Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-25 / 306. szám

4

N A P E 6

1954 DECEMBER 55

Otthonra találtak megyénkben a székelyek \ HERMAN OTTÓ

Lengyel község életéből

halálának 44)-ik évfordu'ójára

Fábián Gergely élenjáró gazda a kukoricabeadásban is példát matat.

Múzeum áUattáránál mini őr működött.

Megindítja a Természetrajzi Füzetek c. folyóiratot, amellyel a magyar tudományos állattant a külföld irodalmával igyekezett kapcsolatba hozni.

rjp eiroészettixlományi Társula- tunk ebben az időben bízza meg Magyarország pókjainak a feldolgozásával. Ez a munka meg is jelent 1876—79-ben Magyarország pókfaunája címen S kötetben magyarul és németül.

' j' udományos működése mellett a politikába is bevetette magát. Sőt a Nemzeti Múzeum állatién osztályát 1875-ben ott is hagyja, mert ekkor választották meg függetlenségi programmal országgyűlési képviselőnek. Ettől kezdve 1888-ig mint Szeged, Miskolc, Tö- rökszentmiklós követe vett részt az országgyűlés munkájában. 1894-ben megalkotta a Magyar Ornitológia Központot, a későbbi madár tani intézetet, amelynek haláláig vezetője volt.

O

lyan sokoldalú volt a működése, hogy szinte felmérhetetlen. Munkásságát a rovarok tanulmányozásával kezdte, a pókokkal és a halakkal folytatta s legutoljára főképpen a madarakkal foglalkozott. A néprajz terén is maradandót alkotott. Számos könyve és cikke jelent meg. A magyar leíró természetrajz pompás mesterszavait legnagyobb résziben Herman Ottónak köszönhetjük. Remek népies nyelvezettel megírt írásait Gárdonyi Géza is szívesen olvasta. Hervadhatatlan érdeme, hogy a magyar ősíogialkozá sokra irányította a kutatást^ és hogy a magyar népélet addig ismeretlen mélységeit kutatta, az --eredményeket világos, pontos, népi kifejezésekben gazdag, remek magyaros nyelvein, hű leírással és alapos megfigyeléssel írta meg. így lett Herman Ottó a magyar népszerűsítő természettudományi irodalom első klasszikusa. Fáradhatatlan, munkás egyénisége könyvekkel a hóna alatt 40 évvel ezelőtt 1914. évi december 23-án tragikus körülményék között hunyt eL Halálának híre december 27-én járta be a tudományos világot. Érdemei elismeréséül a hálás utódok Budapesté« utcát neveztek el róla ott, ahol világhírű intézete, a Madártani Intézet áll.

Pt. Kiwnán József TTIT tagja. Tamási

Szava] óverseny

a Bonyhádi Általános Iskolában

Balázs Agnes kelengyéjét szövi. Rokona, Fábián Mártonná segít nek,i hogy minél előbb készen legyen a „staférung4*.

tapsok bizonyítottak, hogy az apróságok ügyesek. Bátran, biztosan és pontos szövegtudással szavaltak. Szereplők és hallgatók szívükbe zárták ez alkalommal Petőfit.

Az osztálycsoportok első három helyezettje könyvjutalomban része- sült. Győztesek: Palkó Pál, Pirka Ernő és Selymes Erzsébet II. csztá-i lyosok, — Csetneki Éva, Jablonszky Irma és Prikk Imre III. osztályosok — Kende Miklós, Pirka Klára és Marosi Erzsébet IV. osztályosok

kuUúrotthonhan rádiószó mellett sakkoznak, olvasnak. kézimunkáznak a kultúrotthon látogatói.

Lezárult már a kéthónapos szabás-varrás tanfolyam* át a tok érde&lödő miatt újat indítanak

Doratook köré ékelt, aprócska, fa- *je megyénknek LangyeL Alig ezer Jeáceí Bzómlál. Itt talált otthonra jó- oéhány sokat hányódott bukovirad székely család 1945. májusában. Fölöst, házat kaptak és ki-ki közülük sebességének megfelelően gazdálkod- ■ní kezdett,. vagy a közöli állami #a*daség dolgozója lett.

Minden szóbeszéd ellenére, bizony Áolgoe emberek ezek, a gazdaságban felveszi^ a versenyt a jó munkások híréiben álló németajkúikkal, és a gazdálkodóik is szépen boldogulnak, tíem munkában, sem állam iránti kötelezettség teljesítésében nem uto!_ aó Lengyel. Egyik képünk még a kapások begyűjtésének idejéről való, Fábián Gergely élenjáró gazdálkodót mutatja, amint a vállán hordja he a kukoricás zsákokat a termény- begyűjtő magtárába. Fábián Gergelyt éppen élenjáró munkájáért a tanácstagok sorába 4« beválasztották:.

hával, — az Iskolában lehet ezt ieginkábíb látni

A helyi földműveeszövetteezetben

minden kapható — még ruhaneműért sem keil a városba menni — igen szép forgalmat bonyolítottak le. Képünkön Kerekes Fterencné székely asszony éppen ílenellruh árnak valót vásárol. Dávid Pál időé paraszt bécsi olyan érdeklődéssel és szakértelemmel nézi, mintha segíteni akarna a választásban. Ott van azon ban Tiller Ilonka, a kedves elárusító. alá valóban szakértelemmel segít a választásban. Különösen karácsony előtt növekedett lengyel! viszonylatban óriásira a földmúvcmzüvetke- zet forgalma. Naponként 9—10 ezer forintos bevétellel zártáik a pénztárt. Csak néhány árucikket említsünk, ami nagy keresletnek örvendett az elmúlt napokban: több 2 mázsa szalonciikor fogyott el, azok között az emberek között, rfrtk 10

gyűjtögette a kelengyéjét.

Esténként eleven élet zajtik * kul- tárotthonbaxL, amelyre különösen büszkék a lengyeliek, mivei. hogy díszítését a székely népművészet jel_ legzetes darabjai adják. A meleg kisterembe ügy mennek a fiatalok, de gyakran az idősebbek: is, mintha hazamennének. Asszonyok, lányok magukkal viszik kézimunkájukat, kötést, vagy varrást, de még rokkát is. Képünkön is látható, amint ná- aiószó mellett sakkoznak, olvasnék, kézimunkáznak a kultúrotthon látogatói. A másik kép ugyancsak a kud- túrházban készült mégpedig a sza- bás-vanrás tanfolyam résztvevőiről. A 2 hónapos tanfolyamat szép kiállítással zárták és közkívánatra megismétlik, természetesen újabb hallgatókkal. Január elején szövőszakkör is indul.

Ezek volnának nagy vonalakban a

legszembeötlőbb, legjellemzőbb eseKerekes Fcranoné flanell ruhának valót vásárol a föJd- mffvessxfivetkezeiben.

| II isi küzdelmekkel, lázas mim- J kával telt élete a feudális

‘Magyarországból indult el..Mint ser- jdülő ifjú látta a szabadságharc fel- «Jángolásál Szeaneláttára cmlott ösz- [sze a magyar szabadságharc és nem- íze ti függetlenség. A nemzeti lélek •mozdulatlanságának idejét is végig ‘élte, de a feUólékző Magyarország ‘tudományos feHendülésében már te- [vékenyen rész tvett.

P geszen sajátságos, íiogy ez a j nem magyarnak született

«egyéniség hogyan válik soviniszta «magyarrá. Besztercebányán született ‘1835 június 26-áh. Életrajzírói ugyan ‘úgy tudják, hogy Alsóhámor községiben, Borsod megyében született «Atyja sebészorvos volt Anyanyelve [német Maga írja naplójában, hogy [7 éves korában tanult meg csak ma- ! gyárul De aztán egészen soviniszta [magyarrá vált, úgyhogy a nevét is [megkurtííja és csak egy *n“-el írja, [születése helyét Besztercebányát ‘pedig sohasem említi

j O endkfvűli szorgalmas és tehet- [ séges tanuló volt, de a szajbadsághare szomorú vége tanulási lkod vét szegi. Ezért atyja lakatos- |inasnak adja. Lakatos lesz.

jV'| kit lakatos kerül Bécsibe. Itt i iTB minden szabad idejében a ! természetrajzi múzeumot látogatja. |A természettudományok szeretetét [atyjától örökölte, aki maga is szá- iroottevő ornitológus volt.

a naiyíra rajongott a természet- ! tudományokért, hogy még

| katonáskodása idején is természet- [ tudományos ismereteit igyekezett [bővíteni. Szabadságszeretete hajtja, [hagy részt vegyen az 1862-es lenigyei felkelésben. De már 1863-ban [Kőszegen működik mint fényképész.

I Innen kerül 1864-ben Kolozsvárra, jahoí az Erdélyi Múzeum Egylet [igazgatója, a híres polihisztor, Bras- H Sámuel kónzervá tornak afkal- i mázzá, de a saját zsebéből fizeti, fkl agy alkotó ereje most széles- körű természetrajzi rrnmkál- [kodásra ösztönzi: megteremti az

[Erdélyi Múzeum Egylet állattani ! gyűjteményét. Madarakat tőm, rova- jrókák, bogarakat határoz, csigákat [konzervál és az áBatok életét figyeli.

O

ltha'sartlan vágy ég benne az ! alkotásra: csak alkotni és újat

[alkotni akar. 1871-ben otthagyja a [múzeumi állást, de Kolozsvárott marad, újságíró lesz. 1872-ben búcsút jmond az újságírásnak és visszatér [a természettudományokiioz. 1873— i 1875-ig a budapesti Magyar Nemzeti

• Hetek óta lázas izgalommal készűl- J '.ék a Bonyhádi Általános Iskola alsó [tagozatú osztályainak tanulói a Pe- «tőfi szavalóverseny re. Minden, osz- ítályban összemérték tudásukat a paj- [ tások és három legjobb szavaiét [küldték a december 18-i döntőre.

I A szépem, feldíszített nagyteremben ! 30 szavaló tett bizonyságot arról, [hogy mennyire szereti a Petőfi ver- jseket, milyen szépen beszél rnagya- Srul és milyen ügyesen mondja a ver- j sókét. Harminc piruló gyermekre fi- J gyeit sok szülő és pajtás. Lelkes

Elkészült a „vetett ágy“, férjhez mehet már Fábián Margitka. Anyjával rendezgetik a szép hímzésű ágyat.

ményelt, képek a lengyel! székelyek ■ életéből, amelyek többé-kevésbbé azt; igazolják, hogy otthonra találtak; megyénkben, egyre inkább megsze-; rétik falujukat ^kialakult új életük.; amelynek alapjai ősi hagyományaik-; ban gyökerezik.

év előtt nem is nagyon ismerték a feldíszített karácsonyfát. Ezenkívül igen sok rizs fogy el most a disznóölések idején. Lengyelen nincs olyan család, ahol ne ölnének disznót az idén. Eddig már több, mint 120 vágási engedélyt adtak ki.

Lakodalom is vélt már eddig négy, és még kettő lesz. A kultúrcsoport- ból is férjhez megy Balázs Ágnes. Kelengyéjének legnagyobb részét ő maga fonta, szőtte. Képünkön is ő látható a szövőszék mellett. Rokona, Fábián Márt önné segít, hogy minél előbb elkészüljön a „staférung." ősi szokás ugyanis, hogy addig nem mehet férjiiez egy lány, amíg az úgynevezett „vetett ágy“ e! nem készül a többi ruhanemű mellé. A vetett ágy, amint a másik kép mutatja a szoba legszebb dísze. Nyolc szőt- tésvégű párnából, dunnából, szőttes takaróból, csipkés takarókból áll. A következő képen Fábián Mátyásaié és kislánya, Margitka rendezgeti a híres szép ágyat. Margitkának már nem lesznek olyan gondjai annakidején, mint Fábián Ágnesnek. Mar- - t . 1 — — " ä,

Most mór persze befejeződött a kukorica és mindenféle kapásmövény begyűjtése, ebből nincs adósság, ige?., hogy egyebeikből se igen.

Mondhatnánk, hogy apostola a felu szókelysógének a Kantsagh pedagógus házaspár, ak*k maguk is székely származásúak, — csfkiek a javából. Nem történhet olyan esemény egy családnál, amelyről ők ne tudnának, tekcdalomfoan, disznótoron együtt örülnek, vigadnak a falusiakkal. Kontsaghné szokta a székely menyasszonyokat öltöztetni. Ök vezetik, irányítják a kulturális életet a faluban, nevelik a kultúra rendelkezésükre álló eszközeivel az egész falu népét.

Tisztán és büszke örömmel látják a tanítóék a szabad évelt fejlődésének eredményeit ezeknek az embereknek az életében.

— Még a felszabadulás utáni évek ben is előfordult, hogy egy népes család összes gyermekének egypár csizmája volt és azt hordták felváltva — meséli Kontsaghné. — Most aaúr szépen fielruházkodtak és a gye-