Tolnai Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-19 / 301. szám
S9S4 DECEMBER 13 NÄPta 7 A Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak harca az adósság csökkentéséért Alig két hét választ el bennünket az év végétől. Ebben a két hétben igen komoly feladatok hárulnak a Bonyhádi Cipőgyár dolgozóira. Ismeretes, hogy a Bonyhádi Cipőgyár súlyos mértékben adósa a nép államának. A november havi értékelés szerint évi tervteljesítése csupán 90.23 százalékos volt. A lemaradás behozása az év végéig szinte lehetetlen, _ azonban az adósság csökkentésére még mindig van lehetőség. Ennek megvalósítására a dolgozók és a műszakiak mindent elkövettek s, már látni lehet, hogy kezdeményezésük eredménnyel jár. November utolsó dekádjában a minőség 64.86%-os volt, december 8-ra az aljaüzem I. köre elérte a 78.3%-ot, a II. kör. a 75.8 •/o-ot, a in. kör pedig jóval magasabb eredményt ért el 88 *'0-os eredményével. Globálisan a novemberi harmadik dekád 64.84 százaléka helyett december 8-ára az üzem a minőségnél 83 százalékot ért el. Az új szervezés, a dolgozók lendülete meghozta az eredményt. A mennyiségi tervnél történt lemaradás komoly nehézségekre vezethető vissza. Az elmúlt év augusztusa óta — a kormányprogram sikeres megvalósítása céljából — a gyár kétműszakos munkára tért át. Közel 200 új dolgozó került az üzem be, részben a mezőgazdaságból, a háztartásból, részben az iskolából. Az új dolgozók betanítása igen komoly nehézségeket okozott nemcsak a vállalat vezetőségének, hanem a közvetlen műszaki vezetésnek is s sztahanovistáknak, az élenjáró dolgozóknak megfeszített munkát kellett végezni a munkamódszerátadás területén, hogy az új rrfcnkások hasonló értékű munkaerőkké váljanak, mint a régiek. E feladat megoldása nagyrészben sikerült, de nem teljes mértékben. Az elmúlt évben 22 átképzés volt, most 53-an tanulják a szakmát Ezek tudása csak a jövő évben lesz teljes értékű, amikor majd a futószalagra kerülnek, ott mutatják meg, mennyire sajátították el a szakmát. Nagy mértékben fejlődött az újító mozgalom is. Ebben az évben a dolgozók 159 újítási javaslatot nyújtottak be, amitől 79-et fogadtak el. Vannak köztük olyanok, amelyeket más üzemek is átvettek. Egyik legnagyobb jelentőségű újítás Felszegi Ferenc és Haip Reinhat újítása a futószalagok sebességének szabályozására, a láncszakadások megszüntetésére, amely nemcsak a mennyiségi tervteljesítésnél komoly jelentőségű, hanem a minőségi munka megjavításánál is. Segíti a minőségi munka javítását a minőség premizálása. Az aljaüzem III. körének dolgozói novemberben 11.854 forint minőségi prémiumot kaptak. Anyagtakarékossági prémiumként a vállalat 6.234 forintot fizetett ki. Az elkövetkező termelési évre bizakodó a hangulat. A dolgozók tudják azt, hogy mit kell teljes íteniök ahhoz, hogy az 1955-ös év feladatainál megállják a helyüket. Kétszeres okuk is van erre. Az egyik, a gyár elvesztett becsületének helyreállítása, a másik a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódik, a béke fenntartása, a szabad haza védelme, a német fasizmus, militarizmus feltámasztásának megakadályozása. Strumberger István csákozó — a „Könnyűipar kiváló dolgozója” — nagyon jól állta meg a helyét ebben az esztendőben. Csupán anyagtakarékosság terén eddig 45.800 forintot takarított meg, átlagosan 150—160 százalékra teljesítette normáját, Strumberger István őszinte szavait kell idéznem, amikor kijelenti: „sokkal jobban fogom megállni a helyemet, mint ebben az évben, mert ezt várja tőlem a béke megvédésére, a német militarizmus feltámasztásának megakadályozására irányuló nagy mozgalom. Két gyermekem van — mondja Strumberger elvtárs — feleségem is a gyárban dolgozik, havi keresetem átlagosan közel kétezer forint, megelégedett, boldog ember vagyok. Nemcsak személyemben van, mit megvédenem, hanem szabad hazám nevében is, mert a mi rendszerünk tette lehetővé, hogy gondtalanul, boldogan élhessünk családunkkal.” Hasonlóan nyilatkozik Landherr Mária, fejtőző is, aki szintén a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetés birtokosa. Sok kitüntetést kapott az elmúlt években. Évek óta mint fejtőző, az üzemben az első helyen áll. Átlagban 140—150%-ot teljesít, 100 százalékos minőségi munka mellett. ö is bizakodó az új tervéwel kapcsolatban. Elmondja, hogy a munkamódszerátadásnál még jobban meg akarja állni a helyét, mert az iparnak, ezen belül a Bonyhádi Cipőgyár nak is igen nagy szüksége van jól- képzett szakmunkásokra. , .Tisztában vagyok a rám bízott feladatok nagyságával — mondja — és tudom azt, hogy az életszínvonal emelését, a párt új politikájának megvalósítását csak úgy tudjuk maradéktalanul elvégezni, ha egy emberként állunk a termelés frontján. Bízom benne, hogy az üzem az elkövetkező évben olyan eredményeket ér el, mint a múlt év tavaszán, amikor kétszer egy másután lett második helyezett az él üzem címért folyó küzdelemben”. így vélekedik és bizakodik ma minden sztahanovista a Bonyhádi Cipőgyárban, így vélekednek azok a dolgozók, akik magukénak érzik a gyárat, akik szívügyüknek tekintik a termelés emelését, az ország lakosságának jobb ellátását. Horváth József A terv túlteljesítésén dolgoznak a Tolnai Selyemfonóban Csatlakozások a Szekszárdi Szövetkezeti Bízottba» versenykihívásához. A Szekszárdi Szövetkezeti bizottság — mint arról már hírt adtunk — hazánk felszabadulása tizedik évfordulójának tiszteletére versenyre hívta ki a megye összes kisipari szövetkezeteit. Eddig már négy szövetkezet jelentette be csatlakozását a ver senyhez. A Teveli Vegyes KTSz, a Szekszárdi Építőipar, a Dombóvári Ruházati és a Bátaszéki Ruházati Kisipari Termelő Szövetkezet. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Tolnai Selyemfonó dolgozói éves tervüket befejezték, most már a terv túlteljesítésén dolgoznak. Nem lankadt a verseny a gyárban a tanácsválasztások után sem. A fonók közül a hónap első dekádjában [Ladányi Sándorné tört az élre, 146 százalékos eredménnyel, azelőtt csak 120—-125 száazlékot szokott elérni. Nyomon követi őt Potyondi József né, aki csak egy százalékkal maradt el tőle, eredménye 145 százalék. Igen szép eredményt ért el a gombolyítok közül Szabó Anna ifjúmunkás, akinek teljesítménye 130 százalék. Főglein Antalné, aki eddig a gombolyítóban dolgozott, átkerült a trámasodrókhoz, ott munkáshiány volt, ezért kellett áthelyezni. Hamarosan megszokta új munkahelyét és már túlteljesíti normáját, a hónap első dekádjában 119 százalék volt az eredménye. A selyemfonó dolgozói megbecsülik a Megyei Tanács és a Sz. M. T. zászlaját, amit a választási versenyben nyertek el. Szinte egy emberként dolgoznak azon, hogy terven felül minél több selymet adjanak az országnak. A Dun a földvári Cipész KTSZ gyermekcipő részlege Serény munka folyik a dunaföldvári Cipész K. T. Sz. egyik kis műhelyében. A szövetkezet nyolc dolgozója gyermekcipőket készít. A vezetőség az új kormányprogramm nyo mán határozta el, hogy ezzel is segíteni fogják a lakosság jobb ellátását. A gyermekcipő az egész országban hiánycikk,' így nagy szükség van arra, hogy minél több üzem foglalkozzék gyermekcipő gyártással. A szövetkezetnek szinte kedvence ez az üzemi'ész, más részlegek is segítik munkáját, ahonnan napról-nap- ra hozzák a kész felsőrészeket, a kiszabott talpakat, hogy az üzemrész dolgozóinak szorgos munkája nyomán azokból ízléses kivitelű, puha, de mégis erős cipőcskék váljanak. „Ezt a cipőt a kisgyerek csak kinőni tudja, elnyűni nem — mondja mosolyogva Baksa Kálmán elvtárs, a rész leg vezetője. — A cipőbe semmi papírt nem teszünk, a talpa kruppon, a tálpbélés puha bőrből van, bőr a kéreg is. Mégis könnyűek, hajlékonyak, hogy ne sértsék az apró lábacskákat”. Baksa elvtárs Pestről j'ütt le, amikor a szövetkezet vezetői felkérték, hogy segítse megszervezni az üzemet dünk. Hiányos még a felszerelésünk, nincs elég kaptafa. De a legfőbb baj az, hogy nem kapunk elég anyagot. Pedig munkánkkal nagyban hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy a kereskedeitt még gyermekcipőt fognak gyártani. Most aztán nincsenek betervezve az anyagellátásba és igen nagy nehézségekbe ütközik beszerezni a gyermekcipőnek való bőrt. De azért segítenek magukon. Pécsről kapnak bőrt, ennek fejében a termelt cipők felét Pécsett kell értékesíteni. A szövetkezet vezetői boldogan belementek ebbe; „hiszen — mint mondják — ha az üzem teljes kapacitással fog dolgozni a megye szükségletén felül bőven jut cipő az ország más részeinek is.” „Jó lenne — mondja Baksa elvtárs — ha a simontomyaiak is gondolnának ránk. Olvastuk az újságban, hogy elnyerték az élüzem zászlót, rövidesen befejezik éves tervüket Terven felül készíthetnének számunkra is gyermepcipő-bőrt, nagyon megköszönnénk nekik.” A Dunaföldvári Cipész K. T. Sz. már eddig is komoly mértékben járult hozzá a lakosság ellátásához. Gumicsizmáit, amelyeket Holmár József újításával autógumihulladékból készítenek, az egész országban haszLátogatás a cl a aa földvári vas-műszaki boltban Nem panaszkodhatnak a dunaföddwárí vas- és műszaki bolt dolgozói arra, hogy kevés vevő fordul meg boltjukban. Ide jönnek vásárolni az egész környékről, néha még Paksról és Sztálin vá_ rosiból is. Most már egyre kevesebb a panasz az áruhiányra is. Farkas László, a bolt vezetője büszkén mutatja legújabb „Kincseit“: „Régi panaszuk a motorosoknak, hogy nincs alkatrész. Hát |most már egyre inkább megszűnik az alkatrészhiány“. A polcokon szép rendben sorakoznak a főtengelyek, fogaskerekek, lánckerekek és még több olyan alkatrész, amit bizony sokszor hiába kerestek a boltban. Van lámpafej, kuplunglemez, kom_ plefct gyújtóegység is. Farkas László elvtárs, a megye egyik legjobb boltvezetője, vezetése alatt lett a dunaföldvári üzlet a megye egyik legnagyobb forgalmú vasműszaki boltja, az üz_ letben példás rend uralkodik. Körülbelül ezt lehet megtudni róla a megyei Népbolt- központnál. No és még azt, hogy áprilisban megkapta a' „Belke, reskedelem kiváló dolgozója“ kitüntetést. Mi a titka a jó munkának? — Erre Farkas elvtárs válaszol: „Nem kell félni az árutól. És nem beletörődni abba, hogy ez vagy az az árucikk nincs raktáron.“ — Farkas elvtárs harcol az áruért, szívügyének tekinti, hogy minél kevesebbszer kelljen azt mondani a vásárlónak, hogy „nincs“. Hetenként egy-kétszer körülnéz Szekszárdon, Vagy Bonyhádon és „lecsap rá”, ha valami olyan árut talál, ami boltjában hiányzik. Előfordul, hogy amikor rendel, ez vagy az az áru tényleg nincs raktáron. De két nap múlva már lehet kap. ni és bizony ha a ren- celéssel várna a következő hónapig, újból nem kapná meg. Ezért van az, hogy sokmindent lehet nála kapni, ami más boltokban nincsen. Most például húsz kerékpár sorakozik a raktárban. Érkezett gyermekfürdőkád állvánnyal, lefolyócsappal komplett, ami 231 forint 20 fillérbe kerül. A húsdarálótól a zománotepsi- ig szinte minden háztartási eszköz, kisgép megtalálható a boltban. A raktár zsúfol, va van vasáruval. Tizenöt mázsa sodronyszeg a készletük, mindenféle választékban, hét mázsa patkóvas és tíz darab eke. Persze, nehéz lenne elsorolni, mi minden kapható még az üzletben, elég talán annyi, hogy a múlt héten egyetlen napon tizenöt hektónyi hordót adtak el. Minaez persze nem egyedül Farkas László érdeme, hiszen ez azt mutatja, hogy iparunk — az új szakasz politikájának megvalósítá- saképen — egyre több fogyasztási cikket, mé. zógazdasági szerszámot, kisgépet gyárt. De igen fontos az, hogy a kereskedelmi dolgozó szívvel-lélek- kel végezze munkáját. Nem könnyű dolog előre felmérni, hogy mire van szüksége a lakosságnak. Farkas elvtárs például már most beszerzett 500 darab metszöollót. Majd egy-két hónap múlva a dolgozó parasztok tömegesen fogják ezt keresni. Amikor megkérdezzük, hogy mit keres most a raktárban az az öt szőlőmoBszoló: „Az a paraszt, aki most adja el a borát, most vásárol felszerelést a bortermeléshez“ — válaszolja. És igaza van. több darabot már eladtak belőle. A kereskedelemnek — a szocialista társa, dalomban igen nagy jelentősége van. Különösen nagy szerepük van e kereskedelmi dolgozóiknak az új szakasz politikájának, a dolgozók életszínvonala emelésének megvalósításában. Farkas László elvtárs, -— és vezetésével a duna. földvári vas-műszaki bolt kollektívája ennek szellemében végzi munkáját. Jelentkezzünk önkéntes tűzoltónak! Ahhoz, hogy a mezőgazdasági terményeket, a községek dolgozóinak életét és vagyonát eredményesen tud juk megvédeni a tűz pusztításaitól, az ellenség- kártevéseivel, gyújtogatásaival szemben, szervezetileg erős, jól működő önkéntes tűzoltóságokra van szükség községeinkben és a szocialista szektorokban. Az ezévi tűzesetek is arra figyelmeztetnek bennünket, hogy sokkal komolyabban foglalkozzunk, törődjünk falvaink tűzvédelmével. Ez elsősorban is a tanácsok feladata. Gon dot kell fordítaniok a községi tűzoltóság szervezésére, ütőképességének fokozására. Legtöbb helyen a tanácsvezetők örömmel mutatják meg, hogy náluk a B. M. utasítása szerinti létszám megvan. Igen, meg is van, de csak papíron. A valóságban sok helyen nincs olyan tűzoltóság, akire a tanács és a falu dolgozói tűz esetén számíthatnak. A most beindult községi tűzoltóság toborzásnál tanácsaink, községi tűzoltó parancsnokaink és a tűzoltók a tömegszervezetek segítségével el kell, hogy érjék mindenhol a létszám feltöltését. Ügyelni kell arra, hogy ne csak a mennyiséggel, hanem' a minőséggel is törődjenek. Felhívjuk a falvak fiatalságát, felnőttéit, leányokat és úttörőket, községi pedagógusokat, iparosokat és I dolgozó parasztokat, hogy jelentkez-1 zenek tűzoltónak. Minél többen vegyék ki részüket abból a munkából, amely a haza felvirágzását, saját otthonuk biztonságát a megelőző tűzrendészeten keresztül segíti elő. Ismeretes mindenki előtt a községi tűzoltóságok odaadó lelkes munkája. Társadalmi munkában sokszor nagyon komoly feladatokat oldanak meg községi tűzoltóink. Résztvesznek versenyeken, meglátogatják a dolgozókat otthonaikban és figyelmeztetik őket, hogy milyen óvóintézkedéseket tegyenek meg otthonuk biztonsága érdekében. Szükségessé vált a toborzás, mert nagyon sok fiatal tűzoltó katonának vonult be, a létszám csökkent, az ütőképesség ezzel gyengült a községi tűzoltóságoknál. A toborzás 1954. december 1-től 1955. március 31-ig tart és reméljük, hogy ez idő alatt megyénk területén a községi tűzoltóságok megerősödnek, meg lesz a falu lakosságához viszonyítva a megfelelő létszámuk. Törekedni kell arra is, hogy a férfi tűzoltó csapatok mellett a női és úttörő tűzoltóságokat is megszervezzék. Ezek nagy segítséget nyújthatnak mezőgazdasági tér ményeink megelőző tűzvédelméhez és egyéb . megelőző tűzrendészet! munkákhoz. Egyben így gondoskodhatunk a megfelelő utánpótlásról is. Előre a toborzás sikeréért! Gombor István tü. szds., tüzr. oszt, vez, Fokozott figyelmet a megelőző tűzrendészetre Közeledik a Fenyőünnep. Ilyenkor minden szülő azon fáradozik, hogy gyermekeinek örömet szerezzen. A II. fokú tűzrendészet! hatóság rajta. Gyakran előfordult, hogy nagyon szomorú ünnepet ünnepeltek ilyenkor. Az öröm helyett bánat keletkezett sok családnál, mert a feés vállalja el annak vezetését, örömmel teljesítette kérésüket. „Minden erőmmel azon vagyok, — mondja — hogy egyre több cipőt készítsünk ha zónk legifjabb állampolgárainak. Pedig igen ■ komoly akadályokkal küzlem — legalább is a megyében — törölje a gyermekcipőt a hiánycikklistáról.” Az anyagellátás, ez a legnagyobb problémája a szövetkezetnek. Amikor az 1954. évi terveket készítették, még senki sem gondolt arra, hogy nálják — és dicsérik is, erről az ország minden részéből érkező számtalan levél beszél. Most azt akarják, hogy ugyanilyen sikere legyen legújabb gyártmányuknak, a gyermekcipőnek is. felhívja a lakosság figyelmét, hogy a fenyőfák díszítésénél nagyon vigyázzanak a csillagszórók elhelyezésére, azok meggyújtására, ne hagyják olyankor felügyelet nélkül a fenyőfát, amikor csillagszórót gyújtanak nyőfától nemcsak a belső berendezés, hanem az egész lakóház is elégett. Minden dolgozó ünnepeljen boldogan, de fordítson fokozott figyelmet a megelőző tűzrendészetre.