Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-21 / 302. szám

4

/NAPLÓ

1954 DECEMBER 21

Egy jódolgos és jóláncos Issues lányról

Véletlenül ismerkedtem meg vele és azóta az első véletlen találkozás óta eggyel több kedves ismerőst tartok számon. Vidáman, csicseregve perdült be az irodáiba, mint egy gond tálán madárka. Ez az iroda tulajdonképpen nem is olyan komoly értelembe vett iroda, ahol reggeltől a munkaidő lejártáig toHpencegésen és hivatalos tárgyalásokon kívül nem hallani egyebet. Ez a termelőszövetkezet irodának kinevezett szo~ bá.;a, itt székel a könyvelő és ide térnek be melegedni, cigarettázni és vitatkozni a te gok, ha arra jártukban ráérnek. Márpedig most télen van idő és tóma a beszélgetésre éppen elég, különösen a jó zárszámadás után és az újesztendei tervez- getések idején. Szó es;k ilyenkor a moziról, a vendégszereplő színészek játékáról, és a szövetkezet fiataljainak mozgolódásáról is. Bizony nem tétlenkednek a maki „Ut a szocializmus felé” termelőszövetkezet diszis- tái, — mert hogy szavamat ne felejtsem róluk van szó.

Közülük való az én kis ismerősöm. Takács Matild is. aki már két esztendeje tagja a szövetkezetnek. A fiatal lánv — ahogy elmeséli — özvegy édesanyjával él és a tsz-ben egész éven át szerzett keresetéből

meglehetősen jó módban, még csinos öltözködésre, kelengyére is telik. Ebben az évben 172 munkaegységet szerzett a fürge, jódolgos Matild és az édesanyja büszkén dicsekedve me séli a szomszédoknak, ismerősöknek, hogy mi mindent vitt haza a lánya a zárszámadáskor. De most nem azt akarom felsorolni, hogy miből, hány mázsát, hány kilót kapott a tsz-es kislány, hanem őt magát akarom bemutatni megyénk termelőszövetkezeti fiataljainak, ahogy én megismertem: mint a kultúnmunká- ért is lelkesedő, vidám, (jótáncos lányt, hátha több termelőszövetkezeti fiatal kedvet kap, felbuzdul Matild és vele együtt a nalki ifjúság példáján. Terveikről Matild mesél bővebben.

— Most léptek be a legkedvesebb barátnőmék: Baló Margiték a tsz-be, — kívánkozik ki Matildból a legnagyobb öröme. Most nem győznek tervezgetni Matilddal, hogy milyen jó is lesz majd együtt dolgozni, ha meg kezdődik tavasszal a mezei munka, meg, hogy jó lenne egy ifi-brigádot szervezni^ — Most együtt járunk a kultúrcsoport próbáira, — meséli Matild. — Három egyfelvonásost tanulunk. de csudajó mindegyik.

— Sok baj van a szereplőkkel, a

fiatalabb lányokkal — panaszolja tréfás komolysággal (Matild a 19—

20 évével rangidősnek érzi magát). — Hol az egyik sértődik meg, hol a másik. Én ilyen rövid szerepet nem vállalok, — mondja az egyik, én nem leszek öregasszony .— így a másik. Pedig a darab szerint mindennek lennie kell Azért rábeszélünk, meggyőzünk minden duncáekodót. Én bizony szeretek öregasszony szerepet játszani, most is az leszek. Karácsonyra tervezzük a műsort, és most már majdnem minden este van próba. Itt az irodában próbálunk — pereg a nyelve Matildnak, hogy minden ről tájékoztasson, ami őket most leginkább foglalkoztatja.

— Tánccsopcrtunk még nincs — mondja, — de alakítunk majd, hiszen nagyon szeretek táncolni, és nemcsak én, hanem a többiek is. Eehet, hogy a karácsonyi műsorban már járunk majd valamilyen egyszerű magyar táncot, amit addig meg tudunk tanulni.

Azóta, amióta én beszéltem a kedves, közvetlen Matilddal, már biztosan ropják is a táncot az esti próbákon. Szinte látom, az én kis ismerősöm kipirult, nevető arcát, röpülő szőke haját.

Sz. J.

V ■ Otecukin:

FALUSI HÉTKÖZNAPOK

AZ EMBERI LÉLEK MÉRNÖKEI

XXIII.

Martinov szörnyen únta már a doleot Tátntt száiia! ásított, és a faliórára pillantott. „Fél egy. Holnap reggel nyolckor a Kommunizmus Hajnala-kolhozban kell lennem” — gondolta.

Borzov felállt.

— Azt hittem, Viktor Szemjono- vics, hogy okultál a történtekből — szólalt meg Martinov —, de te most is ostobaságokat beszélsz. „Most más idők járnak!” Milyen idők? Arra gondolsz talán, hogy „divatba jött” a kritika, és te ennek a „divatnak” vagy az áldozata? „A történelem kereke alá kerültem!” Azt hiszed talán, hogy az egész hibád csak annyi, hogy ostobán jártál el Muhinnal szemben? De arról miért nem beszélsz, hogy milyen állapotban hagytad itt a kerületet. — Hogy papíron átlagos, de valójában miiven rossz itt a helyzet? És arról sem beszélsz, hogy miért jutottunk ide? És hogy hogyan fogunk kikecmeregni a kátyúból.

Martinov szerette volna Borzov szemébe mondani mindazt, ami ösz- szegyűlt a lelkében azóta, amióta ő az első titkár, és tisztában van azzal. hogv első fokon ő felel a kerületért. „Három éven át elfojtottál itt minden önálló gondolatot. A titkárság tagjainak a véleményét soha meg nem kérdezted. Kifutófiúkká próbáltad változtatni őket. Most pedig gúnyolod a hízelgőket: „A volt hízelgőim” — • ondod. De miért szeretted az efféléket? A felelős munkakörökbe betűrágókat és lelkiismeretlen karrieristákat ültettél. Olyan kádereket válogattál ki, amilyen te magad vagy. Te voltál a mintakép, és hozzád hasonlókkal vetted körül magad. Augiász istállóját hagytad itt magad után és most, ugye, más tisztítsa ki! Ha valaki utadban volt, vagy meg akajrtad büntetni, valamiért, akkor kolhozelnöiköt csináltál belőle, mondván: falura küldünk egy lemaradó kolhozba, például a „Tőke Bukásá”-ba ... Voltaképpen ki kellene téged zárni a pártból, már csak azért is, mert gúnyt űztél a kolhozelnökök magasztos tisztségéből. Pedig mi lehet nekünk, kommunistáknak, szentebb dolog az embernél, a földnél, a kenyérnél!... És miért vagyunk mi, kommunisták, ha nem azért, hogy minden kolhoz életét gazdagabbá és örömtelibbé tegyük? ...”

Sokat szeretett volna mondani, de arra gondolt: mi értelme lenne mindennek? Hogyan lehet a vaknak meg mutatni a tej fehér színét? Legyintett és a fogashoz indult kabátjáért és sapkájáért.

— Nem tanultál te semmit... és nem is fogsz tanulni! Képtelen vagy megérteni, mi is történt körülötted. Más nyelven beszélünk mi ketten.

— De nagyon tűzbe jöttél! Várj csak egy kicsit... Borzov arcára kényszeredett sajnálkozó, gúnyos mosoly telepedett. — De nagyon tűzbe jöttél! — ismételte. — Majd még lelohad ez a nagy lelkesedésed. Ülj csak le még egy percre. Elmondom, milyen szándékok lobogtak bennem akkor, amikor idejöttem. És azt is, hogy miért nem lett belőlük semmi. Ha megengeded, átadom a tapasztalataimat.

— Menj a csudába a tapasztalataiddal! Tőled semmi okosat sem hallhat az ember!...

Miután Borzov kilépett az ajtón, Martinov leoltotta a villanyt és utasította a folyosón álló kályha lobogó lángja mellett bóbiskoló éjjeliőrt, hogy zárja be a dolgozószobát. Aztán gyorsan leszaladt a lépcsőn, utolérve és maga mögött hagyva Borzovot.

Kint a szél ugyancsak hordta a havat; száraz, éles hókristályokat vágott Martinov arcába. A párttitkár felhajtotta gallérját, mélyebben homlokába húzta sapkáját és hazafelé sietett. A háta mögül még sokáig hallotta Borzov ellenkező irányba távolodó lépteit..:

így váltak el.

Január közepén megenyhült és gyönyörűre fordult az idő. Fagyott ugyan, de nem fújt a szél, és minden reggel ragyogott a nap. Vékony hótakaró borította a város utcáit.

Troick nem nagy város. Magasan, egy domb lejtőjén fekszik. Körös- körül, a messzeségben falvak terülnek el és rétek zöldülnek a Szejm folyó árterületén; a dimbes-dom- bos földek mögött erdők sötétlenek. Troick ma egy mezőgazdasági terület kerületi központja, amelynek minden intézménye és vállalata a mezőgazdaságot, a kolhozokat szolgálja. De valaha ez a város erőd volt Oroszország déli határán. Külvárosainak neve is ezt mutatja: „nyilas-telep”, „ágyús-telep”... —

Egyike azoknak az erődöknek, amelyeknek lakóiról énekli azt a régi orosz ballada, hogy: „kopja-hegyről etették, sisakban dajkálták...” A város nyolcszáz éves, de sokkal fia- talabbnak látszik. A háború alatt elpusztított épületek helyébe újakat emeltek, a parkokat rendezték, a kerületi kultúrház mellé fiatal juharfákat és nyírfasorokat ültettek. Sok a diák a városban; a pedagóHIRKIi

KEDD, DECEMBER 21 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR:

11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP: Tamás. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS:

Várható időjárás kedden estig: — Eresen felhős idő, többfelé ónoseső, eső, esetleg havazás. Mérsékelt déli- délnyuasti, majd nyugati szél. Enyhülés. Várható legalacsonyabb hő" tnéríélk’ét ma éjjel: nyugaton mínusz 1—plusz 2, keleten plusz 1— mínusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: 3—6 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet . kedden 0—plusz 3 fok között lesz.

MOZI

Garav filmszínház: December hó 22-ig:

GRANT KAPITÁNY GYERMEKEI. Werne

Gyula ka'andos regénye nyo-mán készült szovjet film.

Kezdések: vasár- és ünnepnap 4, 6 é§ 8 órakor. Hétköznap: 6 és 8 órakor.

giai főiskola hallgatói. Arra még nem volt idő, hogy új, divatos névre kereszteljék a várost, például ilyenre: Szejmi-Gabonavár vagy Kenyérvárad. Talán azért nem került még erre sor, mert a termés eddig soha sem sikerült úgy, ahogy kellett volna.

Martinov vasárnap nagyon későn, féltizenkettőkor kelt fel — hajnalban tért csak haza a kerületből. Az asztalára készített reggeli mellett három cédula feküdt. Az egyiket a fia írta: „Elmentünk sízni, ma nagy verseny van. Későn jövök, ne várjatok!” A másikat a felesége: „Varrónőhöz mentem. Sajnáltalak felkelteni, nélküled reggeliztünk. Ha elmégy, a parkban találkozunk.” A harmadikat unokanővére írta, aki a ház asszonya volt: „A piacra mentem. Ha a tea kihűlt, melegítsd meg a villanyfőzön.”

Martinov megreggelizett, felöltözött, bezárta az ajtót és kilépett az utcára. Éjszaka ragyogó, fehér lepel terült a városra. A keményre fagyot utakat friss hópelyhek borították, a nap vakító fénnyel verődött vissza a szűziesen fehér hókristályok ról. A kerületi bizottságban Martinov le sem vette kabátját, az ügyeletesnél átnézte az éjjel érkezett táviratokat. Be sem lépett dolgozószobá jába. Ma pihenni akart, csavarogni a városban, felfrissülni..;

A parkhoz vezető főutcán, Borzo- vék hajdani háza közelében ismerős hang szólította meg.

— Pjotr Illarionovics! Erre jársz és be sem köszönsz hozzám?

Martinov megfordult. Szőrmebundában — fehér, kötött gyapjúkendő a fején — Marja Szergejevna állt a tornácon. Éppen a kesztyűjét húzta fel.

—< Nem is gondoltam, hogy itt vagy ... Jóegészséget! — köszönt vissza Martinov. ;— Hát visszajöttél? összeszeded a holmikat?

— Visszajöttem. És te, sétára indulsz? Én is kijöttem a friss levegőre. Jaj, de síkos ez a lépcső!

Martinov karonfogta Borzovnét és lesegítette a lépcsőn.

(Folytatjuk)

Rár thír eh

Értesítjük az elvtársakaí, hogy a Magyar Párttörténet II. évfolyamán az első témából a konferenciát december 22-én, szerdán délelőtt fél 10 órakor tartjuk a megyei Pártoktatás Házában.

Kérjük az elvtársak pontos megjelenését.

RÚZSA JÁNOS konferenciavezető.

Ríalállhoxé támaszpontok

Nyugat-Németország- ban, amerikaiak

bittburgi katonai támaszpontján szeptember 23-án balul sikerült .Jdsérlet“ következtében felrobbant egy óriási földalatti raktár, ahol lóikbajtá_ sós repülőgépekhez va_ ló üzemanyagot tároltak. 29 ember meghalt, több, mint 50 súlyosan megsebesült. Az amerikai hatóságok, tartva a további robbanásoktól, minden elővigyázat nélkül millió és millió liter üzemanyagot engeditek ki a szomszédos raktárakból a közeli patakokba és földekre. A kiömlött gyúlékony üzemanyag fölött terjengő gázok megmérgezték a levegőt. A nyugatnémet sajtó köz_ leményei szerint sok. 3záz hektárnyi szántóföld művelésre alkalmatlanná vált. Gyakorlatilag nagy terület pusztasággá változott.

Azóta kiderült, hogy

a kár még ennél is nagyobb. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ci- mű burzsoá lap közli, hogy a raktárakból kiengedett üzemanyag patakokban folyik a Mosel és Rajna folyóba, megfertőzi vizüket és a környék talaját. A folyókban kipusztulnak a halak. Szákértők sze rint a mezőgazdaság évekig érezni fogja a Rajés a Mosel medencéjében a folyó, és talajvizek megfertőző, sének káros következményeit. „Szörnyű a veszély" — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az amerikai hatóságok bűnös önkénye felháborodást keltett az országban. Nyugat-Né- metország lakossága lát ja, hogy az amerikai katonai támaszpontháló zat még békeidőben is komolyan veszélyezteti életét és vagyonát. A német egység bizottsága szerfölött tanulságos adatokat közölt

ezeknek a támaszpontoknak elhelyezkedésé, ről. Kiderült például, hogy Kaiserlautern vá_ ros nyugati pályaudvara mellett a vasúti pályatest és az utca kötött ötmillió liter befogadóképességű földalatti üzemanyagraktár van. Ez az egész váróét veszélyezteti. Még nagyobb üzemanyag- raktárak vannak a baumholderi pályaudvar közelében. Óriási üzemanyagraktárakat helyeztek el Aachentől néhány kilométerre északra, a sűrűlakoesá- gú bányavidéken. Igen. sok lakott hely közelében vannak hadianyag, köztük atomgránátrak. táraik is.

A német egység bízott sága és a német demokratikus sajtó a hazafiak millióinak nevében követeli, hogy szüntessék meg a német földön a halál the* zó „atlanti“ támáase pontokat.

SPORT

A Szekszárdi Dózsa tornaszakosztálya készfii a december 21-i országos Dózsa tornász- bajnokságra

Aj MTSB tora* társadalmi szövetsége december 12-én * szekazirdi toz*»ad»sá.,'i Technik.uim tornatermében rendelte meg az 1954. évi minősítő tornaver*enyét A szekszárdi Dóüsa. tornaszakosztéJya ezen a versenyen ränderte meg szakosztályának háziversenyét. A verseny izgajflnasnak bizonyult, mert az itt elért eredmények alapján állította össze csapatát a Dóz-sa, aanely részt- vesz a december 21-én, Budapesten sorrake- rülő Dózsa SE országos tor nászba jnokságán.

A Dózsa tornászszakosztály tagjainak szánba 27 és a legtöbbjük 14—'15 éves. Ezek a fiai a iota a leglelkesebb tagjai a sportkörnek. Az alábbiakban ismertetjük a minősítő verseny jobb eredményeit.

Serdülő lány I. osztályú: 1. Péterbencze

IIooia 27 pont, 2. Sánta Ed kó 2b.2, 3. Kun Teréz 25.7 pont, 4. Gede Ildikó 25.6 pont.

Péterben©*« Ho®a gyakorlata^ igea arl»vonalasaik voltak, úgyszintén Sánta Ildikóé, aki már mz. első verrsenye AÍkaLtoávaá jól szereped!

Ifjúsági leány II. osztály«: 1. Réti Aona

26.8 pont, 2. Pintér Marta 26.5 pont, 3. Márton Zsuzsa &>-5 pont, Réti Anna most került ki Az általános iskolából biztos, kőnv- nyfi mozdulataival nagy ta-psot kapott a közönségtől.

Felnőtt női II. osztályú: 1. Rajosányi Mária 27.3 pont, 2. Miilder Mária 26.4 pont

Ifjúsági II. ositályú férfi: 1. Görbéi János 25.9 pont, 2. Csuka Ferenc 25.3 pont, 3. Bolüár Miklós 25 pont. Megállapítható, hogy a Dózaci sportkörnek a tornászszaikosz- tóiya jó munkát végez és előreláthatólag az országos bajnokságon is megállja helyéi.

Alapos javulás mntatkoxik a női kóíép- ée hosszútáv In tás ban

▼. közlemény.

A női versengsz ám okban a 40© és 500 métere« táv középtávnak, a 800 méter pedig hosszútávnak számít. 800 méternél hosszabb távon nők pályán nein versenyeznek egymással. Egyszerű a magyarázat: a tudomány jelenlegi álláspontja azerint íigyelambevéve a női alkatot, a 800 méteT az a táv, amely még nem hat károsan a női szervezetre.

Ha az eknu.lt évi eredmémyékct. átlagokat vizsgáljuk, örömmel kell megállapítanunk, hogy az elmúlt évi eredményeikhez képest alapos javulás mutatkozik. Az atlétikának, már a tolnaimgyei atiétikának, nem sok ága van, amely ilyen javulással dicsekedhet 1954- ben. Természetesen nem szabad ismét országos szemmel néz-ni a kérdést, maradjunk ml osalk Tolna megyénél. Az eddig elért eredményekhez képest alapos javulás van és ez a körülmény feltétlenül biztató a jövőre nézve. Négyszáz méteren csak tavalv óta tartunk nyilván eredményeket, 500 méteren pedij eddig nem is volt nyilvántartott eredmény. Legkorábban a 800 méter honosodott meg. Már 1952-ben nyilvántartottuk még aff. ötös átlagot is. A közlendő táblásatok mind azt mutatják, hogy egyenletes fejlődés kapcsán mind szélesebb aln.poik.ra helyeződik mind a három versenyszám. Nézzük most. ezek elóbbrebocsátása után, hogy az egyes versenyszámok milyen képet nyújtanak.

4M Ȏter:

Legjobb eredmények:

1953: Ti-már, Tamási 74.6

1954: Tóth, Gyönk 69.3

Átlagok:

Hármas öf-fts Tízes

1955: 73.3 74.1 73.0

1954 : 71.2 71.7 73.1

1954. évi legjobb eredmények:

1. Tóth Irma, Gyönk 69.5

2. Nagy Lidia, Bonyhád 72.0

3. Haj dics Klára. Taanási 72.2

4. Széki Sára. őcséiiy 72.4

3. Horváth Mária, Bátuszók 72.5

6. Palotás Mária, Palks 75.5

7. Házi Erzsébet, Dombóvár 73.9

8. Molnár Erzsébet, Bonyhád 74.8

9. Szállási Anna, Bonyhád 75.2

10. Kerekes Gabriella, Tamási 75.3

Tóth Irma első helyét nem veszély ezt ért te senki. Annál értékesebb eredménye, ha tekintetbe vesszük, hogy Gyönkön nincsen futópálya, örvendetes, hogy a helyezettek között bonyhádi, tamási, bátaszéki, paiksi. dombóvári versenyzőket is találunk, ami azt bizonyíta, hogy nem elszigetelten fo-glaOkoznak a megyében ezzel a versenyszúnnmal. A mindenünnen megmutatkozó vetélkedés minden bizonnyal a következő esztendőre még jobb eredményeket fog majd hozni.

560 méter:

Hármas CM<Ss Tizes átlag:

1954: 1:38.1 1:38.6 1:39.9

1. Palotás Mária, Paks 1:37.8

2. Szitkovics Éva. Dunafö-ldvár 1:37.9

3. Házi Erzsébet.Dombótár 1:38.6

4. Tumpek Katalin, Paks 1:39.2

5. Deli Erzsébet. Dombóvár 1:39.7

6. Böröczli Erzsébet Dombóvár 1:40.6

7. Héjjós Júlia, öcsény 1:40.9

8. Kimer Júlia, P-aks 1:41.0

9. Hiiffner Katalin, Paks 1:41.8

10. Tóth Irma, Gyönik 1:41.8

Első ízben jegyeztük fel a legjobb átlagokat. Már azt is erediménynek^kelíl elkönyvelnünk. hogv mindjárt az első alkalommal még a 10-es átka* is lerögzíthető volt. Azt gondolhatná valaki, hogy a 400 és az 500 méteres síkfutás szinte teljesen azonos verseny-szám, hiszen mindössze 100 méter különbség van közöttük. Mégsem ezt matatják a tavalyi eredmények. A 400 méteres síkfutásban listavezető Tóth Irma éppenhogv csak be tudott kerülni 500 méteren az első 10 közé. Ezzel szemben 500 méteren a lista- rezet ő Palotás 400 méteren kénytelen volt megelégedni a szerény hatodik helyezéssel. Természetesen alapos javulásra vár mind a két verseny szám, de az a köriUraény. hogy Pak so n, Dunaiföld váróit, Dombóváréi»!, öcsényben és Gyönikön egyaránt szeretettől foglalkoznak ezzel a versenyszámmal, ant sejtteti, hogy a következő években alapoa javulás lesz várható.

804 métert

Legjobb eredmények:

1951. —

1952: Rajesányi, Snéksffiárd 2:49.8

1953. Tóth. Tamási 2:56.4

1934: Tóth, Gyönk 2:47.9

2. Ivamcsik Klára, Gyönk 2:48.5

3. Palotás Mária. Pák* 2:52.0

4. Fater Anna, Paks 2:53.0

5. Krepsz Anna, Gyönk 3:03.5

6. Taanasuca Júlia, Gyönßc 3:05.4

7. Kirtamann Erásófoet, Gyönk 3:06.0

8. Miklai Erzsébet, Bonyhád 3:09.4

9. Ifland Maria, Bonyhád 3:16.8

10. Fuesek Júlia, Bonyhád 3:16.9

Átlagok:

Hármas

tkö«

átlag:

Tízes

1952:

2:51.1

2:55.3

1953:

2:57.1

2:58.7

5:0h

1954:

2:49.4

2:53.«

5:01.9

Ennek a versenysaámnak is óriási még « fejlődési lehetősége, hiszen a világrekord már 2:10-en belül van. Nagyszerű; töreti«* a fejlődés, s ha a versenyzőknek lesz tü* relmiik, akikor ugyanilyen is maradhat még néhány éven keresztül. Az a körülmény, hogy ebben is a gyön.ki Tóth lett az első, azt mutatja, hogy nagvobb igyekezettel 500 mé* térén is jobb eredményt érhetett volna el. Amennyire örvendetes, hogy a vidéki atlétika milyen nagy léptekkel fejlődött az el-* múlt években, éppen annyira szomorú, liogv a szekszárdi mennyire visszafejlődött. Á most megemlített 30 versenyző között sem találunk egyetlen szekszárdit sem.

Ismerd meg az úi helyesírási szabályokat

A Társadalom- és Természettudós mányi Ismeretterjesztő Társulat 1954 december 21-én (kedden) este 6 órakor Szakszárdon a kórház kultúirter-* mében ankétot tart az új magyar helyesírásról, melyre ezúton is mindenkit szeretettel meghív a Társulat Irodalmi Szakosztályának vezetősége. Az anlkéiot vezeti: Kovács Antal ta-* nár.

TOLNAI NAPLÓ

szerkeszti a szerkesztőbizottság Felel«? kiadó- Király László Kiadja: a Tolnai Napi« Lapkiadó Vállal»! Terjeszti a megye összes postahivatala Szerkesztőség telefonszáma: 20-tft. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szckszárd, Széchenyi utca 18. Előfizetéseket a megye valamennyi posía“ hivatala felvesz Előfizetési díj: Sevi ti.— Ft

Baranya megyei Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv utca 10, sz. Telefon: 20-27

Nyomdáért felel: Melles Rezső