Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

1955 FEBRUAR 25 NAPLÓ Ne szóljon bele senki a szövetkezet belső ügyeibe, mert uhhoz nincs joga! A tolnanémedi Fel­szabadulás termelő- szövetkezet nem nagy mindössze 200 hold szántóterületen gaz­dálkodik. Nem fiatat ez a csoport, mégis lassan fejlődüc. Egyik oka ennek az, hogy a tagok nemigen vall­ják magukénak a szövetkezetét. Még Bíré Lajos, a szövet­kezet egyik legszilár­dabb tagja is azt mondja, hogy „ez a szövetkezet csak név­legesen a miénk.” Érdemes közelebb­ről megnézni, hogy miért nem vallják magukénak a szövet­kezeiét azok, akik napról-napra annyi áldozatot hognak ér­te. —- Ha magának van ezer forintja, azt vesz érte, amit akar, mert az a magáé, de ha a ml szövetkezetünknek van 10.000 forintja és akar venni valamit, nem azt veszünk, amit akarunk, mert abba beleszólnak má­sok is, — magyaráz indulatosan Bíró elv- társ. — Hoghogy? — Jöjjön megmu- tatom. Megvettek nekünk egy 7.800 forintos ku- koricamorzsolót, — amelynek akkora a teljesítménye, hogy az összes kukoricán­kat, ami egy év alatt terem, azt egy nap alatt le tudjuk vele morzsolni. Az év 361 napján nézzük a da­rálót és sajnáljuk a befektetett pénzün­ket, nem tudunk vele csinálni semmit. Minek hozták el? — kérdeztem. — Mert ránk sóz­ták, — válaszolt Mik­lós Lajos brigádveze­tő, aki tulajdonkép­pen a szövetkezethez szállította a kukorica morzsolót. Itt érdemes megáll­ni egy szóra és a já­rási tanácstól meg­kérdezni: „Milyen jo­gon vették meg a szövetkezetnek a traktormeghajtásu — kukoricamarzsolót. ami nem kell neki?" Éppen nekik kellett volna megakadályoz- niok, hogy egy ilyen kicsi szövetkezet ilyen nagy gépet ve­gyen. A liözel 8000 forinton kapott volna a szövetkezet egy ki­sebb, kézimeghajtá- sos morzsolót és egy villany meghajtású szecskavágót, ők tu­lajdonképpen ezt alíartak venni. Akad, aki azt mond­ja: felesleges egy ku­koricamorzsolóért szól ni, mert ha most nem is tudja kihasználni a tsz, öt év múlva szüksége lehet rá. Ez lehet, hogy igaz. De nem erről van most szó, csupán arról, hogy senkinek sincs joga a szövetkezet belső ügyeibe így be­leszólni. De sajnos néhány an a gyönki járási tanácsnál eít nem tudják... Érdemes bikanevelépsel foglalkozni sen megkönnyítik nemcsak nekem, hanem valamennyi ál­lattartó gazdának a munká­ját. — Tehát trágyázni tudom a földemet, sokoldalú kedvez­ményt kapok,és végül, de nem utolsó sorban, itt van maga a növendékbika, amelyért 18- hó­nap múltával komoly összeget kapok. A múlt év őszén eladott bikámért 8.500 forintot fizet lek. A kapott pénzt .nem dugtam a ládafiába, nem állítottam élé­re, hanem gazdasági felszere­léseket vásároltam raijta. Az ősz óta benépesedett a félszer­Egész évre szóló versenyt kezdeményeztek a faddi ÍJ Élet tsz tagjai már befejeztük; másodszor Rauch György Nagykónyi község egyik dolgozó paraszt­ja kötőfékszáron ve »ette ma­ga után a kényelmesen bal­lagó növendékbikát. Nem szo­katlan látvány ez a község utcáin, mert minden nap több gazdatársával együtt — jártatja a továbbtenyésztésre szerződött tenyészbikáit. — Gyurka bácsi istállójában a törzsikönyvezétt tehénen kívül 3 darab növendékibika kérőd­zik. Gyurka bácsi nem ma, vagy tegnap kezdte el a bikatenyész tést, s erről beszélt lapunk egyik munkatársának. — Rögtön azzal kezdem, hogy érdemes bikaneveléssel fog­lalkozni. Én már 194G-ban kezdtem és eddig 7 darab növendékbikát adtam cl 18 hónapos korban a Tcnyész- áliatfcirga’lHÍi Vállalatnak. Az 500—b'90 kilós súlyban átadott növendék bikákért 4.000—17.009 forintot fizet­nek. Amíg azonban a fizetségig ■elérünk, igaz sokat kell dol­gozni, fáradozni, de megint csak azt ismételhetem, hogy megéri. . — Én IC hold földön gazdál­kodom, s hogy földjeimet jó erőben tudjam tartani, trá­gyázni is kell,. Ez tehát az el­ső haszon, amit a szarvasmar­ha-állományom után kapok. A második- haszon kedvezmények formájában jelentkezik. Tudni ízlik a szerződés megkötése után összesen 5 mázsa abrakta­karmányt, 600 forint előleget és 660 liter tejkedvezményt kapok. Ezek a felsoroltak jelentő-, alja, új kukoricamorzsoló, fo­gas és eke gyarapítja kis gaz­daságomat. — Érdemes ám gondolkodni az elmondottakon. Érdemes ceruzát és papírt kézbe venni, minden számtani-mértani kép­let és egyenlet nélkül bárki könnyen kiszámíthatja, hogy a bikanevelés milyen jövedel­met jelent. Egyre azonban fel­hívom gazdatársaim figyelmét, hogy a számításiból ki ne hagyják a munkát és azonkí­vül az állatok iránt érzett szereteteí, mert a gondos, lelki ismeretes njunka nélkül nincs és nem is lehet jó állattenyész tés. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére mi, a faddi Uj Élet tsz tagjai ver­senyre hívjuk a mözsi gépál­lomás körzetéhez tartozó ösz- Szes termelőszövetkezeteket. Ez a verseny a termelőszövet­kezetek között egész évre szó­ló lesz. Részünkről vállaljuk: I. Munkaszervezés 1. A brigádokat és munka­csapatokat március X-ig állan­dósítjuk, megerősítjük. 2. öínaponkénti bontásban havonként előre munkacsapa­tokra elkészítjük a növényter­mesztési tervet és azokat a gépállomás traktoros brigádjá­nak tervével összehangoljuk. 3. Március 1-ig jegyzőköny­vileg kiosztjuk gazdasági fel­szereléseket, 1 eszközöket. — Ugyanerre a határidőre elké­szít j üli a szöve&ezet belső munkarendjét és szervezeti fel­építését. 4. A munkaegj’ségeket na-, ponta vezetjük és havonként kimutatásban munkaáganként összegezzük. 5. Még az első félévben tel­jesítjük egész évi sertés- és marhabeadús unkát. A gabona­féléket a cséplőgéptől azon­nal, kukoricát, napraforgót, burgonyát szedés után 48 órán belül a begypjtőhelyre szállít­juk. Tejbeadási kötelezettsé­günket havonta pontosan tel­jesítjük. II. Növény termesztés 1. Február 28-ig elkészítjük a melegágyakat. 2. Március 19-ig az őszi mély szántásunk simít ózás át befe­jezzük. 3. A tavaszi vetésű nővé- ■ nyeink alá a talajt kultivátor- ral készítjük elő, mert az ősz­szel valamennyi területünkön befejeztük a szántást. 4. őszi kalászosaink fejtrá­gyázását két részben végezzük el. Egyszer — február 15-ig — a dombóvári ráköczi termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy daráló­jukkal . bárdarálást is végez­nek. így ők is, meg a dolgo­zó parasztok is jól járnak. így kezdett kialakulni a termelő- szövetkezet és a dolgozó pa­rasztok közötti jó kapcsolat. Röviden arról szeretnénk írni olvasóinknak, hogy ez a kez­deti barátság, hogyan mélyült tovább. Bencze Ferenc és József dombóvári gazdák 12 holdon gazdálkodnak. Ok is darálhat­nak a tsz-ben. Az egyik na­pon a következő történt. — Körülnézhetnénk kicsit a portátokon? —'• Egész nyugodtan — vála­szolt Gyarmati János elnök- helyettes. BENCZE GAZDA