Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-04 / 2. szám
TOLNAI VILÁG miCTÁBMl ECYUÜUETEK] MAI SZAMBÁN: Egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság érdekében! (2. o.)— A francia béketanács felhívása (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Raab osztrák kancellár önáltatása (2. o.) — A tag- és tagjelöltfelvétel helyzete a paksi járásban (3. o.) — Levelező-értekezlet Bony- hádon (3. o.) — AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJACANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ARA SO FILLER KEDD, 1955 JANUAR 4 A Magyar Dolgozók Páirt- 'í*' ja Tolna Megyei Bizottsága ezúton mond köszönetét a párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti és egyéb szervek dolgozóinak és mindazok. nak, akik újévi jókívánságaik-1 kai felkeresték. í Vidám búcsú az ó-évtől M. D. P. Tolna Megyei Bizottsága. Még szebbé akarjuk tenni hazánkat A kisvejkei népnevelők népnevelőértekezleten vitatták meg a nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. Különösen Nyugat-Németország felfegyverzéséről esett sok szó. Az értekezlet 16 résztvevője közül heten szólaltak fel. Csiki elvtárs egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a felszólalásában a következőket mondotta: — Én két világháborút éltem már át. Mindkét esetben azt tapasztaltam, hogy a dolgozó parasztok, üzemi munkások ontották vérüket, és anyagilag is ők érezték leginkább a háború nehézségeit. A tőkések, amíg mi vérünket adtuk a hazáért, egyre inkább gyűjtötték a vagyont. Nekik a háború csak hasznot hozott. — Tíz év alatt a rombadön- tött országot újjáépítettük. Uj gyárak épültek, a mezőgazdaság is a fejlődés útjára lépett. Ezeket az eredményeinket akarják egy újabb világháborúban tönkretenni a nyugati hatalmak. Nem, mi nem engedhetjük ezt. Felemeljük tiltakozó szavunkat Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Mi még szebbé akarjuk tenni hazánkat, mi boldogabban akarunk élni, mint a fel- szabadulás előtt. — ígéretet teszek arra, — mondotta többek között — hogy a növénytermesztésben elért eddigi eredményeimet túlszárnyalva igyekszem a kormányprogram megvalósításához hozzájárulni. Növelni fo gom a saját és egész népünk életszínvonala emelésének érdekében az állatállományomat is. f A megyei tanács dolgozói a Várközben nemrég megnyílt, J -f*- máris népszerű, kedves kultúrteremben tartották vi\dám szilveszteri mulatságukat. Erre az alkalomra az Állami Faluszínház művészei adtak mulattató esztrádműsort. A zenét egyik bonyhádi tánczenekar szolgáltatta a műsorhoz és a tánchoz is. Bőséges szendvics, virstli és kocsonyamennyiségből lakmá- rozhattak az ó-esztendő jókedvű búcsúztatói. A hangulatot, a jókedvet sokféle és korlátlan mennyiségű ital fokozta. Éjfélkor, az újesztendő tiszteletére még pezsgőt is bontottak. A mulatság egyik legérdekesebb eseménye az újévi malac kisorsolása volt. A tombolán nyert malac rózsáshangulatú boldog tulajdonosa büszkén vitte zsákmányát. Éjfélkor, az újesztendő első perceiben megállt egy kis időre a mulatság és a megyei tanács egyik dolgozója verssel köszöntötte a megjelenteket, majd a tanács vezetői kívántak rövid beszédben eredményes, boldog újesztendőt dolgozóiknak. A megyei tanács táncegyüttesének bemutatója után ismét folytatódott a vígasság reggelig... Jo^i ankét a szekszárdi MNDSZ-ben A Szekszárd városi MNDSZ szervezete a KPDSZ kultúrtermében jogi szakértő vezetésével ankétot tartott. Az anké- ton Vída Lajos megyei ügyész tartott előadást a „Házasság család és jogtartás” címmel. Mintegy 70 dolgozó nő vett részt ezen a rendezvényen. A beszéd után több kérdést tettek fel a megjelent anyák, amire szakszerű választ adott a megyei ügyész. Az ankét résztvevői az MNDSZ Országos Központjához táviratot intéztek: „Mi, a szekszárdi anyák gyűlésének résztvevői tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Nem akarunk háborút, boldog, békés életet akarunk gyermekeink és férjeink számára. Egyetértünk a moszkvai értekezlet határozataival és minden erőnkkel azon leszünk, hogy azokat megvalósítsuk. A gyűlés 70 résztvevője.” Madoesa község dolgozói is vidáman köszöntötték az új- eszendőt. A DISZ rendezésében nagyszabású szilveszteri múlás ágot tartottak, melyen a köz ség apraja-nagyja résztvett. A helyi zenekar fáradhatatlanul húzta a talpalávalót és folyt a mulatság hajnalig. * Felsőnyéken a nemrégen ala kulit gazdakörben öregek, fiatalok együtt ünnepeltek Szilveszterikor. Dallal, tánccal és borral köszöntötték az új évet. A hőgyészi gépállomás dolgozói borozgatás, nóta és táncközben búcsúztak a számukra sok sikert jelentő ó-esztendőtől. Folyt a vígasság, duplán ünnepeltek, mert ekkor kapták meg munkájuk eredményeként a közel 27 ezer forint prémiumot. A szekszárdi járási kultúrház is vidám mulatsággal búcsúztatta az ó-esztendőt. A kultúrotthon vezetősége a leggyakoribb látogatókat, több parasztfiatalt hívott meg az ünnepségre. A mulatság műsora igen változatos és érdekes volt, emellett rendkívül hangulatos. Csárdásversenyt rendeztek és az a pár, aki legszebben járta a csárdást, díjat laapott. Modern táncok közül keringő- és tangó-verseny volt Tánc közben vidám konfetti csata dúlt. Ezen a mulatságon szépségversenyt is rendeztek, amely az egyik legérdekesebb esemény volt. — Tombola formájában sorsolták ki az újévi malacot. Ejféllcor a járási kultúrház nevében Szilágyi János tánc- és illemtanár kívánt boldog újesztendőt a vendégeknek. Ez alkalommal a kultúrotthonban különféle italokat mértek, amely fokozta a hangulatot. Emellett büffét állítottak fel 600 darab cukrászsütemény és 450 darab szendvics-készlettel. Párosverseny a Tolnai Selyemfonó és a Texíelgyár között Lapunk újévi számában hírt adtunk arról, hogy a Tolnai Selyemfonó dolgozói csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak kezdeményezéséhez, résztvesznek a hazánk fel- szabadulásának tizedik évfordulójára indított munka verseny ben. Most újabb hírt kaptunk, a két tolnai üzem, a Selyemfonó és a Textilgyár párosverseny szerződést kötött. A Selyem fonó dolgozói hívták ki a Textilgyár dolgozóit párosversenyre, mely egyéves időtartamra, 1955 január 1-től 1955 december 31-ig szól. A verseny célja, — ahogy a szerződés szövege szól, — hogy megyénk e két nagy üzemében a szocialista munkalendületet növelje, pártunk és kormányunknak a dolgozók élet- színvonala emelésére irányuló politikáját elősegítse. A versenyt havonta fogják értékelni, öt pontba foglalták össze a verseny feladatait: 1. Termelési terv teljesítése. 2. Az I. osztályú áruk részarányának növelése. 3. A hulladékterv betartása, illetve a hulladék csökkentése. 4. A munkabéralap betartása, illetve béralapmegtakarítás. 5. A 100 százalék alatt teljesítők számának csökkentése. A nemes vetélkedés mindkét üzemet hozzá fogja segíteni, hogy több textilárut adjanak a lakosságnak. Különösen fontos ez a Textilgyárnak, amely bizony most még nagyon le van maradva a Selyemfonótól. Verseny a Tatarozó Vállalatnál A választási műszak óta változatlan lendülettel folyik a munkaverseny a Tatarozó Vállalat építkezésein. A vállalat kőművesei, ácsai, szak- és segédmunkásai, műszaki vezetői kihasználják a jó időjárásadta kedvező lehetőségeket és azon vannak, hogy míg tart a jó idő, minél több munkát fejezzenek be. A brigádok közötti párosversenyben Merk János sztahanovista kőműves brigádja jár az élen. Merkék a legjobb minőségi munkát végzik, munkahelyükön állandóan a legnagyobb rend van, jól takarékoskodnak az anyaggal is. Most a Népbolt bölcsőde építkezésén dolgoznak, teljesítményük 178 százalék. A paksi építésvezetőségnél kiváló eredményt ért el a „Villám’' kőműves brigád. A brigád, Resch Ferenc sztahanovista kőműves vezetésével decemberi tervét 172 százalékra teljesítette, normateljcsítmé- nyük 198 százalék. A szekszárdi sportpálya és a virágház építkezésénél táblás zsaluzással 20 négyzetméter zsaluzóanyagot takarítottak meg, ami igen értékes importanyag. Ugyancsak a paksi építés- vezetőségnél Badics Sándor kőműves a téglagyári munkáslakások építésénél 203 százalékot ért el. Az ácsbrigádok közti párosversenyben szép eredményt ért el Lauffer József brigádja. A brigád az újbereki 100 férőhelyes tehénistálló építkezésénél dolgozik. Az istálló deszkaíves tetőszerkezetének készítésénél minőségileg kifogástalan munkái végeztek, 150 százalékra teljesítették normájukat. A festő brigádok közt a „Vornsi'ov" brigád az első 197 százalék átlagte ies ítménynyel, az asztalosbr'gádi k között a rior”V> váriak járna!, az élen. A műszaki dolgozók közi -ó munkái v Nagy Györgv szakipari irányító és Szak ióz művezető. Időben biztosították az aszta’osárut behozták a nagyfokú lemaradást és ’gy e'& segítették a téli időszakra a dolgozók részére munkaterület biztosítását. Nagy volt a forgalom a BútorértéUesíionél A Bútorértékesítő Vállalat igen nagy forgalmat bonyolított le az elmúlt évben. Az év folyamán 125 hálószoba garnitúrát, 32 kombinált szekrényt és 320 konyha-garnitúrát adtak el. Eladtak még ezenkívül 30 garnitúra típus konyhabútort és ezenkívül igen sok szé két, matracot és mintegy 25 garnitúra kárpitosárut, reka- miéket, sezlonokat, fotelokat. A havi átlagforgalmuk 280.000 forint volt. A legnagyobb forgalmat augusztus hó napban bonyolították le, huszonnégy garnitúra hálót, nyolc kombinált szekrényt és huszonhat garnitúra konyhabú tort adtak el többek között, ami 422.000 forintos pénzfor- p.a'mai jelentett A leg'öbt hálót számszerint h-rben a leg- j . 1 ' • i : •’tsZftk fény •• • s/‘ -.hsr, és a leg- j több „rt, aovem i beiben au, a a ei. j Werner And ásné őcsényi népOvász nyerte a fe szab du ási páVázat e ső díját Csütörtökön délben osztották ki a Népművelési Minisztériumban a felszabadulási pá lyázat győztes népművészeinek és iparművészeinek pályadíjait. A pályázat kiemelkedő eredményt hozott, különösképpen abban, hogy közelebb hozta egymáshoz a népnépművészetet és az iparmüvészetet. A döntő bizottság 160 népművész és 89 iparművész közel ezer alkotásából, három napi alapos vita után válogatta ki a legméltóbb remekműveket. Tolna megyének különös sikert hozott a pályázat, mert Werner Andrásné őcsényi nép művész csibeszemes sárközi szőttes futója első díjat nyert Adósság nélkül Jó gazdának ismerik Petro- vies István dolgozó parasztot Diósberényben. Földjét mintaszerűen műveli meg, jól gondozza állatait is. 1954. évi beadási és afófizetési kötelezettségének már hónapokkal ezelőtt eleget tett, mert tudja, hogy államunk is csak úgy adhat nagyobb segítséget a dolgozó parasztságnak gazdasága fejlesztésére, ha mindenki időben eleget tesz állampolgári kötelezettségeinek. Mint előrelátó gazda, már az 1955- ös évről készített számvetést és ennek eredményeképpen de cember 18-án már 1955-ös évi sertésbeadását is teljesítette. 1954-ben jelentősen emelkedett a könyvtárak és könyvesboltok forgalma Tolna megyében Az elmúlt évben jelentősen emelkedett a Tolna megyei könyvtárak és könyvesboltok forgalma. A megye 128 népkönyvtárának 20.000 beiratkozott olvasója volt, akik körülbelül 450.000 kötetet kölcsönöztek. Ez azt jelenti, hogy 1954-ben minden könyvtári tag kezén átlag 25 könyv fordult meg, míg az 1953-as évben a kölcsönzés alig érte el a 300.000 kötetet. Nagy emelkedést mutat a megye könyvesboltjainak fór galmi is. 1953-ban Tolna megyében 50.000 könyvet vásárol tak a dolgozók, 1954-ben ez a szám 70.000-re emelkedett, melyből csak a karácsonyi fór galomra körülbelül 10.000 kötet könyv jutott Haiips-monpépet kapott öt iskola A megyei tanács oktatási osztályára a napokban öt kes- senyvetítésű, hangos mozigép érkezett és még az ó év utolsó napján, mintegy újévi ajándékul meg is kapta egyiket-egyi- ket megyénk öt nagyobb iskolája. Természetesen olyan iskolák kapták, ahol egész esztendőben jó munkát végeztek, tehát amelyek megérdemelték az ajándékot. Egy-egy ilyen mozigép 14.000 forint értékű és rendkívül nagy segítség az iskolának. Az öt gépet a paksi I. számú általános iskola, a teveli, a nagymányoki, a du- naföldvári I. számú és a báta- széki leányiskola kapta. Nagy örömmel vitték el a gépeket az illetékes iskolák. Ezután gyakran vetíthetnek ifjúsági filmeket, de felhasználhatják a‘vetítés eszközét a tanulmányi anyag szemléltetésére is. Több bús cs zsír kerül a dolgozók asztalára Földművesszövetkezeteink: ebben az évben nagyobb gonddal foglalkoznak a sertéshizlalással, hogy a lakosság igényeit minél jobban kielégíthes sék. A szekszárdi földművesszövetkezet az elmúlt évben is foglalkozott a sertéshizlalással. 37 darab sertést vágtak le és értékes tettek. A levágott h zóV áf1nusúlya 160- 170 kiló volt. Csótonyi Dániel hizlaldakezel' v munkájának ered- ményei-cr-' akarmányt 22 százalékban értékesítették a ráhizlalásnál. A hízók vágási súlyvesztesége pedig csak 12 százalék volt. Ebben az évben a földmű-1 vesszövetkezet 150 darab sertést hizlal. A süldők egyrészét már megvásárolták. Átépítik és korszerűsítik a hizlaldát is* hogy még eredményesebben hizlalhassanak. Az új szakasz politikájának megvalósítását segíti a szekszárdi földműves-* szövetkezet, ezért ad még több húst és zsírt a dolgozók asztalára, különösen a nyári munkaidőben,
