Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)

1955-03-27 / 73. szám

1955 MÁRCIUS 27 N A PL <5 A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a párisi egyezmények nyugatnémet ratifikálásának következményeiről Ber&n (ADN): A Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöksége mellett mű­ködő sajtóhivatal a Német De mdfkratikus Köztársaság kor­mányának következő nyilatko­zatát hozta nyilvánosságra: Noha a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács a párizsi egyezmények ratifikálásával és Heuss, szövetségi elnök az egyezmények aláírásával és kihirdetésével semmibe vette a német népnek az egységre és békére irányuló követelését, az Adenauer-kormány azt a lát­szatot igyekszik kelteni, hogy a párizsi egyezmények ratifi­kálása kedvez Németország újraegyesítésének és rövidesen tárgyalásokra kerülhet sor a német kérdés rendezése céljá­ból. A Német Demokratikus Köz társaság kormánya nem hagy­hatja tiltakozás nélkül e meg­tévesztő kijelentéseket. A do­log ilyen ábrázolása kísérlet arra, hogy a német népet fél­revezessék és leplezzék a helyzet élesedését. A német népnek tisztában kell lennie azzal, hogy a nyugati hatal­mak, Adenauer, a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács a párizsi egyezmények ratifi­kálásával megsemmisíti a tár­gyalások lehetőségét Németor-* szag békés újraegyesítésérő. és még jobban elmélyíti Né­metország kettészakítottságát. A párizsi egyezmények rati­fikálásának kierőszakolásával Adenauer és a nyugati hatal­mak újabb bizonyítékot szol­gáltatnak arra, hogy elutasít­ják Németország demokratikus és békés újraegyesítését és fei áldozzák azért, hogy Nyugat- Németországot bevonják egy agresszív szerződés-rendszerbe. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok ettől tel­jesen eltérően cselekszenek, amikor az egész német nép és az összes békeszerető népek á! tál örömmel üdvözölt nyilat­kozatukban közük a hadiálla- pot megszüntetését egész Né­metországgal és javaslatokat tesznek egy átfogó európai kői íektív biztonsági rendszer megteremtésére és ezzel meg­nyitják az utat a német kér­dés megoldásához és az euró­pai béke biztosításához. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ismételten kifejez­te, hogy hajlandó tárgyalni; ugyanakkor azonban megálla­pította, hogy a párizsi egyez­mények ratifikálása és végre­hajtása lehetetlenné teszi a tárgyalásokat Németország új­raegyesítéséről. Csak a párizsi egyezmények eltörlése teheti ismét szabaddá az utat a né­met kérdés békés rendezése és ezzel a béke biztosítása felé. A Német Demokratikus Köz társaság kormánya éppen ezért támogatja a német la­kosság minden erőfeszítését a párizsi egyezmények ellen fo­lyó harcban. Az a harc, amely azért folyik, hogy eltávolít­sák a militaristáikat Nyugat-Né metország, állami és gazdasági pozícióiból, a küzdelem a nyu­gatnémet zsoldoshadsereg fel­állítása és a felfegyverzés ter­hei ellen, a béke fenntartásá­nak és az újraegyesítésének az érdekeit szolgálja. A Német Demokratikus Kö:' társaság kormánya az így te­remtett új helyzet folytán hoz­zákezdett áhhoz, hogy intézke déseket tegyen a Német De­mokratikus Köztársaság vé­delmére az 1954 december 3-; moszkvai értekezlet nyilatko­zata és a népi kamara 1854. december 3-i htározata alap­ján. A Német Demokratikus Köz .