csodál­kozva szemlélte a gépesített kukoricamorzsolót, a répa. és szecskavágót. — Igazán szecskázhatnátok nekünk is kukoricaszárat, leg­alább nem kellene, minden reggel azzal vesződni. Elhall­gatott, arcán azonban meglát­szott, hogy a félig tréfásan odavetett mondatot ő komo­lyan gondolja. Az elnökhe­lyettes csak- egy pillanatig gon dolkodott és nyomban vála­szolt. — Miért ne, nagyon szíve­sen, jó pénz ellenében akármit kérhetsz tőlünk. Szavait mo­sollyal kísérte, bizonyítékául annak, hogy nem fognak össze veszni. — Komolyan mondod? <—■ Persze, hogy komolya«. szárbainduíás előtt; Amint az időjárás megengedi, hengérez- zük, gycmtalanítjük az őszi vetéseinket. 50 holdon vegy­szerrel irtjuk a gyomokat. 5. A kezelésünkben lévő le­gelőn és 15 hold rétünkön a fejtrágyázást és az ápolási munkákat március 15-ig befe­jezzük, március 10-ig pedig 10 hold luce nnater nie tünket holdanként 80 kilogramm péti- sówal fej trágyázzuk. 6. 15 hold új-telepítésü gyü­mölcsösünk ápolási munkáit mindenkor a legmegfelelőbb időben hajtjuk végre. 7. A koratavaszi vetésű nö­vényeket: 3 hold borsót, 10 hold zabot, lö hold vöröshe- rét március 10-íg, 6 hold ta­karmányrépát április 1-ig, 10 hold napraforgót április 4-igf 4 hold burgonyát április 10-ig* 60 hold kukoricát április Só­ig elvetjük, illetve elültetjük. 8. A fűszerpaprikát négy­szer, kukoricát, - takarmányré­pát háromszor, a többi kapá­sainkat kétszer megkapáljuk. 9. A kapásokat munkacsa­patokra, majd egyénekre ki­osztjuk, hogy a többtermelési prémiumból minden tag ter­melési eredménye alapján ré­szesüljön. 10. 40 hold kukoricán, 10 hold napraforgón és 3 hold vöröshetén pótbeporzást alkal­mazunk. 11. Az öntözési lehetőségeket teljes mértékben kihasználjuk. 12. Különös gondot fordí­tunk a szénafélék betakarítá­sára, hogy. azök 100 százalékos minőségben kerüljenek, táro­lásra. 13. 90 százalékban kombájn­nal végezzük az aratást, a tarlóhántást aratás után 3 nap alatt befejezzük. 14. Július 5-ig elvégezzük 10 százalékkal felemelt tarlóveté­si tervünket. 15. Búzából 10 mázsa helyett 11.8 'mázsa, ezan belül 50 hold Ijeresztscrosan vetett búzánál MEGEGYEZTEK, Bencze gazda egy órai szecskavágás­ért 20 forintot fizetett, ennek ellenében egy hatalmas kocsi­rakomány kukoricaszárat apró ra összeszecskáztak. De nemcsak a tél, hanem az ősz folyamán is segítettek a dolgozó parasztoknak. A tsz- tagok korán végeztek az őszi kalászosok vetésével. Utána három vetőgépet az egyéniek­nek adtak kölcsön, hogy mi­előbb befelezzék ők is a ve­tést. Miklós Ferenc és Farkas Pál dolgozó parasztok pedig egy „Deil-kapát” kaptak kölcsön, amellyel rövidebb idő alatt kapálták meg a cukorrépáju­kat. Ebből az egy-két példából is látható, hogy a dombóvári Rákóczi termelőszövetkezet, ahol tud, ott segít a gazdák­12 mázsa, árpából 11 máz*«, helyett 12, kukoricánál 24 má zsa helyett' 30 mázsa, 00 má­zsa burgonyatermés helyett 80 fűszerpaprikánál 25 mázsa he­lyett 30 mázsa termést érünk el. 16. Szántóterületünk 22 szá­zalékát istállótrágyázzwk, líí holdon pedig zöldtrágyázást végzünk. III. Álláttenj és*tés 1. A tehenészetben a fe-jé- si átlagot május í-ré 8.3 liter­ről 10.8 literre emeljük. Ezt úgy érjük el, hogy. az egyedi takarmányozás kiszélesítésén kívül április 4-ig bevezetjük a mesterséges borjúneveiést és a 9 literen felüli teheneinket háromszor fejjük. 2. Szaporulati tervünk telje­sítése érdekében teheneinket egy ivárzús alatt kétszer fedez tét j üli,, S. A borjak választási súlya bikaborjaknál 12 hetes kor­ban 140, üszőborjaknál 120 ki­logramm lesz. 4. Jó munkával elérjük, hogy az üszőborjúk 1 évés koruk­ra 270, 2 éves korukra 450, a bikaborjaknál 1 éves körukfa 320, 2 éves korra 550 kilo­gramm súlyt fognak elérni. 5. Sertéstörzstenyészetünk- ben a jelenlegi 20 darab, anya- koca állományt 25 darabra, az évi fialási átlagot kocánként 13 darabra emeljük és minden koca után 12 darab egészsé­ges malacot választunk le. 6. A nagyteljesítményű ko­cákat tiszta vérben tenyészt­jük. 7. A sertéshizlalásinál Sí szá­zalékos daraértékesítést érünk el. 8. A sokéves 20 Százalékos baromfi elhullást 15 százalék alá szorítjuk. Bokros József tsz-einöív, Wébcr József agronómus Lubastyik József brigádvezeíő. laíáilcanányá'vai példaképül is áll az „egyéni gazdák előtt. Gyarmati János elnökhelyettes 'büszkén mondotta, hogy tehe­nészetükre Horváth János sző­lőhegyi gazda mit mondott. „MEGJÁRTAM Tolna, Ba­ranya és Somogy vidékeit, —- mondotta egy alkalommal Hor­váth János. — Sok termelő­szövetkezet tehenészetét lát­tam, de ilyennel, amilyen itt van, nem találkoztam Sehol.“ Igaza van Horváth gazdának, mert bárki bemehet aj>ba az istállóba és megnézheti azokat a teheneket. Szépen fejlődik, erősödik a termelőszövetkezet és az egyé­ni gazdák közötti összhang, barátság, amely égjük kezdeti biztosítéka annak, hogy a dombóvári gazdák megismer­jék, megszeressék a szövetke­zeti gazdálkodást. Ismeretterjesztő munka a szekszárdi üzemekben A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat a szekszárdi üzemekben havonként átlagosan 20—22 előadást tart különböző tárgykörökből. Ezenfelül egy-két na- gyobbméretű területi előadást is rendez. A szekszárdi üzemek számát tekintve ez bizony szegényes eredménynek mondható. Van olyan üzem, amely.ben már több, mint egy éve egyetlenegy előadás sem volt. Jó lenne, ha az illető szakszervezet nyilvántartaná ezeket, hiszen a haladó tu­dományhoz, a kultúrához minden dolgozónak joga van. Tö­rődnie kell tehát a szakszervezeteknek a kulturális nevelő, ismeretterjesztő munkával. A TTIT ma már minden szakban olyan előadókkal rendelkezik, akik a témáknak alapos ismerői, s így a fokozottabb igényeket is könnyen kielégítik. Vannak azért olyan üzemek is, amelyek mintaszerűen meg­szervezik az előadásokat és a dolgozókkal való előzetes meg­beszélés alapján féléves tervet készítenek. Különösképpen el­ismerés és dicséret illeti ezen a téren az Építőipari KTSZ-t és annak vezetőjét, Szegedi elvtársat. Hasonló elismeréssel nyilatkoznak előadóink a Tatarozó Vállalatról, a Beruházási Bankról, a Vegyipari Vállalatról és a Sajtérlelőről. • Szeretnénk, ha a többi üzem is az említett példák nyo­mába lépne, hiszen a dolgozók látókörének, ismeretkörének bővülése, művelődése elsősorban a munkájukban gyümölcsö­zik. ­Dr. Nemes Andor TTIT városi felelős. A cipőgyári fiatalok... SOKAT HALLOTTAM MÁR ARRÓL, hogy a Bonyhádi Cipőgyárban az elmúlt évihez vi­szonyítva, mennyire megjavult nemcsak a ter­melés, hanem a tevmelt áruk minősége is. Ar­ról is hallottam, hogjr ebben nagy részük van a DISZ-fiataliaknak is, s hogy nem egynél 5-5 százalékkal is emelkedett a minőség. Ennj-ire közvetlenül azonban; mint most, még-ebben az évben nem találkoztam a fia­talokkal. Mindjárt be is mutatom őket: Mik­lós Kálmán és Szabó Lajos, mindketten a DISZ szervezet vezetőségi tagjai. Mondha­tom, ahol ilyen lelkes ifjúsági vezetők van­nak, ott a többiek sem lehetnek mások. Fel­tevésem be -is vált, mert amint beszélgetek velük, egymásután röpködnek ajkúkról a DISZ fiatalok nevei, mint Fehérvári Hildáé, Fenyvesi Margité, Végvári Andrásé, Böte Jú­liáé, Nagy Erzsébeté, s a többieké. MAR A VELÜK VALÓ TALÁLKOZÁS is igen maradandó élménnyel gazdagított. Elő­ször a járási DISZ küldött-értekezleten lát­tam meg őket. Akkor még ismeretlenek vol­tak előttem. Csak annjút láttam, hogy az értekezlet szünetében e két fiatal mosolygós, vidám arccal járja körül az asztalokat. Kar­jukon egy-egy köteg fonott bőrövet vettem észre, s. itt-ott egy-egy lányinál, fiúnál köny- nyítve terhükön barátságos kézszorítások, üd­vözlések történtek. i Fúrta az oldalamat a Kíváncsiság, hát én is nyomukba szegődtem, s miikor terhük el­fogyott, egy Sás beszélgetésre , félrehívtast». őket. Szíves örömest jöttek s egymás szavába vágva mondták el sikerük — mert határozot­tan sikerült volt az ifjak közt — körülmé­nyeit. JÓ MUNKÁJUKON KÍVÜL úgy készültek az .értekezletre, hogy itt az értekezleten a munkaidőn túl hulladékból készített övékké! megajándékozzák a parasztfiatalokat. Érdekes, hogy a Zománcgyér fiataljai is hasonlóképpen cselekedtek,, mert kis bögréket, tálkákat aján dékoztak ugyanekkor a fiatalok egyrészének. Bizonyára náluk is úgy történt az elhatá­rozás, mint a Cipőgyárban. Erről „ cipőgyári fiatalok így beszélnek. — Kovács Béla párt­titkár elvtárs adta a gondolatot — mondja Miklós Kálmán, — Mi pedig megfogadtuk ta­nácsát, — vág közije Szabó Lajos. Most már együttesen mondják, hogy reggel korábban mentek be, este későbben mentek haza. csak­hogy e kétségtelen örömet a fiataloknak meg­szerezhessék. TOVÁBBI TERVEIKRŐL is beszélnek. Ar­ról, hogy hasonló örömet kíván a DlSZ-szer- vezet szerezni a felszabadulási versenyben leg­jobban kitűnt DISZ-fiataloknak is. Búcsúzóul szerényen megjegyzik: szeretnénk mi is köz­tük. az ifjú sztahanovisták közt lenni. Hiszek nekik. Ahol ilyen áldozatkész ifjak vannak a többi jól dolgozók mellett, ott a si­ker a termelés területén továbbra sem marad el, de a szervezeti élet fellendülése sem. Sőt együtt halad mindkettő. """ L. nak, de a segítés mellett ál­Á feleslegesen „kidobóit1* pénz Nem helyes, hogy a Dunaföldvári Tanács ostornyél vas­tagságú jegenye csemetéket ültettetett a vásártérre, tarribes már az állatok 20 százalék kárt okoztak. Vásár alkalmával pedig a felhajtott jószágáMcmány mind egy szájig kétápossa, tönkreteszi. Érre pedig jelentős pénzösszegeket fordított a ta­nács. Nem gondoltaik a tanácsnál arra, hogy általában hazánk­ban az eperfák nagy része veszendőben van, ezt kellene pótol­ni? Az eperfa kétszeresen is hasznos, a selyemtenyésztés miatt és eperpálimkát is lehet főzni gyümölcséből. Tervszerűbben és ésszerűbben kellene az -ilyen dolgokét intézni. Ne acbjunk ki feleslegesen pénzt a közösség vagyonából. Ha már í-áfeítunk, ami igen fontos dolog, olyan fákat ültessünk, amelyek meg­állják a helyüket, ne oljnanokat, mint most. KJemeutísv Bála A dombóvári Rákóczi tsz tagjai segítik az egyéni gazdákat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents