Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

4 NAPLÓ 1955 JANUAR 7 „Szilveszteri meglepetés“ a kenyérellátásban Szilveszter este a szekszárdi boltokban nem lehetett kenye­ret kapni. Hasonló volt a helyzet Pakson, Dombóváron és a megye több nagy községében is, mint arról levelezőink beszá­molnak, egyes helyeken tö' bszázan maradtak kenyér nélkül. Mi történt? — Talán u rossz termés az oka a fennakadás­nak? — Nem. Bár kenyérgabonatermésünk gyenge volt, de kormányunk gondoskodott arról, hogy az új termésig legyen elegendő kenyerünk. A legilletékesebbekhez fordultunk felvilágosításért. Íme, a válaszok: Remillong elvtárs, a Sütőipari Vállalat helyettes vezetője: „Bennünket nem terhel felelősség, amit a boltok rendeltek, le­szállítottuk, sőt többet is szállítottunk". Cyőrffi elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője: „Igaz, hogy az üzletek általában nem rendeltek elég kenyeret, de azért mégis többet süthetett volna a Sütőipari Vállalat. Nem lett volna szabad hagyni, hogy a kenyér ki­fogyjon. Micsoda dolog az, hogy üresek a raktárak? A keres­kedelem nem hibás.“ Talán a tanács- vagy pártszervek meg tudják mondani, kik a felelősek ezért a „Szilveszteri meglepetésért"? — Sajnos, nem. Például Pakson sem a tanács, sem a járási pártbizottság nem indított vizsgálatot a felelősség megállapítására. Nem fog­lalkozott a kérdéssel a megyebizottság kereskedelmi osztálya sem. Mi volt a helyzet ténylegesen? — A karácsonyi ünnepekre általában jól felkészültek az üzletek, kenyérből is sokat rendel­tek. Olyan mennyiséget, hogy általában 20—40 kiló, nagyobb üzletekben egy-két mázsa is eladatlan maradt, amit aztán a kettős ünnep után nehéz volt értékesíteni. Sok boltvezető „tanult“ az esetből. „Inkább kevesebbet rendelünk, de ne ma­radjon meg egy deka sem" jelszóval gondoskodtak arról, a karácsonyi eset ne ismétlődjék meg. Hát ez sikerült is, túlságo­san sikerült. Véleményeink szerint azzal, ha kereskedelmi és az ipari vezetők labdáznak a felelősség kérdésével, nem megyünk sok­ra. a szilveszteri eset ismét elő fog fordulni. Helyesebb lenne, ha mindenki a maga területén nézné meg a hibákat és tenni­valókat. A főfelelősség természetesen a kereskedelmi szerveké. De jut belőle a Sütőipar vezetőinek is. Jelezniök kellett volna, hogy gyanúsan kevés a kenyér-rendelés. Például Pakson, ahol földművesszövetkezeti és népbolt üzletek vegyesen működnek, az év végén több földművesszövetkezeti bolt zárva volt leltár miatt. Ezek kenyeret sem rendeltek. Figyelmeztetni kellett vol­na a nyitvatartó üzleteket erre, hogy emiatt többet rendelje­nek. Tanulniok kell az esetből a tanács- és pártszerveknek is, szigorúan megállapítani a felelősséget az ügyben, felelősségre vonni azokat, akik hibát követtek el. A dolgozók ellátása — köztük a kenyérellátás — elsőrendű politikai kérdés. ii v n e u — A paksi járás területén az utóbbi időben 40.000 fo­rintot fordítottak az utak meg­javítására. Ennek keretében Madocsa községben is — társa­dalmi munka hozzájárulással — rendbehozták a községben lévő utak nagy részét, amely már régi problémája volt a helyi lakosságnak. * — A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa közli, hogy tele­fonszáma megváltozott. Az új telefonszáma 46—09. * — Kecskés Géza 9 holdas gyönki gazda hizlalásba fogta sertését, amellyel március fo­lyamán teljesíteni fogja évi sertésfoeadási kötelezettségét. * — A gyönki szégyentáblá­ról: Kőműves György 15 hol­das gazda még mindig hátra­lékban van a múlt évi sertés­beadással. * — A szekszárdi „Április 4" kultúrotthon január 7-én, pén_ teken este „Szárnyaló meló­diák” címen estet rendez, amelyen szerepel Fáy Erzsébet, az Operaház tagja, Kovács Irén, a kolozsvári Magyar Ope­ra tag} a és Bánáti Miklós, a pécsi Nemzeti Színház művé­sze. A Baranyai Műsoriroda kisegyüttesét Horváth Mihály vezényli. * — Megyénk egészségügyi hálózata jelentősen gyarapo­dott, ugyanis a közelmúltban hat szakképzett védőnőt he­lyeztek megyénkbe. Kettő kö­zülük már el is foglalta mun­kahelyét. Uj autóbusz-várótermek épültek h Gerjen és Györköny közsé­gekben a helyi népfrontbizott­ságok programjainak megfele­lően az újonnan megvAlasztot, tanácsok szervező munkája é. a helyi lakosság öntevékeny t kapcsolódása folytán elkész tek az autóbuszmegállóknál a várótermek. A megyei tanács 6—6000 forintot biztosított ezek felépítéséhez, melyhez a két község lakosai társadalmi munkával járultak hozzá. Szülői munkaközösség Bonyhádon A Bonyhádi Zománcgyár mosdótálakkal, bögrékkel látta el az általános iskolákat. A gyár műszaki dolgozói megja­vították az iskola motorját, hogy a gyerekeknek ivóvizük legyen. A szülői munkaközösség fel újította a Cipőgyár patronáló viszonyát is az iskolával. Az­óta a Cipőgyár bádogosa, asz­talosa és lakatosa sok segítsé­get nyújt az iskoláknak. A bonyhádi építőipari KTSZ az általános iskola Perczel Mór utcai épületét patronálja. Át­festette tábláit, a rajztáblákat kijavította. A szülői munkaközösség egyik igen lelkes tagja, Bá­rány Ernő vezetésével „Görbe tükör“ című kabaréestre ké­szül. A kabaréest tiszta bevé­telét a szülők az iskolai nap­köziotthon felszerelésére for­dítják. V. Ovecbkin; FALUSI HÉTKÖZNAPOK AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI XXXV. — Magáról azt mondják a „Haza” kolhozban, hogy a há­ború előtt úgyszólván egyálta­lában nem ivott — mondta Martinov találomra, hiszen még nem is beszélt a „Haza” kolhozbeliekkel a volt elnökük ről. — Nem túl sokat fogyaszt maga ebből a bánatűző varázs­italból?” — Dehogyisnem. Na­gyon is sokat! — szólalt meg mérgesen Nasztya, akj közben bejött a konyhából. — Leg­alább maga szidja őt össze. Martinov elvtárs! Ritka az odyan nap, hogy estére ne in­ná le magát. Talán az Olgáját, azt a gyönyörűséget nem tud­ja elfelejteni? Vagy az embe­rek után vágyik, a faluba? — Abbahagyhatom — mond ta határozottan Dorohov és eltolta a poharat. — Ha a mun ka megköveteli... egészen ab­bahagyom! — Ha mi ez ellen a baj el­len fel akarjuk venni a har­cot — szólalt meg Glotov, — akkor elsősorban az elnöknek kell abbahagynia az ivást, mert ha csak egy decit iszol, már nem érzed meg a munkában, hogy kj bűzlik a vodkától. — Az elnöknek? — Dorohov Martinov szemébe nézett, az­tán Glotovra pillantott. — Er­ről van szó? ... Ezért jöttek. Martinov elvtárs? — Hát volna kedve hozzá’ — Kolhozba? ... Megmon­dom egyenesen: igen. Maga szerint tehát már megbűnhőd­tem... Vállalom. Akármelyik kolhozba elmegyek! Adja ne­kem a legrosszabb kolhozt! Vágyom valami mozgalma',, eleven munlta után! Martinov hallgatott. — Ezt még meg kel! gondol­ni, Dorohov elvtárs. — Ki az a Polja néni, aki úgy vigyázott rád’ — kérdez­te Glotov. — Azt mondod, traktoros brigádvezető volt’ Most hol van? Hogyan dolgo­zott? Miféle asszony az? Be szélj egy kicsit részletesebben róla. — Csernouszova Polina Je- gorovna most Mai imában la­kik. Házát eladta: egy bomba tönkretette és nem tudta töb­bé rendbehozni. Most a szövet­kezeti bolt mellett lakik, ta­karítónő a boltban. Miutár elzavarták a németeket, a gép - állomáson brigádvezető volt A legnehezebb időben dolgo­zott. Aztán s maga elődje, Hnsztics igazgató és a főgé­pész csúnyán elbánt vele. A traktoristák a szerelésnél az egyik motorban felejtettek egy kulcsot. Amikor begyújtották a motort, a hajtórúd elkapta a kulcsot, a dugattyú összetört és megsérült a forgattyús ten­gely. Emiatt nagyon sokat le vontak Csernouszova fizetésé­ből. Majdnem szándékos kár­tevéssel vádolták. Otthagyta r gépállomást és beállt a szövet­kezet:] boltba... Azt mondom magának, Gint™ elvtárs, a/ asszony aranyat ér. A jelleme t és a keze is. Már a háború előtt észrevettem, hogy vi - tehetsége a technikához. Elő­fordult, hogy; krumplit pucolt a brigádban, de odafigyelt min den szóra, amit a traktorosok váltottak egymással. Tudta, hogyan kell a traktort szét sze­relni, ismerte minden alkat­rész nevét és azt is, hogy melyik mire való. Aztán elvég­zett egy tanfolyamét é- trak­toros lett. Dorohov a vodkától nem lett vidámabb, sőt mintha komp- rabbá vált volna, de egyszer t váratlanul elnevette magát: — Egyszer elmentem hozzá­juk a brigádba, ott tártam az­tán gépesítést! Polja néni agy hengerbe rakta a tészták a fiúk meg fogtak egy dugsrv- tvút belenyomták és alul. a sok lyukon át, mint vék ír- kolbászok, úgv hullott ki a me- 'é’t tészta Ez az asszony ta­lálmánya vol\ i’em volt kíny- nyű dolog késsé! aprítani a metéltet az e^ész brigád szá­mára. Ezért hát megmutatta a fiúknak, hogv készítsenek egv régi hengerül.,k'kba feneket, hány lyukat fuiianak belé. - mikor ez kés/ . • it, a henger- blokkot felerősítette a gépié, kitisztította, kimosta és csinált magának eg.v sajtóiét. Esv éra alatt egy hétre elég metél‘e* nyorhott át raj*«. — Jó, megkeressük ezt a polia nénit is. Köszöntük a háziasszonynak és a gazdának is a vendéglátást — mondta Martinov búrsúzkodás közben. — A háziasszony is nyilván unatkozik már itt az isten há­ta mögött. — De még mennyire! — le­gyintett Nasztya. — Nem kell nekem sem gomba, sem erdei gyümölcs. Nagy gazdasághoz szoktam én hozzá, nem az ilyen tenyérnyihez. Aztán nincs itt se mozi, se gyűlés!... A „Haza” kolhozban fejőnő voltam. Negyvenegyben kitün­tetésre javasoltak, Moszkvába akartak küldeni a kiállításra, de közbejött a háború!... — Az én helyemre könnyebb lesz valakit találni. Martinov elvtárs, — mondta Dorohov. — G’yat, akj szereti a természe­tet, valami vadászembert. Az ilyen embernek ez a hely va­lóságos földi paradicsom! A paradicsomban nem szok­tak a farkasok vonítani — ne­vetett Nasztya. — De micsoda hangversenyeket rendeznek ezek az orda ok itt Butov-fe- szekben! És milyen furcsa mó­dón vonitanak, Martinov elv­társ! Először csendesen, aztán erősebben, . majd megint el­csendesednek, aztán újr8 fel- üvöltenek. Mintha énekelné­nek! ... Kikísérlek a vendégeket a kapuig; Dorohov sapka és vat­takabát nélkül volt, a felesé­ge is csak kendőt dobott ma­gára. És ott álltak a hatalmas fenyőfa ágai alatt megbúvó „téli szállás” kapujában, amíg csak a szemük elől el nem nyelte a kanyar a gépkocsit. Az úton így szólt Martinov Glotovhoz: — Mondj el -tnindent Marja Szergejevnának. Keresse fel ezt a Polja nénit. ^Fontoljátok meg,' hátha érdemes lenne visszahozni a gépállomásra. Én pedig majd megtudom a „Ha­zában”, hogyan dolgozott ott Dorohov. Ha valóban jó szer­vező és becsületes ember, ak­kor javasolni fogjuk, hogy vá­lasszák meg ismét elnöknek. A kolhozt fejleszteni kell, Griscseniko nem tud megbir­kózni a feladattal. Különben is a pénztár legutóbbi ellenőr­zéséinél valami baj is volt. .. Megvizsgáljuk majd azt is, vissza -lehet-e venni Doroho- vot a pártba ... Régi párttag­ságát nehéz lesz visszaállítani, sok idő telt el azóta. Talán je­lentkezzéik ismét felvételre?... Majd meglátjuk. Ami pedig Olgát illeti, ebben az ügyben nem segíthetünk neki... Marja Szergejevnának nem kellett sokáig keresgélnie a fa­luban Polia néni után. Ami­kor a szán megállt a szövet­kezeti bolt irodája mellett, az első asszony, akit megkérde­zett, hogy hol lakik a szövet­kezeti bolt takarítónője, maga Polina Jegorovna Csemouszo- va volt. — A gépállomásról jött? Egyenest hozzám? ... Éppen a postára akartam menni, cso­magot kaptam a lányomtól... Jól van no, jöjjenek, csak be! Polina Jegorovna ötven felé járt. Termetes, kissé telt, gyorsléptű és ügyeskezű asz- szony volt. Az ilyenről mond­ják, hogy „ég a munka a keze alatt.” A szövetkezeti ház ud­varában lakott, a bolthoz épí­tett faházban volt egy kicsi szobája. Amikor Polina Jegorovna megtudta, hogy vendége egy­kor szintén traktorosnő volt — mégpedig a híres Masa Gromova — gyorsan összeba­rátkoztak. — Régóta nem voltam Sze- midubovkában — mondta Po­lina Jegorovna és megigazítot­ta az ablakfüggönvt. — Há­rom éve nem voltaim ott, hi­szen ott semmi keresnivalóm. És hogy vagytok megelégedve az új igazgatóval? (Folytatjuk) PENTEK, JANUAR 7 Névnan: Attila. Várható időjárás pénteken °stig: tú'nvom.an borult, kö­dös idő. Több he'yen, elsősor­ban a déli megyékben, hava­zás. Mérsékelt keleti-délkeleti szél. A hideg idő tovább tart Várható legalacsonyabb hő mérséklet ma éjjel: északkele­ten mínusz 11—mínusz 14, más hol általában mínusz 4—mí­nusz 7, legmagasabb nappal hőmérséklet pénteken észak­keleten: mínusz 4—mínusz 7, máshol mínusz 1—mínusz 4 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár ható középhőmárséklét pénte­ken Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Hajdu-Bihar és Heves megyékben mínusz 4 fok alatt, máshol mínusz 1— mínusz 4 fok között. SPORT A Dózsa ÜK nagyjelenltLégű kezdeményezése a közönségszervezés terén A f elszabadulás után állami fel­adattá lett a sport. A sportkörök jó része ellátmányból tartotta fenn ina. gát ós számára teljesen érdektelen volt, ho’y mennyi bevétele volt, mert az.t a felsőbb szervek pénztárába kel­lett befizetni. Ez a „déde.getés 4 a sportköröket tunyává, restté tette és bizonyos fokig elkényeztette. Ez u/. elkényeztetem eredményezte azután azt, hogy a sportolók mind nagyobb követeléssé- léptek .‘ei sportkörükké, özemben ós a támogatással nem állt arányban az egyes sportkörök ré szérőt leimutatott eredmény. Illetékesek még idejében figyeltek fel erre a veszélyre és az 1955-ös évre a támogatás összegét lényege­sen lecsökkentették. Ilyen körülmé­nyek között a sportkörök majd nem fogják tudni a sportolóiknak minden­nemű fuxuskívánságát teljesíteni és éppen ezért a próba éve1 lesz az 1955. Eldől majid az, hogy kik azok, akik macáért a sportért hajlandók áldo­zatokat hozni, vagy pedig a sportot használják fed arra, hogy here mód­jára éiós.ködjenek a társadalom nya­kán. Mint már mondottuk m állami támogatás csökkentése és ezzei egy­idejűleg a sportköröknek a bevéte­lek fokozásában történt érdekeltté tétele szükségessé tette, hogy a sportkörök foglalkozzanak azzal a kérdéssel, hogy az állami támogatás csökkentés« folytán kieső bevételi többletet miképpen lehet majd elő­teremteni. Az egyik út és mód mindenesetre a tagdíjak bevételeinek a növelése. Szinte egyformán nem kezelték a megye sportköreit' sem ezt a kc.*dé8i komolyan és a tagság legnagyobb része nem teljesítette tagdíj fisét cf: kötelezettségét. A jövőben tehát ko­moly erőfeszítéseket kell tenniük a sportköröknek a tagdíjbeszedő háló zat felállításával és megerősítéséve' annak érdekében, hogy az előirány­zott tagdíjakat a sportkör valóban beszedje. A másik feladat pedig, ami a sportkörökre vár, a tagdíjbevételek növelése mellett a rendezvényekbe, szármázó bevételek növelése. El kell érni a sportköröknek azt, hogy az úgynevezett „potya-nézők“ meg’Züu jenek. Alaposan fel kell készülnie tehát a sportkör rcndezőgárd. íjának arra, hogy a rendezvények megszem. lélói valamennyien eleget tegyenek a belépődíj befizetési kötelettségük­nck. Éppen ezért tartjuk a Dózsa ük kezdeményezését nagyjelentősé­gűnek, amely ez utóbbi kérdésijén Niván segítségére lenni egyrészt sa- jáimagának is. másrészt pedig a szúr kő óknak is. Az 1955-ös évben a Dózsa $K bér­letet fog majd kibocsátani. Lesz külön bérlete a labdarugó mérkőzé- * eivnek is, uieg valamennyi Dózsa tenaezvénynek is. A bérletek árát olyan alacsonyan szabták meg, bogy ;iZt mindenki meg tudja váltani, mert K.b 50 százalékos kedvezményt nyújt ciztkkail szemben, akik alkalmakként vásárolják meg a belépőjegyet. Va­lamennyi rende; vényre a bérlet mindössze 50 Ft. lesz. A labdarugó mérkőzésekre pedig az ülőhely bér­lete 40 Ft, az állóhelyé pedig 30 l4t. Ezzel két céűt valósít meg a sport­kör. Az egyik az. hogy amennyiben sikerül 1.000 bérletet eladnia, ez a szám pedig egyáltalán nem elérhetet­len, különösen nem akkor, ha a sportkör labdarugó csapata valóban úgy játszik, mint az évzárás uián megrendezett 3 barátságos mérkőzé­sen, .az mintegy 40.000 forintos biz­tos bevételt jelent a sportkörnek, amellyel kőim o-ly terveket szőhet. Ugyanakkor aztán a sportkör szá-^ mára is biztos al-aipot jelent ez a bevétel. Értesülésünk szeri ít a sport, kör a bajnoki mérkőzéseken kívül még mintegy 8—10 barátságos mér­kőzést is fog majd játszani és a ba­rátságos mérkőzések ellenfelei kö­zött szeretne NB I-es csapatokat is Fzekszárdra hozni. De megfelel a berletrendszer a >zurkoló számára is, mert hiszen kb. 25 mérkőzést láthat majd 30 forintért, amely 1.50-es átlagnak felel meg, szemben az esetenkénti 3 forintos belépődíjjal. Ezt az utat kell járnia a megye többi sportkörének is. Törődni keli azzal, hogy a sporteseményeknek legyen komoly látogatottsága. Ennek a megye sportélete is hasznát fogja majd látni. Mert, ha a sportolók látják azt, hogy érdeklődnek, meg hozzá komolyan érdeklődnek teljesít­ményeink iránt, ez a körülmény arra sarkalja őket, hogy tudásuk legja­vát nyújtsák és ezzel észrevéJJen majd a megye sportjának a fejlődé sét fogják szolgálni. Bízunk abban, hogy a Dózsa kezdeményezése si­kerrel jár és ezzel példát szolgál­tatott a megye valamennyi sportköre számára. Évvégi számvetés a Szekszárdi Dózsa SK taggyűlésén Mintegy negyvenen jöttek össze a Szekszárdi Dózsa SK tagjai az el­múlt hét csütörtökjén, hogy meg­hallgassák Kristóf elvtársnak, a Dó­zsa SK elnökének évvégi beszámoló­ját a sportkör 1954. évi munkájáról. Az elnöki beszámoló két részből állt. Első felében Kristóf elvtárs a szak­osztályoknak elmúlt évi eredményeit ismertette. Megállapította a beszámoló, hogy a legeredményesebb szakosztálynak az elmúlt esztendő során az ököl­vívó szakosztály mutatkozott, hiszen 90 százalékban sikeresen vívta meg minden mérkőzését. Bírálta az elnök az edző magatartását, aki a mérkő­zéseken elragadtatva magát, nem mu­tat jó példát a fiataloknak. Az atlétikai szakosztály ugyan az óv végére feljött, de nem érte ei azt az eredményt, amelyet a megye sportköz véleménye a Dózsa aflétáitó. elvárt volna. Szólt az elnöki beszámoló arról is. hogy az általános szakosztály kere­tein belül működött teke-szakosztály milyen jó eredményekkel örvendez­tette meg a Dózsa híveit. Különös­képpen a megyei csapatbajnokságban elért első helyet emelte1 ki. Elismeréssel szólott a beszámoló a tornászok idei eredményeiről. A fia­tal és egyben fiatalok szakosztálya éppen az év végén megrendezet Dózsa bajnokságokon aratta a leg több sikert, amennyiben Péterbenczi Ilona három bajnokságot is nyert de emellett több értékes helyezéssé’, tértek haza Budapestről, Megemlít ette az elnök a kosárlab­da, a röplabda ós céllövő szakosz­tály elmúlt évi eredményeit, majd a labdarugók teljesítményeinek mélta ásóra tért át. Megállapította a be számoló: annak ellenére, hogy a lab­darúgás a legnépszerűbb sportág, ép­pen ebben a sportágban ^ ért el a portkör lényegesen gyengébb ered­ményeket, mint amilyenre a csapa ngyrésze képes lett volna, másrész’ oedig amilyet a megye sport.közvé ’eménye az 1952-ben bajnokságo’ nyert sportkörtől elvárt volna. A beszámoló második felében az elnök előre nézvén az 1955. évi fog­dátokat ismertette. Beszámolt arról hogy 1955 ben a Dózsa SE által nvnj ott anyagi támogatás harmadára csökken, ezzel szemben a sportkör’, illetik a bevételek. Vázolta .az elnöki beszámoló hogy a következő évben négy forrásból kell majd a sport­körnek azokat a bevételeket bizto­sítania. amelyek a sportkör 1955. évi működéséhez feltétlenül szükségesek. Ezek a források a következők: L Állami támogatás, 2. Tagdíjbeyéte- !ek. 5. Rendezvények bevételei, 4. \ Dőzca SK klubhelviségében rém. delkezésre álló büfé bevétele. Hogy a Dézsa a reá váró követel­ményeknek meg tudjon felelni a r*M>kkentett állami támogatás kellő kiegészítésére fokoz,ni kell a tagdí­jakból eredő bevételeket. Eddii-í ugyanis az volt a helvzet, hogy a sportkör számára egyáltalán nem volt fontos, hogy tagdíj,akból milyen összegek folynak be, mert hiszem e tagdíjbevételeket is bevételként be kellett szállítani. Hangoztatta a be >zámo.ló. hogy el kell érni, hogy r Alosztály minden dolgozója a Dózsá SK tagja leeven. Megemlítette, hogy miképpen kívánja a sportkör meg­szervezni a tagdíjak beszedését ■mellyel nenn egv tag önhibáján kí­vüli o«>ak azért maradt ©1. ^ mert a sportkör nem fordított kellő gondot q tagdíjak beszedésére. Ezutám .a rendezvények bevételei­nek fokozására tért rá Kristóf elv- ’árs. Hangoztatta, hogy -el kell érnie a sportkörnek azt, hogy rendezvé­nyeit ..potvalesők“ ne látogathassál* és láthassák. A szurko-ókat el kell juttatni arra az erkölcsi színvonal­ra, hogy a sportesemény nyújtotta élvezetet ne kívánják meg ingyen a sportkörtől. Ezután a bérletjegyek kibocsátásáról tett nagy jelenítő« ég ű bejelentést, amellyel küllőn cikkben fogunk majd foglalkozni. Ezután az egyes szakosztályokra váró feladatokat ismertette. Külön kitért a labdarugó szakosztály 1955. évi szereplésére. Elmondotta, hogy aki látta a Dózsa három utolsó ba­rátságos mérkőzését, »ainnak látnia kellett, lio-gy gyökeresen megválto­zott minden a labdarugó szakosztály­ban. Az új szellem lehetővé teszi majd azt, hogy a sportkör újra hír­nevéhez méltóan szerepelhessen.^ Vá­zolta a továbbiakban az atlétákra, a kosárlabdázókra, a röplabdázókra, a tekézőkre, a tornászokra, az ököl­vívókra és cóllövőkre váró feladato­kat és különösen kiemelte, hogy az ökölvívó szakosztály lesz ebből a szempontból a legnehezebb helyzet­ben, mert hiszen az ideinél még ered ményesebb szereplést tűzött a sport­kör a szakosztály elé. Az értékes, alapos beszámolót, amelynek beveze­tőjében Kristóf elvtár« a magyar sport 1954. évi nagyszerű eredmé­nyeit megemlítette, vita követte. A hozzászólások során bírálták a veze­tőség munkáját, és komoly ígéretek hangzottak ol arra vouajkozólag. hogy a sportkör az éléje tűzött fel” adatoknak igyekszik majd legjobb tudása szerint megfelelni. Leposa Dezső az ökölvívók. Gvőrffy sport­társ a tekézők, Szabó Jőzsefné a tornászok. Tomasics elvtárs pedig a labdarugók nevében beszélt. Torna- sies elvtárs is utalt a labda rugó- sziakosz-tályban végrehajtott változ­tatásokra és ígéretet tett arra vo­natkozólag. hogy az 1955-ös bajnok­ságban fegyelmezett Dózsát fognak majd mind a szurkolók, mind pediy a játékvezetők és az MTSB látni. Kocsi Lász’ó és Dósai István a sport­kör egészét érintő kérdésekhez szólt hozzá. JANUÁR 7-ÉN TARTJA TAG­GYŰLÉSÉT A PETŐFI SPORTKOR A Szekszárdi Petőfi sportkör ez­úton is értesíti tagjait és Szék szárd város sportkedvelő közönségét, liorv 1955 január 7-én; pénteken este fél 6 órakor tartja negyedévi rendes taggyűlését az úi onnan megnyiit kultúrhelyiségben. JVárköz.) A sportkör ' ezetősége kéri tagjait, valamint a szekszárdi sportbarátokot, hogy a taggyűlésen minél nagyobb >zámba.n vegyenek részt. A taggyűlés után vetítésre kerül a ,,Ma,gyár sport nagy éve“ című fii in. Petőfi SK vezetősége MOZI Garav filmszínház. Január 10-ig: EGY NYÁRON ÁT TÁNCOLT. Ma­gyarul beszélő svéd film. Két fiatal tiszta szerelméről. Csak 16 éven felülieknek! Kezdések: Vasár- és ünnepnap 4. 6 és 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó V. Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20-10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címei Szekszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi postahivatala felvesz Pécsi Szikra Nyomda Pécs. Munkáccv Mihálv utca 10 ez. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel: Melles Rezső % I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents