Tolnai Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

NAPLÓ 1955 JANUÁR 29 % Oparin akadémikus a Béke Világlauács Irodájának nyilatkozatáról Angol külügyminisztérhuni állásfoglalás a tajvani kérdésben Moszkva (TASZSZ): A Béke Világtanács Irodájának a vi­lág népeihez intézett felhívása igen nagy visszhangot keltett a Szovjetunióban. Oparin aka­démikus, a nagy szovjet bioló­gus a TASZSZ munkatársá­nak adott nyilatkozatában többi között a következőket mondotta: „Nagyjelentőségű okmány a világ népeihez intézett felhí­vás, amely az összes atom­fegyver betiltását és gyártásá­nak megszüntetését követeli: emlékezteti a népeket arra, hogy felelősséggel tartoznak a béke ügyéért. Igen találó sza­vakat mondott felszólalásában Kuo Mo-zso. a Kínad Tudomá­nyos Akadémia elnöke: „A többezer ujj, amely elítélően mutat rátok, a halálba küld­het benneteket, anélkül, hogy betegek lennétek”. E szavak Solingen ifjúsága követeli, hogy a bonni parlament ne tárgyaljon tovább azt jelentik, hogy az emberiség akarata, a tömegek ítélete fel­mérhetetlen erőt képvisel. A szovjet tudósok lelkesen csatlakoznak azokhoz a kül­földi tudósokhoz, akik már aláírták ezt a történelmi je­lentőségű felhívást. Ismét szi­lárdan és határozottan köve­teljük, hogy az atom hatalmas erejét, amelyet az emberi elme szabadított fel, a népek gaz­dagítására, az anyagi javak termelésére fordítsák. Meggyőződésünk — mondot­ta Oparin akadémikus, — hogy a becsületes emberek, a békeharcosok milliói győzedel­meskednek a háborús gyújto­gatok felett, meggyőződésünk, hogy a Béke Világtanács fel­hívása aktív cselekedetre szó­lít fel mindenkit,,, aki előtt gyűlöletes a háború és drága a béke ügye”. London (MTI): A Reuter washingtoni jelentése szerint Eisenhower elnök csütörtökön értekezletet hívott össze, ame­lyet? jelen volt a hadügymi­niszter, a szárazföldi erők, a légierők és a haditengerészet minisztere, továbbá Radford tengernagy, a vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának el­nöke. Az értekezleten az ame­rikai fegyveres erőik tajvani mozdulatairól volt szó. James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtökön nyi­latkozatot adott a sajtó kép­viselőinek s közölte, hogy a Tajvan körül; esetleges ame­rikai beavatkozás kérdésében Eisenhower személyesen dönt. A Reuter londoni jelentése szerint csütörtökön sajtótudó­sítók megkérdezték az angol külügyminisztérium egyik szó­vivőjét, milyen álláspontra he­lyezkedik Nagy-Britannia a tajvani kérdésben. A szóvivő kijelentette: „Anglia nem vál­lalt közvetlen kötelezettségeket arra, hogy fenntartsa Csang Kaj-sek tábornok uralmát For- moza szigetén.” A Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése Hága (TASZSZ): A De Waamheád beszámol a Holland Kommunista Párt Központi Bi­zottságának a napokban tar­tott teljes üléséről. Az ülésen megtárgyalták az április 9-től 11-ig tartó XVII. pártkomgresz szus előkészületeit Nasszcr elfogadta a meg­hívást az ázsiai-afrikai értekezletre Kairo (MTI): Az AFP je­lentése szerint Indonézia nagy­követe csütörtökön felkereste Nasszer egyiptomi miniszterel- nöiköit és az indonéz kormány nevében meghívta az április 18-án Bandungbam kezdődő ázsiai-afrikai értekezletre. — Nasszer a meghívást elfogadta. A bonni parlament össznémetugyi bizottsága elutasította Adenaner és Mendcs-France Saar-egyezményét a párizsi szerződésekről Berlin (MTI) Solingen uyu- gatnémetországi iparváros ifjú ságának a kényszertoborzás elleni küzdelemre alakult bi­zottsága kedden 91 szavazattal 2 szavazat ellenében határoza­tot fogadott el. A határozat azt követeli, hogy a bonni par­lament napirendjéről töröljék a párizsi szerződések második és harmadik olvasásban való tárgyalását. A határozat a továbbiakban kijelenti: amennyiben mr ke­rül a párizsi szerződések to­vábbi tárgyalására, a soiinge- m ifjúság csatlakozik a nyugat német fiatalok kezdeményezé­séhez, hogy az ország minden tájáról Bonnba vonulnak és a parlament előtt tartandó tó­Eerlin (MTI): Nyugat-Né­metországban politikai válság robbant ki. A baden; üdülé­séről visszatért Adenauert a kormánykörök számára kelle­metlen hírrel fogadták Bonn­ban. A parlament összmémet- ügyi bizottságában csak a Keresztény Demokrata Unió 11 képviselője hagyta jóvá a nyugatnémet—francia Saar- egyezményt, míg a bizottság 11 tagja — kilenc szociálde­mokrata, egy kereszténydemo­krata unióbeli és egy áttele­pültek. pártjabeli képviselő — az egyezmény ellen szavazott. A Keresztény Demokrata Unió három, a Szabad Demokrata Párt háiom és a Német Párt egy képviselője tartózkodott a szavazás tők A bonni parlament ügyrend­je értelmében a javaslatokat szavazategyenlőség esetén el­utasítottalak kell tekinteni. zottai' körében. Adenauer po­litikai helyzetét azért tartják rendkívül súlyosnak, mert a Saar-egyezmény végleges el­utasítása a párizsi szerződések bukását vonhatná maga után. A francia kormány a köz­vélemény n3romására ismétel­ten kijelentette, hogy a pári­zsi szerződéseket csak a Saar- egyezméranyel együtt lehet ra­tifikálni. Washington (MTI): Már je­lentettük, hogy a Kínában kémtevékenység miatt elítélt amerikai pilóták közül ötnek a hozzátartozója engedélyt kért, hogy élve a kínai népi kormány nyújtotta lehetőség­gel, a Kínai Népköztársaság­ba utazhassák. Az amerikai kormányszervek azonban nem teszik lehetővé, hogy ezek a hozzátartozók elítélt rokonaik­hoz utazzanak. A nyugati hírügynökségek washingtoni jelentése szerint Dulles külügyminiszter csü­törtökön levélben értesítette a Kínában elítélt amerikai re­pülők családját arról, hogy „az amerikai kormány elha­tározta: egyelőre nem ad út­levelet a Kínába utazáshoz.” Dulles azzal a kevéssé meg­győző érveléssel indokolta ezt a döntést, hogy az útlevelek kiadása „elővigyázatlanság” lenne. meggyűlésen megfogna iák: nem teljesítenek szolgálatot Adenauer zsoldoshadseregébeh Az össznémetugyi bizottság döntése megdöbbenést keltett Adenauer táborában és a nyu­gati hatalmak bonni meg'bí­Az Egyesüli Államok kormánya nem ad útlevelet a Kínában elítélt amerikai pilóták hozzátartozóinak * ... ez í72scf Washington.'spojgd/á.. ________________1 ________ J Őonm po£t£i& U.S A bonni barométer viharra áll Berlin (MTI): Bonni politi­kai megfigyelők egyöntetűen rámutatnak, togy Adenauer kormányának válsága az utób­bi napokban nagymértékben elmélyült. A Messaggero című olasz polgári lap bonni tudósítója ezt a jelenséget azzal magya­rázza, hogy a Szovjetuniónak a német kérdés megoldása ér­dekében tett legutóbbi lépé­seit a Német Szociáldemokra­ta Párt, a Szabad Demokrata Párt, sőt a Keresztény Demo­krata Unió híveinek egy ré­sze is örömmel és megértesse: fogadta. Az olasz újságíró ki­emeli: — Nyugat-Németország bel­ső helyzete nem éppen rózsás. Az Adénauerba és politikájá­ba vetett hit mindinkább szer­tefoszlik. A nyugatnémet la­kosság, túlnyomó többsége hely teleníii, hogy Adenauer ne­met mondott a szovjet kor­mány január 15-i nyilatkoza­tában • tett javaslatokra. Bonn­ban a barométer viharra áll. A Westfälische Rundschau értesülése szerint Dulles kül­ügyminiszter utasította Co- nant bonni amerikai főbiztost, hogy igyekezzen megegyezés­re bírni a nyugatnémet kor­mánykoalíció pártjait. A lap úgy véli, hogy Conant közve­títő kísérlete az amerikaiak­kal szehjben kifejlődött bi- zalmatlapsága miatt nem. ke­csegtet sikerrel. Amerikai lap beismerése: Ml us as „Európa-1“ ? Atomkonszern létesült Nyugat-Németországban A nagy részvénytársaságok nem hajlandók atom- viilanytelcpet építeni, amíg ki nem használták az elavult villanytelcpeket Newyork '(TASZSZ): Drew Pearson, az amerikai Daily Mirror szemleírója cikkében a következőkről számol be: „Főként a nagy részvény­társaságok akadályozzák, hogy az atomenergia területén nagy­arányú fejlődést érjünk el. — Ezek a részvénytársaságok nagy befolyással bírnak az atomerőbizottságra, amíg a ha­„Az éterben háború folyik Osló és a Saar-vidék között“, közölték január 10-én a nor­vég lapok. Mi váltotta ki ezt a furcsa háborút, amelyről az embereknek alig-alig van tu­domásuk? A második világháború be­fejezése óta Nyugat-Európának hol ebben, hol amabban a zu­gában meglehetősen sűrűn jön­nek létre politikai találkozók, azzal a céllal, hogy a leglehe­tetlenebb elnevezések alatt — „Egyesüli Európa", „Európai Tanács", „Európai Egyesült Államok“, „Európa föderáció „Európai konföderáció“, „Euró pai integráció"... — „újjáala­kítsák“ Európát. Az efféle összejövetelek rész vevőinek fecsegése mögött meg határozott — korántsem csak európai — erők állnak. Es most végre megérett, érzékel­hető formát öltött sokéves fá­radozásaik gyümölcse: az év elején működésbe lépett a le­endő „Egyesült Európa" meg­testesült előhírnöke — az „Európa-1“ új nagy adóállo­más. Alig hangzott el az újszü­lött első sírása, — azaz már a próbaadások megkezdtekor — kitört az a „háború", amely­ről hírt adtak a norvég lapok. Dánia, Norvégia és egyes nyu­gateurópai országok külügy­minisztériuma tiltakozott az ,,Európa-1“ adásai ellen. A „Verdens Gang" című lap 5, kalóz-adónak“ nevezte az „Európa-l"-t. A tiltakozásokat azonban pontos címre kell küldeni. A norvég sajtó a cím keresése közben meglehetősen érdekes apróságokat fedett fel. Kide­rült, hogy ,, Európa-1“ hivata­losan a francia rádióhoz tarto­zik, ténylegesen azonban az amerikaiaké, amerikaiak pén­zelik. „Európa-1“ a dán rádió­állomás nemzetközi egyezmé­nyekben jóváhagyott hullám­hosszán kezdte meg adásait. Dánia erélyes tiltakozása után megváltoztatta hullámhosszát és január 20-ától kezdve adá­sait a norvég főváros rádiójá­nak hullámhosszán folytatja... Foster Vol, a norvég rádió igazgatója a „Morgenbladet” című lap tudósítójának adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy „ez valóságos katasztrófa lesz a norvég rádióadásokra". A „Morgenbladet“ az „Egye­sült Európa terveinek megcsú­folása" címmel vezércikkben kommentálta ezt a nyilatkoza­tot és a következőket írta: „Dánia, Finnország és Nor­végia erélyes tiltakozásait a francia hatóságok válasz nél­kül hagyták. Mégcsak azt sem lehetett megállapítani, hogy tulajdonképpen ki áll az új adóállomás mögött... Nehéz megérteni, miért helyezkednek a francia hatóságok várakozó álláspontra ebben a kérdésben, amely életbevágóan érinti több baráti ország érdekeit... Az „Európa-1“ adót neve sokmin­denre kötelezi“. A Morgenbladet panaszai és igényei nevetségesen naivak. Á saarvidéki „Európa-1“ adó korántsem „az Egyesült Euró­pa" • terveinek megcsúfolása, hanem kicsiben éppen as az amerikaizált „Egyesült Euró­pa“, amelynek létrehozásán a nyugateurópai politikusok — köztük a norvég politikusok is — fáradoznak. Ez — „Európa", nem az európaiak számára, ha nem az európaiak ellen; — „Európa“, ahol kedvük szerint gazdálkodnak az amerikai mo- nopóltőkések. Az ,,Egyesült Európa“ nyugateurópai öröm­szüleinek, akik most tiltakoz­nak, csak azt mondhatjuk: ez az az eset, amikor — „nem a tükör görbe“... Berlin (ADN): Bonni jelen­tések szerint Nyugat-Német- országban új, hatalmas ’ kon­szern létesült, amely atomhá­borús célokat szolgál majd. Az eddigi közleményekből ki­tűnik, hogy a konszernben résztvesz Nyugat-Németország 16 legnagyobb fémipari, elek­trotechnikai és vegyipari trösztje, köztük a Krupp, a Siemens és a Bayer Művek is. A konszernben vezető szere­pet játszanak azok a háborús bűnösök, ákiket 1947—48-ban örökország vezető körei a múlt év végén újra „arabimádatba” estek. A tö­rök lapok hasábjairól eltűntek az arabellenes kijelentések, s a török-arab „közeledés” és „barátság” hangoztatása lépett a helyükbe. Hamarosan kide­rült azonban, hogy ez a „von­zalom” garast sem ér. A török sajtó egyszerűen propaganda- hadjáratba kezdett azzal a cél­lal, hogy előkészítse a talajt Menderesz török miniszterel­nök utazásához. A miniszterel­nök mindjárt az újév után repülőgépen megérkezett Bag­dadba, Irak fővárosába. Mint a külföldi sajtóközle­ményekből kitűnik, Menderesz utazását az Egyesült Államok külügyminisztériuma sugalmaz ta. Az Egyesült Államok még a múlt év tavaszán összehozta a török-pakisztáni katonai szö­vetséget. Washington elgondo­lásai szerint az Ankara—ICa- racsi tengelynek a tervezett széleskörű közel- és középke­leti agresszív csoportosulás magvavá kellett válnia. Az arab országok népei azonban átláttak Washington ravasz tervein és erélyesen elutasí­tották csatlakozásukat az An­kara—Karacsi tengelyhez. Ekkor agyalták ki az ameri­kai külügyminisztériumban, hogy Mendereszt küldik az arab államférfiakhoz, annál is a nürnbergi nemzetközi bíró­ság elé állítattak az I. G. Far­benindustrie irányítói elleni perben. Az új konszern nemcsak az Adenauer kormány bizalmát élvezi, hanem az amerikai im­perialisták támogatását is. Er­re vall az, hogy az atomipari egyesülés einöl«; dr. Götzker lett, a düsseldorfi bank egyik vezetője. Götzker kölcsönök folyósítása mellett az össze­inkább, mert Menderesz, mint az United Press hírügynökség közli, hangoztatja, hogy ő az amerikaiaknál eredményeseb­ben tárgyalhat az arabokkal. A New-York Times kifejezésre juttatta abbeli reményét, hogy Menderesz Washington és London bármelyik képviselő­jénél sikeresebben próbálhatja meg rábirni az arab országo­kat, hogy vegyenek részt „re­gionális védelmi rendszerben”. Menderesz — legalább is egy tekintetben — beváltotta washingtoni patrónusainak hoz záfűzött reményeit. Sikerült megszereznie az iraki kormány formális hozzájárulását török­iraki kéthatalmi katonai egyez mény megkötéséhez. Ámbár — Menderesz szerepe itt tisztára formális volt, mert Irak veze­tő körei már rég Washington agresszív politikájához kötötték magukat, s csak az alkalmas pillanatot várták, hogy ezt nyilvánosságra is hozzák. Gya­korlatilag még 1954 tavaszán létrejött ez a kapcsolat. Az iraki kormány akkor katonai „segély”-egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. Ennek alapján az Egyesült Államok Irakba katonai missziót kül­dött, amely jelenleg ellenőrzi az iraki fegyveres erőket. Az Ar-Raud című libanoni lap köz leménye szerint az amerikai katonai misszió vezetője tár­gy alásokat folytat Nuri Szaid kormányával arról, hogy a Pentagonnak Irak területén két katonai repülőteret bo­csássanak rendelkezésére. Ezeknek a tényeknek fényé­ben az iraki kormány hivata­los hozzájárulása a török-ira­ki katonai egyezmény megkö-' téséhez csupán nyílt beismeré­se Irak és a nyugati imperia­lista hatalmak régóta létező katonai kapcsolatainak. Jel­lemző azonban, hogy ennek beismeréséhez Menderesznek el kell utaznia Bagdadba. Éz elárulja, hogy Nuri Szaid és környezete még most is, ami­kor az országban kegyetlen terror tombol, fél egészen őszintén beismerni, hogy részt vesz Washington agresszív ka­tonai terveiben. Hogy ezt el­leplezzék, azt a látszatot kel­tik, mintha kizárólag Török­országgal kötnének katonai szövetséget, „regionális” véde­lem céljából. Ez a lepel azon­ban annyira átlátszó, hogy még igen rövidlátó embereket. sem téveszthet meg. Ki ne tudná, hogy a török­iraki- katonai egyezmény meg­kötésével a Közel- és Közép­keleten létrejön Pakisztán, Tö­rökország és Irak katonai hár­masszövetsége. Ez az új három szög Törökországon keresztül közvetlen kapcsolatba kerül az agresszív Északatlanti Egyez­gyamányos - üzemanyaggal mű­ködő elavult villanytelepeket teljesen ki nem használják, a társaságok megakadályozzák az atomviUanytelepek építését.*'. Pearson rámutat, hogy a nagy részvénytársaságok el­lenőrzésük alá akarják helyez_ ni az atomenergiát, és most „eltitkolják, hogy az atomvil- lanytel epek kifizetődőbbek.“ ménnyel. A France Presse hír- ügynökség a török-iraki tár­gyalások eredményéhez fűzött kommentárjában azt írja, hogy a török küldöttség egyik tag­jának kijelentése szerint „Tö­rökország összekötő láncszem akar lenni az atlanti világ és az arab tömb között”. Menderesz Bagdad után Bei- rutba és Damaszkuszba is ellátogat, majd Egyiptomba készül utazni. Kétségtelenül megpróbálja rábírni a több; arab országot, hogy csatlakoz­zon a tifrök-pakisztáni-iraki szövetséghez. Nuri Szaid klikkje gyaláza­tosán elárulta nemcsak az iraki, hanem a többi arab nép érdekeit is. Az ő fáradozásai­nak gyümölcse a nyilt szövet­ség az agresszorokkal. Ezt a szövetséget egyes lapok „ten- gélynek” nevezik. Tudjuk, ezt a rosszemlékű politikai mű­szót annakidején a hitlerista diplomácia találta fel! E „ten­gelyek” körül forgott az im­perialista háborús politika, amelyet oly drágán fizettek meg a népek, köztük az arab Kelet népei. Az is köztudo­mású, hova juttatták a fasisz­ta hódítókat „tengelyeik”. Nem ártana, ha a mai török és ira­ki politikusok és patrónusaüi levonnák ebből a tanulságot, kötő szerepet tölti be az ame­rikai trösztvezérekkel. | A nkara—Karacsi—Bagdad-tengely i {

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents