Tolnai Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-12 / 36. szám

mÁ6/mKmsmi£cmüuETEm

imw&i

. . _ MAI SZÁMBAN:

N. S*. Hruscsov beszélgetőse W. R. Hearst. Kingsbury Smith és F. Conniff, amerikai újságírókkal. (1—2. o) — Április 4 tiszteletére vállalják. (3. o.) — A pártszervezet és a gépállomás vezetősége együtt él » dolgozókkal. (3. o.) — Dombóvár községpotitikai terve. (S.

o.) — A termelőszövetkezetek jogvédelméről. (4. o.) — Pali bácsit a szíve visszahúzta.. (4. o.)

AZ MDP TOLMAMEGVEI PÄRTBIZOTTSÄGANAK LAPJA

XII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM

ÁRA 50 FILLÉR

SZOMBAT, 1055 FEBRUÁR 1*

••

Üdvözöljük a% első megyei agronómus-napot

IV. S/. Hruscsov beszélgetése W. R. Hearst, Kingsbury Smith és Connifi* amerikai újságírókkal

Egy éve annak, hogy a párt ée a kormány határozata alapján 73 agranómus kezdte meg munkáját a Tolna megyei termelőszövetkezeíekbein. Uj szellem, új erő frissítette íel a termelőszövetkezeteik terveit, munkaszervezeteit, az egész gazdálkodást. Számos helyen az istálló falára kifüggesztett istálflóreínd, takarmány szabvány jelezte, hogy az ag- tanómusok megkezdték munkájukat. Nagy lendület, küz- aeni akadás volt jellemzője munkájuknak. a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat megvalósításáért.

Az eredményeket latolgatva megállapíthatjuk, hogy a szorgalmas munka magas terméseredményekben. az állattenyész lesben elért sikerekben látszott meg. A termelőszövetkezetek tagsága, vezetősége legtöbb helyen bizalmat szavazott áz agronómusoknak, támogatást, segítséget nyújtott. A közös munkának jó eredményeit tapasztalhattuk a naki Ut a Szocializmus Felé. a rsib- ráki Viharsarok, a pári Béke, a dunaföldvóri Alkotmány tsz-ekben és még sorolhatnánk jónéhány termelőszövetkezetel.

Elmondhatjuk azonban azt is, hogy egyes termelőszövetkezeteknél a megnemértés, a szakemberek tudásának lebecsülése gátat emelt a tsz és az agronómus közé. Sok helyen hiányzott az a közvetlenség. amely a szaktudás mellé állíthatta volna a tsz tagságát, több esetben nemtörődömség, a közömbösség, a szakképzettség, a fejlődés hiánya hátráltatta a munkát.

Ha az eredményeket és a hibákat mérlegre tesszük, meg állapíthatjuk, hogy az 1954— 55-os gazdasági évben még igen sok a tennivaló. A fennálló hiibák kijavítása elsősorban a gépállomások és a járások főagronómusainek a kötelessége. Tapasztalatukkal szakmai tudásukkal segítsék a fiatal gyakorlatlan szakembereket. Meg kell tanítani őket arra, hogy a gépállomások erő- és munkagépeinek a lehető legjobb kihasználása, a gépi munkák irányítása egy-egy alappillére a jövedelmezőbb gazdálkodásinak. Ezen a téren különösen az iregszemcsei és a bölcskei gépállomások agro- nómusai végeztek példamutató munkát. Ennek az az eredménye, hogy a termelőszövetkezetek agjai szeretik őket, elfogadják szaktanácsaikat.

A mezőgazdasági érdekeltségű vállalatod?: agronómusainak is .komoly segítséget kell adAzzal kezdem elsősorban, hogy igen sokat várok én is az agronómusnaptól. Nekem is sok mondanivalóm lesz ezen a napon, milyen tapasztalatokat szereztem eddigi munkám során. A tamási járásnak vagyok a főagronómusa. Azt szeretném, ha minél többet tudnék kint lenni a földeken, kint a helyszínen adni segítséget a fiatalabbaknak. És mi a helyzet? Mondhatom, hogy jóformán csak vasárnap tudok kimenni, mert hétközben teljesen lefoglal a különböző jelentések elkészítése, a sok adrtiini a termelőszövetkezeteik gaz- dálkodésánaik megjavításához. Szorosabb kapcsolatot teremtsenek a termelőszövetkezet, gépállomás és a vállalat között. A szerződéskötésnél min- d:g hallgassák meg az agronó- mus véleményét is. Ne minőén esetben a vállalat tervének túl teljesítése legyen irányadó, hanem a vetésforgó, a jövedelmező gazdálkodás szemszögéből nézzék a szerződéskötéseket Ezeket figyelembe kell venni a tervek elkészítésében is. Megállapított tény az. hogy a l>evételi-kiiadrí. költségvetés, a termelési terv elkészítésével nem kutattak fel minden lehetőséget a jövedelmezőség emelésére. Az agr nómusok a járási tanács segítségével vizsgálják felül újra a terveket és tegyenek javaslatot új agrotech niikai és zoológiái eljárások bevezetésére, amelyen kérésziül növelni lehet az egy munkaegységre eső természetbeni és pénzbeni jövedelmet.

Üveges János, a szedresi Petőfi termelőszövetkezet ag- ronómusa jól látta a feladatokat, amikor felszabadulásunk 10. évfordulójára a szövetkezet tagságával közös vállalást tett a mezőgazdasági termények hozamának emelésére, a jövedelmező gazdálkodás megvalósítására. Az agro- námus-nsjD lesven ennek a nagyjelentőségű mozgalomnak terjesztője, és minden termelőszövetkezet tegye magáévá ezeket a célkitűzéseket.

Szükségesnek tartjuk ezt azért is, mert a traktorok már sok termelőszövetkezetben megkezdték az őszről elmaradt területek szántását. A vetőmag, az erő- és munkagépek készen állnak a további talajmunkák és a vetések megkezdéséhez. Ezeket a munkákat segítik a tsz-ekben és gépállomásokon most készülő brigádtervek, amelyek alapjai a mun kaszervezetek jó kihasználásának és a munkák időben való elvégzésének.

Ahhoz, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jobb eredményeket érjünk el, az agronómusoknak fokozottabban kell támaszkodniok munkájukban a termelőszövetkezetek és a gépállomások pártszervezeteire, kérjék segítségüket, hogy a közös cél eléréséért folytatott harcban a következő évben sokkal jobb munkáról számolhassanak be és komoly alapot teremtsenek a második 5 éves terv megkezdéséhez.

Horváth József gépállomások megyei főagronómusa.

nisztráció. Egy agronómusnak a határ, a munkahelye. Ezt akarom elsősorban elmondani, hogy ne terheljenek túl bennünket a sok papírmunkára:, adjanak lehetőséget arra, hogy ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban segítsük termelőszövetkezeteinket, egyéni dolgozó parasztságunkat a nagyobb termeié«! elérésében. A m“tógazdaság fejlesztéséből gyakorlatban is ki akarom venni a részemet.

Elmondta:

Kovács József,

főágronómus, Tamási.

Moszkva, február 10.

(TASZSZ)

N. Sz. Hruscsov lttóő február 5-én beszélgetést folytatott W. R. Héarst, Kingsbury Smith é< r. Conmdff amerikai újságíróikkal. Az alálbbiefcban ismertetjük a beszélgetést:

Kingsbury Smith közli, hogy Hearst és társai tudják, menynyire el van foglalva N. Sz Hruscsov a Legfelső Tanács ülésszakával kapcsolatban, ezért különösen hálásak, hegy talált időt fogadásukra. Mindhárman — folytatja Kingsbury Smith —, nagy érdeklődéssel fogadták N. Sz. Hruscsovnak az SZKP Központi Bizottsága tedes ülésén nemrég tartott beszédében az amerikai mező aazdasíági módszerekről tett kedvező 'megállapitásai t. és kü lönösen azokat a szavait, hogy ezek a módszerek jó például szolgálhatnának a szovjet mezőgazdaság számára. Hearst azzet kapcsolatiban szeretne egy kérdésé feltenni N. Sz. Hrus- csovnak.

Hearst azt mondja, hegy amikor olvasta N. Sz. Hruscsov pozitív utalását arra vonatkozóan. hogyan termesztik Amerikáiban a tengerit és „ gabonát, az a gondolat jutott eszelte, hogy jó lenne, ha a szovjet emberek gyakrabban kiecr.&i- i’.ék az Egyesült Államok életének jó oldalait, az amerikaiak padiig a Szovjetunió éle térnek' jó oldalait, Mostanában túlságosan gyakran bírálják egymást és kevéssé foglalkoznak a pozitív tényekkel.

Hearat megkérdezi, egyet- élt-e ezzel N. Sz. Hurscsov.

N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy egyetért ezzel és az a véleménye, hogy az előbb említettek igen hasznosak len. nének. Nézete szerint Amerikában sok jó van. Azt gondolja. hogy az amerikaiak is tok érdekeset és a maguk számára hasznosat találnának a Szovjetunióban. Ez nemcsak a mezőgazdaság kérdéseire, hanem az iparra és más területekre is vonatkozik.

Haarst azt mondja, hogy mivel N. Sz. Hruscsov kedvezően nyilatkozott az amerikai élet néhány oldaláról, ő Hearst szeretné kifejezni azt a reményét, hogy N. Sz. Hruscsov etgyszer lehetségesnek találja ellátogatni az Egyesül; Államokba (hasonlóan ahhoz ahogy neki, Hearstnak és társainak lehetővé tették a Szovjetunió meglátegeiását), hogy személyesen ismerkedjék meg az amerikai mezőgiazdasággal iparral, stb., mintihogy. ameny- nyia-e tudomása van erről. N. Se Hruscsov soha nem volt az Egyesült Államokban.

N. Sz. Hruscsov megerősíti hogy valóban, soha nem járt az Egyesült Államokban.

Kingsbury Smitfi megkérdezi, hajlandó lenne-e. N. Sz Hruscsov ellátogatni az Egyesült Államokba és megismerkedni az amer:ika' mezőg azda- sági módszerekkel különösen az állattenyésztés területén, ha olyan meghívást kapna, hegy ut izzók el a számára megfelelő időben.

N, Se. Hruscsov azt válaszolja, hegy szeretné öszekapcsoi- ni Hearstnak és Kingsbury Smithnek adandó válaszát. Az a véleménye, hogy az országok kölcsönös nieg'átogatásai

amennyiben e látogatások mer tesek az előstéteíektől. mindig hasznosak a népek számára Nézete szerint szovjet emberek látogatása az Egyesült Államokban hasznos lenne mind gazdasági szempontból, mind a

jobb, kölcsönös megértés szempontjából. Annakidején járt az Egyesült Államokban Miko- jan elvtárs, aki sok érdekeset és jót mondott arról, amit otí látott.

Kinigsburv Smith megjegyzi, hogy V. M. Modotov szentén volit az Egyesült Államokban.

N. Sz. Hruscsov azt válaszolja. hogy Molotov elvtárs a háború alatt és kevéssel a háború után volt az Egyesült Államokban. Nem volt lehetősége arra, hogy olyan behatóan megismerkedjék az országgal, mint Mikojan elvtárs.

Ami az ö. Hruscsov Egyesült Áilamek-beU utazását illeti, ez tci mészetesen most akadályok ba ütközik, bár, mint már mendta. az Egyesült Államokban, véleménye szerint sok érdekes és tanulságos dolog 'in, egyebek között a mezőgazdaság és a mezógazdasagi gépipar területén. Ami pedig -j mezőgazdaság szervezését illeti, természetes, hogy beszélgető partnereit nem vonzza a kolhozrendszer, a szovjet embereket pedig nem vonzzák a mezőgazdaság megszervezesé- nek amerikai elvei. Ez azonban nem akadályozza meg annak a jónak meglátását, ami az Egyesült Államokban az állattenyésztés. a mezogazdasagi gépipar, stb. területén van Ezenkívül, meg kell mondani hogy az amerikai mezőgazdáiig igen gazdaságos, sok emberi munkát takarítanak meg

Figyelembe véve, hogy ő, Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, lehet-e vajon az Egyesült Államokban legalább egy befolyásos embert találni, aki meg merné öt hívni? Nem mondanák-e Amerikában, azzal a szándékkal utazik, hogy aláaknázza az amerikai rendszert?

Ezzel kapcsolatban N. Sz, Hruscsov tréfásan megjegyzi, attól tart, hogy Hearstnak ma- gyarázatot kel) adnia a. Mc- t arlhy-bizottságnak, mert az SZKP Központi Bizottságának titkárával beszélgetett.

