Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-04 / 2. szám
rSI A P L o 1955 J.iMAtt 4 V Egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit és a nemzetközi biztonság érdekében! a béke Raab osztrák kancellár önáltatása G. M. Matenkov elvtárs válaszai Charles E. Shuttnak, a Teleneivs washingtoni vezetőlenek Moszkva, jan. 1. (TASZSZ): Charles E. Shutt, a Tele- news televíziós és filmhíradó részvénytársaság washingtoni íródé járnák vezetője azzal a kéréssel fordult G. M. Malen- kovhoz, a Szovjetunió Minász_ tertanácsának elnökéhez, válaszoljon néhány kérdésre. Az alábbiakban (közöljük Charles E. Shutt kérdéseit és G. M. Malenkov válaszait. KÉRDÉS: Hogyan lehetne a legjobban fenntartani a békét országaink .között? VÁLASZ: A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti béke fenntartása mindenekelőtt megköveteli, hogy mind a két fél őszintén óhajtsa a békét és arra törekedjék, hogy kapcsolataiban abból induljon ki: lehetséges és szükséges a békés együttélés egymással, továbbá abból, hogy figyelembe veszi egymás kölcsönös jogos érdekeit. Ami a Szovjetuniót illeti, a fenti tételektől vezettetve, kész továbbra is minden tőle telhe. tőt elkövetni a Szovjetunió és az Egyesült Államok tartós és szilárd békés kapcsolatainak biztosítása, a fennálló nézeteltérések rendezése érdekében feltételezve, hogy az Amerikai Egyesült Államok részéről is ugyanilyen készség nyilvánul meg. KÉRDÉS: Az lön véleménye szerint mi a legfőbb oka a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti feszültségnek? VÁLASZ: A Szovjetunió és az Egyesüt Államok közötti viszony feszültségének legfőbb oka az, hogy bizonyos amerikai körök a revansvágyó nyugatnémet hadsereg feltámasztására irányuló politikát követnek, fegyverkezési versenyt folytatnak és amerikai katonai támaszpontok hálózatát építik ki a Szovjetunió és más békeszerető államok körül, amit nem lehet egyébnek, mint egy új háborúra irányuló előkészületnek tekinteni. Mindenki előtt ismeretes, hogy jelen, leg, a londoni és párizsi egyezményeket megkötő nyugati hatalmak hibájából fokozódik a békét fenyegető veszély és nő a háború veszélye. Hogy ki lehessen küszöbölni a feszültséget a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyából, szilárd alapot lehessen teremteni országaink békés együttműködésének sikeres fej lesztéséhez, véget kell vetni a német militarizmus talpraálli- tását célzó politikának, mert a német militarizmus már eddig is mérhetetlen nyomorúságot zúdított az emberiségre, véget kell vetni a fegyverkezési versenynek és annak a politikának, amely katonai támaszpontokkal akarja körülvenni a békeszerető államokat. KÉRDÉS: Szívesen látna-e ön olyan diplomáciai tárgyalásokat, amelyek célja a távol- keieti nézeteltérések rendező - se? VÁLASZ: Igen, üdvözölni kell az érdekelt államok közötti olyan tárgyalásokat, amelyeknek célja, hogy rendezzék a távolkeleti kérdések egész sorát. A genfi értekezlet tapasztalatai, amely értekezleten más hatalmakkal együtt a Kínai Népköztársaság is részt- vett, azt mutatják, hogy az ilyen tárgyalások kedvező ered ménnyel járnak. KÉRDÉS: Mi az ön véleménye az atomfegyver nemzetközi ellenőrzésének kérdéséről, és lehetségesnek tartja-e egy sikeres, vaiamennya érdekelt fél számára elfogadható terv kidolgozását ebben a kérdésben? VÁLASZ: A Szovjetuniónak az atomfegyver kérdésében elfoglalt álláspontja jól ismeretes. A Szovjetunió az atomfegyver feltétlen eltiltását, az államok fegyverzetéből való teljes kivonását és egy megfelelő egyezmény végrehajtása fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés létrehozását kívánja. Az atomfegyver fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés létrehozását kívánja. Az atomfegyver eltiltásának és egy atomháború veszélyének kiküszöböléséhez a többi államnak nem kevésbé fűződnek érdekel, mint a Szov jetuniónak. KÉRDÉS: Szívesen látna-e ön diplomáciai , tárgyalásokat, amelyek Franciaország, Nagy- Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfődnek tanácskozására vezetnének? VÄLASZ: Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt meg kell mondani hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország az utóbbi időben mindent megtesz, hogy kizárja a lehetőséget a négy hatalom kormányfői közötti tanácskozás kérdésének pozitív megoldására. Mint ismeretes, a három nyugati hatalom arra törekszik, hogy külön úton járva, oldja meg a legfontosabb nemzetközi kérdéseket elsősorban a Németországra vonatkozó kérdéseket. Vajon nem világos-e, hogy nem lehet ilyen politikát folytatni és ugyanakkor illúziókat kelteni a népekben a négy hatalom értekezletére vonatkozólag. Tehát a dolog lényege az, hogy Franciaország, Nagy-Bri- tannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőinek tanácskozását ne állítsák olyan kérdések valamiféle külön megoldásának ténye elé, amely kérdéseket a négyhatalmi értekezletnek kell megöl, dania. KÉRDÉS: Kíván-e ön üzenni valamit ez amerikai népnek? VÄLASZ: Az amerikai népnév szívélyes üdvözletemet és legjobb újévi kívánságaimat küldöm. Megvan minden alap arra hogy fejlődjék és erősödjék a barátság az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió népei között. Az a meg győződésem, hogy az amerikai nép méltóképpen hozzá fog járulni a népek közötti béke megszilárdításának nagy és nemes ügyéhez. Most minden népnek különösen nagy éberséggel kell figyelnie az agresszív körök mindennemű próbálkozásait. Most nincs fontosabb feladat, mint egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság biztosítása érdekében. ,, íz utolsó szó a francia népé less44 A francia béketanács felhívása Párizs (MTI): A Francia Békemozgalom Országos Tanácsa felhívást intézett a francia néphez. A felhívás a többi között ezeket mondotta: Hatszázhuszonhét francia képviselő közül 287* a német új- rafelfegyverzés mellett szavazott. Ezek a képviselők 'szavazásukkal olyan felelősséget vállaltak, amelyért számadással tartoznak a nemzetnek. A Mendes-France-kormány, amely külföldi nyomásra kicsikarta ezt a döntést a nemzetgyűléstől, a Radford tábornok nyilatkozata Newyork (TASZSZ): Mint az Associated Press hírügynökség szöuli tudósítója jelenti, Radford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Szöulba érkezésekor kijelentette, hogy az Egyesült Államok fegy veres erői nem riadnak vissza az atomfegyver használatától, ha kiújulnak Koreában a hadműveletek. Amerikai hadgyakorlatok Nyugat-Némctországban Berlin (TASZSZ): Mint a berlini rádió jelenti, az amerikai megszálló csapatok Karlsruhe térségében újévkor hadgyakorlatokat kezdtek, melyek január 31-ig tartanak. Az amerikai parancsnokság kijelentése szerint a hadgyakorlatokban nehézpáncélosok is résztvesznelc. December 17-én Raab osztrák kancellár amerikai és kanadai útjáról visszaérkezett Bécsbe. Még a repülőtéren azon melegében summázta útja eredményeit és sokait sejte- tően jelentette ki: — A jövőben szerényeknek kell lennünk ... Azt nem mondta meg pontosan, mit jelent majd gyakorlatilag, ha ezt az elvet alkalmazzák az osztrák politikában. Az óceánon túl tett kijelentései azonban