Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

IMS FEBRUAR 1 N Ä P E ó * A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának világvisszhangja BRÜSSZEL A belga lapok ismertetik Molotovnak a nemzetközi hely­zetről, valamint a szovjet kor­mány külpolitikájáról mondott beszámolóját. A Le Drapeau Rouge Molo- tov beszámolójáról szóló kom­mentárjában a következőket írja: „A Szovjetunió vezetői ismételtein kifejezésre juttit- ták: a szovjet nép a nemzetek kapcsolatainak javulását kí­vánja, hogy még maradéktala- nabbul fordíthassa ereiét an­nak a világnak az építésére, amelyben az élet évről-évre egyre szebb lesz." MONTEVIDEO Az uruguayi lapok kiemel­kedő helyen ismertetik Molo- tovnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa második ülésszakán elmondott beszédét. A Justi- cia című lap a beszédnek azt a részét emeli ki, hogy a Szov­jetunió a nemzetközi feszült­ség csökkentéséért száll síkra. Az uruguayi rádió nagy figyel­met fordít Molotov 'beszédére és rámutat, milyen nagy jelen tőségüek a beszédben foglalt tételek. BERLIN Minden nyugatnémet lap nagy figyelemmel kísérte a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak ülésszakát. A Welt cimű lap kiemeli V. M. Molotovnak azt a kije­lentését, amely szerint a pári­zsi egyezmények ratifikálása esetén egyesített katonai pa­rancsnokságot létesítenek, va­lamint az atomenergia felhasz­nálásával kapcsolatos szovjet politikára vonatkozó kijelenté» seit és azt a megállapítását, hogy a hidrogőnfegyver trvár- tásában a Szovjetunió fölény­ben van az Egyesült Államok­kal szemben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap sajnálatát Rövid külföldi liirck fejezi ki afelett, hogy a nyu­gati hatalmak nem éltek azok­kal a mindezide g meglévő le­hetőségekkel, hogy (kölcsönös megértésre jussanak a Szov­jetunióval a német kérdésben. OSLO A norvég lapok kivonatosan közölték a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának deklarációját és azit a részletét emelték ki, amely szerint közvetlen kapcso latok megteremtése a parla­mentek között, parlamenti kül­döttségek kölcsönös elküldése, egyes országok parlamenti küldöttségeinek más országok parlamentjeiben való felszóla­lása összhangban áll a népek­nek a baráti viszony falleszté- sére és az együttműködésre irányuló törekvéseiveL PÁRIZS Az AFP hírügynökség Mau­rice Berguin aláírással meg­jegyzéseket közöl V. M. Molo­tov külpolitikai beszámolójá­nak arról a részéről, amely az atomerő meghódítása terén el­ért szovjet sikerekről szóL A Liberation vezércikkben foglalkozott a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa ülésszakának eredményeivcL LONDON A londoni laipok a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülésszakáról szóló közlemé­nyeikben tág teret szentelnek V. M. Molotov külpolitikai be­számolójának. Nagy figyelemmel foglalko­zik az angol sajtó N. A. Bul- ganyinnak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának ülésszakán mondott beszédével is. A Ti­mes bőséges kivonatokban közli a beszédet és címében azt emeli' ki, hogy a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke a szovjet nehézipar fejlesztésé­nek szükségességét hangsúlyoz ta. A francia sa’tó Pflimlin ki elölt miniszterelnök kormányalakítási kísérletéről Párizs (MTI) Pflimlin kije­lölt miniszterelnök pénteken este közölte Coty francia köz- társasági elnökkel, hogy elfo­gadja a kormányalakítási meg bízást. Kormányát hétfőn vagy kedden szándékozik bemutat­ni a nemzetgyűlésben. A szombat reggeli jobbol­dali sajtó egy része sikert jó­sol a kijelölt miniszterelnök­nek. — Jó úton van, — írja az Aurore. — A légkör kedvező. — Vé­li a Párisién Liberé. A Combat megállapítja: — Pflimlin helyzete jó és ha szerencséje van, kétszáz- kilencven szavazatot is kaphat a nemzetgyűlésben. A lap szerint valószínűleg nehézségei lesznek a párizsi szerződések becikkelyezésével, mert ha az MRP, amely eddig nem állt a szerződések mellett, most mellettük foglalna is állást, lehetséges, hogy a szo­cialisták elfordulnak tőle. A szocialisták és a gaulleisták is csak azzal a kikötéssel fo­gadták el a párizsi szerződé­seket, hogy a kormány álta­lános politikája kedvez majd a Kelet-Nyugat közötti tár­gyalásoknak. Az Humanité megállapítja: — Nem Pflimlinekkel lehet kijutni a válságból. Ö is, akár­csak elődei, most egyre na­gyobb nehézségekkel találja magát szemben, amikor arról van szó, hogy többséget sze­rezzen és kormányt, alakítson. A legmegrögzöttebb politiku­sok is tudják, hogy az ország megveti és elítéli mesterke­déseiket. Ezért haboznak az­után, s ez az oka a sok huza­vonának. — Jellemző, hogy a szocia­lista vezetők nem merészel­tek szembeszállni azzal a ha­raggal, amely a pártharcosokat fogta volna el, ha a vezetőség támogatta volna e kijelölt mi­niszterelnököt, aki nemcsak a német felfegyverzés híve, ha­nem erősen képviseli a kleri­kális reakciót is. A sertés, marha, foorjta és juh forgalmának és levágásának újabb szabályozása A minisztertanács foglalko­zott a lakosság hús- és zsírel­látásával. Megállapította, hogy az 1954. évi jó kukorica termés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertésbe- gyüjtési tervünket nem teljesí­tettük. Az elmaradás oka ré­szint a járlatlevelek átírásá­ban és a vágási engedélyek ki­adásában fellépő hivatali laza­ság, részint a hússpekuláció, a kupecek tevékenysége, s a he­lyi hatóságok ezzel szemben tanúsított elnézése volt. A he­lyi hatóságok többhelyütt in­dokolatlanul nem követelték meg az állampolgári fegyelem betartását. Beadásban hátra­lékos termelőknek vágási enge délyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a já­ratlevelek ellenőrzése hiányá­ban — jogtalanul sertést vásá­roljanak. A spekuláció a ma- gánhúsiparosok között is fel­ütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan hűsiparosokat, akik sok esetben 10—20 kupec felhajtó útján felvásárolt állatokkal nyerészkedtek s ezáltal vissza­éltek iparegedélyükkel. A minisztertanács határoza­ta alapján a begyűjtési minisz tér a lakosság folyamatos hús­ellátásának biztosítása, a spe­kuláció visszaszorítása, a laza­ságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágást és az állatforgalmat. A rendelet szerint azok a termelők (egyénileg gazdálko­dók és termelőszövetkezeti ta­gok), akik előírt sertésbeadási köbelezel?.ségüJcnek eleget tet­tek, korlátlanul kaphatnak ser­tésvágási engedélyt. Saját hiz­lalásé sertéseiket feldolgozott állapotban füstölt áruként ér­tékesíthetik. Hasított sértést, nyers sertéshúst és zsírszalon­nát azonban a spekuláció meg fékezése és egészségügyi okok miatt nem árusíthatnak.. A termelőszövetkezetek saját hiz­lalásé sertéseiket beadási kö­telezettségük teljesítése* után hasított és nyershús formáié­ban továbbra is árusíthatják. Élősertést minden olyan ter­melő forgalombahozhat, aki sertésbeadási kötelezettségének eleget tett Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése előtt, abban az esetben, ha hátra­lékuk nincs és a három hóna­pon belül esedékes sertésbe­adási kötelezettségüknek ha­táridőre való teljesítésére meg felelő súlyú sertést hízóba ál­lítatták háztartásonként levág­hatnak egy db sertést. Beadás­ra nem kötelezett személyek részére öt családtagig egy, ezen felül két sertésre adható vágá­si engedély. Ez a korlátozás nem vonatkozik a saját hizla­lást folytató, beadásra nem kötelezett személyekre. Tenyésztés és továbbtartás céljára sertést, marhát, borjút mindenki korlátozás nélkül vá­sárolhat. Az állami kereskede­lem érdekeinek védelme szük­ségessé teszi, hogy továbbel- adás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állat­forgalmi vállalatok vásárolhas­sanak. Állami vállalatok, üze­mek és intézmények hatvan kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vá súrolhatnak. A vidéki húsellátás megjaví­tása érdekében közfogyasztásra a földművesszövetkezetek és magánhúsiparosok sertésvásár­lási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak 'hízottsertést. A magánhúsiparosok vásárlásai­kat azonban kizárólag szemé­lyesen, megbízottak nélkül vé­gezhetik. A rendelet intézkedik a sza­badpiacon történő eladás sza­bályozásáról is. A rendelet ér­telmében sertést, vagy szarvas- marhát csak az az állattartó adhat el, aki járlatlevéllel iga­zolja, hogy az eladni kívánt sertés legalább hatvan nap óta, szarvasmarha legalább 90 nap óta a tulajdonában van. Sertésbeadásban hátralékos egyénileg gazdálkodó termelő- hatvan kg-on felüli súlyú ser­tést, vágómarhabeadásban hát­ralékos termelő pedig szarvas- marhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat. Az a termelő, akinek sertés­beadási hátraléka nincs, de beadási kötelezettsége három hónapon belül esedékes, ser­tést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha bead isi kötelezettségének határidőre való teljesítésének érdekében megfelelő súlyú sertést hízó- baállított. A begyűjtési miniszter ren­deleté a továbbiakban a zsír­beadást, a sertés kényszervá­gást, a selejt marha, borjú és juh vágásokat, valamint a vá; gási engedélyek és utalványok kiadását szabályozza. A rende­let lehetővé teszi, hogy a he­lyi hatóságok a lazaságokat fel­számolva elejét vegyék a spe­kulációnak, rendet teremtse­nek a szabadpiacon, megvédjek a termelők jogait. Mozgalom Japánban a Szovjetunióval és a Kínával való diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért Sángháj (TASZSZ): A japán rádió jelentése szerint február 11-én Tokióban kibővített ülést tartott a Szovjetunióhoz és a Kínai Népköztársasághoz fű­ződő diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért küzdő orszá­gos tanács vezetősége. A kibővített ülés elhatározta, követeli, hogy Hatojama mi­niszterelnök és Sígemicu kül­ügyminiszter minden erejével igyekezzék rendezni a diplo­ÍS EMZETKŰZI SZEMLE Párizs (MTI) Franciaország különböző tájairól a bérharc kiéleződéséről beszámoló hírek érkeznek. A sztrájkokkal kapcsolatban a Humanité vezércikkében meaállapítja: lehetséges, hogy külön-külön az egyes sztráj­koknak nincs szorosan vett kapcsolatuk a kormányválság­gal, mégis ezek a sztrájkok — akárcsak az egész kormány válság — rámutatnak a bur­zsoázia és a munkásosztály között lévő éles ellentétre — A burzsoázia háborús nyomorpolitikáját akarja foly­tatni, a munkásosztály viszont változást s jobb életet köi'etel. Ezek a sztrájkok megmutatják a győzelem útját mind a bér­követelő mozgalom, mind az új politikát követelő szélesebb harc szempontjából. Ez az út pedig az egységakció, amely minden győzelem alapfeltéte­le. London. (MTI) A londoni rádió jelenti: Nehru indiai miniszterelnök pénteken délután ellátogatott a brit külügyminisztérium épületébe, ahol hosszasan tár­gyalt Eden külügyminiszter­rel. A londoni rádió megjegyzi hogy Eden, Nehruval történt megbeszélése után az Egyesült Államok nagykövetét fogadta. (MTI) A Newswék című newyorki hetilap beszámol ar­ról, hogy Eisenhower elnök és az amerikai kormány a leve­lek tömegét' kapja — amelyek határozottan ellenzik az Eisen hower emlékezetes üzenetében foglalt agresszív terveket és az Egyesült Államok tajvani po­litikáját. Párizs. (MTI) A február Iá­tól 20-ig tartó német felfegy­verzés elleni francia akcióhét megnyitásaként a francia béke tanács felhívást adott ki. — Franciaországnak olyan kormány kell, — emeli ki a felhívás, — amely kezdemé­nyezéshez folyam odhatik or­szágunk biztonsága és a béke érdekében. A francia béketanács felhí­vása a francia közvélemény­hez fordult s felszólítja, hogy nagy erővel juttassa kifeje­zésre ilyen kormány megala­kításának szükségességét a most következő német felfegv- verzés elleni francia akcióhét során, február 14. és 20. kö­zött Február 3-tól 9-ig a világ közvéleményének figyelme Moszkva felé fordult. Ezek­ben a napokban tartotta ülés­szakát a Kreml-palotában a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. A tárgysorozatban tekintélyes helyet foglalt el a szovjet kor­mány által folytatott külpoliti­ka megvitatása, s érthető, hogy már ez a tény is hatalmas ér­deklődést keltett az egész föld­kerekségen. A világpolitika kérdése ma: a háború és a bé­ke kérdése. A józan emberek százmilliói világosan látják, hogy a béke táborának súlyá­tól függ a világbéke fenntar­tása, a nemzetközi feszültség enyhítése. Ezért tekintettek rendkívüli figyelemmel arra, miről tanácskoznak a béketá- boi bástyájának, a Szovjet­országnak legjobbjai. • A józan emberek körében mindenütt nagy visszatetszést keltettek azok az — enyhén szólva — hangoskodó beszé­dek, amelyek az utóbbi hóna­pok során hangzottak el egyes nyugati politikusok és hadve­zérek részéről. E szónokiatok az „erőpolitikára“ és az atom­fegyverrel való fenyegetőzésre épültek, s mint Molotov elvtárs a Legfelső Tanács 8-i ülésén megállapította, azt célozták, „hogy ,az erő helyzetén4 ala­puló politika segítségével, — vagyis a nyomás és a fenye­getőzések segítségével igyekez­zenek zavarba hozni valakit.“ A fenyegetőzéseket természete­sen a mi címünkre, a bóketá- bor címére intézték, ezért méltó választ kellett adni az ágálóknak. V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere előbb említett nagy horderejű, a vi­lághelyzetet mély rész'élesség­gel elemző beszédében méltó­képpen megfelelt azoknak akik 1 a tőkés tábor „erőfölényéről“ 'szavalnak. A tények alapján 'tette fel a kérdést: „Vajon le- 'het-e tagadni, hogy a háború előtti időkhöz képest komolyan meggyengültek a kapitalizmus a tőkés országok állásai? Nem, nem lehet. Hasonlóképpen vi­lágos az Is, hogy ezek a vál­tozások a szocializmus javára, a demokratikus és szocialista erők javára mentek végbe.“ A háború nagydobosai sze­retnék mindezt figyelmen kí­vül hagyni, s hol demagóg, hol nyílt módszerekkel próbálnak gáncsot vetni mindenfajta bé­kés kezdeményezésnek. Erre hívta fel a figyelmet Molotov elvtárs, amikor félreérthetet­lenül leszögezte: „ ... a mos­tani körülmények között a nem zetkozi feszültség enyhítését szolgáló lépések a legagresszí- vabb körök mindenféle ellen­állásába ütköznek. E körök­nek nem a feszültség csökken­tése az érdekük, hanem annak növekedése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi feszültség csökkentését csak a legagresz- szíva'ob erők elleni harccal le­het elérni, következésképpen ennek a harcnak nemhogy nem szabad gyengülnie, hanem azt még nagyobb kitartással, még több hozzáértéssel, még követ­kezetesebben kell folytatni.* Az agresszorrai szembeni határozott fellépésnek ma sok­kal szélesebb báz'sa van, m'nt bármikor eddig. Hiszen a har­cias szónoklatok szerzői fellé­pésükkel nem híveik, hanem ellenségeik számát növelik. Molotov elvtárs a béke erői­nek nagyságát jellemezve vi­lágos analízisét adja ennek, amikor rámutat: ,.a Szovjet­unió külpolitikájának béke­szerető irányzata mind Hatal­masabb támogatásra talál a demokratikus tábor és vala­mennyi ország lakosságának demokratikus rétegei között.. Emellett vannak olyan orszá­gok, amelyek gazdaságilag fő­ként a kapitalista rendszerre! vannak kapcsolatban, viszont a nemzetközi kapcsolatok kér­déseiben gondjuk a béke fenn­tartása és a nemzetközi fe­szültség enyhítése. Az ilyen törekvések erősítésének fon­tosságát egyáltalán nem sza- bau lebecsülni.“ a háborús próbálkozások el­leni fclíépés főfeladata termé­szetesen a béketábor országai­ra hárul. Ezt világosan tisztáz­ta a múlt esztendő végén tar­tott moszkvai értekezlet, s er­re hívja fel ismét a figyel­met V. M. Molotov referátu­ma: ,A Szovjetunió és ugyan­úgy a többi bákeszerető ál­lam is, amely n'en a párizs* egyezmények iránj ulnak a" Európában kialakuló új hely­zet láttára nem fog t-arh&íett kézzel ülni. Ezeknek az álla­moknak biztonságuk további megszilárdítására és az euró­pai béke biztosítása érdeké­ben megfelelő intézkedéseket kell majd tenniük “ Am a béke ellenségeivel szemben tanúsított határozott fellépés nem jeienti azt, hegy a Szovjetunió bekepolitikájá- ban akár egy jottányi változás is történt volna. Sőt, éppen ellenkezőleg, az „erőpolitika* híveivel szemben való ke­mény kiállás a békefenntar­tására irányul. A világ nyu­galmát, az egyes országok za­vartalan fejlődését nem lehet pacifista „önfeláldozással“ biz­tosítani. A jövőben követen­dő politikát illetően nem ha­gyott kétséget Molotov elvtárs, amikor beszédében kimondotta a szovjet kormány álláspont­ját. „...a szovjet külpolitika a beke fenntartására és meg­szilárdítására irányul. Ennek megfelelően olyan intézkedé­sek megtételére, más országok­kal folytatandó olyan tárgyalá­sokra, olyan megállapodásokr2 törekszünk, amelyek megfelel­máciai viszonyt a Szovjetunió­val A kibővített ülés ezenkívül elhatározta, hogy baráti misz- sziót küld a Szovjetunióba, ieb ruár 20-tól kezdve megrendezi a Szovjetunióhoz fűződő dip­lomáciai kapcsolatok helyreál­lításának hónapját és ország­szerte mozgalmat indít a Szov­jetunióhoz és Kínához fűződő diplomáciai kapcsolatok hely­reállításáért. kapcsolatok erősödjenek és baráti kapcsolatokká fejlődje­nek A Szovjetuniónak nincse­nek vitás kérdései az Egyesült Államokkal. A szovjet embe­rek baráti érzelmeket táplál­nak az amerikai ncp iránt. Ha pedig az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor biztos lehet abban, hogy zsarolással és fenyegetésekkel semmit sem ér cl. Hruscsov m-'ndezt összegezve határozot­tan kijelentette: bízik abban, hoev .akadnék erők, meglesz a józan ész ahhoz, hogy kivív­ják országaink kapcsolatainak mos javulását.“ A szovjet kormány külpoli­tikáját megfogalmazta a Leg­felső Tanács ülésén elmondott beszédében Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertaná­csának új elnöke is: „A Szov­jetunió békés ország, — mon­dotta — senkit sem fénye, et és senkit sem készül megtá­madni. Igyekszünk kialakít ni a politika', gazdasági és kultu­rális kapcsolatokat minőén olyan országgal, amely úgy, n- ilyen kapcsolatokat kíván a Szovjetunióval”. Ám Balga- nyin elvtárs e béke politika -át a gyengeség politikájaként ér­telmező bizonyos nyugati kö­rök okulására hozzátette: „mint a múltban, ezután is az a feladatunk, hogy szilárdan és ha ithatatlamil váltsuk v a iá­ra Vlagyimir Iljics Lenin ha­gyatékát, állandóan legyünk résen és mint szemünk világát óvjuk országunk fegyveres erő it és védelmi képességét”. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának ülésén tehát elhang­zottak a figyelmeztetések, a iá körök irányában, amelyek ar­cátlanságukban túlmennek nőn den elképzelhető határon, arte lyek figyelmen kívül hagy k más népek érdekeit és szuveré-t nitását. Az ott elhangzott s::a- vak ugyanakkor a biztonság tudatával töltötték el a béké­re vágyó, a békéért küzdő százmilliós tömegeket. FARKAS ANDRÁS. nek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekeinek ... más országokhoz fűződő kapcsola­tainkat mindenekelőtt az ha­tározza, meg. hogy e kapcsola­tok fejlődése milyen mérték­ben segítheti elő a béke meg­szilárdításénak érdekeit, a bé­ke fenntartásának érdekeit.*' A Szovjetunió külügyminiszte­re éppen ebbő! kiindulva kon­krét tényeken keresztül mu­tált« meg mily nagy súlyt he­lyez a szocializmus országa a kapcsolatok, a jóviszony ki­fejlesztésére valamennyi ál­lammal Anii ezt a kérdést illeti, a napokban nyilvánosságra hu* ríiit egy másik dokumentum is. amely ugyancsak tág terel szentel a Szovjetunió s a? egyéb országok — különösen az Egyesült Államok — kö­zötti viszonynak. Arról a be­szélgetésről van szó, amelyet február 5-én, tehát „ Legfel­ső Tanács ülésszakának idején folytatott Hruscsov elvtárs. az SZK1* első titkára három ame­rikai újságíróval. N. Sz. Hrus­csov megmutatta az utat e kapcsolatok kibontakozásához, amikor ezt mondotta: „Az országok közötti kap­csolatokat nem az „erőpoliti- kára“, hanem a kölcsönös meg értésre kell felépíteni. Ennek érdekében elsősorban normális kereskedelmi kapcsolatokat kell kifejleszteni kölcsönösen előnyös feltételek alapján. En­nek érdekében arra van szük­ség, hogy ne fenyegessenek más országokat. Rendre kell utasítani azokat az esztelene­ket, akik atombombával hado­násznak. Ez megnyugvást vin­ne a népek körébe. A Szovjet­unió a maga részéről arra tö­rekszik, hogy egészséges üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen más országokkal úgy, hogy ezek az egészséges

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents