Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

1955 JANUÁR SS iNAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A tamási pártszervezet a mezőgaizdaság fejlesztéséért A párt és a kormány kitűz-1 te a célt: fejleszteni kell a mezőgazdaságot, el kell érni, hogy gazdagabban fizessenek, földjeink, több élelem jusson az országnak. A tamási köz ­ségi pártszervezet is enne 'h szellemében igyekszik dolgoz­ni. Tudják nagyon jól, hogy a jó termésért folyó lifitre nem tavasszal kezdődük, hanem már most tél ida jén. Éppen ezért arra törekednek, hogy a dolgozó tömegek klízött végzett fokozott politikai mun .iában eleven valósággá, te­gyék a párt III. kongnesszu- sának sokoldalú útmutatásait. Mozgósította a pártszervezet a kommunistákat, a népneve­lőket, hogy elsősorban egyéni- .eg beszélgessenek erríil a köz­ség dolgozó parasztjaid-al s en_ nek keretén belül beszéljenek a tavaszi munkák előkészüle­teiről, a felszereléseit javítá­sáról, a trágyaihordás fontossá­gáról. Mindezt összekötik a népnevelők a nemzetközi hely­zet ismertetésével. 'Gyűjtik a tiltakozásokat a Nyugat-Né- metország felfegyverzése el­őlien az atom-hátx>rú betiltá­sáért, nemcsak az aláírásokon keresztül, hanem a még jobb munkára való fogadalmakon keresztül is. Az egyéni beszélgetéseken kívül felhasználják a népne­velők az agitáció olyan fontos módját is, mini a csoportos beszélgetés. Ilyenkor télen nap mint nap sokan összegyűlnek például a darálóknál. A párt- szervezet a legjobb kommu­nisták és népnevelők közül többet megbízott, hogy tartsa­nak itt alkalmi kisgyűléseket. így igyekszik a tamási párt. szervezet lelkiismeretesen, vég rehajtani a párt és a kormány határozatait, hogy az emberek között élve, mindig tudjanak véleményükről, s figyelmezte- ’ résüket azonnal feltudják használni. Nem hagyják tehát magukra a dolgozókat, s min­den módot megragadnák arra, hogy a legkisebb rést is elzár­ják a dolgozók soraiban az el­lenség elől. Tanu'nak a kommunisták is A határozatok ismertetése azonban egymagában még nem elegendő anra, hogy a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló ■párt és kormányhatározatok sikerét biztosítsuk. A tamási pártszervezet vezetősége gon­dolt arra is, hogy szaktudás­ra, műveltségre is szükségük van a falusa gazdáknak. Ezt pedig csak a tanulással lehet megszerezni. Gondjuk volt te­hát arra, hogy beinduljon a községben az ezüstkalászos gazdatanfolyam. De nemcsak arra volt gondjuk, hogy bein­duljon., hanem azon a kommu­nisták is résztvegyenek, így vesz részt rajta Kovács József elvtárs, a rácvölgyi pártszer­vezet titkára, Kardos Ferenc elvtárs, a tanács végrehajtó­bizottságának elnöke és Prück János elvtárs, a községgazda is. Ez nemcsak arra jó, hogy a kommunisták és a pártonkL vüiiek szakmai tudását emeli, hanem elősegíti, hogy sokkal nagyobb eredményekkel erősít hessék a párt és a dolgozó nép kapcsolatát Tamási községben. A 'jó eredmény természetesen nem maradihat el, hiszen ez az útja eddigi nagy vívmányaink megtartásának és új győzel­meink kivívásának. Ezenkívül a pártszervezet javaslatára külön előadássoro­zatokat is tartanak a község­ben, az állategészségügy és a növénytermesztés különböző problémáiról. Ezeket a későb­biek folyamán majd a gazda­körben folytatják dia-filmve­títésekkel is szemléletesebbé téve az oktatást. A gazdakörök megalakításában és működésük további biztosí­tásában is nagy része van a pártszervezetnek, A községi pártszervezet például saját he­lyiségét engedte át részükre, s ők egy másikba költöztek. Ugyancsak a pártszervezet ja­vaslatára Henye-völgyben a Vörös Szikra tsz engedte át a brigádszállást gazdakörnek. Ez is nagyban elősegíti a termelő szövetkezeti tágok és az egyé­nileg dolgozó parasztok kapcso latánák további erősödését, el/> mélyüléséi Ezt legjobban Lu_ ka József pártonkívüli dolgozó paraszt, a Henye-völgyi gazda­kör elnökének véleménye is bizonyítja. Felkereste a köz­ségi pártszervezetet, s tanácsa kát kért a pártszervezet tit­kárától, Péti elvtárstól, elmon­dotta, hogy milyen nagy öröm­mel fogadták a gazdák a. tsz áldozatkészségét. — így leg­alább közelebb kerülünk a tsz hez — mondotta többek között — hiszen egymástól sokat ta­nulhatunk. A Vörös Szikra termelőszö­vetkezet azonban rrtósformá- ban is igyekszik segíteni a köz ség egyénileg dolgozó paraszt­jait A megnő vekedétt állat tar tás és hizlalás miatt egyre kevesebbnek bizonyult a meg­levő darálók száma. Ezért a tsz az egy darálója mellé még kettőt helyez üzembe, amelyek a község dolgozóinak is darál­nak. Ilyen módszenekkel igyek­szik a tamási pártszerveze: se­gíteni a község dolgozó paraszt jait, hogy a mezőgazdaság fej­lesztése területén minél na­gyobb eredményeket érhesse­nek el, A népnevelő munka további javításához nagy segít séget adott, a megyei pártbi­zottság ezzél kapcsolatos leg­utóbbi hat/á/rozaía, mely me­gyei viszonylatra bontotta fel a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait. ,A községi pártszer­vezet a k/ízeli napokban ennek alapján dolgozza ki egész rész­letesen la teendőket. Pái r t h ír eh Feli iívjuk a szekszárdi párt- munl fások figyelmét arra, hogy tolyé hó 27-én este 6 órakor a F ártoktatás Házában elő­adj st tartunk. Az előadás cí­me; „A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatása ha- zj.nkra, a KMP megalakulása“. Az előadás után levetítjük 'az „Utolsó éjszaka” című szov­jet filmet. Valamennyi érdek- , lődő pontos megjelenését vár­juk. ! PÄKTOKTATÄS HÄZA. Lelkes munkával halad a gépjavítás a varsáéi gépállomáson Forgassuk csak vissza az idő kerekét, és áHl/junk meg az 1953-as évnél. Ebben az idő­ben, de előtte is, neim szívesen emlékezitek meg, — legalább is jó szóval'— a varsán) gépállomásról. Nem tudta betölteni azt a fel­adatat, melyre hivatott Húzódoztok, félték a gépállomás tmunkájától, baj volt a minőség­gel, die a gépeidre! is. Alig kezdődött meg a tavaszi munka és a traktorok sorra (kidőltek. Ez a tény akadályozta a varsád! gépállomást abban, hogy 1953-bn teljesítse éves tervét. Igaza van Szabó Tibor elvtársnak, a gépál­lomás mérnökének, amtifkor azt mondatta: — A varsád! gépállomás eddigi rossz hírét, mun­káját az egymást követő rossz téli gépjavítá­sok „alapozták“ meg. Nagycin keveset törőd­tek a gépjavítással, ennek lett eredménye az, hogy egyik éviről a másikra rosszul, vagy egy­általán ki sem javított traktorokkal kezdték meg a tavaszi munkát. Nem is 'kell évekre visszamenni, példa erre az 1954-es év. A gép­állomás nem teljesítette tervét, de miért nem? Hiszen éppen ebben az évben dolgozott a gépállomás jobban és ért is el szép ered­ményeket. Igen ám, de a tavalyi év kezdetét is téűd gépjavítás előzte meg, amely nem ép­pen a legszerencsésebben fejeződött be. Lő- rincz Géza, a gépállomás egyik traktorosa maga is azt mondotta, hogy — „eyőgépjavitás- ról nem is lehetett beszélni, ment lényegében nem volt.“ Lemosták a traktorokat és ezzel megvolt a főjavítás. Eredménye lett azután, hegy a tavasza megindulás után rövid időre 7 erőgép a javítóműhelybe került főjavításra. Tehát a lelkiismeretlen gépjavításnak is be­tudható, hogy tavaszi tervüknek még az 50 százalékát sem tudták teljesíteni. Ismét tél van és gépjavítás. Ez a gépjaví­tás azoinlbam 'mindenféle tekintetben különbö­zik az elmúlt évek gépjavításától. A gépállo­más egyik dolgozója ezt a különbséget az ég és a föld közötti 'különbséggel jellemezte. A munkában is meglátogattuk az egyes gépjavító brigádokat. Elsőnek a Kótai I. szá­mú erőgépjavító brigádot látogattuk meg. — Bállá András, idős Bus! István, Kovács La­jos, Horváth Ferenc és Well János a javító- brigád tagjai p terv utolsó erőgépén dolgoz­taik. A brigádnak a tervben 6 darab erógiépet kellett kijavítani. Kótai László az I, számú erógópjavító brigád szerelője büszkén mon­dotta: — „Január 24-re befejeztük a 6 darab erőgép javítását és terven felül vállaljuk, hogy januárban még egy darab erőgépet kijaví­tunk.“ — Hogyan érték el ezit a szép eredményt? — Egy hónappal ezelőtt — válaszolta Kólái eflvfcárs,"— reggel, mielőtt a munkát meg­kezdtük volna, röpgyűlésne hívtam össze a brigád tagjait. Ez a kis megbeszélés nem tartott soká. Elmondtam az elvtársaknak. hagy most rajtunk a sor, tőlünk függ az idei év tervének teljesítése, mert ha időben, ki­tűnő minőségben végezzük az erőgépek javí­tását, akkor nem lesz hiba az éves terv tel­jesítése körül. A pár perces megbeszélés után szinte hihetetlen erővel, lelkesedéssel látott mindenki a munkához. így tudtuk ezt az ered ményt démi Cseng-bong az üllőn a kalapács, zajos, lel­kes munka folyik az ekéket javító Lőrimcz Géza brigádjánál is. Ennek a brigádnak január., bam 10 darab éltét (kellett kijavítani, látoga­tásunkkor a huszad % eke javításán dolgoz­taik. — 1952 óta dolgozom a gépállomásán —> mondotta Lőrincz Géza brigádvezető elvtárs.. De ilyen lelkes, ilyen hatalmas munkakedvvel még soha nem találkoztam. Mintha az egész gépállomás apraját-nagyját kicserélték volna. Tamás Zakariás, György Imire, Cseke Márton, Fekete László, Forrai Lőrinc, Nyeznyámkó Béla a brigád tagijai, szíwel-lélekkel végzik a javítást. Pedig nincs könnyű dolgunk, ne­künk van a legkevesebb alkatrészünk. Eddig a szükséges alkatrészeket felújított anyaggal pótoltuk. Előttünk nincs lehetetlen, a mun- kánafii menni kell. Igaza van az elvtársinak, akarat, erő és szív kell a traktorosmunkához. És az, hogy minden egyes gépállomása dolgozó érezze munkájának felelősségét. Érezze, váljon tuda­tossá minden dolgozóban az, hogy ő és 'társai a szövetkezeti és az egyéni parasztság még jobb életéért dolgoznak. Pályázat ügyviteli egyszerűsítésekre Több hónapig tartó — havon­ta jutalmazott — pályázat ügyviteli egyszerűsítésekre A Többtenmelés szerkesztősé ge pályázatot hirdet ügyviteli egyszerűsítésekre. A pályázat elsősorban az ipari termelés vezetésének, számvitelének, ter vezésének, szervezésének ügy­viteli egyszerűsítését kívánja elősegíteni. A pályázatokat ha­vonta értékelik és jutalmaz­zák. Az első díj minden hó­napban 1.500 forint, a máso­dik díj 500 forint, a harmadik díj 200 forint, ezenkívül érté­kes könyvjutalmaikat osztunk iX30©O(iXDÖQ©G©G©GX3O<IXI)Ö0©OOeGO©0GeOOeOO©00eí'XDO©0GXD©OQOOee0OQOÖQ©Q® szét. A részletes feltételeket a © Több termelés januári A% állattenyén&tétn mestere száma Qközli. © C Ziveti-leLket gyönyörköd- tető látvány tárul min­den látogató szeme elé, aki be- .ép az Állattenyésztési Kutató Intézet Alsótengelici Kísérleti Gazdaságénak tehénistállója, ba. A kitűnő kondícióban lévő tehenek tájfajta jellegüknek megfelelően vannak az istálló bán elhelyezve. Itt van For- manek Péterné birodalma. Formanek Péterné a tehené­szet brigáövezetője, örömmel es szeretettel beszél munkájá­ról és az állatokról. Nem olyan régen, alig 3 hónapja került a tehenészetbe, és mondhatjuk azt, hogy nő létére megállja helyét, katonás rendet tudott és tud teremteni. De talán kér dezzük, illetve kérjük meg, mondja el nekünk brigadveze- tőségének történetét. — Régóta dolgozom a gaz­daságban. Először a növény- termesztésben dolgoztam. Ké­sőbb farm-adminisztrátor let­tem. E munkámon belül so­kat foglalkoztam az állatte­nyésztéssel. Az átszervezés so­rán az én beosztásomat meg­szüntették. Na most merre, ho. va? — tettem fel a kérdést magamban és őszintén szólva nagyon elkeseredtem. A gd/tcla- ságvezető javaslatára elfogad- tam a brigádvezetői beos rtást. El lehet képzelni, hogy n. iiiy?.n szemmel fogadtak a tehenészek és nem egyszer meghajlottam, hogy na, ezután egy n i fog nekünk parancsolni. Nagyon nehéz volt a megindíj /ás, ne­héz volt az emberek bizalmát megnyerni. E’gyszóval mindé®/ kezdet nehéz, de így is van. Csak az első két hór.aap a szo­katlan, minden hajnalban fél négykor felkelni, később ezt is meg lehet szekn /. Hát igen, amikor a legtöbb ember a má­sik oldalára fordul,, hogy alud­jék még egyet, ml. állattenyész tők már talpon vagyunk és végezzük a szokj->sos munkát. — Jelenleg rrjjnnyi az istál­ló és a fejési át'ilag? — Az istállói.tlag 11.4, a fe­jési átlag 12.2 liter. Ez az eredmény nem .a legjobb és a fejőguiyásokka 1. együtt azon fáradozom, h;>gy az istállóát­lag még növi .fedjen. Ez nem csak a tehera »ken, hanem raj­tunk is múlik. A tejtermelés fokozásának egyik elengedhe­tetlen fel tél ele a mindig egy­időben történő etetés-itatás. AO Kísér,etl ,el Várcngon mi tehenészeink langyos vízzel© r a mossák a tehén tőgyét. A tőgy 3 Falusi értelmiségeink közül masszázst a fejés követi. A fe.x , . jégnél figyelembe kell venniga Pedagógusok is bekapcsolod­azt, hogy nem mindegy, hogyg^j^ a mezőgazdaság fejleszté- á fejést milyen gyorsan végez-© zük. Az egyforma ütemben©3®11^ előmozdításába. Váran- történő gyors fejé&nél a tehönGg^n Magyar Sándor iskolaigaz- könnyebben leadja a tejet. Terx , , , , , , , mészetesen nem szabad figyel-g®ato eredményesen kísérlete­men kívül hagyni a helyes ia-xzík. Házilkíséirleti telepén olyan karmányozást. A 8 literen íe-3 , , , lüld tehenek literenként 40 de-gnovanydket termeszt, amelyek ka pótabrakot kapnak. A tej-gaz ország különböző részem termelést befolyásolja az :s,Q ,. , _ , . , . . , . . ©díszletnek. Kapcsolata van a hogy a teheneket milyen ha-o násmódban részesítjük. Nem-§j kutatóintézettekkel, s nemrég csak az állatok ütlegelése. ha-Omunkája jutalmául egy talaj­nem a kiabálás, a kutyaugatás*.^^, készüléket kapott. _ is hat az állatokra Az az ál-© , . . , .©Magyar Sanaor igazgató-tani. iát nem buta, mint ahogy azt© sokan elképzelik. Azok is meg^l° kísérleteit az egész környék érzik a gondoskodást, és azt ©nagy figyelemmel kíséri, s a meghálálják. ©gazdák sokféle termelési szak­. _ jVaprótenapra jobban és - kérdésben kikérik tanácsait. ' jobban szeretem meg \ „ ... azt a foglakozást, amit szá- 5 S®»*» a falu Paraszt momra jelöltek, Munkámiban_ságát Szűcs István iregszem- arra törekszem, hogy a fejő-g . , . . . ... gulyasokkal együtt szebb ered.© ^ ö ’ ményeket mutassunk fel, gszeti szakkör vezetője, DunaföSdvór is föriessze adósságait Résztvettem a dunaföldván tanács ülésén. Erről szeretném elmondani a tapasztalataimat: Az elnök elvtárs beszámolt a végrehajtóbizottság munká­járól, majd ismertette a begyüj tés és az őszi mezőgazdasági munkák eredményeit. Minder­ről sajnos, igen rossz képet festett. Nem tudom elképzelni, hogy a községi tanács végrehajtó­bizottsága mit tesz annak ér­dekében, hogy a község lakos­sága eleget tegyen az állampol­gári kötelezettségeinek és elő­segítse a párt- és kormány határozatait a mezőgazdaság fejlesztéséről. Pártunk 1953 jú­niusi határozata óta egy egész sor intézkedés történt arra, hogy dolgozó parasztságunk termelését növelhesse és biz­tonságosabban termelhessen. Ennek hatása megmutatkozik a községben is, mert nincs egy talpalatnyi föld sem, amelyik­nek ne lenne gazdája és na­gyobb területen végezték ei az EZl OLVASSUK Szicsov: A CSENDES ÓCEÁNNÁL A regény hőse, Viktor Za- recsmij, elbeszéli mozgalmas gyermekkorét, ifjúságát és hogy miképpen tett forradal­már. Már gyermekkorában ta- láKcozik a cári önlkény borzai, más megnyilvánulásaival, — szemtanúja az 1995-ös forra­dalmat követő munikáskivég- zéseknek. Megkeresi és meg­találja a kapcsolatot a már működő forradalmárokkal; se­gíti szökésüket, míg végül ma. ga is feketelistára kerül és szökni kényszerül. A forra- dailmároik között i-átolál a he­lyes útra; a forradalom lesz életének legfőbb értelme. Első szerelmi csalódása után, amoz galambon találja meg igazi étettársát, Zsanyát, őszi mélyszántást, mint általá­ban szokták. Őszi gabona ve­téstervét azonban mégiscsak 60 százalékra teljesítette Du- naföldvár. A község lakói mint egy 1500 holddal vetettek ke­vesebbet, mint amennyit kel­lett volna. Vajon hogyan akarja előse­gíteni a dunaföldvári tanács az ország gabona problémái­nak megoldását, amikor őszi vetéstervüket csak 60 százalé­kig teljesítették? Az én véleményem az, hogy most már járási tanács ülésen kellett volna foglalkozni azzal, hogy a sok vetetten területet bevessék tavaszi búzával. Er­ről most, ezekben a napokban kell gondoskodni, nehogy el­késsünk a vetéssel, mert az idő gyorsan jár. Okulhat a község a tavalyi tapasztalato­kon is, amikor a búzát tavasz- szal sem vetették el. Ezt az áldatlan állapotot fel kell szá­molni, meg kell értetni a köz­ség dolgozó parasztjaival, hogy életszínvonalunkat és az áru­bőséget csak úgy tudjuk növel ni, ha hazánk minden dolgozó ja becsülettel teljesíti az or­szág terveinek reáeső részét. Természetesen mindezt elő kell segítenie a pártszervezet­nek is. Törekedjen arra, hogy a községben minden dolgozó­hoz eljusson a párt szava, ta­nítsa, nevelje a tömegeket. A pártszervezet fordítson nagy gondot a tanács ellenőr­zésére, a tanácselnököt időn­ként számoltassa be munkájá­ról. Hogy mennyi feladata van a dunaföldvári pártszervezetnek, azt az is mutatja, hogy begy üj tési tervei teljesítésében is erősen elmaradt. Néhány szám adat erre: kukoricából 30, bur­gonyából 69, sertésből 85.8, tej­ből 74, tojásból 54, baromfiból 52 százalékra teljesítette a község beadási tervét. Eigner György A pécsi 5 hónapos pártiskola hallgatója,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents