Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-21 / 17. szám
2 NAPLÓ 1955 JANUAR 21 A párizsi egyezmények ratifikációs törvényjavaslatai a Köztársasági Tanács • bizottságai előtt Párizs (MTI) A Francia Köztársasági Tanács hadügyi és külügyi bizottságai szerdán kezdték meg a békeellenes párizsi egyezmények megvitatását. A külügyi bizottság ülésén igen érdekes fejleményekre került sor, amidőn az elnöklő Plaisant, radikális-szocialista szenátor beszámolt Mendes- France miniszterelnökkel kedden folytatott megbeszéléséről. Közölte' a miniszterelnök kívánságát, hogy a Köztársasági Tanács a ratifikációs vitát még január végén kezdje meg. Szerinte azonban ennek nincs semmi értelme, s így a teljes vita megkezdésére február 8-a vagy 10-e előtt gondolni sem lehet. A miniszterelnöktől kapott megerősítés alapján bejelentette azt is, hogy Edgar Faure jelenlegi pénzügyminisz tér, hajlandó elvállalni a külügyminiszteri tárcát, de csak azzal a feltétellel, hogy ha „nem neki kell képviselnie a párizsi egyezményeket a Köztársasági Tanács ratifikációs vitájában". így azután Ed<?ar Faure számára „külföldi diplomáciai utazást" tartottak fenn. hogy teljesíteni lehessen az általa támasztott feltételt Menrles-France pedig magára vállalta, hosy új külüsvminisz tere távollétében a Köztársaság: Tanácsban is a párizsi egyezmények védelmére keljen. Végül a bizottság elnöke bejelentette. hogy Marius Moutet szocialistapárti szenátor elhárította a ' meghívást, hogy a bizottságban a párizsi egyezmények előadó tisztségét vállalja. Ezzel kapcsolatban a francia lapok parlamenti tudósítói rámutatnak arra, hogy a szocialista szenátor huzódozása az előadói tisztség vállalásától nagyon is érthető. Először is azért, mert a nemzetgyűlés ratifikációs szavazata óta szerfelett kiéleződtek az ellentétek a Francia Szocialista Pártban, másrészt pedig a szóban- forgó szenátor Drome megyét* képviseli és több más mesyé-1 vei együtt ebben a megyében |; is rövidesen sor kerül a szenátusi képviselet újjáválasztá- sára. így azután abban maradtak, hogy a volt — gaulleista Michel Debré szenátor vállalja a párizsi egyezmények előadói tisztségének hálátlan feladatát, kivéve a Saar-egyezményt. Debré azonban már be is jelentette, hogy a maga részéről előadói jelentésében bizonyos fenntartásokkal fog élni a ratifikációs törvényjavaslatoknak • a nemzetgyűlés által megszavazott szövegével szem ben és „ilyen vagy amolyan“ formában módosításokat fog javasolni. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy Mendes-France miniszterelnök váltig azon lesz, hogy a Köztársasági Tanács á Debré által jelzett módosításokat nem kifejezetten indítvány, hanem csak határozati javaslat formájában fogadja el, amelyet azután hozzácsatolnának a törvényjavaslatok megfelelő ázövegpontjai- hoz. Utóbbi esetben ugyanis szükségessé válna, hogy a nemzetgyűlés második olvasásban és ehhez csatlakozó szavazással foglaljon állást. Az ülés további folyamán a radikális-szocialista Pinton szenátor tette meg megjegyzéseit a párizsi egyezmények keretébe tartozó Saar-megálla- podáshoz. Bírálattal illette a kormányt és fenntartotta magának a jogot, hogy követelje Mendes-Francetól: a teljes ratifikációs vita során jelentse ki „véglegesnek és megváltoz- tathatatlanoknak” a saarvidé- ki egyezmény azon pontjait, amelyeket Adenauer kancellár most ismét vitássá kíván tenni. Végül is a bizottság 22 szavazattal 2 ellenében — utóbbiak a kommunista szenátorok — hajlandó volt a ratifikálást javasló előadói jelentést elfogadni. Az ülés berekesztése előtt a külügyi bizottság úgy 'határozott, hogy január 26-i ülésén fogja meghallgatni Mendes- France miniszterelnököt a párizsi egyezmények egésze ügyé ben. Eszerint Michel Debré szenátor csak a bizottság február másodiki ülésén terjesztheti be véglegesen megfogalmazott jelentését. Németország Szocialista Egységpártja harci egység létrehozására szólította fe! Nyugat-Némeiország munkásosztályát Berlin (MTI): Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága felhívást intézett a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt vezetőségéhez és tagjaihoz, a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos vezetőségéhez és tagjaihoz, valamint a katolikus munkásmozgalom tagjaihoz. Németország Szocialista Egy ségpártja — utalva arra a súlyos veszélyre, amellyel a párizsi szerződések ratifikálása a munkásosztályt, a német népet és a békét fenyegetné — harci egység létrehozására szólította fel Nyugat-Németország dolgozóit. Németország Szocialista Egy ségpártjának Központi Bizottsága javasolja a nyugatnémetországi munkásoknak és szervezeteiknek, hogy a Német Demokratikus Köztársaság munkásszervezeteivel akcióegységben követeljenek népszavazást a párizsi szerződésekről és állapodjanak meg közös rendszabályokban szabad össznémet választások előkészítésére, valamint a demokratikus, békeszerető Németország zökkenőmentes egyesítésére. Kalföldi hírek LONDON A BBC bonni tudósítójának jelentését közli arról, hogy a nyugatnémetországi szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők, valamint a protestáns egyház bizonyos körei újabb kampányt indítottak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A tudósító megjegyzi, hogy a jövőbeni bonni hadügyminisztérium több vezetője „az utóbbi időben sok időt töltött azzal, hogy leszerelje a felfegyverzéssel szembenálló politikai és társadalmi szóvivők érvelését, ennek azonban eddig nincs sok látszata”, WASHINGTON Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára szerdán délután Washingtonba érkezett, jelenti az AFP. Hammarskjöld Washingtonban tárgyalásokat folytat Dulles külügyminiszterrel. DAMASZKUSZ Tájékozott damaszkuszi körök megállapítják, hogy az iraki-török egyezményt óvatos formában támogató Angliának az a tulajdonképpeni célja, hogy az arab országokban komoly mértékben gyengítse az Egyesült Államok befolyását. E körök szerint Anglia jól tudja, hogy az arab országok meghiúsítják ezt az Egyesült Államok által Törökországon keresztül sugallt egyezményt. Damaszkuszban felhívják a figyelmet arra, hogy a teljes mértékben Angliától függő Jordánia élesen síkra száll a török-iraki egyezménnyel szem ben. PEKING A Kínai Népköztársaság kormánya és Afganisztán kormánya közös nyilatkozatot tett közzé a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A nyilatkozat a többi között a következőképpen hangzik: A Kínai Népköztársaság kor mánya és Afganisztán kormánya — miután kölcsönösen óhajtják kapcsolataik fejlesztését —- megegyeztek, hogy normális diplomáciai kapcsolatokat létesítenek és nagyköveteket cserélnek a két ország között. A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség „Németország újraegyesítéséért küzdő népi mozgalmat** hív életre Berlin (MTI): A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség Országos Elnöksége a nyugatnémet munkásság harci elszántságának hatása alatt határozatot hozott „Németország újraegyesítéséért küzdő népi mozgalom” életrehívásáról. A mozgalmat — a határozat szerint — a Szakszervezeti Szövetség elnöksége, a legnagyobb tizenhat szakszervezet és ismert közéleti személyiségek irányítják majd. A Francia Szocialista Párt országos intézőbizottságának kizáró határozata a párt 18 hazafiasait gondolkodó képvisclőtagjával szemben Párizs (MTI): A Francia Szocialista Párt országos intézőbizottsága szerdán este ülést tartott és azon Guy Mollett főtitkár és klikkjének követelésére úgy döntött, hogy kizárja a parlamenti frakció és ezzel együtt a párt soraiból azt a 18 szocialista képviselőt, aki december 30-án, á francia néppel szembeni felelőssége tudatában és szívén viselve hazája sorsát, fellázadt a pártvezetőség ellen és a háborús párizsi szerződések ratifikálása ellen szavazott. A kizártak között van Edmond Naegelen képviselő is, aki a decemberi több fordulóból álló izgalmas köz- társasági elnöki választások idején még pártjának hivatalos jelöltje volt. A kizárt képviselők végleges sorsáról a február 5-ére és 6-ára Párizsba egybehívott rendkívüli párt kongresszus hivatott dönteni, amennyiben a most kizárt kép viselők vagy egyesek közülük, szükségesnek találják, hogy fellebbezéssel éljenek az országos intézőbizottság döntése ellen. Paul Ramadier lesz Franciaország képviselője a Schuman-terv főhatóságában Párizs (MTI): Francia politikai körökben nagy feltűnést kelt az az azóta már beigazolódott hír, hogy Paul Ramadier, a volt miniszterelnök — szocialista képviselő, aki a múltban azzal tette ismertté nevét, hogy élvonalban harcolt az EVK-szerződés és a békeellenes párizsi egyezmények ratifikálása ellen, most elfogadta Mendes-France miniszterelnök ajánlatát, és hajlandó volt vállalni a megbízást, hogy Jean Monnet utódaként, aki a közelmúltban bejelentette visszalépését, képviselje Franciaországot a szén- és acélközösség, az úgynevezett „hatok Európájának” Schumann-ter- vében. Népi mozgalom Dániában a párizsi egyezmények ratifikálása ellen Oslo (TASZSZ): Larsen, a Dán. Kommunista Párt elnöke a Friheten című lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a dán nép nem feledte el a német megszállást és, hogy a Wehrmacht helyreállításának terve a dán nép minden rétegében ellenállásra talál. Dániában — mondotta — igazi népi mozgalom bontakozott ki a párizsi egyezmények ratifikálása ellen. Ez a mozgalom annyira erős, hogy a dán kor- mánv kénvteien volt letenni arról a szándékáról, hogy azon nai ratifikálja a párizsi egyezményeket. Néhány szó Madáchról és „Az ember tragédiája'-ról Nemzetközi ifjúsági tanácskozást rendeznek Rratislavában A Csehszlovák Köztársaság, az Osztrák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság ifjúságának küldöttei január 22-én, szombaton a nyugatnémet felfegyverzés elleni küzdelem jegyében tanácskozásra gyűlnek össze Bratisla- vában. A magyar ifjúságot képviselő csaknem hatvan főnyi küldöttség Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetősége titkárának vezetésével pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról! indul Bratislavába. A magyar; küldöttségnek kiváló ifjúmun-; kások, dolgozó parasztfiatalok, \ ifjú írók és művészek, vala-! mit DISZ-vezetők a tagjai. 1 Belga édesanya kéri, hogy a debreceni szemklinikán operálják meg kislányát A Magyar Távirati Iroda tudósítása, ..alapján belga újságok is közölték, hogy a debreceni szemklinikán újszerű műtétté: visszaadták az ötéves Csillag Erzsiké látását, aki hathónapos kora óta szemszaruhártyá- jának elszürküiése miatt nem látott. A napokban a műtéttel kapcsolatban két levél is érkezett Belgiumból a klinikára. Az egyikben J. Laurent Fromont kér tanácsot szembetegsége gyógyításához. A másikait egy. brüsszeli édesanya írta, aki tudatja,, hogy 5 és féléves kislánya ugyancsak szaruhártyájának elszürkülje miatt nem lát és szeretné, ha Kettesy Aladár professzor vizsgálná és operálná; »eg. ! | IM adách Imre 132 eszten- | dővel ezelőtt, 1823. ja[nuár 21-én született. Megemlékezésre azonban nemcsak ez | az évforduló késztet bennün- |ket, hanem az a hatalmas si- I kér, amellyel művét napjaink- !ban a budapesti Nemzeti Szín- ! házban előadják. ! Talán soha nem fordult ak- jkora érdeklődés műve felé, imint ma, talán soha nem beszéltek, vitatkoztak róla any- nyit, minit ma, és talán soha nem készültek annyi lelkesedéssel, annyj műgonddal alkotásának színrevitelére, mint ma. Mi az oka annak a nagy megbecsülésnek, amelyben mű vészeink és közönségünk egyaránt részesíti? Az egyik ok nyilvánvalóan az, hogy valamennyien éreztük, hittük, tudtuk: Madách műve régi irodalmunk egyik legnagyobb értéke, büszkesége, sőt a világirodalom egyik legragyogóbb alkotása és fájt, hogy hallgatunk róla, hogy .ifjúságunkkal alig ismertetjük meg, hogy ez a remekmű ma nem „időszerű”, s ezért jobb nem sokat beszélni róla. Mi volt az oka annak a nagy tartózkodásnak, amellyel hivatalos irodalompolitikánk ezt a művet oly sokáig mellőzte? Lényegében két vitathatatlan tény: az egyik Madách művének pesszimista történelemszemlélete, a másik a kommunista jövőnek egészen kiábrándító ábrázolása. | Madách műve nem hirdeti a szükségszerű történelmi előre- ; haladást, s azt sugározza, hogy az ember sorsa mindenképpen a bukás, a boldogtalanság, akkor is, ha önző módon önmaga ért él, akikor is, ha a közösségért. A történelemben csak tragédiák sorozatát látja, szerinte a jövő sem fogja megoldani a társadalom nagy kérdéseit. Ezt a felfogását fokozottan tükrözi az, ahogyan a falanszterjelenetben a kommunizmust elképzeli és ábrázolja. Ha pedig így fest a dolog, miért mentjük fel mégis Ma- dáchot, miért visszük művét mégis a közönség elé? Elsősorban azért, mert történelemszemléletünk végső alapelve, a dialektikus módszer is ezt kívánja. A dialektika szerint ,.minden a körülményektől, helytől és időtől függ.” Madách művét sem szabad keletkezése körülményeitől kiszakítva úgy értékelnünk, hogy benne ma; eszményeink tiszta érvényesülését keressük, hanem dialektikusán kell a Madách-problémához is közelednünk. S ha ezt tesszük, egyszerre megnő előttünk az író is, müve is. I átjuk és megértjük, hogy a szabadságharcok bukása hogyan rendit: meg Ma- dáchban az elnyomottak ügyének diadalába vetett hitet, magánéletének sok keserűsége pedig az egyéni boldogság lehetőségében való bizalmat. Látjuk, hogyan küszködik évekig a nagy kérdésekkel: mi az élet értelme, 'elősegíti-e az emberiség haladását a sok áldozat, mi a helyes emberi magatartás a bukott forradalom és a zsákutcába jutott egyéni élet szövevényeiben? És látjuk, hogyan szívja magába vívódásai közben kora legújabb történelmi, természettudományi és filozófiai nézeteit. Ezek azonban nem hoznak megnyugvást, megoldás helyett újabb kételyeket és kiábrándulást nyújtanak neki. Kiábrándítja a történelem- tudomány, amely nem a tömegek, hanem a „nagy hősök” történetével foglalkozott, ezeknek tündöklését és bukását tárgyalta. Ezekből a könyvekből ő is, mint valamikor Kölcsey, hiábavaló kákasviadal- nak ismerte meg küszködéseiket. Kiábrándítja a burzsoá történelem tudóméin v úgynevezett „körforgás-elmélete” is, amely szerint az emberiség története tulajdonképpen kétféle életformának egymást váltó örökös körforgása. Csoda-e, hogy ez a pesszimista tanítás művének mondanivalóját sötétre színezi? Kiábrándítják kora természettudományos felfedezései is. Megismerkedik a „biológiai de- terminizimis”-sal, amely azt állította, hogy az ember egyéniségét megmásíthatatlanul az örökölt hajlamok szabják meg, továbbá a phrenologiávail (koponyatan), amely azt hirdette, hogy kinek-kinek a koponya- alkata eldönti képességeit és jellemét. Úgy véli, hogy egy olyan kor, amely mindent a hasznosság szemüvegén át mérlegel, nagyon visszaélhetne ezekkel az ismeretekkel: az ősök és a gyermek koponya alkata alapján döntené el, melyiket milyen pályára terelje, hogy majd a legjobban kihasználhassa munkaerejüket. Márpedig, hogy ilyen korszaknak be kell következnie, azt megerősítette benne a naprendszer kihűléséről szóló divatos elmélet, az ú. n. „enifcropia-elv.” De mi előzi meg a végső pusztulást? Mit hoz még a jövő? Marx és Engels műveivel nem ismerkedhetett meg, ellenben megismerkedik Fourier utópista szocialista elképzeléseivel, valószínűleg Lukács Móricznak az Athenaeumban megjelent rosszindulatú cikke alapján. Különösen az hökkentette meg, hogy Fourier szerint a kommunizmusban az emberek munka- és lakóhelye a 2000 személyes tömegház, a falanszter lesz. Ezt szörnyűnek találja. Mindehhez járult még, hogv ellentmondó filozófiai tanítások: Kant és Hegel idealizmusának és Büchner mechanisztikus materializmusának együttesen szereplő, de kibékíthetetlen hatása még növelte benne a belső feszültséget, amelyben nagy műve meg- •■"•Mett. § T gy érezte, hogy mindent, amit egyéni életéből, a haza bukott szabadságharcából, kiábrándító elméleti tanulmányaiból megismert, el kell mondania. Művészi képsorozatba tömörítve ábrázolja, . milyen tragikus az emberiség múltja és jelene. Aztán felrém lik előtte a jövő: elkövetkezik majd a föld kihűlésének ideje, amikor az embereknek min den erejükkel a puszta létért kell harcolniok. A világból száműznek tehát minden fényűzést, csak. a hasznosság elve érvényesül majd. A mű megszületése körűimé nyeinek ismeretében csodálhatjuk-e, hogy Madách történelemszemlélete helytelen irányba tolódott s hogy ilyen képzetei voltak a jövőről? Ha valóban dialektikusán szemlél jük életét és művét, nem az elmarasztalás érzése támad bennünk, hanem őszinte megbecsülés, hogy vívódásainak, kutatásainak keserű tapasztalataiból mégis elfogadható következtetést vont le: nem tudhatjuk, Van-e értelme küzdelmeinknek, emberi méltóságunk azonban azt parancsolja, hogy a biztos tudás nélkül is küzdjünk, bízzunk, munkál-i kodjunk. Milyen sokat jelenthetett ez kora magyarságának amely a mű megírásának idején újraéledő reményekkel várta, a Bach-rendszer bukását; ez az alkotás is biztatást tartalmazott: ha kétes is a jövő; bízni és küzdeni kell, ez az emberségünkhöz méltó feladat. A mű tényleges pesszimizmusát így enyhíti a belőle ki csendülő morális optimizmus. Ennek a cikknek a keretében nem beszélhettünk a mű különleges művészi értékeiről, lenyűgöző hatásának titkairól, sem egyéb tartalmi és formai problémáiról. Arról sem, hány féleképpen torzították el jó- és rosszhiszemű értelmezői. Csupán megemlítjük, hogy az előbbiekhez még olyanok is tartoztak, akik szerint a falari szetir jelenetben nem a kommunizmust, hanem a majdnem megszülető fasizmust akarta ábrázolni Madách, Ilyen „jóakarókra” természetesen nincs szüksége. De olyanokra sincs, akik a művet a falanszter-jelenet elhagyásával akarták elő adatni. Ha bűn egy író szándékának félremagyarázása, úgy még nagyobb bűn remekműve vegyik lényeges részének tudatos elsikkasztása. Madách nak joga van rá, hogy a maga teljességében szólalhasson meg rutítás és szépítés nélkül. Nem szorul rá például arra sem. hógy a színházi rendezés úgy állítsa be történelmi és utópisztikus színeit, mintha ezek nem az ő szemléletét tükröznék, hanem csupán Luciferét, mintha Madách nem értene egyet ezeknek a színeknek a mondanivalóival, — ahogyan ezt egy cikkíró a közelmúltban a bemutató előtt a színháznak ajánlotta. De még arra sem, hogy elhallgassuk a mű végső kicsengésének vallásos színezetét. Madách isten ajkára adja a megoldást tartalmazó végső szavakat: „Mon dottam, ember: küzdi és bízva bízzál!” A sokat csalódott,pesz szimista hangulatú író menekül a keserű valóság elől, s úgy érzi, megnyugvást, erőt a küzdelemhez csak istennél talál az ember. A mű úiabb értelmezői általában hallgatnak erről. De miért kell ezt elhallgatni? Hiszen ez sem szorul másra, csak megértésre. Mint ahogyan az egész ember és az egész mű nem szorul másra, csak dialektikus szemlélet alapján történő megértésre. S ezt most megkapja. A teljes művet s a teljes embert veti latra a legújabb irodalom tudomány. A művel kapcsolatban ter- mészetesen még sok vitás kérdést kell tisztáznunk. Egy azonban máris bizonyos: Madách nemcsak világraszóló írói nagysáe, hanem —- tévedései és ellentmondásai ellenére — megbecsülésünkre érdemes, gondolkodó és ember is. (TTIT) Dr. Kolta Ferenc
