Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-21 / 302. szám
Í954 DECEMBER 21 NAPLÓ n PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS M A kommunisták példamutató munkája meghozta a gazdag eredményét a juhéi állami gazdaságban Rövid egy esztendő alatt a juhéi állami gazdaság másodszor ért el kiváló eredményt. A harmadik pártkongresszus tiszteletére indult verseny-mozgalomban is első helyezést érteik el megyénk állami gazdaságai között, e most a tanácsválasztások tiszteletiére indult verseny szakaszban is elnyerték a megyei tanács verseny zászlaját. E jó eredmények eléréséiben oroszlán része van a gazdaság pártszervezetének, kommun istáinak. A pártvezetőség, a kommunisták voltak azok, akik erejüket nem kímélve igyekeztek példamutatásukkal, felvilágosító szavukkal a verseny sikere éitiekélxan maguk mellé állítani a gazdaság összdolgozóit. Hogy ez mennyire így van, azt az is bizonyítja, hogy ebben a versenyszakasziban avatott 17 sztahanovista között elsősorban a kommunistákat találjuk ott. Beneze Antal, Séleá Lajos elvtársak és a többiek sztahanovista oklevelet kaptak. De nemcsak most jártak ők élen, hanem már a harmadik pártkongresszus tiszteletére indult versenyben is. Az ilyen kiválóan dólgozó kommunisták mellett természetesen az élenjáró párt önki vüiiek egész sora nevelődött fel, olyanok, mint Pencz József, a mezőgazdaság kiváló dolgozója és kormányon tüntetéséé tehenészeti dolgozó, ö vezet most is a tejtermelés növeléséért folyó versenyben. Második Lechmsnn János. A brigád vezetője, Markács György eivtárs épipen a versenyzászló ünnepélyes átadása alkalmával tolmácsolta újabb vállalásukat, hogy még ebben az évben hatvanezer liter tejjel adnak többet, mint amennyi a tervük. Mindezík az eredmények természetesen nem maguktól születtek. A pártvezetésé® rendszeres munkája az, amit elsősorban figyelembe kell vennünk egy-egy nagyobb feladat végrehajtása előtt. Igen nagy jelentőségű asz, hogy először vezetőségi ülésen, majd azután taggyűlésen tárgyalják meg a feladatokat. Ezeken a megbeszéléseken minden kommunista elmondja bátran a véleményét, s számtalan jó javaslattal járul hozzá a feladat sikere végrehajtásához. A hozott határozatok azonban nem maradnak annyiban. A pártvezetőség gondot fordít arra is, hogy meggyőződjön róla, hogyan is hajtották végre azt a kommunisták. Ezt a célt szolgálja egyébként az is, hogy a pártcsoportbizalmiakat rendszeresen meghívják értekezletre, ahol azok beszámolnak a pártcsoportjuk, munkájáról. Ez arra is jó, hogy a tapasztalatokat kicseréljék, s a jóikat elterjesztve egységesen küzdhessenek a hibák kijavításáért. Ugyanezt tesziik a pártcsoportok is. önállóan is kezdeményezik például egy-egy fontosabb párt- és kormány- határozat megbeszélését. A gépjavító részleg például a téli gépjavítás feladatait is így beszélte meg. Maga a pártvezetőség is érezte, hogy menynyire fontos a téli géipl'avítás időben és kiváló minőségben való elvégzése. Tervszerű munkájuk nyomán itt már szinte kivétel nélkül mind kommunisták dolgoznak. Zsrmyi Antal elvtárs a gépműhely vezetője maga is pártvezetőségi tag. Különösén itt jól irányítja, segíti, neveli a kommunistákat. A jobb eredmény nem is marad él. Lelkesen, a felelősség teljes tudatában dolgoznak itt a kommunisták. A beütemezett tervek szerint halad a gépjavítás, s a kommunisták találnak időt és módot arra is, hogy újítsanak. Murvai Sándor és Varga László elvtársak például egy használatonkívüli esztergapadból egy trafctorhengemíúró esztergagépet áílítottak össze. Nagy megtakarítást jelent ez az állami gazdaságnak, de a gépjavító brigádnak is nemcsak pénzben, hanem idő ben is. Nem kell ezeket az alkatrészeiket máshova szállítani, esetleg hosszabb ideig várná rájuk, hanem maguk is megtudják javítani. Ugyanez a szellem uralkodik a pártszervezet jó munkája nyomán az állami gazdaság más területein is. A feladatok közös megbeszélése, egymás segítése eredményezte azt is, hogy a sertéstenyésztők éves tervük túlteljesítését vállalták, amely háromszáz malac nevelésével többet jelent. A pártszervezet vezetősége nem pihen meg. Nagyon jól tudják, hogy a törzs-állatok nevelése mellett egyik legfontosabb feladatük a hozam növelése az állattenyésztésben. Éppen ezért az itt dolgozó legjobb párttagokat és a fant említett élenjáró pár- tonkívülieket most e feladatokra moz gósítják elsősorban. A több tejtermelés érdekében például még széle- sebbkörűen meg kell valósítani az egyéni takarmányozást, valamint a takarmányok helyesebb összeállítását. Nem kis feladat ez, de az eddigi tapasztalatok alapján bízunik abban, hogy az állami gazdaság dolgozói a pártszervezet, a kommunisták vezetésével, példamutatásával ezt is meg oldják. Mi újság az István máj őri Dózsa Népe tsz-ben? Az állatállomány minőségi fejlesztése lesz az egyik legfontosabb feladatunk Készül a jövő évi terv a tamási J ürös Szikra tsz-ben A tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet irodájában nagy munka folyik, a tervkészítés. A papírlapokon különböző rovatokban egymás után szaporodnak a, számok. Az egyszerű szemlélő csak számoszlopokat, száraz, hivatalos adatokat lát ezekben. Pedig ezekből a számadatokból a lüktető élet, a munka beszél. Nem kis gond a tervézés. — Az év végére 250 darab szarvas- marhának, ebből legalább 95 tehénnek kell lenni. 101 borjú lesz jövőre. 27 tehenet kell a hízóba állítani. A növendékekből korosbítani kell előhasi üszőknek. Olyan üszők is lesznek, amelyek januárban ellenek le. A tinókat már el lehetett volna adni, nincs semmi értelme, hogy tartsuk a jószágot és ne legyen belőle semmi haszon. Üszőket nem lehet kiselejtezni. — így folyik a beszélgetés Gulyás István állattenyésztési brigádvezető, Kocsis Sándor agronó- mus, Filotás István párttitkár és a jelenlevő 4 agráregyetemi hallgató között. Az agráregyetem utolsó éves hallgatói segítenek a termelőszövetkezetek tervének elkészítésében. . A beszélgetés folyamán aztán egyre jobban kibontakozik a jövő képe, hogyan fejlődik a Vörös Szikra — mint törzsállattenyésztő termelőszövetkezet, — szarvasmarhaállomámya. Gulyás István brigádvezető erről a következőket mondja: — Az állattenyésztésben most elsősorban a minőségi fejlesztéssel foglalkozunk. Jövőre legalább 10 literen felüld istálló- és fejésá átlagot akarunk elérni. A tervezés most folyik és az állattenyésztésről még nincs kialakult tiszta kép, de az ideinek legalább kétszeresére akarjuk emelni az állattenyésztés jövedelmét. A növénytermesztés terve már elkészült. Megállapították, egy-egy terményt milyen területen termelnek és milyen terméseredményre számítanak. Külön terv foglalkozik az agrotechnikai eljárásokkal. A tervezésnek azonban vannak hibái is. A tervezés nem következetes. Először elkészítették a növénytermelési tervet és most tervezik az állattenyésztést, holott először az állattenyésztési tervet kellett volna elkészíteni és utána növénytermelési tervet, hogy az állatállomány alakulásához mérten megtermelhessék a szükséges taikamriánymennyiséget. Hiba még az is, hogy a tervezés mun kaját úgyszólván teljesen az egyetemi hallgatóikra bízták, holott az 6 feladatuk el sósomban a tanácsiadás, Hogyan kapják meg a gazdák a beadott kenyér- gabona utáni korpajuttatást ? Nemrég jelent meg az a minisztériumi határozat, amely kimondja, hogy annak a termelőnek, aki az 1955. évi január hó 1. napja után az 1955. évi beadási kötelezettségére kenyérgabonát ad be, mázsánként 10 kilogramm korpát kell minden térítés nélkül kiadni. A begyűjtési miniszter újabb rendeleté most részleteiben is szabályozza a korpakiadás módját. A rendelet szerint, ha a termelő 1955. évi kenyér gabonabe adási kötelezettségét július 1-e előtt teljesíti, a beadott kenyér- gabona utáni korpajárandóságot a beadással egyidejűleg, vagy legkésőbb tíz napon belül megkapja. Ha a termelő a cséplés alkalmával adja be a kenyérgabonáját, vagy kenyérgabonabeadási kötelezettsége teljesítése után más cikk helyett ad he kenyérgabonát és ha a részére járó korpajuttatás a 30 kilót nem haladja meg, a korpát ugyancsak a beadással egyidejűleg, de legkésőbb a beadástól számított tíz napon belül kell részére kiadni. Abban az esetben pedig, ha a cséplés allcalmával beadott kenyérgabona után járó korpa a 30 kilót meghaladja, akkor a Iwrpajárandóság felét, de leaalább 30 kilót a beadással egyidejűleg de legkésőbb a beadástól számított tíz napon belül kell kiadni a termelő részére. A fenn maradó mennyiséget pedig 1955. december 15. napjától 1956 február 28- ig kell kiadni. A korpa igénybevételére jogosító utalványokat a kenyérgabonát átvevő terményforgalmi vállalat telepit állítják ki a vételi jeggyel együtt. A korpajárandóság első esedékes részét 1955. szeptember 30-ig, a fennmaradó mennyiséget vedig 1956 február 28-ig lehet kiváltani. A beadási hátralék fejében beadott kenyérgabona után. korpajuttatás nem jár, hiszen nem ismerik teljes mértékben a szövetkezet adottságait. A tervkészítést egy munkabizottságnak kellett volna végeznie a brigá’ rezetek, munka-csapatvezetők véleménye alapján. A tervkészítés egy-két napon belül befejeződik. A Vörös Szikra termelőszövetkezet tagságának komoly munkát kell végezni a terv megváló sítása érdekében. Ezen keresztül kell bebizonyítaniok, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, jobb jövedelmet és gond tal-anabb életet biztosít, Gondolatban forgassuk csak vissza az idő kerekét, és egy pár percig időzzünk december 12-énél. Ez a nap az istvánmajori Dózsa Népe termelő- szövetkezet tagságának életében jelentős fordulatot jelentett, mert ekkor tartották az ünnepi zárszámadási közgyűlésüket. Ezen a napon a tagság jókedve, hangulata szinte alig' fért meg Wéber Kálmán, az egykori birtokos kastélyában. Szólt a zene, táncolt a fiatalság, az idősebbjei pedig barátságos poha- razgatás mellett beszél gettek az elmúlt év eredményeiről és a jövő terveiről. * Az istvánmajori Dózsa Népe tsz-ben több, mint 135 tag lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. 1953 őszén bizony nem dicsekedhettek a legjobb eredménnyel. A tagság között nem volt egyetértés, és bizony majdnem úgy nézett ki a helyzet, hogy jobb a békesség, inkább váljon ketté az útunk. — Bogos Domonkos elvtárs azonban erős kézzel ragadta meg a vezetés, az irányítás gyep lőjét, aminek eredménye az lett, hogy egy év alatt 1 millió 650 ezer forinttal gyarapodott a szövetkezet kő zös vagyona. * Nézzük meg, hogy egy év alatt csak az építkezés terén mit tett a tagság? Körülbelül 12—13 tag az év folyamán állandóan az épít késésnél dolgozott. — Szorgalmas munltájuk- lial felépítettek egy 3 000 darab baromfi be fogadására alkalmas ólat, kibővítettek egy 20 férőhelyes lóistállót, újonnan építettek egy 600 férőhelyes süldőszállást. Régi épületből alakítottak át egy 30 férőhelyes elle- tőt. Sorolhatnánk azon bon tovább azokat a kisebb építkezéseket, amelyek a tagság jó munkáját dicsérik. * A Dózsa Népe tsz tagsága számban is gya rapodik, mert a jó eredményeik és terveik valamennyi belépni szándékozó paraszt szá mára igazi biztosíték. Ezt látja is Daradics Sándor, Sándor Lajos, Péter Géza és a többiek a hat közül, akik a zárszámadási közgyűlésen kérték felvételüket a szövetkezeti nagy családba. * Csak egy példán keresztül szeretnénk bemutatni a tsz tagságának boldog életét. — Nagy fába vágja a fejszéjét az az ember, aki házvételre szánja magát. Márpedig a Dózsa Népe tsz-ben sem egy, sem kettő olyan tag van, aki házat akar venni, illetve már vett is. Mikó Sándor tag például 23 ezer forintért vett házat. Mikó Sándor 1949-ben lépett a tsz-be. Nem szégyen, hanem inkább sajnálni való az, hogy két kezén kívül bizony semmije sem volt. Legéfiy- ember volt akkor, és ■nem szégyelte megragadni a munlca végét. Az elmúlt évek alatt összeszedte magát, csa iádat alapított, az idén meg házat vett. Teheti Mikó Sándor, mégpedig könnyen teheti, inert a teljesített mun kaegységek után szépen kapott, háztáji gaz dóságában pedig jelenleg is van 20 darab sertés. * A zord idő beálltáig a kertészetben, gyümölcsösben, erdőben bi zony van munka. — Ilyenkor kezdődik meg a nádpallö készítése, gyümölcsösükben pedig a közel 1000 darab fa tisztogatása, ápolása. 18 holdas erdejükben megkezdték a tűzifa kitermelést. A gyümölcsös és az erdő mellett, a halastó kör nyékén is hangos a táj. Jelenleg 40 hold halastavat 60 holdra bővíti a tagság. A halastó kubikos munkáját még e hónapban befejezik. * ötvenkét mázsa sertés és 44 mázsa vágómarha beadását utolsó dekagrammig teljesítették. Hátralék talán a kövérbaromfi beadásánál mutatkozik. Ehhez azonban hozzátesszük azt is, hogy nem sokáig, mert még e héten rendezik kö- vérbaromfi-beadásukai — 135 darab kacsát és 15 darab libát tömnek nap, mint nap a tsz asszonyai. A kövér kacsa és liba beadásával tehát pontot tesznek a beadás teljesítésére. * A sertésbeadás maradéktalan teljesítése után a fennmaradó felesleget úgy hasznúi ja fel, értékesíti a tagság, ahogyan akarja. Ezt jól tudja mindenki. A Dózsa Népe tsz tagsága húsfeldolgozó üzemet állított fel, ahol 110 darab szabad piacra szánt hízóból kitűnő és ízletes szalámit, kolbászt, hurkát fognak készíteni. Kéi hízót 300 kilogram« i súlyban már fel is dől goztak. * Végül, de nem utolsósorban meg kell emlékeznünk még a Dózsa Népe tsz patronáló üze mérői, a mázai Villany és Erőműről, amely a komlói szénbányákhoz tartozik. — Nemcsak szíves szót, hanem anyagi segítséget is adták a tsz tagságának. Segítő munkájuk nyomán körülbelül 30 ezer forint megtakarítást értek el a tsz tagjai. Ezt az óriási segítséget nemcsak „köszönöm szé- pennel”, hanem liszttel és burgonyával viszonozta az istvánma jori Dózsa Népe tsz tagsága. A propagandisták tapasztalatcseréje Nagyon fontosnak tartom a propagandista jó felkészülését y arjas József elvtárs Bátaszé- ken propagandista. Elmondja, hogy már 1951 óta nagy örömmel végzi ezt a fontos pártmegbizatást. — Olvastam Berek Gyula elvtárs írását „A legjobban bevált módszereim ...” címmel — mondja, amikor beszélgetek vele, — s helyeslem is az ilyen vitacikkeket. Helyeslem módszereit is, és hozzászólva én is szeretném elmondani a saját tapasztalataimat, az én módszereimet. — Amint én tapasztalom, sok helyen lemorzsolódással küzdenek. — Nálam nincs ilyen probléma, Először is azért, mert a beindulás előtt személyesen is meglátogattam hallgatóimat. s beszélgettem velük a tanulás jelentőségéről. így közvetlenebb kapcsolat is fejlődhet k; a propagandista és a hallgatók közt. Ehhez természetesen hozzájárul másodszor az is, hogy az én hallgatóim túlnyomó többségükben már az alapfokú szeminárium óta együtt, az én vezetésemmel tanulnak. — Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a pártvezetőségek ne Változtassák a propagandistákat. Tavaly ugyanis megtörtént, hogy egyideig átkerültem más szemináriumhoz az oktatási év közben. A rövid idő nem volt elég arra, hogy a szeminárium munkáját fellendítsem, de mire visszakerültem az eredeti szemináriumhoz, ott is nehéz volt belezökkenni a régi kerékvágásba. A z első foglalkozáson megválasztottuk a szeminárium-bizalmit, az anyag-, és a faliújság felelőst, tehát az iskola „tisztikarát.” Több évi tapasztalatom, hogy például a szeminárium-bizalmi nagy segítségére lehet a propagandistának, akár a megjelenések, akár a hallgatók egyéni segítése terén. — Ugyanez vonatkozik a faliújságfelelős munkájára is. Ha helyesén alkalmazzuk a faliújságot, — tapasztalatból tudom, — nagy segítség, különösen az elméleti színvonal emelésében. A jobb, elmélyültebb tanulás egyik serkentőjének tartom azt is, hogy Lenin elvtársról neveztük el a szemináriumunkat. Neve és munkássága mindig emlékeztet, lelkesít bennünket a legfontosabb kötelességünkre, a tanulásra. Nagyon fontosnak tartom a propagandista jó felkészülését. Nem kis gond ez, azt már tapasztalatból tudom. A legfontosabb, a legérdekesebb anyagot is lehet úgy előadni, hogy az nem sok érdeklődést vált ki a hallgatókból. A mostani anyagunk a harmadik pártkongresszus anyaga, nagyon érdekes és főként nagyon fontos. A jó felkészülés tehát most különösen elsőrendű feladat. Az útmutató által adott kötelező irodalmat, s a javasoltakat is feltétlenül áttanulmányozom és kijegyzetelem. Utána állítom össze az előadást, felhasználva a helyi tapasztalatokat és feladatokat is. A vitára készülés fontos állomá- sa a kérdések helyes megválasztása. De ez még nem minden. Az anyag jó megértéséhez, a vita elmélyítéséhez megfelelő alkérdéseket is kidolgozok. Igv folyamatossá lesz a vita, nincs elkalandozás a tárgytól s az időbeosztást is be lehet tartani. A jó időbeosztás különösen fontos, hiszen pártunk politikájának mélyebb megismertetéséből, annak megmagyarázásáról van szó, hogy ez valóban az egész dolgozó nép politikája. Csak jól felkészülve tudjuk hallgatóinkat s rajtuk keresztül az egész község dolgozóit e népszerű ppiitnüa megvalósítására, még nagyobb eredményekkel mozgósítani. Szemináriumunkon legfontosabb elérendő eredménynek azt tartom, ha hallgatóim kiváló népnevelőkké válva meg tudják magyarázni: a Hazafias Népfront-bizottságok, az új tanácsok megalakulásával dolgozóink részéről megnőtt aktivitást most a nagyszerű tervek ipegvalósítására kell felsorakoztatni. Ehhez megvan minden lehetőség. Pártunk új politikáját az elmúlt hetek, hónapok nagy szerű eseményei, eredményei is mutatják, hogy lelkesen fogadta népünk. A fent elmondott tapasztalat ter- mészetesen nem tükrözi egész munkámat, de nagy vonalakban elmondva mégis ezek segítenek abban, hogy hallgatóim megjelennek a foglalkozásokon, rendszeresen tanulnak, I s munkaterületükön igyekeznek a tanultakat tel is használni. I