Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

1933 JANUAR 7

3

NAPLÓ

Képek között...

A mint beléptem az apar- hanti tanácsháza egyik termébe, igen érdekes kép tár- ruit elém. Megpróbálom leírni. Az ajtótól jobb és balkézfelől rajzlapokra rajzolt képek függ, nek a falon. Először nem tudatúm mire vélni a dolgot, de Ambrus Vilmos elvtárs, a végrehajtóbizottság titkára azon-, nal felvilágosított. — E képek * — mondja mosolyogva — a l község fejlődését és feíjle’Szté- 1 sének terveit mutatják be.

' Alapja ezeknek a helyi nép-; front-bizottságunk akcióprogT ramja. A képeket Milyacskn Anna pedagógus, a helyi tanács tagja rajzolta, színezte. Azért készítettük, hogy mindig «tótiünk legyen, mennyire fejlődik községünk, s miket kell még megvalósítanunk.

Már a képek elhelyezése is ezt bizonyítja. Az egyik oldalon vannak azok a képek, amelyek a már megvalósult terveket ábrázolják, a másik oldalon függnek azok a képek, amelyek a megvalósítás előtt álló terveket mutatják. — Ha aztán egy-egy feladatot megoldottunk — mondja Ambrus elvtárs — akkor azok képei is a megvalósultak oldalúra kerülnek.

IV em érdektelen, úgy gondolom senki számára, ha néhány megvalósult terv képét ismertetem. Az első kép mindjárt egy bekötőutat ábrázol, amely összeköti Aparhan- tot Nagyvejkével. — Közel 100 ezer forintba került ez — s^ólt közbe Ambrus elvtárs. Méntelep létesítését mutatja a másik kép. Uj iskola, ártézi- kút, hangoshíradó, kuglipálya, ;az utcai világítás kibővítése 11 lámpával, a Gábor Áron kultúrház könyvtárral, tűzoltó- őrszoba, s végül az utolsó kép egy védőnőt ábrázol, akit a falu egészségvédelmének megjavítása érdekében helyeztek a községbe; — ezeket mutatják a többi képek.

_ em kisebb feladatok

v

annak azonban még hátra — mondja Ambrus elvtárs, rámutatva a másik oldal képeire. Az egész képsorozatot uralja a mezőgazdaság fejlesztését célzó tennivalók rajza. Itt látom, hogy a régi 50 hold legelő megjavításával és kibővítésével, 85 hold szakszerűen telepített legelőt biztosítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Eperfákat ültetnek, nemcsak a fásítás, hanem a selyemhernyó tenyésztés fellendítésére is. ötezer szilvafát is telepítenek s egy másik kép már távolabbi tervként aszalót és pálinkafőzőt mutat. A következőn a silóépítés jövedelmezőségét látom szemléltetően bemutatva s azt is megtudom, hogy minden gazdánál 20 köbméter siló építését akarják elérni. Halastavat ábrázol a következő kép, amelyet a „Március 9” tsz létesít. — A mérnöki munka már folyik is — szól közbe Ambrus elvtárs, nem kis örömmel.

4 községfejlesztési tervek között találok olyan képeket is, amelyek a kulturális fejlődést segítik elő. DISZ és Uttörőház létesítését tervezik a hanti iskola mellett lévő használaton kívüli épületben. Szabadtéri színpadot mutat egy másik kép. — Ehhez már 21 köbméter követ oda is szállítottunk, — mondja Ambrus elvtárs.

— Igen komolyan segítik a falu dolgozói a tervek megváló sítását, — folytatja tovább. — Erre (jó példa az is, hogy a strandfürdő építéséhez már most vállalta az ifjúság a társadalmi munkát.

Nekem is az volt a véleményem, hogy ahol ilyen lelkesedéssel dolgoztak eddig, ez' után sem lesz hiány benne. Hazafelé menet azt gondoltam, hogy ezt a módszert, — mármint a képes ábrázolást — máshol is meg kellene valósítani.

(i—e).

cÁ téli niikáeié

HÄROM HETE mar, hogy kitörő örömkiáltásokkal kitódultak a tanulók az iskolák kapuin azzal a boldogító, felszabadult érzéssel, hogy most aztán egy kerek hónapig szabad a vásár, mindenféle játék előkerülhet. Csendben ásítoz- nak a máskor zsibongó tantermek, folyosók, hosszúkat álmodnak az órák kezdetét és végét jelző csengők is. A kedélyes diákotthonok is olyan árvák és üresek, mint az elhagyott madárfészkek. A „repetát” ígérő hatalmas fazekak és lábosok is hallgatva várják a polcokon, hogy ismét finom ételek fortyogjanak, Totyogjanak bennük.

A tanulók számára azonban nem ilyen tétlenek a hosszú téli szünet napjai.

— Minden osztálynak vannak közös foglalkozásai — mondja Gaszner István nevelő. — Ilyenkor tantárgyanként foglalkoznak az anyaggal, hogy ne zökkenjenek ki túlságosan a megszokott kerékvágásból. Kis házifeladatokat is kapnak, amit leginkább közösen készítenek el. Összejönnek csoportonként valamelyik tanulónál és ha kész a lecke, még játékra is jut idő mindig.

— Működnek a szakkörök

is rendesen, mintha folyna a tanítás — meséli tovább Gasz ner István.

Általában tehát ilyen elfoglaltságokkal telik a tanuló téli vakációja a játék, a szórakozás mellett. Kopogtassunk be egy tanulóhoz, hogy közvetlenebbül lássuk úttörőink életét, illetve életüknek néhány mozzanatát, a vakáció adta örömöket.

GÁDÖ IBOLYA a bátaszé- ki lányiskola VIII. osztályának büszkesége és reménysége. Tanítói, tanári csupa jót mondanak róla: okos, szorgalmas, igyekvő kislány, kitűnő tanuló.

Csodálkozó 'kíváncsisággal fogad a barátságos, meleg szobában. A sarokban még ott áll a csillogó karácsonyfa, de néhány üresen lógó szaloncukor-papír árulkodik róla, hogy a jellemző tulajdonság, ami a gyermeket gyermekké teszi, a csintalanság, elevenség a kitűnő tanulóban is megvan. Ha már a karácsonyfánál tartunk, Ibi — így hívják az iskolában és otthon is — elújságolja, hogy mit kapott karácsonyra. Előzőleg elárulta, hogy nagyon szeret olvasni, nem nehéz tehát kitalálni, mit kapott ajándékba: könyvet, illetve könyveket.

EZT OLVASSUK ■:

Kielland:

K

DOLGOZÓ URAK ■»

Kielland a norvég klasszi-j(* kus irodalom egyik kiváló kép viselője. Ezt a regényét a múlt század nyolcvanas éveiben irta. Regényének címe Termé- szetesen nem az igazi dólgo-jj zókra vonatkozik, hanem gú-})j nyos érteimü, a régi hivatal-})' nokok, a bürokraták sisera-’;- hadára utal. Alattuk és mellet-})» tűk sínylődik maga a dolgozóit nép: a szegény norvég parasz-K tok, akiknek ügyes-bajos , dől-»)* gait a hivatalnokok — egyet-M értésben az ügyvédekkel — el-jí odázzák, szabotálják, s akiknek".;» életét sokszor éppen a bürok-j» ráták lelketlensége teszi tönk-»jf

re. ti;

%

, SÁRPILIII ŐRJáRAT

K

Bródy Sándor:

A. SAS PESTEN

A múlt századvég nagytehet- ségü írójának könyvei hosszú évek óta nem jelentek meg új kiadásban- Bródy Sándor korának egyik leghaladóbb szellemű írója volt. Tisztán látta az író társadalmi szerepének, szociális hivatásának igazi jelentőségét. Úttörő volta abban rejlik, hogy műveiben nyomonjjj követte a modem ipari és finánctőke bonyolult gépezetének működését, ennek az egyé ni sorsokra gyakorolt, sokszor tragikus hatását s hogy egész írói és emberi részvételével az elesettek, a kizsákmányoltak felé fordult. Újító volt a magyar prózairodalom Stílusának területén is. Gazdag és egyéni nyelvezete nála nagyobb írókra. is hatott. Most megjelenő kötetét Szauder József szerkesztette és válogatta. A válo_ gatásban Bródy legjobb novellái, regényrészletei, egy egyfel- vonásos színműve és legérdekesebb hírlapi cikkei szerepelnek.

Ilyenkor téli időben korainak tűnik még negyed 8, amikor a vonat a sárpilisi vasútállomásra érkezik. Ezzel a vonattal érkeznek a sárközi állami gazdaság dolgozói is. Szaporán igyekeztek a másik „állomás” a lőre jelé.

Furcsa egy alkotmány

ez a lóré.

Az oldala és teteje nádpalló, amelyre ponyva van húzva. Az a fontos, hogy az utasok védve vannak a zord időjárástól. A vezető, illetve a kocsis a lábát lógatva ül a bejáratnál, néha előre siet, hogy „nagyobb sebességbe kapcsoljon”, megbiztatja a lóré elé fogott lovat. Mintegy negyedórái utazás után meg is érkeznek.

A gazdaságban most is szorgos munka folyik. A gépműhelyben Venczi István, Tischler József és Ür- mös Sándor szerelők a traktorok körül szorgoskodnak, az elhasználódott alkatrészeket újakkal pótolják. Knittel József és Beck János a beteg munkagépeket orvosolják. A gazdaság igen szép szarvasmarha-, sertés- és baromfiállománnyal rendel- loezik. Most mégsem ezzel akarok foglalkozni, ezt úgyis elég gyakran megírják.

A gazdaság

négylábú „erőgépeiről“,

a bivalyokról lesz most szó.

Az őszi és a tavaszi esőzés, hóolvadás idején a Sárköz mint neve is mutatja, valóságos sártengerré változik. Az emberek ilyenkor csak gumicsizmában járhatnak. A földutakon a szekér gyakran tengelyig járja a sarat, a ló- és ökörfogatok nem egyszer felmondják a szolgálatot, a bivalyok azonban ilyenkor is nyugodtan húzzák az igát. A gazdaság már régebb idő óta foglalkozik bivalytenyésztéssel, de eddig csali ridegnevelés

folyt. Nyáron kint voltak a legelőn, csak ősszel és tavasz szál lettek munkába állítva.

A gazdaságban most elhatározták, hogy a bivalyokat is törzskönyvi ellenőrzés alá veszik és bevezetik a fejést. A JOivalyállomány jelenleg 36 tehénből, 16 ökörből, 1 tenyészbikáiból és 10 darab növendékből áll. Több társgazdaságnak adtak már át bivalyokat, legutóbb a kaj- mádi gazdaság vitt el 3 tehenet, 1 bikát és két növendéket. A fejés bevezetése naponta közel 150 liter tejet jelent a gazdaságnak. Jól fel lehet majd használni ezt a tejmennyiséget sajt és vaj készítésére, mivel a bivalytej igen magas, mintegy 6 százalék zsírtartalmú. Tornász Mátyásnak, a bivalygondozónak nem lesz könnyű fejesre szoktatni az eddig ridegen tartott állatokat, mert ha fejni kezdik őket, lovakat is megszégyenítve rúgnak. A gazdaságnak a többi mellett nemsokára jelentős bivalytenyészete is lesz.

A gazdaságból Sárpilisre mintegy félórás gyaloglás után lehet eljutni. Az ország út mellett sekélyen kiásott árok vezet a faluba, mellette téglarakások vannak. Egy fiatalember ballag a falu felé, az mondja el, hogy

járda épül

társadalmi munkával.

Bent a községben aztán töb bet is megtudok. A járda építését a tanácsválasztás után megalakult mezőgazda- sági állandóbizottság kezdeményezte és még ebben a hónapban el is készül. A község lakossága fogaterővel segíti az építést. Salakot hordanak alapnak, a téglá- zás alá.

Az állandóbizottság és a népfront-bizottság tevékenykedését bizonyítja az is, hogy december 29-én megalakult a gazdakör, mintegy 80 taggal. A vezetőségbe Csurgai Pál, ifjú Steller János, Tóth Ferenc és Kati János dolgozó parasztokat választották meg. A gazdakör keretén belül máris megalakult a méhész szakkör, amelynek 14 tagja van, vezetője Gergely János 3 holdas dolgozó paraszt. Alakuló félben van a kosárfonó szakkör is, ahol a tagok majd közösen végzik ezt a hasznos téli foglalkozást. Az állandóbizottság a gazdák törekvését is segíti. Ugyanis a sárpilisi gazdák 25 hold öntözésre alkalmas területen

rizst akarnak termelni.

Többek között eljártak a megyei tanácsnál, hogy vizsgálják meg, alkalmas-e rizs termelésre. A nyáron már rizs aratásra is sor kerül Sárpilisen.

Az Uj Élet

termelőszövetkezetnél

télen sem szünetel a munka. Az irodában két asszony a zsákokat foltozza. A szoba közepén egy hordó áll, a sarokban egy ládában szappan. Most osztják ki a tagságnak a munkaegység utáni olaj- és szappanrészesedést. A többi asszony a raktárakat hozza rendbe, kukoricát morzsol, már most előkészítik a kukorica vetőmagot. Kézzel morzsolják le, hogy tavasszal kiváló minőségű vetőmag kerüljön a földbe.

A férfi tagság még a trágyahordással Van elfoglalva, eddig mintegy 4000 mázsa trágyát hordtak ki. Most a régi, túlérett istállótrágyát hordják ki a lucerna és a gomboslóhere vetések meg- trágyázására. A téli időt felhasználják az építkezésekre is. ötven férőhelyes süldőszállást és 60 férőhelyes hizlaldát építenek saját erejükből. Az építkezéshez szükséges anyagokat már előkészítették. A fogatolni: és

az állatgondozók kivételével 14 tag dolgozik az építkezéseken.

*

A falutól nem messze trak torok dübörögnek. Már alkony odúk, de

a sárpilisi gépállomáson

még javában folyik a munka.

A kovácsműhelyben zeng az üllő, a szerelőműhelyben szétszedett traktorok állnak. Mór Imre brigádja nagy szorgalommal dolgozik, hogy mielőbb befejezzék a javítást. Gyakran este 8—10 óra van már, mikor lerakják a szerszámokat. A javítás még sem megy úgy, ahogyan szeretnék, mert sok alkatrész szorul pótlásra, azonban nem Icapnak. — Kellene hengerfej, izzókúp, izzókúp-tömítés, ventillátorcsapágy. — Ezek mellett olyan filléres alkatrészek is hiányoznak, m-.nt példán,! gömbcsapszeg. — Amit csak lehet, megmun- kálunlc az esztergapadon, de nem tudunk mindent magunk elkészíteni, ezért megy lassan a traktorjavitás, — mondják.

Az ekejavítóbrigád is de- refcas munkát végzett. Egy hónap alatt végezték el két hónap munkáját. Novemberben ugyanis a gépek jórésze még kint dolgozott, így nem tudták akkor a javítást végezni. Még most is 10 gép dolgozik kint a határban. Fi- lipsz Imre, Szívós István és Simon Lajos, a traktorjavítókhoz hasonlóan nagy igyekezettel dolgozik, azonban ők is alkatrész hiányra panaszkodnak. — Nem kapunk farker ékállító csavart. — Nem maradnak el tőlük a cséplőgépjavító brigád tagjai sem. Mityók György, Balogh János és Kovács Sándor az előirányzott 8 helyett 10 cséplőgépet javított ki, pedig a brigád negyedik tag ja már régebb idő óta beteg. A gépállomáson eddig 9 erőgépet, 16 ekét, 12 tárcsát, 6 kultivátórt, 15 vetőgépet, 1 kombájnt, 2 aratógépet és 10 cséplőgépet javítottak ki. A gépjavítók arról beszélnek, hogy a javítást Khtáridőre elvégzik. — Reméljük hamarosan megkapjuk a hiányzó alkatrészeket, s a tavasszal majd üzem képes, jólműködő gépek kezd hetik meg a munkát a környékbeli termelőszövetkezetek, egyéni gazdák földje»,

Méghozzá igen komoly, értékes könyveket. Egyik Tamási Áron nemrég kiadott kötete, a „Bölcső és a bagoly”, a másik az „Operák könyve”.

— Nagyon szeretem a zenét — indokolja meg a második könyvet Ibi. Zongorázni is tanulok. Édesanyja egyszerű asszony, vasutasfeleség, boldog büszkeséggel figyeli leánya kissé zavart válaszait és „súg is” egy kicsit.

— Minden ráérő idejében ol vas, meséli Ibiről, — de azért segít is ügyesen a ház körül, ha szükség van rá.

A szép, nagy rádió szinte féltékenyen mondaná, ha tudná: „Mi az, hát rólam megfeledkeztetek, hiszen Ibi engem is éppúgy szeret, mint a könyveket. Én is sok örömet szerzek neki nemcsak most s szünetben, hanem máskor is,"

— Csakugyan "szeretem s rádiót, különösen a színházi közvetítéseket — mondja * kislány.

— Gyakran zeneszó mellett tanul — meséli nevetve édesanyja. — Néha pedig azon kapom, hogy a híreket hallgatja. — Érdekel ez téged kislányom? — kérdezem meg tőle. — Hogyne érdekelne — bizonygatja Ibi.

IGEN, ÖT MINDEN ÉRDEKLI, mint ahogyan egy ti! nyolcadikosnak, akinek ko- t,! moly tanulmányi és komoly fi} ismeretei vannak, kell Is foglalkoznia mindennel, ami hajszánkban, vagy a világban tör- j| tértik.

— Már megkaptuk a vize« ’ri gatételeket — tér rá Ibi az is- % kólára — és azokat Í3 átnézem •«most a szünetben. Kitűnőre ■(»akarok vizsgázni, hiszen, aa ■íj egyetemi felvételnél ez as ■Ijegyik legjobb, legbiztosabb ){• ajánlólevél. Magyar- és torié- t1! nelemszakos tanár szeretnék Jí’lenrii. Milyen jó lenne, ha ifi felvennének a pécsi egyetem« f ’re. Ott tanul a nővérem is, a ()} Gizi. ö tavaly, illetve kitéve

végzett a bonyhádi gimná- jiziumban.

j\1 — Végig kitűnő tanuló volt (1 ő is — kívánkozik ki Gágó hé« íIliiből a jogos anyai büszkeségi A és kedves, felvidéki zamató •íj beszédmódján sokat mesél a ■(j nagyobbik, az egyetemista Iá- nyáról is.

!jj A beszéd fonala azonban isimét Ibihez tér vissza, hiszen a *» szünet arra való, hogy egy kicsit még a nyolcadikosok is ()}kikapcsolódjanak a mindenna- fjjpos munkából, köteles3égteijej.} sítésből.

f} — Egy kicsit most tovább jjjlehet az ágyban lustálkodni és Mamint édesanyja „árulkodik'1", "(»Ibi sem veti meg ezt az élveijjzctó. ■

j) — MENNYI MINDENT? js TERVEZTÜNK, — himbaló« jíjdik Ibi két hosszú copfja játékosan — de terveinkben ei- fjsősorban a hó szerepelt, ar*ri !)j eddig sajnos nem sok esett, lüe azért még reménykedünk, c hogy a téli vakáció nem múlik Vei anélkül, hogy ne lenne aj- halmunk ródlikirándulást rém* ()} dezni.

® Búcsúzóul én is azt kíváo« i^tam, hogy teljesüljön Ibi & levele együtt sok úttörő kíváae rjsáfia,

i

4