Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

1935 Í.JAXUAR IS

NAPLÓ

3

;

Egy propagandista munkájáról

<— j NAGYON SOKAT JE- liTÜNT nekem a propagandista konie) lenciakon való részvétel. — ISa ael kezdi a beszélgetést Mánqli János elvtárs, az alsó- leperi'li állami gazdaság egyik prop3 (gárdistája. — , Nem is t udó* n elképzelni azoknak ' a muní iáját, akik nem járnak el rend) seresen a konferenciákra. Iipgutóbb is bizony jóné- hánji nn . hiányoztak. Én rendszeré són eljárok a propagandista > konferenciákra, mert jó alapi >t kapok nemcsak az előadás* tk, de a viták megtartá- sáhqf. is.

E'jtitán arról beszél, hogy az »anyagba beledolgozza a heljjl eredményeket is, de így 4 'tiszik a még meglévő hibáig .'a is rávezetni a hallgatókat. | — Tíz éves fejlődésünk ben/ (itatásánál — folytatja to- váfcl t> — például felhasználtam áll^yai gazdaságunk eredménye) :lt is. Nem kis jelentőségű doljjg az, hogy termelőeszközökben mennyire fejlődtünk. 1943fben például 2 régi traktor) rnk volt csak. Ma közel 20 érd gép, 7 . arató-cséplőgép, 7 kér) (ekötő aratógép segíti munkáikat.-!> MEGKÖNNYüLT DOLOG ÍZŰINK Élete ezáltal, hiszen ma már a szántás, vetés, ara (tás munkáját (jóformán gé- pdi végzik. De bemutattam az életszínvonal emelkedését is. Miig 1949-ben 5—6 rádió volt ga (dóságunkban, most közel 601 házban szól, segíti dolgozóijukat a művelődéiben és sz* jrakozásban,

IPe beszél Mándli elvtúrs a fd. Szabadulás előtti időkről is, híjzen fejlődésünket ennek fényiében méginkább meg lehet

mutatr.i. Ez annál is könnyebb mert maga is itt volt cseléd, hiszen az egész környék hercegi birtok volt. Erről így beszél. —■ Azelőtt bizony nem igen lehetett megismerni rajtunk a sok folttól, hogy egy anyagból van-e a nadrág, a kabáttal. Ma már a gazdaság biztosít mindenkinek megfelelő munkaruhát s a keresetből jut . szebbnél-szebb ruhák vásárlására is.

örömmel beszél arról, hogy hallgatói megértik az anyagot s igyekszenek a tanultak alapján dolgozni. —• Mindnyájukat nem tudom felsorolni, — mondja — de meg kell említenem például Adonics István elvtársat, aki párttag, Tüszkő József pártonkívüli hallgatómat. Mindketten munkacsapa' vezetők. Mióta résztvesznek az oktatásban, jobban végzik munkájukat, de jobban megy a munka csapatukban is.

Természetesen ebben része van annak is, hogy Mándli elvtárs fontos feladatának tartja megmagyarázni: nemcsak azért van a politikai okulás, hogy ott meghallgassák az előadást, a vitát, hanem az ott tanultakat széles. körben 'erjesszék el a többi dolgozók közt is.

— IGYEKSZEM hallgatóim képzettségének megfelelően, közérthető módon megmagyarázni az egyes kérdéseket — szó. közbe. — A népfront hatalmas országépítő jelentőségét például úgy igyekeztem megmagyarázni, hogy az egész országot egy nagy családhoz hasonlítottam. A családban is akkor megy jói a munka, ha mindenki összefog. Ahol ez

(Vz MNDSZ-szervezetek életéből

: í Az őcsényi és a decsi asszonyok készülnek dp MNDSZ megalakulásának lü. évíarduló- jfjna. A két község asszonyai úgy határoztak, lj pgy nőfcalálkozót szerveznek, s azon ünne- I) piyesen átnyújtják egymásnak a sárközi mdn- tj pkkiail díszített, hímzett szalagöt. A mőialál- ií ózó alkalmával a baromfitenyésztésben legte [pasztáltalbbak elmondják, hogyan érték el jéj eredményeiket. A Gsz-asszonyok pedig többiek között arról fognak beszélni, hogyan késs tűitek fel a tavaszi munkákra. A nőtalálkozót kiüitónműscxrai teszik emlékezetesebbé.

,A váraljai asszonyok a nagymányokiakat, a szekszárdiak pedig a bonyhádi asszonyokat kérték meg, hogy látogassanak el hozzá- jifcl: e 10 éves évfonoiuló alkalmából.

A Sze,leszúrd városi MNDSZ-szervezet ren- jMbzéséban a Tolna megyében járt, a tiörténe- 1. lemből jól ismert Kanizsai Dorottyáról emlé- •J kéznek meg e szekszárdi asszonyok február *t !B-án.

Februárban járási béfcetaliá3lkozók lesznek a ■ megyében. Az MNDSZ-szervezetek is nagy segítséget nyújtanak a találkozóik sikeres megrendezéséhez. Tevelen Kovács Viimosné, aki már essávi hízottbaroimíi beadásának eleget tett, az elkövetkezendő napokban lakásán bé_ l-^beszéligetésti tart. Kovácsmé elmondotta többek között, hogy a II. világháborúban hosszú ufiat kellett megtenniiök. Bu5:ovinából Bácsi-iába, majd cman a Dunántúlra kellett köl- töEniök rendkívül nehéz körülményeik; között. Sok szenvedést zúdított rájuk a háború, most békében, boldogan élnek. Éppen ezért minden taréj ével segíti a békeharcot.

■Egy év alatt közel 200 taggiaä emelkedett fcfcekszái'd város MNDSZ-szervezeténeüi taglót- fgzáma.

Az 'MNDSZ megalaikulásánaic 10. évfordu- liájára emléMiólyeiget ‘bocsátott ki a posta. A '-tvés 5 forintos címletekben kibocsátott bélyegen gyermekét tartó anya 'balkeaéfoől galambot bocsát el. A bélyeget már több MN- DSZ-szieirvezet eßjut.tEtta. tagjaihoz.

Mázián az MNDSZ-szerceaet vezetősége úgy Ifatároeott, hegy január 23-án. az enyák ré- ss&xe gyűlést tart.

nincs meg, ott hiba van, az a család nem boldogul. Végső következtetésül gazdaságunkat is egy ilyen kis családhoz hasonlítottam, hisz itt is fontos az összefogás, mert csak így segíthetjük elő a nagy család, az egész ország még szorosabb összefogását. Megértették hall gatóim, hogy enélkül saját jólétük sem emelkedhet megfelelően. Minden alkalmat megragadok arra, hogy megmagya rázzam: a párt és kormány határozataiból — amelyek nagyon helyesek — csak annyi valósulhat meg, amennyit mi magunk összefogva megvalósítunk.

A továbbiakban beszél arról, hogy nem volt éppen a legkönnyebb dolga a szeminárium megszervezésénél. Személyesen beszélgetett minden hallgatóvá1 az oktatás jelentőségéről, fontosságáról. Szeminárium bizalmit is választottak, s külön is megbíztak egy- egy hallgatót a többiek mozgósítására, hogy a lemorzsolódásnak elejét vegyék. — Nem is panaszkodhatott! —- mondja mosolyogva —■ hallgatóim érzik felelősségüket s rendszeresen megjelennek a foglalkozásokon.

BEFEJEZÉSÜL még arról beszél, hogy nem csak nagy gonddal készül az előadásokra, a vitákra, hanem közben segítséget nyújt a hallgatóiénak a jegyzetelésben is. Nem kis feladat ez, hiszen a hallgatók többsége még most vesz részt először politikai oktatásban.

(i—e)

Megkezdődött a szakmai oktatás a teveli gépállomáson

Gépállomásainkon ilyenkor a téli gépjavítás mielőbbi befejezése a legfontosabb feladat. Emellett azonban nagy gondot fordítania!? a legifjabb trafctoros nemzedék tanítására, nevelésére is.

Az elmúlt napokban a tevéid gépállomás tiraSctarasképző .tanfolyamát létogiaittülk meg, Az oktatás 12 hétig tant. Utána a tavaszi mun ka megindulásakor az ifjú t rak borosod?, brigádokhoz kerülnek, hogy amit az elméletben tanultok, azokat a gyakorlatiban hasznosítsák. Az oktatáson résztvevő fiatalok az oktatás ideje atett minden hónapban 400—450 forintos ösztöndíjban részesülnek.

— A traktoros szakmának ez az úgynevezett alap lépése, enélíkül senki sem tanulhat, képezheti magát tovább — mondotta Horkai Sándor műszaki előadó.

— A napi foglalkozás délelőtti szakában — folytatta tovább, — elméleti, délután pedig gyakorlati dktetáisban. részesülnek a hallgatók. A mad oktatáson a szabályozóról és a porlasztó részeiről hallhattak előadást.

Horkai Sándor már harmadik éve, hogy a fiatai traktorosok képzésével foglalkozik. Te- vékenységének, munkájának eredményét igazán akkor fogja érezni, amikor Pál Pdus 17 éves kétyi fiatal és a többiek a 11 közül nem. csetk a tánúlóaszhal mellett, hanem majd kint a tsz-ek földjén, P gyakorlatiban bizonyítják be tudásukat.

Ez az alapozó oktatás, amelyen most. a fiatalok résztvesznék, nemcsak azt tudatosítja, hogy a tárcsa, eke vagy a többi talajművelő gép milyen, hány részből áll. Az alapozó oktatáson keresztiül megtanulják azt is, hogy ezek a gépek ez ő kezükben a jó, vagy rossz munkájuk által, hogyan alakítják a talaj tér. mőerejét. Ha ezek. a fialtatok nem a norjmál- holdak túlhao'szolását tekintik célnak, hanem a giépet a jó traktoros gondosságával kezelik, ápolják és megadják a földnek azt a munkát, amit (káván, ajkkor dicsérni fogják őket a tsz-ek tagjai. Ez a vizsga lesz az igazi. Kint a gyakorlatban, az életben nem Horkai Sándor előtt kell vizsgázni hanem a szövetkezeti és az egyéni dolgozó parasztság előtt. Ez a vizsga sokkal nehezebb lesz, de !ha túljutnak a tűzpróbán, ha belekóstolnak az igazi alkotómunkába és ott megállják helyüket, akkor- vallhatják magukat igazi traktorosoknak.

Hírek

a Szovjetunióból j

í Képek Sfívszentlőrincről

Az elmúlt évek során a sár szentlőrinci parasztság élete is megváltozott. Milyen is a mai Sárszentlőrinc? Ahogyan a reggeli ködből előtűnik, úgy indul meg egyre jobban az élqt a faluban. Az udvarokból trágyával megrakott szekerek fordul• nak ki, a Kossuth termelőszövetkezetben az asszonyok megkezdik a dohány simítást, s megkezdi munkáját a falú kovácsa

is. Lássunk csak néhány képet Sárszentlőrinc életéből.

*

A tanácsváldsztás során 40 tanácstagot választottak meg, ebből 18 régi tanácstag, akik eddig is szívükön viselték a község lakóinak sorsát. Holik István, Tezás Károly, Török Sándor és a többiek most is kiérdemelték a nép bizalmát. Az új tanácstagokkal, Csákó Györggyel, Horváth Lajossal, Székely Ist- vánnévál együtt azon igyekeznek, hogy megjavítsák a sárszent é lőrinciek életét. A sárszcntlcr indoknak most komoly prob- '• é lémája

* a Sió-híd

t Nincs olyan nap, hogy ne kérdezné meg valaki a tanácsnál, . van a Sió-híd építéssel. Ugyanis csak egy híd vezet ke- . J resztül Sárszentlőrincnél a Sión. Igen sok gazdának van a ( túlsó oldalon földje, a termelőszövetkezetnek is és nagy kefü- _flőt kell tenni, amíg a földre eljutnak. Jankovics László elmon- fdotta, hogy 5000 forint értékű tehenét áldozza a hídépítés cél- l íjára, mert így például irágyahordásban egyet tud fordulni nu- fponta, míg ha a híd elkészülne, legalább négyszer tudna for- 1 í dúlni. A termelőszövetkezet és az állami, gazdaság faanyagot tadna a hídépítéshez, mert az új híd az ő munkájukat is meg- ’ v könnyítené.

A sárszentlőrinci gazdák is egyre nagyobb kedvvel dolgozónak, amellett, hogy nagyobb jövedelemre tesznek szert, kötelezettségüket is teljesítik. Ezért termel Borbély Sándor 8 liol- fdas gazda, aki rádiót kapott jutalmul kötelességteljesítéséért, tvagy a közel 70 éves 12 holdon gazdálkodó Horváth Is'tván és xezért termel egyre többet a 6 és félholdas Major Ferenc.

f *

J/4 Petőfi kultúrotthon napközben sem üres

A

, iá könyvtár szobában asszonyok, lányok hajolnak szorgalma san varrógépeik fölé. Ács Jánosné egy szövétaljat készít. Itt v szorgoskodik menye is, ifjú Ács Jánosné. Doszpod Jánosné kö- i tényt varr, Király Júlia és Gazdag Etelka ruhát. Szorgalma- san joiyika munka a varrótanfolyamon. A tanfolyam veze teje ifi. Tóth Ferencne elmondja, hogyan halad a munka. -- t avaly a tea hónapokban indult meg a tanulás kis darabok

■ kiszabásával összeállításával és . varrásával, közben szakrd jtanultunk. A tavasz és a nyár idején szünetelt a tanfo- Vhlim- Novemberben indult meg újra és márciusban fejeződik j most már eljutottak oda

f 0V onalloan készítenek ruhákat maguknak és ismerőseiknek, i Ács Jánosné a következőket mondja: — En Vajtárói iöt- lem erre a tanfolyamra. A fiatalság ott is szeretne varrással > foglalkozni, de nincs aki tanítsa őket. Azelőtt már végeztem

■ 'egy 6 hónapos tanfolyamot és most itt fel akarom újítani a f tanultakat es majd én fogom vezetni otthon a tanfolyamot.

\ Az „Illyés Gyulaíss

Í tagjai egész éven át nagy munkában voltak. A mezei munkák végzésé mellett 20 tag épített házat az állam támogatásával. jA. 20 tag 14.000 forint lakásépítési kölcsönt kapott, a termelő- . szövetkezet pedig épületanyaggal segítette őket. Nem volt kis ^munka hazat építeni, dolgozni is. mert hiszen szükség volt a pnagyobb jövedelemre, nem kis költség egy új ház felépítése, f Az ősz folyamán már 6 család be is költözött a házakba. a Müller Jakab, Iiül Henrik, Vízberger Mátyás, Balogh Sándor. \Ungerbiller János, Peres József már elmondhatják, a saját \ házunkban lakunk.

i A tavasszal a többiek is beköltözhetnek, sőt ebben az év- p ben újabb 19 tag fog a házépítéshez. Mégis csak hasznos a p közös gazdálkodás.

{

f Egyik épületen egyszerű kis tabla van,

\ „Egészségvédelmi tanácsadó

i helyisége“. A hajdani sárszentlőrinciek bizonyára hitetlenked- i ve néznék — hát ez meg miféle találmány? A mi időnkben ) senki sem törődött a paraszt egészségével. — Ha valaki meg! betegedett, csak a javasasszonytól várhatott gyógyulást, a ráolvasás és hasonló tudományok nem sokat használtak a terhes f anyáknak és nem egy csecsemő halt meg, mert „megverték t szemmel.’1

Most halijuk mit mond Hajpál Katalin védőnő, az egész- { ségvédélmi tanácéadó munkájáról. — 1953 augusztusban ke- ! rültem ide, és kezdtem munltához. A sárszentlőrinciek eleinte i bizalmatlanul fogadtak. Sok 'munkára, meggyőzésre volt szük- [ ség, hogy a bizalmatlanságot eloszlassuk. Ma már rendszere- fsen felkeresnek a terhes mamák tanácsért. Sokan hozzák csecsemőiket megvizsgáltatni. Minden héten egyszer van tanács- tadás az egészségvédelemről, amelyen mindig, van legalább f 20 résztvevő. Az újszülötteket rendszeresen meglátogatom, ami í különösen télen nagy nehézségeket okoz. Elég nagy a körzet, —jo kilométerre kell sokszor gyalogolni, de szép és fontos a * védőnői munka. Azon fáradozunk, hogy minél: kisebbre csok- ^ kentsük a csecsemőhalálozást.

!

| Az ahópéli állami gazdaság

\uzdi üzemegységének gépműhelyében serény munka folytL.

’ A szerelők nagy igyekezettel dolgoznak, hogy a javítást határ- * időre elvégezzék. A szanaszét fekvő alkatrészekből egy Zetorra ' lehet ismerni. Mészáros „száki’’ nagy igyekezettel végzi a sze- | lepcsiszolást. A Zetor többi alkatrészének javítását Csapó bá- ^ esi végzi. Zámbó István az egyik R. 35-ös dugattyúját gyűrűzi.

I Walter György társaival a tárcsák körül szorgoskodik. Sikora I bácsi terven felül egy villanytűzhelyet készít. A gyárból kö' trülbelül 2000 forintért kapják meg, így 5—600 forintba kerül. ■

» A gépjavítók igyekezetét bizonyítja, hogy két kultivátort,

) egy traktorekét, 3 lógereblyét, 4 Deyl-kapát, 2 kazalozót, egy I kombájn szalmakocsit, egy szelektort, 4 silótöltőt és egyéo (gépet javítottak ki és a hét végére 3 kijavított traktor hagyja ‘ el a műhelyt. Walter György, Pincési János, Mészáros István,

► Nyúl István, Csapó Miklós, Zámbó István és társai azon van- í nak, hogy a tavasszal jól kijavított gépek kezdjék meg a ^ munkát. No, meg hát a prémiumhoz .is szeretnének hozzájutni.

4 Amit csak lehet, ők maguk javítják meg. Az elkopott alkal- f részeket felhegesztik és utána leesztergályozzák. Az alkalrész- | hiány így nem okoz különösebb gondot, habár a javítás így t több időt vesz igénybe.

Ezamai Sárszentlőrinc, mindenütt igyekvő, dolgos eiífe

r rek.

; A „Moszfilm“-stúdió négy pavilonjában .lázas munka folyik. Legnagyobb területet „Az ernirejk birodalmának bukása", . című fiúm felvételed foglalják el. Ez a film megmutatja, hogyan jött létre a szovjethatia- tom Közép-Ázsiában. Két készülő film a Szovjetunió nagy építkezéseinek fiatal dolgozóiról szól: az „Egy szerelem tör. 1 éne te“ és a „Jó reggelt P' című vígjáték. Két pavilonban a kirgiz állattenyésztők életét bemutató film felvételeit forgatják.

Az új esztendő első napjaiban kezdődtek meg a „Szűzföldek” c. film próbafelvételei. Most választják ki a színészeket 3 olyan filmhez, amely még az idén bemutatásra kerül: az egyik az „Előjáték“, amely az 1905-ös forradalomról szól, a másik a Jack London elbeszéléséből készülő „A mexikói“ — harmadik a cirkusz kitűnő művészeiről szóló ,.A régi cirkuszban“ című.

1955-ben 16 egész estét betöltő és hárem rövid film ké-. szül el a Moszfüm-stúdióban. Azonkívül legalább 17 olyan fűm felvételeit kezdd? meg, amelyek csak lOSG-ban készülnek el.

*

A Cskalov-terülcti szovhozok munkásai és alkalmazottai naponta több, mint 35 ezer külön féle újságot és folyóiratot kapnak. A „Pritoxszkij“ szov- hoz kollektívája 335 központi és helyi újságot és 141 folyóiratot rendelt meg az 1955-ös esztendőre. Egy-egy csalid 2- 5 újságot, illetve folyóiratot is járat.

*

A novoszibirszki operahaz

i

színre hozta a „Bánk bán“-t, ezt a nagyszerű magyar kiasz. | sziikus operát, amelyben sze- ( rencsésen egyes ül hazafias . szellem, a zene mélységesen < népi és eredeti jellege, a ze- < nesirámai elemek művészi fór- ‘ mába öntése. t

Elkel operájának színrehoza- ] tata nem voiit könnyű dolog. I Ez az opera még sohasem ke. 4 rült színre orosz színpadon es ! így a noveszibirszki o.jeraház f fiatai kollektívájánál? kellett i megol<lan.ia a nagyszerű mű J előadásával (kapcsolatos kérdő- t séketi. Nagy segítséget nyújtót. ^ talk ebben a magyar művé-f szetii szakemberek, akii? sok $ éltékes segédanyagot küldtek. ^

Rövidesen a moszkvai Nagy | Színháziban is színre keiül Er_ ^ kel Ferenc operája. í

!

A moszkvai Állatorvosi Kli- j nikán tapasztalt orvosok vizs-| gálják meg a beteg állatokat, f utasításokat adnak kezelésük- J re. Van i*t minden a pacién- j sek1' gyógyítí iára: rönkén i

kvarc, különböző fürdők, injek^ ció.kúrák. A kezelés teljesen f ingyenes. 9

A rendelő-órákon naponta f 80—100 „beteget" vizsgálnak 4 meg. Az elmúlt esztendőben * körülbelül 36 ezer kutyát, r macskát, lovat, házinyulat, síin. ^ disznót, mókust és különböző J madarat kezeltek, 9-