Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-22 / 303. szám

2 N AFEŐ 1954 DECEMBER 22 fítoiyttetái az 1, oldalról) ■MC«, amilyen mérteidben erősödött a munkásosztály szerepe és beíolyása * hatalomban, az ország politikai és gazdasági életében. Az elmúlt tíz «értendő küzdelmei és eredményei, népi demokratikus rendszerünk meg szilárdítása és szocialista építésünk kibontakozása terén, fényes bizony­ságát nyújtották annak, hogy a munkásosztály a hatalom hivatott birtokosa. Felbecsülhetetlen szerepe van ennek abban, hogy hazánk az elmúlt évtizedben a debreceni elin­dulás óta ma már a szocializmus épí­tésén fáradozik, szocialista iparunk és kereskedelmünk fejlesztésén, a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésén, a virágzó szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás fellendítésén, dol­gozó parasztságunk termelésének messzemenő megsegítésén, kultúr- forrada lmunk elmélyítésén, nagysze­rű eredményeink Icözk-inccsé tételén. Munkásosztályunk volt a multiban és marad a jövőben is a népi demokra­tikus rendszer és a szocializmus épí­tése újabb sikereinek és végső győ­zelmének legszilárdabb alapja, leg­főbb biztosi téka. A nemzeti egység ma erősebb mint valaha — Mélyen tisztelt ünneplő közön­ség! — A debreceni elindulás az ország újjáépítése, minden eredmény és si­ker, az elmúlt tíz esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hegy a iegragyoigóbb célkitűzések is csak ágy valósulhatnak meg, ha a társa­dalom széleskörű összefogása a nép lelkesedését és alkotóerejét biztosítja hozzájuk. — A nemzeti egység jegyében in­dultunk el Debrecenből. Ma tíz év után ez az egység erősebb, mint vaiaha. Szorosabban tömörítjük 3 sorokat, szélesebb rétegeket fogunk át, minden magyar dolgozót bevo­nunk az új, nagy nemzeti összefogás­ba, a Hazafias Népfront nagyszerű mozgalmába. A Hazafias Népfront olyan szilárd és tartós társadalmi és politikai alapra épül, mint népi de­mokráciánk két legnagyobb osztályá­nak. a munkásságnak és a paraszt­ságnak testvéri. szövetsége népünk jövőjének, új életünk építésének lel­kes munkájában. — Tíz év tapasztalatai és eredmé­nyei meggyőzően bizonyítják, hogy e két osztály szövetsége a legnagyobb állami erűn tartó erő. E körül kell tö­mörülnie a társadalom minden réte­gének. elsősorban haladó értelmisé­günknek. melynek messzemenő köz­reműködése az ország gazdasági, kul­turális, tudományos, művészi életé­nek fellendítésében nélkülözhetetlen a szocializmus sikeres építéséihez. — A hazaszeretet, a függetlenség, és a szabadság eszméje, valamint sokszázados nemzeti hagyományaink összeíorrása a szocializmus magasz­tos eszméjével lehetőséget nyújt ar­ra, hogy a néptömegekben szunnyadó energiákat egyetlen nagy erőfeszítés­be kovácsolja. Ez a feladata a Haza­fias Népfrontnak, amely a társada­lom minden erejét városban és falun azoknak a célkitűzéseiknek a megva­lósítására összpontosítja, amelyek biztosítják népgazdaságunk tervsze­rű fejlődését, a szocializmus építését, dolgozó népünk szebb, jobb, boldo­gabb életét. A nagy és nemes célok, szabadsá­gunk és békénk szent ügye, a haza- szeretet érzése, a szocializmus építé­sének nagyszerű célkitűzései még soha nem forrasztották nemzetünket olyan erős egységbe, mint ma. Hűen tükrözi ez azt a mély Ä osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a kormány iránt megnyilvánul, a hű­seget és ragaszkodást, amellyel néni demokratikus rendszerünk Iránt vi­seltetik, a dolgozó tömegek erejét, áldozatkészségét és kezdeményezé­sét. amellyel e nagyszerű feladatok megvalósításához hozzájárul. Emelt fővel tekinthetünk tíz év alatt végzett munkánkra Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt tíz év alatt nagyot for­dáit nálunk a világ. A debreceni nemzetgyűlés ülésezése óta mind­össze egy évtized múlt el és mégis egy egész történelmi ‘korszak! Büsz­kék lehetünk rá, hogy mi vagyunk az a nemzedék, amelynek a legnagy­szerűbb nemzeti feladatok megoldása jutott osztályrészül. Emelt fővei ^te­kinthetünk tíz év alétt elvégzett munkánkra, népgazdaságunk, társa­dalmi és kulturáliséletünk minden területén. Népköztársaságunkban va­lóra váltak a magyar szabadságharc és forradalmi mozgalmak nagyszerű célkitűzései, megszüntettük a feuda­lizmus maradványait, széttörtük a kapitalizmus bilincseit és építjük a szocialista társadalmat. amelynek vezető ereje a felszabadult munkás­osztály. Népgazdaságunk az elmúlt évek­ben hatalmas fejlődést tett meg, meg nőttek az ország termelőerői, nagy a-ányban növekedett a nemzeti jőve* ce’em. Gazdasági erőforrásaink ma nagyobbak, mint bármikor. Iparunk az elmúlt tíz esztendő folyamán olyan hatalmas fejlődést tett meg, amely elképzelhetetlen kapitalista viszonyok között és csak olyan or­szágban valósulhat meg, ahol a ter- rrie:5eszközők a nép tudajdonában nem válhatnak a kizsákmányolás eszközeivé. Az elmúlt tíz esztendő a gazdasági, politika: és kulturális élet minden területén gyökeres változásokat ho­zott, egy új társadalom, a szocializ­mus alapjait vetette meg. S most, amikor számvetést csinálunk, meg­állapíthatjuk. hogy munkánk ered­ményeképpen van szocialista iparunk és fejlődő mezőgazdaságunk, ' megszi­lárdult és tovább erősödik termelő- szövetkezett mozgalmunk, vannak épülő városaink és faivaimk, kulturá­lis és tudományos intézményeink, új irodalmi és művészei! alkotásaink, amelyek egybevéve a szocializmus megalapozása terén végzett munkán­kat dicsérik. Mindezek az eredmé­nyei azt mutatják, hogy a kapitaliz­mus és szocializmus, a maradiság és a hááüás közötti küzdelemből tíz év alatt az új, a haladó, a szocializ­mus került ki győztesen. Alapijaiban megváltozott a magyar társadalom, amelynek szilárd alapja a munkás- osztály, a parasztság és az értelmi­ség itt tvéri együttműködése. Nép- köz'ársaságunk alkotmányában rög­zítettük le épülő szocialista társadal­munk alaptörvényeit, az állampolgá­ri és emberi jogokat, az egyesülési és gyü’ekezési jogot, az egyenlő és tit­kos választójogot, a vallásszabadsá­got, amely biztosítja, hogy hazánk­ban minden polgár vallását hite sze­rint szabadon gyakorolhatja, a sajtó és szólásszabadságot, amelyek állami és társadalmi életünk alapjait képe­zik. Vannak még megoldatlan kérdések és nehézségek is, amelyeket távolról sem szí bad sikereink láttán lebecsül­ni. Nagy és nehéz feladatokat kell niég megoldani. De az országnak rendelkezésére állnak azok az erő­források és eszközök, amelyekkel si­keresen le lehet küzdeni átmeneti gazdasági nehézségeinket, meg lehet teremteni a jobb élet feltételeit. Lát­nunk kell, hogy a nehézségek nem a visszaesés nehézségei, hanem a nö­vekedés nehézségei, a felemelkedés­ből fakadó nehézségek, amelyekkel éppen ezért gyorsabban is megbirkó­zunk. Mos* minden erőt és akaratot, mondén tudást és képességet népgaz­daságunk fellendítésére kell fordíta­ni. Azzal az elhatározással kell mun­kához látni, hogy behozzuk a lema­radást. leküzdj-iik a nehézségeket, ame’yek a nép felemelkedésének út­jában állnak. A feladat nem köny- nyű. Népünk, hazánk felemelkedésé­nek. a szocializmus építésének egyet­len járható útiján, a júniusi úton Kell haladnunk, hogy országunk sza­bad és független legyen, népünk pe­dig jókedvben, bőségben éljen. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar Tisztelt Országgyűlés! Az ország gazdasági és politikai helyzete mellett nemzetközi helyze­tünk; is katasztrofálissá alakult a Horthy-uralom idején, főképpen az­után, hogy Magyarországot Horthyék teljesen a német imperializmus há­borús támadásai eszközévé tették a szomszéd országok és a Szovjetunió ellen. A helyzet 1944-ben már oda fajult, hogy alig két-három olyan ország volt a világon, amellyel Ma­gyarországnak még diplomáciai kap­csolata volt. Teljesen elszigetelődve, Horthyék kiszolgáltatták hazánkat a német imperializmus kényére-ked- vére, súlyosan kompromittálták a világ, haladó közvéleménye előtt, amit betetőztök azzal, hogy az or­szágot Hitler utolsó csatlósának szé­gyenteljes szerepére kárhoztatták. A Magyar Népköztársaság külpo­litikája ezzel szemben arra irányul, hogy a világ minden békeszerető or­szágával a kölcsönös érdekek tisz- teletbentartásával, békében és barát­ságban éljen. Kormányunk külpoli­tikája ezen elvek és kapcsolatok ál­landó továbbfejlesztése alapján, már komoly sikereket ért el. Ma baráti szomszédok vesznek körül bennün­ket. A Szovjetunióval és számos né­pi demokratikus országgal. Lengyel- országgal, Csehszlovákiával, Romá­niával, Bulgáriával kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerző­désünk biztosítja a világ leghatal­masabb államának, a Szovjetuniónak és a baráti országoknak messzemenő támogatását. Jó úton haladunk a régi jószomszédi viszony, a gazda­sági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatok helyreállítása terén a szomszédos Jugoszláviával, amellyel máris több fontos egyezményt, illet­ve megállapodást kötöttünk. Azon vagyunk, hogy helyreállítsuk a nor­mális jószomszédi viszonyt Ausztriá­val is. Ez a külpolitika . emelt ki bennünket abból az elszigeteltségből, ahová a régi uralkodó osztály szom­szédaink ellen irányuló bűnös, ellen­séges politikája miatt jutottunk. — Helyet foglalunk a békeszerető né­pek között, hogy kivegyük részün­ket a függetlenségért és békéért ví­vott harcból. Száz év múltán való­ra váltottuk Kossuth álmát; megváló síthattuk a dunai népek testvéri összefogását, amely nemzeti függet­lenségünknek egyik biztosítéka. Külpolitikánk alapvető célkitűzé­sét, népünk biztonságát azonban ve­szélyezteti a német és osztrák kér­dés rendezetlensége, illetve a német miUtarizmus feltámasztására irá­nyuló törekvés és a velejáró An- schluss-veszély. Történelmünkből tud juk, hogy a német hatalmi törekvé­sek, a Drang nach Osten, a Hohen- zollern és Habsburg-dinasztiák, majd nyomdokaikon Hitler letiporták ha­zánk függetlenségét és szabadságát, visszavetették gazdasági, társadalmi" és kulturális fejlődésünket, népün­ket megalázták, hazánkat kirabol­ták és rombadöntötték. — Ezzel szemben az egységes, de­mokratikus, békeszerető Németor­szág létrejötte biztosítaná a gazda­sági és kulturális kapcsolatok to­vábbi fejlődését a német és a ma­gyar nép között mindkét nép ja­vára. — A Magyar Népköztársaság né­pe és kormánya béliét akar. Éppen ezért el vagyunk szánva arra, hogy minden erőnkkel szembeszállunk a német militarizmus feltámasztásával. A Magyar Népköztársaság kormánya kijelentette, hogy a Szovjetunió ja­vaslatai alapján kész tevékenyen hozzájárulni a béke biztosításához Európában. A magyar kormány vé­leménye szerint a Szovjetunió szer­ződéstervezete, amelyhez társadalmi rendjétől függetlenül bármely euró­pai állam, az egységes, békeszerető Németország megalakulásáig, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság is, —- az egyenjogúság alapján csatlakoz­hat, a legbiztosabb kiindulópontot jelenti az európai kollektív bizton­ság megteremtéséhez. — A minisztertanács aimak a sei lárd meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy ilyen kollektív biztonsági rendszer megteremtése nagymérték­ben megkönnyítené a német kérdés békés rendezését, megakadályozná Nyugat-Nénietorsaág remilitarizálá- sáí és kedvező feltételeket teremte­ne az egységes, demokratikus, béke- szerető Németország létrehozásához, ami a német nép és valamennyi európai nép elsőrendű érdeke. A minisztertanács megállapította, hogy a német kérdésnek ilyen szellemben történő rendezése teljes mértékben megfelel a Magyar Népköztársaság érdekeinek is, ezért kész minden erejével síkra szállni a német rrálits- rizsnus újjáélesztésének megakadá­lyozásáért és a moszkvai értekezlet célkitűzéseinek megvalósításáért. Fokozottabban gondoskodjunk hazánk szabadságának, függetlenségének védelméről — Tisztelt Országgyűlés! — A német militarizmus feltámasz tására, egy támadó német hadsereg létesítésére irányuló imperialista tö­rekvések arra intenek bennünket, hogy fokozottabban gondoskodjunk hazánk szabadságának és független­ségének, nemzeti szuverenitásának, népünk békés, alkotómunkájának, a szocializmus építésének védelméről. Több áldozattal kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk néphadseregünket, melynek ősei: dicső honvédségünk a 48—49-es népforradalom viharában az idegen német elnyomók elleni szabadságharc vérzivatarában szüle­tett. A népszabadság és a nemzeti függetlenség eszméje hevítette és lel­kesítette azokra a csodálatraméltó hőstettekre, amelyek a haladó népek osztatlan bámulatát és elismerését váltották ki. „A múltak dicsősége nagy nem­zeti kincs. Nagy emlékezetet alapí­tanak, a népieknek nagy jövendő*, mert nemes forrásai a hazafias nagy tetteknek” — írta emlékirataiban Kossuth Lajos. Ilyen felbecsülhetet­len kincs a 43—49-es honvédség di­csősége, aminek be kell ragyognia fejlődő, izmosodó néphadseregünket. Múltúnk gazdag ilyen lelkesítő ha­gyományokban. De néphadseregünk korszerű kiépítésében döntő szerepe a munkásság és parasztság szövetsé­gén, a nemzet szilárd egységén nyug vó néphatalomnak van, amely sar­kából kiforgatta hazánkban a régi világot és diadalra vitte a népi de­mokráciát. — Néphadseregünk erejének foko­zása, harcképiességének növelése, nemzeti létünk, szabadságunk, füg­getlenségünk és szuverén állami lé­tünk kérdése. A gyengék sorsa a rabság. Szabad és független csak az az ország lehet, amely biztonsága érdekében növeli védelmi erejét, fej leszti népgazdaságát, fokozza ipari és mezőgazdasági termelését és emeli a nép anyagi és kulturális színvo­nalát. — Néphadseregünk erejének ez a legbiztosabb záloga. De megsokszo­rozza erejét és hazánk biztonságát, az, hogy Magyarország a háborús imperialista front és a demokrati­kus békefront erői közötti világküz­delemben tántorfthatatlanul a szo­cializmus ée az emberi haladás élen­járó országa, a Szovjetunió oldalán áll, hogy olyan szövetségese van, mint a Szovjet Hadsereg, melynek hősiessége és szolidaritása a szabad­ságszerető népiekkel a győzelem ki­apadhatatlan forrása, amely az em­beriség legigazibb ügyéért harcol, amely minden poklokon keresztül végül is győzni fog az egész vilá­gon. — A Horthy-rendszer árulásából, a második világháborúból le kell vonni a tanulságot, amely a tények tükrében tárja elénk, hogy néphad­seregünk akkor volt hazánk védel­mének szilárd támasza, akkor haj­totta végre legdicsőbb fegyvertényeit, győzelmi babérok akkor koszorúzták harci zászlait, amikor hazánk ősi ellensége, a német militarizimus el­len szállt harcba. De amikor a volt uralkodó osztály nemzeti ügyünk el­árulásával népünket és hadsereget idegen célokért német zsoldba állí­totta, szégyenteljes vereségek, mér­hetetlen vérveszteségek érték, hazán­kat katasztrófába sodorták. Ez a mai ünnep tíz esztendős törhetetlen hitünk felemelő megnyilvánulása — Mélyen tiszte Jj ünneplő közön­ség! — A debreceni ideiglenes nemzet- gyűléstől az országgyűlés mai ünne­pi üléséig hatalmas utat tettünk meg. De a szocializmus építésének nagyszerű munkájában nincs meg­állás. Tovább* kell haladnunk a ki­jelölt úton, amelyre múlt év júniu­sában léptünk, a párthatározat és a kormányprogram szellemében, amely köré a magyar népmilliók osztatlan lelkesedéssel tömörülnek és teljes bizalommal dolgoznak célkitű­zései megvalósításán, amelynek alap jain a párt, a kormány és a pép szilárd egysége kialakult. Dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek te­vékeny közreműködése a helyi taná­csok munkájában és a Hazafias Nép­front piind szélesebben kibontakozó mozgalmában biztosítják a párt és a kormány számára népünk egysé­ges támogatását. Erre az erőre tá­maszkodva erőfeszítéseinket most pártunk októberi határozatának vég­rehajtására, népgazdaságunk fellen­dítésére, gazdasági terveink meg­valósítására, a termelés növelésére éá olcsóbbá tételére kell összponto­sítani. A feladat: megoldani és dol­gozó népünk, — munkásosztályunk, egyéni és termelőszövetkezeti pa­rasztságunk, haladó értelmiségünk, a tudomány és technika képviselői közreműködésével megvalósítani azt a gazdaságpolitikai munkaprogra­mot, amely gazdasági életünk mai nehézségeit gyorsan leküzdve, nagy lépésekkel viszi majd előre népünk anyagi és kulturális felemelkedésé­nek ügyét. Ez a kormány legköze­lebbi tennivalója. Ez az a láncszem, amelyet, megragadva a szocializmus építésének újabb sikereivel gyara­pítjuk azokat a ragyogó eredménye­ket, amelyeket Debrecenből, az ideig lenes nemzetgyűlés történelmi ülésé­ről elindulva, az elmúlt tíz eszten­dő folyamán hazánk javára, népünk boldogságára megvalósítottunk, ame­lyek nyomán hazánk ma erősebb, függetlensége szilárdabb, népe egy­ségesebb, mint bármikor volt. Ez a mai ünnep tíz esztendős törhetetlen hitünk felemelő megnyilvánulása. — Igazolása annak, hogy a maga ere­jébe és szorgalmába vetett hittel dolgozó népünk új országot, szabad, független hazát épített a korhadt és rombadőlt régi úrj Magyarország helyén, s jövőbe vetett hitünk ma erősebb, mint valaha is volt. — 1944 december 21-e, a debre­ceni ideiglenes nemzetgyűlés, felsza­badult népynk történelmi cselekede­te volt, nagy idő nagy eseménye, amely örökké élni fog népünk em­lékezetében. E régi harcok emlékein keresztül tudjuk igazán értékelni, milyen nagy kincsünk a szabadság, amelynek dolgozó népünk birtokába jutott és élv’ezi annak áldásait, im­már tíz esztendeje. Egy pillanatra se feledjük, hogy ez a szabadság ma tíz esztendeje, az ideiglenes nemzet- gyűléssel vált felszabadult népünk közkincsévé. — A múlt uralkodó osztályai árulása népünket letérítet­te a nemzeti érdekek egyedüli he­lyes útjáról. Ma felszabadult népünk, a párt vezetésével szilárdan és ren­dületlenül áll a népiek felszabadító­ja, a szocializmus hazája, a hatal­mas Szovjetunió mellett és együtt halad a baráti népi demokráciák­Tíz esztendeje annak, hogy Deb­recenben 1944 december 21-én ebben az órában összeült az ideiglenes nemzetgyűlés. Hazánk jelentős területén még folyt a háború, de a már felszaba­dított területen a Magyar Kommu­nista Párt meghirdette az ország de­mokratikus felépítésének és felemel­kedésének programját és javaslatára összeültek Szegeden a demokratikus pártok és megalakult a demokrati­kus, hazafias erőket összefogó Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front, hogy közös erővel végrehajtsák az évszázadok óta esedékes reformokat, s megtegyék a kezdő lépéseket a demokratikus Magyarország felépí­tése érdekében. A felszabadult területen megala­kultak a nemzeti bizottságok s e történelmi nevezetességű város falai között — ahol 1849-ben Kossuth for­radalmi országgyűlése kimondotta a Habsburg-trónfosafást és kikiáltotta a nemzet függetlenségét — össze­gyűlték a nápváiasztoita küldöttek, megalakult -az ideiglenes nemzet- gyűlés és megválasztotta az ideigle­nes nemzeti kormányt.. Régen az országgyűlésen a nagy- birtokosok, a tőkések és bankárok alkották a törvényeket a nép éllen. Ma: minden hatalom a dolgozó né­pié. Ezt hűen kifejezi az országgyűlés összetétele. Az országgyűlés 298 tag­ja között van a munkásosztály 129 képviselője, a dolgozó parasztságnak 90 és az értelmiségnek 79 képviselő- je3 közöttük: orvosok, mérnökök, su­Jpl, nemzeti felemelkedésünk és bői. dogulásunk egyetlen járható útján, a szabadság, a béke, a szocializmus útján. — Az új évtized küszöbén, az el­múlt tíz esztendő tapasztalataival gazdagabban, azzal a meggyőződés­sel indulunk el szabad életünk má­sodik évtizedének útján, hogy biz­tosan teljesedésbe mennek népünk vágyai, amelyek a béke, a szabad­ság és a jólét világában, a szocia­lista társadalomban öltenek testet. — Tisztelt Országgyűlés! — E nagy történelmi esemény tíz éves évfordulóján, javaslom, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlés se az 1944. december 21-i ideigle­nes nemzetgyűlés ragyogó emlékét törvénybe iktatva örökítse meg s jövendő nemzedékek számára. dósok, tanárak, írók, művészeit,, stb. Ma, az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának, s az ideiglenes kormány megválasztásának tizedik évfordulóján tartott ünnepi ülésün­kön büszke érzéssel állapíthatjuk meg, hogy győzelemre vittük az 1848—49*es forradalom és szabadság­harc eszméit, célkitűzéseit. Még nagy feladatokat kell megol­danunk. De Kossuth szavaival élve: .Bízzunk magunkban, s ha magunk­hoz hívek leszünk, megtartjuk amit nyerünk; ami még hátra van azt megszerezzük; s a nemzet lelkesült erejével kivívandó béke szent ölén... magyarhon szabad földe kevés évek alatt paradicsommá virul.” Mikor Kossuth 1848-ban e szava­kat mondta, csak a nemzet lelkesült erejére tudott támaszkodni. Mi ma nem vagyunk egyedül. Mellettünk van és segíti törekvéseinket a 900 milliós hatalmas béketábor, élén s nagy szovjet néppel. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az ünnepélyes órában száll­jon soha el nem múló hálánk fel­szabadító igaz nagy barátunk, a di­cső szovjet nép felé. Ebben az ünnepiéiyes órában fo­gadjuk, hogy hűen őrködünk hazánk szabadsága felett, őrizzük és ápoljuk a nemzetköziség nagy eszméjét, hű tagjai leszünk a béketálbor nagy családjának, minden erőnkkel har­colunk a német -militarizmus feltá­masztása ellen, s minden áldozatra készek vagyunk a béke és olzrónrá^ megvédéséért. Rónai Sándor elnöki megnyitója

Next

/
Thumbnails
Contents