Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-26 / 72. szám
TOLNAI vhág pmmomi ecműuemn Magyar anyák, magyar asszonyok! Családotok, gyermekeitek boldog jövőjéért emeljétek fel szavatokat a háborús gyújtogatok ellen, védjetek a békét, drága hazánk függetlenségét! AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTSÄCANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM ARA 30 FILLÉR SZOMBAT, 1955. MÁRCIUS 26 Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozáson az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A tanácskozás elnökségében foglaltak helyet: Farkas Mihály, Ács hajós, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Baia István, a politikai bizottság póttagja, Végh Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára, Köböl József, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője, Dávid Ferenc, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Nagy Kálmán, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, az MDP Központi Vezetőségének tagjai. Az elnökségben foglalt helyet számos járási titkár, köztük Gregor Sándor, a sásdi járási pártbizottság első titkára, és Szabó István, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára. 4 Résztvett a tanácskozáson a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, köztük Andics Erzsébet, az MDP KV tudományos és kulturális osztályának vezetője, Boros Gergely, a MEDOSz elnöke, Dögéi Imre. az országos földművesszövetkezeti tanács elnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, Kiss Károly, az MDP Központi ellenőrző bizottságának elnöke, Kristóf István, az MDP központi reviziós bizottságának elnöke. Piros László belügyminiszter, Szabó János város- és, községgazdálkodási miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szakáll József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, valamint Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanácskozást Végh Béla elvtárs. a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg, majd Ács lAjos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Ács Lajos elvtárs beszéde — Tisztelt Elvtársak! — A III. pártkongresszus ha távozatainak végrehajtására, a Központi Vezetőség márciusi ülésének határozata harci program pártunk, munkásosztályunk, egész népünk számára. A határozat világos célkitűzései nagy lelkesedést keltettek pártunkban, munkásosztályunkban. egész népünkben. A járási pártbizottságok, a járás) pártaktíva, a falusi párt— A Központi Vezetőség márciusi ülése újból leszögezte. — megerősítve a pártkongresszus és az 19Ö3. júniusi KV- ülés határozatait — hogy pártunk politikája a szocializmus építésére, a szocializmus alapjainak lerakására irányul, hogy a szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását, amely politikánk fő célja volt és maradt. A KV egyszersmind megállapította, hogy e cél a szakadatlanul növekvő ipari és mezőgazdasági termelés, a munka termelékenységének állandó emelkedése, a termékek önköltségéire k csökkentése, a legszigorúbb takarékosság, a munka- fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése révén érhető el. — A Központi Vezetőség újból leszögezte, hogy a szocializmus sikeres építését mindenekelőtt a szocialista iparosítási politikának következetes végrehajtása biztosítja. Ez azt jelenti, hogy gazdasági adottságainkkal összhangban szakadatlanul növelnünk kell a nehézipar termelését, biztosítanunk kell a nehézipar elsőbbségét az ipar s a népgazdaság más ágai előtt. A nehézipar, s a nehézipar szíve, a gépipar, teremti meg a szocializmus anyagi alapjait; a nehézipar látja el az egész ipart alapanyagokkal, gépekkel, a nehézipar látja el a mezőgazdaságot mindenféle géppel és felszereléssel, a nehézipar látja el a közlekedést vasúti szerelvénnyel, teherautó val, motorkerékpárral, stb. Az ipar — s benne a nehézipar, — fejlesztése biztosíthatja csak a közszükségleti cikkek termelésének fokozását. A nehézipar fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a mező- gazdaság szocialista átszervezése szempontjából, mert a fe.i lődő, nagyüzemi útra lépő mezőgazdaságot a nehézipar látja el traktorral, kombájnnal, aratógéppel, velőgéppel, szervezetek, a falusi -kommunisták körében is, lelkesedés' és örömöt váltott ki a határozat. Mai, országos tanácskozásunknak az a célja, hogy megbeszéljük, milyen feladatok megoldása hárul a lelkes, munkára kész falusi kommunistákra, m’ndenek- előtt a járási pártbizottságodra. műtrágyával, építőipari anyagokkal, villannyal, ami a falu •jobb. kulturáltabb életéhez mindenképpen szükséges. Az ipar s mindenekelőtt a nehézipar látja el minden szükséges eszközzel, felszereléssel az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt gazdaságát is. A nehézipar s általában az ipar fejlődése erősíti nemzetünk vezető osztályát, a munkásosztályt, növeli politikai súlyát. kultúráját. A nehézipar fejiesztését megköveteli honvédelmünk is, hogy dolgozó népünket — testvéri szövetség ben a nagy Szovjetunióval a a népi demokratikus államokkal — megvédjük minden külső támadástól. Ilymódon a nehézipar az alapja a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális ellátottságának következetes emeltére irányuló politikánknak. Pártunk politikájának célja, hogy a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek útján, a dolgozó parasztság önkéntes szövetkezése révén megteremtse a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Eixnek érdekében pártunk nagy, felvilágosító, nevelő, szervező munkát végez a falun. Pártunk változatlanul támogatja az egyéni parasztgazdaságokat, hogy fokozhassák gazdaságuk termelését, mozgósíthassák gazdaságuk termelési tartalékait. Mindezzel biztosítani -kívánja pártunk a mezőgazdasági termelés növekedéséi. amely politikánk egyik kulcskérdése. Pártunk politikájának szilárd alapja a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetsége. Pártunk harcot folytat szélt, hogy e szövetséget folytonosan erősítse. A munkások és a dolgozó parasztok szövetsége a szocializmus építésére irányuló szövetség, vezetőereje a munkásosztály. A munkások és dolgozó parasztok testvéri szövetségéneik, megbonthatatlan barátságának biztosítása változatlanul pártunk politikájának sarkköve marad, mert a munkások és dolgozó parasztok osztályszövetségén nyugszik egész népi demokratikus rendszerünk, népi demokratikus államunk. ezen múlik hazánk szocialista jövője. Jelenleg a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldása érdekében erőteljesen és gyorsan le kell küzdeni a jobboldali s a marxizmustól , idegen nézeteket, melyek az elmúlt hónapokban megle- hélőén elterjedtek. A szocialista ipar. a nehézipar lebecsülése, háttérbe szorítása, a munka termelékenységének ál andó növelésére irányuló erőfeszítések elhanyagolása, tér: meiőszövetkezetek háttárbesze- rítása, a párt vezetőszerepé- nek lebecsülése és elhomályo- sítása, stb. — Ezek a nézetek legfőbb akadályát jelentik nép gazdaságunk, egész népi demokratikus rendszerünk sikeresebb előrehaladásának. Erről a Központi Vezetőség határozata a következőket állapítja meg: ..Pártunk helyes politikája sikeres végrehajtásának a jelenlegi szakaszban a megnövekedett jobboldali veszély képezi fő akadáiyát. Ezért a párt fő feladata e káros jobboldali nézetek ideológiai szétzúzása, ezek teljes elszigetelése .. Egyszersmind — a KV határozata szerint — fel kell Kedves Elvtársak! — A falun is nagyon elterjedtek a szocialista ipart és a nehézipart lebecsülő nézetek. Ezért járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink, falusi kommunistáink egyik legfőbb feladata, hogy megmagyarázzák a falusi dolgozóknak: a mezőgazdaság fellendítése a mezőgazdasági termelés nagyüzemi megszervezése, az egyéni parasztgazdaság lehetőségeinek jobb kihasználása, a falu kultúráltabb, jobb élete lehetetlen az egyre növekvő szocia lista ipar, s a nehézipar — adottságainkhoz és lehetőségeinkhez mért — fejlesztése nélkül. — A járási pártbizottságokra az ipar tekintetében azonban nemcsak efajta munka hárul. Iparunk jelentékeny része a járások területén van, közöttük a bányaipar, az élelmezési ipar, az építő- és épi- tőanyagipar jelentős része. Olyan fontos bányaiparra) rendelkező járások vannak, mint a miskolci, edelénjd, ózdi, salgótarjáni, tatai, dorogi és más járások. Élelmiszeripar szinte az ország valamennyi tárásában található, különösen Győr, Bács, Veszprém, Pest, Csong- rág, Hajdú, Szabolcs, Somogy megyék járásaiban. A nagy '.építi a baloldali túlzások s az állatod törvényesség megsértése ellen is mindenütt, ahol ezzel találkozunk. A KV márciusi ülésének határozatai, a dolgozó milliók mozgósítása e határozatok végrehajtására igen nagy feladatokat ró pártszervezeteinkre, járási pártbizottságainkra. falusi kommunistáinkra is. Pártunk hősi múltja során — i az elmúlt években is — igazolta, hogy megoldja mindazokat a feladatokat, amelyek •elé a történetem állítja, amelyeket maga elé tűz dolgozó népünk érdekében, A járási pártbizottságok, a falusi párt- szervezetek, — amelyek az elmúlt két évben megerősödtek — magabiztosan fognak hozzá új. nagy feladataikhoz. Munkájuk nem könnyű, hanem bonyolult. De megérlelődtek annak az előfeltételei, hogy a falusi. pártszervezetek további megerősítésével, szívós, kemény munkával, fordulat következzék be a falusi pártpolitikai munkában, ami elengedhetetlenül szükséges is ahhoz, hogy a falu kcmipjunis tái helyt álljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért rovott harcban. építkezések mellett az utóbbi időben a mezőgazdaság, a könnyűipar és élelmiszeripar fokozottabb támogatása miatt igen sok kisebb építkezés is található a járások területén. Járásainkban gépipari, köny- nyűipari üzemek is nagy számban találhatók. A bányaipart s részben az építőipart is az jellemzi,' hogy ezekben az iparágakban alacsony a munka termelékenysége, s igen magas az önköltség. A bányaiparban pl. tavaly nyolc százalékkal növekedett az egy tonnára eső szén önkölt sége; januárban és februárban az önköltség növekedése folytatódott. Ez annál inkább hely télén, mert a legtöbb iparágban némi javulás tapasztalható az év első két hónapjában. Bizonyos, hogy ezekért az állapotokért komolyan felelős a szénbányászati- és építésügyi minisztérium is. Ezen az értekezleten azonban elsősorban a járási pártbizottságok munkájáról van szó; s nem kétséges, hogy a járási pártbizottságokat elsőrendű felelősség terheli az ezekben az iparágakban kialakult helyzetért. A bányászat, az építőipar gyenge munkájában mutatkozik az is, hogy a járási pártbizottságok nem foglalkoznak megfelelően az iparral, ezekkel a döntő iparágakat márciusi határozat végrehajtása nagy feladatokat ró a pártszervezetekre Iparunk jelentékeny része a járások területén van *4II kai sem, s hogy a pártmunka, a DISZ- és szakszervezeti munka, általában a politikai munka csaknem mindenütt rendkívül gyenge, ezekben az iparágakban. A járási pártbizottságoknak tehát meg kell inditaniok a küzdelmet azért, hogy mind a bányaiparban, mind az építő- és építőanyagiparban, de valamennyi, a járásban lévő iparágban és üzemben fordulatot érjünk el, megállítsuk az önköltség növekedését, jelentősen csökkentsük az Önköltséget, s meginduljunk a termelékenység növelésének útján. Ez a járási pártbizottságok* előtt álló egyik legíontosabb és legsürgősebb feladat. Járási pártbizottságainknak erre kell mozgósítaniok a bányákban, az építőiparban, az élelmezési iparban, a gépiparban, a könnyűiparban és másutt a kommunistákat, a DlSZ-tago- kat, a szakszervezeti tagokat, ezeknek az iparágaknak valamennyi dolgozóját. A járásokban lévő üzemekben e döntő célkitűzés mindenekelőtt a szigorú munka- és technológiai fegyelem helyreállításéval. megteremtésével és megszilárdításával biztosítható. Aki ismeri a bányászatot, tudja. hogy ennek elsőrendű jelentősége van ebben az iparágban. Ez egymagában elegendő lenne ahhoz, hogy az önköltség növekedése véget érien. hogv az önköltség csökkenjen. Ez más iparágakra is vonatkozik. Emellett harcot kel] indítani a legszigorúbb anyagtakarékosságért, mert pl. az építkezéseken s az élelmiszeriparban az a tapasztalatunk. hogv' nagymértékű a nyersanyagok herdálása, a pazarlás. Különösen a bányászatban és az építkezéseken döntő, hogy a nehéziparunk által rendelkezésére bocsátott, valamint a külföldön drága pénzen vásárolt gépeket jobban kihasználjuk. A bányákban például tűrhetetlenül rosszul használják ki a gépeket, sőt a gépek egy része tönkremegy, elkallódik. Mindezeket a feladatokat csak úgy lehet megoldani, ha biztosítjuk, hogy az üzemek igazgatói jobban megszervezzék a munkát, mert nemcsak a bányászatban és az építkezéseken, de másutt is gyakran igen nagy a szervezetlenség, ami mérhetetlen károkkal jár. Az önköltség csökkentése érdekében jobban meg kell szervezni a szocialista munkaversenyt, az élenjárók tapasztalatainak elterjesztését, jobban kell a dolgozók tömegeit mozgósítani a gazdaságos termelés érdekében. Mindezekért tehát harcba kell szállniok járási pártbizottságainknak, helyi pártszervezeteinknek, biztos ítaniok kell, hogy egész évben a felszabadulási verseny lendületével folyjék tovább a munkaverseny. A járási pártbizottságok fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy az üzemek igazgatói törvényes eszközeikkel elősegítsék, biztosítsák a munkások szociális igényeinek jobb kielégítését és a megfelelő munkafeltételeket. Különös figyelmet, fordítsanak az új munkásokra, elsősorban a bányászatban, az építkezéseken, de másutt is. A járási pártbizottságoknak nagyobb gondot kell fordíta- niok a helyi iparra, amelynek jobban.ki kell elégítenie a lakosság szükségleteit és jobban fel kell használnia a helyi nyersanyagforrásokat. Járási pártbizottságaink biztosítsák, hogy a falvakban a becsületes kisiparosok — cipész, ács, kovács, bognár, stb — működhessenek. Keményen és határozottan lépjenek fel azonban a spekuláció ellen, azok ellen, akik a kisipari engedély örve alatt üzérkednek, spekulálnak, fekete kereskedelmet folytatnak. A mezőgazdasági termelés ielentékenv növelése csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén érhető el Mint említettem, a mezőgazdasági termelés fellendítése változatlanul a párt és a kormány figyelmének középpontjában áll. A mezőgazdasági tér melés jelentős és tartós fellendítése elválaszthatatlanul ösz- szefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazdasági termelés jelentékeny növelése csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén érhető el. Járási pártbizottságainknak egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése az egész népnek, magának a dolgozó parasztságnak és súlyos károkat okozna. Egyszersmind hatalmas felvilágosító munkát kell végezniük falusi kommunistáinknak pártunk helyes politikájának megmagyarázása, végrehajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja ha- zámüdban is a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. <*z úgynevezett III. típusú termelőszövetkezetek létrehozása, e termelőszövetkezeteik növekedése, fejlődése. Hazánkban -a III. típusú termelőszövetkezet a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocia1 izmushoz. Miért kel ezt hangsúlyozni? Azért, hogy világosan megértessük a járási pártbizottságokkal, a falusi pártszervezetekkel, a falusi komm.uniistákikal, hogy a mezőgazdaságban a szocializmusért vívott harcukban elsősorban és mindenekelőtt a III. típusú termelőszövetkezetek fejlesztéséért harcoljanak. A termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése megköveteli. hogy a III. típusú termelőszövetkezetek hasonlíthatatlanul gyorsabban nőjenek, fejlődj enek. .mint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti formák. Természetesen az alacsonyabb termei őszövetkezel i formáknak is megvan a maguk (jelentősége. szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel , saját tícasztala- tuíkfból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit s rövidetoib, (Folytatás a 2. oldalon) (
