Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

2 N A P L ó 1055 JANUAR 2« Josef Cyrankiewicz levele a Szovjetunió Minisztertanácsához Varsó (TASZSZ) Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke levelet küldött a Szov­jetunió Minisztertanácsának, Ebben köszönetét fejezi ki a szovjet kormánynak az atomerő békés felhasználásával kap­csolatos kutatások fejlesztésében nyújtandó segítségért. A le­vélben többék között ez áU: Mindazok a sikerek, amelyeket az atomenergiakutatások, és az atomenergia felhasználása terén a testvéri szovjet segít­séggel elérünk, a béke ügyét és az összes dolgozók jólétét szol­gálják majd. A Lengyel Népköztársaság kormánya köszönetét fejezi ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor­mányának önfeláldozó segítségéért.“ Adenauer segítséget kér Duilestői Berlin (MTI): A párizsi szer­ződések ratifikálása ellen irá­nyuló és haladéktalan négyha­talmi tárgyalásokat követelő népi mozgalom, amely egyre hatalmasabb hullámokat ver egész Németországban, mind­inkább Adenauer politikai el­szigetelődéséhez vezet. A Német Kommunista Párt és a Német Szociáldemokrata Párt mellett most már a kor­mánykoalícióban résztvevő Sza bad Demokrata Pártnak és az áttelepültek pártjának vezető képviselői is követelik, hogy az Adenauer-kormány még a párizsi szerződések ratifikálása előtt kényszerítse négyhatalmi értekezlet összehívására a nyu gáti megszálló hatalmakat. Adenauer konok „erőpoliti- kája” miatt ellentétek törtek ki a kancellár saját pártjában is. Ez a magyarázata annak, hogy a badeni Bühlerhöhén üdülő Adenauer — mint a luxemburgi rádió jelentette — két napon belül három ízben intézett segélykérő üzenetet Dulles amerikai külügyminisz­terhez. Adenauer arra kérte Dullest, hogy a párizsi szerző­dések második olvasásban való tárgyalásakor jelenjék meg a bonni parlamentben és személyes közbelépésével birja rá az „ingadozókat” a békeel­lenes paktumok ratifikálására. A luxemburgi rádió ezt a rövid, de sokatmondó kommen tárt fűzte híradásához: — Adenauer nem biztos töb­bé abban, hogy a bonni parla­ment jóváhagyja-e a párizsi egyezményeket. Külföldi hírek Tavaszi előkészületek PÁRIZS A párizsköniyéki Courbevoie- hen vasárnap helyi közigazga­tási választások voltak. A vá lasztások eredméuyekép a Francia Kommunista Párt a városi tanácsban 12 mandátu­mot szerzett (eddig 11-el ren­delkezett). A választás tehát, amelyhez a kormánysajtó nagy reményeket fűzött s amelyet „politikai próbakőnek” neve. zett, kommunista győzelemmel végződött, annak ellenére, hogy a szavazás napján a Szajna áradása miatt éppen a munkáslakta negyedek lakói közül sokan nem járulhattak a szavazó urnákhoz. PÁRIZS Három volit MRP-kópviseiő: Lipkowski asszony, Louis Val­lom (akik kiléptek az MRP- ből) és Andire Den,is, (akit ki­zártak az MRP-bőii), valamint Leo Haimond szenátor (akit ugyancsak kizártak az MRP- ből), elhatározták, hogy ,,A munka demokratikus uniója” névvel új csoportot alakíta­nak. ISZTANBUL A Reuter jelenti, hogy a Fekete tenger partján fekvő Zonguldak északtörökországi városban súlyos robbanás tör­tént egy szénbányában. Negy­ven bányász meghalt, húsz megsebesült,. Tíz bányász nyomtalanul eltűnt; attól tar­Megnyílt a nemzetközi munkaügyi szervezet első európai regionális értekezlete Genf (TASZSZ): Január 24- ém megnyílt Genfben a nem­zetközi munkaügyi szervezet első európai regionális érte­kezlete. A Kisiparosok Országos Szabadszervezete január 28-án és 23-én orszá­gos titkáéi értekezletet tart. Az értekezletein a kisiparosok időszerű feladatait vitatják meg. Békehiradő Februárban tartják meg az angol békeharcosok ezévi kon­ferenciáját Manchesterben (Mencseszter). A konferencia napirendjén a következő két fő kérdés szerepel: mit kell tenni a német kérdés békés rendezése érdekében? Hogyan lehet megakadályozni az atom­fegyver felhasználását? Nyugat-Németországban az amerikai háborús előkészüle­tek egyik fő területe a Rajna­Pfálz tartomány és Hessen- nek a Rajna-menti vidéke. Az amerikai megszállók egyedül a Rajna-Pfalz tartományban csupán a múlt évben 10.350 hektárnyi erdőparcelláról és 5.950 hektárnyi szántóföldről űzték el a nyugatnémet parasz tokát és a területeket a ma­guk céljaira foglalták le. Detroit (Ditrojt) amerikai vá ros egyházi személyiségei a napokban bizottságot alakítot­tak. Feladatul tűzték maguk elé, hogy aláírásokat gyűjte­nek Eisenhower amerikai el­nökhöz intézendő beadványuk­ra, amely az atomfegyver és más tömeggyilkos eszközök be­tiltását követeli. A bonni parlamentben feb­ruárban tárgyalják második ol vasásban a párizsi szerződést. Éppen ezért Németországban igen nagy jelentősége van a párizsi szerződések megbukta­tására irányuló parlamenten kívüli mostani tömegakciónak. Január 10-én Nyugat-Németor­szágban megkezdődött a Né­metország Kommunista Pártja által meghirdetett harci hét az újrafelfegyvérzés ellen. A Német Szociáldemokrata Párt január második felében tart nagygyűléseket minden na­gyobb városban tiltakozásul a párizsi szerződések életbelépte­tése ellen. A Németek Szövet­sége felhívta Nyugat-Németor- szág lakosságát, hogy fokozzák nyomásukat a bonni szövetsé­gi gyűlés képviselőire, tekintet tel a bonni parlament küszö­bönálló ratifikációs vitájára. Vita a japán parlamentben Sanghái (TASZSZ): Mint a tokiói rádió közli, január 23-án a japán parlament alsó és fel­sőházában megkezdték a Hato- jama miniszterelnök program­beszédével kapcsolatos ellenzé­ki interpellációk megvitatását. Ogata, a volt kormányzó li- beriális párt elnöke felszóla­lásában azt igyekezett bizony­gatni, hogy Hatojama kormá­nyának a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal való viszonya gyors rendezésére irá nyúló szándékai rontják Japán nemzetközi helyzetét. Ogata felfedve kártyáit, kijelentette, hogy a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal való viszony normalizálása „aggo­dalmat kelt” a nyugati tábor­ban, különösen az Egyesült Ál­lamokban, pedig — Ogata sza­vai ^szerint — az Egyesült Ál­lamokkal való szövetségnek a japán külpolitika „alapjainak alapját” kell képeznie. Hatojama Ogata-nak vála­szolva kijelentette, hogy kor­mányának a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal való normális viszony helyre- állítására irányuló szándékai összeegyeztethetők a Japán és a nyugati tábor országai közöt­ti „szoros kapcsolatokat támo­gató” politikával. Semmi ala­punk sincs arra, hogy ellenség nek tekintsük azokat az orszá­gokat, amelyekkel nem terem­tettünk diplomáciai kapcsolato kát — mondotta Hatojama. — „Én híve vagyok annak, hogy fejlesszük az érintkezést és a kereskedelmet Kínával és a Szovjetunióval”. Japán résztvesz az ázsiai­afrikai értekezleten Tokio (MTI): Mimt