ársaság kormánya a Szövet­ségi Tanács döntésével kap­csolatban megállapítja, hogy a párizsi egyezmények jóváha­gyása összeegyeztethetetlen a német nép nemzeti érdekeivel. A szövetségi gyűlést és a szö­vetségi tanácsot terheli a tel­jes felelősség mindazokért a következményekért, amelyen határozataiból adódnak. A Német Demokratikus Köz­társaság koimánya éppen ezért elvárja a német néptől, hogy minden nehézség ellené­re folytatja a harcot a párizsi egyezmények ellen, fokozott tömegakcióban hallatja hang­ját és nem nyugszik, amíg nemzeti létkérdéseit demokra­tikus és békés módon meg nem oldják. A köztársasági tanács pénteki ratifikációs vitája Párizs (MTI): A köztársasági tanács péntek esti ratifikációs vitáján Debu-Bridel gaulleista szenátor felszólalásában kije­lentette: akármit is igyekeznek mondani a szerződés beiktatá­sának hívei, Adenauer nem demokrata és Franciaország iránt semmiféle jóakarattal nem viseltetik. Nagyon külö­nös, hogy neki, Debu-Bridel- nek kell most a köztársasági tanácsban megvédeni a német szocialisták helyes érvelését a francia szocialisták ellen. A német fiatalság alkotja majd a tizenkét felállítandó német hadosztály tagjait, de vajon kik lesznek a káderek? A ká­derek nácik lesznek, önök ezt a német ifjúságot a német mir litarizmus kezébe adják — mondotta. Commin jobboldali szocialis­ta szenátor tá/medta a párt balszárnyát, „Németország fel­fegyverzése elkerülhetetlen és a szerződések ratifikálása olyan feladat, amit teljesíteni kell” — mondotta. Leo Hamon, az MRP-ből ki­zárt szenátor (szerk. megj.: azért zárták ki, mert a német felfegyverzés ellen foglalt ál­lást) kijelentette, hogy a szer­ződések elfogadása Franciaor­szág számára súlyos vereség lenne és közölte, hogy teljes erővel állást foglal a Francia- ország nagyhatalmi helyzeté­ről lemondó álláspont ellen. Henri Torres, Szajna-megye gaulleista szentátora élesen tá­madta Pinay külügyminiszter állításait, amelyek szerint, ha Németországot nem Francia- ország beleegyezésével fegyver szerződéseket, azt jelenti, hogy a katasztrófa-megoldását vá­lasztjuk. A kormány előzőleg semmit sem tett, hogy a tár­gyalásokat elősegítse. Le Guyoo gaulleista szená­tor szerint a ratifikálás azt je lenti, hogy megnyitják az utat a fegyverkezési versenynek,'te hát a háborúnak. Ezután több, a szerződések mellett állástfoglaló kormány- párti szónok lépett a szónoki emelvényre. Majd Aube tenge­rentúli népek nevében beszélt. Bejelentette, hogy a szerződé­sek ellen, vagy módosító javas­lat mellett szavaz. Hajnali három óra után az ülést felfüggesztették. A vitát szombaton délután folytatják. Mielőtt a szerződések egyes cikkelyeinek vitájára áttérné­nek, a szenátusnak szavaznia kell a kommunista pártcso­port halasztó, vagy elutasító javaslatáról. A Magyar Közíimy március 26-i, 36. száma a sze­mélyi részben kitüntetéseket közök A hivatalos lap e szá­málban jelent meg a városi és községgazdálkodási miniszter és a pénzügyminiszter rende­leté a családi lakóházépítés; akciók egységesítéséről. — A rendelet intézkedik a házhe­lyek kialakításáról, a házhely­juttatás útjáról. Megszabja az építés engedélyezésének és ki­vitelezésének módját, intézke-' di:k a házadómentességről, az építési, a helyreállítási, a ta­tarozás) és a lakásmegosztás' kölcsönökrök A moszkvai Vossztanyja-tér (Felkelés-tér) egyik épületé- nek -földszintjén megnyílt a szovjet főváros legnagyobb élel­miszerüzlete: a 15. sz. „Gasztronom”. Az élelmiszerüzlet alapterülete 6000 négyzetméter, a benne lévő termek alapterülete pedig 1800 négyzetméter. Az üzlet négy osztályán a legkülönbözőbb élelmiszert le­het vásárolni: húst, hentesárut, vadat, baromfit, halat, sajtot, vajat, trafikárut, kenyeret, péksüteményt, cukrászati készít­ményeket, gyümölcsöt, bort, stb. Az üzletben 124 elárusítóhely van. Az elárusítóhelyekre 20 felvonó szüntelenül szállítja a raktárból az árut. Az üzletet korszerű kereskedelmi és raktárberendezéssel látták el. A képen: A darabáru-osztályon. A Magyar Rádió március ‘ti-én, vasárnap 16.30 órakor a Kossuth-adón hely­színi közvetítést ad a Bp. Hon véd—Bp. Kinizsi NB I. osztá­lyú labdarúgó bajnoki mérkő­zés második félidejéről. Beszél: Szepesi György. A legnagyobb moszkvai élei m i szerüz! e t ben A1 írták Románia és Jugoszlávia kereskedelmi és fizeted egyezményét Belgrád. (TASZSZ) Március 24-én Belgrádban aláírták Jugoszlávia és Románia keres kedelmi és fizetési egyezmé­nyét. Az egyezmény 1956 már­cius 31-ig érvényes, s több mint hat millió dolláros áru­cserét irányoz elő. zik fei, akkor az angolszászok „nélkülünk, sőt ellenünk is felfegyverezhetik”. A szenátor a továbbiakban éles hangon kijelentette: ebben az esetben ahelyett, hogy a kormány ratifikálná a szerző­déseket, tiltakoznia kellene sző vetsegeseiiuknél az ilyen ter­vek ellen. Ez az érvelés látható zavar­ba hozta Faure miniszterelnö­köt, aki azonnal felállt és kö­zölte, a kormány nem azt mondta, hogy a szövetségesek a németeket nélkülünk, vagy ellenünk fegyvereznék fel. Ha egy napon Németország elle­nünk fegyverkezik fel, ez nem a mi szövetségeseink ösztöké­lésére történnék. Ha megtagad juk Németország felfegyverzé­sét, akkor a szövetségesek mégis fel fegyverezhetik Né­metországot arra hivatkozva, hogy ezt a felfegyverzést öt évig elfogadtuk. Lehetséges az is, hogy a szövetségesek a peri­férikus stratégiához folyamod­nának. Ezt Franciaország nem ■ akarja. , Torres szerint ez az érvelés egyáltalán nem helytálló, majd , így fejezte be beszédét: „Kény i telenek vagyunk a legerélye-1 sebben megtagadni a német i felfegyverzést”. , Yvonne Dumont kommunis- i ta szenátor a miniszterelnök ( azon bejelentéséről beszélt, ( amely szerint Franciaország-i nak atombombákat kellene I gyártania. Ez a kormány csat- I lakozását jelenti ahhoz a poli- ( tikéhoz, amely megelőző hábo- I rút javasol — mondotta Yvon-< ne Duimont. Elfogadni a párizsi < Meiföltli fairek MOSZKVA Az OSZSZSZK Legfelső Ta­nácsának ülésszakán a péntek délelőtti ülésen folytatták a vi­tát a köztársaság 1955. évi költségvetés — tervezetéről és a költségvetési bizottság jelen­téséről. Az ülésen nagy beszédet mondott Alekszandr Puzarov, az OSZSZSZK minisztertaná­csának elnöke. Adatokat idé- a, ezÁvf sraz­dasági és kulturális építésének hatalmas lendületéről. PRAGA A Nemzetközi Rádió Szövet­ség (OIR) felhívással fordult a világ rádiótársaságaihoz és ezek alkalmazottaihoz. A fel­hívásban maradéktalanul tá­mogatja a Béke Világtanács­nak az atomháború előkészíté­se ellen irányuló felhívását. PÁRIZS Az úgynevezett új baloldal nevű polgári tömörülés, amely nek tagjai között van