Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-23 / 18. szám
NAPLÓ 1955 JANUAR 22 2 & Befejeződött a Béke-Világtanács irodájának kibővített ülése A Béke-Világtanács irodájának kibővített ülése befe jeztével január 19-én jóváhagy ták a következő okmányokat: a nyilatkozatot, az Európa népeihez és a világ népeihez szóló felhívást. A Béke-Világtanács irodájának nyilatkozata Az új, 1955.ős esztendő beköszöntése előtt két veszély bontakozott ki és kezdte fenyegetni a népeket: Németország újráfelfegyverzésének veszélye, továbbá az atomháború előkészítése és igazolására hozott határozatok, E veszélyek olyan időpontban jelentkeztek, arirkor a béke új perspektívái nyíltak meg a népek előtt. E veszélyek nem csupán a politikusok és katonai vezetők nyilatkozataiban jelentkeztek hanem felelős kormányok cselekedetei következtében. Ezek a cselekedetek nyilvánvalóan azon népek akarata ellen irányulnak, a: melyeket érintenek, másrészt ellenkeznek az egész vili % közvéleményével. Németország újrafelfegyver- zése és azok az akadályok, amelyeket a délkelet-ázsiai egyezmény (SEÄTO) gördít az ázsiai problémák békés megoldásának útjába, aláhúzzák az Atlanti Tanács határozatainak rendkívüli komolyságát. E . határozatok célja: törvényesíteni az atomháborút — amelyet már elítéli az emberiség lelki i smerete és a nemzet, közi jog —, belesúlykoini a közvéleménybe azt a gondolatot, hegy feltétlenül szükség van ilyen háborúra. E határozatok atomháború kirobbanásához vezetnek Ázsiában és Európában. Már most magukban hordjak e veszélyt az ösz- szes kontinensek országaira nézve. Németország úirafelfegyver- zése és az atomháború íörvé- nyesítése szorosan összefügg egymással. Mindkettő ugyanannak a politikának a gyümöi. ese, annak a politikának, melynek alapja a világ szétszakítása két tömbre, merényletek az erő pozíciójából a háború alkalmazása nemzetközi nézeteltérések megoldására. A népek saját tapasztalataikból tudják hogy e politika következménye nem lehet más, csak gazdasági ziláltság, nyomor és háború. Az egész világra kiterjedő békemozgalom felhívja a népeket, mérlegeljék ennek az új veszélynek egész komolysá. gát és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt e veszély kiküszöbölésére. A népek összehangolt akciói végetvethetnek a tömbökre építő politikának. Ezek az ak_ ciók rákényszeríthetik a kormányokat arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek, hozzálássanak a leszereléshez és az atomerőt kizárólag békés célokra használják. Az emberek nem lesznek passzívak és nem fogják tűrni, hogy egy atomháború szenvedéseibe taszítsák őket. Nem az a kérdés, milyen vezérkari vagy kormányszerv hozhat határozatot az, atomháborúról, vagy tehet megkülönböztetést az úgynevezett taktikai és stra. tégiai fegyverek között. A feladat az, hogy — elutasítva azt a rombolást elnyomást és nél külözést, amelyet ez a háború vonna maga után — biztosít suk a világ minden népének függetlenségét és saját erőforrásainak fejlesztéséhez való jogát, hogy együtt valameny- nyíen ráléphessenek a biztonság és a felvirágzás útjára. — Pontosan ennek a szükségszerűségnek felelnek meg azok a felhívások, amelyek a NémetA Béke-Világtanács irodája az alábbi felhívást intézte a világ népeihez: Egyes kormányok napjaink, bán atomháború kirobbantására készülnek. Megpróbálják hozzászoktatni a népeket az atomháború elkerülhetetlenségének gondolatához. Az atomfegyver alkalmazá sa pusztító háborúhoz vezetne Kijelentjük, hogy azt a kormányt, amely atomháborút A Bélke-Világ,tanács irodája kibővített ülésének résztvevői páratlan lelkesedéssel hagyták jóvá ezt a felhívást. Az ülésein jelenlévők viharos tapssal juttatták kifejezésire, hogy egyetértenek ezzel az cfcmáinyország újrafelfegyverzése elleni harc folytatására, továbbá az atomfegyver elleni átfogó kampány megszervezésére szó- itanak. Pontosan ennek a szükség szerűségnek felel meg annak a nagyszabású világtalálkozónak összehívása, amelyen — 1955 május 22-én Helsinkiben, — valamennyi ország békeszerető erőinek képviselői találkoznak. Bécs, 1955. január 19. robbant ki saját népe megfosztja bizalmától és minden nép elítéli. Szembeszegülünk azokkal akik atomháborút készítenek elő. Követeljük, hogy minden országban semmisítsék meg az stemfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be az atomfegyver előállítását. Becs, 1955 január 19. nyal. Ezután az ülés minden résztvevője aláírta a világ né. peihez szóló felhívást és ezzel megkezdődött a világméretű aláírásgyűjtési mozgalom e rendkívül fontos okmányra. Külföldi hírek NEW YORK Az amerikai vezetőkörök álláspontját kifejezésre juttató sajtószervek az Eisen hower által a kongresszus elé terjesztett költségvetéstervezetet a „hidegháború” költségvetésének nevezik. A lapok megírják, hogy ez a tervezet a katonai kiadások növelését és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésére fordítandó összeg csökkentését írja elő. A Washington Post című lap szerkesztőségi cikkben bírálja az elnöknek az iskolák kérdésében elfoglalt álláspontját. A lap a többi között kiemeli, hogy az oktatási rendszer vezetői bizonyára meglepődnének, ha látnák, hogy semmiféle központi segítséget nem irányoznak elő az iskolaépítkezések céljaira. LONDON A Manchester Guardian bonni tudósítója jelenti: A Németországra vonatkozó szovjet nyilatkozat utóhatásai napról-naprá világosabban észlelhetők. Mind több és több német kérdezi meg, vajon ... ez a szovjet ajánlat nem nyujt-e alapot eredményes tárgyalásokra és reményt Németország egyesítésére? A ielen+és ezután igen részletesen idéz német lapvéleményeket, majd így folytatódik: Mindez csupán a kezdete a valószműleg kibontakozó saj- tóhadiáratnak ... A " Szabad Demokrata Párt sajtója lehetőséget lát a szovjet ajánlatban. Az áttelepültek pártja meghasonlott külpolitikája dől gában. Nemkevésbbé aggaszthatja a bonni kormányt az a szociáldemokraták pártfogolta hadiárat a felfegyverzés ellen, amelyet a bajor szakszervezetek aktív módon támogatnak. PÄRIZS A francia nép minden évben megemlékezik az 1331 februári események évfordulójáról. 1934 februáriában a fran cia proletáriátus Párizsban és az ország más városaiban általános sztráikot hirdetett, tömegtüntetéseket rendezett és ezzel megakadályozta a fasiszták hatalomrajutását. Ebben az évben lesz e nevezetes esemény 21. évfordulója. A CGT irodája felhívással fordult minden szakszervezeti szervezethez, hogy február 12- én a demokratikus szabadságjogok és a német militarizmus feltámasztása elleni harc fokozásának jelszavával rendezzenek gyűléseket és tömegtüntetéseket. MONTEVIDEO Január 18-án az uruguayi képviselőház rendkívüli ülése megvitatta azt a felhívást, amelyben a costaricai törvényhozói gyűlés felhívja a világ népeit és parlamentjeit, juttassák kifejezésre szolidaritásukat a costaricai népnek a fegyveres intervenció harcával. Az uruguayi képviselőház elhatározta, hogy válaszol a costaricai törvényhozói gyűlésnek és válaszában elítéli a Costa Rica elleni agressziót. A Felhívás Európa népeihez Béke-Világtanács irodája az alábbi felhívást intézte Európa népeihez: Európa népei elutasítják a Wehrmacht felállítását. A népek ellenzik annak a hadseregnek talpraállítását, — mindössze tíz évvel a háború befejezése után, — amely halált és pusztulást vetett Európában. A népeket felháborítja az, hogy volt hitlerista tábornokok rendelkezésére lehet bocsátani az atomfegyvert. A népek soha nem nyugszanak bele ebbe a gaztettbe. A Wehrmacht megteremtéséről szóló szerződések ratifikálása. távolról sem befejezett tény. liOrJ ü t ?;t éí P' z kan, azokban a parlamentekben, amelyek jóváhagyják ezeket a döntéseket, a véleménynyilvánításra hivatott kéj»viselők fele sem óhajtott ezekre, az egyezményekre >zav.rzni. A kormányok, akárcsak a parlamentek, kény. télének voltak nyíltan beismerni, hogy népeik ellenséges szemmel nézik a párizsi egyezményeket. Ezek a kormányok azonban nem szándékoznak számolni az európai népek ellenállásával, egyebek között magának a német népnek mind fokozódó ellenállásával sem. Azok a döntések, amelyeket a parlamentek a népek akarata ellenére hoztak, nem köthetik gúzsba a népeket. A londoni és párizsi egyezményeket aláíró kormányok nem titkolhatják tovább az új Wehrmacht létrehozásának tragikus következményeit. Nyugaí-Németország újrafelfegyver- zése Ke'et Németországban is fegyveres erők létrehozását vonná maga után. Nyugat-Német ország újrafelfegyverzése fokozná a fegyverkezési hajszát, hosszú évekre kizárná Németország békés egyesítésének lehetőségét, és megnehezítené az európai kollektív biztonság bárminemű megszervezését. A Béke-Világtanács felhívja a világ férfialt és asszonyait, összpontosítsák minden erejüket, törekedjenek teljes határozottsággal és bátorsággal a londoni és párizsi szerződések ratifikálásának és végrehajtásának meghiúsítására. A Béke-Világtanács felhívja mindazokat a. férfiakat és nőket, akik hős harcot vívtak Németország újrafelfegyverzése ellen, továbbá mindazokat, akik kezdik felismerni a kibontakozó veszélyt. akadályozzák meg egyesitett és megsokszorozott erőfeszítésekkel a német militarizmus feltámasztását és biztosítsál;; Európa biztonságát egy békeszerető Németország részvételével. % Európa népei a többi nép segítségével meghiúsítják az új Wehrmacht létrehozását. FeHűvás a világ népeihez További bonyodalmak a török-iraki paktum körül A bonni kormány rendkívüli minisztertanácson foglalkozik a Szovjetunió január 15-i nyilatkozatával Kairo. Sajtó jelentések szerint Menderesz török miniszterelnök a kairói török nagyköveten keresztül meghívta Ankarába Nasszer egyiptomi miniszterelnököt. A meghívás úgy szólít, hogy amennyiben Nasszer nem tudna Törökországba utazni, Menderesz szívesen keresné fel Kairóban az egyiptomi miniszterelnököt. Egyiptomi hírforrások szerint Nasszer miniszterelnök közölte a török nagykövettel, „nincs abban a helyzetben, hogy eleget tegyen a török miniszterelnök meghívásának és látogatást tegyen Ankarában.“ Nasszer ugyanakkor „sajnálkozását fejezte ki amiatt, jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy Kairóban fogadhassa a török miniszterelnököt, mert rendkívüli módon el van foglalva." A nyugati hírügynökségek rámutatnak, hogy Menderesz meghívása még a török-iraki szerződésre vonatkozó tárgyalások előtt történt, Nasszer viszont e tárgyalások után válaszolt. Az egyiptomi sajtó egyébként továbbra is fő helyen tárgyalja a török-iraki paktumot és annak várható következményeit. A csütörtök reggeli kairói lapok — így az A1 Ahram, az A1 Gumhurija é,s az A1 Ahbar — arról számolnak be, hogy a kairói iraki nagykövet javasolta, az arab országok miniszterelnökeinek értekezlete előtt tartsanak kü- lönmegbeszélést Egyiptom és Irak között. Az A1 Gumhuri- ja ehhez hozzáfűzi: „Az iraki miniszterelnök így akar időt nyerni és kétséget ébreszteni Egyiptom magatartása iránt, hogy megbontsa az arabok egységét. Az egyiptomi minisz terelnök viszont azt válaszolta, hogy nem hajlandó jóváhagyni a késlekedést és az értekezletet szombaton megkezdik Nu- ri Szaid nélkül is. Nuri Szaid csak színleli betegségét” — céloz a lap arra, hogy az iraki miniszterelnök „betegségére“ hivatkozva indokolta távol maradását. Berlin (MTI): Nyugat-Német ország lakossága körében nagy felháborodást keltett, hogy bonni kormánytényezők igyekeztek kitérni a német kérdésben tett szovjet nyilatkozattal kapcsolatban a konkrét állás- foglalás elől és azt hitték, hogy elcsépelt, hazug szólamaik ismételgetésével most is „megúszhatják a dolgot”. A lakosság növekvő felháborodása most meggyőzte a bonni kormányt arról, hegy rosszul számított. Hivatalos bonni jelentés szerint a nyugatnémet kormány pénteki rendkívüli minisztertanács foglalkozik a szovjet kormány január 15-i nyilatkozatával és hivatalosan állást foglal a német kérdés békés rendezésére tett szovjet javaslatokkal kapcsolatban. A jelentések hozzáfűzik, hogy bár Adenauer, aki csak január 2R-án tér vissza téli szabadságáról, nem lesz jelen a minisztertanácson, a szovjet nyilatkozatra vonatkozó nyugatnémet állásfoglalást a kancellár utasításainak megfelelően dolgozzák ki. A német sajtó egyöntetűen a szovjet kormány január 15-i nyilatkozatának és a nyugatnémet újrafelfegyverzés elleni egyre hatalmasabb népi mozgalom erejének tulajdonítja, hogy a bonni parlament állandó bizottsága, Adenauer sürgetése ellenére, február 9-e helyett csak február 24-re tűzte ki a párizsi szerződések második olvasásában való parlamenti tárgyalást. A harmadik olvasásra a Frankfurter Rundschau értesülése szerint március előtt nem kerül sor. PÁRIZS Mendes-France folytatja kor mányalakítási tárgyalásait. Úgy tudják, hogy a miniszter- elnök kedden miniszteri tárcát ajánlott fel Bayron és Schmittlein köztársasági szocialista (volt Gaulleista) képviselőnek, valamint Bourges— Maunoury radikális képviselőnek, aki mór tagja volt kormányának, de a brüsszeli értekezlet előtt lemondott. Nemzeti felemelkedésünk határköve Ha vannak napok és események, amelyeket történelmi határkőnek nevezhetünk, ilyen nap a magyar nemzett történetében 1945 január 20, ilyen esemény a Szovjetunióval és szövetségeseivel kötött fegyverszüneti szerződésünk aláírása. Két korszak határánál álltunk tíz esztendővel ezelőtt: határon túl a háború, a határon innen a béke korszaka. A világ első szocialista államával való ellenségeskedés és a vele való törhetetlen barátság korszakának határánál, amelyen átlépve mögöttünk maradt a többévszázados elnyo- mottság, a nemzeti katasztrófa kora, és beköszöntött a nem zeti becsület, a népszabadság és a népjólét felvirágzásának korszaka. Horthy és a magyar úri klikk háborút kezdett Hitler oldalán és .árivívta" nemzetünk szégyenére „Hitler utolsó csatlósa" dicstelen címét. Ez a népgyűlölő és a nép által annyira gyűlölt úri klikk elvesztette a háborút, s veresége kaput nyithatott a magyar nép számára a szabadság, a függetlenség, a győzl- lem útja felé. Minden attól függött akkor, a nemzet sorsdöntő óráibarj: hogyan viselkedik majd a győztes. A moszkvai tárgyalóasztal mellett, ahol Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányának küldöttei a fegyverszüneti szerződés pontjairól tárgyaltak, nem kevesebb dőlt el, mint az; kinyítják-e valóban a kapukat népünk előtt egy boldogabb jövő felé. És mert annál az asztalnál a győztes Szovjetunió képviselői ültek a magyar kormány küldötteivel szemben, mert a szocializmusnak, a népek testvériségének győzelmes országa tartotta kezében hazánk sorsát, szélesre tárultak ezek a kapuk; a magyar nép megindulhatott a szabad és virágzó élet útján. A fegyverszüneti szerződés' el.ső pontja kimondotta: „Magyarország megszünteti a Szov jetunió és a többi egyesült nemzet, köztük a Csehszlovákia elleni háborút.“ Nem a győztes diktátum, a , magyar nép akarata volt ez. Mennyi magyar élet vérzett el egy értelmetlen és igazságtalan háborúban, mennyi pusztulást hoztak az országra Hitler fasiszta gyujtogatói, akik a világot akarták lángralobbán- tani. Nem volt hőbb kívánsága a nemzetnek, mint a béke. A szerződés kimondotta, hogy Magyarország „Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította és hadat üzent Németországnak .. A Szovjet Hadsereg ekkor győzelmesen nyomult előre; ereje, fegyverzete szüntelenül gyarapodott: nem Magyarország részvételétől függött a háború sorsa. De vajon nem azt diktálta-e megkínzott népünk felháborodása, hogy hadat üzenjünk a német fasisztáknak! Nem kötelezettség volt ez, hanem alkalom és eszköz számunkra, hogy megmentsük a nemzeti becsületet, az első 'lépcsőfok, amelyen át — egyre magasabbra hágva — Magyarország is eljuthatott a szabad és békeszerető népek testvéri családjába. A fegyvecbzüneti szerződés többi pontját sem a győztes nagyhatalomnak a legyőzött kis ország fölötti fölényének szellemében fogalmazták. Ezt a szerződést, amelyet még a háború vértengere közepette kötöttünk, áthatja az az eszme, hogy a népek alapvető érdekei közösek, hogy a kormányok bűnét nem szabad a népeken megbosszulni, s hogy bármilyen ádáz harc folyt is a győzelmes Szovjetunió és Magyarország között a múltban: a szovjet hatalom egy másik dolgozó nép fiaiban, a magyar népben is mindig a jövendő szövetségest, a munkások, parasztok, értelmiségiek előbb-utóbb öntudatosodó táborát látja és ehhez képest cselekszik. A fegyverszüneti szerződés például kötelezte a magyar kormányt a Hitler-ba- rát fasiszta egyesületek feloszlatására. Kötelezte arra, hogy biztosítson a magyar állampolgárokkal egyenlő jogot mindazoknak, akiket antifasiszta tevékenységük, vagy a faji elnyomás őrülete miatt megfosztottak állampolgári jogaiktól. Mi sem jellemzőbb a fegyverszüneti szerződés szellemére, mint hogy ezek az intézkedések később, teljesebb formában bekerültek népünk akaratából hozott törvényeink be, részeivé lettek a szabad magyar nép nagy vívmányának, népi demokratikus alkotmányunknak. A fegyvernyugvást hozó moszkvai szerződés segítség és támogatás volt az új magyar demokrácia alapjainak lerakásához. Tíz esztendő telt el azóta, hogy Vorosilov elvtárs, a magyar nép szeretett barátja és a magyar kormány képviselői aláírták a — dicstelen háború végét és egy új, szabad korszak hajnalát jelentő — fegyverszüneti szerződést Ezt az első lépést, amely a Szovjetunióval való ellenségeskedéstől a vele való mély és őszinte barátsághoz, a fegyveres harctól a szovjet és a magyar nép hadsereg katonái közötti fegyverbarátsághoz vezetett, azóta sok új, jelentős lépés követte. A fiatal, harcok és munka közben fejlődő magyar népi demokrácia azóta is mindig ott érezhette maga mellett a nagy testvért, a felszabadító és segítő Szovjetunió elvtársi támogatását. Ki tudná felsorolni, mennyi mindent köszönhet népünk azóta is a Szovjetuniónak? Van-e mérték. amellyel megmérhetiük, mekkora az a segítség, amely a nemzet függetlenségét oltalmazza meg? Van-e szám, amely kifejezné, mennyit ér az a segítség, amely a nép szabadságát biztosítja? Van-e szó, amely hűségesen és pontosan megmagyarázza, mit jelent egy országnak, ha megnyitják előtte a szocializmushoz vezető utat és segítik, hogy bátran haladhasson előre ezen az úton? Nincs rá mérték, nincsen szám. nincsen szó, amely kifejezhetné, hogy mit jelent a mi számunkra a szovjet-magyar barátság! De valamiről mégis, külön is meg kell emlékezni. A fegyverszüneti szerződés megkötésével a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak elismerték az ideiglenes magyar kormányt és a Magyarországon működő demokratikus pártok létjogosultságát. Ez időtől fogva működhetett végre szabadon az a párt, amely szembeszállt a Horthy-rendszer terrorjával, képviselte a magyar nép igazi akaratát és harcra hívott a Hitler-fasiszták ellen, földet, kenyeret és szabadságot követelt a népnek, védelmezte és építette a magyar nemzet jövőjét, amikor azt hirdette, hogy a szovjet-magyar barátság a magyar fel- emelkedés kulcsa. Ekkor kezd hette meg igazán szab »Ion országépítő munkáját a magyar kommunisták pártja, amely annyiszor vezette az elmúlt tíz esztendő alatt győzelemre a népet, és amely — bizton tudjuk ezt — a következő években és évtizedekben diadalra viszi a .szocializmus ügyét Magyarországon. Tíz esztendő múlt el a fegyverszüneti szerződés megkötése óta s még mindig nincs igazi béke a világon. Az imperialisták új háborúra készül nek, újra fegyvert akarnak adni Hitler utódainak kezébe. A népek óriási erőfeszítéseket tesznek a világbéke védelmében. A békéért, szabadságért és demokráciáért folytatott harcnak ma is a Szovjetunió jár az élén. Büszkék vágyónk rá, hogy alig egy évtizeddel a magyar fegyverszünet megkötése után mi is ott haladunk a békeszerető népek elöljáró osztagaiban, a béke „rohambri gádjai” között. Népünk sohasem felejti el, hogy tíz évvel ezelőtt a Szovjetuniónak köszönhette azt a békét, amely egyben szabadságot is jelentett, szabaddá tette a nép mindkét kezét, hogy olyan országot építsen magának, amilyent csak munkájával, áldozatos erőfeszítéseivel, a múlt erői ellen vívott harcával alkotni képes! Népünk megértette és sohasem felejti el a tanulságot: mi, magyarok és náinden más nép is csak együtt a Szovjetunióval őrizheti meg a békét, vívhatja ki és oltalmazhatja meg a szabad ságot, csak így juthat el a bőség és a jólét, a szocializmus ragyogó korszakába. (Megjelent a Szabad Nép január 20-i számában)
