Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-22 / 303. szám
2 N AFEŐ 1954 DECEMBER 22 fítoiyttetái az 1, oldalról) ■MC«, amilyen mérteidben erősödött a munkásosztály szerepe és beíolyása * hatalomban, az ország politikai és gazdasági életében. Az elmúlt tíz «értendő küzdelmei és eredményei, népi demokratikus rendszerünk meg szilárdítása és szocialista építésünk kibontakozása terén, fényes bizonyságát nyújtották annak, hogy a munkásosztály a hatalom hivatott birtokosa. Felbecsülhetetlen szerepe van ennek abban, hogy hazánk az elmúlt évtizedben a debreceni elindulás óta ma már a szocializmus építésén fáradozik, szocialista iparunk és kereskedelmünk fejlesztésén, a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, a virágzó szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fellendítésén, dolgozó parasztságunk termelésének messzemenő megsegítésén, kultúr- forrada lmunk elmélyítésén, nagyszerű eredményeink Icözk-inccsé tételén. Munkásosztályunk volt a multiban és marad a jövőben is a népi demokratikus rendszer és a szocializmus építése újabb sikereinek és végső győzelmének legszilárdabb alapja, legfőbb biztosi téka. A nemzeti egység ma erősebb mint valaha — Mélyen tisztelt ünneplő közönség! — A debreceni elindulás az ország újjáépítése, minden eredmény és siker, az elmúlt tíz esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hegy a iegragyoigóbb célkitűzések is csak ágy valósulhatnak meg, ha a társadalom széleskörű összefogása a nép lelkesedését és alkotóerejét biztosítja hozzájuk. — A nemzeti egység jegyében indultunk el Debrecenből. Ma tíz év után ez az egység erősebb, mint vaiaha. Szorosabban tömörítjük 3 sorokat, szélesebb rétegeket fogunk át, minden magyar dolgozót bevonunk az új, nagy nemzeti összefogásba, a Hazafias Népfront nagyszerű mozgalmába. A Hazafias Népfront olyan szilárd és tartós társadalmi és politikai alapra épül, mint népi demokráciánk két legnagyobb osztályának. a munkásságnak és a parasztságnak testvéri. szövetsége népünk jövőjének, új életünk építésének lelkes munkájában. — Tíz év tapasztalatai és eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy e két osztály szövetsége a legnagyobb állami erűn tartó erő. E körül kell tömörülnie a társadalom minden rétegének. elsősorban haladó értelmiségünknek. melynek messzemenő közreműködése az ország gazdasági, kulturális, tudományos, művészi életének fellendítésében nélkülözhetetlen a szocializmus sikeres építéséihez. — A hazaszeretet, a függetlenség, és a szabadság eszméje, valamint sokszázados nemzeti hagyományaink összeíorrása a szocializmus magasztos eszméjével lehetőséget nyújt arra, hogy a néptömegekben szunnyadó energiákat egyetlen nagy erőfeszítésbe kovácsolja. Ez a feladata a Hazafias Népfrontnak, amely a társadalom minden erejét városban és falun azoknak a célkitűzéseiknek a megvalósítására összpontosítja, amelyek biztosítják népgazdaságunk tervszerű fejlődését, a szocializmus építését, dolgozó népünk szebb, jobb, boldogabb életét. A nagy és nemes célok, szabadságunk és békénk szent ügye, a haza- szeretet érzése, a szocializmus építésének nagyszerű célkitűzései még soha nem forrasztották nemzetünket olyan erős egységbe, mint ma. Hűen tükrözi ez azt a mély Ä osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a kormány iránt megnyilvánul, a hűseget és ragaszkodást, amellyel néni demokratikus rendszerünk Iránt viseltetik, a dolgozó tömegek erejét, áldozatkészségét és kezdeményezését. amellyel e nagyszerű feladatok megvalósításához hozzájárul. Emelt fővel tekinthetünk tíz év alatt végzett munkánkra Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt tíz év alatt nagyot fordáit nálunk a világ. A debreceni nemzetgyűlés ülésezése óta mindössze egy évtized múlt el és mégis egy egész történelmi ‘korszak! Büszkék lehetünk rá, hogy mi vagyunk az a nemzedék, amelynek a legnagyszerűbb nemzeti feladatok megoldása jutott osztályrészül. Emelt fővei ^tekinthetünk tíz év alétt elvégzett munkánkra, népgazdaságunk, társadalmi és kulturáliséletünk minden területén. Népköztársaságunkban valóra váltak a magyar szabadságharc és forradalmi mozgalmak nagyszerű célkitűzései, megszüntettük a feudalizmus maradványait, széttörtük a kapitalizmus bilincseit és építjük a szocialista társadalmat. amelynek vezető ereje a felszabadult munkásosztály. Népgazdaságunk az elmúlt években hatalmas fejlődést tett meg, meg nőttek az ország termelőerői, nagy a-ányban növekedett a nemzeti jőve* ce’em. Gazdasági erőforrásaink ma nagyobbak, mint bármikor. Iparunk az elmúlt tíz esztendő folyamán olyan hatalmas fejlődést tett meg, amely elképzelhetetlen kapitalista viszonyok között és csak olyan országban valósulhat meg, ahol a ter- rrie:5eszközők a nép tudajdonában nem válhatnak a kizsákmányolás eszközeivé. Az elmúlt tíz esztendő a gazdasági, politika: és kulturális élet minden területén gyökeres változásokat hozott, egy új társadalom, a szocializmus alapjait vetette meg. S most, amikor számvetést csinálunk, megállapíthatjuk. hogy munkánk eredményeképpen van szocialista iparunk és fejlődő mezőgazdaságunk, ' megszilárdult és tovább erősödik termelő- szövetkezett mozgalmunk, vannak épülő városaink és faivaimk, kulturális és tudományos intézményeink, új irodalmi és művészei! alkotásaink, amelyek egybevéve a szocializmus megalapozása terén végzett munkánkat dicsérik. Mindezek az eredményei azt mutatják, hogy a kapitalizmus és szocializmus, a maradiság és a hááüás közötti küzdelemből tíz év alatt az új, a haladó, a szocializmus került ki győztesen. Alapijaiban megváltozott a magyar társadalom, amelynek szilárd alapja a munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség itt tvéri együttműködése. Nép- köz'ársaságunk alkotmányában rögzítettük le épülő szocialista társadalmunk alaptörvényeit, az állampolgári és emberi jogokat, az egyesülési és gyü’ekezési jogot, az egyenlő és titkos választójogot, a vallásszabadságot, amely biztosítja, hogy hazánkban minden polgár vallását hite szerint szabadon gyakorolhatja, a sajtó és szólásszabadságot, amelyek állami és társadalmi életünk alapjait képezik. Vannak még megoldatlan kérdések és nehézségek is, amelyeket távolról sem szí bad sikereink láttán lebecsülni. Nagy és nehéz feladatokat kell niég megoldani. De az országnak rendelkezésére állnak azok az erőforrások és eszközök, amelyekkel sikeresen le lehet küzdeni átmeneti gazdasági nehézségeinket, meg lehet teremteni a jobb élet feltételeit. Látnunk kell, hogy a nehézségek nem a visszaesés nehézségei, hanem a növekedés nehézségei, a felemelkedésből fakadó nehézségek, amelyekkel éppen ezért gyorsabban is megbirkózunk. Mos* minden erőt és akaratot, mondén tudást és képességet népgazdaságunk fellendítésére kell fordítani. Azzal az elhatározással kell munkához látni, hogy behozzuk a lemaradást. leküzdj-iik a nehézségeket, ame’yek a nép felemelkedésének útjában állnak. A feladat nem köny- nyű. Népünk, hazánk felemelkedésének. a szocializmus építésének egyetlen járható útiján, a júniusi úton Kell haladnunk, hogy országunk szabad és független legyen, népünk pedig jókedvben, bőségben éljen. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar Tisztelt Országgyűlés! Az ország gazdasági és politikai helyzete mellett nemzetközi helyzetünk; is katasztrofálissá alakult a Horthy-uralom idején, főképpen azután, hogy Magyarországot Horthyék teljesen a német imperializmus háborús támadásai eszközévé tették a szomszéd országok és a Szovjetunió ellen. A helyzet 1944-ben már oda fajult, hogy alig két-három olyan ország volt a világon, amellyel Magyarországnak még diplomáciai kapcsolata volt. Teljesen elszigetelődve, Horthyék kiszolgáltatták hazánkat a német imperializmus kényére-ked- vére, súlyosan kompromittálták a világ, haladó közvéleménye előtt, amit betetőztök azzal, hogy az országot Hitler utolsó csatlósának szégyenteljes szerepére kárhoztatták. A Magyar Népköztársaság külpolitikája ezzel szemben arra irányul, hogy a világ minden békeszerető országával a kölcsönös érdekek tisz- teletbentartásával, békében és barátságban éljen. Kormányunk külpolitikája ezen elvek és kapcsolatok állandó továbbfejlesztése alapján, már komoly sikereket ért el. Ma baráti szomszédok vesznek körül bennünket. A Szovjetunióval és számos népi demokratikus országgal. Lengyel- országgal, Csehszlovákiával, Romániával, Bulgáriával kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk biztosítja a világ leghatalmasabb államának, a Szovjetuniónak és a baráti országoknak messzemenő támogatását. Jó úton haladunk a régi jószomszédi viszony, a gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatok helyreállítása terén a szomszédos Jugoszláviával, amellyel máris több fontos egyezményt, illetve megállapodást kötöttünk. Azon vagyunk, hogy helyreállítsuk a normális jószomszédi viszonyt Ausztriával is. Ez a külpolitika . emelt ki bennünket abból az elszigeteltségből, ahová a régi uralkodó osztály szomszédaink ellen irányuló bűnös, ellenséges politikája miatt jutottunk. — Helyet foglalunk a békeszerető népek között, hogy kivegyük részünket a függetlenségért és békéért vívott harcból. Száz év múltán valóra váltottuk Kossuth álmát; megváló síthattuk a dunai népek testvéri összefogását, amely nemzeti függetlenségünknek egyik biztosítéka. Külpolitikánk alapvető célkitűzését, népünk biztonságát azonban veszélyezteti a német és osztrák kérdés rendezetlensége, illetve a német miUtarizmus feltámasztására irányuló törekvés és a velejáró An- schluss-veszély. Történelmünkből tud juk, hogy a német hatalmi törekvések, a Drang nach Osten, a Hohen- zollern és Habsburg-dinasztiák, majd nyomdokaikon Hitler letiporták hazánk függetlenségét és szabadságát, visszavetették gazdasági, társadalmi" és kulturális fejlődésünket, népünket megalázták, hazánkat kirabolták és rombadöntötték. — Ezzel szemben az egységes, demokratikus, békeszerető Németország létrejötte biztosítaná a gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlődését a német és a magyar nép között mindkét nép javára. — A Magyar Népköztársaság népe és kormánya béliét akar. Éppen ezért el vagyunk szánva arra, hogy minden erőnkkel szembeszállunk a német militarizmus feltámasztásával. A Magyar Népköztársaság kormánya kijelentette, hogy a Szovjetunió javaslatai alapján kész tevékenyen hozzájárulni a béke biztosításához Európában. A magyar kormány véleménye szerint a Szovjetunió szerződéstervezete, amelyhez társadalmi rendjétől függetlenül bármely európai állam, az egységes, békeszerető Németország megalakulásáig, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság is, —- az egyenjogúság alapján csatlakozhat, a legbiztosabb kiindulópontot jelenti az európai kollektív biztonság megteremtéséhez. — A minisztertanács aimak a sei lárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy ilyen kollektív biztonsági rendszer megteremtése nagymértékben megkönnyítené a német kérdés békés rendezését, megakadályozná Nyugat-Nénietorsaág remilitarizálá- sáí és kedvező feltételeket teremtene az egységes, demokratikus, béke- szerető Németország létrehozásához, ami a német nép és valamennyi európai nép elsőrendű érdeke. A minisztertanács megállapította, hogy a német kérdésnek ilyen szellemben történő rendezése teljes mértékben megfelel a Magyar Népköztársaság érdekeinek is, ezért kész minden erejével síkra szállni a német rrálits- rizsnus újjáélesztésének megakadályozásáért és a moszkvai értekezlet célkitűzéseinek megvalósításáért. Fokozottabban gondoskodjunk hazánk szabadságának, függetlenségének védelméről — Tisztelt Országgyűlés! — A német militarizmus feltámasz tására, egy támadó német hadsereg létesítésére irányuló imperialista törekvések arra intenek bennünket, hogy fokozottabban gondoskodjunk hazánk szabadságának és függetlenségének, nemzeti szuverenitásának, népünk békés, alkotómunkájának, a szocializmus építésének védelméről. Több áldozattal kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk néphadseregünket, melynek ősei: dicső honvédségünk a 48—49-es népforradalom viharában az idegen német elnyomók elleni szabadságharc vérzivatarában született. A népszabadság és a nemzeti függetlenség eszméje hevítette és lelkesítette azokra a csodálatraméltó hőstettekre, amelyek a haladó népek osztatlan bámulatát és elismerését váltották ki. „A múltak dicsősége nagy nemzeti kincs. Nagy emlékezetet alapítanak, a népieknek nagy jövendő*, mert nemes forrásai a hazafias nagy tetteknek” — írta emlékirataiban Kossuth Lajos. Ilyen felbecsülhetetlen kincs a 43—49-es honvédség dicsősége, aminek be kell ragyognia fejlődő, izmosodó néphadseregünket. Múltúnk gazdag ilyen lelkesítő hagyományokban. De néphadseregünk korszerű kiépítésében döntő szerepe a munkásság és parasztság szövetségén, a nemzet szilárd egységén nyug vó néphatalomnak van, amely sarkából kiforgatta hazánkban a régi világot és diadalra vitte a népi demokráciát. — Néphadseregünk erejének fokozása, harcképiességének növelése, nemzeti létünk, szabadságunk, függetlenségünk és szuverén állami létünk kérdése. A gyengék sorsa a rabság. Szabad és független csak az az ország lehet, amely biztonsága érdekében növeli védelmi erejét, fej leszti népgazdaságát, fokozza ipari és mezőgazdasági termelését és emeli a nép anyagi és kulturális színvonalát. — Néphadseregünk erejének ez a legbiztosabb záloga. De megsokszorozza erejét és hazánk biztonságát, az, hogy Magyarország a háborús imperialista front és a demokratikus békefront erői közötti világküzdelemben tántorfthatatlanul a szocializmus ée az emberi haladás élenjáró országa, a Szovjetunió oldalán áll, hogy olyan szövetségese van, mint a Szovjet Hadsereg, melynek hősiessége és szolidaritása a szabadságszerető népiekkel a győzelem kiapadhatatlan forrása, amely az emberiség legigazibb ügyéért harcol, amely minden poklokon keresztül végül is győzni fog az egész világon. — A Horthy-rendszer árulásából, a második világháborúból le kell vonni a tanulságot, amely a tények tükrében tárja elénk, hogy néphadseregünk akkor volt hazánk védelmének szilárd támasza, akkor hajtotta végre legdicsőbb fegyvertényeit, győzelmi babérok akkor koszorúzták harci zászlait, amikor hazánk ősi ellensége, a német militarizimus ellen szállt harcba. De amikor a volt uralkodó osztály nemzeti ügyünk elárulásával népünket és hadsereget idegen célokért német zsoldba állította, szégyenteljes vereségek, mérhetetlen vérveszteségek érték, hazánkat katasztrófába sodorták. Ez a mai ünnep tíz esztendős törhetetlen hitünk felemelő megnyilvánulása — Mélyen tiszte Jj ünneplő közönség! — A debreceni ideiglenes nemzet- gyűléstől az országgyűlés mai ünnepi üléséig hatalmas utat tettünk meg. De a szocializmus építésének nagyszerű munkájában nincs megállás. Tovább* kell haladnunk a kijelölt úton, amelyre múlt év júniusában léptünk, a párthatározat és a kormányprogram szellemében, amely köré a magyar népmilliók osztatlan lelkesedéssel tömörülnek és teljes bizalommal dolgoznak célkitűzései megvalósításán, amelynek alap jain a párt, a kormány és a pép szilárd egysége kialakult. Dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek tevékeny közreműködése a helyi tanácsok munkájában és a Hazafias Népfront piind szélesebben kibontakozó mozgalmában biztosítják a párt és a kormány számára népünk egységes támogatását. Erre az erőre támaszkodva erőfeszítéseinket most pártunk októberi határozatának végrehajtására, népgazdaságunk fellendítésére, gazdasági terveink megvalósítására, a termelés növelésére éá olcsóbbá tételére kell összpontosítani. A feladat: megoldani és dolgozó népünk, — munkásosztályunk, egyéni és termelőszövetkezeti parasztságunk, haladó értelmiségünk, a tudomány és technika képviselői közreműködésével megvalósítani azt a gazdaságpolitikai munkaprogramot, amely gazdasági életünk mai nehézségeit gyorsan leküzdve, nagy lépésekkel viszi majd előre népünk anyagi és kulturális felemelkedésének ügyét. Ez a kormány legközelebbi tennivalója. Ez az a láncszem, amelyet, megragadva a szocializmus építésének újabb sikereivel gyarapítjuk azokat a ragyogó eredményeket, amelyeket Debrecenből, az ideig lenes nemzetgyűlés történelmi üléséről elindulva, az elmúlt tíz esztendő folyamán hazánk javára, népünk boldogságára megvalósítottunk, amelyek nyomán hazánk ma erősebb, függetlensége szilárdabb, népe egységesebb, mint bármikor volt. Ez a mai ünnep tíz esztendős törhetetlen hitünk felemelő megnyilvánulása. — Igazolása annak, hogy a maga erejébe és szorgalmába vetett hittel dolgozó népünk új országot, szabad, független hazát épített a korhadt és rombadőlt régi úrj Magyarország helyén, s jövőbe vetett hitünk ma erősebb, mint valaha is volt. — 1944 december 21-e, a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés, felszabadult népynk történelmi cselekedete volt, nagy idő nagy eseménye, amely örökké élni fog népünk emlékezetében. E régi harcok emlékein keresztül tudjuk igazán értékelni, milyen nagy kincsünk a szabadság, amelynek dolgozó népünk birtokába jutott és élv’ezi annak áldásait, immár tíz esztendeje. Egy pillanatra se feledjük, hogy ez a szabadság ma tíz esztendeje, az ideiglenes nemzet- gyűléssel vált felszabadult népünk közkincsévé. — A múlt uralkodó osztályai árulása népünket letérítette a nemzeti érdekek egyedüli helyes útjáról. Ma felszabadult népünk, a párt vezetésével szilárdan és rendületlenül áll a népiek felszabadítója, a szocializmus hazája, a hatalmas Szovjetunió mellett és együtt halad a baráti népi demokráciákTíz esztendeje annak, hogy Debrecenben 1944 december 21-én ebben az órában összeült az ideiglenes nemzetgyűlés. Hazánk jelentős területén még folyt a háború, de a már felszabadított területen a Magyar Kommunista Párt meghirdette az ország demokratikus felépítésének és felemelkedésének programját és javaslatára összeültek Szegeden a demokratikus pártok és megalakult a demokratikus, hazafias erőket összefogó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, hogy közös erővel végrehajtsák az évszázadok óta esedékes reformokat, s megtegyék a kezdő lépéseket a demokratikus Magyarország felépítése érdekében. A felszabadult területen megalakultak a nemzeti bizottságok s e történelmi nevezetességű város falai között — ahol 1849-ben Kossuth forradalmi országgyűlése kimondotta a Habsburg-trónfosafást és kikiáltotta a nemzet függetlenségét — összegyűlték a nápváiasztoita küldöttek, megalakult -az ideiglenes nemzet- gyűlés és megválasztotta az ideiglenes nemzeti kormányt.. Régen az országgyűlésen a nagy- birtokosok, a tőkések és bankárok alkották a törvényeket a nép éllen. Ma: minden hatalom a dolgozó népié. Ezt hűen kifejezi az országgyűlés összetétele. Az országgyűlés 298 tagja között van a munkásosztály 129 képviselője, a dolgozó parasztságnak 90 és az értelmiségnek 79 képviselő- je3 közöttük: orvosok, mérnökök, suJpl, nemzeti felemelkedésünk és bői. dogulásunk egyetlen járható útján, a szabadság, a béke, a szocializmus útján. — Az új évtized küszöbén, az elmúlt tíz esztendő tapasztalataival gazdagabban, azzal a meggyőződéssel indulunk el szabad életünk második évtizedének útján, hogy biztosan teljesedésbe mennek népünk vágyai, amelyek a béke, a szabadság és a jólét világában, a szocialista társadalomban öltenek testet. — Tisztelt Országgyűlés! — E nagy történelmi esemény tíz éves évfordulóján, javaslom, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlés se az 1944. december 21-i ideiglenes nemzetgyűlés ragyogó emlékét törvénybe iktatva örökítse meg s jövendő nemzedékek számára. dósok, tanárak, írók, művészeit,, stb. Ma, az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának, s az ideiglenes kormány megválasztásának tizedik évfordulóján tartott ünnepi ülésünkön büszke érzéssel állapíthatjuk meg, hogy győzelemre vittük az 1848—49*es forradalom és szabadságharc eszméit, célkitűzéseit. Még nagy feladatokat kell megoldanunk. De Kossuth szavaival élve: .Bízzunk magunkban, s ha magunkhoz hívek leszünk, megtartjuk amit nyerünk; ami még hátra van azt megszerezzük; s a nemzet lelkesült erejével kivívandó béke szent ölén... magyarhon szabad földe kevés évek alatt paradicsommá virul.” Mikor Kossuth 1848-ban e szavakat mondta, csak a nemzet lelkesült erejére tudott támaszkodni. Mi ma nem vagyunk egyedül. Mellettünk van és segíti törekvéseinket a 900 milliós hatalmas béketábor, élén s nagy szovjet néppel. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az ünnepélyes órában szálljon soha el nem múló hálánk felszabadító igaz nagy barátunk, a dicső szovjet nép felé. Ebben az ünnepiéiyes órában fogadjuk, hogy hűen őrködünk hazánk szabadsága felett, őrizzük és ápoljuk a nemzetköziség nagy eszméjét, hű tagjai leszünk a béketálbor nagy családjának, minden erőnkkel harcolunk a német -militarizmus feltámasztása ellen, s minden áldozatra készek vagyunk a béke és olzrónrá^ megvédéséért. Rónai Sándor elnöki megnyitója