némileg fényt derítenek erre is. Az osztrák kancellárnak ugyan magának is van elég baja, amerikai és kanadai útját mégis arra használta fel, hogy népszerűsítse a párizsi egyezmények mielőbbi ratifikálását, ámbár azt hinné az ember, hogy Ausztriának ehhez aztán igazán nincs semmi köze! Raab amerikai tárgyaló partnereivel együtt az „erő politikája” mellett kardoskodott Állítólag ez majd arra ösztönzi a Szovjetuniót, hogy a nyugati hatalmak feltételeit elfogadva, aláírja az osztrák államszerződést. Kanadában Raab a többi közt ezt mondta: — Európa új szervezete (vagyis: Nyugat-Németország militarizálása s a Nyugat-Né- metország részvételével létesítendő katonai szövetség) megjavíthatja majd az osztrák államszerződés aláírásának kilátásait. A gyengeség korántsem az, ami a szovjeteket az állam- szerződés elfogadására ösztönözhetné ... Ebben a kijelentésben minden a feje tetején áll. Elsősorban is az osztrák kancellár tisztában lehetne azzal, hogy reménytelen kísérlet az „erő helyzetéből” tárgyalni a Szovjetunióval. Amikor panaszkodik, hogy a „gyen geség” akadálya az osztrák államszerződés megkötésének, csupán félre akarja vezetni a közvéleményt s szeretne elsik- lani a dolog lényege felett. A dolog lényege ugyani? az, hogy a Szovjetunió az osztrák kérdés olyan rendezését kívánja, amely biztosítaná Ausztria függetlenségét, megvédené Ausztriát az új Ansclúusst tervező nyugatnémet revansiszták agresszív igényeivel szemben. Ha ebből az egyedül helyes szemszögből nézzük a kérdést, egyszerre kiviláglik, mennyire hamis Raabnak az a kijelentése, hogy Nyugat-Némefország felfegyverzése („Európa új szer vezete”) megjavíthatná az államszerződés megkötésének kilátásait. Ha felállítják az új Wehrmachtot, az Anschluss veszélye nyilvánvalóan nem kisebb, hanem nagyobb lesz, s az osztrák kérdés rendezése elé sem kevesebb, hanem több akadály tornyosul. Európa bé- keszeratő országai ugyanis nem tekinthetik a nyugatnémet (militaristáknak kijáró jutalomtárgynak Ausztriát. Raab egyéb óceánontúli nyilatkozatai szintén elárulják, hogy Ausztria vezető körei a legkevésbé sem törődnek országuk függetlenségével. Ausztria még el sem nyerte a teljes önállóságot, de Raab Kanadában máris a nyugati hatalmakkal való olyan szoros szövetség mellett szállt síkra, hogy „Ausztria a lehető legnagyobb mértékben Nyugat részévé váljék.” Hogy pedig senkiiben kétely ne maradhassék afelől, miről van szó, Gor- bach, Raab pártjának képviselője ezekben a napokban a parlamentben szövetséget követelt a nyugatnémet militaristákkal. Azt hangoztatta, hogy ebben látja az „értelmét - azoknak az áldozatoknak, amelyeket az osztrák és a német katonák (hoztak a második világháborúban.” Mondani sem kell, hogy Raab „kancellár és barátai veszélyes önáitatást követnek el, amikor azt képzeli!?, hogy ilyenmódon meg lehet teremteni az osztrák kérdés gyors és gyümölcsöző megoldásának feltételeit. Az osztrák politikában nyilván nem a szerénység teng túl, hanem a valóságérzék kevés. Az angol közvélemény a tömegpusztító fegyverek eltiltását követeli történelemben úgy fog szerepelni, mint az a francia kormány, amely meg akarta teremteni az új Wehrmachtot. Ma a küzdelem új szakasza nyílik meg előttünk. Megkell akadályozni, hogy a köztársasági tanács ratifikálja az egyezményeket, így kell kikényszeríteni azt, hogy a nemzetgyűlés ■újból vizsgálja meg őket. A mozgalomnak szélesednie kell az egész országban. A polgároknak most elsősorban a községi tanácsosok és a megyei tanácsosok f,elé kell fordulniok, felkérve őket, hogy tolmácsolják a nemzet akaratát a szenátoroknak, akiket ők választanak. De bármilyen döntéseket is hozzon a parlament, Francia- ország soha nem fogadja el a német militarizmus újjászületését és az atom- és thermonukleáris háború kilátását. Az utolsó szó a francia népé lesz, amely felé reménykedve fordulnak a világ békés erői. A üáu Koulmimista Párt elnöke a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdéséről Külföldi hírek Kopenhága (TASZSZ) — A „Land Og Főik” című lap közli munkatársának, Axel Lar- sennel, a Dán Kommunista Párt elnökével folytatott újévi beszélgetését. —• Dánia külpolitikájának döntő kérdése — jelentette ki Larsen —»az ország álláspontjának párizsi egyezményekkel kapcsolatban. Az utóbbi két hónap eseményei megmutatták, hogy a dán nép többsége azt követeli, hagyjanak fel Nyu- gat-Németország remilitarizá- lásának előkészítésével és tart sana'k népszavazást ebben a kérdésben. Ilyenfonn'án a dán parlamentnek a választók részéről nincs semmiféle felhatal paazása a párizsi egyezmények jóváhagyására. Larsen hangsúlyozta, hogy az atlanti politikusok állításaival szemben nagyjelentőségű volna, ha Dánia megtagadná a párizsi egyezmények ratifikálását, először is azért, mert az a párizsi egyezmények erkölcsi elítélését jelentené, másodszor pedig azért, mert halasztó hatással lenne a párizsi egyezmények életfaelépteté- sére és újabb lehetőségeket adnak a tárgyalásokra Németország egyesítéséről és egy kol lektív biztonsági rendszer meg teremtéséről. Larsen befejezésül kijelentette, a dán nép rákényszerítheti a parlament többségét, hogy teljesítse a nép akaratát. Ehhez az. szükséges, hogy azok, akik ellenzik Nyugat- Németország újra felfegyverzését. felelősségük tudatára éb- redjdhek és kifejezésre (juttassák véleményüket. DZSAKARTA „A bogori értekezlet eredményei nagyban segíthetnék a béke kiépítését” — mondotta U Nu burmai miniszterelnök hazautazása előtt a sajtó képviselőinek. U Nu kijelentette, hogy a bogori értekezleten általánosságban figyelembevették a békés együttélés 5 alapelvét és azok valószínűleg ismét szóbakerülnek a tervezett ázsiai-afrikai értekezleten. A Dzsakartában december 30-án tartott sajtóértekezleten Mohammed Ali, pakisztáni miniszterelnök kijelentette, hogy a bogori értekezlet sikerekben igen gazdag volt. — „Minden tárgyat megvitattunk és azok alkalmasak voltak arra, hogy egyhangú döntéseket hozzunk" — fűzte hozzá. Mohammed Ali reméli, hogy az ázsiai afrikai értekezlet ugyan csak sikereket ér majd el. A Tajvanra vonatkozóan feltett kérdésre a pakisztáni miniszterelnök kijelentette: „Ami Pakisztánt illeti, elismeri a Kínai Népköztársaságot. Nem ismerjük el Tajvant Kína képviselőjének”. DZSAKARTA Szukamo, Indonézia elnöke január 1-én beszédet mondott I egy újévi ünnepségen, kijelentve, hogy a békés együttélés és a nemzetközi együttműködés életbevágóan fontos az egész emberiség számára. A békés együttélés — mondta „nem más, mint a jószomszédság politikájának kiterjesztése minden nemzetre és minden államra.’“ A bogori értekezletre és a jövő tavasszal tartandó ázsiaiafrikai értekezletre vonatkozólag a következőket mondta Szukamo: „Ezek az értekezletek, reméljük, megerősítik a béke ügyét és közelebb viszik a teljesüléshez az egész emberiség mélyen gyökerező vágyakozását a biztonságra”. Lopdon (TASZSZ) A hidro- génbemba 1 eltiltásáért harcoló országos bizottság december 31-én 500.000 aláírással petíciót intézett Churchill miniszterelnökhöz. A petíció felszólítja az angol kormányt, haladéktalanul tegyen kezdeményező lépéseket, hogy hívják össze a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia vezetőinek értekezletét a tömeg- pusztító fegyverek eltiltásának kérdésében. A petíció kifejti, hogy a tömegpusztító fegyverek komolyan veszélyeztetik a civilizációt. A petíció felszólítást tártál” máz a fegyverzet csökkentésének s az efölötti ellenőrzés kér désének megoldására is, A szovjet újságírók újévi üdvözlete a magyar újságíróknak (MTI): A szovjet újságírók és a Szovjetunió Kulturális Dolgozói Szakszervezetének Központi Bizottsága újévi üdvözletét küldött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Tiltakozások Angliában a párizsi szerződések ellen London (TASZSZ): Mint a Reuter hírügynökség jelenti, a londoni szövetkezeti központ, amely több, mint egy millió tagot számlál, bejelentette, hogy a szövetkezeti szövetség idei évj kongresszusán javaslatot terjeszt majd elő, hogy ítéljék el a londohi és párizsi egyezményeket és támogassák a nyugatnémet szakszervezeteket az egyezmények elleni harcukban. A szövetkezeti központ állástfoglalt amellett, hogy a négy hatalom. Kelet- és Nyugat-Németország részvételével még a párizsi egyezményei? ratifikálása előtt folytasson tárgyalásokat. A bonni revansisstáls igényt támasztanak Elzász-Lotharingiára Irta: J. PRALNYIKOV A bonni revansiszták az európai közvéle- mény legnagyobb felháborodására már nem egyszer fenyegették meg a szomszéd államokat, többek között Franciaországot. Emlékezhetünk Bonn szolgálatába szegődött volt hitlerista tábornokoknak arra a kijelentésére, hogy amint felállítják a nyugatnémet hadosztályokat, „másként beszélnek majd Franciaországgal”. Még nem léptek hatályba a Nyugat- Németországot felfegyverző párizsi egyezmények, de a bonni militaristák máris nyíltan igényt támasztanak ősi francia területekre. A „Deutsche Soldaten Zeitung” című revansiszta lap mind gyakrabban követeli, hogy Elzásznak acH.anak „politikai önkormányzatot’'. A bonni revansiszták a hitleristák háború- előtti érveivel támasztják alá követeléseiket. Emlékezhetünk, hogy Csehszlovákia megszállása előtt a nácik „a szudéta németek jogainak megvédéséről" beszéltek. A bonni revansiszták most azt állítják, hogy az elzász-lotharingiai lakosság egy részének ,jogai csorbát szenvednek”. „Franciaország jelenleg kísérletet tesz* — írja a „Deutsche Soldaten Zeitung" — hogy az elzásziakat és Lotharingia német lakosságát megfossza elidegeníthetetlen emberi jogától; anyanyelve használatától,” ___ A bonni revansiszták ráadásul azt akarják bebizonyítani, hogy Elzász és Lotharingia nem francia területek, mert ott „régtől fogva” ősi germán törzsek éltek. A „Deutsche Soldaten Zeitung” sértésekkel halmozza el a francia népet és-a francia kormányt és azt hangoztatja, hogy „Elzász önkormányzata teljesen lehetséges volna“’. Elzászt először „európai ellenőrzés” vagyis az amerikai monopóliumok és partnereik ellenőrzése alá kell helyezni. A német militaristáknak eszük ágában sincs megállni annál a követelésnél, hogy Elzászt tegyék „európai területté”. Elzász és Lotharingia, s Németországgal szomszédos'egyéb területek Németországhoz csatolásáról ábrándoznak. A „német akció” nevű revansiszta szervezet vezetőinek kijelentései elárulja’1.?, hogy ilyen tervek léteznek. E szervezet feje, Loewenstein herceg, szövetségi gyűlési képviselő ismételten követelte „Nagy-Németor- szág” megteremtését. „Nagy-Németország” ' a német területeken kívül Luxemburgot, Elzászt és Lotharingiát, Ausztriát, Dél-Tirolt, Csehszlovákia egy részét és Svájc több kantorját is magába foglalná, A