Capitant. Andre Denis, és Vallon kép­viselő, felhívást Intézett a sze­nátorokhoz, felszólítva őket, tagadják meg a ratifikálást és ne fegyverezzék fel Nyugat- Németnrszágot, mert ez eset­ben Németország véglegesen kettészakadna és Nyugat-Né- metországban a militarizmus ismét feléledne. SANGHAJ Van Fleet tábornok, a ko­reai nyolcadik amerikai had­sereg volt parancsnoka Thai- földön és Tajvan szigetén tett látogatást, majd — külföldi sajtóügynökségek jelentése szerint — március 24-én Dél- Koreába érkezett DELHI A Press Trust of India köz­lése szerint U Nu burmai mi-] niszterelnök március 21-én út- ( bán Uj-Delhi felé, Kalkutta-1 ba érkezett. U Nu a repülőté-< ren kijelentette a sajtó képvi- ( selőinek, hogy a burmai-kínai. határ biztonságát illetően tel-1 jesen nyugodt. Azt mondotta, ( hogy Csou En-lajnak U Nu kínai útja alkalmával tett nyi­latkozata kellőképpen szava­tolja Burma biztonságát. . A magyar-szovjet barátság . hónapjában keresve sem p lehetne kitűnőbb példát tá­plálni a magyar-orosz kulturá­lis és tudományos kapcsolatok pnak eddig még alig megvilá­gított kezdetére, Balugyánszky I Mihály ragyogó éiettörténeté- p nél. Sem előtte, sem utána (nem volt olyan magyar jo- I gász, aki az övénél kápráza- i tosabb életpályát futott volna pbe. p Tizennégyévi nagyvárad: (jogakadémiai tanárkodás után p Oroszországban tudományos (pályán működő egykori kár- I pátorosz tanulótársainak segít p ségével 1803-ban Szentpéter- I várra megy, előbb a Pedagó- > giai Intézet pokukai gazda- (ságtani tanszékébe. Amikor e p lőiskolából 1810-btn az egye- ] temet szervezik, öt választják I az egyetem első rektorává. } Hamarosan kincezik a tör- I vényszerkesztő bizottság tag­ijává. Amikor pedig néhány év • múlva a reakciós áramlattal j szembehelyezkedve tanszéké­től megválik, a cár kinevezi kabinetirodája II. osztályának főnökévé és e hatáskörben SzperansZkijjel együtt leiké­vé válik a nagy kodifikáciÓ6 munkának. Ennek eredménye a magyar Corpus Jurishaz ha­sonló 45 kötetes törvénygyűj­temény és a 15 kötetes tör­vénykönyv, a Szvod Zakonov. I. Miklós cár, akii trónörökös korában öt évig oktat a jogi ' és történeti tudományokra, minden kitüntetéssel ellialmoz ' za fáradhatatlan és ritka ered­ményes munkájának jutal- [mául. Négy nagykereszttel tünteti ki, államtitkárrá, tit­kos tanácsossá, majd szenátor­rá- nevezi ki. Hét leányának es két tának nevelése meg­könnyítésére elven évre álla­mi biftokbérletbe helyezi Négyszer küldi el külföldi fürdőre, minden költségét fe­dezve. Ékszerek, pénzadomá­nyok, nemesség és más egyéb lőkezűség jutalmazza a kivá ó tudóst és államférfit. alugyánszky 1769-ben szí letett a Zemplén megyei Feisőolsván. Atyja ott volt görögkatoükus pap. Ősei el­szegényedett belorusz neme­sekként néhány nemzedékkel előbb vándoroltak be Lengyel országból és felszívódtak a kárpátorosz jobbágyságba. — Atyja fiát kitűnő nevelésben részesítette. Előbb a sátoralja­újhelyi pálosgimnáziumba íratta be, majd onnan a kassai állami főgimnáziumba vitte, ahol elvégezte a kétéves filo­zófiai tanfolyamot, azután pe­dig a kassai akadémián jogot hallgatott. Mivel minden bi­zonyítványa kitűnő volt, ösz­töndíjjal a bécsi egyetemen folytathatta jogi tanulmányait és nem volt még húsz éves. amikor II. József, — híres professzorának, Sonnenfels- nek ajánlatára — még dip­loma nélkül kinevezte két érdemes pályázóval szemben az újonnan szervezett nagy­váradi jogakadémián a poli­tika tanárává. Bár másfél évtizedes nagy­váradi tanársága idején nyom tatásban nem jelentek meg munkái, annál nagyobb buz­galommal vetette magát bele a II. József halála után né- unk is megindult reformmoz­galmakba. A nemesi kivált­ságokat, valamint az egyház uraLkodó helyzetét támadó éTő dásai összeütközésbe jut tat­ák a bihari nemességgel. Kéz ■lettől fogva résztvet't a ma •yar jakobinus mozgalomban és csak hajszálón múlt, hogy ót is le nem tartóztatták. S oár később elfelejtették „de- nokratikus bűneit”, és néhány ;v múlva a pesti egyetem jogi ioktora. valamint a nagyvára­di jogakadómia széniora, vagy s dékánja lett: mégis öröm­nél fogadta a meghívást Pé- ervárra, mert hűen a bécsi ogászkodása áiatt szerzett jo­zefinista eszmékhez, az akko­riban I. Sándor pár trónralé- péöe után látszólag virágkorát élő polgári liberalizmusnak 'álhatott zászlóvivőjévé Orosz országban. $ Bár 43 évi oroszországi mű­ködése alatt is nyomtatásban kevés műve jelent meg jórészt a politikai gazdaságtan köré­ből, de a liberális reformok és főleg a parasztkérdés reform­éban való hathatós közremű­ködése, valamint az orosz ál­laméletnek megreformálására faló törekvése és legfőképpen í törvénysaerkesztés mestere­ié válása és kodifikációs mun- .ássága folytán a szovjet, jog­tudomány ma is az igen hala­dók közt értékeli. AI él tatái megállapítják, 1-" hogy Balugyánszk* Oroszországban csak hazát, de nem szivet is cserélt. Régi hazájával állandó kapcsolat­ban maradt és szinte megható az a nemes érdeklődés, arnely- lyel honfitársai iránt viselte­tett. A magyarság eredetének kutatója, Reguly Antal, Balu- gyánszkyók pétervári házánál — felesége budai leány volt — valósággal magyar otthonra talált. Élete alkonyán, 1845- ben elzarándokolt még egy­szer Magyarországba. Magával hozta két leányát, két unoká­ját és egyik vejét. Utjának egyik főcélja volt testvéröcs- ■■>ének, Balugyánszky János­nak a meglátogatása. Ez év­tizedekig a 61. gyalogezredben szolgált Olaszországban és nyugalmazott ezredesként Pé­csett telepedett le, Úgy lát­szik ugyanolyan nosztalgia vonzotta kies fekvésű váro­sunkba, mint nag>T fuvolamű­vészünknek. Amtmann Piros- pernek, volt osztrák katona­tiszt vejét is. Balugyánszky ezredes Katalin nevű leányát Pécsett 1.835. január 11-én feleségül vette Perczel Sán­dor negyvennyolcas honvédőr­nagy és dandérparancsnok, a hős Perczel Mór tábornoknak a bátyja. Balugyánszky János ezredes 1848. augusztus 15-én halt meg Pécsett 78 éves ko­vában és a budai külvárosi temetőben nemrég megvolt még a kápolnától délnyugatra pompás síremléke, amelyet Szőnyi Ottó egyik legsikerül­tebb felépítésű emléknek je­lölt meg. Lehet, hogy 1845- ben Baiugyánszkyék Pécsre is ellátogattak rokoni kaláká­ra. Erről ugyan nem szólnak az egykorú tudósítások, de an­nál meghatóbbam írja le a Pesti Hírlap, amint ott állt a híressé vált orosz, de lelkétom még mindig magyar aggastyán a Gellérthegyen és karját széli tárva könnyek közt búcsúzott egykori hazájától és gyönyörű fővárosától... (TTIT) Csekey István á I f Oro'z-mngyar kunírális kapcsolatok a X*X században I BALUeYÁHSZfCY MIHÁLY P jogtudós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents