Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-22 / 44. szám

2 N A P L ő 1955 FEBRUÁR 2* A francia saiío Faarc kormányalakítási kísérletéről Párizs (MTI): Edgar Faure, akinek Coty köztársasági elnök szombaton a képviselőcsopor­tok elnökeinek javaslatára kormányalakítási megbízást adott, hétfőn késő este vagy kedden ad végleges választ a köztársasági elnöknek. Faure egész vasárnap folytatta tár­gyalásait. A parlamenti megfigyelőket egyáltalában nem lepte meg Edgár Faure jelölése, mert azt egyesek már a válság első nap­ja óta várták. Faure — mint ismeretes — a nagyiparosok bizalmi embere, s ezek min­dent megtettek, hogy a képvi­selőket meggyőzzék a Faure- kombináció előnyeiről. A kiszemelt miniszterelnök Mendes-France kormányát sze­retné nagy vonalaiban feltá­masztani, de az MRP bevoná­sával. Ezzel összefüggésben mutatkoztak az első nehézsé­gei, mert az MRP egyelőre csak abban az esetben hajlan­dó résztvenni a kormányban, ha a szocialisták is bekapcso­lódnak. Az MRP ugyanis a szocialisták nélkül nem akarja vállalni a felelősséget az esetleg népszerűtlen pénzügyi intézkedésekért. A jobboldali sajtó kedvezően fogadja Faure kísérletét, és ki­emeli, hogy esélyei komolyak. Ilyen értelemben ír a ■többi között a Figaro és az Aurore. A 1‘Humainité „Más külpoliti­kát” című vezércikkében írja: — A burzsoáziában uralko­dó ellentmondások segítségével az országnak a kormány kül­politikájával való szembehe- lyezkedése megbuktatta Pineau kísérletét. Mi lesz most? — teszi fel a kérdést a lap. — Nem ismételhetjük eléggé, hogy Franciaországnak nem le­het szilárd kormánya, csakis olyan mértékben, amilyenben ez a kormány a nép által he­lyeselt politikát folytat, csakis olyan mértékben, amilyenben az a kormány a népre tá­maszkodik. Ezt pedig nem le­het másként elérni, mint a né­met felfegyverzés elvetésével, mert annak megvalósítása meg gyorsítaná a fegyverkezés üte­mét és súlyosbítaná a nyo­mort; nem lehet másként el­érni, mint más külpolitika folytatásával, nem olyannal, amilyet az egymást követő kor mányok 1947 óta folytatnak. A nép ezt az új és francia poli­tikát harcolja majd ki cselekvő egységgel, a munkásosztály kö­rül tömörülő ama kommunista és szocialista egységfront sike­reire támaszkodva, amelyet szüntelenül erősíteni és széle­síteni kell. Churchill úr furcsa feledékenysége G. Ratiani cikke a Pravda lián Moszkva (TASZSZ): G. Ra- tiani, a Pravda vasárnapi szá­mában „Churchill úr furcsa fe­ledékenysége“ címmel a követ­kezőket írta: Mint íttcL” j tölbfo ittint. száz ángoi munkáspárti J képviselő aláírásával határo­zati javaslatot terjesztettek az alsóház elé. A javaslat a kö­vetkezőképpen hangzik: „Az alsóház rendkívül sajnálja, hogy a kormány nem hajlan­dó megvitatni a szovjet kor­mánnyal együtt Németország jövőjének kérdését, még mi- e'őtt valamennyi ország ratifi­kálná a párizsi egyezménye­ket. Az alsóház ennélfogva úgy vélekedik, hogy a tárgya­lások elutasítása azt jelenti, a kormány nem képes felbecsül­ni a nemzetközi helyzet vál­ságának komolyságát.“ Ez a tény rendkívül jellem­ző azokra a változásokra, ame­lyek az utóbbi időben mentek végbe az angol parlamenti kö­rök hangulatában. A munkás­párti képviselők jelentős ré­sze mind makacsabbul köve­teli, hogy még a párizsi egyez menyek ratifikálási folyama­tának befejezése előtt tárgyal­janak a Szovjetunióval és el­ítéli az angol kormánynak a német kérdéssel kapcsolatos külpolitikai irányvonalát. Még jellemzőbb az a párbe­széd, amely Lewis és Hender- son munkáspárti képviselők és Churchill miniszterelnök kö­zött folyt le. Lewis és Hen- devson azt kérdezte Churchill- től, hogyan mondhatja kívá­natosnak a négyhatalmi tár­gyalásokat a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása után, ha a párizsi egyezmények ratifiká­lása értelmetlenné teszi a tár­gyalásokat, amit a szovjet kor­mány több ízben egészen vilá­gosan kijelentett. Az angol miniszterelnök erre a kérdésre olyan választ adott, amely igen jellemző azokra a módszerekre, amelyek segítsé­gével ma félre próbálják ve­zetni az angol közvéleményt: ..Olvastam Molotovnak a Szov­jetunió Legfelső Tanácsában február 8-án tartott beszámo­lóját, amelyre azt hiszem, önök is gondolnak. Olvastam továb­bá a szovjet kormány többi, nemrégiben elhangzott nyilat­kozatait is. Ennek ellenére egjdikükben sem találok (!) semmi olyan különös (!?) ki­jelentést, amire önök hivat­koznak.“ Pénz reffo pisi a Kínai Népköztársaságban Peking (Uj Kína) A Kínai Népköztársaság államtanácsá­nak február 17-én tartott ötö­dik teljes ülésén rendeletet hagytak jóvá új bankjegyek kibocsátásáról és a jelenlegi bankjegyek bevonásáról. A rendeletet február 21-én hoz­ták nyilvánosságra. Az új pénzegység március 1-én lép a jelenleg forgalom­ban lévő helyébe. A mostani bankjegyeket a kínai népi bank március 1 és április 30-a között váltja be, 1:10.000 arányban. Az összes árakat az új jüan hivatalos árfolyama alapján fogják megállapítani, vagyis tízezer régi jüan helyett lesz egy'új. A külföldi valuták árfolya­mát ugyanilyen arányban szá­mítják át az új jüanra. Megkezdődött a jelentkezés az egyetemek, főiskolák levelező tagozataira Az egyetemeit, főiskoláik le­velező (esti) tagozataira az 1955—-56. tanévi felvételekre — megkezdődött a jelentkezés. Felvételüket kérhetik azok az éiettségivel (szakérettségivel), vagy annak megfelelő közép­Egy délkoreai repülő- százados családjával át­repült a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságba Phenjan (TASZSZ): Amint a phenjani rádió jelenti, Kim Szén Giu repülőszázados, a délkoreai 25. hadosztály repü- lőcsopontjának parancsnoka február 17-én a délkoreai Pho- csen repülőterérőil felszállva fe ieségével és fiával együtt át­repült a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság területére. iskolai végzettséggel rendelke­ző dolgozók, akik 22. életévü­ket betöltötték, de a 40 éves életkort még nem lépték túl: a választott egyetemi szaknak megfelelő munkakörben leg­kevesebb kétévi gyakorlattal rendelkeznek. A szükséges jelentkezési lap és a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalóikat, valamint a fel­vételi vizsgatárgyak tananya­gát ismertető „tájékoztató“ az üzemek, hivatalok felügyeletét ellátó központi szerveknél sze­rezhető be. Ezzel kapcsolat­ban a vállalatok (hivatalok, stb.) saját főhatóságuktól rész­letes tájékoztatást kapnak. Az egyetemek csak a hozzájuk április 3-ig beérkező jelentke­zési iratokat fogadhatják el. A jelentkezők április 15— május 10 közötti időben tesz­nek felvételi vizsgát. Az angol miniszterelnök fur­csa feledékenysége arra kény­szerít bennünket, hogy újra meg újra emlékezetébe idéz­zünk néhány szovjet részrői elhangzott világos és minden­ki számára hozzáférhető kije­lentést a szóbanforgó kérdés­sel kapcsolatban. A német kérdésről január 15-én tett szovjet kormány- nyilatkozat hangsúlyozta, hog a négyhatalmi tárgyalások „ér­telmüket veszt k es lehetetlen­né válnak, ha ratifikálják a párizsi egyezményeket.“ V. M. Molotovnak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsában február 8-án elhangzott be­számolója «eket tartalmazza: ..Mindazoknak a kijelentések­nek, amelyek szerint a párizsi egyezményeik ratifikálása nem akadályozza a német egység helyreállítását szolgáló gyü­mölcsöző tárgyalásokat — egy a céljuk: lieresztülerőszakolni a parlamentekben a párizsi egyezményeket, felhasználva erre a társadalmi körök félre­vezetésének és becsapásának minden eszközét.“ Itt minden teljesen világos és nem szorul kommentárra. Az angol közvélemény nyilván méltóképpen, tudja értékelni azokat a módszereket, amelyek hez manapság a párizsi egyez­mények szószólói folyamod­nak — írj., befejezésül R-atiani. Munkaverseny a ,,Zsaporozssztalj“-gyárban A Szovjetunió fémmunkásai folytatják a gépek jobb ki­használásáért indított munkaversenyüket. A numkaverseny győzteseinek megtisztelő címeket adományoznak, magas jutal­makban részesülnek. A „Zaporozssztalj“-gyár finomlemez mű­helye a „Szovjetunió legkiválóbb hengerlő műhelye“ címet kapta. A műhely dolgozói határidő előtt teljesítik havi tervei­ket és már néhányezer tonna fémet munkáltak meg terven felül. A képen: Fémhengerlés a „3aporozssztalj“-gyár finom­lemez műhelyében. A NE ll.tg / LjVf [ZETKÖZI ESEAóENVERtlQL^ , Uj amerikai „csoda“ A VDI, a Düsseldorfban, Nyugat-Németorszagban meg­jelenő mérnöklap új amerikai találmányról ad hírt, amelyet már az TJSA-ban széleskörben alkalmaznak. Miről van szó? Egy miniatűr távolbalátó fel­vevő készülékről, amit — mint a lap írja — el lehet helyezni egy műtét közelében s így a leadónál többszáz orvostan­hallgató figyelheti az operáció pontos lefolyását. Az embernek kedve volna meghatódni, ha — ha nem folytatódnék- a közlemény. De folytatódik és kiderül, hogy más sokkal kevésbé emberba­ráti célokra is felhasználják a készüléket. Sőt nemcsak is, hanem elsősorban. így például elhelyezik egy nagyüzem több pontján s egy irodából megfi­gyelhetik, vajon eléggé kihasz­nálják-e a munkás erejét. Mindez azonban nem elég a szög a végén bújik ki a zsák­ból. Kibújik, de alaposln. Mert — mint a közleményből kitűnik — a kis távolbalátó készüléket a város forgalma­sabb pontjain állítják fel, s a központi rendőrség épületében a leadónál ülő hivatalnokok ellenőrizhetik az es vményeket. Ha a itaív olvasó aj ti képzelné mindez arra jó csu-pín, hogy a rendőrség pontosan ,rekonstru­álhassa az esetleges balesetek lefolyását, akkor téved. Nem. A találmány hasznai íatóságá- nák a lap szerint dö^tő bizo­nyítéka az, hogy a közvetlen megfigyelés kitűnő atzköz — idézem a lapot — „a 'munkás­ság zavargásának és tömegtün­tetéseinek közvetlen megelőzé­sére és elfojtására”, tat azon­nali aktív fellépésre. íme, egy új kitűnő talál­mány és lám, mire hasunálják fel a? tőke zsoldosai. De tmyhén szólva tévednek Mc Can'.hy és hű követői. A sztrájkok\ fel­vonulások azt bizonyítják, az egyszerű amerikai dolgozók gondolati és cselekvési sza­badságát nem lehet holmi „va- rázsszemekkel“ megkötni. Csak annyit érnek el viele, egyre gyorsabban közeledik', az az idő, amikor az amerikai nép is maga dönti el, mire használja fel a technika leg­újabb vívmányait. SIPOS TAMA'S Külföldi hírek BERLIN Conant amerikai főbiztos, többhetes washingtoni tartóz­kodása után visszatért Nyugat Németországba. Conant a düs­seldorfi repülőtéren laptudó­sítók előtt kijelentette: Az amerikai kormány bizik Adenauer „ügyességében” és ezért biztosra veszi, hogy a bonni parlament ratifikálni fogja a párizsi szerződéseket. NEWYORK Mint az United Press hír- ügynökség tudósítója jelenti, perui hadihajók négy amerikai halászhálót tartóztattak fel, mert azok halászat közben be­hatoltak a perui vizekre. Ez már nem az első eset, hogy amerikai hajók megsér­tik Peru felségvizeit. LONDON A vasárnapi angol lapok washingtoni tudósítói szerint az Egyesült Államok kormá­nya elhatározta, támogatja a kuomintangistákat abban, hogy megtartsák hatalmukat Kimoj és Macu sziget fölött. Az angol sajtó növekvő aggodalmát fe­jezi ki ennek az amerikai po­litikának esetleges következ­ményei miatt. Brendon, a Sunday Times washingtoni tudósítója a töb­bi között ezeket írja: „Az an­gol kormány a múlt héten hi­vatalosan megmagyarázta az Egyesült Államok kormányá­nak, hogy nem támogathatja \ Amerikát abban az esetiben, ha az résztvesz a kínai part­menti szigeteknél kifejtett mű­veletekben, mert Anglia köz­véleménye nem támogatná az ilyenfajta cselekményeket.” ÚJDELHI Az ázsiai országok értekezie. te nemzetközi előkészítő bízott ságának titkársága február 22- én Uj-Delhiben összeül, hogy megtegye a szükséges előké­születeket. MTI > Az AP hírügynökség ismer­teti Harold Wilson volt mun­káspárti kereskedelemügyi mi­niszter vasárnapi beszédét. A volt munkáspárti minisz­ter a többi között kijelentette: „A világ egy baklövés követ­keztében nagyon könnyén bek zúdulhat egy hidrogén,bomba­háború összes borzalmaiba.” A távolkeleti helyzetről szól­va Wilson hangoztatta, hogy „a háború veszélye a Távol- Keleten nem kínai, hanem amerikai agresszióból fakad”.. Harold Wilson befejezésül a következőket mondotta: „Most már egészen világos, hogy a béke addig nem lesz biztosít­ható, amíg Csang Kaj-seket és vezető társait el nem szállít­ják Szent Ilona szigetére és az amerikai 7. hajóhadat meg nem bízzák azzal, hogy ott őrizze őt.” A francia gyarmatbiroda- lom, az úgynevezett .Union Franchise” egyik leg­értékesebb területe az észak­afrikai parton fekvő Marokkó és Tunisz közé beékelt Algir. ALGÍR Fekvése gyarmatpolitikái, világkereskedelmi és stratégiai szempontból, felettébb előnyös. Marseille-lől alig fiCO km vá­lasztja «1. Fővárosa: Algir, félúton fekszik Gibraltár és Szicília között. Az ezer km hosszú partvidék nemcsak vi­lágkereskedelmi szempontból előnyös, stratégiailag is fontos, mert már meglévő és még nagyszámú létesíthető hadiki­kötők és légitámaszpontok se­gítségével Gibraltártól Szicí­liáig, sőt: a Nilusdeltáig,- a Szuez-csatöma bejáratáig kéz­ben lehet tartani a Földközi tengert és légi úton nyomást lehet gyakorolni az Ibériai, az Appenin félszigetre és a közbe eső szigetékre. Ellenőrizni, sőt: megbénítani is lehet a tengeri forgalmat a? Indiai és az At­lanti-óceán között, ami főleg a Brit Birodalmat érinti közelről. arabokkal szemben. Rajtuk kí­vül még mórok, Spanyolor­szágból kivándorolt zsidók, to­vábbá bevándorolt európaiak: franciák, olaszok és spanyolok lakják e hatalmas területet. Algir terület 2.2 millió km2. Lakosság« aránylag gyér: csu­pán 8.7 millió. Oka ennek fő­leg az Aláirt kettő, sőt három részre tagoló Atlasz-hegylánc, a kettő Hízott elterülő csupán berber törzsek lakta fennsík­kal. Algir földművelő lakossága mohamedán jogot követő ré­szében (a francia jog ezt „nem franciásított földek” néven is­meri) különös tulajdon viszo­nyokra bukkanunk. A birtok itt túlnyomórészt társastulaj­don, a lakosság e része társas­gazdálkodást folytat. A kollek­tív tulajdon lehet törzstulaj­don, vagy családi tulajdon, vé­gül hadviselő törzseknek juta­lomként nyújtott állami bérlet megszűnése esetén magántu­lajdon. A földművelő bennszü­löttek sorsa sanyarú. Egy mil­lió földműves családból csak 150 ezernek van a létminimu­mot biztosító földje. 150 ezer család idegen földet bérel, 100 ezer család mezőgazdasági cse­léd, a többi hatszázezernek nincs Jcereseti forrása. Kényte­len kivándorolni és Franciaor­szágba vagy máshová idény­munkásnak elszegődni. melésének. Borgazdasága, me­lyet a francia gyarmatosítók a kiszárított mocsarak helyén honosítottak meg a francia bo­rászatot súlyosan megkárosító filoxéra-járvány után, vetélke­dik az anyaország híres, ősi borfajtáival. Az algiri bányákban, melye­ket részben már a rómaiak idején tártak fel, vasércet, vaspyritet, zinket termelnek. A súlypont a tömegesen előfor­duló báriumszulfát és főleg foszfát termelésén van. Algir kereskedelme, melyet 4478 km-es vasúthálózat és modern tengeri kikötők szolgálnak, a Francia Unió or­szágai, továbbá Nagy-Britannia és az USA piacait látja el áru­val. Az algiri kérdés évtizedek óta foglalkoztatja az imperia­lista hatalmakat, s mint isme­retes Mendes-France bukásá­ban is jelentős szerepet ját­szott. Ahhoz, hogy horderejét kellően felmérhessék, rövid pillantást kell vetnünk Algir múltjába. A lakosság túlnyomó része kb. 7 millió — bennszülött. A földművelő berber törzsek többségben vannak a nomád A lgir fontos helyet tölt be a Francia-Unió terme­lésében. Mezőgazdasági ter­mékei főleg búza, oliva, füge, datolyatermése kapásnövényei fontos tétele az Unió összter­A ma Algir néven ismeretes terület i. e. a XII. századtól a föníciaiak, majd a karthágóiak fennhatósága alatt állott. Ké­sőbb a római birodalom két gazdag tartományára: Numi­diára és Mauretániára oszlott. A vándorlók, majd az arabok véget vetettek e területek jó­létének és halálos csapást mér­tek az ott virágzó római kul­túrára. Az Almoravidák és az Almohad berber dinasztiák alatt a jólét és kultúra újból felvirágzott. Az országba be­tört spanyolokat török janicsárok segítségével űz­ték ki. A 17—19 században spanyolok, hollandok, angolok és franciák felváltva kísérle­teztek e területek meghódítá­sával. Eredménytelenül. A franciák 1827—1830-ig ostro­molták Algir városát és csak három éves kemény ostrom után tudták bevenni. Algírból tovább szervezték hódító had­járatukat, pénzt, hadianyagot és embert nem kímélve. Had­műveleteik megszakításokkal 1902-ig tartottak. Az utolsó szakaszban Nyugat-Szaharába is behatoltak és a déli terüle­tek berber törzseinek ellenál­lását is megtörték. Algir ezzel francia gyarmattá vált. A franciák gyarmatosítási műveletei iem folytak le si­mán. A számos felkelésre, a fejlett forradalmi hagyomány­ra visszapillantó lakosság he­ves ellenállást fejtett ki és a francia túlerőnek minden ere­jét meg kellett feszítenie, hogy győzzön, Az Algiri Kommunista Párt 1924-ben alakult meg, mint a Francia Kommunista Párt szekciója. Tíz évvel később teljesen önállóvá vált és a füg­getlenséget, a gyarmati elnyo­más megszüntetéséért való har cot iktatta programjába. Az Algiri Kommunista Párt szer­vezte meg 1940-ben a német megszállás idején és a Vichy-i kormány szándékait keresztez­ve a szabadság és ellenállási mozgalmat. \ második világháború be- ■‘*p fejeztével az USA impe­rialistái rávetették magukat Algirra. A francia nagybankok közvetítésével mindenüvé be­hatolt az amerikai tőke. Algir is az USA politikai, gazdasági és katonai ellenőrzése alá ke­rült. Frankok milliárdjait fek­tették bele hadianyagot gyár­tó üzemekbe, a vasúti hálózat stratégiai célokat szolgáló át­építésébe és kibővítésébe, több mint negyven légi kikötő lé­tesítésébe stb. A francia kato­nai hatóság még a titkos kato­nai iratokat is kiszolgáltatta az amerikaiaknak. De-Gaulle neo­fasiszta pártja, a katolikus MRP, a jobboldali szociálde­mokraták, továbbá a politikai párt szerepét betöltő Francia- Muzulmán Szövetség, az arab burzsoa-feudális körök szerve támogatják ezt a néprontó po* ( litikát. Dr. Wimmer Imre^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents