Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

3á IN A P L ó 1955 JANUAR 18 A Szovjetunió tudományos - technikai és termelési segítséget nyújt más államoknak as atomerő békés célokra való fel­használását szolgáló kutatás fejlesztésében A szovjet kormány határozata Ylos/kva (TASZSZ): A szov­jet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az atonierő békés célokra való felhasználásának. Miért elhatározta, hogy tudo­mányos-technikai és termelé­si segélyt nyújt más államok­nak az atom-mag-fizikai kuta­tások fejlesztését szolgáló tu­dományos-kísérleti telepek lé­tesítésében és az atomerő bé­kés célokra való felhasználá­sában. A szoviet kormány felaján­lotta a Kínai Népköztársaság­nak, a Lengyel Népköztársa­ságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a. Román Nép- köztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, hegy mindenre kiterjedő segít­séget nyújt nekik egyébként mintegy ötezer kiiovvattos tel­jesítményű kísérleti atommág- lyák és elemi részecske gyor­sítók tervezésében, az ezekhez szükséges berendezések szállí­tásában és megépítésében. Elő­irányozza továbbá, hogy az említett országok rendelkezé­sére bocsátja az atommáglyák és a tudományos kutatómun­kálatok céljaira szükséges ha­sadóanyag menyiséget. E té­ren tekintetbe veszik azt a kö­rű ményt. hogy az említett or­szágok megfelelő nyersanyago­kat szállítanak a Szovjetunió­nak. Ezen országok tudósainak és mérnökeinek lehetőséget nyúj­tanak, hogy megismerkedjenek a Szovjetunióban az atopierő békés felhasználása terén fo­lyó tudományos kutatómunká- latokkal és a kísérleti atom- máglyák munkájával. Az em­lített tudományos-kísérleti te­lepek 'létesítése lehetőséget nyújt ezeknek az országoknak arra, hogy széles körben ki­bontakoztassák a tudományos kutatómunkát az atommagfi- zika terén, elegendő mennyi­ségű rádióaktív izotopot nyer­jenek a kísérleti atommág­lyákban az orvostudományi biológiai, valamint a tudo­mány és technika, különböző területein \ aló felhasználás céljaira, továbbá tudományos és mérnökkádereket képezze­nek az atomerő békés felhasz­nálását szolgáló munkálatok további fejlesztésére. Elbírálás alatt van azon or­szágok körének kiszélesítése, amelyeknek a Szovjetunió ugyancsak hozzájárulást és segítséget nyújthat az atom­erő békés célokra való fel- használását szolgáló tudomá­nyos kísérleti munkálatok fej­lesztésében. A szovjet kormánynak a német kérdésről közzétett nyilatkozatának visszhangja A német közvélemény nagy érdeklődést tanúsít a szovjet kormány nyilatkozata iránt (TASÉSZ) A szovjet kor­mánynak a német kérdésről közzétett nyilatkozata a berli­ni demokratikus sajtó figyel­mének középpontjában van.* A lapok nagybetűs címékikel első oldalon közük a nyilat­kozat teljes szövegét. A szovjet kormány nyilat­kozata valamennyi vasárnapi berlini lap főtémája. A Welt am Sonntag teljes szöveggel közli a szovjet kor­mánynak a nyilatkozat végén levont következtetéseit. Ugyanez a lap bonni jelen­tésében a többi közt ezt írja: „A szövetségi kormány áilás- pcruia még nem alakult ki a szovjet javaslat tekintetében. A szovjet nyilatkozatot gon­dosan tanulmányozzák; A szö­vetségi kancellárt azonnal tá­jékoztatták. Politikai körök­A német népnek választania kell. milyen úton akar továbbhaladni Moszkva (TASZSZ): A Prav­da hétfői száma vezércikkében „a német népnek választania kell, milyen úton akar tovább haladni” címmel — többek között a következőket írja: A német kérdéssel kapcsolat bán minap közzétett szovjet kormánynyilatkozat igen nagy­jelentőségű az európai népek történelme szempontjából., A szovjet kormány úgy véle­kedik. hoav az eevséaés Námeí ország jövő államrendjének kérdését magának a német népnek kell eldöntenie és a többi államnak az a feladata, hogy elősegítse, hogy Németor­szág szilárdan a békeszerető, demokratikus fejlődés útjára lépjen. Ilyen formán a német nép kétféle úton haladhat. Az egyik út Németország egységé­nek helyreállításához és az összes európai államokhoz fű­ződő normális kapcsolatainak helyeállításához vezet. Ez az út kizárja azt, hogy Németor­szág bármelyik része más ál­lamok ellen irányuló katonai csoportosulások tagja legyen és legjobban úgy biztosítható, ha Németország részt vesz az európai kollektív biztonsági rendszerben, A másik út, amelyre a pári­zsi egyezményeik taszítják Németország kettészakítottsá­ga rögzítésének, a nyugatné­metországi militarizmus feltá­masztásának útja. Ez az út az új háború előkészítéseinek terveibe való bevonáshoz ve­zet. A német nép túlnyomó többsége elutasítja az új, reménytelen háborús kalandok útját, amelyet Németország már többször megpróbált és amely még súlyosabb szenve­déseken kívül semmit sem tar tógát a német nép számára. Mint á szovjet kormánynyi­latkozat első visszhangjai mu­tatják, az amerikai-angol tömb kormányköreit elsősorban az nyugtalanítja, hogyan fogadja a német nép a szovjet kor­mány nyilatkozatát. Az AFP hírügynökség jelenti, hogy Washingtonban ,.nem kívánják lebecsülni” azt a hatást, ame­lyet a szovjet kormány nyilat­kozata a német közvéleményre gyakorolhat. E jelentés szerint amerikai hivatalos személyisé­gek azt állítják hogy „Német­ország érdeke, hogy azon az úton haladjon, amelyen a nyu­gati hatalmak járnak”. Ezzel szemben Nyugat-Né- metországban van elég józan gondolkodású ember, aki meg tudja érteni, mi felel meg és mi árt a német nép érdekei­nek. Tisztában vannak ezzel Nyugat-Németország legna­gyobb pártjai és szakszerveze­tei, amelyek közelebb állnak a néphez, a német munkásosz- I tályhoz és a párizsi egyezmé- J nyék ratifikálása ellen lépnek J fel. $ A szovjet kormány részéről f a német kérdés rendezésével “■ kapcsolatban tett új javasla­tok kétségtelenül erős vissz­hangra és támogatásra talál­nak a világ minden békeszere­tő emberénél, Á szovjet kormány nyilatkozata a nyugatnémet politikai élet középpontjába került Merlin (MTI): Vasárnap va- ! amennyi nyugatnémetországi Lap és rádióállomás vezető he­lyen ismertette a Szovjetunió kormányának a német kérdés­sel kapcsolatban közzétett nyi­latkozatét. Számos lap címben hangsúlyozta, hogy a szovjet nyilatkozat, ha megszívlelik, döntő fordulatot hozhat a né­met kérdés békés megoldása és a nemzetközi feszültség csök­kentése terén. A nyugatnémetországí poli­tikai pártok vezetői rádió- és sajtónyilatkozatokban mondtak véleményt a Szovjetunió új kezdeményezéséről. . A német Szociáldemokrata Párt több vezető képviselője követelte: a bonni kormány tegyen meg mindent annak ér­dekében, hogy a négy nagy­hatalom képviselői még a pári­zsi szerződések ratifikálása előtt tartsanak értekezletet a nemet kérdés rendezésére. Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke, aki hétfőn reggel visszatért os’ói látogatásáról, 'kijelentette: — Az a tény, hogy a szov­jet kormány kész a szabad össnnémet választások nemzet­közi ellenőrzéséről tárgyalni, ■világosan bizonyítja, hogy a Szovjetunió teljes komolyság­gal törekszik a nemzetközi légkörök megjavítására. Thomas Dehler, a bonni kor­mánykoalícióban résztvevő Sza bán Demokrata Párt országos elnöke hangsúlyozta: — Nyugatnémet részről nagy Könnyelműség lenne kihaszná­latlanul hagyni a Szovjetunió nyújtotta lehetőséget. Dehler' nyilatkozatában — alighanem Adenauer haragjá­tól va’ó létemében — végül azt mondotta, hogy egyidőben kellene négyhatalmi értekez­letet léti ehozni és a párizsi szerződé eket ratifikálni. A badeni Bühlerhöhén üdü­lő Adenauer sietett kijelente­ni. hogy „kitart eddigi politi­kája mehett.” ben hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió elsőízben fordult közvetlenül a Szövetségi Köz­társasághoz . ; .” A Telegraf című lap szintén első oldalon, nagybetűs cím mel közölte a szovjet kor­mány nyilatkozatát. „Moszkva új megnyilatkozá­sa a német kérdésben” — ez­zel a címmel vezette be a Der Tag a szovjet kormány nyilat­kozatának részletes ismerteté­sét. ... Ugyanez a lap elégedetlen a nyilatkozattal, mert a párizsi egyezmények ellen irányul. Az Associated Press bonni tudósítójának jelentése szerint Fritz Heine, a Német Szociál­demokrata Párt sajtó- és pro­paganda szolgálatának vezető­je rámutatott, hogy a szovjet kormány nyilatkozata újból bi- zonyitija: a nyugati ha­talmaknak a. Nyugat-Némötor- szág újrsfelfegyverzéséről szó­ló egyezmény ratifikálása előtt kell tárgyalmok az oroszokkal. Aggoda'om Washingtonban Mint az amerikai és külföl­di hírügynökségeik jelentései­ből 'kitűnik, a szovjet kormány nak a német kérdésben ki­adott nyilatkozata az Egyesült Államok kormányköreiben nyilvánvaló aggodalmat kel­tett, mert attól tartanak, hogy a nyilatkozat nagy hatással lesz a nyugateurópai közvéle­ményre. Az amerikai külügyminisz­térium, hogy ezt megakadá­lyozna, és megpróbálja csök­kenteni a szovjet javaslat je­lentőségét, szóvivőjén keresztül már január 15-én sietett meg­adni a hivatalos nyugati pro­paganda ailaphangiját. Suydam a külügyminisztérium szóvivő­je kijelentette, hogy Moszkva javaslata „csupán megismétlé­se annak, amit egy ide je már hangoztat." — Az Egyesült Államok külügyminisztériurná- nak képűifelőié éShattgatta: a szovjet kormány nyilatkozata hangsúlyozza: az ilyenfajta ál­lításoknak nincs semmiféle alapjuk és csak a közvéle­mény félrevezetésére alkalma­sak, hogy kierőszakolhassák .a párizsi egyezmények rattfiká. lósát. Angol kommentárok A Sunday Times diplomáciai szemleírója azt írja, hogy „A Szovjetunió megpróbálja meg­akadályozni a Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzését alá­író párizsi egyezményele meg­valósítását, ezért minden eddi­ginél közelebb került ahhoz, hogy "valóban szabad összné- met választásokat javasoljon.” Tartalma alapján megítélve r—. folytatja a szemleíró, — „a nyilatkozat eléggé eltér a műit év februárjában tartott berli­ni értekezlet zsákutcájától ah_ hoz, hogy csábító legyen a né­metek számára...” Mint S. Priddienek, a Reu­ter kommentátorának hírma­gyarázatából kitűnik, londoni hivatalos köröket komolyan nyugtalanítja, hogy a Szovjet­unió kész rendezni kapcsola­tait a Német Szövetségi Köz­társasággal. Ezek a körök aka­dályozni próbálják e kapcso­latok rendezését és azt állítják, hogy ez a lépés Németország kettészakítására vezetne. Pe­dig ismeretes, hogy éppen a Páríz i egyezmények ratifiká­lása összeegyeztethetetlen Né_ matország újraegyesítésével" mivel rögzíti kettészakítottsá­gát. A jugoszláv sajtó a szovjet kormány nyilatkozatáról A Borba és a Politika issmér- íette a szovjet kormánynak a nercet kérdésről kiadott nyilat­kozatát. A Borba ezzel a címűnél kö­zölte a nyilatkozatot: „A Szov­jetunió Németország egységé­nek helyreállító .óról folytatan­dó tárgyalásokat javasol a n\..s.í.ti országoknak-. A szov­jet kormány beleegyezhet az egész Németországban megtar­tandó szabad választásokba, ha ■Németország egyik része sem vesz részt más országokkal kö­tött katonai szövetségekben.” A. Politika címében hangsú­lyozza: „A Szovjetunió'“'kész ’endezni kapcsolatait Nyugat- iVémetországgal, ha nem rati­fikálják, a párizsi egyezménye­két?’ " ' Ordas Iván: T Ki UlfTöUli hírek LONDON Harry Polliit, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának fő­titkára január 15-én a párt tagjainak manchesteri gyűlé­sén hangsúlyozta, hogy a pari- , zsi egyezmények ratifikálása összeegyeztethetetlen Németor­szág egységének helyreállítá­sával. „Mindazoknak, akik a nem­zetközi problémák tárgyalások útján való rendezésére törek­szenek, mindazoknak, akik azt akarják, hogy egész Európa és az egész világ biztosítva legyen az agresszió veszélye ellen — mondotta — egyesült erővel kell hareolniok a párizsi egyez menyek ratifikálásának és Nyugat-Németország felfegy­verzésének megakadályozásá­ért”. SANGHAJ Mint a japán rádió közli, Tokióban szombaton folytatta munkáját a Japán Békebizott­ság rendkívüli értekezlete. Az értekezlet résztvevői ha­tározatukban felhívják Japán kormányát és politikai párt­jait, követeljék az atom- és hidrogénfegyver kipróbálásá­nak megszüntetését. Az érte­kezlet hangoztatja, hogy konk­rét intézkedéseket kell tenni a Szovjetunióhoz és a Kínai Népköztársasághoz fűződő dip­lomáciai-kapcsolatok helyreál­lítására és elő leéli segíteni a I gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlesztését ezekkel az országokkal. Az értekezlet javasolta, hogy a ‘ béke szilárdítását szol­gáló nemzetközi kapcsolatok szélesítése céljából a japán kormány vegyen részt az ázsiai és afrikai országok kö­zelgő értekezletén. Az értekezlet ezenkívül ha­tározatban követelte a koreai kérdés békés megoldását, el­ítélte az Egyesült Államok és a Csang Kaj-sek klikk agresz- \ szív szerződését. J BRÜSSZEL l A Belga Békevédelmi Sző- ( vétség titkársága az alábbi nyilatkozatot tette közzé: ) Január 17-én, hétfőn Becs- jt ben megnyílik a Béke Világfa- * nács Irodájának ülése. Ezt K az ülést Brüsszelben kellett f volna megtartani, a belga igaz f ságügyminisztérium és kül-' ügyminisztérium azonban kije- J lentette, hogy az ülés belgiumi J megtartása „nem kívánatos”. J A belga kormány e döntése — \ mutat rá a nyilatkozat — an- ? nál meglepőbb, mert a belga \ kormány állandóan hangoztat- \ ja, hogy tárgyalni kíván a \ nemzetközi feszültség enyhítő- J se céliából. Sajnálatos, hogy aj belga kormány nem használta \ fel ezt az alkalmat, hogy elő- ? segítse a Kelet és Nyugat köz- J ti szükséges tárgyalásokat. J ü erkó félt. Összegörnyedve loholt felfelé a domboldalon, és csak ott szuszogott egy keveset, ahol az út agyagos partfalak közé vágva valamivel mélyebben ka­nyargóit. Senki sem járt a szőlők kö­zött. A máskor barátságos présházak és a pincéik bezárt ajtai, ablakai komoran néztek vissza rá, amikor a nagygazdák tulajdonának kijáró tisztelettel elha­ladt mellettük. Az uraság hullóvakola- tu pincéjénél lelapult a fűbe, és óvato­sán visszalesett a domb aljában meg­húzódó falu felé. A levegőben vagy íeltucat ezüsthasu repülőgép kavargóit. Távolról tompán dübörögtek az ágyuk, és valahol egész közel, talán a szomszéd falu határában, undorítóan kelepeit egy géppuska. A domboldalról messzire ellátott. Lent a faluban semmi nem mozdult. A kutyák sem ugattak. Egy foszlott csendőrzász­lóalj még az éjszaka átvonult, hajnal' bán pedig talán százötven poros, füstös német motorkerékpáros robogott végig a falun. Géppisztollyal a nyakukban úgy száguldottak* mint akiknek nagyon sürgős. Utánuk nem jött senki. Csend volt. A géppuskaropogás, alcnázás hol távolabbról, hol közelebbről hangzott. Mindenki behúzódott a szobába, és a többnyire csak éjszaka együttlévő csa­ládok mosti naphosszat társalogtak. Ferkót hajnalban zavarták ki az üres istálló szénahegyének nyugalmából. Maga Mátyás bácsi jött, a gazda, aki­nél már tavaly karácsony óta béreske- dett. Kövér, nagytermetű, szigorú em­ber volt. Ferkóhoz életében nem szólt, legfeljebb ha húsz szót. Amúgy sem beszélt valami sokat, de a földből alig kinőtt béresgyerekkel csak a fiain ke­resztül érintkezett. — Feri, eredj oda! Lódulj, vedd a vil­lát! — Ezt sohasem az öreg gazda mondta, de testes alakjával, szörnyű lelógó bajuszával minden parancs mö­gött ő magasodott, és Ferkó úgy félt tőle, akár a fűztői, vagy a kanász kócos kutyájától. is a sajtárt, és voltaképpen csak a kert aljában ka­pott észbe, hogy mire vállalkozott. A két tehenet még tegnap felhajtot­ták a szőlőbe, és bekötötték a présház nagy szobájába. Kaszált széna volt oda fent, vetettek elébük, és az öreg Mátyás úgy vélte, hogy... — Ha tüstént meg nem látják, később talán nem viszik el az oroszok. A gazda véleménye ellen természe­tesen nem volt apelláta. Azt pedig, hogy a csendőrök és németek nyomá­ban már csak szovjet katonák érkezhet­nek, meg, — mindenki tudta. A tehén azonban nincs fejés nélkül és mivel csak az ég mondhatja meg, merre nem lövöldöznek a határban; nyilvánvaló' módon nem az öreg Mátyás, a menye, vagy a fia ment el, hanem a Feri gye­reket zavarták neki a domboldalnak. "C1 erkó tehál ott hasalt az uraság •*- szőlőjében, az uraság fája alatt és dobogó szívvel figyelte, hogyan füs­töl egy másik urasági kazal ott messze, a város mögött. Kis szive vadul ugrán­dozott a mellében és olyan görcsösen szorította a sajtár fülét, hogy . belefáj­dult az .ujja. Lihegett a. sebes futástól. Az oldala is szúrt ott, ahol a fiatalab­bik gazda tegnapelőtt rásózott a villa­nyéllel. Az ütés emléke i§mét mozgásra kész­tette. Az öreg Mátyás negyvenholdas ember volt, és az ilyesfélék markából gyorsan kiszalad egv-két pofon. Ezért a tejért is például, ha nem lesz időre otthon vele. — Aztán igyekezz! Nehogy a nadrág­ba rakj‘ám ettől a kis ágyúzástól! — bíztatta Mátyás bácsi, aki gyakran di­csekedett, hogy tüzérkáplár volt az első világháborúban. Egy nagyobb dörrenés­re azonban feltűrő gyorsan igyekezett vissza a házba. Ferkó igyekezett. Itt, a bokrok, cser­jék védelmében már jobban mert siet­ni. ' Csak úgy kézzel markolt ki a széna­boglyából, és villa nélkül, átnyalábolva vitte a tehenek elé. Az állatokat nem zavarta az egész éjjel és most is tartó zenebona. Igazi szárvasmarhanyugalom mai, fújtatva túrtak bele az illatos szé­nába. A présház rövidesen megtelt a fogak őrlő zajával.. Lekuporodott és amennyire tőle telt, alaposan elvégezte a fejést. Kétszer is felugrott közben, óvatosan kilesétt az ajtón, de odakint nem mozdult senki. Csak a lövöldözés folytatódott szünte­len. Valamennyire megnyugtatta, hogy nem látott embert. — Te jóságos ég! — gondolta. — Ha itt érnének az oroszok!..; Nem látott ugyan még szovjet kato- • nát, csak egyszer a Magyar . Futár cím­lapján, de azért élénken maga elé kép­zelte őket Füles sapkájuk van, min­denkit legyilkolnak, a férfiakat elhajt­ják Szibériába, csúnyaságot tesznek a nőkkel: — éppen eleget hallott már ró­luk a faluban. Titkos hálával áldotta szerencséjét, hogy nem született nőnek. Mert lám, ott van például a Szent-e Gizi, az is tizenkét éves, mégis .mennyi­vel többnek látszik. Ö, a maga tizenkét évével inkább kevesebbnek. Sovány is, de az attól van, hogy tavaly télen sokat köhögött. Kész szerencse. így talán nem hajtják , el Hogy miért, hajtanák, hova hajtanák és mit csinálnának a szovjet katonák egy ember nélkül ma­radt. országgal, ha már mindenkit el­hajtottak: — ezen nem gondolkozott. Talán hat liternyi tej gyűlt össze, amikor Ferkó idegen hangokat hallott. Lódobogás, férfibeszéd. Nem magyarul szóltak, a németet ha értetlenül is; de felismerté.::' * ' Nem az! Csak oroszok lehetnek! lAermedten állt a tehenek fara me- lett. Aztán, hogy a nehéz, csiz­más léptek közeledtek, egyetlen ugrás­sal az ajtó mögött termett, és pillanat­nyi tétovázás. nélkül elbújt két nagy kád, egy kisebb hordó meg seregnyi Um-lom. mögött. Aprócska, vézna, gye­rek volt, olyan, szűk helyen is elfért, ahol senki nem sejtette, hogy valaki is meghúzódhat. Rossz szakajtó akadt a kezébe. Feje fölé igazította, és az. alól lesett ki. a világba. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents