2—3 éves. jegyzőkönyvek is tanúskodnak. Helyes volt a kizárás, mert helyettük 19 új tag találta meg helyét a szövetkezetben. A néhány kommunista is okult az addigi hibákon. Rá-, jöttek, hogy a pártszervezet csak úgy lehet motorja a szövetkezetnek, ha erősödik, soraikat felfrissítik. Az új be lépők közül felvettek két tagjelöltet, Kiss Sándor és Csele Pál elvtársakat. Ma már szigorúan betartják a munkafegyelmet. Nem mennek el szó nélkül a legkisebb fegyelemsértés mellett sem. Természetesen még mindig nem szűntek meg tel jes egészében a hiányosságok,. de gyökeres változás van a múlt évihez képest. Egynémelijlk tag nehezen törődik bele a hajlíthatatlan fegyelembe, de ma jobb a helyzet, mint tegnap volt, holnap pedig jobb lesz, mint ma. A múltkoriban vásáron volt a vezetőség, állatokat vásároltak. Seíyk Ferencet azzal bízták meg, hogy napközben gondoskodjon takarmányról. Selyk Ferenc ehelyett szó nélkül befogott és elment vidékre, atyafilátogatóba. Mikor ezt megtudta a vezetőség, azonnal fegyelmi elé állították és felelősségre vonták egyrészt azérí, mert elmulasztotta a takarmányozást, másrészt pedig azért, mert a szövetkezet fogatát Csáky-szalmájaként engedély nélkül használta. Megrovásban részesítették, megfizettetik vele a fuvarköltséget és ha mégegyszer hasonló fegyelmezetlenséget követ el, akkor még munkaegységet is levonnak tőle. Erre azonban valószínű nem lesz szükség, mert Selyk Ferenc láthatóan javított magatartásán e fele- lösségrevonás óta. A Központi Vezetőség márciusi határozata nagyfontos- ságu feladatként előírja a termelőszövetkezetek erősítését. A határozat óta a várdombi tanács és pártszervezet rájöttek hibáikra, amelye két a termelőszövetkezettel szemben elkövettek. Ez alap arra, hogy ezentúl meg fogják adni a szövetkezetnek a kellő segítséget. idagában . a tagságban pedig egyre inlább erősödik az egység, erősödik a pártszervezet a szövetkezetben és az eredmény többek között ott mutatkozik meg, hogy lényegesebben előrébb vannak a tavaszi munkálatokkal, mini a község egyéni dolgozó parasztjai. Mintegy 100 hold területet már műtrágyáztak, meghengerezték, a 7 hold búzába vetett gomboslóherét, elvetettek 4 hold tavaszi árpát, 17 hold gombos- lóherét, c 2 hold lucernát megszórták műtrágyával és megfogasolták. Es amire nagyon büszke a vezetőség és a tagság: erősödésüket tükrözi az is, hogy a télen 4.5 literről 9 literre emelték a fejési átlagot. Néhány tapasztalat a megyei tanács panaszirodájának munkájáról A megyei tanács panasz ügyi irodáját sclt- Süáz dolgozó keresi tel panaszával. Ez anyujában megnyugtató és jó, hogy tükrözi: a dolgozók egyre nagyobb bizalommal vadnak * saját maguk által választott állami szerv: á tanács iránt. ■ A tanács feladatának tartja n beérkező panaszokkal való lelkiismeretes foglalkozást. Minden beérkező panaszt alaposan kivizsgál és utána érdemleges választ küld a panaszt- tévőneik. Nem dobja télre még az olyan leveleket sem, amelyek írói nem közük címüket:. Ha a panaszttévőnek nem is tudják megírni a választ, de a levél alapján felderíthetnek különböző kissbb-nagyóüb hiányosságokat és megtehetik az intézkedéseket azok kijavítására. Egy ilyen névtelen levél arról tájékoztatta a tanácsot, hogy a 35. számú nép- bolt udvarában tűrhetetlen a rendetlenség, senki r.em gondoskodik .a piszok elti^oiításá- ról és ráadásul gyúlékony anyagokat tárolnak ott. A tanács panaszirodája kivizsgálta az ügyet és megállapítottá, 'hogy igaza volt a levélírónak. Természetesen a szükséges intézkedés sem maradt el. Sajnos, többen visszaélnek a tanácsnak ezzel a lelkiismeretes munkájával, elhalmozzák panaszokkal és olyan dolgokra akarják rávenni a tanácsot, hogy sértse meg a törvényességet; támogassa az ő hanyag, nemtörődöm munkájukat. Egy példa a sok közül: Moós Gyuláné döbröközi asszony levelében sérelmezte, hogy , elszámoltatták. A panaszügyi iroda .természetesen kivizsgálta az ügyet és olyan dolgokat állapított meg, amely elképeszt minden józan gondolkodású embert. — Mcósné rendszeresen hátralékban van a beadásával, mert az államnak nem akar adni semmit, előfordult, hogy 5000 'forint adóhátralékban volt. Már ez is tükrözi, hogy milyen gazda, de meg kell jegyezni még azt is, hogy például tavaly októberben szedte le a napraforgóját, amikor a 'többi gazdák már el is csépelték. Mindezakután leveleivel állandóan ostromolja a megyei tanácsot. Annyira vitte, hogy megrágalmazta mag a községi adószedőt, is. Azt állított;, róla, hogy fizetett neki közel 1000 forintot, de az adószedő azt elsikkasztotta. mert még elismervényt sem adott róla. A vége az lett, hogy rágalmazásért bíróság elé került. Az ilyen notórius panaszkedók ügyeit is sorra kivizsgálják, noha aktáikat alig győzik számozni. Pápista János dunakömlőai lakos panaszaival kapcsolatos akták már megközelítik az egy kilót. Sorra irkái „ különböző szerveknek; elsősorban a megyei tanácsnak és panaszkodik. De panaszai Eórna jogtalanok; az állami törvények megsértését kéri és olyan ügyekben, amikor saját maga volt a hibás. Pápista János például költözött az egyik nem Tolna megyei községből. A falu azonban le volt szigorúan zárva száj- és körömfájás miatt. Pápista János ennek ellenére kihozta minden szó és engedély néiücül állatait a községből. Most pedig panaszkodik, hogy ezért sérelem érte ... A panaszügyi iroda kivizsgálja az ilyen ügyeket is, megválaszolja, de a törvényességből természetesen nem enged még egy szikrá- nyit sem. Nem enged, de amikor el kell intéznie jogos panaszokat, segítenie kell a dolgozókat, hogy elégtételt .kapjanak az olyan esetekben, amikor igazuk van, — gyorsan cselekszik. Á bonyhádi járás ferm@1őszö/etl<eze!eire is kötelező az alapszabály behatása „Sok. helyen megsértik a termelőszövetkezeti alapszabályokat. Sok helyen szinte tűrhetetlenné vált a háztáji gazdaságok túlméretezése'’ — mondotta Apró Antal elv-társ, a járási tanácselnökök országos értekezletén. Tolna megyében sem kell nagyítóval keresni az olyan termelőszövetkezetet. ahol ne sértették volna meg ilyen, vagy olyan formában az alapszabályokat. - De az elmúlt másfél, két esztendő sok lazasága között a járási tanácsok sem sokat törődtek az ilyen látszólag „csekély” szabálytalanságokkal, — pedig a 2—3, sőt ennél is több holdas háztáji gazdaságok földjének megművelése csak a közös munka és a közös jövedelem rovására tör tenhot. A bonyhádi járásban 30 termelőszövetkezet működik s amint legutóbb a járási tanács megállapította, legalább 100 hold a tsz-tagok birtokában levő alapszabályelle- nes terület. Közelebb ről megnézve, az is kiderül, hogy ahol a vezetőség túlságosan engedékenyei! kezelte a háztáji földek kérdését, ott a' leggyengébb a közös munka is. Hát még az olyan helyen, mint a kétyi Alkotmány tsz-ben, ahol maga az elnök, Péter István szolgáltatja a „jó” példát azzal, hogy más nevén 2 hold földet bereit és munkál meg. Nem csoda, ha a többi tag hasonlóképpen vélekedik, s majdnem mindenkinek van 2. 3 hold „feketén” béred földje is. Viszont az sem csoda, ha ezekután nem megy a közös munka, a termelőszövetkezet gyarapítása. Viszont az elnök úgy véli, kell valami engedményt, adni a tagságnak, mert különben kilépnek. Az aparhanti Fel- szabadulás tsz vécétől már sokkal ravaszabbak voltak, mint a kétyielc. Ők a tsz részére béreltek tőidet, amit azonban kü lön kezeltek s amikor a bérbevett földön beérett a kukorica, minden tagnak, még lábon, kiadtak fél hold termést. A závodi Előre tsz vezetői a községi tanácsnál 1—1 holdat jelentettek be minden családnál háztáji tóidként. A valóságban azonban nem családonként, hanem tagonként osztottak ki 1—1 hold háztáji földet. Az eredményt a közös vagyad gyarapodása sínylette meg s a závodiak saját kárukon okulva, a járási tanács segítségével a zárszómé - dás után felszámolták ezt a szabálytalan és szerencsétlen „kedvezményt”. A kisvejkei Boldogulás tsz vezetői az elmúlt idők liberalizmusában is szilárdab bán áihak lábukon. Két tagjuk 4—-4 hold földet örökölt, az egyik Győrén, a másik Zombán. Mindegyük úgy gondolta, hogy megtartja a föl det, aztán majd valahogyan csak megműveli. A vezetőség azonban felszólította őket: válasszanak a termelőszövetkezet — vagy az egyéni gazdálkodás között. A két tsz-tag a jobbik részt választotta, meg maradt a szövetkezetben. A jogtalanul bérelt és birtokolt földek közvetlenül károsítják meg a tsz többi tagját, az alapszabály szerint megengedett állatállomány túllépése , azonban nem egy esetben közvetlenül az államot károsítja meg. Minden háztáji gazdaságban egy fejőstehén lehet, ami a rendelkezések szerint mentesül a tejbeszolgáltatás alól. A bonyhádi járás termelőszövetkezeteiben azonban sok tag van akinek nem egy," hanem kettő, sőt hárem fejőstehene is van. A kisvejkei Boldogulás tsz-ben például még az ősszel is lí tagnak volt 2—2 tehene, s míg az első tehén mentesült a tejbeadás alól, a másodikat mint „földnélküliek” jelentették be s így megkapták a föld- nélküli tehéntartóknak járó beadási kedvező " yt, ami azt jelenti, hogy 560 liier helyett csak 130 liter tejet kellett beszol- gáltatniok. Hozzávetőleges szá roítás szerint a bonyhádi járás tsz-eiben 30 ilyen második és harmadik tehén van, ami után — szabálytalanul — a csökkentett tejbeadást teljesítik a tsz-tagok. Ez azt' jelenti, hogy csak a bonyhádi járásban, az alapszabályok be rém tartása követkéz tőben, évente közel 13.000 liter tejjel rövidítik meg az államot! A vezetőségek há~ nyavetisége, nemtörő dömsége megkárosította a tsz-ek becsületes tagjait. De meg károsította az államot is s egyeseket jogtalan jövedelemhez juttatott. A legtöbb tsz-ben már megkezdték a lazaságok felszámolását s a bonyhádi járási tanács, látva az elkove tett hibákat, most kötelezi a járás termelőszövetkezeteit az alapszabály pontos, szigorú betartására, mert ez nemcsak a jövedelmező, hanem a becsületes gazdálkodásnak is alapfeltétele. Nagj Hiányokon a békebizottság is résztvesz u felszabadulási ünnepségek előkészítésében — Az asztalomon lévő béke- zászló kötelez és újabb munkára serkent — mondja Et-tig Károlyivá, nagymányoki béketitkár. Valóban méltó a zászló ra, mert a járás legjobb bé- kcharcosa. Az elmúlt hetekben nem volt olyan nap, amelyiken ne tett volna valamit a béke érdekében. A hónap elején „Árnyék Európa felett” címmel ankétet rendezett. Az e’őadás után igen élénk vita alakult ki. A jelenlévők béke-beszélgetősek során - mondták el az előadás során hallottakat. A nagymányoki békeVzoM- »ág az április 4-i ünnepségek előkészítésében is résztvesz A szovjet hősök emlékművére a békebizottság is elhelyez; koszorúját. Az ájtaiános iskola nőgyűlésén is sok szó esett az asszonyok békeharcáról és az anyák békegyűléséről; amelyet a közeljövőben tartanak meg. — Mindebben tevékeny része van Ettig Károlyné elvtársnőnek. Figyelme mindenre kiteljed és szeretettel foglalkozik a .község valamennyi dolgozójával. A bölcskei traktorosok pihenőt, tcrsalgót és fürdőt kapnak Az új bölcskei gépállomáson a közeljövőben fejezik be egy tv- -y épületen a munkálatokat. Ebben az épületben pihenő, lár.-ia’gó és korszerű fürdőszobákat rendeznek be a gépállomás traktorosai számára. Elf szargalmasan Mi ílimakás Tilimpás Magdolna most került a csiszológéphez a Simoíi- tornyai Bőrgyárban. Annak ellenére, hogy most tanul ezen a gépen dolgozni, rotmáját 112 százalékra teljesíti MN DSZ szervezet alakult a gyulaji Új Barázda tsz-beu A gy-ui’a/á Uj Barázda tsz kommunista asszonyainak kezdeményezésére az elmúlt napokban a tszJaen, 50 taggal MNDSZ-szervezet alakult. Az alakuló gyűlésen az asszonyok lelkes felajánlásokat tetteik a 250 munkaegység elérésére, s versenyre hívták ki a megye termei ős-zövetikeeeteintik nödolg-ozói-t. ígéretet tettek aura Is, hogy a vezetőségnek segítséget adnak a munkafegyelem megszáláirdításában, A jó munka feltétele az, hogy a családtagok is résztvegyenek a tsz munkájában — mondotta Jut- kuz Gyuiáné tsz tag, — s ennek végrehajtásáért mi asszonyok igen sókat tehetünk. A gyűlést követő napok azt igazolták, hogy az asszonyok ígéretüket valóra is váltják, mert 20 asszony trágyát teregetett a földeken, de segítettek a műtrágya kiszórásában és a tavaszi kalászosok vetésénél is, Fácánkerten 1800 darab facsemetét ültettek el társadalmi munkával vasárnap A termelőszövetkezeti tagok, a falu egyéni dolgozó parasztjaival, közösen társadalmi mun kára jelentkeztek va'árnap a tanácsnál. A tanács vezetői örömmel fogadták a facsemete ültetésére jelentkező több mint száz munkaerőt. A vasárnapi nap jól végződött Fácánkerten, összesen 1800 darab facsemetét ültettek el. Példamutatóan vették ki részüket a munkából a- DISZ fiatalok.is. * *
