Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-21 / 17. szám

1955 JANUAR 21 NAPLÓ 3 Az üzem segít... SOR GÉPÁLLOMÁSON és termelőszövetkezetben lesúj­tóan vélekedtek kezdetben a patronáló mozgalomról. Azt mondták többeken: „Jöttek ide már sokan segíteni, de bizony nem csináltak semmit, felírták a hibákat, adtak egy csomó „szempontot”, hónuk alá vág­ták az aktatáskát és elmen­tek.” Valóban nem lehet leta­gadni, hogy két évvel ezelőtt gyakran lelhetett találkozni ilyen „patronálókkal”. Ennek alapján egyesek aztán szinte meggyőződésből mondogatták, hogy a patronálómozgalom nem nyújt semmit. Igaz az, hogy a patronálómozgalomnak a kezdetben, — sőt még nap­jainkban is — vannak hibái. De a mezőgazdasági dolgozók túlnyomó többségét mégis meg győzhették az eredmények a patronálómozgalom szükséges­ségéről és jóságáról. Aki mégis azon az állásponton van, hogy nincs a palronálómozgalom- nak értelme, az bizonyára meg változtatja véleményét, ha megtudja, hogy a laboratóriu­mi felszerelések gyára mennyi segítséget ad a mözsi gépállo­másnak. Megpróbálom elmon­dani ..; Ha őszinte akarok lenni, mindenképpen meg kell mon­dani, hogy a mözsiek kellemet len helyzetben vannak. Még tán annak a veszélynek is ki vannak téve, hogy a becsüle­tükön csorba esik. Miért? AZT SOKAN TUDJAK A MEGYÉBEN, hogy a mözsi gépállomás kollektívába a ta­nácsválasztások napján hívta versenyre a megye összes gép állomását. Arra tettek ígéretet a mözsiek, hogy ebben az év­ben elsőnek fejezik be a me­gye gépállomásai közül a gép­javítást. Mikor megjelent a Rákosi Művek dolgozóinak fel szabadulási versenyfelhívása, akkor még két nappal megrö­vidítették a gépjavítás befeje­zésének határidejét a mözsiek. Azt vállalták, hogy nem 10, hanem 12 nappal a határidő előtt befejezik a gépjavítást. Mondjuk ez eddig rendjén is volna. Csupán az nincs rend­ben, hogy a mözsi gépállomás a gépjavítási versenyben a legutóbbi értékelés szerint ötö dik. Ennek ellenére még az el­múlt héten is nehezen ment, úgyszólván akadozott a mun­ka. Eddig voltak hibák a gép­javításban, de ma már megy minden mint a karikacsapás... A MÖZSI GÉPÁLLOMÁS vezetősége január 16-án meg­beszélést tartott. Valamelyik vezetőnek eszébe (jutott, hogy kellene valamit tenni, mert bizony még sok a javítanivaló. Hogy mást ne mondjak, még 14 erőgép, 17 eke, ennél is több tárcsa várja a javítást. Ezenkívül még kultivátor is, vetőgép is, lakókocsi is volt, meg van is javítatlan. Ezen a vezetőségi ülésen ju­tott eszébe az igazgatónak, a patronáló váiialat. Úgy hatá­roztak, hogy felkeresik a La­boratóriumgyár igazgatóját és kérik a segítséget. Jurinka elv társ, az igazgató fel is utazott Budapestre. Személyesen be­szélt az igazgatóval. Kérte, hogy küldjön két szerelőt, meg egy esztergályost. A gyár igaz­gatója kihirdette az üzemben, ki jelentkezik önként a gép­állomás megsegítésére. Pilla­natok alatt volt jelentkező. — Hétfőn, január 17-én már a gépállomáson dolgoztak a le­küldött elvtársak. Első nap ki javították a kompressziót, má­sodik nap aztán elfoglalták munkahelyüket a gépjavítók között. Bollna József, az eszter gáiyos már kora reggel javítót ta az elmn.gálódott csapágya­kat. A szerelők pedig ott dol­goztak a gépállomás traktoro­sai és szerelői között. AZ ÜZEMI MUNKÁSOK helytállása, példamutatása újabb lendületet adott a mun­kának, a versenynek. Gyorsak bán megy a javítás, szinte eey másután huzatják ki a szere­lőműhelyből a fényesre mosott jól kijavított gépeket. Boilna József három ember munkáját végzi. A gépállomás esztergá­lyosa pedig vállalta, hogy a munka folyamatos biztosítása érdekében éjjel dolgozik. Az üzemi munkások segít­sége persze azért mutat ilyen szép eredményt, mert velük együtt a gépállomás dolgozói is megfeszített erővel dolgoz­nak. Az utolsó pillanatig sem adják fel a reményt, harcol­nak az elsőségért Meg akar­ják mutatni, hogy a mözsi gép állomás, — amely tavaly olyan rosszul szerepelt a szemlén, — ebben az évben jól kijavít minden gépet, a ráháruló fel­adatot maradék nélkül elvég­zi. Azért teszik ezt a mözsiek, hogy 1955-ben is többet szánt­sanak a traktorok, többet te­remjen a föld, emelkedjen az életszínvonal, szilárdabb le­gyen a munkás-paraszt szövet ség. A mözsi gépállomás kol­lektívái át ebben a munkában segíti az üzem ... Űftörohíradó Megemlékezés Balassi Bálintról Balassi Bálint születésének 400. évfordulója alkalmából irodalmi szakkörünk emlékes­tet rendezett — írják Rumbus Ilona és Fleischmann Zsuzsa a Bonyhádi Általános Iskola VIII. osztályos tanulói. Forrásmunkául felhasznál­tuk a lapokat, amelyekben Balassi életével kapcsolatos írásokat találtunk. Hetekig nagy buzgalommal készültünk. Próbálgattuk a beszámolókat, a szavalatokat. Egy XVI. szá­zadi ének dallamára szép tán­cot is tanultunk. Szakkörveze- tő tanárnőnk kitartással, és szorgalommal tanított minket a táncra és a szavalás mű­vészetére. Az ö érdeme jórészt, hogy emlékestünk jól sikerült. Az ünnepi est alkalmával feldíszítettük az egyik tan­termet, amely csakhamar meg­telt közönséggel. Eljöttek ta­náraink, pajtásaink, osztálytár­saink és érdeklődve hallgatták előadásunkat. Eleinte elfoga­dottak voltunk, de mindjob bán belejöttünk és végül má tűzzel és lelkesedéssel be­széltünk. Ismertettük Balassi küzdel­mes, hányatott életét és el­szavaltuk legszebb verseit. Fleischmann Zsuzsa ismer­tette Balassi életét és költésze­tének jelentőségét. Utána ének karunk énekelte el Balassi egyik megzenésített versét: ,.Öszi harmat után”. Szépen szavalt Merész Ernő, aki Ba­lassi Julia-ciklusából adott elő egy verset: „Hogy Júliára ta- lála”. A vers tartalmát Molnár Vera ismertette, majd Balassi „Borivóknak való” című ver­sét ismertette Nagy Róza és szavalta Rumbus Ilona. Végül Békési Erzsi szavalta el: „A végek dicsérete” című verset, melyet Sándor Szilvia ismén- tetett. Különösen nagy sikert aratott táncunk. Az est sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy a tavasszal József Attila, a nagy prole­tárköltő életéből rendezünk irodalmi estet. Hírek tewelöszövelkezeteinkliöl — A dombóvári járásban 1954 augusztus 1-től december 31-ig 52 család 95 taggal lé­pett be a termelőszövetkezetek be. * — Az iregszemcsei' Uj Élet termelőszövetkezet a zárszáma dást ismertető közgyűiésre több egyéni gazdát is meghí­vott. A meghívottak közül hár­man nyomban kérték felvéte­lüket a termelőszövetkezetbe. * — Termelőszövetkezeteink­ben jövedelmező az állatte­nyésztés és a jövedelem túl­nyomó részét adja. Ezt a ta­mási Vörös Szikra és az ozo­rai Petőfi példája is bizonyít­ja. A Vörös Szikra tsz jöve­delme az állattenyésztésből 1,429.981 forint volt, míg a nö­vénytermelésből 393.320 forint. Az ozorai Petőfinek az állat- tenyésztésből 239.453 forint, a növénytermelésből 87.668 fo­rint jövedelme származott. * — Az újiregi Béke és az ozorai Petőfi termelőszövetke­zet tagsága a tél folyamán nád kitermeléssel és nádpadló ké­szítéssel foglalkozik, ami 25— 30.000 forint jövedelmet jelent számukra. * —A gyönki Vörös Csillag tsz tagsága a téli időben sep­rűkészítéssel foglalkozik. * — Igen jól működik a fe­gyelmi bizottság a tamási Vö­rös Szikra tsz-ben. Több eset­ben alkalmaztak munkaegység levonást. Az elmúlt hetekben zárták ki Frank István gép­kocsivezetőt, mert a tsz gép­kocsijával külön fuvarokat vállalt, a fuvardíjat a maga részére használta fel. Jól működik a szociális bi­zottság is. Az egyik tag a műit évben kórházban halit meg. A termelőszövetkezet a hazaszál­lítás és a temetés összes költ­ségeit kifizette. Egy másik esetben egyik tag lakodalmá­ra a szükséges húsmennyisá- get biztosította a tsz szociális bizottsága javaslatára. * — A kétyi Alkotmány és a tabódi Rákóczi termelőszövet­kezeteket az R. M. Csőgyár patronálja. A kétyi Alkotmány nak műhelyfelszerelést adott, a tabódi Rákóczi termelőszö­vetkezetet műhelyfelszerelés­sel, vaskardokkal, Deyl-kapák kai, fűkaszával és kézi szer­számokkal látta el mintegy 20—25.000 forint értékben. Szedres! jegyzetek Az elmúlt tíz év alatt minden hatodik család házat épített Szekszárdtól ászaikra, mint­egy 15 kilométerre a Sió—Sár víz vidékién fekszik Szedres, alig 2cö0 lakosú község. Ez a kis község léi yegé'ben a báró Fisaith és Bezsrédj birtokosoké volt — alig «akadt néhány em­ber, aki mágiáénak vallhatta azt a földet, amelyet megmű­velt. A lakásviszonyok éppen úgy, minit a többi nagybirto­kom, színibe elviselhetetlen vök A felszabadulás óta eltelt 1 évtized döntő változást hozott a szedresi volt cselédek éle­tébe. Maguk terveznek és el­határozásaikat meg is valósít­ják. Több évvel ezelőtt egy alkalommal az egyik földhöz juttatott dolgozó paraszt elha. tárazta, hogy állami támogatás nélkül felépíti a régiem óhaj­tott családi háza'. Azóta ... azóta új sor épült, a község belterületén is egymásután be­épültek a házhelyek. 1948 óta 80 ház épült fel a községben, újabb 12 az őssze-J ismét tető alá került. A tanácshoz beér­kezett legújabb adat szerint a tavasszal bontási anyagokból újabb 10 család kezdi megépí­teni családi fészkét. A község, ben, ,a mintegy 600 csaiádoól, rzázan építettek maguknak 1 felszabadulás óta egy-, kettő-, vagy három szotoa-konvhás esia iánk házat. * A kultúrterem kicsinek bi­zonyult a községben, a meg­növekedett kultúrigények ki­elégítése érdekében jelentős mértékben bővíteni kellett azt. Most viszont ailig-alig van szél: a teremben, s b-zony egy-egy rendezvényt kénytelen a kí­váncsiak többsége áUlva végig­nézni. A kultúr otthon havi M0 forint ellátmányt kap, a ka - túrcsoport viszont a bevétele;' saját díszletei, ruhája beszer­zésére akarja felhasználná — Csupán a nézőkről feledke'!k meig a megyei tanács népmű­velési osztálya és a községi kultűrcsoport is. * A községi tanács és a Haza­fias Népfront-bizottság szervr. zésében eddig 8 kisgyűlést tar­tottak. A kiisgyűléseken a köz­ség fejlesztéséről beszélgetnek a dolgozók. Az elhangzott ja... vasiatok alapján a végrehajtó- bizottság összeállította a köz­ség fejlesztésének egy évi ter­vét. A József Attila utca a község legalacsonyabban fek­vő területe. Egész évben ned­ves volt a talaj ezen a részen, A terv szerint két emésztő­gödröt építenek a víz elveze­tésére. Ezzel mintegy Ifi házat mentenek meg az elnyírkoso. dástól. 400 méter hosszú tégla­járda építését is tervbe vet­ték. Ezt a tanácsháza és az iskola előtt építik meg. A köz- régfejlesztési terv szerint eb­ben az évben a sportpálya mellett egy öltözőt is építenek majd. EZT OLVASSUK... Tolsztoj Lev: HÁBORÚ ÉS BÉKE I.-II. (Orosz remekírók sorozata) A „Háború és béke” tartal­mának mélysége, művészi fór. mába öntése tekintetében még Tolsztoj művei közül is kiemel kediík. Tolsztoj két szálból fon ja a mű cselekményét: az 1812-es napóleoni hadjáratot megelőző, a hadjárat alatt vég bemenő és utána következő kor történelmi eseményeiből: és az akkori orosz társadalom jellegzetes alakjainak család­történetéből. Bemutatja azt az igazságos védelmi háborút, me­lyet az orosz nép, hallatlan szenvedések közepette, de dia­dalmasain vívott meg a betola­kodó franciák ellen. Ennek a regénynek nincs „főhőse“, — vagy ha van, az az orosz nép, az orosz társadalom. Ezer. meg eziar személy, ezer, meg ezer jelenet van ebiben a körkép­ben. Tolsztoj a legegyszerűbb írói eszközökkel bemutatja az életnek minden oldalét, a leg­különbözőbb életkorú, a leg­különbözőbb társaaaimi réteg, hez 'tartozó emberek külső vi­szonyait és hatalmas skálájú érzelmi világát egyaránt. Az egyszeriben mindig meglátja az általánosat és minden rész. létében hiteles képet rajzol ró­la. Ezért él és hat ez a csodá­latos regény örökké, az utá­nunk következő korokra !s. Maisai Imre teljesen új fordí­tásában jelenik meg. u% A párt és a kormány hatá­rozatai, a Hazafias Népfront megalakulása, a tanácsválasz­tás mind egy-egy állomás volt a kétyi dolgozó parasztság élet körülményeinek megváltozá­sában. Az előző évek során az aszályos időjárás miatt és a rossz gazdálkodás miatt ugyan csak megcsappant a jószágállo­mány. Az elmúlt másfél év eredményeinek már nyoma van Kétyen is. A sertésállomány például egy év alatt 30 száza­lékkal növekedett Javulást le­het tapasztalni a szarvasmar- haáilományhan is, ami már majdnem teljesen tönkrement. Az eredményeket le lehet mérni a község létesítményei­ben i;s. Elég néhányat felsorol­ni. Az iskola tanteremmel bő­vült, új tanítói laikás lett be­rendezve, a föidművesszövetke zet új üzletet és kocsmát léte­sített. Most kerül a tanácsülésen megtárgyalásra a község ter­ve, amely a tanácstagok kez­deményezései, javaslatai alap­ján készült el. A tervben igen sok célkitűzés szerepel, amely mind a kétyi lakosság életkö­rülményeinek megvalósítását szolgálja. Célul tűzték ki például a napköziotthon felállítását, amelyhez már az épületet is kimeszelték, felszerelését a : tanács vállalta. ' Uj helyiséget kap a DISZ-szer vezet, ahol helyet kapnak az ' úttörők és az MNDSZ is. Pékműhely létesítését is ter- ’ vezifc. Ugyanis a községet más | honnan látják el kenyérrel s emiatt gyakran zavarok van- . riák a kenyérellátásban. Több ( helyen igen rossz állapotban . vannak a járdák is. Ezen úgy segítenek, hogy egy téglakerítést bontanak le, ami helyett más kerítés is megfelel; és az ebből nyert — mintegy 200 kocsi­ra való — téglából készítik el a járdák javítását. A községben lévő mélyfura- tú kút sem megfelelő. Ezt a kutat tovább kell mélyíteni, hagy a vízellátást megjavíthas­sák. i Ebben az évben a tanács- ház tatarozására is sor ke­rül és körorvost is kap a község. 1 Ezek a feladatok várnak megvalósításra Kétyen. Az ed_ ‘ diigi eredményekből következ­tetve mind meg lehet valósí­tani és a kétyi dolgozó paraszt- t ság elhatározása az, hogy eze- , két a terveket végre is fogják i hajtani. AUSCHWITZI NAPLÓ ■ a sét. A megszállt területek par­tizánjairól, akik pokollá tették a fasiszta hódítók életét. A mai nap azonban sokkal izgalmasabb volt a többinél. Holnap, január 21-én lesz Le­nin elvtárs halálának évfordu­lója, amit még a legnagyobb áldozatok árán is meg kell tar_ tani. A LAGERUDVARON túl, a szöges, villanyárammal teil­tet drótkerítés mellett egymás­után sorakoznak ,a hitleri fene­vadak őrbódéi. Bennük állig felfagyverzett SS brigantik őr­ködnek g'QlyószóróUckai, hogy vérgőzös uralmuk életét még egy pár napig meghosszabbít­hassák. A maroknyi, mindenre elszánt kis kommunista cso­port, — nem törődve a rá váró ezer veszéllyel, a besúgók ha­dával, a capókkail. vorarbeite- rekkel, ezekkel az emberi mi­voltukból kivetkőzött martaló- cokkall, izgalmasan tárgyalják a holnapi napot, Lenin elvtárs halálának évfordulóját. Ma is Ivancv viszi a szót: „Lenin, a Szovjetunió és az egész világ dolgozóinak forra­dalmi vezére volt. Az ő halá­lának évfordulóját minden ve­szély dacára, áldozatok árán is meg kel! tartani. Éppen ezért holnap reggel, a fél négy órai rendes ébresztő helyett fél háromkor kelünk, és mi­előtt lemegyünk a bánya mé­lyére — ahonnan a visszatérés bizonytalan, ■— összejövünk és smertetni fogom a nap jelen­tőségét. Itt fogunk találkozni.'' — Szemével int és mindenki alvó helyére iparkodik ... A barakba hirtelen dermesz­tő hideg csap be a jeges ja­nuári széllel. Állati hang sü­vít végig a berakom, a berak el tesztemének .a hangja: „WAS IST HIER! Was ist hier!“ — Mi van itt! Mi van itt — ordítja németül és máris intézkedik: ..Ki az udvarra“ — üvölti. A kis csoport, a nagyobb baj elkerülése miatt szótlanul megy ki .a dermesztő hidegbe, a jéggé fagyott udvarira. Újabb oraítás: Nieder! — Auf! — Nieder! — Auf! — Vor­wärts — Vorwärts! — Ez a kínzás majd félóráig tartott. A hidegtől, fáradságtól csak­nem összefagyott deportáltak a büntetés után nagynehezen pihenni térhettek. A barakba menve megszólal Jean, a fran­cia dokkmunkás: — „Minden mindegy! Holnap reggel annál ;s inkább megemlékezünk Le­nin elvtárs haláláról.“ — Hans, a német textilgyári munkás halkan mondja: „Nem tart már sokáig. Megbosszulom két öcsém és kishugom emberte­len kínzását és halálukat az SS-hóhérokan.“ — „Mit szóljak én — memd- ia a spanyol forradalmi har­cos, kinek Franco pribékjei egész családját kiirtották. — Kishugomat a család szemelát- tára a legálistiasabban becs- telanítették meg, majd kivé­gezték. Én csak úgy tudtam megmenekülni a kivégzés elől, hogy többedmagammal kiíeszí- tettük a bőrt ön,ablak rácsait.“ A villanyárammal telített drótkerítésen túl, az SS-bódék. bói hirtelen megszólalnak a go­lyószórók. Ontva a halálthozó golyók ezreit, végigsöpörnék a láger udvaréin, hol szerintük nőm is emberek, hanem sor­számmal ellátott páriák van­nak, kikért senki sem felel AZ ÉJSZAKA a iegizga-rrifl- sabb volt számunkra. A Kom­munisták nagyon keveset tud­tak csak a udr.i. Érthető, hi­szen a világ forradalmi mun­kásságának nagy napja lesz holnap, Lenin elvtárs hálájá­nak évfordulója. — Nehezen jön álam szememre, de végűi a fáradság és izgalom erő! vesz rajtam, mély álomba merülök. Álmodozom Leninről, a szov­jet népről, a dicsőséges Vörös Hadseregről, amely valameny- nyiőnk számára, az, én szere­tett hazámnak -is meghozza a várva várt szabaoságot. Weis* And« t § - Janina, 1945. jan. 20. 5 3 AUSCHWITZ melletti szilé- íziai bányavidék janin ai három iezres deportáló lágeréban nap. ? mint nap izgalmas, titkos ösz- ;szejöveteleiket tartanak a láger ^kommunistái. Varrnak köztük őszinte Európa minden országé, í^ból, ahol végigtaposott a nő­imet csizma. Szovjet és fran- jcia, angol és spanyol, belga és iholland, lengyel és német, észt. 3lett és magyar kommunisták, fakik elveikért, hazájuk és né- ijpük iránti szeretetükért kerül­itek a hitleri brigantik depor- stálótáborá'ba. $ A kommunisták — mint min Jdenütt — itt is egymásra tá­plálnák, szinte naponta össze- ■yj önnek, . szemináriumszerűen te púinak, hogy a háború vég« jne érje készületlenül őket. — ílvanov', a moszkvakörnyék: jszőke bányász tartja tört né- ímetséggel rendszerint az elő­dadást. Beszél a Nagy Október: ^Forradalomról, a Szovjetünk: jihőg kommunistáiról, a dicsősé. Vörös Hadseregről, a lenin. b&nádi matrózokról, akik haiált- ^meigvető báíoi’sággal vettél« fé ja harcot a fehér hóhérokká ^szemben. Beszél a Nagy Hon- ivédő Háború hőseiről is. A ^szovjet nőkről, akik a hadba- jjment férjeiktől, fiaiktól, apáik <tól átvették a szerszámot, hogy fezzel segítsék a haza megvédő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents