Tolnai Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-75. szám)
1955-03-26 / 72. szám
2 NAPLÓ 1955 MÁllCiUS 6 Megkezdődött a Magyar Dolgosók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) hosszabb idő utón elfogadj ák, megértsék a III. típusú termelőszövetkezet jelentőségét. Termelőszövetkezeti mozgaN műnk perspektívájának tisztázása mellett le kell azonban szögezni, hogy ma termelőszövetkezeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése. Legíóbb feladat a meglevő termelószövetlíemelek gazdasági megszilárdítása, megerősítése A termelőszövetkezeteik tcfob. sége már netm gazdálkodik rosszul, biztosítja a termelőszövetkezeti tagságnak magasabb életszínvonalát, sőt a termelőszövetkezetek t agságának többség? elérte, nem egy 'helyen túl is haladta a -közáp- paraszt életszínvonalát. A terméshozamok emelése, s nagyüzemi állattenyésztés jobb megszervezése révén, az árutermelés jelentős kiszélesítésével most el kell érni, hogy az egész termelőszövetkezeti mozgalom termelési színvonala vitathatatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt a középparaszti gazdaság termelési színvonalát. Hogyan érhető ez ei? A növénytermelésben a tér. mósáSlagok növelése — gabonában, kukoricáiban, takarmánynövényekben, hüvelyesek be:i s minden más növényi aj-, hibán — elsősorban úgy. élhető gl, hagy a termelőszövetkezetek biztosítják a megfelelő munkaszervezetei, a tagok szorgalmas, rendszeres, fegyelmezett munkáját. A gépállomás gépi technikájának jcfcb kihasználása mellett, ez az egyszerű eszköz a legdöntőbb a terméshozamok emelése, tekintetében. Eppeui ezért erélyesen fel kell lépni annak érdekében, hogy a háztáji gazdaságok körül tapasztalható visszaéléseket megszüntessük. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezet közös munkájában lehetőleg. az egész csalód résztvegyen. Fel kell lépni a munkaegység körül mutatkozó liberal izmus, s visszaélések ellen. Termelőszövetkezeteteknek- jobban igénybe kell venniük a gépállomás agroncmu- sát s tanácsai alapján biztosítaniuk kell a bevált, fejlett növénytermelési módszerek be vezetését. Jelentékeny változásra van szűikság a termelőszövetkezetek állattartó) állattenyésztő munkájában. Mindenekelőtt a szarvasmarha é'ícanányt. s a tehénállományt kell növelni. Biztosítaná kell a magas te-j- •hozamot, el kell.érni, hogy a ■termelőszövetkezetei: megfelelő mennyiségű trágyához jussanak, amely/ a talaj erő, fokozásának egyik legnagyobb lehetőségét jelenti. Növelni ■ kell a termelőszövetkezetek sertésállományát is, meg kell- javítani a fialási átlagot. Mindennek érdekéiben nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állattenyésztésben megfelelő munkaerők dolgozzanak. Mindezek megvalósítására a termdőszövetkezeteikbeu a vezetés színvonalát is meg kell javítani. A tapasztalatok azt. bizonyítják, hogy a jó, a mezőgazdasághoz értő, a. fegyelmet megkövetelő igazságos, népszerű termelőszövetkezeti elnök veze tésével a termelőszövetkezet gyorsan virágzásnak indul, a tagok jövedelme magas, a munka fegyelmezetten folyik, a tagok elégedettek. Ez arra mutat, hogy a járási pártfoizotí Ságoknak is a lég,nagyöbű figyelmet s gondot kell fordftaniofk a termelőszövetkezetek elnökeire. A termelőszövetkezetek továbbfejlődésének : egyik légióin tosabb előfeltétele a termelőszövetkezeti demokrácia biztosítása. A termelőszövetkezet tsjgságának éreznie kell, hegy ő a gazda a termelőszövetkezet ben. A termelőszövetkezet köz gyűlésének a termelőszövetkezet minden fontos ügyét meg kell tárgyalnia s döntenie keli, bennük. Ezért a ; falusi- kommunistáknak,- a- járási pártbizottságoknak kötelességük, hogy ügyeljenek a termelőszövetkezeti demokráciára és annak fejlesztésére. Az egyénileg dolgozó parasztok között népszerűsíteni kell a termelőszövet kezetek eredményeit A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése — belépések és új termelőszövetkezetek alakítása útján — lehetséges már ebben az évben. Az új termelőszövetkezetek alakításakor nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyorsan felzárkózzanak a régi, jól dolgozó termelőszövetkezeték mellé, hogy a régi termelő- szövetkezetek tapasztalatain okúivá gyorsan kiküszöböljék a megszervezés utáni időszakiján fellépő nehézségeket. Ma már ennek is megvan minden lehetősége. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között népszerűsíteni kel! a termelő szövetkezetek eredményeit, biztosítani kell, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek a termelőszövetkezetekkel, meglátogassák azokat és a saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Rá kel! mutatni a Szovjetunió kolhozainak eredményeire a felvilágosító munkában. A termelőszövetkezeti mozgalom legjobb agitátorainak természetesen maguknak a tér melőszövetkezeti tagoknak kell lenniök. Sajnos, ez nem mindig tapasztalható. Sőt, a termelőszövetkezeti mozgalmunk bán ma bizonyos szűkkebiű- ség, elzárkózás tünetei mutatkoznak. Ez nagy kárára van a ' termelőszövetkezeti mozgalomnak, magárnak, a termelőszövetkezeti parasztságnak is, hiszen a termelőszövetkezetek növekedése, erősödésé, közös érdeke a termelőszövetkezeti parasztoknak, a az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. hiszen nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek kell biztosítani a jobb. kulturáltabb életet, hanem az egész dolgozó parasztságnak. Különösen káros-a baloldali elzárkózó magatartás egyes 1 ermelőszövetkezeteink részéről a termelőszövetkezetekből nemrég kilépett parasztok iránt. Ezeknek a parasztiknak egyrésze már vissza vágyik a szövetkezetbe s nem kétséges, hc-gy szívesen visszalépne. De gyakran a szövetkezetbe,Uek ridegek i lányukban, nőm fogadják őket szívesen. elutasítják őket. Ezen változtatni kell. A szövetkezeti parasztoknak vissza kell fogadniok azokat, akik ezt kérik, s barátsággal kell viseltetniük azok iránt is, akik még egyénileg igyekeznek boldogulni. A KV határozatának közzététele ótp egy-egy járásnál, sőt megyebizottságon könnyelmű nézetekkel lehet találkozni. Például ilyenekkel: „Most már játszva megkétszerezzük hónapok alatt a terme’őszö- vetkezetek számát.“ Az ilyen s ehhez hasonló nézetek helytelenek, pártunk álláspontja az, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének megvannak a reális előfeltételei hazánkban: megvalósítható pártunknak az a határozd.a, hogy 1360-ig a -mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus alapjait, előrelátható, hogy ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom — elsősorban az ősz folyamán- — ismét számszerűen is fejlődni fog. De ennek biztosítására szívós, sokoldalú, nagy munkára- van szükség, anélkül e rendkívül bonyolult feladat megoldás,, lehetetlen ’ A lsz-ek pártszervezetei végezzenek állandó lei világosító munkát mindazokért a feladatokért, amelyek a tsz-ek megerősítését szolgálják A termelőszövetkezetekben a pártszervezetek az utóbbi években jelentékenyen megerősödtek, megedződtek, jóné- há.ny közülük megtanulta a helyes pártmunkát. Erősödtél: a termelőszövetkezetek párt- szervezetei azáltal is, hogy a terme lös zö ve {kezetek megvédéséért folytatott harcban kitűnt pártonkívüHek* egy részét felvették a pártba. Ma tevme- lősrövet'kezeteink zömében már van pártszervezet, s a termelőszövetkezeti tagok. 25 százaléka kommunista párttag. Hatalmas erő ez! A termelőszövetkezetek párt- szervezetei sokhelyütt jól megszervezik a tagolt nevelését, mozgósítják a tagokat a jó munkára, harcolnak a munka- fegyelemért. Ez azonban még nem általános. A feladat éppen, abban áll, hegy biztosítsuk: a termelőszövetkezetek párt- szervezetei, a termelőszövetkezetek kommunistái állandó felvilágosító munkát foly tassanak — mert ez még általában nincs így — mindazokért a feladatokért, amelyek a termelőszövetkezetek megerősödését szolgálják, mint pl. a munkafegyelemért, a családtagok bevonásáért, az állatok gondos ápolásáért, a szövetkezeti .demokrácia biztosításáért, stb. Ezeknek kell a termelőszövetkezeti pártszervezeti munka cöntő kérdéseivé válnioik. Mindezekben valamennyi termelőszövetkezeti kommunistának a mainál sokkal jetihan -példát kell mutatnia. Vonatkozik ez olyan kérdésre is, ‘mint pl. a családtagok bevonása a termelőszövetkezetbe, amelyben a párttitkárnak. a tsz- elnöknek, a párttagoknak kell álenjárniok, mert a tapasztalatok szerint ez azzal jár, hogy a termelőszövetkezet többi tagjának felesége, gyermeke is, —. kellő fclvjlágosító munka nyomán — résztvesz a közös munkában. A termelőszövetkezetek kom munistái-nak fokozottabban kell résztvermiök a falu életében is, segíteniük kell a falusi egyénileg' gazdálkodó kommunista párttagokat, a községi pártszervezetet, az egyénileg dolgozó parasztok körében végzett felvilágosító munkában és minden más feladatban. A járási pari bizottságoknak az az alapvető feladatuk, hogy ezeknek a céloknak érdekében mozgósítsák a termelőszövetkezetek kommunistáit, DISZ-tagjait. A gépállomás a mezőgazdaság szocialista álszervezése ügyének élenjáró harcosa A termelőszövetkezet részére a gépi technikát, a nagyüzemi gazdálkodás e döntő feltételét a gépállomás szolgáltatja. Ez maga megmutatja a gépállomás hatalmas’ politikai jelentőségét. A gépállomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyének élenjáró harcosa, ezért igen döntő a gépállomás jó munkája. Gépállomásainknak több, mint tízezer traktoruk, csaknem ezer univerzál traktoruk, több, mint ezer vontatójuk, több, mint 12ü0 kombájnjuk van. E hatalmas gépi technika biztosítja nemcsak a meglévő termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás meg szervezésének lehetőségét, hanem l*épes a fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmat is ellátni, annál is inkább, mert pártunk- politikája :révén a gépállomások gépi technikája ez évben is jelenleg jelentékenyen növekszik. Gép- államásaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomások kötelékébe tartozó 3800 agronómus munkájának jo megszervezésével nyújthatják a termelőszöve‘kezeteknek. Sajnos, sem a gépállomásaink gépi technikája, sem az agronómusok nagy hadserege még nem segíti megfelelően a termelőszövetkezeteket. Még nem használják fel kielégítően e hatalmas erőt. Jóllehet a gépállomások az utóbbi időben jelentékenyen megjavították munkájukat, tervüket az elmúlt esztendőben mégsem teljesítették. Elmaradtak a növényápolási, aratási, tarlóhán- tási munkálatokban s a betakarítás oly fontos munkájában sem nyújtottak megfelelő segítséget. A nagy gépi technika tehát ma még sok tekintetben kihasználatlan. Az agronómusok zöme még nem végez igazi szervező, nevelőmunkát a termelőszövetkezetekben. Ez az* erő is még jórészt kihasználatlan. A gépállomások nem nyújtottak elég segítségét az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, különösen a szegényparasztoknak. A gépállomások munkájának döntő fogyatékossága abban áll, hogy magas önköltséggel dolgoznakEz árra inti járási pártbizottságainkat, hogy a gépállomások kommunistáinak, DISZ tagjainak, szakszervezeti tagjainak, legjobb dolgozóinak közreműködésével, segítségével harcot kell kezdeményezniük a gépállomásokon, az önköltség csökkentéséért. Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy ebben az évben általában és részleteiben is a gépállomások elvégezzék minden előírt feladatukat. De különösen fontos éppen a termelőszövetkezetek terméshozamainak emelése érdekében, hogy időben elvégezzenek minden munkát az alapvetően fontos szántás biztosítása mellett. El kell érni azt is, hogy a munka minősége kifogástalan legyen. Ennek érdekében járási párt bizottságainknak elsőrendű kötelességük, hogy nagy figyelmet fordítsanak a gépállomásokon a fluktuáció, a munkás- cserélődés megszüntetésére és állandó munkéstörzs kialakítására, ezenkívül a traktorosok nevelésére, s végül, de nem utolsó sorban a fegyelem megteremtésére. így biztosítható, hogy a gépállomás — a népgazdaság égjük legköltségesebben dolgozó ága — valóban javítson munkáján. A gépállomások pártszervezetei az utóbbi időben lényegesen megjavították munkájukat, s a falusi pártszervezetek közül a legaktívabbaknak, a legjobbaknak mondhatók. Ez annak tudható be, hogy a múlt év őszén megkezdték munkájukat a gépállomásért felelős járási párttitkárok. Működésük eredményeképpen jónéháhy gépállomáson lelepleződtek a hanyag, korrupt igazgatók és más rossz vezetők s megtisztul tak tőlük a gépállomások. A járási párttitkár megszervezte a rendszeres taggyűléseket, vezetőségi üléseket, a kommunisták oktatását, nevelését. Ezek biztató, de csak kezdeti eredmények. A gépállomásért felelős. járási párttitkár munkája még kevéssé mutatkozik meg a gépállomás gazdaságos üzemeltetéséért, az önköltség csők kentéséért, a termelékenység növeléséért., a fegyelemért, az Üzemanyagtakarékosságért vívott harcban. Most éppen az a feladatuk a gépállomásért felelős járási titkároknak, hogy saját munkájukat s a pártszervezet munkáját e kérdések megoldására' összpontosítsák. Különösen nagy figyelmet kell fordítania!: a gépállomások pártszervezeteinek - á t raktoristák es az agronómusok nevelésére, felelősségük fokozásába. Az ő jó munkájukon múlik jelentékeny részben a gépállomás és a termelőszövetkezet sikeres" gazdáikozása. Döntő feladat, hogy a gépállomások javítsák kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel és politikai tekintetben is több segítséget nyújtsanak nekik. A gépállomásokon — s ez is halaszthatatlanul megoldásra váró feladat -— a pártszervezeteknek a MEDOSZ szervezeteivel karöltve — nagy figyel rriet kell fordítaniok a dolgozók megfelel ó munkaié tét eleinek biztosítására, a szállásokra, a konyhára s a többi szociális és kulturális szükségletnek — a lehetőséghez mért — legjobb kielégítésére. Gyökeresen nie» kell javítani az állami gazdaságokban a pártmunkát A járási pártbizottságok az utóbbi egy-Hét évben több figyelmet fordítottak az állami gazdaságokra. Az állami gazda ságok némileg megjavították munkájukat, növelték termelésüket. Ismeretes azonban, hogy az állami gazdaságok termelése nem .kielégítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az állami gazdaságokban igen magas • a termékek önköltsége, nagy a fegyelmezetlenség s különösen súlyos a társadalmi vagyon elherdálása, sőt fosztogatása. Nyíltan meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságok megfelelő fejlett technikával .rendelkeznek, állatállományuk is elég magas. Az állami gazdaságok zömének van ’ hejybenlakó' becsületes munkástöi'zse, ‘ munkásgárdája. Mindez alkalmassá teszi az állami gazdaságokat arra, hogy a mezőgazdaság mintaszerű nagyüzemei legyenek. Ennék óriási politikai jelentősége van, mert a jó állami gazdaság élő bizonysága a nagyüzemi gazdálkodás fölényének. De az igazgatók, az agronómusok gyakran nem kielégítő munkája s a pártszervezetek, a DISZ-szervezetek gyengesége miatt a legtöbb állami gazdaságban egyáltalán nem használják fel megfelelően a lehetőségeket, a gépi kapacitást! a munkásgárdát. . > Az állami gazdaságokban a derék, régi, becsületes agronómusok mellett igen sok a magát szakembernek álcázó, a me zőgazdasághoz nem értő régi tisztviselő, volt horthysta katonatiszt, volt földbirtokos, ellenséges elem. akik itt meghúzódnál:. Az állami gazdaságok rossz eredményeiben az ellenség munkája is jelentékenyen közrejátszik. Meg kell állapítani, hogy az állami gazdaságok .pártszervezetei a. leggyengébbek közé tartoznak a falun. E pártszervezetek befolyása, vezető, irányító szerepe, nevelő munkája, ellenőrző szerepe, aktivitása helyenkint szinte egyáltalán nem érezhető. A mai állapotokon lehet és kell is változtatni. A minisztériumi, az állami irányítás megjavítása mellett mindenekelőtt gyökeresen meg kell javítani az állami gazdaságokban a párt- munkát. A legfőbb feladat az, hogy biztosítsuk — elsősorban a leg nagyobb és a közepes nagyságú állami gazdaságokban — megfelelő párttitkár működését. Fejlett, harcos, kultúrált, a politikai és gazdasági munkához értő, élettapasztalattal rendelkező pártmunkást kell küldeni legalább a száz leggyengébben dolgozó állami gazdasághoz, s feladatukká kell tenni a pártélet megszervezését, a párttagok, a DISZ-la- gok, a legjobb pártonkívüli dolgozók kollektívájának kikovácsolását, e kollektíva harcának megszervezését, a hanyagság, a mulasztás, a felületesség, a fegyelmezetlenség ellen. A pártszervezetnek az állami gazdaságokban sürgősen fel kell lépnie a gyakran elhanyagolt, szociális, kulturális Viszonyok megjavítása érdekeben is. Változatlanul, teljes erővel támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztot is Járási pártbizottságainknak változatlanul komoly figyelmet kell fordítaniok az egyénileg dolgozó parasztokra, gazdaságaikra, termelésük növelésére. Figyelembe kell venni azt g tényt, hogy a mezőgazdasági terméket: többségét a begyűjtés számára, s a piacra jelenleg még egyéni parasztgazdaságok adják. A paraszti gazdaságokra általában jellemző, hegy traktort, kombájnt, modem mezőgazdasági gépet nem igen hasznáiihataak. A parasztgazdaságok -kevéssé tudják -hasznosítani a mezőgazdasági tudomány eredményeit, igein nehéz kialakí tárnok a kicsiny területűik miatt a helyes vetésforgót. A parasztgazdaságok ba.n a gazdaság saját munkaerejének és munkaeszközeinek helyes felhasználása - is gyakran, nagy nehézségekbe ütközik az egyes mezőgazda- sági munkák összetorlódása, a munkákban beálló ' nagy szünetek, a távollevő és szétszórt parcelláik miatt. Mindez arra mutat, hogy a dolgozó paraszt ság számára az igazi felemelkedést csak a termelőszövetkezet jelentheti. Aki mást állít, félreveizeöi, becsapja a dolgozó parasztságot. Mindezek állandó hangsúlyozása mellett is segíteni kell a dolgozó parasztokat, hogy amíg egyénileg termelnek, .gazdaságuk korlátozott lehetőségeit jobban kühasanálihasisák. Ezt deísnleg nagyon 'fontos hangsúlyozni. Nem szabad elfelejteni, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata világosam leszögezi: változatlanul, teljes erővel támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat is, tehát azt a dolgozó parasztot is, aki még egyelőre nem lép be a termelőszövetkezetbe, mivel még nem értette meg a termelőszövetkezeti mozgalom előnyeit. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hagy az 1953. évi júniusi 'központi! vezetőségi ülés, a III. pártkongresszus idevágó határozatai változatlanul helyesek,1 érvényesek. Ä dolgozó parasztsággal ezt meg keli értetni, különben megtörténhetik, hogy az egyénileg dolgozó parasztság megijed és bizaknatlfc&ná -'válik. Meg kell értetni: az a körülmény, begy az utóbbi másfél évben elhanyagolt termelőszövetkezeti mozgalmat most újból előtérbe helyezzük, — semmiképpen sem jelenti azt, hogv őket erő szakkal kényszeríti ük a szövetkezetbe. Pártunk változatlanul azon az-állásponton van: a termelőszövetkezetek létrehozása a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése révén kell hogy bekövetkezzék, amelynek érdekében természetesen pár- tűinknél'.: hatalmas ‘ szervező, nevelő, felvilágosító ' munkát kell szakadatlanul végeznie. Pártunk politikája arra irányul. hogy a munkásosztály mind szorosabbra fűzze szövetségét a dolgozó parasztsággal, nemcsak a termelőszövetkezeti parasztsággal, ha-r.etn valamennyi dolgozó paraszti réteggel, A szocializmus -építésére irányuló munkás-paraszt szövetség erősítése .válí-oz&t'.a- nul falusi politikánk homlokterében áll. Éppen ezért biztosítani keil a falun a törvényes ságet, nem szabad eltűrni a baloldali túlzást, erőszakoskodást.. Figyelemmel kell lenni a dolgozó parasztetkra, közöttük a közápparasztokra. Tekintettel kell lenni arra, hogy a dolgozó parasztság, a köz épparasztság csak szívós, kitartó, türelmes munkával; saját jó tapasztalatai ■révén hozható közelebb a szövetkezéshez, a szocializmushoz. Falusi poliHkáuk(Folytatás « 3, oldacCn)
