Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

fAT.WIf--------- . ,,— M AI SZAMBÁN: A S*«yJ«iuiUó tudományos-technikai é* ter­mel«»! segítséget nyújt más államoknak az atom erő békéé célokra való leihasználását szol gáló kutatás fejlesztésében. (2. o.) — Tejpénz. (2. o.) — Egy propagandista munkájáról. (3. o.) — Az MNDSZ-szervezetek életéből. (3. o.) — Képek Sárszentlőrincről. (3. o.) — Levelező- ankét Dombóvárott. (4. o.) I- -J AZ M DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ANA K LAPJA XU. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ARA 50 FILLER KED1), 1955. JANUAR 18 A felszabadulási verseny sikeréért A jobb minőségért, az anyaggal való takarékoskodásért Ganczer József a Tolnai Textil «vár újítója a felszabadulási versenyben Öveges 3cnos agronómus és a szedresi „Petőfi11 tsz tagsága versenyre hívják a megye agronó musait és termelőszövetkezeteit A felszabadulási verseny hírei gépállomásainkon r.yítőfeltárást a burgonyánál és így 15 kiló helyett 9—10 kiló elég egy főzethez. „Hát ez is valami? — öt kiló krumpli?” — kérdezhetné va­laki. Igaz, nem sok. De egy év alatt 53.000 forintot takarít meg ezzel a gyár. amellett megmarad a burgonya is. Ganczer elvtárs most, a fel- szabadulási versenyre új „meglepetést“ tartogatott. Az irelőgépnek kicsi a telje­sítményé, nem tudja ellátni a gyárat. Ezért pótlásként ál­landóan Pestről is kell hozni irelt hengereket. Persze, itt mindig baj van. Először is. szállítási költség van vele. Aztán a minőség sincs min­dig rendben, nem egyszer ösz- sze vannak keveredve a szá­lak, vagy összeragadtak, elő­fordul, hogy lazán vannak fel­vetve. A hiba „gazdáját” az­tán nehéz megtalálni, nem úgy, mint itt, ahol bizony — mint Ganczer elvtárs mondja, .kihívják az embert a géphez és fejére ütnek, ha rossz a lánc. Igaz. hogy míg azelőtt egy hónapban öt-hat ilyen eset is volt, az utolsó hetekben nem fordult elő a mi henge­reinknél”. Tehát sürgősen meg kellett ol­dani. hogy az irelő ellássa az egész üzemet hengerekkel. l’j gép nincs, leliát a meglévőt ke'l jobban kihasználni. Ganczer elvtárs megoldotta ezt a feladatot. Előhengerek- ből kétszerannyi is elfér a gé­pen, mint amennyi most van rajta. Majd a szálak sűrűbben mennek a gépbe, a ki jövetkor szétválasszák őket és egyszer­re két hengerrel irelnek, tehát duplájára emelik a gép telje­sítményét. Az újítást már el­fogadták, már csak a kivitele­zés van hátra. Kis átalakítás a gépen és nem lesz gondjuk hengerekre a textilgyáriaknak. Ganczer elvtárs tehát min­den erejével. képességével azon van. hogy a textilgyár dolgozói jól megállják helyü­ket a felszabadulási verseny­ben. Szeretik, megbecsülik ezért a gyár dolgozi. Persze, nemcsak a termelésben segíti a dolgozókat, hanem, mint a tolnai tanács tagja, ott is so­kat foglalkozik a dolgozók ügyeivel. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére széleskörű versenymozgaloni bontakozik ki, ehhez a moz­galomhoz az üzemek soka­sága csatlakozott, a dolgozók újabb és újabb felajánláso­kat tesznek, hogy méltókép­pen ünnepelhessék a magyar nép felszabadulásának 10. évfordulóját. A termelőszövetkezet ed­digi eredményének fokozása érdekében én is az alábbi munkák sikeres elvégzését vállalom: 1. Hajdú Lajos segítségé­vel az istálló-átlagot 6.9 li­terről 9 literre emelem. 2. Az egyedi takarmányo­záshoz szükséges rácsokat Varga Ferenc elvtárs segít­ségével elkészítjük. 3. Az összes istállótrágyát szarvasba kihordjuk. 4. Az összes munkagépe, két szakszerűen kijavítjuk. 5. A tavaszi vetőmagva­kat szakszerűen előkészítjük. 6. A 200 ablakos me’egágy elkészítését és az időszerű magvak elvetését Dalos elv­társ segítségével elvégezzük. A továbbiak folyamán vál­lalást teszek a következőkre: 1. A sertéstenyésztésünket Radványi elvtárs segítségé­ve! törzstenyészetté fejleszt­jük és kocánként elérjük az évi 13 ma'acozásl átlagot. (A kocák háromnegyed ré. sze előhasi). 2. Április 4-ig bevezetjük az itatásos borjúnevelést. — Május t-re az istállóátlagot 10 literre emeljük. 3. Az őszi vetések fejtrá- ?ya/asát. ápolását, valamint a tavasziak alá a talajelőké­szítést határidő előtt 5 nap­pal elvégezzük. 4. Az összes (65 hold) ku­koricánkat négyzetesen vet. jük. Adósság nélkül.. A Dombóvári Sertéstenyész­tő és HíziLaló Vállalat múlt. évi eredményedről írt szerkesztőség günkneík Szabó Géza elvtárs, a vállalat levelezője. „Örömmel közlöm, — írja levelében, — hogy a Dombó­vári Sertéstenyésztő és Hizlaló VáJialat dolgozói maradéktala­nul teljesítették 1Í154. évi ter­vüket. Dolgozóink adósság nél­kül köszöntötték az 19áő-ös esztendőt. Siéagárdon a pedagógusba is részivesz a ku.túrcsoport munka ában 5. Cukorrépánkat ötször, ki: koricánkat négyszer, a többi kapásnövényt háromszor fog. juk időben kapálni, 6. Ötvenhat hold rozsnál és hatvanöt hold kukoricá­nál pótbeporzást fogunk al­kalmazni. 7. Március végéig 10 szak­előadást tartok. A Hazafias Népfronttal és a termelési bizottsággal augusztusban a községben mezőgazdasági ki­állítást szervezünk. A termelékenység emelé. se terén a következőket vál­laljuk: 1. Búzából a betervezett 10 mázsás átlagtermés he­lyett 12 mázsás átlagtermést vállalok. 2. A rozs termelési tervet 20 százalékkal túlteljesítem. 3. Az őszi árpánál beter­vezett 10 mázsás átlagtermés helyett 12 mázsás termést vállalok. 4. Hatvanöt hold kukori­cánál átlagosan 30 mázsás csöves kukoricatermést vál­lalok. 5. Cukorrépából 200 mázsa, burgonyából 120 mázsás át. lagtermést vállalok. 6. Az aratást 80 százalé­kig géppel végezzük, a kita­karítást úgy végezzük, hogy a tarlóhántást 8 nap alatt be tudjuk fejezni. 7. Másodvetési tervünket 10 százalékkal túlteljesítjük Agronómusok! Felszabadulási versenyvá'_ látással, a többtermelésért folytatott kemény munká­val, készüljetek fel feb­ruár 12-re a megyei agro­nómus napra. Lázár István tsz-elnök, Üveges János agronómus Kenyér István brigád- vezető. Hajdú Lajos munkacsa- pátvezető. A vááilalat tborjúszaporuáti tervét 100 százalékban teljesí. tette. A jó és helyes takarmá­nyozás és nem utolsó sorban a gondos ápolás eredménye, hogy múlt évben borjúé Ihullásunk nem volt. 1951. évű 47.531 liter tejbeadását a vállalat tehené­szei túlteljesítették. Jó munkájáért dicséret illeti Löki János, idős László János kiváló állatgondozóikat. akik mimikájukéit kormánykitünte. testen részesüllek.'' Mintegy két hónappal ez­előtt született meg a sióagárdi pedagógusokban a gondolat, jó lenne valami nagy előadást rendezni a falu fiataljaival. Az „Állami Áruház“ című operet­tet választották és — ne is mo. solyogjon ezen senki fölénye­sen, — falusi viszonylatban a falusi színjátszó^ elég jól meg­oldották feladataikat. Az elő­adásnak nagy sikere volt a sióagáirdiaít körében, ötszázan nézték meg a darabot és köz­kívánatra fel kell újítani , az előadást. Közben az elmúlt va­sárnap Kakasáéin szerepelt a 3-t tagból álló szüljátszócsoport. Dí csérét rémé Itó a pedagó­gusgárda buzgalma, amellyel szerveztek, rendeztek, szere­peltek, zenéltek a nevelők. A parasztfiatalok közül igen ügyesen szerepeltek a darab­ban Hanák Erzsébet és Lakos Kati. Köziben egy másik előadást készítenek elő, amelyet a tűz- oltóeigyesülettel közösen rendez a kultúrház. A „Peleskei nó- tárius'" próbál folynál« már es­ténként. Idősebb parasztembe­rek, tűzoltók is vállaltak sze­repet, mint például Mocsári József, Kőszegi György és Ba­logh Ferenc. Szinte azt lehetne hinni, hogy nem is textilgyárban va­gyunk, amikor belépünk a Tolnai Textilművek irelő-rész- legébe. Itt nem hallatszik a szövőtermeket jellemző csatto­gás, zaj, ahol az ember még a saját szavát sem hallja. A csendet csak az irelőgép halk zúgása töri meg. Igen fontos munkahelye ez a gyárnak, sok múlik azon, hogy itt milyen lelkiismeretes munka folyik. Mert hiába a •szövő minden igyekezete, : ha rossz a henger — ahogy itt mondják, „rossz láncot” kap, nem tud elsőosztályú árut ké­szíteni. Ganczer József, az irelő részleg művezetője szinte a lelkét adja bele ebbe á mun­kába. Tizenkét^vés kora óta dolgozik a gyárban. Igaz, hogy hatévi munka után hajósnak mént, de — mint mondja — a szíve visszahúzta ide. Gcptisziífókcnt és fűtőként kezdte1 a munkát és ma mór, a mű­vezetőtanfolyam elvégzése után a gyár egyik legfontosabb részlegének a művezetője. A textilipar — amelynek igen nagy jelentősége van né­pünk ellátása szempontjából, és most, a kormányprogram óta különösen nagy szerepet tölt be, főként külföldi nyers­anyaggal dolgozik. Ezért itt talán még fontosabb az anyag­gal való takarékosság, mint másutt. Tudja ezt nagyon jól Ganczer elvtárs is, akinek már több újítását fogadták el és alkalmazzák a gyárban. Pél­dául az ő javaslata volt, hogy a hengereket csomózás után ragasztószalaggal le kell ra­gasztani, hogy a szálak ne ke­veredjenek össze. így egy hen­gerről öt-hat méterrel többet lehet leszőni. Igaz, hogy ez egy többezer méteres henger­nél nem sok, de mégis egy ru­ha készülhet belőle. Persze, a belföldi anyagok­kal is. takarékoskodni kell. Az irelőben a keményítőt bur­gonyából főzik. Azelőtt egy- egy főzethez 15 kiló burgonyá­ra volt szükség. Ganczer elv­társ egyszer — még a múlt évben — tapasztalatcserén volt a Hazai Fésüsfonóban és on­nan is „hozott haza” egy újí­tást. Egy különleges vegyi el­járással megnövelik a kemé­Megyénk gépállomásai szin- • le kivétel nélkül csatlakoztak : a Rákosi Művek dolgozóinak | felszabadulási versenyfelhívá­sához. Most tehát áll a ver­seny, azért folyik a harc, eb­ben az időszakban, hogy me­lyik, gépállomáson fejeződik be előbb, legjobb minőségben a téli gépjavítás. Nézzük most hol tartanak megyénk gépállo­másai, hogy néz ki jelenleg a verseny állása. Ha összességében nézzük, könnyen megállapíthatjuk, hogy megyénk gépállomásain sokkal jobban megy a gépja­vítás, mint az elmúlt eszten­dő hasonló időszakában. A ver senynek tehát megvan az ered ménye. Hiszen ennek alapján küzdötte fel magát az első helyre a pincehelyi gépállomás, A gépjavítás kezdetén a pincehelyi gépállomás bízón»’ utolsó helyen kullogott, most viszont az első. A gépállomás­nak a kollektívája vezet a fel- szabadulási versenyben, ösz- szességében a gépállomás 67.3 százalékra teljesítette gépja­vítási tervét. Beféjezódött a gépállomáson a tárcsák és kultivátorok javítása. A felszabadulási versenvben következetesen tartja a máso­dik helyezést a bölcskei gépállomás A bölcskeiek mindig híresek voit-ak arról, hogy gépállomá­sukon mindig jó volt a kollek­tív széliem, most a téli gépja­vítások alatt is ez a helyzet. Az egyik brigád a másikat ki­segíti. A kévekötő aratógépja­Az alsóleperdi állami gazda­ság szerelőműhelyében szapo­rán folyik a munka. A brigád brigáddal versenyezve végzik a javításokat. Talán még soha nem dolgoztak a szerelők és traktorosok olyan lelkesedés­sel, mint az elmúlt napokban. Iparkodásuk érthető is. Hi­szen ők is csatlakoztak a Rá­kosi Művek dolgozóinak felhí­vásához, a versenyen belül vállalták, hogy 5 nappal a ha­táridő előtt befejezik a gép­vító és kombajnjavíto brigád segítségére sietett az erőgep- íjsvító brigádnak, így a gépál­lomás a felszabadulási ver­senyben jelenleg 61.4 százalé­kos teljesítménnyel a megtisz­telő második helyen van. A bölcskeiek mögé szorosan felzárkóztak a nagydorogi gépállomás traktorosai, szerelői. Már nem is olyan sokkal vannak jelen­leg a böicskeiektől elmaradva a nagydorogiak, mindössze 1.6 százalékkal. Ha a nagydorogiak még egy kicsivel jobban ipar­kodnak,' sikerülhet számítá­suk, lehetnek elsők a téli gép­javítási versenyben. A felszabadulási versenyben a legutóbbi értékelés szerint jó helyezést értek még ei a szedresi, a bonyhádi, és a hő- gyészi gépállomások. Viszont lemaradtak elsősorban is a teveli, a tamási, és a dalmao- di gépállomások. A tamási gépállomás kői* leklíváiára nézve nagy szé­gyen. hogy a 15 gépállomás közül a 14-ik helyen vannak, mindössze 36.6 százalékra tel­jesítették téli gépjavítási ter­vüket. Annál is inkább szé­gyenteljes a lemaradás, mert a tamásiak ,s vállalták, hogy a felszabadulási verseny kere­tében február 25-e helyett feb­ruár 15-re befejezik a téli gép­javítást. Jelenleg arra sem igen van biztosíték, hogy adott szavukat valóraváltsák a ta­másiak, mert ha olyan ütem­ben megy a gépjavítás,, mint eddig, akkor március 15-re sem lesznek kijavítva a trak­torok és munkagépek. javítást. Amellett, hogy szaporán dol­goznak az alsóleperdi szerelő- műhelyekben a minőségre, és az alkatrészek megtakarításá­ra. felújítására is nagy gon­dot fordítanak. Ez is érthető, hiszen a dolgozók nevében Réczei Árpád főmérnök és Álló József kovács azt a fo­gadalmat tették, hogy a gép­javítás határidő előtti befeje­zése mellett 170.000 forintot takarítanak meg. Tíz nap alatt 157 túlsúlyos vonat Nagy lendülettel folyik a fel szabadulási verseny a dombó­vári vasutasok közt. Az állo­más és fűtőház dolgozói az új esztendő első' tíz napjában i 57 túlsúlyos vonatot továbbí­tottak. több. mint huszon­nyolcezer tonna túlsúllyal. A fűtőház lakatosműhelyében Vörös István lakatos, aki az­előtt 140—160 százalékos nor­mateljesítményt szokott elérni, az első dekádban 179 százalék­ra teljesítette normáját. Bódog Mihály gyorsteher- vonatvezetn és brigádja ver­senyre hívta ki a többi tíz­brigádot a „legjobb gyorste- heres brigád” címért. Míg múlt év decemberében a vo­natok 80 százalékát továbbí- ‘ották menetrend szerint, ami egyébként az előírás is, most 90 százalékot vállaltak. A ki­híváshoz elsőként csatlakozott Tar István és Pálfalvi Sándor brigádja. 170.000 forint megtakarítás a gépjavításnál

Next

/
Thumbnails
Contents