Ami az ő. tudniillik Hruscsov utazását illeti, az Egyénit Államokba ez több feltételtől függ. Most az amerikaiak nem adnak vízumot nemcsak olyan embereknek, mint ő hanem egyszerű szovjet diák’ap-szerkesztöknek sem '.mi igen különösnek tűnik.

Hearst köziii, hogy ő és társai nagy érdeklődéssé! fegad- táik a szovjet ‘kormánynak azt a határozatát, hogy ismét súlyt helyeznek a nehézipar fejlesztésére. Azt jelenti-e ez, hogy szükségesnek tartják nagyobb figyelmet fordítani a védem! potenciál növelésére, vagy pedig az új progiwri a közszükségleti cikkek gyártását szolgáló termelési eszközök kibővítésére irányul?

N. Sz. Hruscsov azt válaszolja, hogy külföldön ngylát- szik, helytelenül fogták fel azokat az intézkedéseket ame lyeket a szovjet kormány a közszükségleti cikkek gyártásának szélesebbkörű fejlesztéséről hozott és úgy vélték, hogy állítólag a nehézipar fej. Icsztésével kapcsolatos munka csökkentéséről van szó.

Nekünk — mondja, N. Sz. Hruscsov. — mindig az volt a véleményünk úgy véljük és az 's lesz a véleményünk, hogy •z ipar összes ágazatainak pár « xamosan kell fejiődniök miközben a nehéziparnak a többi ágazat é’én keil haladnia. Miért szükséges ez? Erre azért van szükség, mert á nehézipar «ermelési eszközöket gyárt, az

életszínvonal emelése érdekében pedig termelőerőket kell teremteni és ki kell azokat bővíteni, s elengedhetetlen a gépesítés. Fém, valamint gépek, viilamosenergia nélkül pedig a gépesítés lehetetlen. Ezért a népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi teljes ülése például határozatot hozott az állattenyésztés fejlesztéséről. Mi az állattenyésztés? Ez lényegében közszükségleti cikkek termelése. fAz állattenyésztés fejlesztései azonban lehetetlen a nehézipar fejlesztése nélkül, amely traktorokat, mezőgazda- sági gépeket stb. ad a mező- gazdaságnak. Ilyenformán azt lehet mondani, hogy ha az egész népgazdaság különféle gazdasági ágazatok komplexumát jelenti, akkor a nehéziparnak vezető helyet kell elfoglalnia ebben a komplexumban.

Ami azt a kérdést, illeti, hogy a nehézipar fejleszíését védelemre vagy békés szükségletre szánták-e, neki Hrusosovnak. meg kell mondania, hogy a Szovjetunióban nem állítják szembe egyiket a másikkal.

Mi — mondja N. Sz. Hruscsov — kommunisták vagyunk és számunkra pénzt költeni védelemre — kényszer dolga. Olyan lehetőséget szeretnénk, hogy ne költsük a nép pénzét védelemre. Ö, Hruscsov, bízik abban, hogy valamikor kialakul majd ilyen lehetőség. A mostani nemzetközi helyzet azonban arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy az összegek egy részét védelemre költse. Az amerikaiak úgy vélik, hogy a mostani nemzetközi felszült- ségért a Szovjetunió felelős. A Szovjet emberek pedig azt tart ják, hogy ezért az Egyesült Államok felelős, amely katonai támaszpontokat létesít a szovjet határok körül és „az erő pozíciójából” akar beszélni a Szovjetunióval, amint Churchill mondta és amint azt gyakran ismételgetik Dulles és mások, így vagy úgy, a mostani viszonyok mellett a Szovjetunió kénytelen anyagi eszközeinek és erőfeszítéseinek egy részét az ország védelmi képességének növelésére fordítani.

Fő célunk azonban — folytatja N. Sz. Hruscsov — abban rejlik, hogy népünket boldoggá tegyük, hogy emeljük a nép életsz nvonalát. Emellett mi azt akarjuk, hogy ne csak a mi népünk, hanem a többi nép is boldog legyen. A végcélnak nem annak kell lennie, hogy több ágyút és atombombát gyártsanak: ez a fennálló rendellenes nemzetközi viszonyok következménye. Nem szabad azt tartani, hogy az ágyúk és a bombák alkotják az ország gazdagságát. Ezek inkább megnehezítik a lakosság életszínvonala emelésének lehetőségéi.

Kingsbury Smith köszönetét mond N. Sz. Hruscsovnalc a válaszért.

N. Sz. Hruscsov közli, hogy valamit hozzá szeretne fűzni az „erőpolitikáról” szóló fejtegetéseihez. Úgy véli, hogy ez igen veszedelmes politika, veszedelmes azért, mert az egyik félnek éppúgy, mint a másik félnek növelnie kell erejét abban az igyekezetében, hogy erősebb legyen a másik félnél. Ez a hadviselési eszközök felhalmozásához vezet. Amikor pedig a fegyverzet terén óriási anyagi tartalékokat halmoznak fel, akkor ez mindig magában hordja a háború kirobbantásának veszélyét.

Az országok közötti kapcsolatokat nem az „erőpolitikára”, hanem a kölcsönös megértésre kell felépíteni. Ennek érdekében elsősorban normális kereskedelmi kapcsolatokat kell kifejleszteni kölcsönösen előnyös feltételek alapján. Ennek érdekében arra van szükség, hogy ne fenyegessenek más országokat. Rendre kell utasítani azokat az eszteleneket, akik atombombával hadonásznak. Ez megnyugvást vinne a népek körébe.

A Szovjetunió a maga részéről arra törekszik, hogy egészséges üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen más országokkal úgy, hogy ezek a» egészséges kapcsolatok erősödjenek és baráti kapcsolatokká fejlődjenek.

A Szovjetuniónak nincsenek vitás kérdései az Egyesült Államokkal. A szovjet emberek baráti érzelmeket táplálnak az amerikai nép iránt. Ha pedig az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor biztos lehet abban, hogy zsarolással és fenyegetésekkel semmit sem ér el. A fenyegetésekből és a megfélemlítési kísérletekből semmi sem jön ki, mert a Szovjetunió sohasem hátrált és ezután sem hátrál meg a fenyegetések előtt. Ka az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor ezt csak normális kapcsolatok alapján, normális kereskedelem alapján kaphatja meg.

Ö, Hruscsov bízik abban, hogy akadnak erők, meglesz a józan ész ahhoz, hogy kivívják országaink kapcsolatainak megjavulását. Ami őt illeti, ő az egészséges kapcsolatok, a normális kereskedelem, a Szov jetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem fejlesztése mellett van.

Kingsbuiy Smith közli, hogy amerikai vezetők véleménye szerint ők olyan pozíciók alapján tettek kísérletet a Szovjetunióval való kölcsönös megértés létrehozásért. amelyek véleményük szerint a gyengeség pozíciói voltak, és úgy találták, hogy ez lehetetlen. Talán ez vezette őket arra a gondolatra, hogy ha van is valamilyen remény a Szovjetunióval való viszony rendezésére, akkor a Nyugatnak elsősorban olyan helyzet megteremtésére kell törekednie, amelyet az amerikai vezetők az erőegyenlőség, vagy a megközelítő erő- egyensúly pozíciójának tekinthetnének. Az Egyesült Államok nyomban a háború után leszerelt. Ezzel szemben azok az információk, amelyek az amerikai v ezetők rendelkezésére álltak, olyan vélekedésre adtak nekik alapot, hogy a Szovjetunió nem követett ugyanilyen tempót a leszerelés ben.

Hearst megjegyzi, hogy az amerikaiak jóakaratot tanúsítottak a háború idején, például a kölcsön és bérlet terén, továbbá azzal a javaslatukkal, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok használják ki a Marshall-terv előnyeit.

Kingsbury Smith a továbbiakban azt mondja, hogy véleménye szerint az amerikai vezetők nem óhajtják rákényszeríteni saját akaratukat a Szovjetunióra. illetve nem akarnak kizsarolni tőle valamit. ók mindenekelőtt békét és barátságot akarnak a Szovjetunióval.

Hearst hozzáteszi, hogy sem az amerikai alkotmányban, sem a kiváló amerikai vezetők

(Folytatás a 2. oldalon)

Hit várok az agronámus-naptól