az AFP jelenti, Sigermcu japán kül­ügyminiszter keddi sajtőkonfe renciáján bejelentette, hogy Japán résztvesz a bandungi ázsiiaá-aifírikai értekezleten. tárták, hogy a robbanásoto«- ta heonilás maga alá temette őket. ROMA Emilio Sereni ismert olasz békeharcos a TUnitának adott nyilatkozatéban közölte, hogy az olasz taéketanáes a közeli napokban pontosabban megha­tározza a bécsi felhívással kap csoiaítos kampány formáit, te­kintettel a német újrafelíegy. vérzés ellen folyó harcra. Ez a harc a párizsi és a londoni egyezményeknek az olasz sze­nátus különbizottságában haj marosain megkezdődő vitája előtt újabb lendületet vett. MOSZKVA K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnök­ségének elnöke január 24-én a Kremlben kitüntetéseket és érdemrendeket adott át a Szov­jetunió külügyminisztériuma diplomáciai munkatársainak, akiket hosszú szolgálatuk ér­demeiért nemrégiben kitüntet­tek. A kitüntetéseket a követ­kező szovjet diplomaták kap­ták: Sz. A. Vinogradov, a Szov­jetunió párizsi, G. N. Zarubin, a Szovjetunió washingtoni, A. J. Lavrentyev, a Szovjetunió iráni, J. A. Malik, a Szovjet­unió londoni nagykövete. A. J. Lavrentyevnek ezenkí­vül 50. születésnapja alkalmá­ból diplomáciai munkásságá­nak elismeréséül a Munka Vö­rös Zászlórendjét is átnyújtot­ták. K. J. Vorosilov melegen üd­vözölte a kitüntetetteket és to­vábbi sikereket íkívánt mun­kájukhoz. A kitüntetések átadásánál jelen volt N. Pegov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnök­ségének titkára is. KAIRO Kairóban mór harmadik n.ap íja tart az Arab Ligához tar­tozó államok miniszterelnökei­nek értekezlete. Az egyiptomi sajtó felszó­lítja az értekezlet résztvevőit, hogy ítéljék el a török iraki megegyezést. Szalah Szelem, egyiptomi propagandaiügyi miniszter a Rosza el Jusszef című lap munkatársának adott interjú­jában a török-iraki megegye­zésről szólva kijelentette, hogy a „Törökországgal kötött ka­tonai szövetség szövetséget je­lent Angliával és. az Egyesült*: Államokkal.” Az arab országoknak — mondta Szelem — „nemzeti és független politikát keit foly­tatmiok.” A Sztálin-kolhoz (Csuvas ASzSzK, burnarszki kerület) fej­lett, jó eredményeket elérő társasgazdaság. A kolhoz három és félezer hektárnyi földterületéből több mint kétezer hek­tárt gabonával vetnek be. Az állattenyésztő telepen több mint 1759 szarvasmarha, ló, juh és sertés van. A Sztálin-kol- hozt a gazdaság fejlesztésében elért nagy eredményekért, a magas termésátlagért Lenin-renddel tüntették ki. A Sztálin-kolhoz földjein a bürnarszki gépállomás gépei dolgoznak. A gépállomásnak nagy traktor- és kombájnállomá- nya van, számos más mezőgazdasági géppel rendelkezik. A képen: Tajszija Borodavkina traktorvezetőnő traktort javít a burnarszki gépállomás egyik műhelyében. Sztálinabádban, a Tadzsik SzSzK fővárosában nemrégen köztársasági kultúrcsoport-versenyt tartottak, amelyen több mint 1300 énekes, zenész, táncos, felolvasó és szavaló vett részt. A képen: A kultúrcsoport-verseny résztvevőinek vegyes csoportja dalos-táncos szvit-tét mutat be. A a Északi Tanács és az Egyesült Államok északenropai tecvei — RÖVIDÍTÉS — ' * v J anuár végén Stockholm­ban összeül az Északi Ta­nács 3. ülésszaka. Az Északi Tanács négy északeurópai or­szág — Dánia, Izland, Nor­végia és Svédország — kor­mányának és parte,memtjáneik képviselőiiből alakult nemzetkö­zi szervezet. A nyugati or­szágok sajtója, tekintettel a küszöbönálló stockholmi ülé­sezésre, most újra propaga-n- dáhadj áraltot indított az Észa­ki Tanács tevékenységének ki­szélesítéséért és Finnország bevonásáért. Hogy megérthes­sük ennek a hadjáratnafc ér­telmét és céljait, legalább váz­latosan meg (kell ismerkednünk az Északi Tanács történetével. Értnek a szervezetnek, amely 19ó2jbeift jött világira, aiz Egye. sült Államcík agresszív köreá- mdk képviselői voltaik a bábái, dán és norvég elvbarátaikkal együtt. Röviddel azután, hogy Dánia, Izland és Norvégia be­lépett az Északatlanti Tömb­be, Svédország pedig vissza­utasította a belépést, az ame­rikai és a skanaimáv reakciós sajtó hasábjaié számos olyan értelmű nyilatkozat jelent meg, miszerint az Egyesült Ál­lamom vezetésével az északi országoknak a politikai és ka­tonai „egységet“ biztosító együttműködését kell magszer vezni. A New York Times azt írttá., hogy az Északi Tanács­nak az „európai tömörülés új alapjának“ kell lennie, a dán National Tidende pedig egé­szen egyértelműen abbeli re­ményét fejezte ki, hegy az új nemzetközi szervezet Észak- Eunópa valamennyi országát „szilárd védelmi szövetségibe fc-gja majd össze.“ Más sza­vakkal — az Északi Tanács sugalmazol és megalapítói olyan szervezetet akartaik, amely függvénye az Észak- aitlanti Tömbnek ég közvetve hozzáfűzi Svédországot és Finnországot is. Ezek a tervek ellenállásiba ütköztek, 1952 februárjátaam. az Északi Tanács alapító ülésén Finnország visszautasította rész vételét. Az Északi Tanácsot csak négy ország — Dánia, Norvégia, Izland és Svédor­szág — képviselőinek részvé­telével alakították meg. Svéd­ország csak azzal a kikötéssel lépett be, -hogy katonai kérdé­seket nem fognak megvitatni. Am sem a finn visszautasí­tás, sem a svéd -kikötés nem befolyásolta az Északi Tanács tevékenységének az óceámon- t-úl megszabott irányvonaléi. Az Észaifci Tanácsban a hely­zet az, -hogy a tagállamok több sátge (Dánia, Izland és Norvé­gia) tagja az atgresszív Észak- atlanti Tömbnek, az amerikai „erőpo-ldtiika“ uszályában ha.lad s a washingtoni és londoni utasításokat 'hajtja végre. Tudjuk, hogy Dánia és Nor­végia, amióta résztvesz az Északatlanti Tömbben, a dán és norvég nép akarata ellené­re mi-llitarizélja gazdaságát és terű-letét ugródeszkának teszi meg új háborús -kalandokhoz. Dánia, Izland és Norvégia északatlaniti tömibbeli tagsága befolyással van az Északi Ta­nács politikai vonalára, tekin­tettel arra, hogy ez „ hárem ország alkotja a többséget, s ebből következőleg vezető sze­repet visz. Már 1953 február ­jéíban, az Északi Tanács első I ülésszakán, megvitattak egyes olyan kérdéseket, amelyek az északeurópai katonai összeköt, tebésá vonalak hálózaténak ki. építésével függnek összes. 1®54. bem, az Északi Tanács máso­dik ülésszakán is hangzottak éi olyan felhívások, hogy foglal­kozzanak ott a nyugati ag­resszív körök háborús készü­lődésével összefüggő problé­mákkal. Gerhairdsen, az Észa­ki Tanács norvég elnöke pél­dáiul kijelentette, hogy az északeurópai országok „meg­szilárdítják helyzetüket... ha minden területen együttműköd nek maijd.“ Herlitz professzor, a svéd küldöttség vezetője 1954 -augusztus 20-án az Ar- beider Bladet című lapnak adott nyilatkozatéiban máir pon­tosabban fejezte ki magát. Ki­jelentette, hogyha az északi országok „merőben megválto­zott helyzetbe kerülnek, az Északi Tanács természetes fó­rumul szolgál majd“ katonai kérdések megvitatásához, „mi­vel illetékessége nem korláto­zódik csak bizonyos kérdé­sekre.“. Az Északi Tanács létrejötté, nek története és eddigi tevé­kenysége azt mutatja, hogy az a hadjárat, amely jelenleg meg indult, hogy Finnországot be­vonják az Északi Tanácsiba, ko­rántsem szolgálja az észaikeuró pai béke erősítését. Ellenke­zőleg, az a célja, hogy az ame­rikai agresszív politika az Északi Tanács részvevői után Finnországot is behálózza. — Egyes lapok nyilvánvaló hami­sításhoz folyamodnak, hogy el­leplezzék ennek a hadjárat­nak igazi oélj-ait. A Stockhol­mé (Tidiniingen című svéd lap például azt állítja, hogy a Szcívjetunió állítólag biztafó- 1-ag toigfiajl állást az Északi Ta­nácsot illetően és „többé. nem ellenzi Finnország részvételét a-blbah.'1 Az Északi Tanács propagain. distáinak szégyenletes módsze­rei elárulják, hogy bizonyos nyugati köröknek felettébb nagy érdekeik fűződnek a Tanács olyéntellmű kibővítésé­hez, amely egyrészt a finn— szovjet baráti kapcsolatok ro­vására menne, -másrészt még közelebb hozná az Északi Ta­nácsbán résztvevő észak-euró­pai országokat az Ész-altoa-tlanti Tömbhöz. Ha meg tekintetbe vesszük, -hogy a párizsi egyez­mények értelmében az újr-a- felfegyverzett Nyugat-Német- országot bevonják az Észak- atlanti Tömbbe, kiderül, hogy az Északi Tanács hívei Észak- Európa valamennyi országát, köztük Finn-orsZágot, az új ag­ressziót tervező német milita­risták és r-eva-nsiszták szövet­ségeseivé akarják tenni. Más szavakkal — az Északi Tanács védőügyvédéi az északeurópai országokat -nem ősi ellensé­geik, a n-éimet militaristák el­len akarják egyesíteni, akik a második világháborúban mér­hetetlen szenvedéseket zúdí­tottak Dániára, Norvégiára és Finnországra és Svédország megszállását tervezték, — ha. nem igazi barátaik, a Szovjet, unió és q népi demokratikus országok ellen. Csak természetes, hogy va­lamennyi északi országban a haladó társadalmi körök eré­lyesen elítélik az Északi Ta­nácsnak veszélyes következ­ményekkel terhes politikáját, amely mögött a Vapaa Sana című finn lap és az előítéle­tektől mentes emberek beis­merése szerint „az Egyesült Államok -katonai és politikai érdekei rejtőznek“. Dán,iában még az úgynevezett Gallup- totézet közvélemény-kutatásai­nak eredményei is azt mutat­ták, hogy a lako-s-ság 40 szá­zaléka nyíltan tiltakozott Nyu- gá-t-Németország új-rafelfegy- verzése ellen, 30 száza,léfca pe­dig vagy nem alkotott véle­ményt magának erről, vagy nem óhajtotta nyíltan kifeje­zésre juttatni véleményét. Az Északi Tanács legelva- kuitatob híveinek is számot kell vetniök ezzel. Éppen ezért leplezik tevékenységüket és kohóinaik ki olyan valótlansá­gokat, hogy a Szovjetunió „új" állásponté, helyezkedett az Északi Tanácsot illetően és hogy az Északi Tanács cselek, vési- szabadsággal rendelkezik. Az Északi Tanács csak ab­ban az esetben rendelkeznék cselekvési szabadsággal, ha tagállamai nem vennének részt egyes nyugati országok katonai csoportosulásaiban, « 'ha Dánia, Izland és Norvégia amelyek a többséget alkotják az Északi Tanácsban, nem len­nének tagjai az Északatlanti Tömbnek. Ebben az esetben természetesen a Szovjetunió közvéleménye is más véle­ménnyel volna az Északi Ta­nácsról.

Next

/
Thumbnails
Contents