Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

NAPLÓ 1958 JANIJA R 1* Levelező-ankét SPORT nácstermében levelezőankétot tartott. Az ankétra tizennégy levelező jött el, hogy javasla­taikkal segítsék a lap további munkáját, kicseréljék tapasz­talataikat és útmutatást kérje­nek a további levelezőmunká­hoz. Vita-bevezetőt Petrits Fe­renc elvtárs, a lap felelős szer­kesztője mondott, mely után a levelezők elmondták, hogyan látják a lap munkáját, hol kell még javítani. Cseke Jó- ísefné I-es típusú termelőszö­vetkezeti tag elmondotta: „Én a gazdatanácsadó cikkeit olva­som szívesen, melyből sokat tanulok. Az ilyen cikkek alap­ján végeztem az elmúlt évben a burgonya-előcsiráztatást és ennek termése, mint primőr­áru, szép jövedelmet hozott és megfogadtam, hogy az idén ötven kilót fogok előcsiráztat- ni”. Hódor József a gyulaji köz­ségi tanács egyik állandó bi­zottságának elnöke a falusi le­velezők munkájának jelentő­ségéről beszélt. „Az a levele­ző, aki igaz szívvel, tiszta kéz­zel dolgozik, földjeit jól mű­veli és beadásának is időben eleget tesz, nagy segítséget ad­hat faluja eredményeinek nép szerűsítésével, a hibák feltá­rásával, mert van hitele írá­sainak”. Majd arról beszélt, hogy ő nemcsak levelez, ha­nem ha hazamegy, megszerve­zi a versenyt a felszabadulás tiszteletére és majd annak eredményeiről is tájékoztatja a szerkesztőséget. Kővári Gyula járási főagro- nómus a sajtó tömegformáló erejéről beszélt. „A dicsérő, vagy bíráló cikkek nagy segít­Megyénk dolgozói egyre több levéllel keresik fel szer­kesztőségünket, melyekben közlik javaslataikat, eredmé­nyeiket, az előforduló hibákat. Sokan kérnek tanácsot egyé­ni problémáik elintézésére is. Ezért nagy segítséget jelent munkánkban a széleskörű le­velezőhálózat. Szerkesztőségünk a levele­zők táborának bővítése érde­kében január 12-én Dombóvá- rott a járási pártbizottság ta­BODZALIGET SZÍNES SZOVJET FILM Bodzaliget nevű szovjet kol­hozfaluban játszódik a film cselekménye. Ez a kolhoz nem élenjáró, csak közepes eredmé­nyeket ér el. Egy napon egy híres író és egy híres festő keresi fel Bodzaligetet, témát keresve munkájukhoz. Az el­nök csodálkozik, hogy éppen róluk akarnak regényt írni és képet festeni. A két vendég és a kolhozelnök tüzesszemü leánya, illetve az egyik csinos brigádvezető leány között rö­videsen szerelem szövődik. Sok bonyodalom után egymás­ra találnak a fiatalok, a leg­fontosabb azonban az, hogy a bonyodalmak során kiderül: miért mindig közepes csak a Bodzaliget kolhoz. Az elnök ráébred hibáira, tanulni megy, hogy kijavíthassa azokat. Bemutatja a gyönki film­színház január 19-én és 20-án. V. Ovecskin ; FALUSI HÉTKÖZNAPOK AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XLIV A területi bizottság titkára homlokát ráncolta. — Azt alkarod ezzel monda­ni, hogy mi, a területi bizott­ság dolgozói, nem ismerjük az életet, elszakadtunk az élet­től? —; Nem, nem ezt akarom mondani... TIa maga eljön a" gyűlésre, és azt látja, hogy a vita lagymatag, az emberek szív és lélek nélkül, csak ép­pen azért szólalnak fel, hogy felszólalásaikat jegyzőkönyvbe vegyék, ezt maga nem nézi szótlanul, beavatkozik és láng­ra lobbantja a szenvedélyeket, egyszóval helyes irányt ad a vitának... De hogy milyen lenne az ilyen gyűlés maga nélkül, azt nein láthatja! — Ravasz vagy, kimagyaráz tad magad — nevetett az első •eiitlkár. — Tessék, igyál egy jíohár teát — és Martinov elé tolta a sötét itallal teli poha­rat, a citromot és kekszet. — Bocsáss meg, de itt nálunk, a területi bizottságban, nem szokták egyébbel kínálni a lá­togatókat. — A kerületi bizottságban még tgával sem kínálhatjuk a látogatókat — jegyezte meg Martincv és kettétört egy kek­szet a pohár felett. — A pénz_ ügyi osztály nem ad erre pénzt... Alekszej Petrovics, ha már szóba került a pénzügyi osztály, van velük egy kis ügyem: háromezer rubelt kö­vetelnek tőlem ... — Miért? ,— Decemberben megrendez tűk a kerület traktorosainak a találkozóját. Meg akartuk ju­talmazni legjobb traktorosaim kát és komba jnvezetőiniket. A gépállomásnak ilyesmire nincs pénze. Mit tehettünk? A kerü­leti pártbizottság elhatározta, hogy eladja a kancáját. Egy­általán nem volt szükségünk cá, A pártbizottságnak van két gépkocsija, a végrehajtóbizott- ságmak négy lova. Emellett ez a kanca már öreg is volt, ló­szerszámunk sem volt hozzá. Eladtuk az erdészetnek, az er­dőkerülő részére vették meg. De a kerületi bizottság pénz­ügyi osztályának instruktora jegyzőkönyvbe vette az esetet: Nem volt joguk eladni — mondta.. — A lovak, éppúgy, mint a kerületi bizottság min­den vagyona, a területi bizott­ság leltárába tartoznak." Petiig nem ittuk el a kanca árát, ban­kettet sem tartottunk. Öt órát vettünk, egy öltönyre va­ló szövetet és egy kerékpárt. A találkozó jól sikerült! Az egész nép szemeLáttára adtuk át a jutalmakat! — Számláitok vannak? — Hogyne! Vannak számlá­ink s átvételi elismervénvünk is a megjutalmazott elvtársak aláírásával. — És legközelebb, ha eszed­be jut a répatermelők meg- jutaimaaósa, mit fogsz elad­ni? A pobedát? ... No, de rend ben van, írj jelentést a dolog, ról, add oda a helyettesemnek. Majd elintézzük: Kinyitott egy vastag dossziét és lapozgatni kezdett. — IdohaVigass, Martinov elv­társ, elolvastam a ti pártáktí- va^gyűíésetek jegyzőkönyvét. Azét. amelyik olyan nagy port vert fel... Hosszú csend telepedett a szobára. Az első titkár komo­ran hallgatott, Martinov is ab­bahagyta a teaszürcsöiést. — Óvatosan, nehogy a kanál csö­römpöljön, félretolta poharát. — Itt van például ennek az Tnjon'kinnak a felszólalásai... Okosan beszéltek, mégsem ér­tek velük egyet... Ök, mint gazdasági vezetők, tisztára gya­korlati emberek. Mindent mun kaórára számítanak át csak a munkaidő elvesztésében látják a bajt. De én, mint pártmun­kás, más bajt látok. Nem az időveszteség a borzasztó ... Ha a pártszervezetben sok az olyan fecsegő, mint a ti Ko robkinotok, mivé változtatják ők a pártgyűléseinket, amelye­ket mi a kommunizmus isko- láimaik nevezünk? A szócsép- lés iskoláivá, igaz? Martinov szíve megdobbant az örömtől. — Alekszej Petrovics! . . . — Várj egy kicsit... Ezek a Korcibkinok komolyan az' hiszik, hogy az az igazi mun­ka, ha ők mindennap elmond­ják beszédüket: „A takarmány az állattenyésztés alapja!'' „A disznó hasznos háziállat!" ök azt a látszatot keltik ezzel, hogy dolgoznak. Az égjük úgy ordít, hogy hangjától megre­megnek a falak, a másik ugyanezt papírra körmöli. De ezeknek a beszédeiknek az ér­iéke mindig azonos a szalma csáp lésével! Valamiféle lélek- mérgezés ez, amely elhomá­lyosítja az emberek öntudatát. Ezek az emberek azt hiszik, hogy nagy tetteket visznek régióé a társadalom javára. Azt hiszik, hogy üy módon veze­tik, irányítják a kolhozok éle­tét. „Végigültem ma egy hat­órás értekezlete* ne svon • jói lölgoztaim!*' — és tiszta a lel­ki Is méreté. Meghallgatják a ■beszédeiket a kolhozokban vég­zendő. népnevelőmunk.a foko­zásának szükségességéről és maguk is annyit beszélnek er­ről, hogy belerekednek. Az­után fáradtan hazamennek ebé aeini, hogy pihenjenek egyet. De ez tulajdonképpen nem munka, hanem 'menekülés az igazi munka elől, puszta fe­csegés a munkáról... Amikor ez a lármás szócsépiés egyik- másik elv társunknak szinte foglalkozásává válik: ez az igazi nagy veszély!... Az első titkár egyenletesen, nyugodtan beszélt, közben hosz szú szüneteket tartott, mintha régóta átgondolt, pontosan meg formált gondolatokat akart vol na önmagának és Martinovnak elmondani. — A taggyűlés, az aktíva­gyűlés, a teljes ülés nem ön­cél. Nem azért szervezünk I séget adtak a járás területén a növényápolás, terménybeta- karítás munkáiban” — mon­dotta. Majd javasolta, hogy a lapban megjelent szakcikkek ne általánosságban, hanem a járás sajátosságainak megfele­lően adjanak tájékoztatást. Megígérte, hogy ehhez nem­csak ő saját maga fog segítsé­get adni, hanem a járás agro- nómusait, is serkenti erre. * Tolnai Lajos elvtárs, a já­rási pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője is hozzászólt, elmondta, fontosnak tartja, hogy a járási pártbizottságok munkatársai is minél többször írjanak a lapba a járás terü­letén lévő különböző problé­mákról. Megígérte a se­gítséget arra, hogy a járás minden községében legyen le­velezője a lapnak. Kovács Ferencné, a gyulaji MNDSZ-szervezet titkára a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozott és javaslatot tett, hogy az értekezlet küldjön til­takozó táviratot Nyugat-Német ország felfegyverzése ellen. .Lassú JánoS. a dombóvári köz ségi tanács dolgozója több vé­delmet kért a levelezők szá­mára, mert mint mondotta, egy-bgy bíráló levele után elő­fordult, hogy egyes felettesei megfenyegették. Az értekezlet összes részve­vője bekapcsolódott a vitába, majd Borús Gáborné járási MNDSZ-titkár ismertette a til­takozótávirat szövegét, mely­ben a levelezőankét részvevői tiltakoznak Nyugat-Németor- szág felfegyverzése ellen. gyűléseket, hogy gyűlésekét tartsunk. A gyűlés csak elő­készület a feladatra, .Irra, hogy utána a párttagok roham lépésben harcba induljanak, hogy nekigyűrközve munká­hoz lássanak ... Gyűléseimcen feltárjuk munkánk hiányait és kollektiven gondolkozzunk a fontos kérdések megoldásán. A pártgyűléseken tanulják meg a fiatal párttagok, hogyan kell beszédet mondani, meg­győzően, logikusan kifejteni gondolataikat. Ott tanulják meg a szónoklás művészetét, hogy azután kiállhassanak a tömegek elé. Hiszen minden kommunistának agitátornak és propagandistának kell len­nie . .. Csakhogy ezt nem ta­nulhatják meg Korobkiuok- tól! — Éppen erről van szó, Alekszej Petrovics! A Korob- kinok csak látszólagos aKtivi- tást fejtenek ki. A gyűlést megtartották, számos hozzószó lás hangzott el, a jegyzőköny­vet felvették, a formaságokat betartották. De ha valahol, akkor éppen a pártmunkásán teljesen megengedhele’len a formalizmus. Hiszen rólunk vesznek példát a komszomo'is- ták és az úttörők. A formaliz­mus és a bürokratizmus: édes testvérek. Lenin egyik levelé­ben, műveinek harmincötödik, legutolsó kötetében ezt olvas­tam: „Ha valami tönkre tehet bennünket, akkor ez a büro­kratizmus!” Térni■‘■zetesen, mi nem engedjük, hogy tönkre tegyen bennünket! De már Le­nin figyelmeztetett, hogy mi­lyen komoly veszély a büro­kratizmus! A két titkár, a két kommu­nista, hosszan vizsgálódó te­kintettel nézett egymás sze­mébe. Talán hosszú évekig együtt fognak dolgozni. A te­rületi bizottság első titkára örült, hogy gondolataik meg­egyeznek, Martinovnak oedig több volt az örömnél, boldog­gá tette ez a tudat. {Folytatjuk) Az 1954. évi megyei lahdarúgóbajuok 0 ág eiedraényei, hiányosságai A Szekszárdi Petőfi együttese az elmúlt bajnoki év folyamán szer- feJetft ra-pszódiikusnak imitatko.zó'trt. A csapat nagyszerű rajtot vett, hi­szen több mint egy hónapig volt I* ózv-eiU'ü N’agym.áayok mögött a második helyen. Ezután azonban Simont ornyá-val szemben hazai pá­lyán is alulmaradt a csapat. Két hét műivé győzött ugyancsak keservesén a Dombóvári Postás ellen, azonban a rá következő vasárnap 7:1 ará­nyó vereség következett Nagymányo- kon. a két helyi rangadón is vere­ség következett, úgyhogy Nagymá- nyok 5 hét alatt 6 pontos előnyre tett szert. Ezután még fájóbb vere­ségek következtek. A Hőgyészi Trak- .or 5:0-as győzjeLmef ért el, de el­vérzett a csapat a Bonyhádi Vasas­sal szemben i*. A nyári szünet előtt még megemberelte magát és a Dom bóvári Lokomotív ellen elért 5:0 as győzelemmel tért pihenőre. Nem «okkal volt eredményesebb az őszi szerepló« sem, mert addig aimig tavasszal 6 vereség jutott osz_ tályrészül, addig ősszel 3 vereség és 5 döntetlen akadályozta meg aat, hogy a csapat előrébb végezhessen. Csak a bajnokság hajrájában lát­tuk ismét azt a csapattól, amit va­lójában nyújthatott volna az egész idény folyamán. így végeredmény­ben a 6. lett az együttes és a szek­szárdi labdarugósport erős vissza­esését mulatta az, hogy még így is a legjobban szerepelt a szekszárdi csapatok közül. A vezetőség 24 játékost szerepel­tetett az idény folyamán, amely ke. vesebb ugyan a megyei átlagnál, de mindig sok. Egyetlen olyan já­tékosa sem volt a. sportkörnek, aki minden mérkőzésen résztvett volna. De mindössze 7 olyan játékos akadt, aki legalább 20 mérkőzésen helyet kapott a csapatban. Legtöbbször az alábbiak jutottak szóhoz: Kárpáti 20, Simon 24, Zádori 22, Zörényi 24, Benács 31, Gabi 24, Baka 24. A csapat fegyelmi helyzetét kielé­gítőnek mondhatjuk. 3 játékosa nyert kiállítást, akik együttesen 3 heti eltiltást kaplak. A vezetőség törődött a csapattal, Ábrahám László személyében iga­zán hozzáértő és lelkes edzővel rendelkezett a sportkör s hogy még sem sikerült jobb eredményt elérni, ez szerintünk többnyire az edzőn kívül álló körülményekkel indokol­ható. A sportkör beszámoló gyűlésén komoly elhatározásoknak voltunk tanúi és meg is vagyunk győződve arról, hogy ezek az elliaiározások a következő bajnoki évben valóra is fognak majd válni. A Dunaföidvári Honvéd 7. helye tavaszi szereplése után meglepetés nek számít, de tavalyi szereplése után ugyancsak meglepetés, még hozzá kellemetlen meglepetés. A Januar 30-áu rendezik meg a dombóvári járás asztalitenisz bajnokságát A dombóvári JTSB mellett műkö­dő asztalitenisz társadalmi szövetség elkészítette a járási asztalitenisz versenyek kiírását A kiírás tartal­mazza a versenyszámokat, me^-k 11törő egyéni, páros, ifjúsági egyéni, páros, vegvespáros, felnőtt egyéni, páros, vegyespáros nők és Eérfiak részére. A verseny Dombóváron a Lokomo íiv sporttelepen kerül megrendefzésje január 50-án 9 órakor. A nev*e/.ési határidő január 25, sorsolás id *je január 27-e 18 órakor a JTSB hte’v'- ségében. A versenyen résztvehetnek sp»r'- orvosi igazolással ifjúsági és feltnőtt rajtengedéllyel, illetve minő-ütési igazolvánnyal rendelkezők. A renrle- zési költségeket a JTSB, az utaífcisi költségeket a nevező sportkörök fedezik. Helyezések eldöntése az OTSB asztalitenisz szabálya szedint TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja; a Tolnai Napló Lapkiadó -V Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefenszámar 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címeö Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz. Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. éz. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel: Melle* Rezafc Honvéd elődje: a Spartakusz ‘ belső bajokká] küzdött a tavaszi ^idény folyamán és ennek volt betűi Iható az, hogy még június hó b ás I > se­reghajtója volt a raezőnynr I az együttes 1 győzelemmel, 4 atet- 1-ennel és 7 vereséggel. Ezután | zott- bán alaposan feljött a csapat Js &/ ezután következő mérkőzéseken már csak 4 vereséget és 1 döntetlen J red- ményt ért el, és jó őszi szereplése eredményesképpen végeredménQ ben a bajnoki táblázat első felében tvég­zett. Ha a szerepeltetett játékosok lezá­rnál nézzük, akkor bizonyos fl-kif érthetővé válik a visszaesés. A Honvéd és a Spartaknsz ugyanis együttesen nem kevesebb, mint; 3C játékost szerepeltetett az elfúlt idényben * a megyei átlagot 9 játé­kossal fölözte meg. Mindössze* 3 olyan játékosa akadt, aki lega' |!bb 20 mérkőzésen szóhoz jutott. ÉJfile- mes megemlíteni, hogy ezek Horvjjíth János, Dunai Gyula és Rapp 1 fii re voltak. A csapat sportszerűségben járt elől. mert hiszen 7 játékosa is a kiállítás sorsára került. Vissza £ *ő kiállított játékosa ugyan nem vg>ít a sportkörnek, de bénítólag hatott, a sportkör működésére a sérüléseiben kívül az is, hogy a 7 kiállított jálé­kos 24 bajnoki mérkőzéstől ny ! rt eltiltást, amely azt jelenti, hc|ry szinte nem volt egyetlen olyan m <4 r— kőzés sem, aimikor az együttes Leg­jobb 11-e állhatott volna ki a gvepre. Dunaföldvárott szeretik a labda­rúgást. A csapat gyenge tavaszi ?r|-_ replése ellenére is mindig sok n g * zője volt a csapatnak. Sajnos ♦«. sportkör pályája egyike a meg}le bajnokságában játszó csapatok pá­lyái közül a legrosszabbaknak. Eb fi- szőr is a pálya méretei sem meg­felelők, másrészt pedig igen zavaij ja a mérkőzések lebonyolítását, hoglv a pálya közvetlenül a Duna melléjt fekszik és nem egy esetben ke I1 megszakítani a mérkőzést azért, met| a labda a Duna habjaiba esett. Ki kellene már végre jelölni az ú ^ pálya .helyét, amelyet ideiglenese fi alkalmassá kellene teuni — ha má | ként nem, társadalmi munkával - megyei bajnoki mérkőzések lejáts/á y sara, hogy adandó alkalommal eze;jf| a helyen indulhasson meg Duna ^ földváron a pályaépítés munka- \ laté. \ A hírek szerint a honvédegyütte«^ alaposan felkészül a következő baj-4 noki évadra és komoly riválisa akarfi lenni a legjobbaknak is. így is van* ez helyesen. Mennél több baj no kje-* lölíje lesz az 1935. évi megyei baj-<j nokságnak, annál könnyebben elér.* liető lefiz majd minden Tolna megyei < labdarugó szurkolónak a vágyálma; $ a megyei labdarugóbaj nokság szili vonalának emelése. fi történik. Az ©gyes versenyszám'k’l eLsó három helyezettje oklevél, v- i. ietve a versenybírók által felaián- <* • olt tiszteletdíjban részesülnek. ■ KEDD, JANUÁR 18 ügyeletes gyógyszertár: — 11/1. számú Állami gyógyszer-- tár. Névnap: Piroska. Várható időjárás kedden estig: változó felhőzet, főként keleten és délen még sokfelé eső, havazás. Lassan mérsék­lődő északi-északkeleti, holnap a Dunántúlon már délkeleti­délire forduló szél. A hőmér­séklet csökken. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nyugaton és északon mínusz 1—mínusz 4, máshol mínusz 2—plusz 1 fok kösöU. Legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden: mínusz 1— plusz 2 fok között, általában helyenként plusz 2 fok felen. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet nulla— plusz 3 fok között. MOZI Gartv filmszínház. Január 19-i*r* A KAMÉLIAS HÖLGY. Színes franci* film, Dumas regénye nyomán. Csak 16 éve® felülieknek! Kezdések: Vasár- és ünnepnap 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor. v i

Next

/
Thumbnails
Contents